Zagor.hu
Zagor.hu fórum
1. A Végzet Prófétái
BejelentkezésElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (3)
A Végzet Prófétái – kritika

Előre jelezném, hogy csak mostanában kezdtem újraolvasni a klasszikusokat és régi olvasmányaim emléke már eléggé elhalványult, szóval azokkal csak érintőlegesen szeretném összehasonlítani a könyvet. 3 alkalommal futottam neki a kalandnak, harmadszorra csalás nélkül megoldottam, de nem olvastam át minden fejezetpontot és lehetőséget (még).

A Könyv formátuma:
Jobban tetszett volna, ha igazodik a klasszikus KJK könyvek méretéhez, tördeléséhez. Nekem túl nagy alakú a kiadvány és túl kicsik a margók. Nem vészes, nincs gond vele, de kényelmesebb olvasnom a megszokott méretet. Ettől a totálisan szubjektív dologtól eltekintve a kiadvány rendkívül igényes, jó megjelenésű. Esetleg, ha megoldható, érdemes lenne a további kötetek lapjainak aljára a megszokott kockákat odarittyenteni, hogy ne kelljen a mobilon kockadobás-szimulátort használni.

Illusztrációk:
Egyesek szerint túl kevés, legalábbis a szokásos KJK könyvekhez képest. Nekem nincs hiányérzetem mennyiségileg, már csak azért sem, mert a helyszínek, karakterek leírása elég szemléletes. Ennyi kell, de nem feltétlenül több. Igényesek, jól néznek ki, de kár lett volna emiatt további költségeket vállalni, vagy halasztani a megjelenést.

Tartalom:
Először én is meglepődtem, hogy csak 200 fejezetpontos a kaland, de a szokásoshoz képest hosszabbak az egyes fejezetek és az egész valóban sokkal olvasmányosabb, tartalmasabb. Nem kell tehát attól félni, hogy rövidke kalandban lesz részünk. Volt már olyan könyvélményem, ahol a szokásos 400 pont ellenére is érezhetően hamarabb átrágtam magam a tartalmon. Nagyon tetszett, hogy nincsenek benne fölösleges ide-oda lapozgatások. Így maga a kaland hangsúlyosabb, kevésbé töri meg a történetet a sok kaszabolás. Nincsenek benne túlcizellált leírások, de több helyen is valóban fontos infók vannak elrejtve a történet mesélése során. Sokkal élvezetesebb így olvasni, hogy hamar rájövünk, a szöveg nem az öncélú helykitöltés eszköze.

Sorspróba:
Nekem alapvetően az elgondolás tetszett, a mások által korábban kifogásolt fölösleges túlbonyolítást én sem raktam volna bele, de akár ez valóban kiváltható a játékos részéről egy sima kockadobással: 1-2: lapozok az első lehetőségre, 3-4: másodikra, 5-6: harmadikra. Részemről sosem szerettem a szerencse túl nagy szerepét, itt nem vészes a dolog, ennyi belefér a kaland változatossá tétele érdekében. Nekem úgy tetszene leginkább, hogy csak ott legyen sorspróba, ahol kevésbé számít, pl., ha az első lehetőség jön ki, akkor aranyat kapunk, amivel fel tudunk bérelni még csapatot, ha a második, akkor varázstárgyat, ha a harmadik, akkor másik tárgy, amivel szintén valami előnyhöz jutunk. A jelen sztoriban volt azért, ahol az egyik verzió esetén garantáltan buktam a kalandot.
Előfordult, hogy egy ponton, ha nem jól dobok ÉS nincs nálam a megfelelő csapat, akkor bukom egy tárgyat, amely hiányában a halál garantált egy későbbi helyszínen. Mondjuk az írók figyeltek arra, hogy ezt a tárgyat később is be tudom szerezni, szóval többször kell rossz döntést hozni, vagy előnytelenül dobni a sorspróbát, hogy elbukjunk. Ha a történet által javasolt úton megyek tovább, akkor nem találkozom egy személlyel és nem csatlakoznak a druidák. Nem szép dolog ez az írók részéről. Azt hiszi az egyszerű olvasó, hogy ha szerencsével sikerül hozzájutni némi plusz infóhoz, akkor az tényleg hasznos és feltétlenül érdemes követni, de néha mégsem, szóval érdemes kritikával fogadni még a legjobb szándékú tanácsot is a döntések meghozatalakor. Ez néha bosszantó, de igazából így életszerű.

Csapatok:
Szuper ötletnek tartom a csapatok összeállítást kockadobásos értékek használata helyett. Új színt visz a játékba, bevonva érezzük magunkat a történetbe. Már emiatt is érdemes többször nekifutni a kalandnak. Kifejezetten jó szórakozás ennek a kimatekozása! Gratula érte! Ha ezt a vonalat folytatjátok, akkor az megalapozza a további könyvek hangulatát. Sokkal jobban, mint a kockadobálós módszer.

Kihívás, balansz:
Kifejezetten ideálisnak érzem mind a nehézséget, mind a helyszínek és cselekmények változatosságát.
Elsőre nem ment, mert bár követtem a megszerzett infók alapján az optimálisnak vélt utat, hiányoztak tárgyak, csapatok, meg a szerencse is. A könyv viszont nagyon motivál az újrajátszásra, így nem kínszenvedésnek éljük meg az újrakezdést. Lehet új csapattal próbálkozni, más útvonalon, amik nagyon jól elkülönülnek egymástól. Így fedezve fel a lehetőségeket már könnyebb a célba elérése. A szükséges infókat, tárgyakat második, harmadik alkalomra már könnyű megszerezni, így végül a könyv, ha nem is elsőre, de 2-3 nekifutás alatt már valóban sikerélménnyel kecsegtet, csalás nélkül. Én más könyveket simán a harcok átugrásával szoktam, jó sokat csalva végigolvasni. Itt ezt most kifejezetten nem ajánlom senkinek, mert anélkül is meg lehet találni a helyes utat!
Csábít arra, hogy a nehezebb úton is végigolvassam a sztorit, szóval valóban érződik, hogy hatalmas gondot fordítottak az írók az események leírására, a balanszírozására. Más KJK kötetekben ezeket olyan esetlennek, random dolognak tartottam sokszor. Ebben a könyvben nagyon nem mindegy, hogy fel tudunk-e fogadni még csapatokat pénzért, vagy estleg meg tudjuk-e venni a csapatbővítéshez szükséges tárgyakat. Itt mindennek komoly szerepe van.

