Zagor.hu
Zagor.hu fórum
28. könyv: A Sötétség Tőrei
BejelentkezésElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (3)
[b]Történet (3)[/b]: Rögtön in medias res belecsap a könyv a lecsóba. Alszunk, és hirtelen arra ébredünk, hogy egy alak egy különleges tőrt szegez nekünk. Életünket egy odaérő cimboránk, Gally menti meg, ám az orgyilkos tőre így is megkarcolja a vállunkat. Ez okozza bonyodalmakat. De mint tudjuk, mindennek oka van, az orgyilkos támadás sem véletlen irányult ellenünk. A Kazan birodalmon belül Segrek uralkodó meghal és a hagyomány szerint kiválasztottak közül kerül ki az új uralkodó. Az egyik kiválasztott személyét testesítjük mi meg, csak van valaki (Chingíz vezír), akinek ez kevésbé tetszik, így orgyilkosokat küld a kiválasztottakra. Az egyik ilyenbe botlottunk bele. Eddig lett volna választásunk, hogy mit csinálunk, innentől viszont nincs, ugyanis akár akarunk uralkodók lenni, akár nem, ha nem visszük vissza a tőrt a vezírnek, akkor menthetetlenül meghalunk a tőr mérge miatt. Ahhoz, hogy ezt megtegyük érdemes minél több törzs medálját megszerezni, amit próbákon és labirintusokon keresztül lehet kivitelezni. A helyszínek érdekesek nagyon a könyvben és már az elején lenyűgözött, hogy mennyi mindent bele tudnak majd nyomni egy KJK könyvben. Aztán sajnos kiderült, hogy amilyen izgalmas az előzmény, annyira gyenge a kivitelezés. A medálok közül jó eséllyel egynél vagy kettőnél többet lehetőségünk sem lesz megszerezni, és ezek a próbák és labirintusok nem többek ösvényválasztásnál és kockadobálgatásnál. Aztán a történet vége ad még egy fordulópontot, de ennek a kidolgozása is felületes marad. Az a probléma, hogy ez a könyv annyi mindent akart egybe belesűríteni, hogy a vége az lett, hogy ezek közül egyik sincs igazán rendesen kidolgozva és egy átrohanásos kaland benyomását kelti az egész. Ezt nagyon sajnálom. Azért volt 1-2 egyedi elem, például a varázslás lehetőségének módja, ha oda eljutunk, vagy az italkeverés.

[b]Gondolkodás/szerencse (1)[/b]: Kis túlzással az értő olvasás az egyetlen skill, ami ehhez a könyvhöz kell. Na jó, ez tényleg túlzás, de úgy érzem, hogy annyira random az egész, hogy az már elmondhatatlan. Eleve tisztán ösvényválasztáson múlik, hogy melyik amulettet szerezzük meg (ha egyáltalán…). A legtöbb próba gyakorlatilag kockadobásokból áll, kihívás bennük szemernyi nincs, a labirintusok pedig ösvényválasztásokból állnak, ami megint random (oké, 1-2-nél kiderülhet a jó sorrend valami információ segítségével, de ez is főleg a szerencsén múlik). Ha szerzünk két medált, már jók vagyunk, ha nem, akkor jön az italkeverés, ahol 6 alapanyagból 9 féle ital keverhető, amiből kettőt kell kikeverni, de amiből 3 halálos. Tehát min múlik, hogy életben maradunk? Szerencsén. Gyakorlatilag a teljes könyv szerencsejáték, talán az utolsó döntés nem, de ez is elég evidens, hogy mit kell tenni, ráadásul valaki le is súghatja nekünk. Szóval a gondolkodást kb. teljesen ignorálja a könyv.

[b]Nehézség (3)[/b]: Felemás érzéseim vannak ennek kapcsán, talán kicsit szigorú voltam itt. Ugyanis ha mondjuk összehasonlítom egy másik „3 pontos” könyvvel, mondjuk a Vérescsonttal, ott volt vagy 6-7 kötelező tárgy, amit meg kellett szerezni, ez tette nehézzé. Itt egy ilyen sincs. Akkor mégis miért nem kapott ez a könyv magasabb pontot? Sajnos amiatt, amit előbb már kicsit kiveséztem. Nagyon sok olyan eset van, amikor dobni kell magamnak és másnak 2 kockával, ha a miénk a nagyobb túléljük, ha nem, akkor nem. De olyan is van, hogy négyszer kell 2 kockával dobni, és ha valamelyik egyezik, akkor felnyársalódtunk. És még sorolhatnám, lenne egy szép lista ha ezeket összegyűjteném. Az italos problémáról pedig már korábban írtam. Ezeket pedig, mint ahogy már erről [url=https://velemenyes.blogspot.com/2018/09/vissza-multamba-6-sardath-ostroma-kard.html]korábban[/url] értekeztem, szigorúbban értékelem, mint a sima ösvényválasztásos halált, mert ezekbe akár kétszer egymás után is bele lehet esni. Úgyhogy emiatt gondolom ezt egy elég nehéz, de még nem szadista könyvnek.

[b]Játékélmény (2)[/b]: Azt gondolom, hogy az első pár ösvényválasztáson múlik sok. Az is lehetséges, hogy sikerül egy hosszabb, kicsit kalandosabb ösvényt kifogva végigjárni a könyvet. De van egy olyan útvonal is, ami nagyjából fél óra alatt végigjátszhatóvá teszi a könyvet. Úgyhogy erre is csak annyit tudok mondani, hogy rapszodikus. Viszont most már ott tartok, hogy 4 alkalommal, játszottam le, különböző ösvényeken, és az egyik ösvényt sem tudnám hármasnál nagyobbra értékelni a saját listámon. Így az összesítésre sem tudok ennél magasabb pontszámot adni.

