Zagor.hu
Zagor.hu fórum
KJV 1 – A Shamutanti dombok
BejelentkezésElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (8)
© Nheil
A shamutanti dombok még 1983ban jött ki és az első része Jackson sorozatának, a négy könyvön átívelő Kaland-Játék-Varázslat kalandnak.

A könyvfolyam első állomásában kellően részletes leírást kapunk a királyok koronájáról, vagyis a küldetésünk végső céljáról. Ez azonban még nagyon messze van, mert az első etapban a shamutanti dombok között kanyargó falvak között kell bolyonganunk, mint szokásos harcos, de ez alkalommal választhatjuk a rengeteg különféle varázslatot használni képes mágus szerepét is. A háttértörténet tetszetős, kellően epikus, hogy méltó keretet adjon egy ilyen hosszú kalandnak.

Az első könyv kapcsán kifejteném a varázslási rendszert. Szerintem elég jól működik a rendszer, és ha az ember valóban csalás nélkül próbálkozik, tehát igyekszik memorizálni a varázslatokat, kellő mértékű kihívást is nyújt. Megfűszerezi a (főként harci) szituációkat további lehetőségekkel (és buktatókkal, hiszen a kamuvarázslatok kiválasztása érzékenyen érinti életerőnket) . Ennek az ára viszont életerőbe kerül, de ha ügyesen választunk a felkínált varázslatok közül, gazdaságosan tudunk kijönni egyébként nehéz harcokból is. Az ideális varázslatok csak egy életerőbe kerülnek, viszont ezekhez szükséges komponens is, amiket viszont könnyen és gyakran fogunk találni, illetve vásárolni. Van még egy negatív játéktechnikai hatása is ennek a rendszernek, mégpedig a varázslási lehetőségek sok fejezetpontot elhasználnak, így a kaland rövidebb, mint egy átlagos KJK könyv. A kaland harcosként is élvezhető, de kevesebb opció híján valamivel nehezebb dolgunk lesz, bár a harcokban sokat segít az a plusz két kezdő ügyességpont.

A shamutanti dombok egy nem túl hosszú kaland. A nehézsége elég alacsony lett, Jackson itt szerintem erőt vett magán, hogy ne bátortalanítsa el a kalandozókat már az elején (hogy aztán majd a negyedik kötetben cserébe szétszívasson minket). Már korán találhatunk kimondottan sok varázskomponenst és hasznos tárgyakat, amelyek egy részét akár a következő kötetekben tudjuk majd felhasználni. Jóval könnyebb lesz a dolgunk a későbbi könyvekben, ha rátalálunk ezekre és egyáltalán nem is nehéz (megjegyzés : Vik baltájára azért nem olyan triviális ráakadni, a legelső kereskedőnél kell megvásárolnunk és mivel csak három tárgyat vehetünk meg a hatból, nem feltétlenül pont erre a baltára fájna a foga a lelkes gyűjtő kalandozónak, viszont ez a balta több alkalommal is óriási segítséget nyújt majd Kharéban). A szörnyek egyáltalán nem nehezek, harcosként is simán lezúzhatók nehézség nélkül, főleg, hogy a kaland közepe tájékán a támadóerőnk is komoly feljavítást kaphat. Egy kivétel akad, a Manticore - a könyv főellensége - ami a könyv egészéhez képest irdatlanul erős lett, talán indokolatlanul is, de legalább kellemes szájízzel léphetünk át Kharéba, ha egy ilyen bestiát kivégeztünk.

A könyv felépítése elég egyszerű, több településen át haladunk, erdőn, mezőn hegyoldalon, , pestises falvakon, tárnákon, barlangokon keresztül és különféle ellenséges vagy baráti lényekkel futunk össze. Valahogy mégis működik, mert nagyon jó lett a hangulata. Megvan valamennyire a veszélyérzet, de a küldetés ezen szakaszán még olyan távolinak tűnnek a későbbi ránk váró feladatok, egyszerűen jó érzés baktatni a szabadban, gyűjtögetni a komponenseket Anyagi kérdéseken is agyalni kell, hiszen választhatjuk a kényelmes fogadókat és meleg vacsorákat drága pénzért, vagy szabadban is tölthetjük az éjszakákat, ráadásul ezek a döntések sokszor a továbbhaladást is befolyásolják. Tetszik, hogy nem csak egy út van, jellemzően két útvonal közül kell választhatunk és az eltérő útvonalakon más szituációkba futunk bele, más tárgyakat találunk. Érdemes többször is újrajátszani a könyvet, alternatív útvonalakon.

Amennyire könnyű ez a kaland, annál hangulatosabb. Én még szívesen mászkáltam volna további falvakba is. Annak ellenére, hogy első a sorozatban, már kiforrott az egész szabályrendszer, az igazi kalandozó nagyon szeret használható tárgyakat gyűjtögetni, itt ezt bőven meg fogja tapasztalni.
10/8,5
 
[b]Borító[/b]
A Manticore látható rajta, a kötet főellensége. Csinosan néz ki, sokkal jobban, mint a könyvben.

[b]Grafikák[/b]
Borzasztó bénák! Nemtudom, valami vicclap rajzolóját alkalmazták a könyvhöz? Minden lény tisztára önmaga karikatúrája, a Manticore hihetetlenül selejtesen néz ki (mint valami patkány), a kardpengék mind lúdtollak, és még sorolhatnám. Egyszerűen förtelmesek, méltatlanok egy ilyen nagy lélegzetű műhöz.

[b]Történet[/b]
Egy hatalmas volumenű művet kaptunk Steve Jackstontól most – nem kevesebb, mint NÉGY kötetből álló kalandjáték-sorozatot! A Shamutanti dombok a legelső epizód ebből. Az Óvilág kontinensen vagyunk, a déli Analand királyságból a gonosz Főmágus ellopta a bűverejű Királyok Koronáját! Egy bátor kalandor kerestetik, aki odamegy érte, és visszahozza! Nosza!
Mind a négy kötetnek megvan a maga témája, és a maga feladata, mert hát a nagy célig apró léptekkel lehet eljutni.

[b]Nehézség[/b]
Igen egyszerű. Ebben a négyrészes folytatásos kalandregényben már nemcsak harcosok lehetünk, és karddal apríthatunk, hanem képzett, hivatásos varázslók! És ehhez több mint 30 varázslat áll rendelkezésre (igaz ugyan, hogy a 99%-uk itt teljesen hasznavehetetlen,de mindegy). A kaland első részében csak falvakon kell átmenni, Kharé kikötővárosáig, ennyi. Vannak szivatós részei, de összességében véve nagyon egyszerű, könnyed bevezető.

[b]Főellenség[/b]
A Manticore, akivel mindenképpen el kell bánni. Nem valami pfűdekomoly ellenség. Ha tudunk „darázsolni”, még egyszerűbb.

[b]Ami tetszett[/b]
A varázslás bevezetése, főleg úgy, hogy a négykötetes mega-kaland erre fekszik fel keményen. Rengeteg varázslat van, egyik jobb mint a másik. Maga a kaland is jól kezdődik, abszolút dedós fokozatról indulunk, és szép lassan nehezedik. Na azt nem mondom, hogy nem lehet meghalni, de közel se olyan könnyű megdögleni, mint az elkövetkezendő három kötetben. A helyszínek (kis falvak és a köztük lévő vidék) meglehetősen hangulatos és életszerű lett, gondosan ügyelni kell az alvásra, táplálkozásra, vannak kocsmák, fogadók, kifejezetten jó lett ez a „vidéki” hangulat, és hogy nem csak egy útvonal van. Lehet sok kincset szerezni, és végre el is lehet költeni a nehezen szerzett aranytallérocskákat, méghozzá hasznos dolgokra!
A rendkívül jó megszerkesztettségre jellemző, hogy csomó olyan emberrel is összefuthatunk, akik közvetett módon sokat segíthetnek a többi kötetben – Glandragor, Flanker, a koldus a börtönkulccsal, vagy az arcképes medál a dzsindzsásban.
Ami még nagyon hasznos újítás, ezúttal van hátszelünk is: Libra, az igazságosság istennője vigyáz ránk – bármikor kérhetünk tőle visszaállítást, átok megszüntetést, és segítségül is hívhatjuk, ha annyira fos helyzetben vagyunk, ahol már tényleg csak a csoda segíthet…