Értékelés:
Nálam 9/10 pont a felsorolt pár - számomra - furcsa történetvezetési dolog miatt, amúgy az egyik legjobb, legizgalmasabb könyv a műfajban. Különösen tetszett a csapatösszeállítás újszerűsége, az elrejtett infók a szövegben (érdemes jegyzetelni!). Mindenképpen ajánlom mindenkinek, régi motorosoknak, újrakezdőknek és KJK szüzeknek is akár első könyvnek.

Köszönöm, hogy olvashattam!
Értékelés: 9 / 10
Mai napon egy különleges lapozgatós könyvet hoztam el nektek. A Végzet prófétái két magyar szerző, Takács László és Szlobodnik Gábor műve, amely a klasszikus KJK-s hagyományokat részben továbbviszi, azonban egy új szabályrendszerrel teszi mindezt. Mivel a könyv 200 fejezetpontos, gondolkodtam, melyik rovatomat folytassam ezzel, de mivel ez nem Zagor minikaland – még akkor sem, ha a szerzők a zagor.hu tevékenységében igencsak közreműködnek – új rovatot pedig nem akartam indítani, ezért végül az eredeti mellett döntöttem. A pontozási szisztémám és az elemzésem tekintetében ugyanakkor a Zagor minikalandos értékelést veszem alapul, amit [url=http://velemenyes.blogspot.com/2019/09/zagor-minikalandok-elemzese-1-resz.html]itt[/url] találhattok meg. No, lássunk hozzá!

[b]Történet:[/b] Történetünk egy eleddig ismeretlen világban, Vindgardiaban játszódik. Veterán harcost alakítunk, aki sok csatát megjárt már. Végül a megállapodás mellett döntünk és Ildenor városában Zsugori Fengor szolgálatába állunk testőrnek. Munkáltatónk a nevéhez méltó, de azért alapvetően meg tudunk élni, mígnem egyszer egy egyedi küldetést bíz ránk: a távoli Nordhern városába menő kereskedőkaravánjait rendszeresen megtámadják, kifosztják, óriási veszteségeket okozva neki. Ezt meg kell akadályozni! A következő karavánt – megbízottjával, Serenával karöltve – mi kísérjük el, de ad pénzt arra, hogy kísérőosztagokkal gazdagítsuk csapatunkat. Maga a történet nem túl bonyolult, de természetesen lesz benne még fordulat, de ezt nem akarom elspoilerezni. Ami viszont egyedi az eddigiek játékkönyvekhez képest, az a szabályrendszere. Ugyanis alapból az egyik főértékünket sem kell kidobni. Szerencse pontunk nincs is, hanem véletlenszerű sorspróbák vannak, ahol 3 opció közül bármi megtörténhet. Ügyességünk és életerőnk sincs, egyedül a seregünknek van harcértéke és erőnléte, ami attól függ, hogy milyen csapatokat bérlünk fel. Ez nekem nagyon tetszett, legalább nem kockadobással dőlnek el a fontosabb dolgok. A kaland alapvetően két részre oszlik, a Khaleboron kívüli és azon belüli részre, mindkettőnek megvan a maga hangulata, előbbi kicsit lassabb tempójú rész, a végére viszont igazán felpörögnek az események.

[b]A kezdeti döntés:[/b] Úgy döntöttem, ezt a részt kicsit jobban kielemzem, mert nagyon-nagyon tetszett. Tehát az elején nem sorsolunk adatokat, hanem válogathatunk seregek közül, amelyeknek van harcértéke és erőnléte. A kapott értékek összege lesz a végső harcértéke és erőnléte. Összesen 7 csapatot bérelhetünk fel, akik különböző erősségűek, de az áraik is eltérnek, és van, amelyik még speciális képességekkel is rendelkezik. Tulajdonképpen az alábbi szempontokat kell a válogatás során figyelembe venni:
  • Minimum 3 sereget kötelező felbérelni.
  • Maximum 260 aranyunk van, ami azt is jelenti, hogy 4-nél többet nem tudunk bérelni.
  • Vannak olyan osztagok, amelyek utálják egymást, így nem lehet őket együtt felbérelni.
Amit a továbbiakban fogok írni, az az én gondolatmenetem volt, amiről azonban nem mondom el, hogy jó vagy rossz stratégia volt.