[b]Összességében: 9/20[/b]
© Nheil
A sötétség tőrei hmmmm... Igaz, hogy csak egy tőrröl van itt szó, amit a háttértörténet szerint belénkdöfnek és csak jóbarátunk közbenjárása miatt nem patkolunk el azonnal, mindazonáltal méreg került a szervezetünkbe és záros időn belül el kell jutnunk a nagyvezirhez Csingizhez, visszajuttatva ezt az orgyilkos tőrt és akkor majd meggyógyulunk (he?) Ja és amúgy kiválasztottak is vagyunk! Micsoda párosítás, egyszerre túlélőkaland és és trónigénylés is hoppá. Szokás szerint sharpi katyvasz, bár nem annyira vészes most ez a kiindulási alap és adjunk legalább egy bátortalan plusz pontot arra, hogy egyedüliként ő alkalmazza a közép-ázsiai kulturális elemeket és neveket (értsd, ő onnan lopkod) műveiben, tehát törekszik legalább az egyediségre.

Előző, botrányos kalandjához (A gyűlölet szakadéka) hasonló ez is, az ott megismert vidéken kolbászolhatunk újfent. Az időtényező bekerült ezúttal a mérgezés formájában. Mondanom sem kell ez is mennyire random és szerencsefüggő, mikor veszítünk éppen 1-2 egységet és mellette életerőt is. Mondjuk legalább valami színesíti a kalandot. Összességében úgy látom, mintha egy fokkal szerkesztettebb és átláthatóbb lenne a történet elődjéhez képest, noha ez nem nagy teljesítmény de mégis úgy fair, ha elismerjük a haladást. Utunk során az ösvényválasztások által elég durván predesztinált módon különféle labirintusokban medálokat gyűjtögethetünk, amik egyrészt lassíthatják a mérgezésünket, másrészt erősen javasolt a végjátékra legalább kettő medált megszerezni. Az a vicces, hogy ha szerencsétlenül választunk irányokat simán lehet, hogy egyet se szerzünk. Ezek a labirintusok amúgy szokás szerint unalmasak és a jól ismert sharpi metódus szerint az ész nélküli kockadobálásokkal operálnak. Ha ezeket nem számítjuk, néha néha valamiféle hangulatocska beszűrödik bizonyos epizódokban, néhol átjön az atmoszféra a sztyeppékről. És végre nem folyamatosan csak a csodálatos balra/jobbra opciókból lehet válogatni. A szerkesztettség hiánya a rendkívül szerteágazó történetben felismerhető, könnyen lehet hogy extrém rövid úton teljesítjük a kalandot. Tulajdonképpen nincsen kötelező tárgy, ha a medálokat nem számítjuk, de elvileg nulla medállal is győzhetünk csak nehezebben. A finálé nem a megszokott, kiderül egy kis turpisság a vezirt illetően, már ha valaki érez indíttatást eljutni idáig.

Nem lett tehát jó kaland ez sem, de Sharp önmagához képest azért most fejlődött valamicskét. Más kérdés, hogy a többi író legrosszabb könyvei is bőven felülmúlják ezt a történetet.
10/3,5
© SangForrás
 
[b]Design[/b]
Érdekes, és kissé talán vicces ez a kép. A kopasz, félszemű, leginkább egy öregedő rockerre hajazó alak vízisíel két tigrisen a tóban. Hát nem gondoltam volna, hogy egy ilyen mondatot valaha le fogok írni. Technikailag amúgy teljesen korrekt, de olyan furi, hogy így hirtelen nem nagyon tudok többet értekezni erről. A betűtípus kifejezetten bejött, és most végre még a színe is passzol a képhez.

[b]Illusztráció[/b]
Sajátos hangulatú rajzok, nekem nem igazán vágnak a stílusomba. Kicsit talán gyerekesek is. Például a párduc (56.) olyan plusszerű, az orkok is (187., 381.) inkább aranyosak, és az áradat elől való menekülés (230.) is valahogy viccesnek tűnik. Szóval nagyon nem rettegtem a gonosz teremtmények rajzától. Tetszetősek voltak viszont a 200-as (harcosok a tábortűznél), 215-ös (Mamlik orgyilkos levedli álarcát), vagy a 298-as (Wolfsbane és Geronikusz) képek.

[b]Háttértörténet[/b]
Szerintem már eleve a címválasztás sem lett olyan jó. Mármint jól hangzik, de azon kívül, hogy egy ilyen tőrrel szúrnak meg minket, nem igazán van szerepe a történetben. Ennél már a medáloknak is több terep jut, bár azoknak sem sokkal. Talán a kiválasztottsággal kapcsolatban kellett volna valamit kitalálni… ja, hogy miről beszélek? Szóval Khul kontinensén járunk, azon belül is a Kazan birodalomban. A Segrek nevű uralkodó meghalt, így a hagyomány szerint az előre megjelölt kiválasztottak közül kell majd eldönteni, ki lesz az utód. Ez viszont nem igazán tetszik Chingiz fővezírnek, aki bérgyilkosokat küld szerteszét, hogy végezzenek a reménybeli jelöltekkel. Mi vagyunk az egyik ilyen, és sajnos már a háttértörténetben megtámad minket egy Mamlik (ezek félelmetes bérgyilkosok). Szerencsére azonban nem halunk meg, de a varázstőr mérge folyamatosan terjed bennünk, és csak úgy állíthatjuk meg, hogy visszaadjuk a fegyvert a gyilkosság megbízójának, azaz Chingiznek (elég érdekes hatástalanítási módszer).
A trón megszerzéséhez mindenkinek medálokra kell vadásznia, melyeket egy-egy törzsnél őriznek nagy becsben. Ehhez ki kell állnunk a törzsek próbáit, és ha az megvan, csak azután nyerünk bebocsátást a labirintusokba, melyek a kegytárgyakat rejtik. Persze mivel a Mamlikok megölik a kiválasztottakat, így nekünk most több esélyünk lesz medálokat szerezni, csak nehogy minket is megöljenek útközben, vagy esetleg a túl sok időfecsérlés miatt a méregtől halálozzunk el…