[b]És ami nem[/b]
Ahhoz képest, hogy a könyv(ek) főcíme „Varázslat!” – igen,így felkiáltójellel – sikerült pont a „darázslós” részét a játéknak nagyszerűen kiherélni, holott gyakorlatilag erre alapozták az egész művet. Az a kisebbik probléma, hogy minden varázslatért életerővel kell fizetni (a Mágia pontokat később érdekes módon bevezették, sokkal jelentéktelenebb könyvben), és hogy a kaland kezdete után már nem lehet olvasni a varázskönyvet, az már sokkal nagyobb gond, hogy a varázslatok nagytöbbségéhez segédeszköz kell (Tölgyfacsemete bot, ékszerekkel kirakott medál stb.), én pedig teljesen üres zsebekkel vágok neki hogy legyőzzem a Főmágust. Miféle felkészületlen, idióta varázsló az, aki megtanul egy csomó bűbájt, aztán nem visz magával semmit se az éles helyzetre, ahol azokat alkalmazni kéne? Hogy nézne ez ki a jelenkorban, ha pl. egy katonát úgy küldenének ki a frontra, hogy nem kap fegyvert?
A „darázsolással” egy másik igen komoly probléma, hogy nem „darázsolhatsz” azt, amit akarsz – mindig meg van adva 5 varázslat,csak bizonyos szituációknál, és akkor azok közül kell választanod. Ez teljesen oké…az viszont, hogy az 5 varázslat közül legalább 3 kamuvarázslat, azzal teljesen használhatatlanná is tették a „darázsolást” az első könyvben, pedig nagyszerű kiegészítője lehetett volna. Igen, szóval nagyon sok a kamuvarázslat. Ha ilyet választasz ki, akkor ráadásul még 5 életerő pont büntetést is kapsz – hogy mire fel, azt nem tudom. Ez az 5 életerő pont levonás eléggé pofátlan, aljas húzás, különösen, hogy még a legerősebb varázslatok se fogyasztanak többet 4 életerő pontnál. Ha nincs olyan varázslat, amit kiválasztok, akkor mégis hogy veszíthetek több életerő pontot? Ekkora genyóságot…!
Azonfelül, mint írtam, hiába vannak varázslatok dögivel, a jórészéhez kell valami tárgy, ami persze nincs nálad, és ilyenkor is beszarik a varázslat. És hogy még mélyebbre süllyedjen a könyv, ha elkúrod a varázslatot, mert teszem azt, nincs nálad a mágiához szükséges őrölt boszorkányszar, akkor nincs lehetőséged újra bűbájolni, rosszabb esetben meg is halsz. Szóval ja…ha „darázsolsz”, rögtön elsőre a jó varázslatot kell kiválasztanod, ellenkező esetben kemény életerő-levonásokat fizetsz (mondjuk, ha a felbőszült ellen megvág a kardjával, akkor úgyis vesztesz életerőt, ha nem kamuvarázst használsz), úgyhogy kívülről betéve be kell magolnod a varázslatok könyvét.
Kamuvarázslatok, egyszeri varázslás lehetősége, tárgyas mágiák – lehet-e ennél jobban elbaszarintani egy varázslásra épülő könyvet? Sajnos lehet. Akárcsak a többi kötetben, a Shamutanti domboknál is előfordul, hogy hiába vagy perfekt diplomás mágus, hiába választod ki elsőre a tuti varázslatot, a könyv ebbe is beleköt. Mindig találni fog valami kifogást, hogy éppen miért nem működött a varázslat. És állandó jelleggel ez megy! Így aztán tényleg semmi haszna nincs a „darázsolásnak”. Vegyük hozzá azt is, hogy a könyv közepétől körülbelül hozzád szegődik egy Minimó, aki be van oltva „darázsolás” ellen, azaz amíg veled van, nem tudsz semmit se „darázsolni”, mert „leárnyékol” téged. Bezzeg az erdei öreg mamó varázserejét nem árnyékolja le, ő minden további nélkül agyonpörköl villámcsapással, ha nem megyünk oda hozzá…ezt nevezik csalásnak…
Úgyhogy skacok, a „darázsolást” az első könyvben úgy ahogy van, el is lehet felejteni. De további unszimpatikus dolgok is voltak – az előbb említett öreg nyanyás rész, aztán ott a meglehetősen fantáziátlan Csenőfű, ami meglopja a rajta áthaladókat. Minek egy növénynek aranytallér? Ott a bányás epizód is, amiben a könyv leírja, hogy a goblinok egy rakat kincset hoznak ki épp a bányából, persze nekünk már csak 2 kis fingomnyi drágakő jut! A hídnál őrködő púpos a röhej abszolút csúcspontja: ha nem válaszolunk a kérdésre, meglendíti a karját és egyből sebesülünk, pedig semmibe nem tartana odapörkölni neki egy villámmal. Neeem, inkább tegyünk egy jóóóóó nagy kerülőt a másik irányba! Szóval az első résszel minden rendben is LENNE, ha a „darázsolás” cseppet használhatóbb volna. De nem az. Hát ez a könyv se valami jó.
© SangForrás
 
[b]Design[/b]
A borító a könyvben felbukkanó legerősebb ellenfelet ábrázolja, egy manticore-t. A gyengébb rajzokhoz tartozik, ugyanúgy, mint a fejezetek között található szokásos mini-rajzok, melyek aztán tényleg borzalmasak (lásd pl.: 277., 283., 341., 450.).

[b]Illusztráció[/b]
Biztos, hogy mindenki hülyének fog nézni, de szerintem John Blanche illusztrációi borzasztóan hangulatosak. Attól függetlenül, hogy a legtöbb rajz iszonyú béna, nagyon jól megteremtik az atmoszférát. Most inkább nem kezdenék el szemezgetni, hogy mely képek a leggyengébbek, mert rengeteget fel kéne sorolnom, de még egyszer mondom: fergeteges hangulatot biztosítanak.

[b]Háttértörténet[/b]
A grandiózus, négykötetes kalandnak ugyebár ugyancsak grandiózus hátteret kell keríteni. A Mampang-i erőd főmágusa ellopatja a xameni madáremberekkel a Királyok Koronáját Analandból. Erről a fejdíszről azt kell tudni, hogy ha egy uralkodó kezébe kerül, annak országa azonnal felvirágzik. Országról-országra járt a korona egészen mostanáig. Ugyanis a főmágus gonosz céljai elérése érdekében akarja felhasználni.

[b]Eredetiség[/b]
Átlagos, semmi extra.

[b]Kihívás[/b]
A négykötetes kaland első része nagyon könnyű, amolyan bemelegítő (hogy ne rettentsen el senkit rögtön). Faluról-falura járunk, az esetek 80 százalékában eszünk, alszunk, vagy beszélgetünk, kereskedünk a falusiakkal… Szinte alig találkozunk ellenséges szándékú lénnyel, ami azért elég röhejes.

[b]Főgonosz[/b]
Hát olyan itt nincs, hacsak nem számítjuk annak a manticore-t, akit le kell küzdenünk a kaland végén a barlangban. Mondjuk azt nem mondom, hogy nem erős… (Ügyesség 12, Életerő 18)

[b]Rendszer[/b]
Ugyebár ez nem is kaland-játék-kockázat, hanem kaland-játék-varázslat könyv, tehát az egyik legfontosabb eleme a mágiahasználat. A többi szabály (harc, szerencsehasználat, stb.) megmaradt a klasszikus formában, a varázslatok alkalmazása viszont újszerű. Sajnos itt is találkozhatunk a mágiarendszer ama gyermekbetegségével, hogy a varázslatokért Életerővel fizetünk (1-4 pontig, kivéve a ZED nevezetűt, ami 7 Életerő pont), úgyhogy nagyon meg kell gondolni, mielőtt bűbájt használunk, főleg, mert sokszor egyszerűen nem éri meg az életerőveszteség a varázslatot. A másik jellemző, hogy a varázslatokat, illetve azok három betűs kódját meg kell tanulnunk, ugyanis, miután elkezdődik a kaland, nem nézhetünk bele a Varázslatok Könyvébe. Itt még érthető és elfogadható a magyarázat, hiszen nem kockáztathatjuk meg, hogy magunkkal cipelve esetleg elveszítsük az értékes művet, de az túlzás, hogy ha olyan mágiát választunk, ami nem létezik, akkor büntetésünk 5 Életerő pont! Mégis mitől jár ekkora levonás? Legfeljebb azt tartanám igazságosnak (és életszerűbbnek) , hogy nem történik semmi, és pl. ellenfelünk belénk vág egyet kardjával (-2 Életerő pont). Szóval ez nagy szívatás. A másik nehézség meg az, hogy a bűbájok 70%-a ún. komponens mágia, tehát kell hozzájuk valamiféle tárggyal rendelkeznünk. Ez azért kitolás, mert vannak olyan dolgok, amiket csak az egyes kötetekben szedhetünk fel, tehát, ha kihagyunk egy könyvet, akkor már cseszhetjük. Jó üzletpolitika, csak akkor nem értem, miért írják rá a könyvek hátoldalára, hogy a játékok külön-külön is játszhatók. Ezzel kéne kiegészíteni: igen, külön-külön is, de úgy nem érdemes. Arról már nem is beszélve, hogy még a 3. kötetben is találkozunk olyan szöveggel, hogy még mindig nem tudunk valamilyen varázslatot használni, mert az eddigi úton még nem szedhettük fel a hozzá nélkülözhetetlen tárgyat. És még ekkor is kapunk Életerő levonást! És még valami a komponensekről: az oké, hogy pl. a feltámasztó varázslathoz varázsital kell, de könyörgöm, hogy néz már az ki, mikor hős mágusunk felvesz egy zöld parókát (!), ha egy lóval akar beszélgetni a város egyik forgalmas utcáján? Az a minimum, hogy ilyenkor azonnal vinnék a diliházba. Ja igen, még egy: a varázslatok kódjai néha segítenek kikövetkeztetni, hogy mi lehet az adott mágia lényege, de néha a kód az égvilágon semmiben sem emlékeztet a varázslat hatására. Az rendben van, hogy pl. a FAL kód mágikus védőfalat kreál, az ALV-al alvajáróvá tehetjük ellenfelünket, a KIN-el pedig illúziókincset teremthetünk, de miért EME a villámvarázslat, és miért GAK a félelemvarázslat? Lehet, hogy én vagyok a hülye (sőt…) és csak egyedül én nem jöttem rá a logikára, de azért az esetek 90%-ában értem a szisztémát, csak az a gond hogy sokféle szisztéma van, néha mozaikszó néha rövidítés, stb.
Na jó, a lényeg, hogy ha már tényleg a mágia ennek a sorozatnak a főszereplője, akkor miért nem tudott Steve Jackson bevezetni még egy nyavalyás értéket, a Varázslat pontot? És ha már a sok varázsolgatás a cél, miért kell ilyen erős megszorításokat alkalmazni rá? Így sokaknak kedvét szegheti a rendszer és inkább a jó öreg karddal fognak nyomulni, pedig a jó időben, jó helyen alkalmazott varázslatok nagyon megkönnyítik a kalandozó életét. Arról nem is szólva, hogy nagyon jó hangulatteremtők.
A másik újítás, hogy istennőnk, Libra (az igazságosság istennője) segítségünkre lehet kalandunk során. Ezt háromféleképpen teheti: először is, egyszer a kalandban visszaállíthatja Életerő/Ügyesség/Szerencse pontjainkat a kezdeti értékre. Másodszor, egy alkalommal bármilyen átoktól, betegségtől megszabadíthat minket. És ami a legeredetibb: egyszer kimenekíthet minket, ha olyan szorult helyzetbe kerülünk, hogy már tényleg nincs más kiút.