Igazából a harci szempontból legerősebb opció Theor Gladiátorai, Estrella pajzsos hajadonjai és Vindgardia felderítői. Így a legerősebb a seregünk harckészsége, és marad is 10 aranyunk, viszont nem lesz olyan seregünk, akinek harcon kívüli speciális képessége van. Minden más esetben valamivel gyengébb a seregünk, de vagy anyagilag leszünk erősebbek, vagy „taktikusabb” seregünk lesz. Ugyanakkor akárhogy akartam, nem jöttek ki pénzben az általam akart seregek. Ezért megfordítottam a játékot, és megnéztem az összes opciót, ami lehetséges. Ezeket egy táblázatba foglaltam össze, amit [url=https://docs.google.com/spreadsheets/d/1OkgcOVRHxQHG-VKLMvpNAeE7GdYTBBxFMA3341zo2A8/edit?usp=sharing]itt[/url] tekinthettek meg (a gladiátoroknál 4,5-es ügyességgel számoltam a speciális képesség miatt). Lényegét tekintve egyébként az alábbi választásokban kell dönteni:
  • [i]Theor gladiátorai vs. Estrella pajzsos hajadonjai:[/i] Bár nem egymással ellentétben álló csapatok, az első opciót leszámítva megfizethetetlenek együtt, így valószínű választani kell közülük. A gladiátorok erősebbek és kitartóbbak, viszont jóval drágábbak, az áruk lehetetlenné teszi 4 csapat felbérlését, és a 3 esetében is beszűkíti a mozgásterünket.
  • [i]Félszemű Thogar katonái vs. Mileona harci solymai:[/i] A két sereg harckészsége egyenlő, viszont utálják egymást. Mileona drágább, és az erőnlétük is gyengébb, de a látnoki képesség és a repülő harcosok jelenthetnek előny. Thogar viszont ismeri a tolvajbandákat.
  • [i]Zender tanítványai vs. Corpius alkimistái:[/i] Két nem túl erős harcértékű egység, amikből az egyik a mágia, a másik a tudomány erejével ajándékoz meg minket. De nem ismerik el egymást, ezért mindkettőt nem vihetjük.
  • [i]Vindgardia felderítői:[/i] Funkciója nagyban függ az első döntésünktől. Ha a gladiátorok mellett döntünk, és szeretnénk egy kicsit több pénzt, akkor valamelyik erősebb egység helyett lehet felvenni őket. Ha az amazonok mellett döntünk, akkor akár 4. erőként is felvehetjük őket. Nem túl erősek, de árták-érték arányban bőven jók.
A továbbiakban leírom, hogy milyen sorrendben hoztam meg a döntéseimet. Ezt a színek is jelölik:
  1. Alapból kiszedtem minden olyan opciót, ahol a sereg harckészsége 5 vagy alatta van, valamint, ahol a maradék arany meghaladja az 50-et. Előbbinél nem éreztem ütőképesnek a seregem, utóbbit meg soknak éreztem, úgy gondoltam, nem kell sok pénz, és nem akartam megkockáztatni, hogy ennyi pénzt elvesztek. (piros színűek).
  2. Három seregnél jelölt meg a könyv egy konkrét, nem harci speciális képesség. Ebből 2 kontrában van egymással, tehát maximum 2 lehet meg belőlük. Úgy voltam vele, hogy nem akarok „tippelni”, hogy kire lesz épp szükség, tehát vagy 2-t is választok közülük, vagy egyet sem és a harci erőre megyek rá. Így kiesett minden olyan, ahol a harci solymok-mágustanoncok-alkimisták hármasból egy volt benn (sárga színűek).
  3. Hét opcióm maradt, kettő az erőre, 5 inkább a stratégiára épül. Végülis úgy gondoltam, hogy megpróbálkozom a stratégiával, így a 2 képesség nélküli opció kiesett (kék színűek).
  4. Öt lehetőség volt. Ekkor úgy tűnt, hogy a Gladiátor-alkimista-sólyom hármas a legerősebb, 2 speciális képesség, plusz a legjobb harci egység. De valami belső megérzés azt súgta, hogy a mágustanoncokra szükségem lesz. Ezért inkább azokat az opciókat hagytam benn, ahol a mágustanoncok ott vannak az alkimisták helyett. A mágustanonc-sólyom kettős mellé azonban már csak a hajadonok jönnek ki pénzbe, a többi opció kiesett (rózsaszínek).
  5. Innentől már csak egy kérdés maradt: a maradék 20 aranyamat hagyjam meg, vagy szánjam rá a felderítőkre. Az érzésem az volt, hogy az a +1 harcérték kelleni fog, meg amúgy is, ki tudja, mire lesznek jók, így bevállaltam a pénz nélküli kezdőállapotot.
Ezt a döntést persze leírni hosszabb volt, mint meghozni. De végül a táblázatba zölddel jelölt 9. opció mellett döntöttem…de, hogy ez jó volt-e vagy nem, arról már itt nem értekezem J

[b]Nehézség:[/b] Egyáltalán nem egyszerű, de azért messze van a szadista történetektől is. A kaland első felében tulajdonképpen Khaleborba kell bejutni, de addig 2 „miniboss”-on is túl kell lennünk, és egyik sem olyan egyszerű. A kalandnak ebben a részében teljesen kötelező tárgy nincs, de egy olyan van, ami elég randommá teszi a játékunkat, ha nem szerezzük meg. A városhoz érve vagy lennie kell nálunk valaminek/valakinek, ami/aki révén még aznap bejuthatunk, vagy csak másnap érkezünk, ekkor viszont szembe kell néznünk egy elég erős trollal. A troll ereje azonban akkora, hogy nyílt harcban legfeljebb a szerencse vagy a csalás Istene segíthet nekünk normális körülmények között. Azonban, ha van nálunk egy vízmágia pálca, az egyből elintézi, illetve, ha sikerül a seregünket egy komolyabb egységgel gyarapítani, ami jelentősen megnöveli a harckészségünket, akkor már van esélyünk a szörnyeteg ellen. Nekem a városba jutás 3. próbálkozásra sikerült (egyszer meghaltam a város előtt, egyszer a trollnál), de jobban megnézve már rájöttem, hogy igazából bármilyen utat választunk, azért megteremthetjük magunknak az esélyt a győzelemre, ez nem az ösvényválasztáson múlik. [spoiler2]Mondjuk a druidás ösvény abból a szempontból jobb, hogy ott később kaphatunk egy másik információt, ami rengeteget segít a küldetésünk teljesítésében.[/spoiler2] A kaland második felében már megnövekednek a kötelező tárgyak, ami kicsit megnehezíti a dolgot. [spoiler2]Egy térkép és egy buzogány megtalálása kötelező, e mellé meg vagy egy lícs, vagy egy szellem segítsége is szükséges. Ugyanakkor ezek mindegyike már a városon belül is megtalálható, egy kicsit az volt a benyomásom, mintha egy 2. rész formájában újrakezdődne itt a kaland.[/spoiler2] Ebben a részben ugyan egyszer sem haltam meg, de utólag átlapozva a könyvet, azért elég sok helyen megtörténhet ez, és bevallom, szerencsém is volt, hogy elsőre sikeresen átjutottam mindenen. Az ellenséges egységek is jó kemények, itt nem nagyon fordul elő az, hogy 6-7 harcértékkel többünk van, mint az ellenfelünknek. A seregünk is szépen fogyhat, de azért van lehetőség bővítésre is. Mindent egybevetve kiegyensúlyozottnak érzem a kalandot, de azért van benne kihívás. Ugyanakkor a 84-es fejezetpont kapcsán üzenem a szerzőknek, hogy elmentek ám a… :D