[b]Rendszer[/b]
A kalandlapon lévő „Méregegységek” figurán azért mosolyogtam egy jót – nagyon cuki lett. Szóval a mérgezést ezen kell vezetnünk, amikor a könyv mondja, besatírozunk egy részt. Ha mind a 24 betelik, kampec. Ezen kívül a megszerzett medálokat is vezetni kell. Ha lesz egy medálunk, és meghalunk egy összecsapásban, akkor visszahozhat minket háromszor, úgy, hogy marad 4 Életerő pontunk (ha jól értelmezem, egy kissé félreérthetően van leírva), és továbbmehetünk, mintha mi győztünk volna, DE le kell vonnunk 1 Ügyesség pontot, 1 Szerencse pontot, és kapunk 3 Méreg pontot. Szóval a medálok plusz életeket jelentenek, de mivel – mint azt látni fogjuk – a mérgeződésünk esszenciális tényező a kaland során, így ez az újjáéledés nem igazán éri meg.
Választhatunk a „szokásos” Ügyesség, Életerő és Szerencse italok közül egyet, illetve 6 arannyal kezdünk. A második mosolyom szintén a kalandlapnak szólt, amikor láttam, hogy a legalsó rubrikát mennyire összevonták („nyomok, varázsigék, felszerelési tárgyak és jegyzetek”).

[b]Eredetiség[/b]
Nekem nagyon tetszett ez az egész sztyeppe-feeling, ez is egy új vonulat a KJK-k sorában. Persze volt már [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=13]A Szamuráj kardja[/url], de az ugye inkább japán, ez meg inkább a kínai, vagy talán még inkább a tatáros-mongolos terület a sok-sok törzzsel, és külön hagyományokkal. Jól össze lett vegyítve mindez a fantasy világgal, kalandunk során hajóra is szállhatunk, vagy sárkányokkal küzdhetünk, és sok más színes történés vár ránk. A vidék abszolút él, sok jópofa alakkal összefuthatunk. Néhol azért érezni az erőltetettséget, az Útvesztő Sátánja (!) például nem bánt minket, ha a kezébe adunk egy virágot (!!!). He?

[b]Kihívás[/b]
Az első fejezetponton – tehát még neki se álltunk a játéknak igazán – máris kapunk 2 Méreg pontot, és vesztünk 1 Életerő pontot. Aztán nekem lett még rögtön +2, majd ismét +2 Méreg pontom, és egy olyan kedvességgel is gazdagodtam, hogy akkor innentől duplázzam meg az összes soron következő Méreg pontot, amit elszenvedek. Oké. Na ezzel már például sosem fogunk célba jutni, de ha óvatosabbak vagyunk, akkor is előfordulhat, hogy az utolsó szoba bejárata előtt döglünk meg a méregtől (ahogy az velem esett meg egyszer). Szóval erre vigyázni kéne valahogy, de ez tipikusan olyan, amire nem tudunk. Az Életerő pontok is hajlamosak csak úgy röpködni mínuszba, és van jó pár próbatétel, aminek gyakran halálos a kimenetele, ha elrontjuk. Ezen felül a kimerültség, fáradtság miatt is veszítünk Életerőt, ráadásul nem is kapjuk vissza őket (szerintem ez nem logikus, ha pihenünk később, miért nem tért vissza az erőnk?). Azon már tényleg csak tátogni tudtam, mint a hal, hogy ha letépünk egy virágot, és megsért minket a növény tüskéje, az 2 Életerőnkbe kerül (173-as fejezet).
Mindezek ellenére [em]A sötétség tőrei[/em] kifejezetten könnyű játék lett. Az ellenfelek nem igazán erősek, és ami a lényeg: egyetlen kötelezően megszerzendő tárgy, információ, kód, versike vagy egyéb baromság sincs.

[b]Főgonosz[/b]
A végjáték jóóó lett! Korábban is tesznek rá utalást, de a trónteremben végül kiderül, hogy nem is a gonosz Chingiz, hanem az ő még gonoszabb lánya, Meghan-Na-Durr (ez a név… hihi) az igazi ellenfelünk. Chingiz épp az ágyikóban fetreng, mikor betoppanunk. Szépen visszaadjuk neki a tőrét, mire a méreg azonnal elpárolog szervezetünkből. Pici lánya ekkor szúrja le a fatert. A csaj akar trónra ülni, és négy ogréval fenyeget minket. Küzdelem azonban mégse lesz, mert a szent hely közelében tilos fegyvert fogni. Ha tehát nem kapunk a kardunkhoz, győztünk is. Úgy tűnik, Meghan ezt nem tudja, mert ő bizony agresszív, és így csak egy marék por marad utána… Ennyi. Lehet, hogy sokaknak csalódás, de nekem kifejezetten felüdülés volt, hogy nem várt ránk valaki ugrásra készen, teljes vértezetben, 16-os Ügyességgel és 32-es Életerővel. Mondjuk az utolsó fejezetpont talán kicsit túl pátoszosra sikeredett…