[b]Hangulat[/b]
Steve Jackson játékai az én számomra mindig hangulatosabbak voltak mint Livingstone-éi. Itt leginkább a különleges fajok azok, amelyek megadják a kaland ízét. Van tündér, minimó, elvin, bár ez utóbbiból a kelleténél egy kicsit több szerepel, kicsit túlzásba vitték a jelenlétüket a dombokon. Ami nem tetszik, az az erőltetettség, ami egyes próbatételekre jellemző. Ha tetszik, ha nem, a könyv végén mindenképpen ki kell szabadítanunk a Svinn törzsfőnök lányát. Vagy például mindenképpen meg kell szállnunk az erdei öreganyónál (és ha csak egy picit is gyanakodva tekintünk rá, azonnal megjárjuk). De a csúcs baromság az, amikor valami nyomorék öreg áll az utunkba (27.), és mindenféle értelmetlen kérdéseket tesz fel nekünk eddigi utunkkal kapcsolatban, ráadásul mindezt versben teszi! Nincs gond, ha nem tudunk válaszolni, mert más úton is mehetünk, inkább tegyük is ezt, mert ez pfff…
Értékelés: 6 / 10
A Shamutanti dombok a sorozat első tagja. Legyünk őszinték: elég könnyű. Az egyetlen kihívást jelentő dolog benne Jann, aki elveszi a karakter varázserejét, és a végén a Mantikór, aminek legyűrése nem egyszerű. Nem fogok amiatt elkezdeni fanyalogni, hogy mennyire egyszerű a kaland szerkezete, mert lássuk be, a többi kötet rendesen bekeményít, és így legalább a kezdet kellemesen telik. Nincs előre meghatározott út, amit követni kellene, és elég sok olyan dolgot össze lehet szedni, ami a későbbiekben a segítségedre lesz. Ugyanakkor hacsak nem akarod egyben végigvinni az egész sorozatot (márpedig miért is ne akarnád, hiszen mi másért vágnál bele az olvasásba?), nem tölteném ezzel a könyvvel az időt. Túlságosan könnyű és nem köt le elég hosszan.
Egy kiváló játékkönyv ez. Kellemesen nehéz, és bár többször is neki kell majd futni, hogy kijátszhassuk, elég sok helyszín van a könyben ahhoz, hogy minden próbával újabb és újabb helyeket lehessen felfedezni benne. Ennek eredményeképp az olvasó sokadik próbálkozásra sem fog unatkozni. A fejezetpontok rendkívül rövidek, amit akár hibának is lehet tekinteni, ám ennek köszönhető az is, hogy az utak ennyire szerteágazóak, így emiatt nem tudok neheztelni rá.
Értékelés: 9.5 / 10
Ez a második kedvencem a Varázslat! sorozatból. Kétségtelenül ezt a kötetet a legegyszerűbb végigjátszani, mivel csupán ebben nincs mellékküldetés (a többiek esetében nem csupán túl kell élni a kalandot, de valamilyen feladatot is véghez kell vinni, például rá kell találni egy varázsige soraira). Többféle úton el lehet jutni a végcélig, és menet közben rengetegféle hasznos tárgyat lehet összegyűjteni, miközben többé-kevésbé segítőkész emberekkel találkozhatunk. Az egyetlen valódi kihívást a legvégén lévő Mantikór jelenti – mely a Veremből szerint a KJK sorozat köteteiben egyedüli, ereje teljében lévő példány. Sejtésem szerint Steve azért tette ide, hogy felkészítsen a sorozat többi kötetében fellelhető kemény fejtörőkre.

Ezzel együtt a könyv rendkívül szórakoztató olvasmány. Mivel többféleképp is végig lehet játszani, sokkal könnyedebb és kellemesebb a hangulata, nem kell amiatt aggódnunk, hogy a jó úton haladunk-e. Legalábbis amíg meg nem halunk. Az egyik legnagyobb problémát az élelem – vagy a megvételéhez szükséges pénz – felkutatása jelenti, a fogadók ugyanis akár 4 Aranytallért is képesek ezért felszámolni. Az illusztrációk remekül mennek a könyv kaotikus légköréhez, elég torznak és természetidegennek tűnnek. A borító is remek példa erre, különösen a háttér a torz fákkal.

Mindent egybevetve ez egy remek, de elég könnyen kijátszható könyv, melynek kijátszásához több nekifutásra is szükség van, ám ettől sem veszti el a báját. Mindenképp ezzel érdemes a Varázslat! sorozatba belevágni, mivel a siker érzete sokkal jobban átjön, ha mind a négy könyvön sikerül átverekedned magadat.
© P. Kay
 
Annak ellenére, hogy elég idős vagyok ahhoz, hogy olyan idős gyerekem legyen, akinek a korosztálya számára írodott a Varázslat! sorozat, A Shamutanti dombokat újraolvasva felrémlenek a régi boldogk emlékek.

Meglepően jól megírt kalandról van szó, melynek szépek az illusztrációi, és a legtöbb veszélyt elég szépen előre lehet látni -- kivéve a legvégét, ahol a karakter igen jó eséllyel elpatkolt, ha már korábban sem volt szerencséje. Jó döntésekkel, varázsló karaktert választva és némi szerencsével egyetlen harcot kell csak megvívni.

Különösen örülök annak, hogy a jelek szerint szinte minden kellemetlen helyzetet meg lehet úszni némi szerencsével, ami emlékeim szerint a sorozat további köteteiben nem egészen így szerepelt -- de ez több, mint 20 éve történt, szóval nem lehetek benne teljesen biztos! Egy próbát megér.
Értékelés: 5 / 10
Nem hiszem el, hogy végre-valahára rátaláltam egy könyvre, mely még [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=16]A Végzet Erdejénél[/url] is könnyebb. Azt végigvinni 3 vagy 4 próbálkozásomba és némi térképezésbe került, míg ezt a kalandot sikerült másodszorra, mindenféle térképkészítés nélkül kijátszanom néhány óra leforgása alatt.

A könyv attól még szórakoztató, nem utolsó sorban a kiváló varázslásrendszere miatt, amit nem lehet megunni. A kaland is elég jól meg lett írva, és remekül visszaadja az érzést, ahogy barátságos falvakat és dús növényzetű dombokat jársz be.

Senkit ne aggasszon a könnyűsége vagy a rövidsége! Csupán egyetlen komolyabb ellenfél van benne, akivel el kell bánni, de a varázsló karakterrel játszva ez is elég könnyen megy (fene se tudja, mit lehet vele harcosként kezdeni). Van benne pár tárgy, amit érdemes lehet összeszedni, de ezek egyike sem kifejezetten szükséges.

Mindent egybevéve semmiféle veszélyérzet vagy sürgetés nincs a kalandban, és nem is különösebben összetett.

Kellemes olvasmány, csak túlságosan könnyű :(
hr
© SzG
2021. november 29. 17:42 | Válasz erre | #107
"Ajjaj, ott mi lehetett :-)"
Hát, volt ott minden... :) Ha esetleg érdekel, és "elég erős az idegzeted", akkor nézz be a Beszólok XY-nak-topicba. :)

"Egyetértek, viszont a hibajavítás (nem átírás!) nem "tiszteletlenség" a művel és az íróval szemben."
Ez így rendben is van... [b]egészen addig, amíg a hibajavítás következtében nem történik tartalmi változtatás[/b]. Mert ha az történik, akkor már tényleg komoly és "önkényes" belenyúlásról van szó. Igen, a GUM-os rész is ez a kategória; oké, hogy Jackson valószínűleg "benézte" ezt a részt, de nem tudhatjuk, hogy eredetileg hogyan szerette volna... Hogy a GUM-al lebéníthassuk az ellenfelet? Vagy hogy valamiért ne műküdjön a varázslat/"kivédje" a varázslatot a lény? Vagy esetleg nem is a GUM varázslatot akarta megadni eredetileg, hanem valami mást? Erről fogalmunk sem lehet. Persze kitalálhatunk valamit, pl. hogy a GUM lebénítja az ellenfelet, és átírhatjuk így azt a részt, de egyáltalán nem biztos, hogy a saját elképzelésünk egybe fog esni Jackson elképzeléseivel... pedig ugye ez mégiscsak az ő könyve. Szóval az ilyesmibe inkább jobb nem belemenni szerintem a szerző nélkül... (Egyébként a Kaméleon is egyeztetett Livingstone-al, amikor a Halállabirintusnál javítottak meg átírtak ezt-azt; nyilván itt is így kellene. Na persze "kalózkönyv" esetén ez nem jöhet szóba...)
2021. november 29. 16:30 | Válasz erre | #106
"Ahol "elszabadultak", azok a tavalyi twilligt-féle viták voltak például…"
Ajjaj, ott mi lehetett :-)

"...de talán pont ezért is kellene kicsit "nagyobb tisztelettel" hozzáállni a könyvekhez"
Egyetértek, viszont a hibajavítás (nem átírás!) nem "tiszteletlenség" a művel és az íróval szemben.
Ha pl. a 123-as fejezetnél varázsolsz GUMot és azt írja a könyv, hogy nincs nálad ragasztó, holott már van, akkor nem ördögtől való, hogy kiegészítsd a varázslat fejezetét azzal, hogy ha használod és van nálad, akkor a harcot folytasd így. Ez utóbbi egy hibajavítás szerintem, és ez belefér. Nem bántja az író művét, nem hazudtolja meg, semmi baj nincs ezzel.