[b]Fény…:[/b] Mindenek előtt azt szeretném kiemelni, hogy a fejezetpontok nagyon szépen megfogalmazottak. Hosszúak, kerekek, de mégis eseménydúsak, tehát nem arról van szó, hogy kapunk egy fél oldalas leíró részt az erdőről vagy a velünk szemben álló lényről, hanem tényleg történnek események is ez alatt. Néha a fejezetpontok közben is van lehetőség valahova továbblapozni, ez is tetszik nekem. A könyv hossza is imponáló. Bár egy 200 fejezetpontos alkotásban nem lehet csodákat várni, de a fejezetek hosszúsága és a relatíve kevés leágazás miatt elég hosszú a kaland, konkrétan nekem az első teljes lejátszás kb. fél órával volt rövidebb, mint a 400 fejezetpontos [url=https://velemenyes.blogspot.com/2020/03/vissza-multamba-16-allansia-bergyilkosai.html]Allansia bérgyilkosai[/url], ami szerintem nagyon jó arány a fejezetpont számához mérten. Nagyon tetszik az, hogy a könyv minden pillanatban azt érzem, hogy megtalálja az egyensúlyt, ami még kihívás, de már nem szadizmus. Mondhatnám, hogy jól alkalmazzák a kettő szabályát, de azt egy másik univerzumban kéne keresni ☺. Komolyra fordítva a szót, a legtöbb azonnali halálhoz két körülmény együttállása kell (pl. egy rossz döntés, és e mellett egy másik tárgy meg nem találása), a kötelező tárgyakból van, ami két helyen megtalálható, másnál ahhoz, hogy megtaláljuk, kaphatunk információt, de akár szerencsénk is lehet egy ösvényválasztásnál. Magyarán szólva nem nagyon van olyan szituáció, ahol egyetlen rossz döntésen bukjuk a kalandot. Szintén pozitív, hogy nagyon sok csapatvezér aktív szereplővé válik a kaland során, ezek a részek elég jól kidolgozottak, de a seregeknél más érdekes szituációk is előjöhetnek [spoiler2]nagy kedvencem, amikor az egyik mágustanonc elcseszi a varázslatot, megöli a megmenteni kívánt emberünket, majd mérgében elhagyja a csapatot[/spoiler2] Tetszik az is, hogy viszonylag sok rejtvény és odafigyelős próba van a történetben, az aranygazdálkodásnak is szerepe van, meg úgy általában végig éberen tartja a játékost. Nagyon meglepett a zöld kard mágiája is, és a konsztriktusz is gondolatindító volt, bár kicsit másként, mint gondoljátok. Biztos voltam benne, hogy valahol már hallottam róla, de nem tudtam hova tenni…aztán leesett a tantusz, hogy a Sötét Víz Kalózai c. mesében szerepelt egy ilyen nevű szörnyeteg…emlékeztek még erre? ☺ Ezen kívül nekem az is nagyon tetszett, hogy az elején mi dönthettünk a pénzünk árán az értékeinkről. De erről már elég sokat írtam, így ezeket a részeket most nem fogom megismételni.

[b]… és árnyék:[/b] Leginkább technikai problémáim voltak a történettel. A harcok alapvetően tetszettek, de életszerűtlennek hatott, hogy a seregünk erőnlétének gyengülésével párhuzamosan nem csökkent a harckészség. Hiszen ha van a 15-ös erőnlét ponttal meglévő sereg, ami lecsökken 5-re, az nyilván nem olyan ütőképes már, ráadásul ez valószínű azt jelenti, hogy minimum egy egységünket el is vesztettük. De ebből semmit nem érzünk. Persze az is igaz, hogy így hirtelen én sem tudom, hogy ezt miként lehetett volna jól megoldani, csak így kaland közben ez furán hatott. Nekem a sorspróbák sem annyira tetszettek. Bár a KJK kalandokban mondhatjuk, hogy nem reális, hogy a kaland elején gyakrabban van szerencsénk, később kevésbé, de mégis játéktechnikailag megvan az értelme, hiszen minél többet hagyatkozunk a szerencsénkre, annál nagyobb az esélye, hogy belebukunk. De itt meg a sorspróbák teljesen randomok és gyakran élet-halálról döntenek közvetett módon [spoiler2]pl. hogy meg kell-e küzdeni a Vörös sárkánnyal, vagy nem, vagy, hogy egy nagyon egyszerű logikai rejtvényt kapunk vagy egy olyan kérdést, amire nem biztos, hogy megtaláltuk a választ[/spoiler2] Kicsit zavaró még, hogy a harci szekerek gyengítése nem mindenhol egyértelmű, a könyv leírja, hogy intelligens teremtmények megrémülnek tőle, a sárkánynál jelezve van, hogy nincs rá hatással, de pl. a trollnál vagy a halálsólyomnál – amik szintén nem túl okosak – nincs. Végül zavart, hogy néha félrevezetett a könyv, és itt nem a tőrbecsaló haszonlesőkre gondolok, mert az még természetes, hanem arra, hogy az eredendően jó szándékú tanácsok megfogadása sem mindig szerencsés [spoiler2]eklatáns példa az az információ, hogy legegyszerűbb út a hídon keresztül megy. Ha ezt megfogadjuk és azonnal a hídhoz megyünk, nem futunk össze a vándorkereskedővel, akitől nagyon értékes cuccokat lehet szerezni.[/spoiler2] Szerencsére ezek azért nem akkora hibák, hogy a játékélmény rovására menjenek.

Értékelésem: 9/10

Gondolkodtam azon, hogy megadjam-e a maximumot, de úgy vagyok vele, hogyha egy több részre tervezett kalandot már az elején megajándékozom a legnagyobb ponttal, akkor később már csak lefele mehetek, és ki tudja, mi van még a srácokban!

A könyv megrendelhető itt: [url=http://www.konyvmuhely.hu/konyvek/a-vegzet-profetai]http://www.konyvmuhely.hu/konyvek/a-vegzet-profetai[/url]

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: [url=https://www.facebook.com/velemenyes]https://www.facebook.com/velemenyes[/url]
© SzG
Dr. Lecter véleménye a könyvről:

"Szeretném megragadni az alkalmat, és gratulálni Killmasternek és Szlobonak a nagyszerűen sikerült közös munkájukért! Nagy szerencsémre már volt alkalmam olvasni a könyvet, és talán a megjelenéshez közeledvén már nem hiszem, hogy titok lenne, ezért mindenképpen megemlítem, hogy akár esély is lehet arra, hogy újra pislákoljon majd idővel egy kis parázs a hazai lapozgatós fronton. De ez legyen most csak egy vágyálom, ne éljük bele magunkat, legalábbis én nem teszem, de roppant mód örülök, hogy végre esély kínálkozik rá, igaz jó lenne, ha a terjesztőtök is szépen kivenné belőle a részét.

Pár apró gondolat a könyvről: a borító nekem tetszik, szerintem semmi gond nincs a kocka helyével. Az 1990-es ár tényleg jobban hangzik (ez csak egyszerű pszichológia), bár tényleg kicsit húzós "200" fejezetpontért. De hát ez van, mindenkinek meg kell élnie valamiből, éppen ezért is nagy pluszpont a két írónak, mert ha ezek után marad is nekik valami haszon, az egész biztosan nem akkora, hogy pusztán csak az anyagiak kompenzálják valamennyire a belé fektetett munkát. Az a 200 fejezetpont pedig igen tartalmasra sikerült, az átlagtól hosszabbak a szövegek, és tényleg jól ki lett pofozva, még egyszer gratulálok hozzá. És minimum két végigjátszás is benne van a könyvben, azt se felejtsük el, sőt meg merem kockáztatni, hogy a tárgyhasználatban meg jobb is lett, mint pl. Livingstone új könyve, pedig azért mindenki ismeri a nevét. Persze ez most nagyon magasztosan hangzik, de kb. az az igazság, hogy míg Killmaster és Szlobo "megerőltették magukat", és próbáltak kreatívak lenni, amennyire csak lehet, addig a mester "unott" volt.