[b]Hangulat[/b]
Mint már említettem, engem megfogott a Kazan birodalom világa. Az utak állatira szerteágaznak mindenhol, ezernyi irányba mehetünk, így igazából a kalandunk nagyon rövid lesz. Az ebből fakadó másik probléma pedig az, hogy borzasztó könnyedén ki lehet hagyni amúgy fontosnak szánt helyszíneket. Úgy tűnt, simán lehet olyan játék, ahol egyetlen törzsbe sem botlunk bele, és így egyetlen medált sem szerzünk. De ha mégis belebotlunk egy törzsbe, akkor is simán átmehetünk úgy az útvesztőn, hogy nem lelünk rá a medálra. Mindez tökéletesen a szerencsére lett bízva, ez azért egy kicsit furcsa volt. A méreg terjedése is érdekes, mert nem kaptam plusz pontot, amikor megtanultam egy új harcmodort (gondolom, ez nem két perc alatt történt meg), de egy óra vándorlás után igen. Az is elgondolkodtatott, amikor a gyorsaságom megállapításához kockával kellett dobnom. Ennek nincs azért egy picinyke köze az Ügyesség értékemhez? De a jéghídon való átkelés is vicces, amikor +2 módosítót kell adni egy dobáshoz, ha 10 aranynál több van a zsebünkben. Az érmék tényleg biztos kilós súllyal húznak le minket… A csúcs bénaság azonban az, amikor azt írja az egyik fejezet, hogy lapozz ide, de ne olvasd el, csak a megszerzett képesség nevét, utána azonnal lapozzunk vissza! Szóval ne derüljön ki, hogy nem volt már több fejezetünk, ezért így kellett spórolni, hogy egy totál nem oda való fejezethez irányítunk téged, ahonnét csak két szót olvass el.
De hagyjuk ezeket. Sharrabbas városa is hangulatos volt, mintha Kháréban jártam volna. Tetszettek a különböző „táblás” játékok, mint mondjuk a 77-es fejezeten, és a medálok sorsa is változatos. Az összeset meg sem lehet szerezni, vagy valamelyiket egy haldokló kiválasztott-társunktól kaphatjuk meg. A Yigenik labirintusba végül nem kell bemennünk, mert a medált a szemünk előtt lopják el, és akárhogy igyekszünk, képtelenség visszaszerezni. Uruz labirintusában meg épp bent kolbászolunk, amikor előfordulhat, hogy megtámadják a falut, így megszakad az egész. Az olyan kódolt jelzéseket is mindig szerettem a rajzokon, amik segítenek nekünk: Uruz bejáratánál az egyik kockakő rejti a helyes utat (28-as illusztráció). És imádtam a keverék-kotyvasztós fejezetet is, ahol ízlésünk szerint kell összeraknunk két főzetet a hozzávalókból. Vagy egy szuper képesség lesz a jutalmunk, de akár halálos löttyöt is keverhetünk… Összességében, hibái ellenére én jól szórakoztam [em]A sötétség tőreivel[/em], úgyhogy bátran ajánlom.
hr
© Nheil
2024. január 4. 16:46 | Válasz erre | #105
A sötétség tőrei hmmmm... Igaz, hogy csak egy tőrröl van itt szó, amit a háttértörténet szerint belénkdöfnek és csak jóbarátunk közbenjárása miatt nem patkolunk el azonnal, mindazonáltal méreg került a szervezetünkbe és záros időn belül el kell jutnunk a nagyvezirhez Csingizhez, visszajuttatva ezt az orgyilkos tőrt és akkor majd meggyógyulunk (he?) Ja és amúgy kiválasztottak is vagyunk! Micsoda párosítás, egyszerre túlélőkaland és és trónigénylés is hoppá. Szokás szerint sharpi katyvasz, bár nem annyira vészes most ez a kiindulási alap és adjunk legalább egy bátortalan plusz pontot arra, hogy egyedüliként ő alkalmazza a közép-ázsiai kulturális elemeket és neveket (értsd, ő onnan lopkod) műveiben, tehát törekszik legalább az egyediségre.

Előző, botrányos kalandjához (A gyűlölet szakadéka) hasonló ez is, az ott megismert vidéken kolbászolhatunk újfent. Az időtényező bekerült ezúttal a mérgezés formájában. Mondanom sem kell ez is mennyire random és szerencsefüggő, mikor veszítünk éppen 1-2 egységet és mellette életerőt is. Mondjuk legalább valami színesíti a kalandot. Összességében úgy látom, mintha egy fokkal szerkesztettebb és átláthatóbb lenne a történet elődjéhez képest, noha ez nem nagy teljesítmény de mégis úgy fair, ha elismerjük a haladást. Utunk során az ösvényválasztások által elég durván predesztinált módon különféle labirintusokban medálokat gyűjtögethetünk, amik egyrészt lassíthatják a mérgezésünket, másrészt erősen javasolt a végjátékra legalább kettő medált megszerezni. Az a vicces, hogy ha szerencsétlenül választunk irányokat simán lehet, hogy egyet se szerzünk. Ezek a labirintusok amúgy szokás szerint unalmasak és a jól ismert sharpi metódus szerint az ész nélküli kockadobálásokkal operálnak. Ha ezeket nem számítjuk, néha néha valamiféle hangulatocska beszűrödik bizonyos epizódokban, néhol átjön az atmoszféra a sztyeppékről. És végre nem folyamatosan csak a csodálatos balra/jobbra opciókból lehet válogatni. A szerkesztettség hiánya a rendkívül szerteágazó történetben felismerhető, könnyen lehet hogy extrém rövid úton teljesítjük a kalandot. Tulajdonképpen nincsen kötelező tárgy, ha a medálokat nem számítjuk, de elvileg nulla medállal is győzhetünk csak nehezebben. A finálé nem a megszokott, kiderül egy kis turpisság a vezirt illetően, már ha valaki érez indíttatást eljutni idáig.

Nem lett tehát jó kaland ez sem, de Sharp önmagához képest azért most fejlődött valamicskét. Más kérdés, hogy a többi író legrosszabb könyvei is bőven felülmúlják ezt a történetet.
10/3,5
The city changes but the fools within are always the same.
2017. szeptember 6. 22:49 | Válasz erre | #104
Amennyire tudom, nincs.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© AXE
2017. szeptember 6. 21:01 | Válasz erre | #103
Szakmai kérdés:A könyv nincs kapcsolatban a Kirajzottak Csontjai minikalanddal?

Üdv:AXE
© AXE
2017. szeptember 6. 20:59 | Válasz erre | #102
Sziasztok!

Végiglapoztam a pdf-et(egyszer már végigjátszottam)és a 100-as halálpontnál felröhögtem.

Üdv:AXE
© AXE
2017. július 3. 21:16 | Válasz erre | #101
Éjféli Tolvaj után a következő betervezett.