A Scholastic verziót nem tudom, de reszémről én nem is igazán érdeklődök iránta, mert a grafikákat bántják és (ezzel szerintem sokan nem értenek velem egyet) lecserélni John Blanche bácsi rajzait nem jó dolog. Én hangulatosnak tartottam mindig őket, bármennyire "csúnyák" is.
2021. november 29. 15:51 | Válasz erre | #105
A schoolis is már a wizardos javított?
© SzG
2021. november 29. 15:01 | Válasz erre | #104
"az ilyen középszerű külföldi lapozgatósok"
Itt inkább a Lone Wolfra gondoltam, de mondjuk a Shamutanti dombok se egy kiemelkedő játékkönyv szerintem. :)


etheleazostor:

"Annyira elszabadultak itt az indulatok"
Annyira azért nem szabadultak el. :) (Ahol "elszabadultak", azok a tavalyi twilligt-féle viták voltak például...)

"a minimális módosítás, ami hibát javít, szerintem azzal semmi baj nincs."
Egyetértek. :)

Azt egyébként nem tudtam, hogy a Wizard-féle kiadásokban változtattak pár dolgon... Akkor nyilván azokat kellene irányadónak tekinteni. Gondolom azokra Jackson is "áldását adta", vagy akár ő maga javította a hibákat.

"Illetve még annyit, hogy itt rajongói fordítások vannak"
Igen, de talán pont ezért is kellene kicsit "nagyobb tisztelettel" hozzáállni a könyvekhez... ahogy arra már talán Cock is utalt. :)
© SzG
2021. november 29. 14:46 | Válasz erre | #103
[smiley]eljen[/smiley]
© SzG
2021. november 29. 14:26 | Válasz erre | #102
"egy kicsit sántít a példád."
Valóban... a Fekete lovag nem egy világszerte ismert és népszerű könyv. [smiley]nevetes1[/smiley] A Lone Wolf meg a Fighting Fantasy kötetei meg nyilván azok, és egy ilyenbe "belenyúlni", egy ilyet a szerző tudta nélkül átszerkeszteni, kiegészíteni stb. még kevésbé elfogadható.

"A Fekete lovagban nincsenek felesleges és töltelék fejezetek"
Hát azért vannak benne olyan fejezetek, amiket ki lehetne húzni vagy össze lehetne vonni. Meg átírni, kibővíteni stb. :) És igen, a nehézsége is kissé "extrém", ezt annak idején többen is megjegyezték. Szóval jócskán lehetne változtatni rajta, és nem hiszem, hogy tetszene neked, ha valaki csak úgy átdolgozná, főleg ha "fordítás" címen tenné ezt meg. :)
De talán "lapozzunk" inkább, úgysem fogunk egyetérteni... Szerinted teljesen rendben van, hogy összevonsz/kiegészítesz/átírsz részeket külföldi könyveknél úgy, ahogy neked tetszik, szerintem meg azért ez kissé problémás (és ahogy írtam, eleve nem is biztos, hogy ezt várja el az olvasók többsége). Mindegy. :)

"Oké, te az a típusú ember vagy, aki mint szerző, büszke a műveire"
Szerintem pont te vagy "ez a típusú ember". [smiley]nevetes1[/smiley]
Én biztosan nem vagyok ilyen. Gyakorlatilag az összes korábbi művemet vacaknak látom, és olyan is akad, amit már egyenesen vállalhatatlannak érzek (most nem a Bizonytalanság börtönében-re gondoltam, hanem az annál is régebbi irományaimra; bár a B.B. is eléggé félresikerült). Talán egyedül a Végzet Prófétáihoz írt részeimmel + A Háromszemű visszatérésével vagyok nagyjából megelégedve, de szerintem pár év múlva ezeket is gagyinak fogom látni. [smiley]nevetes1[/smiley]

"Mellesleg amikor a Káosz fellegvárát javítottuk, itt többen csak örültek, hogy végre nem egy hibákkal teli kiadványt kell lapozni, hanem egy korrektül helyrehozott kalandot."
Igen, de ott mintha nem lett volna ennyi átszámozások, összevonások, kiegészítések (talán azért sem, mert nem egyedül dolgoztál a könyvön, és a többiek gondolom "visszafogtak" [smiley]nevetes1[/smiley]). Bár lehet, hogy tévedek, és A káosz fellegvára is át lett szerkesztve, annyira nem mélyedtem el benne.

"Csak azt tudom mondani várjátok meg a végeredményt aztán majd megvitathatjuk mi miért lett úgy és ahogy."
Megvárjuk, mást úgysem tehetünk. [smiley]nevetes1[/smiley]
De továbbra is azt mondom, hogy több értelme lenne, ha az ilyen középszerű külföldi lapozgatósok átszerkesztése meg fordítása helyett inkább saját könyveket írnál (ráadásul az "etikailag" meg jogilag se lenne problémás...), de te tudod. :)
2021. november 29. 13:02 | Válasz erre | #101
Annyira elszabadultak itt az indulatok, hogy már csak félve jegyzem meg: a minimális módosítás, ami hibát javít, [b]szerintem[/b] azzal semmi baj nincs. [smiley]smile[/smiley]
A Wizardnál az időutazós részt könnyen levágták, nem sok módosítás volt, a javítás megtörtént. Ilyen jellegű dolgok nem fognak ellent mondani egy író elképzelésének, egy mű mondanivalójának.

Illetve még annyit, hogy itt rajongói fordítások vannak, nem piacra készültek. Rajongóktól rajongóknak. Viszont ezt a témát inkább hagyom, mert már át lett rágva sok helyen és nem vezet előrébb, ha újra belevágunk a vitába.


Ui: Angol nyelvű hibalista, ezek javítása nem tesz tönkre semmit, szerintem
https://fightingfantasy.fandom.com/wiki/The_Shamutanti_Hills_(book)#Errors
2021. november 29. 12:53 | Válasz erre | #100
"Királyok Koronájában 438-on dobni kell a ZED hatására. Ezt követően sok minden történhet."

A Wizard kiadás javított ezen:

229:
"...The prison tower has vanished, and so have all your possession..."

407:
"...You have only a sword, 20 Gold Pieces and a couple of meals' worth of food in your possession... Restore your skill, stamina and luck scores to their Initial levels and turn to reference 1 of Book 1 of the Sorcery! series."

500:
"...But where you are? And where are your possessions?"

518
"...But you have no gold to buy yourself a drink. All your possessions have been lost!..."

579:
"...There is no sign of your possessions anywhere!..."

733:
"...And your possessions are nowhere about..."

Annyi helyen említi a könyv, hogy ez a varázslat kaotikus, nehéz, nehezen kiszámítható, hogy valszeg az lehet, hogy minél távolabb kerülsz az időben, annál "kevesebb mindent" tudsz magaddal vinni, szal ezért lehet, hogy egy szál gatyában érkezel meg az előző könyvekbe.
Így azt lehet mondani, hogy előző könyvekbe kerülni kb. annyi, mintha a dínók korába érkezel. Kivéve a Shamutanti dombok 1, ugyanis ott a kezdő felszerelésed mellett ébredsz. És mivel az addigi könyvek alatt a tulajdonságaid nőttek, így egy könnyített Game+ mode-nak is lehetne nevezni. :-)
© killmaster (Savanyúhas)
2021. november 28. 21:34 | Válasz erre | #99
És az egyszerű magyar kalandor, angol fórumokat olvas, sőt mindent eredetiben, mert hát mit neki az angol nyelv. Sőt a hibalistát is angolul akarja, ahelyett hogy kap egy normál magyar kalandot, mely momentán rendszerszerűen van összeállítva. Én nem is tudom mi a fenének fordított le ez a csapat angol KJK könyveket, ha itt mindenki ennyire benne van az eredetiségben. Eredeti nyelvű hibákat, az eredeti magyaroknak! Sőt akinek nem a szerző dedikálta a könyvét, azt canossa-járásra ítéltesse "mi Gyulánk" az eredetiség non plus ultrája. Na ennyi eredeti gondolatot mára tőlem! Pedig eredetileg nem ezt akartam írni...
© cock
2021. november 28. 21:26 | Válasz erre | #98
Plusz ha utána akar nézni az ember, hogy van az eredetiben, akkor csak menne a qrva anyázás, mert a kedvenc kis átszámozósdija meg összevonósdija miatt az ember meg se találná, amit keres.

Kizárólag olyan esetben megengedett az átszámozás (bár kérdés, hogy minek a rovására menne), ahol nyelvi okokból mondjuk egy rejtvény megoldása nem jönne ki.
© cock
2021. november 28. 21:12 | Válasz erre | #97
[i]És akkor ott van még az is, hogy az olvasók valószínűleg különben is az eredeti művekre lennének inkább kíváncsiak. :)[/i]

Hát már csak annál a qrva egyszerű oknál fogva is, hogy az eredeti mű esetleges hibái vélhetően az angol olvasóközönségnek is feltűnnek és angol fórumokon biztos előkerülnek ilyen témák vagy esetleg valaki készít egy hibaleírást, amit killmaster már előre önkényesen "megöl".
2021. november 28. 19:32 | Válasz erre | #96
Jól elvagytok...

Maga az hogy lefordítod, és közreadod is problémákat okozhatna. Ha nincs helyi kiadás, talán nem éri meg nekik foglalkozni vele, és elnézik. Mármint a jogokat birtokló kiadónak.
Megint más, ha alaposan belekontárkodsz (hogy jogosan vagy sem, ne menjünk bele). Itt már a szerzőt is behozod a játékba.
Az illegális könyvkiadásról meg túl sok jót nem lehet mondani. Ez a legalja az egésznek.