Végszónak pedig legyen elég most annyi, hogy nagyon szurkolok nektek, és sok sikert kívánok!"

***

Denko véleménye a könyvről:

"Dr Lecter diagnózisa most is helytálló(én is azon szerencsések közé tartozom,akik már ismerik a művet).Senkit ne tévesszen meg a (látszólagos) rövidsége,200 TARTALMAS fejezetpont van benne,semmi "Bevezetnek a házba.Lapozz a 151.-re."(Lásd: A ketheri maffia)
Őszintén remélem,hogy az íróknak sikerül új fejezetet nyitni a magyar lapozgatós könyvek történetében."

***

Péter Imre Tóth véleménye a könyvről:

"én tegnap végeztem a könyvvel. nagyon jó történet volt"

***

Gergő Juhász véleménye a könyvről:

"Nos, végigvittük az egyik lehetséges megoldást, jó kis történet volt :) Sok mindennel igy se találkoztunk a napokban megcsináljuk még egyszer, más útvonalon :)
Várjuk a folytatást izgatottan :) Szuper lett a könyv :)"
SPOILER
Két résznél állt meg a sztorink, először a kőhídnál atmenve a kentaurok letaroltak minket, mert akkor már annyi erőnlétet veszitettünk, a mádik pedig hogy nem volt térképünk a csatornahálózatban. Valamint egyszer a templomban a sorsunk elkerülte a buzogányt, így a szobor kiütött minket :)
Nekünk egyébként csapat szinten az Estella-Zender-Milenda-vindergard felderítők jöttek be, + méregkeveről és törpök :)
SPOILER VÉGE

***

Péter Szabó véleménye a könyvről:

"Na… Kész.. Vegeztem a könyvvel. Mindenkinek csak ajanlani tudom, jó a sztori, engem sikerult meglepni egy-kétszer, pedig szinte az összes kjk könyvet, harcos-képzelet borzalmat és egyéb lapozgatos különlegességet vegigjatszottam... Érződik a könyvön, hogy tényleg szívvel-lélekkel készült, az illusztrációk jók, a bekezdések kellően igenyesen megirtak... Várom a folytatást... ;) (y)"

***

Kiskakukk véleménye a könyvről:

"Hú, nekem ez nagyon tetszik.
Remek a hangulata, kellően szivatós, szépek az illusztrációk, jó az írói stílus.
Még nem sikerült sikerrel teljesítenem a küldetést, de rajta vagyok az ügyön. (SPOILER Először a lovas barbárok nyírtak ki, másodszor meg lecsukott a városőrség a hülye selyemkendő miatt. :D SPOILER VÉGE)
Aki szerette a régi Kaland Játék Kockázat/ fighting fantasy könyveket, annak jó szívvel tudom ajánlani! Én biztos vevő leszek a következő részre is! :)
Update: közben sikerült teljesítenem a kalandot. :D SPOILER Hú, hát a templom az nagyon szívatós volt, főleg a szobrok négyből három megátkoz, hát köszi :D. Nagyon tetszett a legvégén, hogy a pergamen miatt két befejezése is lehet a történetnek. :) SPOILER VÉGE"

***

Éji_Huhogány véleménye a könyvről:

"Nagyon tetszik, tesómtól kaptam ajándékba egy példányt, egy az egyben idézi a régi kaland-játék-kockázat könyvek hangulatát, le a kalappal :) Kíváncsi leszek a folytatásra! Teljesíteni még én sem tudtam a küldetést, a város alatti csatornarendszerben sikerült beadni a kulcsot :D"

***

Hatvankettedik Salamon véleménye a könyvről:

"No, többször elolvastam a művet. Alább összegzem a véleményemet, pro és kontra. Olyanokat, amiket mások is írtak, nem nagyon szeretnék ismételni, ezért magát a kalandot nem fogom elemezni.

Pro

- Először is leszögezném, hogy ár-érték arányban jól teljesít a Végzet Prófétái. 1990 Ft-ot abszolút megér a könyv, bár a postai terjesztés miatti plusz ezer Ft-al együtt viszont már határesetnek mondható.

- Természetesen pozitívum, hogy hazai szerzőktől származó, saját világban játszódó, igényes műról van szó, és további bónusz, hogy SzG bevállalta a magánkiadás kockázatát. A magánkiadás semmit sem ront a kiadvány minőségén, szép fehér papírra lett nyomtatva, jól olvasható sorokkal, talán csak a fekete-fehér borítón látszik a költségek lefaragásának szándéka.

- Krakatit grafikái mindenképpen emelik a mű színvonalát. Igényes, profi rajzok.

- Magának a könyvnek a legnagyobb erénye a zsoldoscsapatokban rejtőzik. A zsoldoscsapatok jópofák, egyéniek. Tetszett, hogy ismerik egymást és reagálnak egymásra bemutatkozáskor. A felfogadásuk már induláskor lehetőséget ad némi agytornára (ld. Bubu elemzése), amíg kisakkozzuk, hogy anyagi korlátaink mellett melyik lenne a legjobb felállás. Később, a kaland folyamán mindegyik csapatnak többször is lehetősége van befolyásolni az eseményeket, méghozzá értelmes módon. A KJK-könyvek között igazi ritkaság, hogy egy csapatot és nem egy magányos kalandozót irányítunk.

- A könyv jól hozza a megszokott KJK-érzést, így a KJK-rajongóknál biztosan beindul a nosztalgiafaktor olvasásnál.

- Érdekes megoldás, hogy a küldetés a történet közepén teljesen más irányt vesz, de erről nem akarok többet elspoilerezni.

Kontra

Két dolog nem tetszett, ezeket alább bővebben is kifejtem.

- Rövidség. A 200 pont alapvetően nem lenne kevés, és átlagban valóban hosszabbak a fejezetek, mint a többi KJK-ban, viszont a kaland mégis rövidnek tűnik. Ennek az az oka, hogy Killmaster műve szerintem nem "hosszában", hanem "széltében" terjeszkedik, tehát viszonylag kevés epizód van, de ezeknél sok-sok alternatív lehetőséget találunk (zsoldosok bevetése, sorspróbák). Ugyanakkor sem a sorspróbák, sem a zsoldosok nem igazán adnak értelmes választási lehetőséget, hiszen az előbbinél a véletlen, az utóbbinál a kaland legelején meghozott döntéseink alakítják a történetet. (Ami nem jelenti azt, hogy ne lenne sok értelmes döntési lehetőségünk a könyvben.)