Üdv:AXE
© Vikky
2017. június 30. 16:01 | Válasz erre | #100
Én is jelentkeznék rája! :)
2017. június 30. 14:54 | Válasz erre | #99
Lesz esetleg ebből a könyvből is újranyomás, mint néhány korábbiból, ami elfogyott? (Éjféli Tolvaj, Kard Mestere)
© killmaster (Savanyúhas)
2017. január 6. 16:19 | Válasz erre | #98
Hát volt ebben a kalandban is mit kijavítani és ferdíteni, hisz maga az alaptörténet jó néhány helyen sántított. Nem is értem, hogy a kiadónál a lektorok mit tudtak így benézni. Voltak persze olyan ötletek is, hogy kicsit magyarossá tegyük a sztorit de ez összességében nem változtat a kaland kijátszhatóságán, csupán az élvezeti értékén. [smiley]knight-horse[/smiley]
© van20
2017. január 6. 14:19 | Válasz erre | #97
Nem, én csak erre a könyvre gondoltam. (Most olvastam angolul és kíváncsi voltam, mit műveltetek vele.)
Nekem nem tetszik a Lone Wolf világ, annál inkább a Freeway Warrior, de pont láttam, hogy neked meg az nem...
© killmaster (Savanyúhas)
2017. január 3. 11:02 | Válasz erre | #96
Kérdésedre válaszolva ez egy olyan kaland, ami inkább csak azért érdekes, mert a sorozat darabja, tehát nem valószínű. De ha ennyire segítségünkre lennél, van egy fél magányos farkas fordításom, ott jól jön a helyesírási ellenőrzés, illetve elvileg lesz Káosz fellegvára javított verzió, no ott is besegíthetsz. Bárhogy is döntesz jól jönnek a segítő kezek...[smiley]bird[/smiley]
© van20
2017. január 3. 09:25 | Válasz erre | #95
Terveztek esetleg javított változatot a fordításból? Szívesen beszállnék segíteni, pl. helyesírás-ellenőrzésbe.
© killmaster (Savanyúhas)
2015. augusztus 21. 09:13 | Válasz erre | #94
Na most a fantáziátlan újranevezésről annyit, hogy elég sokat törtük a buksit annak idején, hogy mit, kit és hogyan nevezzünk el. Ami ugye az angolban baromi jól hangzik, az magyarul lehet ökörség. A Goblint természetesen nem fordíthattuk gonosz manónak, mert ez nem népmese, hanem egy KJK kaland. Ellenben bizonyos teremtmények nevét nem változtathattuk meg kedvünk szerint, mert ahol Ork kivégző van, ott nem szerepelhet Csumicsanga akár mennyire hangzik is jól vagy rosszul. Ennek fényében így is számos változtatást élt meg a könyv, és nem kis munka volt olyan formára hozni, hogy valamennyire játszható és élvezhető legyen. A hópiócáról annyit, hogy lehetett volna akár Chion is, (hasonló teremtményekről van szó!) de aki nem olvasta a Pusztítás Maszkjait, az bizony nézett volna nagyot, miről is írok én itt. Luke Sharp könyvei közül, még ez a legjobb, amolyan vakok között félszemű a király, és engem pont a címlap fogott meg, ezért is láttunk neki lefordítani a sztorit. De persze szívesen veszünk minden kritikát, elvégre én sem gondolom, hogy tökéletes munkát végeztünk, mindenesetre törekedtünk rá. Ja és a röhejest ly-vel írni is elég röhejes! [smiley]nyes[/smiley]
© twillight (Kövérorr)
2015. augusztus 20. 16:28 | Válasz erre | #93
Ami nem tetszett, hogy számos szörny fantáziátlan újranevezés, mint a "hópióca" (pióca csak hóban), vagy az életszívó (ami tök ugyanaz mint a vámpír csak másként hívják).

Az alapszitu a Szamuráj Kardja koppintása, megspékelve hogy durván időre megy, és általában egyszerre 2 időkockát kell bejelölni. Továbbá rentgeteg a vakszerencsén múló történés (aminél balszerencse esetén meghaltál), ami nyilvánvalóan nem szerencsés.

A kérdés, hogy kijátszva (én csak olvastam, khm) mennyire van balanszolva. Ha minden gyűjtögetés és randomfaktor ellenére reális eséllyel kijátszható akkor még a jobbak közé is tartozhat, bár elég egyszerű a felépítése (egy rakat kisebb, különálló labirintuson lehet benne végigkolbászolni).

A képek egész jók, a címlap viszont elég röhelyes.
2014. január 10. 13:36 | Válasz erre | #92
Tetszett benne,hogy csak egyetlen-egy medált szereztem és így is végig tudtam vinni.Persze kellett hozzá plusszban egy-két képesség elsajátítása is.
Könnyed és szórakoztató volt így is.
© AXE
2013. december 31. 05:42 | Válasz erre | #91
Sziasztok!
Szeretnék Boldog Új Évet Kívánni az egész stábnak,valamint a jelenlévő fórumozóknak!

Üdv:AXE
© AXE
2013. december 24. 07:35 | Válasz erre | #90
Sziasztok!
Szeretnék Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánni az egész stábnak,valamint a jelenlévő fórumozóknak!

Üdv:AXE

2013. december 19. 16:57 | Válasz erre | #89
Köszönöm szépen, viszont kívánok hasonló jókat neked is!
[smiley]eljen[/smiley][smiley]vigyor3[/smiley][smiley]vigyor2[/smiley][smiley]wave[/smiley]
© AXE
2013. december 19. 15:24 | Válasz erre | #88
Sziasztok!
Mivel üzleti szempontból idén már nem találkozunk,szeretnék előre is Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánni az egész stábnak,valamint a jelenlévő fórumozóknak!