95-ös ponttal értek egyet. Jackson nem tervezte komolyra azt, hogy valaki visszamegy az időbe tápolni magát.
© killmaster (Savanyúhas)
2021. november 28. 18:19 | Válasz erre | #95
Firefox már maga a kérdésed is hipotetikus volt. Csak az eszetlen kalandor mondja ki úgy a ZED varázslatot, hogy nem tudja irányítani azt. Viszont az eszetlen kalandor nem húzza ki odáig! Tehát ez az egész időutazós rész csupán azért van, hogy meglegyen a 800 fejezetpont! Vitatkozhatunk persze a megoldás mikéntjén, de én az egyszerűség híve vagyok, nem kell ezt agyonbonyolítani. Pont az ilyen hurkokat kell kerülni, mint amilyen Khareban is van, mert az kicsit elviszi a játékot a harácsolás irányába. Csak azért mert S.J. nem gondolt mindenre, attól mi még gondolkodhatunk helyette. De nyilván ahány kalandor annyiféle vélemény.
2021. november 28. 17:12 | Válasz erre | #94
Szerintem nincs érdemi különbség a B és C között. Az A nem tetszik, túlságosan eltér az író szándékától. Nekem a D lehetőség tetszene, miszerint fogjuk a későbbi kötetekből azokat a pontokat, ahol az érintett varázslatot sikeresen alkalmaztuk, és annak mintájára módosítjuk a problémás részeket.

Ennek persze van egy bökkenője, miszerint nincs az az épeszű ember, aki direkt belemenne egy ilyen hurokba, innentől kezdve a belefeccölt munka feleslegessé válna. Kivéve talán a sárkánykígyós részt, ahol a kaland végén 2 plusz kezdeti ügyességet tudunk összeszedni, ha mind a hét kígyó likvidálva lett. Ha elég sokszor játsszuk végig ezt a részt, akkor - némi ráhatással persze - elég szép ügyességet hozhatunk össze magunknak. Aminek persze nem sok értelme van.

Viszont ami szerintem menő lenne. Kharén ugye egyetlen út vezet át, mert meg kell szerezni az ajtót nyitó versikét. Lényegében a hét sárkánykígyóban is, mert le kell győznünk mind a hat kígyót.

Shamuba kell két útvonal. Az egyiken össze tudsz szedni infót meg tárgyakat, amivel le tudod győzni a mantikórt. Ekkor át tudod magad verekedni a könyvön, viszont a végén a Svinn lányt nem tudod megmenteni. A másik útvonalon össze tudsz szedni infókat meg tárgyakat, amivel meg tudod menteni a Svinn lányt, de a mantikórt nem tudod legyőzni, ergo ha ezt választod, akkor meghalsz (vigaszdíjként a lány attól még megmenekülhet, tehát legalább a falu lakói boldogok lennének a végén). Ez egyébként lehet akár egy lezárt útvonal is, aminek a kinyitásához kell egy olyan varázstárgy, amit csak később tudsz megszerezni, akár a királyok koronájában is.

Kharéban van az út, ahol össze tudod szedni a versikét, és van egy másik út, ahol össze tudsz szedni infókat és/vagy tárgyakat, amik alkalmasak lesznek majd a főmágus legyengítéséhez. Itt nyilván az elsőn kell végigmenni.

Jönnek a sárkánykígyók. Van az egy helyes út, ahol kinyírjuk a hat kígyót, a nap pedig fogságba esik. Lehetne itt egy olyan alternatív útvonal, ahol nem tudsz találkozni egy kígyóval sem, kivéve a napkígyót, akitől tudsz szerezni valami tárgyat, ami rendkívül hatásos a főmágus ellen. Plusz nehezítés, hogy a könyv címének ismeretében nem gondolnál rá, hogy ezen az úton kell végigmenned.

A királyok koronájában össze kell futnod Jannal, és meg kell tudnod, hogy működik a ZED. Ezután szembeszállhatsz a főmágussal, és használhatod a napkígyótól szerzett tárgyat, ami viszont aktiválás nélkül nem működik, és erről a főmágus el is szólja magát, mondván Analandban kellett volna erre gondolnod. Ezután kis híján kinyír. Ekkor használod a ZED-et, és most önként és dalolva visszatérsz a shamutanti dombokba.

Na most, hogy innentől kezdve ne legyen repetitív a dolog. Shamuban először is nem elindulunk, hanem megpróbáljuk kideríteni, hogy kell aktiválni a fegyvert. Megtudjuk, hogy kell hozzá valami mágikus növény vagy akármi, ami a Svinneknél van, és utána Kharéban él egy kivándorolt specialista, aki végre tudja hajtani a varázslatot, hogy ne kelljen onnan visszafordulnod. Úgyhogy elindulunk, és mivel megvan mindenünk a mantikór legyőzéséhez, az alternatív úton összeszedünk mindent, ami kell a Svinn lány megmentéséhez. A Svinn falu lakói boldogok, megmentettük a lányt, ideadják a szükséges varázsnövényt.

Kharéban már tudjuk a kapunyitó igét, úgyhogy azt már nem kell keresgélni. Úgyhogy itt a másik útvonalon indulva aktiváltatjuk a fegyvert, plusz beszerezhetünk minden mást is, amire szükségünk lesz majd a végső csatához.

Ezután a hét sárkánykígyóban a helyes útvonalon járva legyőzzük a hat kígyót, a napot meg hagyjuk fogságba esni - nincs szükségünk rá, mert már nálunk van a szükséges tárgy, ráadásul aktiválva.

Majd átvágunk mampangon, és a dupla út végén, minden szükséges tárgyat megszerezve legyőzzük a főmágust. Ennek persze az a kellemetlen velejárója, hogy önmagában a shamutanti vége keserédessé, a királyok koronája önmagában megnyerhetetlenné válik.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© killmaster (Savanyúhas)
2021. november 28. 14:11 | Válasz erre | #93
A lehetőség: A Haláltalizmánban már bevált sémát lehetne követni. Ott ugye ha elhalálozol és még Szürkecéhben vagy, visszaküld oda, ahonnét a talizmánt megkaptad a csapattól, de nincs semmid. Amikor meg elhagytad már a várost, leírja, hogy újra élsz, van 15 életerőd, és minden nálad van, kivéve pár olyan cucc, amit a küldetés végén szereztél. Ezt kis szövegezéssel és utánajárással meg lehet oldani.

B lehetőség: Várjunk amíg megjelenik a négy kötetes kaland egy olyan kiadó égisze alatt, melynek vezérfordítója Csontos Zanbar nevét sem tudja helyesen leírni és nyilván V. Mariska nyomdokain haladva benne hagyna egy rakat logikai hibát, mert a szerző nem hívta fel a figyelmét, hogy bocsi ezt benéztem, de te ne nézd be!

C lehetőség: Mindenki ül a babérján, és várja a sült galambot, hogy majd egyszer a szájába repül.

Csak rajtunk múlik melyik lehetőséget választjuk!
© killmaster (Savanyúhas)
2021. november 28. 13:41 | Válasz erre | #92
Szlobo mester egy kicsit sántít a példád. A Fekete lovagban nincsenek felesleges és töltelék fejezetek, ám ha valaki talál benne hibát, (mert hát a történet kitalálója is ember) vagy túl nehéznek találja a sárkány feladványát (mert a matek nem az erőssége, és inkább valami egyszerűbb feladványra gondolt), nosza ügyködjön vele, ha kedve tartja. Mondom ezt úgy, hogy te is terveztél egy alternatív befejezést a Királyok koronájához, mert a Főmágussal való leszámolással nem vagy kibékülve. Hozzáteszem, én sem nagyon, de lehet hogy én is megálmodok erre valamit. Oké, te az a típusú ember vagy, aki mint szerző, büszke a műveire, és más ne kókányoljon bele. Én pedig javításokkal élek ott, ahol ezt szükségesnek találom. Ehhez kell bizonyos fokú logika, no meg rengeteg utánajárás! Nem csak nekem szúrtak szemet bizonyos hibák a Shamutanti dombokban, és ha az fordítási vagy logikai hiba azt illik javítani. Egy fordító ne járjon szemellenzővel, mert akkor úgy jár mint V.Mariska, akinek bár nagy tisztelője vagyok, így felnőtt fejjel és az eredeti nyelven olvasott könyvek után már látom, hogy benézett ő is pár dolgot. Mellesleg amikor a Káosz fellegvárát javítottuk, itt többen csak örültek, hogy végre nem egy hibákkal teli kiadványt kell lapozni, hanem egy korrektül helyrehozott kalandot. Csak azt tudom mondani várjátok meg a végeredményt aztán majd megvitathatjuk mi miért lett úgy és ahogy. Amúgy meg felőlem az írót hívhatják William Shakespeare-nek is, neki is csak azt tudnám mondani, ami nem logikus, az olyan mint a Tévedések vígjátéka...
© SzG
2021. november 28. 12:30 | Válasz erre | #91
Ez valóban komoly hiba (és tényleg elég jól jelzi, hogy Jackson is elég "trehány" volt időnként), de ennek a javításához már aztán valóban rengeteg helyen bele kellene nyúlni a könyvbe/át kellene dolgozni azt...
Szerintem inkább engedjétek el az egész Varázslat-témát. :) Főleg, hogy ezek ugye Scholosticos-könyvek, tehát úgysem lehetne újra megjelentetni őket "rajongói alapon" (főleg úgy, hogy ugye elvileg a Kaméleon is ki akarja adni a sorozatot).
2021. november 28. 11:54 | Válasz erre | #90
Ha valaki komolyan neki akar állni a varázslat sorozatnak, annak a következő szerkesztési hibára hívnám fel a figyelmét.

Királyok Koronájában 438-on dobni kell a ZED hatására. Ezt követően sok minden történhet.