- Tudom, hogy ezzel a véleménnyel valószínűleg kisebbséget alkotok a KJK-rajongók táborán belül, de számomra fájóan hiányzott a világépítés a műből. Vindgardia leírása teljesen sematikus: vannak erdők-hegyek-romok, de sem az országokról, sem a fajokról, sem a történelemről nem derül ki semmi. A kalandban elképesztően sokféle népség felbukkan: vannak itt törpék, goblinok, sötételfek, káosz kentuarok, sárkányfattyak, trollok, orkok, druidák, yakkenek, barbárok, amazonok és így tovább – de egyikről sem tudjuk, hogy kik ők tulajdonképpen és mi a szerepük Vindgardiában. Részemről nagyon örültem volna, ha a szerzők kicsivel nagyobb erőfeszítést tesznek a háttérvilág kidolgozására és egyénivé tételére. Persze ez a későbbi könyvekben még pótolható.

Összefoglalva szerintem egy ígéretes sorozat kezdete a Végzet Prófétái, amely már így is igazi hiánypótló a hazai fantasy játékkönyvek piacán."

***

Navarrista véleménye a könyvről:

"Na Sikerült átolvasnom a könyvet. Meglepően sok tartalom van benne 200 fejezetponthoz képest, ügyesen kalkuláltak a lehetőségek szövegrészenként. Ehhez persze csökkentett számmal lelhetőek fel halál fejezetpontok, bár én mondjuk személy szerint örültem neki.
A legtöbbjük fer, de a SPOILER tolvajkulcsos instant death, az mondjuk túlzás, nem tudok élő embert elképzelni aki, emiatt újra kezdené : ) SPOILER VÉGE
Őszinte leszek, kockák nélkül vittem, a harcok nehézségéről kevésbé tudok gyakorlatias észrevételt írni.
A történet egyfajta hiányérzetet keltett bennem, de már többször találkoztam ilyennel, úgyhogy nem ért annyira meglepetésként. Ez mondjuk a felnőtt lényemből is fakad, mint olvasó, hogy elégedettebb vagyok egy reális, ám kellőképpen megdolgoztató céllal.
Azon jót mosolyogtam, hogy pont az alkimisták gondolták a mágusokat kontárnak.
A szerencsepróba átértelmezése üde színfoltot hozott.
Játékmenetben a halál seregei könyvet juttatja eszembe, nem egyszerű ez a kísérleti al-kjk műfaj, de itt korrekt a kivitelezés.
Látszik, hogy rengeteg elő-tapasztalat rejlik a könyvben, szilárd kjk stratégiákat alkalmaz.
A kötelezően beiktatott feladványok is teljesíthetőek, egyszerű a tárgy és pénzrendszer.
A világ 'egyedi' elvileg, de nem láttam benne úgymond mást, mint egy tipikus DnD-ben. Mint olvasó, nem érzékeltem, hogy miben lehet elkülöníteni Vingardiát mondjuk Worluktól vagy Waterdeeptől.
Illusztrációk terén megállja a helyét, az adott fejezetponthoz passzolnak szerekesztésügyileg is.
Csak egy-két gépelési hibát láttam, szinte észre se venni.
Összességében stabil 80% körülre értékelném avagy 4/5. Bevált elemekre támaszkodik hagyományos kjk-ból, nem túl nehéz, ugyanakkor eseménydús mű a fejezetpontok számához képest."

***

Mannász Viktor véleménye a könyvről:

SPOILER HEGYEK, TEHÁT CSAK AZ OLVASSA VÉGIG A VÉLEMÉNYT, AKI MÁR JÁTSZOTT A KÖNYVVEL!!!

"A borító gyenge minőségű, lásd a képet.
KÉP
Balra a Végzet Prófétái. Mint minden könyvemmel, ezzel is nagyon óvatosan bántam, és mégis ilyen lett pár óra olvasás után. A régi játékkönyvekkel nem emlékszem, hogy lett volna ilyen gond. (Jobbra a 30 éves Gyíkkirály szigete, amit jóval többet forgattam és ráadásul használtam kaptam.) Talán az a probléma, hogy a Végzet Prófétái szélesebb.

1. próbálkozás
Csapat: gladiátorok, hajadonok, felderítők (összes ügyesség: 8, életerő 17, maradék arany 10)
• Nem fizetem ki Serene zaklatóit, mert nem bízom bennük. Könnyű harc, mivel 8-as az ügyességem, nekik pedig 5, amit csökkent 1-gyel a gladiátorok képessége.
• Velem vannnak a gladiátorok, így a felderítőktől megtudom, hogy Szulde a barbárok istenének neve.
• Megpróbálok segíteni a halászoknak, amikor 6-ot dobok, így meg is halok. De inkább csak levonok 2 életet (marad: 15), mert ratyi dolog 5 lapozás után meghalni.
• 74. fejezetben nyílzápor ér, marad 14 élet. Rohamra vezényelem a gladiátorok harci szekereit, aminek következtében sérülök 3-at (élet: 11). A sötételfek elleni harcban csökken az ügyességem 2-vel és nincsenek különleges képességek, így 6 vs 6 a támadóerőnk. Győzök, marad 6 életem.
• Egy roskatagnak tűnő híd kerül elém. Nem merek rajta átmenni, mert korábban a csónak nem tűnt gyanúsnak és mégis széttörött, szóval egy eleve gyanús híd túl nagy kockázat.
• A kereskedőnél a hold talizmán beszámításával megveszem a vörös ékköves fejpántot (marad 7 arany), a kereskedő fiától megtudom pár csillag nevét.
• ÉK felé a felderítők felmásznak a hárpiafészekre (marad 5 élet), az üveggömböt választom.
• Az orkokkal nem tudok beszélni.
• A szellemeknél segít az imént vásárolt fejpánt, 1-et sérülök, marad 4 élet.
• Morthiana: a biztonság kedvéért adakozom az összes aranyam (7), amiről kiderül, hogy a közelében sincs a 20-nak, így jön a második alkalom, ahol egy kockadobás miatt meg lehet halni. Szerencsére csak sérülök, marad 3 életem.
• A sárkány feltörli velem a padlót, a lánglehelete önmagában megölne a 4. körre, de egyébként is elég esélytelen, több az élete, több az ügyessége.