Üdv:AXE

Találkozunk Januárban!
© killmaster (Savanyúhas)
2013. október 12. 23:48 | Válasz erre | #87
Igazából teljesen mindegy honnan kezded jelölni a mérgezést, a lényeg az, hogy ha teljesen besatíroztad a tested minden pontját, akkor meghalsz. De ezt el is mondják a háttérben, illetve a játékszabálynál is le van írva. Maga a kaland attól lehet érdekes, hogy az író 180 fokos fordulatokat tartogat a játékosnak. Néhol már-már extrém dolgok is előkerülnek, máskor meg nagyon lapos, és még borzasztóbb lett volna, ha az eredetijét olvasod. Igyekeztem azért úgy lefordítani, hogy még a laposabb részek is élvezhetőbbek legyenek. A fordítás után maradt azért bennem pár megoldatlan kérdés a kalanddal kapcsolatban, de Luke Sharpe történetei már csak ilyenek...
2013. október 12. 23:47 | Válasz erre | #86
Ha jól emlékszem, akkor mindegy, inkább csak színesítés miatt van.
© AXE
2013. október 12. 17:59 | Válasz erre | #85
Sziasztok!
Belelapoztam a pdf-be.Elég érdekesnek tűnik a mű.Érdeklődni szeretnék,hogy a test sziluettjén mindegy-e,hogy milyen sorrendben jelöli be a játékos a már mérgezett területet?Teszem azt elsőnek az agyat jelölöm be-így kiderülne,hogy bomlott elmével is végig lehetne menni[smiley]crushed-1[/smiley].
Üdv:AXE
© killmaster (Savanyúhas)
2013. január 8. 23:31 | Válasz erre | #84
Mr 3000, ha venné a fáradságot és benézne a Zagor.hu könyvek rendelése topicba, illetve legalább még 10 másikban is le vagyon írva mi a menete, és Outlokot normál felhasználó nem is veszi használatba, hisz annyi más működő levelezőprogram létezik. Egyébként Runner kollégát kell keresni, ő mindenben rendelkezésedre fog állni. (Azért az oldal üzemel már jó ideje, és ha az ember beírja a google-ba, hogy Kaland-játék-kockázat ez az oldal benne lesz az első 5 találatban!) Nehéz nem idetalálni, a KJK könyvek Mekkájába...
2013. január 8. 22:29 | Válasz erre | #83
Üdvözlök mindenkit!
Csak nemrég fedeztem fel ezt az oldalt és nagyon elnyerte a tetszésemet. Szeretnék rendelni a Zagor.hu által kiadott könyvekből. Próbáltam írni e-mailt, csak nekem valamiért nem működik az Outlook. Meg szeretném kérdezni, hogy mennyibe kerülnek és hogy kinek kell írnom (e-mail cím) hogy rendelhessek.
Előre is köszönöm válaszokat.
2013. január 8. 13:10 | Válasz erre | #82
Igen megnyílt, és valóban!
2013. január 8. 11:19 | Válasz erre | #81
Csak egy kis érdekesség a 310-es ponthoz tartozó ábrával kapcsolatban,hogy mi is inspirálta Martinunkat!Remélem megnyílik a link!
http://2.bp.blogspot.com/-Hf0LbKqoeUM/TcAMqGC_BgI/AAAAAAAAClo/7UCyG7ElyDQ/s1600/wolly%2Bmamoths.jpg
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
2013. január 3. 16:17 | Válasz erre | #80
Valahogy a borító egyáltalán nem hozott lázba, akár pl a Démonlovagok esetében se, holott az egyik kedvenc könyvem.
Az Uruz-it megszereztem, kellett hozzá egy kis szerencse.
Kígyósban sajnos nem voltam, helyette dobókockáztam és kiálltam az erő és gyorsaság próbáját.
Megvan az eredeti, abba úgy-ahogy belelapozgattam, és valóban jobban tetszik ennek a kiadásnak a formája, nyelvezete, szóval ügyesek voltatok!
Nekem is a mongolok jutottak eszembe olvasás közben.
[smiley]worship[/smiley]
© killmaster (Savanyúhas)
2013. január 3. 13:16 | Válasz erre | #79
Érdekes amit a borítóról írsz, számomra épp ez volt az a meggyőző erő, amiért bevállaltam a könyvnek a fordítását. Na de nyilván nem egyforma a művészeti ízlésünk, és én a belső borítós rajzokat sem tartom rossznak, igaz kiemelkedőnek sem. Egyébként ennek a Halálvarázslatnak a megtörése nem teljesen nélkülöz minden alapot, hiszen aki ránk mondta az átkot, és legyőzzük őt valamilyen módon, akkor a gonosz varázslat visszaszáll tulajdonosára. (Legalább is a népi hiedelem világ ezt így tartja számon!) Nem írtad meg sikerült-e egyetlen medált is megszerezned? Ugyanis a könyv ehhez több helyen ad segítséget, illetve voltál-e a kígyós társasjátékban?
Hát ami a fordítást illeti, örülök, hogy pozítívan írsz róla, nem könnyű dolog egy ilyen könyvet ráncbaszedni, és valamiféle formába önteni, ami azért a többségnek megfelel. Ráadásul a könyv nem egy megszokott Allansiai világot állít elénk, sokkal inkább az ősi mongol életvitelt, igaz ott talán nem volt bajvívás! Ennek ellenére lehetett volna ez egy jó kaland, de az író stílusa kiforratlan, helyenként lapos és unalmas a kaland, és túlságosan is lineáris. Én mégis jobbnak érzem az író többi művénél, azért akadnak benne tetszetős részek és fordulatok is, noha nem oly sok. Meglepően sok logikus utalás van a kalandban, mely megkönnyíti (talán túlságosan is) a kalandor dolgát. Sőt ez a kaland azon kevesek egyike, melyeknél kóborolhatsz kedvedre bejárva Khul dél-nyugati szegleteit. [smiley]fake-horse[/smiley]
2013. január 3. 12:33 | Válasz erre | #78
Ez is megvolt, még szincs este... kapott egy kerek 4-es összpontozást tőlem.