30: Talajt fog a lábad. Nincs korábbi verziód említve, úgy, ahogy vagy, visszatértél a múltba.
75: Látod, amint betörni készülsz egy faajtót, és összeolvadsz a korábbi éneddel.
229: Elmúlnak a látomásaid, alakot ölt körülötted a világ. Visszatérsz a Mantikórhoz az első könyvbe.
420: Talajt ér a lábad. A várnak nincs nyoma, tehát vagy még nem épült meg, vagy már lerombolták. Tehát vagy a messzi múltban vagy, vagy a messzi jövőben. A szöveg nem tesz említést arról, hogy pucér és fegyvertelen lennél.
447: A messzi múltba kerülsz, egy olyan időbe, amikor még nem is éltél. A szöveg nem tesz említést arról, hogy pucér és fegyvertelen lennél.
500: Egy utolsó puffanással szilárd talajt fogsz. A második kötetben találod magadat.
518: Lábad ismét talajt ér, és körbenézel. A második kötetben találod magadat.
579: Lábad talajt ér, egy mocsár kellős közepén. A harmadik kötetben találod magadat.
631: Megint csak földet érsz, ez alkalommal egy csigalépcsőn, amin kis híján lebukdácsolsz. De legalább a negyedik kötetben vagy.
733: Egy széles síkságon érsz talajt, egy ösvényen, valahol a harmadik kötetben.

És a legfontosabb: 407. Ismét földet érsz. Körbenézel, és már el is alszol. Visszatérsz az első kötet elejére.

Na most, 420 és 447 kulcspillanatok, amik azt sugallják, hogy még ha korábban nem is éltünk ott, ahová kerültünk, mégis oda jut a testünk, és semmi nem utal rá, hogy a felszerelési tárgyaink ne jutottak volna el oda velünk együtt. A 75 kakukktojás, csak itt olvadunk össze egy korábbi verziónkkal, minden más esetben... passz? Időutazás, és csak ugyanoda kerülünk, ahol korábban már voltunk. A 631 különösen arra enged következtetni, hogy nem a korábbi verziónkba kerülünk bele, hanem mi magunk utaztunk vissza az időben. Ezen túlmenően nem írja a szöveg sehol sem, hogy húzzunk le bármiféle tárgyat, és játéktechnikailag ez még csak nem is megoldható, mert korábban nem kapunk olyan utasításokat sem az érintett fejezetpontokon, hogy jegyezzük fel, hogy pontosan mi van nálunk és milyen értéken állnak a tulajdonságaink. Ergo ha itt visszakerülünk az első kötet elejére, potenciálisan minden varázslathoz rendelkezésünkre fog állni minden varázstárgy. Ebből kifolyólag minden olyan fejezet (384, 385, 402, 404, 410, stb.), mely szerint "nem használhatod ezt a varázslatot, mert nincs nálad a hozzá szükséges XYZ varázstárgy", hibás.

Gondolatok / vélemények?
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© SzG
2021. november 28. 11:19 | Válasz erre | #89
"valamiféle "dogmasztikus" fogalomrendszerrel próbálod igazolni az álláspontodat."
Jó, lehet, hogy nem a lényeget hangsúlyoztam ki: nem az a fontos, hogy mi a fordító meg mi a szerkesztő, hanem hogy [b]a szerzővel való egyeztetés nélkül nem lehet átszerkeszteni a könyvet, vagy hozzáírni, vagy varázslatokat kicserélni[/b] (csak hogy a példáidnál maradjunk) stb. És nem is feltétlenül a jogi problémák miatt, hanem mert (ahogy már vagy kétszer írtam), ha a szerző nélkül szerkeszted át a könyveket, akkor a végeredmény garantáltan nem fogja tükrözni a szerző elképzeléseit. Márpedig itt mégiscsak Joe Dever vagy Steve Jackson könyveiről van szó... Tehát olyannak kellene lennie ezeknek a könyveknek, ahogy ők elképzelték/megírták őket.
Példa: valaki átfordítja angolra a Fekete lovagot, de közben ÖNKÉNYESEN (a tudtod/engedélyed nélkül) átszámoz, illetve összevon fejezeteket (mert "van, ami töltelék"), egyes részeket meg kibővít, mert szerinte hiányosak vagy logikátlanok + mondjuk x tárgy helyére berakja y tárgyat, mert szerinte így játszhatóbbá válik a könyv (ami egyébként egyáltalán nem biztos). Aztán a végeredményt kiadná úgy, mintha egy fordítás lenne... Szerinted ez így teljesen rendben lenne? Semmi kifogásod nem lenne az ellen, hogy valaki átszerkesztette a könyvedet, de úgy, hogy már garantáltan nem úgy nézne ki benne jó pár rész, mint amilyennek te elképzelted/megírtad őket?
© killmaster (Savanyúhas)
2021. november 28. 10:10 | Válasz erre | #88
Szlobo mester akkor először neked válaszolnék, mert látom te is valamiféle "dogmasztikus" fogalomrendszerrel próbálod igazolni az álláspontodat. Nincs ezzel baj, de ez nem a XV. század, hanem a XXI. A fordító és a szerkesztő nincs meg egymás nélkül. Mert ha V. Mariska fordításait átnézte volna egy könyvszerkesztő a Rakétánál nekem is kevesebb melóm lett volna a Shamutanti dombokkal. De a szerkesztő biztos kávészüneten volt, így a hibák maradtak. A szerzői jogról már ismeritek a véleményem, és a szerzőt biztosan marhára érdekelné a hibalistám, meg azt a pár olvasót, aki a kezébe veszi a könyvet. Ami a korábbi KJK-s könyvek fordítását illeti, jó okkal szerkesztettem bele, és mit ad isten, volt aki meg is értette, mert ami az eredetiben hibás volt, az a magyar kiadásban lehetőleg szerepeljen helyesen. Tehát elérhetetlen fejezetpontok ne legyenek egy KJK könyvben, mert annak nincs értelme. Maximum az író valamiféle poénnak gondolta, de ez nem egy vicckönyv! Illetve azt is elmondtam ugye korábban, ha egy ereszcsatornán felkúszunk egy ház ablakához, akkor szemből látjuk a folyosót, és akkor bizony a jobb és bal oldal felcserélődik. Lehet a ködös Albionban ez nem így van, de talán nektek KJK olvasóknak ezt nem kell hosszasan magyarázni. Szamuráj kardja: A feladványok egész egyszerűen kicserélődtek, és jó volt az úgy is, pedig eskü abban nem volt benne a kezem. Ha az olvasók a Magányos Farkas sorozat eredetijét kapnák, úgy mellékelhetnénk egy másik kötetet is hibalistával teli, hogy a szerző ezt így gondolta, és ha a logikus választ keresed, olvass bele a mellékelt kötetbe. (Na ez milyen fényt vetne a fordító munkásságára?) Amikor módosítok, ezt teszem úgy, hogy beleásom magam a témába, külföldön egyébként meglepően sok rajongója van a sorozatnak, és elég sok információra is rábukkanhat az ember, ha jó helyen keresgél. A térképek a kalandokhoz sokkal letisztultabbak lettek, és megpróbálom ezekhez igazítani a történetet. De akkor térjünk át a Shamutanti dombokhoz.
Néhány jellemző hiba, ami az angol kiadásban is az volt. (A szerkesztőtársnak meg van a legutóbbi kiadás is, állítólag ott sem változtattak semmit, szerintem a profit volt a lényeges, nem az, hogy S. Jacksonnak hibalistát küldjenek, hogy ugyan nézzen már utána mi nem stimmel itt néhány helyen.)
45-ös fejezetpont: Kapunk két számot és válasszál. Nem lehetett volna odaírni, hogy a faluból két út vezet ki, az egyik erre megy a másik meg arra.
346-os fejezetpont: Megdobálod pár tűzgolyóval a Manticore-t aki fájdalmában még fel is ordít, ám ha ezután karddal esel neki megmarad a 18 életerő pontja. Vagy marhára gyorsan gyógyul, vagy tűzálló a bundája.
123-as fejezetpont: Itt van megint egy baki, amire már "Mi Gyulánk" is felhívta a közösség figyelmét, nevezetesen a GUM varázslathoz meg lehet szerezni a ragasztót, igaz ez csak Duphus elhagyása után. Erre javasoltam én, hogy akkor tegyük ide be helyére a GAK varázslatot, amit biztosan nem tud alkalmazni a varázsló.
Vettem a bátorságot arra is, mert V. Mariska csak egy versikére volt hitelesítve a kötetben, hogy Vancass kérdéseit rímbe szedjem. Na nem vagyok egy József Attila reinkarnáció, és tudathasadásom sincs, de összeraktam egy három egyszerű négysorost. Itt a vége fussatok el véle, mert már olyan hosszan írtam, hogy ebből kitelik egy novella is!
© SzG
2021. november 28. 08:20 | Válasz erre | #87
"Ebből is látszik, hogy kétféle fordító létezik!"
Nem, csak "egyféle" fordító létezik. :))

[url=https://hu.wikipedia.org/wiki/Ford%C3%ADt%C3%A1s]A fordító[/url]

"A fordítás szellemi tevékenység, ami két nyelv - általában anyanyelv és kiválasztott idegen nyelv - viszonylag magas szintű ismeretét, megértését, a hallott vagy leírt szöveg lényegének [b]hiteles visszaadását[/b] feltételezi."

