Zagor.hu
Zagor.hu fórum
Felhasználó információk
BejelentkezésRegisztrációElfelejtett jelszó
Név: Phil Sadler
Hozzászólások: 0 db
Regisztráció ideje: Az SG Fórumos időkben
Utolsó felbukkanás ideje: -
Utolsó hozzászólás ideje: -
Gondolatok a könyvekről
Értékelés: 10 / 10
Az első KJK könyv, amit olvastam, és továbbra is meg vagyok győződve róla, hogy egyben a legjobb is (bár az olyan remekművekről sem szabad megfeledkezni, mint [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=14]Az Elátkozott ház[/url], [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=11]A rémület útvesztője[/url] vagy a [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=61]Démonvadász[/url]). A saját művemre is ez volt a legnagyobb hatással.

Már a könyv borítója is magával ragadó, melyen egy igazán borzalmas bestia látható, ami mintha egyben akarna bekapni minnket -- a hírhedt Vérvad! Jó eséllyel pályázhatna a ,,Minden idők legjobb borítója'' címre. A belső illusztrációk is kiválóak: a sikoltó Tükördémon, a félelmetes barbár, Throm, vagy a különös fénynyaláb, melyben mosolygó, kacagó arcok lebegnek.

A könyv alaptörténete üdítően eltér a megszokott KJK-któl, itt ,,csupán'' egy próbát kell kiállni, nem pedig a világot megmenteni. Persze nem egyszerű próbáról van szó, hanem egy halálosról, amit még soha senki nem élt túl. Mi azonban éppen erre készülünk, mert a jutalom hatalmas: 10.000 Aranytallér! És még itt is van egy csavar: nem egymagunk hatolunk be a helyre, hanem több másik jelölttel egyetemben (akikkel a kaland során találkozni is fogunk). De csak egy győztes lehet.

Maga a kaland zseniális, több emlékezetes találkozással (az Óriás Skorpió, a Nindzsa és a Manitkór csak néhány ezek közül) és helyszínnel (a fegyver feladására felszólító tábla, a halálos Próbamesterek próbái vagy a vesszőfutás) fűszerezve. Mindezek mellett az írás minősége is kiemelkedő. Ha hozzávesszük a kínzó csapdákat, agyafúrt fejtörőket és zseniális kincseket, egy mindenek fölött álló kalandot kapunk.

Nyugodt lélekkel jelentem ki, hogy a Halállabirintus a legjobb az összes KJK közül.
Értékelés: 10 / 10
Ez a kedvenc könyvem Steve Jacksontól, és egyben a legfélelmetesebb KJK kötet is, ami a mai napig megjelent. A kaland egy igen szokatlan helyszínen, a jelenbéli Földön játszódik. Igen, itt és most, és csak hogy méginkább alátámasszuk ezt, a főhősnek autója is van!

A történet egy sötét, magányos éjszakán kezdődik, egy borzalmas vihar közepén, a semmi közepén. Vezetés közben félre kell rántanod a kormányt, nehogy elüss egy öregembert, ezzel sikerül összetörni a kocsit, ami működésképtelenné válik. De amilyen szerencsénk van, nem messze a baleset helyszínétől emelkedik egy öreg ház. Persze a szerencsének semmi köze ehhez, a sors ugyanis egészen biztosan hátat fordított nekünk ezen a borzalmas éjszakán.

Így kezdődik az egyik legjobb KJK könyv, és meg kell mondjam, csak jobb lesz (vagy rosszabb, attól függően, honnan nézzük). Az elátkozott ház borítója is a legjobbak közé tartozik: egy ősöreg építmény, melynek egyetlen ablakában pislákol csak a fény, körülötte mindenféle... lényekkel.

Az egyik első dolog, ami felhívja magára a figyelmet a kötet kinyitásakor, az új FÉLELEM tulajdonság, mely jelzi, hogy a szoros értelmében halálra rémíthetnek minket. Ugye milyen jól hangzik? Mert valóban az! Különös módon egyetlen másik könyv rémlik csak, ami a FÉLELEM tulajdonságot használta volna, mégpedig a [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=26]Csillagközi Fejvadász[/url]. Dehát a tulajdonságuk önmagukban még nem jelentenek semmit...

A másik dolog, amire hamar fel lehet figyelni, az az, hogy nem csakhogy fegyvertelenül és mindenféle felszerelési tárgy nélkül vágunk neki a kalandnak, de még csak harcosok sem vagyunk. Ami nagy kár, hiszen a könyv végére a KJK történelmének eddigi legfélelmetesebb ellenfelével nézhetünk szembe!

Szeretem a történet légkörét, itt tényleg egyedül vagyunk mindenki ellen, szinte senkihez sem tudunk fordulni segítségért és sehová sem menekülhetünk el.

Zseniális könyv, tele ijesztő és hátborzongató jelenetekkel és jó öreg, régi vágású horrorral!
Értékelés: 5 / 10
Nem hiszem el, hogy végre-valahára rátaláltam egy könyvre, mely még [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=16]A Végzet Erdejénél[/url] is könnyebb. Azt végigvinni 3 vagy 4 próbálkozásomba és némi térképezésbe került, míg ezt a kalandot sikerült másodszorra, mindenféle térképkészítés nélkül kijátszanom néhány óra leforgása alatt.

A könyv attól még szórakoztató, nem utolsó sorban a kiváló varázslásrendszere miatt, amit nem lehet megunni. A kaland is elég jól meg lett írva, és remekül visszaadja az érzést, ahogy barátságos falvakat és dús növényzetű dombokat jársz be.