Borító: nemgyerebe
Kiadás:[smiley]eljen[/smiley]
Fordítás: ügyes munka, gratulálok
Rajzok: Martintól sokkal többet vártam, gondolom ezek még a korai munkái, jó szívvel is max. közepesnek mondanám

Már a háttérben nem tetszett a Halálvarázslat megtörésének módja. Hol van az a Hóboszihoz képest? A történet sem egy nagy etvasz, ilyet láthattunk a Hercegekben is. Hangulata is minimális, csakúgy mint a hossza, és a nehézsége is.
Újítás mint méreg, egynek elmegy, a kis emberke meg teljesen fölöslegesen megrajzolt. Ha úgy lett volna, hogy mindig egy adott testrész lebénul, akkor többet is ki hozhattak volna belőle. Jóval többet.
Igazság szerint azt hittem, hogy többet fogok róla írni.

Összegzés: köszönöm a vele járt munkát!
2012. december 14. 15:59 | Válasz erre | #77
[smiley]eljen[/smiley]
© runner
2012. december 13. 21:40 | Válasz erre | #76
Felkerült a végleges változat [i][url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=58]A Sötétség Tőrei[/url][/i] könyvből.

Igazából csak borítókat kapott a pdf.
Viszont elkészültek a könyvek. [smiley]circling[/smiley]
A főhős Te vagy!
2012. december 5. 21:34 | Válasz erre | #75
Köszönöm a könyvet!
2012. december 4. 20:51 | Válasz erre | #74
[smiley]eljen[/smiley]
Bejött a jóslatom, tiéd lett a 28.-ik:D
Kínában a 8-as szám nagyon, de nagyon szerencsés.
Nem is tudom mennyi millióért adtak el egy olyan telefonszámot, amely tiszta 8-asokból állt!
© killmaster (Savanyúhas)
2012. december 4. 19:08 | Válasz erre | #73
Olvassátok, véleményezzétek, guruljanak a dobókockák! Azt hiszem sokat elárultam már a kalandról, most megtapasztalhatjátok mivel is dolgoztunk (mert hát itt többen is közreműködtek abban, hogy jelen formában olvashassátok ezt a kalandot) az elmúlt időszakban. Aki esetleg olvasta az angol verzióját, az láthatja, hogy akadnak azért módosítások benne, kicsit színesebb tartalommal és (remélhetőleg) logikai hibáktó mentesen jelenik meg a magyarosított verzió. Luke Sharp úr azért jócskán adott munkát nekünk, a kalandjai közül talán ez a legjobbnak mondható, bár még hátra van a Gyűlölet szakadéka, azt viszont külföldi kritikusok kissé lehúzták. Szóval induljatok Kazan trónjának megszerzésére, túl nehéz dolgotok talán nem lesz. Kezdődhet a Medál-vadászat! [smiley]fantasy-archer-12[/smiley]
© runner
2012. december 4. 18:35 | Válasz erre | #72
Letölthető [i][url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=58]A Sötétség Tőrei[/url][/i] nem végleges változata!

Aki teheti kérem nézze át a napokban, hátha kiszúr még esetleges hibákat. Köszi.
A főhős Te vagy!
© runner
2012. november 16. 16:38 | Válasz erre | #71
Én elolvastam, javításaim is készek, most megy a következő körre.
Bevallom, hogy nem volt olyan rossz a könyv.
Van pár béna dolog benne, de érdekes volt.
Elég szerteágazó a mű, ha valaki ezt szereti, örülni fog neki.
A főhős Te vagy!
© killmaster (Savanyúhas)
2012. november 16. 14:55 | Válasz erre | #70
Ne legyenek illúzióid a könyvvel kapcsolatban Szigetics kolléga, szerintem a Kard mestere sokkal jobb kaland ennél. Sajna az írónak van fantáziája, de a tehetsége az kevés. Anélkül meg nem megy ám... Na most itt karöltve segítőimmel megkísérlünk egy jobb magyar kiadást készíteni, mint amilyen az angol eredetije volt. Hemzsegtek a butaságok benne, és nem szóltak az írónak, hogy ezen még dolgozzál egy kicsit. Gyanítom, azért nem ült 1001 éjszakát felette, vagy ha igen, akkor jó barátságban lehetett a kiadó főnökével. Ezen a könyvön a marketing sem tudna sokat segíteni, tényleg, csak mint a sorozat része bír némi eszmei értékkel. Azért a \"népes\" olvasótáborban biztosan akad majd olyan rajongó, aki rám cáfol majd, de még ő sem választja meg az idei év kiadványának. Ettől függetlenül olvassátok majd el, azért tartalmasabb szórakozást nyújt mint ezek a tehetségtelenség-kutató műsorok, meg a sok bugyuta reklám. Esetleg ha mégis megtetszik a kiadvány, forduljatok Runner kollégához bizalommal.
2012. november 16. 13:18 | Válasz erre | #69
Látom már az utolsó simításoknál jársz a könyvvel. Kíváncsi vagyok rá, bár már rég rendeltem, de ebből biztos veszek Runner-től (és akkor végre elkérem a Kard Mesterét is).
© killmaster (Savanyúhas)
2012. november 1. 21:45 | Válasz erre | #68
Köszönöm az újabb ötleteket, tényleg lesz miből válogatni! Egyébként ez mindaddig aktuális, amíg a véglelges verzió napvilágot nem lát itt a fórumon. Igyekszem nagyon alapos lenni a javításnál, de ez némileg időigényes, és hát az ellenőrző bizottsággal van még néhány rendezetlen fejezetpontom, amiben megállapodásra kell majd jussunk. Jórészt néhány elnevezés, itt-ott mondatszerkesztés és szóhasználat javítása, valamint egy ominózus fejezetpont másítása, szóval csupa apró dolog, de adunk a részletekre is. Elvégre ez nem a Vénusz kiadó...[smiley]zen-reading[/smiley]
2012. november 1. 21:25 | Válasz erre | #67
Ha még aktuális a varázsige keresgélés a Teremtményaltatásra, akkor íme még két egyszerűbb, konszolidáltabb változat, hátha az ötletelésben segít:

\"Hamu lepte madártoll módjára
nehezüljön szemhéjad fonákja\"