"A fordítás tehát olyan foglalkozás, amelynek célja nem eredeti mű megalkotása, hanem olyan hasonmásé, amelynek legfőbb értéke, hogy a célnyelvi olvasóra - lehetőség szerint - úgy hat, mintha a szöveg eleve az ő nyelvén született volna"

Te ugye nem így fordítasz. :)) Te át is szerkeszted a könyvet, ami (ahogy írtam) a [url=https://totaliber.blog.hu/2012/02/24/a_konyvkiadas_lelke_a_szerkeszto]szerkesztő[/url] feladata, de ezt meg nem szabad a szerző tudta/belelegyezése nélkül megtenni, mert a végeredmény tényleg garantáltan nem fogja tükrözni a szerző elképzeléseit. Valamint etikai szempontból is problémás, ahogy Denko írta, főleg, hogy az LW esetén egy már elhunyt ember műveiről van szó; és akkor az esetleges jogi problémákról még nem is beszéltünk (a könyvek jogtulajdonosai simán felléphetnének ellened, amiért [i]önkényesen[/i] átszerkeszted a könyveket).
És akkor ott van még az is, hogy az olvasók valószínűleg különben is az eredeti művekre lennének inkább kíváncsiak. :)
© SzG
2021. november 28. 07:52 | Válasz erre | #86
"Nem azt mondom, hogy rendben van a szerző akaratának önkényes semmibe vétele. Az a baj, hogy az eredeti alapból nem érdemel különösebb alázatot."
Oké, de Killmaster mással is ezt csinálja. Például az Éjféli tolvajt meg a Kard mesterét is ugyanígy "átszerkesztette" (sőt, talán még jobban is, amennyire emlékszem)... És gyanítom, most a Shamutanti domboknál se csak arról van szó, hogy javítja a helyesírási hibákat meg a félrefordított részeket... :)

Egyébként tényleg nem túl minőségi a Lone Wolf. Talán írtam is már korábban, hogy nem is értem, miért öl ennyi időt és energiát ebbe a sorozatba Killmaster. :) Szerintem mindenki jobban járna, ha mondjuk inkább saját kalandokat írna.
© cock
2021. november 27. 21:16 | Válasz erre | #85
Akkor ha már itt tartunk írhatnál pár példát ezekre az "ami már az angolban is hibás volt" típusú részekre. Irtó kíváncsi vagyok.
© killmaster (Savanyúhas)
2021. november 27. 20:55 | Válasz erre | #84
Ebből is látszik, hogy kétféle fordító létezik! Az aki szimplán lecseréli az angol szöveget magyarra, és azt hiszi mekkora király, mert ismer pár szótárat és baromi büszke magára, hogy ő ilyet is tud. A másik kicsit elgondolkodik, ha valami nem stimmel, azt javítja, mert ami angolul hülyeség az nagy valószínűséggel magyarul is az lesz! Lehet ezen vitatkozni, és hogy önkényes lennék, azt túlzásnak tartom, de minden történetnek akad logikája! Ha meg valami hibás, abban az olvasó sem találja meg a logikát! De ha valaki jobbat tud csinálni, mutassa meg, ha meg nem, akkor legalább válogassa meg a szavait!
Denko ezzel az állításoddal nem értek egyet: (A Lone Wolf széria a legnagyobb jóindulattal sem minőségi.) Jó az, ha jól fordították. Lehet nem érik el egy jobb KJK-s könyv élményét, de olvastam sokkal gagyibbakat is.
De hogy essen szó a Shamutanti dombokról is! Csak olyan hibákat javítok szerkesztőtársammal egyetemben, ami már az angolban is hibás volt. Itt jön az, hogy aki tudja csinálja, aki meg nem, az bemondja a tutit! [smiley]boxer[/smiley]
© Denko
2021. november 27. 18:58 | Válasz erre | #83
Etikai szempontból valóban vitatható a dolog (ahogy a "gerilla fordítás" és közzététel is). Másfelől, Mr. Dever sem tanúsított különösebb alázatot a műfaj iránt, és nem mondhatnám, hogy tisztelte az olvasóit.
(A Lone Wolf széria a legnagyobb jóindulattal sem minőségi.)
Anno nagyon dühös voltam az első részre, el is döntöttem, hogy többet az életben nem adok pénzt semmiért, amit ez az ember írt.
Nem azt mondom, hogy rendben van a szerző akaratának önkényes semmibe vétele. Az a baj, hogy az eredeti alapból nem érdemel különösebb alázatot.
© SzG
2021. november 27. 17:23 | Válasz erre | #82
Hát igen... Killmaster nem csak fordít, hanem még gyakorlatilag szerkesztői munkát is végez. :) A probléma tényleg csak az, hogy ezt a szerzőkkel együtt szokás végezni (ahogy én is tettem például legutóbb a Karavánkísérőknél), nem egyedül... Így tényleg biztos, hogy a végeredmény nem fogja tükrözni a szerző elképzeléseit. (Egyébként tudtommal a Magányos Farkas-könyveket párszor már kiadták külföldön; ha Dever annyira változtatni akart volna bizonyos dolgokon, akkor már gondolom megtette volna valamelyik újabb kiadás apropóján.)
© cock
2021. november 27. 16:51 | Válasz erre | #81
Nem szerintem, hanem killmaster szerint. Elolvassa az angolt és kitalálja, hogy az angol verzió itt és itt hibás, meg logikátlan meg nem oda kéne lapoztatnia és átírja úgy, ahogy szerinte helyes, persze már magyarul.
Hát ezért mondom, hogy itt szó nincs alázatról.

Hibák kijavítása OK, amennyiben az fordítási hiba. De az nem fordítási hibajavítás, hogy átírjuk a fél kalandot, mert szerintünk a szerző egy rahedli tartalmi hibát ejtett. Nonszensz.
© Denko
2021. november 27. 16:35 | Válasz erre | #80
Nem akarok ebbe belefolyni, de a hibák kijavítása miért baj? Szerinted a szerző direkt hibásan/logikátlanul írta meg a könyvet?
© cock
2021. november 27. 16:12 | Válasz erre | #79
Ja mert az már nem is opció, hogy megnézed, hogy az adott szót hogy kell írni helyesen.
Alapművek:
Akadémiai Kiadó: Magyar helyesírási szótár és/vagy
Osiris: Helyesírás

[i]Angolban persze ez kicsit nehezebb, tekintve, ha kicsi a szókincsed, nehezebben találsz helyettesítő szót[/i]

Erre van a thesaurus, magyarul szinonimaszótár. Az angol verziókban sem szégyen nézelődni. De ilyeneket hiába mondok neked, az egynyelvű szótárakat sem viccből találták ki. Sajnos a magyar szinonimaszótárak többsége nem túl jó. Az angoloké jobb.

[i]játéktechnikai problémákon[/i]

Sajnos ismerjük a módszereidet. Fejezetpontok önkényes átszámozása. A szerző iránti alázat teljes hiánya, körítve azzal, hogy semmibe veszed a szerző szándékát, hibáit, logikátlanságait. Nekem égne a pofámról a bőr, ha önkényesen átszerkeszteném mások könyvét, mert én úgy gondolom, hogy bizonyos helyeken logikátlan.
2021. november 25. 18:27 | Válasz erre | #78
Találtam egy jópofa térképet a dombokról. Legközelebb úgy játszom végig a könyvet, hogy majd jelölgetem magamnak, hogy merre járok [smiley]smile[/smiley]
https://twitter.com/alnaro_8/status/1372504795777499144/photo/1

Az illető csinált még
Kharéhoz:
https://twitter.com/alnaro_8/status/1387417152014241795/photo/1

A hét sárkánykígyóhoz:
https://twitter.com/alnaro_8/status/1258748863667634178/photo/1

A Királyok koronájához:
https://twitter.com/alnaro_8/status/1253991588763766786/photo/1

És a Twitterjét végigpörgetve, rengeteg KJK-hoz.
2021. november 25. 18:27 | Válasz erre | #77
Találtam egy jópofa térképet a dombokról. Legközelebb úgy játszom végig a könyvet, hogy majd jelölgetem magamnak, hogy merre járok [smiley]smile[/smiley]
https://twitter.com/alnaro_8/status/1372504795777499144/photo/1

Az illető csinált még
Kharéhoz:
https://twitter.com/alnaro_8/status/1387417152014241795/photo/1

A hét sárkánykígyóhoz:
https://twitter.com/alnaro_8/status/1258748863667634178/photo/1

A Királyok koronájához:
https://twitter.com/alnaro_8/status/1253991588763766786/photo/1

És a Twitterjét végigpörgetve, rengeteg KJK-hoz.
© killmaster (Savanyúhas)
2021. november 22. 22:59 | Válasz erre | #76
Cock kolléga, amit én csinálok azon el tudok igazodni, amit meg más, abban lehet hiba is. Mellesleg éppen ezek a gráfok segítenek eligazodni bizonyos játéktechnikai problémákon. Nyilván te is olvastad a Shamutanti dombokat magyarul, de gondolom eredetiben is. Azért akadt az eredetiben is hiba, és hidd el a magyar fordítás sem lett hibamentes. Igen, azt is tudom, hogy bizonyos oldalakon kiírtak egy rakat hibát, és anomáliát, de én azokon felül is találtam még benne.
Szókincshasználat és nyelvtan. Tudod mindamellett, hogy kerülni próbálod a szóismétlést, ez alkalom lehet arra is, hogy ha nem tudod pontosan helyesen leírni az adott szót, azt helyettesítheted egy másikkal. Gondolom kerültél már ilyen helyzetbe te is. Különösen mikor fogalmazást kellett írni, akár magyarul, akár angolul. Angolban persze ez kicsit nehezebb, tekintve, ha kicsi a szókincsed, nehezebben találsz helyettesítő szót. Talán ennyi. Egyébként örülök, hogy látlak itt felbukkanni, és nem csak a külföldről rendeltem, mi a fene legyen topicban.
© cock
2021. november 22. 22:01 | Válasz erre | #75
A választékos szókincshasználathoz mi a fax köze van a nyelvtannak?