Senkit ne aggasszon a könnyűsége vagy a rövidsége! Csupán egyetlen komolyabb ellenfél van benne, akivel el kell bánni, de a varázsló karakterrel játszva ez is elég könnyen megy (fene se tudja, mit lehet vele harcosként kezdeni). Van benne pár tárgy, amit érdemes lehet összeszedni, de ezek egyike sem kifejezetten szükséges.

Mindent egybevéve semmiféle veszélyérzet vagy sürgetés nincs a kalandban, és nem is különösebben összetett.

Kellemes olvasmány, csak túlságosan könnyű :(
Értékelés: 8 / 10
Mindannyian tudjuk, hogy a Sárkányok kemények, ugye? Hogy semmitől nem félnek, ugye? Hát pedig de. Az Éjsárkánytől igenis frászt kapnak, aki ráadásul elfoglalná az egész világot! Örülök, hogy nem a Titánon kell élnem. Mindig van egy őrült varázsló, hatalmas Óriás, gonosz nekromanta vagy halálos Sárkány, ami megpróbálja elfoglalni.

A fantasztikus borító után az első dolog, amit észre kell venni, azok az új szabályok, melyeket be kell magolni, ugyanis a szokásos életerő, ügyesség, szerencse hármas mellett bejön az idő, a becsület és a nemezis pont. Ráadásul a kötet azon kevesek közé tartozik, melyben az élelmiszerkészlet jojóként ugrál föl-le. Ráadásul egy igen érdekes döntés nyomán még két tulajdonságodat is tovább növelheted a kockadobások után! Szóval rengetegmindent kell nyomon követni. Egy kicsit talán még túl sok mindent is! A legnagyobb probléma az eltelt idővel lesz, mivel gyakrabban kell majd változtatnod, mint a leggaládabb kisbaba pelenkáját. De most komolyan, kis túlzással minden második fejezetponton! De nem ez a legrosszabb része az új szabálynak között, hanem -- hacsak nem töltöttél el valami kegyetlenül sok időt az utazással -- hogy szinte semmi kihatása nincs a történetre!

A becsület követése jóval kevésbé bosszantó (csupán háromszor kellett módosítanom), ugyanakkor nem egyszer ki tud húzni a csávából. És nem csak hasznos ezt feljebb tornászni, de némileg kielégítő is, mivel csak úgy tudsz javítani rajta, ha tisztességesen cselekszel. A nemezis pontok épp ellentétei a becsületnek, ha egy mód van rá, nem akarod ezt növelni (egyetlen kivételtől eltekintve). Gyakorlatilag azt jelzi, hány ellenséged tud a küldetésedről, és ha túl magasra nőne, halott vagy! Egyébként egyetlen olyan alkalmat találtam, amikor csökkenteni lehet az értékét. Ahogy azt már mondtam, az élelmiszerkészletet folyamatosan módosítani kell, és még így is csak nagyon kevés életerő pontot lehet visszanyerni ezeknek köszönhetően. Nem tudom, hány adag élelmet ettem pontosan e küldetés során (ami a történetben több hétig is eltartott), de három tucatnyit biztosan. Micsoda mohó hős!

A könyvnek jóval több erőssége van, mint gyengéje, különösen tetszett például az, hogy kevés azonnali halál van benne, és sok 'ha' és azonban. Tehát ha nem rendelkezel egy adott tárggyal, talán bajban találod magad, de valószínűleg lesz lehetőséged más módon kimászni belőle. Ez azt sem jelenti, hogy nem tudsz szorult helyzetbe kerülni: mire összefutottam a Főpappal, még 14-es Támadóerőm, 19-es életerőm és 10-es szerencsém volt. Mikor végeztem vele, már csak 1 életerőm maradt!

A könyv hangulata kiváló, tényleg úgy érzed, hogy te magad küzdesz az ellenfeleiddel, akik ráadásul jókora túlerőben vannak veled szemben. Ezt a magával ragadó érzést erősíti tovább az, hogy folyamatosan jelen van az Éjsárkány és annak követői. Ha hozzáveszed azt, hogy a végső csata előtt többféleképp is le tudod gyengíteni, akár még az előtt is, hogy találkoznál vele, nem tudsz nem arra gondolni, hogy egy rendkívül hatalmas, ősi és rendkívül erőteljes ellenféllel van dolgod.

Ami a könyv hangulatát illeti, úgy érzem, külön ki kelle emelnem a Sárkány ,,élő'' vackát, ami nagyon beteg, egy kicsit torz és a velejéig romlott! Már több alkalommal is megjegyeztem, hogy a könyvben van néhány különös dolog. Íme még egy: a Támadóerő elég rendesen meg tud nőni! 11-el kezdtem, és mire az Éjsárkányig jutottam, már 19-re nőtt! Persze még ekkor sem szabad azt hinni, hogy könnyű lesz elbánni a bestiával, a győzelemhez nem lesz elég egy éles kard és egy jó páncél. Hihetetlen elégedettség vett erőt rajtam, amikor végre sikerült csatába szállnom és végeznem ezzel az őssel, a többi könyvben még csak hasonlót sem éreztem. Végül egy figyelmeztetés: az Éjsárkány a legerősebb teremtmény, amivel bárki is találkozott KJK könyvben. Valami olyanról beszélünk, ami nem fél senkitől és semmitől. Az igazat megvallva ez nem teljesen igaz, van egyetlen dolog, amitől fél, de neked kell rájönnöd, hogy mi az...
hr
Még egyetlen jutalmat sem szereztél. Vágj bele a kalandozásba, és szerezd meg az összeset!