\"Úgy szálljon el éberséged,
mint parázs hamu melegsége\"
2012. október 31. 02:41 | Válasz erre | #66
Skyrimban ha jól tudom pl. úgy van, hogy ha mindkét kezeddel ugyanazt varázsolod, akkor az alap varázslat erősebb formája érvényesül.
2012. október 31. 02:08 | Válasz erre | #65
Ez csak a 3 fő kategória volt amit felvázoltam.
Ha jól emlékszem a Merlin c. filmben egész korrektul be lett mutatva - a Sam Neiles változatban.
Tudtommal ezek az általánosan elfogadottak.
Nyílván lehet kombinálni őket, és akkor egy erősebb hatás jön létre. És akkor még nem beszéltünk a kellékekről, illetve a hozzá szükséges dolgokról.
Pl.: VT-ben a Felnyitó Varázslatot csakis Sheeka Holdjának Éjszakáján lehet elmondani, ami minden 38 évben csakis egyszer jön el.[smiley]fantasy-witch-43[/smiley]
© killmaster (Savanyúhas)
2012. október 30. 22:46 | Válasz erre | #64
No emberek látom záporoznak a sziporkák, működnek a humorsejtek, még a végén összehozunk egy Showder klubot. Na most ha már itt annyira hasonlatoknál tartunk, én inkább afféle allegóriára gondoltam, ha már irodalomnál tartunk, és valóban a Toldiban is szerepel egy ilyen rész. (Konkrétan talán az ötödik énekben, ahol a farkasokat csépeli!) Egyébként ennek a varázsigés résznek epizód jellegű a szerepe, de nézzétek el nekem ha a hamuról meg a kőrisről inkább az erdőtűz jut eszembe, a hamu és a madár pedig a főnix szimbolikus alakja. Így viszont értelmetlenné válik a teremtményaltatás és a láthatatlanság. Tehát nálam még mindig Vatos-kalandorának varázsigéje a nyerő. Az Angol ABC-t meg meghagyom az angol kis iskolásoknak, mi magyarok lehetünk kreatívabbak is varázsige megteremtésében. Olyan persze úgy sem lesz, amire mindenki rábolint, mert sokan sokféle módon értelmezzük a Titán világát. De éppen erre való a fórum, akinek van véleménye, az írja meg, legfeljebb nem értenek vele egyet! Egyébként Khul kontinensén is üstben kavargatják a varázslöttyöket, kígyót és békát dobálnak bele, és elég csúf öregasszonyok láthatóak a képen. Tehát mondhatni sablonos karakterek, viszont ezek a banyák segítőkészek, ami azért nem jellemző a Titán kontinensén. Mondhatni ritka, mint a hamuval borított kőrisfán ülő madár. [smiley]vigyor4[/smiley]
2012. október 30. 21:44 | Válasz erre | #63
Nincs harag természetesen. A lényeg, hogy a végére valami értelmes és használható dolog kerekedjen ki az egészből.

(Sajnos nekem nagyon rövidke és egyben elég frappáns mondóka nem jut az eszembe a kérdésre.)
2012. október 30. 21:37 | Válasz erre | #62
Ha abc, akkor sztem keress annak megfelelően szavakat. Akkor lesz szöveghű a fordítás, nem? Már ha nem véletlen az eredetiben.
2012. október 30. 21:36 | Válasz erre | #61
LOL. A féreg/kéreg jó, szinte adja magát. :D
2012. október 30. 21:34 | Válasz erre | #60
Ne haragudj, a vitagenerálást magamra vállalom. A morbid példádba már jó a hasonlat.
2012. október 30. 21:23 | Válasz erre | #59
Egy varázsigénél egyébként is jobb ha rövid. Elég furák lennének a 6 sros varázsigék.
2012. október 30. 21:22 | Válasz erre | #58
Egyébként, ha a Hamu, Madár, Kéreg szavak tényleg az ABC-re asszociálnak, akkor helyettesítheted őket számokkal és lehet ilyen mondóka jellegű a varázsige.

Mint a Rémálom az Elm utcában Freddy mondókája.

Pl:

Egy-két-három,
szemedre álom szálljon.

Négy-öt-hat,
tööbbé senki nem láthat.
2012. október 30. 21:17 | Válasz erre | #57
Gonosz boszorkányos vers:

Hamu, madár, kéreg.
Aludj el te féreg. :-)
2012. október 30. 21:09 | Válasz erre | #56
Az ötleteimmel csak a magyarított könyv elkészítésében igyekeztem segíteni; semmilyen vitát nem kívántam generálni. Lévén, nem vagyok semmiféle költő; tehát ezek a \"versikék\" így kezelendők azok \"elemzése\" során. Hangsúlyozom, ezek csak ötletek; szabadon felhasználhatóak (ha szükség van rájuk) és nyugodtan módosíthatóak, átalakíthatóak, ha kell.
Rövid magyarázat: A két versike közül a másodikat (láthatatlanná válásos) érzem jobbnak. Igyekeztem felhasználni (mind a kettőnél) a megadott szavakat (hamu, madár; illetve hamu, madár, kéreg). A másodiknál ez nagyjából sikerült. Az elsőnél a \"hamu\" megmaradt, a \"madár\"-ból lett a \"szállna\", mondván a madárról elsőként a repülés (száll) jut az embernek az eszébe. A szövegecske első sorában szereplő \"hamu\" szóval az álomporra igyekeztem asszociálni (ahogy itt olvastam, nem túl nagy sikerrel).

De sebaj. A Teremtményaltatásra lentebb prezentálok még egy versikét, ami azonban kissé morbidra sikeredett (ezért ne tessék a fejemet venni...), de legalább annak a követelménynek talán megfelel, hogy a \"sötét tónus/hangulat\" is érvényesül benne. (+ A \"hamu\" és a \"madár\" szó is szerepel benne.) Íme:

\"Úgy múljék el éberséged,
mint hamuvá húnyó parázs fénye,
vagy mint a szemed világa,
melybe vad madár a csőrét vájja\"