Mi francnak rajzolgatsz gráfot? Már minden FF égisze alatt kiadott kalandnak van kész gráfja. A Sorcery!-nek is.
© killmaster (Savanyúhas)
2021. november 22. 21:50 | Válasz erre | #74
Az angolban ez nem akkora csoda, már amennyire a nyelvtanukat ismerem. Pláne ha olyan igeidőket használnak, ahol vannak kötelező segédigék, és egyéb nyalánkságok, amitől mi magyarok kaparjuk a falat. Nyilván egy ilyen kalandkönyvtől nem várja el az ember, hogy Shakespeare-i körmondatokkal tűzdeljék tele, sőt mivel egy történetről lévén szó, az legyen közérthető és lehetőleg bosszantó hibáktól mentes. Hát itt azért van mit renoválni, meg amit még megfigyeltem, hogy néhol nagyon következetlen volt Jackson is, mintha kissé csapongott volna írás közben. Kár, hogy a Rakétánál nem akadt olyan emberke, aki kicsit a hibákat kiszűrte volna. Igaz nekem is rá ment pár órám, meg két A/4-es lapom, mire felrajzoltam mindent, és átláttam a kaland egészét. Persze a hibavadászat még nem ért véget, de lassan minden a helyére kerül.
2021. november 22. 20:41 | Válasz erre | #73
A szóismétlésre reflektálva: amíg nem szóltál, nagyon nem is foglalkoztam vele, teljesen elsiklott felette a tekintetem. Azóta viszont kifejezetten figyelek rá.
A legrosszabb viszont az, hogy nem csak kedves fordítóasszonyunk, hanem maga Steve Jackson is folyton szóismétlésekkel él. Volt (asszem a Kharéban) egy 4 mondatos fejezetpont, ahol ugyanazt a szót négyszer! használta fel az írónk.
© killmaster (Savanyúhas)
2021. november 21. 21:09 | Válasz erre | #72
Már egy ideje dolgozunk egy javított Shamutanti dombok verzión, és azt kell mondjam, akadt benne fordítási és játéktechnikai hiba is. Kedvenc fordítónk V. Mariska próbált figyelni a szövegre, de többször beleszaladt abba a hibába, amibe én is szoktam, ha fordítok, nevezetesen akad benne pár szóismétlés! Volt, hogy egy mondatban kétszer szerepelt ugyanaz a szó! Nyilván tizenévesen fütyültünk rá, pörgettük a könyvet, varázsoltunk, gyilkoltunk, a magyar nyelvtan nem élvezett nagy prioritást. Amióta viszont fordítgatok, és mások jeleztek vissza nekem, hogy ez bizony így nem tuti, szinte igyekszem automatikusan kiszúrni ezeket a hibákat.
Rajzolgatom a történet gráfját, és bizony azon jól látszik hogy Jackson bácsi igen ügyesen igyekezett a hasznos segítségeket elrejteni, illetve megdolgoztatni az egyszerű harcos karaktert. A varázslásnak is van helyenként kockázata, de aki felkészült a varázslatok könyvéből, annak nem lesz nagy félnivalója.
A Magányos Farkas kalandoknál szoktam rámutatni arra, hogy azért akad benne néhány helykitöltő fejezetpont, és lám ebben a kalandban (és a folytatásokban is) akad jó pár. Persze túl azon, hogy többször beleütközhetünk abba, hogy jól felsülünk a mágia tudományunkkal, előfordul, hogy eleve nem is varázsolhatunk valamilyen okból kifolyólag. Ezek az esetek pedig szintén afféle töltelék fejezetpontok lesznek. Mégis elnézzük mindkét írónak ezen apró hibáit, mert a hangulat azért ott van. Én legalábbis ezt gondolom.
© Denko
2021. november 1. 15:07 | Válasz erre | #71
Ragnar Kardmesteri Karszalagja. Egyedi varázstárgyakra szokás a készítő nevével hivatkozni.
2021. november 1. 14:56 | Válasz erre | #70
Mit gondoltok, mi lehet a jó fordítás?

Ragnar's Armband of Swordmastery:
- Kardvívó tudomány Ragnar Karszalagja
- Kardforgató mesterség Ragnar Karszalagja
- Ragnar Kardmesteri Karszalagja
- Ragnarnak a Kardmesteri Karszalagja
- esetleg valami más?
2021. október 29. 23:35 | Válasz erre | #69
Ennyire ne haragudj rá a hülye megnevezésért [smiley]smile[/smiley]
2021. október 29. 21:56 | Válasz erre | #68
Bűbájos Könyv? Bűbájkönyv. Bűbájok Könyve?
Ha már boszorkányi varázslatot tartalmaz....
© Denko
2021. október 29. 20:30 | Válasz erre | #67
A szöveg egy varázskönyvet említ (a Spell Book), szerintem lehetne szimplán varázskönyvnek átnevezni.
2021. október 29. 20:02 | Válasz erre | #66
A 183-ik pontnál az öregtől kapunk egy lapot, a magyar fordítás szerint a Varázslatok Könyvének 102-ik oldalát. Ez szerintem egy kicsit megtévesztő.
A Varázslatok Könyve, az az a varázskönyv, amiből a varázslatainkat megtanuljuk. Viszont, amit az öregtől kapunk az nem Ennek a bizonyos Varázslatok Könyvének a 102-ik oldala, lévén olyan varázslatot tartalmaz, melyet a "miénk" nem.
A fordításnál egy kicsit fura lehetett a dolog, mert angolban a mi könyvünk is Spell book, meg az itt említett könyv is Spell Book. Viszont az angol itt "egy" Spell Bookként hivatkozik rá.
A kérdésem az lenne, hogy ez itt átnevezhető lehet-e simán Varázs Könyvre, vagy maradhat a Varázslatok Könyve, vagy valami más?
© Denko
2021. október 28. 15:42 | Válasz erre | #65
Hibák a Khare-ban? Courga bálványa/Slangg pap/kapunyitó vers, ami hirtelen eszembe jutott.
© killmaster (Savanyúhas)
2021. október 28. 13:47 | Válasz erre | #64
Nézd ami hiba és most hirtelen eszembe jutott Khárénál azok a feladványok fordítása. Azok biztosan hibásak! Ami még nem tetszett a fordításnál, hogy bizonyos versikéket átvittek prózába, ami azért valljuk be kis ötleteléssel lehet magyarosítani. Nyilván a kaput nyitó varázsige magyarul tökéletesen nem kivitelezhető, de hát ilyen az angol nyelv. Ha jól tudom, mind a négy kötetben vannak elérhetetlen fejezetpontok, amik töltelékek. Egy hosszabb fejezetpontot ott ketté lehet vágni. De nyilván amikor majd benne leszünk a javításában, több dolgot is le tudok majd írni.
A vénuszos könyvekből három már javításra került, a többi meg hát... Na jó, ti biztosan jobban kedvelitek a sci-fi vonalat mint én. Ami a kifelé a veremből kötetet illeti, van belőle egy rajongói verzió, amiben nyilván biztosan akadnak hibák, és talán a stílusán is lehet kicsit csiszolni, de én vállalhatónak tartom. Elvégre ez egy szörnyismertető lexikon, ahol én is belecsempésztem itt-ott egy-két gondolatot. Ami a nyomtatását illeti én elintéztem magánúton, hogy Zagoros példány esetleg lesz-e? Talán a Titán mesterei megadják a választ...
2021. október 28. 12:26 | Válasz erre | #63
Ja és szívesen fognám kézben magyarúl az Out of the Pit-et![smiley]fake-horse[/smiley]
2021. október 28. 12:14 | Válasz erre | #62
Mivel nem olvastam őket angolul, így nem tudom, hogy mennyiben tér el a magyar fordítás. Viszont a hibalista sosem volt hosszú,kivéve persze a Királyok koronáját.
Ha annyira bugos lenne a Kháré, akkor már lett volna mozgolódás a feljavítása érdekében, de igazából nem tudom, hogy mit értesz ez alatt.
1-2 példa jól jönne! [smiley]awink[/smiley]
Olvasom,hogy ethelazostor már talált hibát.
Amúgy, szerintem Firefox birtokában lehet a régi teljes hibalistának, szerintem privátban szívesen átküldi nektek.

Én osztom FireFox véleményét, hogy a Vénuszos könyveket kellene javítani,na azok hemzseghetnek a hibáktól, és a minőség is silány! A borítókat meghagynám, nekem bejönnek!
2021. október 28. 11:01 | Válasz erre | #61
Az első 50 fejezetig jutottam el, egy-két dolog volt, ami nem volt megfelelő, ahogy az angolt nézem párhuzamosan. Egy ordas nagy hiba volt eddig, a 44-es ponton öregasszonynak titulálja Aliannát... Összekeverte szerintem a két boszorkányt a fordító [smiley]smile[/smiley]
© killmaster (Savanyúhas)
2021. október 28. 10:21 | Válasz erre | #60
Azért a három kötetben össze lehet szedni annyi hibát, mint a Káosz Fellegvárában. Különösen Kháre lett nagyon bugos, de meglátjuk mit sikerül összehoznunk! Ha már a Királyok koronája átesett némi kozmetikázáson, ezeknek sem fog ártani. Nyilván rá kell szánni némi időt, de ha a végeredménnyel elégedettek leszünk, már nem dolgoztunk hiába. Amúgy Ravnos te mely köteteket látnád esetleg új köntösben? Mert úgy tűnik, ahány rajongó annyiféle elképzelés van...
2021. október 28. 10:05 | Válasz erre | #59
Hát kikerestem, hogy milyen hibákat írtam fel magamnak anno az egész sorozatra nézve....összesen hármat találtam. A Shamuntantihoz nem is írtam fel semmit, de emlékszem, hogy az első 3 kötethez nagyon kevés hiba tartozott, ezeket elég jól lefordították. Szerintem pont nem ezeket a könyveket kellene újra fordítani.....

De meg kell nézni mit írnak az angol oldalak.

Viszont úgy néz ki, hogy a Zagoros " A Királyok Koronája"-hoz nincs meg a hibalistám. (A Vénuszos meg meg sem volt)

Azt a 3 hibát elküldöm privátban, nehogy valakinek itt szemet szúrjon! [smiley]fight-2[/smiley]
© killmaster (Savanyúhas)
2021. október 28. 08:51 | Válasz erre | #58
Wizard-os kiadásom nincs, de azt gondolom nagy eltérés a szövegben nincs a kettő között! A rajzokat elnézve pedig hát jobb a régi, mert amikor láttam az új képeket a röhögés fogott el no meg némi szomorúság, hogy hová süllyed a könyvkiadás. Van viszont egy remek manticore-t ábrázoló borító, azt tudnám elképzelni a címlapra! Ez a régi olyan mesekönyvbe való! A többi meg majd kialakul. Mindenesetre dolgozunk a szövegezésen, ahhoz kell úgy is némi idő mire a végére járunk.