2. próbálkozás
Csapat: boszorkány, hajadonok, alkimisták, felderítők (összes ügyesség: 7, élet 16, maradék arany 10)
• Nem fizetem ki a zaklatókat, sérülés nélkül megúszom a harcot.
• Bár nincsenek velem a gladiátorok, de a sorspróba eredménye miatt most is megtudom Szulde nevét.
• Nem segítek a halászoknak, mivel nincs kedvem 1/6 eséllyel meghalni.
• Nyílzápor miatt sérülök egyet, de a boszi sólymai miatt most jobban indul a harc. Marad 12 életem.
• Most kipróbálom a rozzant hidat, hárpiák támadnak rám, szerencsére a sólymok ezúttal is hasznosnak bizonyulnak, így nem kell 2-vel csökkentem a támadóerőm. Marad 10 élet, de elveszik minden aranyam.
• Az alkimistáim megtanulják az Írásjelolvasást, aminek nagyon érdekesnek tűnik a mechanikája (bár nem tudtam kipróbálni).
• Találkozok egy szikla alatt csapdába esett emberrel, de nincsenek se gladiátoraim, se varázslóim, így nem tudok vele mit kezdeni.
• Barbár horda. Megpróbálom védekezésbe állítani a szekereket. A harc után marad 3 életem, de úgy érzem, hogy ezzel nem sokáig jutnék el, így visszamegyek és inkább párbajra hívom a vezért. Ami instant halál. Végül köszöntöm őket, és mivel tudom Szulde nevét, így csatlakoznak hozzám. Brutál erősek, így új reménnyel folytatom a kalandom (ügyesség 11, élet 16).
• Kristálytorony sorspróba a 197. fejezetre vezet, ahol meghalok, mert nincs rajtam a vörös köves fejpánt. Úgy tekintem, mintha nálam lenne és megküzdök a kristályharcosokkal. Győzök, marad 12 életem.
• Találunk egy vörös ékköves kardot, ami a sorsoláson hozzám kerül.
• A halálsólymokat legyőzöm sérülés nélkül, de a méregtől 9-re csökken az életem. Serena-nál megint nincs nálam a fejpánt, 1-4 között dobok és meghalok.

Ezzel el is fogyott a türelmem. Nagyon rossz KJK instant halál emlékek idéződtek fel bennem. Kétszer egymás után meghalni egy olyan tárgy hiánya miatt, amit nem tudtam beszerezni, mert átmentem egy hídon? Hagyjuk már… Tovább olvastam a könyvet, hogy megtudjam a sztorit végét, de már dobálgatás nélkül. Később is voltak fura dolgok, pl. azért halsz meg, mert használod a kereskedőtől vásárolt kulcsokat (13. fejezet). Szóval vehetsz nála egy kulcsot, ami arra jó, hogy meghalj vagy egy fejpántot, ami 100x megmenti az életed? Ez hogy lett kitalálva? Az első próbálkozásnál meg igen hamar elfogyott az életem, nem hiszem, hogy ostoba döntéseket hoztam volna, de a harcban elvileg igen durva csapatom már a 3. küzdelmében elvérzett. Frusztráló, hogy a gladiátoroknak több hátránya volt, mint haszna: megtudtam általuk Szulda nevét (amit nem is tudtam felhasználni), viszont sérültem 3-at a szekérroham miatt…
A 79. fejezetpont elég sután néz ki. Nem tudom, hogy mi vezet ide, de nem lehetett volna az előző pontnál egyből a 121-re irányítani az olvasót?
A szerencsepróba táblázatot fölöslegesnek találtam, egyszerűen úgy csináltam, hogy egy kockával dobok és 1-2: nap, 3-4: hold, 5-6: csillag. Nem volt kedvem hátralapozgatni. Az igaz, hogy a végén volt hivatkozás a sorsra a nap, hold, csillag ajtóknál, ami némileg indokolttá teszi a rendszert, de a következő könyvben már szükségtelen bonyolításnak tartanám a táblázatot.
A történet hozza a 90-es évek hangulatát: egyszerű és klisés, de a célnak megfelel, vagyis keretet ad egy kalandnak, amelynek során legyőzhetünk pár szörnyet és elnyerhetjük az anyagi javakat.
A grafikák szépek. Tudom, hogy anyagi okai vannak, de a borító annyival mutatósabb lenne színesben. Így fekete-fehérben kicsit Tesco gazdaságos hangulatot ad a külalaknak.
A könyv egyetlen kiemelkedő pontjának a csapatok kezelését tartom. Mindig tetszett, amikor ilyen extrák vannak egy játékkönyvben, pl. Zagor legendája kasztok, Démonlovagok képzettségek, Skorpiók Mocsara varázsgyöngyök. A Végzet Prófétáiban a vártnál sokkal többször volt szerepe a csapatoknak, nem hittem volna, hogy 200 (pontosabban 199 ) fejezetpontban ilyen gyakran lehet hivatkozni rájuk.
Összegezve a könyv valóban hozza a klasszikus KJK hangulatot. De már túlságosan is retró. Nem annyira durva, mint a legszemetebb KJK-k, de azért nagyon szivatós. 10 évesen még volt időm arra, hogy térképet rajzoljak olvasás közben és többször nekivágjak, ma már nem. Főleg nem akkor, ha egymás után jönnek az olyanok, hogy 1-3-at dobsz, életben maradsz, 4-6-ig dobsz, meghalsz. A történet túl egyszerű, a világban semmi egyedi. Értem, hogy egy korszellemet akar megragadni, de a nosztalgia nélkül nem mozgat meg. Semmivel sem gyengébb, mint pl. a Gyíkkirály szigete, de amikor azt elővettem, hogy lefényképezzem, már a borítótól elérzékenyültem. A Végzet prófétái kapcsán pedig azt érzem, hogy egy tiszteletteljes főhajtás a régi KJK-k előtt, ám 30 évvel meg van késve. Ennyi erővel egy klasszikust is elővehettem volna, ami érzelmileg jelent valamit. A Bizonytalanság börtönében sokkal jobban tetszett, különlegesebbnek találtam (pl. nincs harc). Őszintén szólva a Végzet prófétáival nekem elég is volt a retróból, ezután valami újítóbb szellemű játékkönyv érdekelne. A legfontosabbnak azt tartom, hogy ne ilyen 10-14 éves korosztálynak szóló, tucat fantasy története legyen, hanem olyan, amit felnőtteknek is érdekes lehet. (Úgyse a fiatalok fognak új játékkönyvet venni, hanem azok, akik 30 éve játszottak és mára felnőttek.)"

***

qgtanton véleménye a könyvről:

"Végre boldog tulajdonosa lettem egy Végzet prófétái könyvnek! Sőt már a lányommal meg is fejtettük, ami a harmadik próbálkozásra sikerült. Kicsit visszaolvastam a korábbi posztokat, de szerintem jó történet és jó játékkönyv is kerekedett belőle. Nekem nagyon tetszett a csapatalapú mechanika, sokkal könnyebb így, hogy a kockadobások nem befolyásolták annyira, hogy meddig tudsz eljutni a könyvben.
A kötése jó, nem nyílt szét a három-négyujjas kiváncsiskodó lapozgatástól sem a fűzése. A rajzok szintén jók, szerintem a hangulatot megfelelően emelik. A történet több síkon is megoldható, ha jól sikerül több egymást követő kockadobás is, ami szintén egy plusz jópont a könyvnek! Úgyhogy bátran javaslom a folytatást a szerzőknek, mert ilyen igényes szórakoztató irodalomra szerintem mostanában is szükség van. Gratulálok!"

***

Valgab véleménye a könyvről:

http://lfg.hu/97256/hirek/uj-lapozgatos-konyv-a-vegzet-profetai/

***

LC01 véleménye a könyvről:

"Én már kijátszottam, azt kell mondjam, hogy újra a '90-es években éreztem magam. Nagyon jól sikerült. Ha nincs a Kaland Játék Kockázat kibeszélő FB csoport, akkor nem is tudtam volna, hogy létezik a mű. Valgab írása tökéletesen tükrözi a könyv hangulatát."

***

Altarus véleménye a könyvről:

"Klasszikus oldschool lapozgatós fantasy történet. Bevallom, 3x csalnom kellett (1x a borzalmas névmemóriám miatt, 1x mert nem volt velem egyik csoport se, akik a továbbjutásban segíteni tudtak volna és végül, mert nem találtam meg a SPOILER csatorna térképét SPOILER VÉGE), ennek ellenére végig élveztem és várom a folytatást.
u.i.: Remélem abban, azért fel lesz tüntetve, ha egy adott skill (SPOILER mint ebben az írásjelolvasás pl SPOILER VÉGE) használható, mert én annak ellenére is teljesen megfeledkeztem róla, hogy felírtam a kis papírkámra. :D"

***

Somogyvári Zoltán véleménye a könyvről:

"A könyv szerintem nagyon szuper lett, már nagyon várom a folytatást! Ez a csapatokkal való nyomulás szuper megoldás!"

***

Vhrai véleménye a könyvről:

https://libellum.blog.hu/2020/08/05/takacs_laszlo_szlobodnik_gabor_a_vegzet_profetai_vindgardia_hosei

***

Rendbonto véleménye a könyvről:

"Örülök, hogy vannak próbálkozások kicsiny országunkban, hogy felélesszék a lapozgatós könyvek műfaját. A Végzet prófétái tényleg egy tisztelgés a műfaj megteremtői előtt, ezért számomra nosztalgikus élmény volt játszani vele. Megérdemel egy hosszabb értékelést, amit remélem a készítők elolvasnak, és ezáltal tudnak tovább fejlődni.

Tetszett, hogy itt nem egyedül kalandozunk, hanem több csapattal karöltve, akik hozzánk csapódnak vagy éppen felbéreljük őket. Ez ötletes volt. A harc rendszer a megszokott (és jól bevált) recept alapján készült, minimális változtatással. Nekem a sebzés érték kidobás része kicsit kiforratlannak érződött. A hosszú fejezetek egyszerre hatottak kellemesen és kellemetlenül. Az viszont nem jött be, hogy a harcokról szóló részeknél azon események is le voltak írva, hogy mi történik, ha győzünk. Jobban esett volna egy kis rejtélyesség, hisz nem mindig pozitív dolgokkal szembesültünk. Nyilván ez a 200 fejezet pontba való belesűrítés miatt történt így. Kicsit több fajta szerteágazást reméltem a történetben, mert elég lineárisan haladt előre, párszor még döntenem se kellett, csak lapozgatnom ide-oda. De hogy pozitívat is felhozzak, ebbe a 200 fejezetbe egy egész szép kis kerek kalandot sikerült összehozni, ami azért szép teljesítmény. Akadtak benne kis rejtvények, és a szükséges tárgyak is kellőképpen el voltak dugva. Azt sajnáltam, hogy kevés harc akadt a könyvben (vagy csak nekem magas az elvárásom, hogy több mindenkit üthessek szét egy kalandban).

Maga a háttértörténet egyszerű, de rendben is van ez így egy sorozat nyitó köteténél. Tetszett, hogy több karaktert megismerhettünk, nem csak a csapattársainkat (és hátterüket), ezáltal éreztem, hogy ez a világ él, meg van töltve információval és tartalommal. Nem egy száraz sztorit kaptam, igaz elég sablonos. Mondjuk azt tegyük hozzá, hogy nem a hatalmas csavarokról híresek a lapozgatós könyvek. Imponáló volt, hogy sokáig azt se tudtuk, hogy kik azok a végzet prófétái, és mi fog itt még történni? SPOILER Serena árulása jó kis fordulatnak bizonyult. Itt megjegyzem, hogy szerintem kicsit kevesebb lehetett volna a karavános rész, és több a papnők utána kutatás (és legyőzésükhöz szükséges információk/tárgyak beszerzésének). Olyan érzésem volt, hogy pont mikor kezdett a történet belelendülni, egyszer csak vége ért. Olyan gyorsan le lett zárva és meg lett mentve a világ. :) A „rejtett” befejezés a pergamen megfejtésével ötletes volt. SPOILER VÉGE Remélem, hogy a következő rész/részekben egyre több dolgot meg tudunk Vindgardia világáról, lényeiről, történelméről. Szeretem az ilyen apró kis információkat, amik kiszínezik a történet, ami egy fantázia világban játszódik.

A szöveg megfogalmazása, a helyszínek, karakterek körülírása teljesen a helyén volt. Nagyon pozitív dolog, hogy a könyvben akadtak képek, bár személy szerint nekem ez a fajta rajz stílus nem jön be. Ám ez semmit nem von le a könyvértékéből, jól sikerültek, részletesek voltak. Egy lapozgatós könyvbe igenis kellenek képek, és remélem a következő részekben már elrejtett információk is lesznek a rajzokon, amik az előre haladást segítik.

Összességében ez a lapozgatós könyv egy jó bevezető/felvezetője lehet egy jól működő sorozatnak, ami idővel kiforr és még jobb lesz. Könnyed kikapcsolódást nyújt. Én várom a következő részt, és támogatom az alkotókat, hogy csinálják, ne hagyják abba!!! Szűk réteget céloztak meg, de gondoljanak arra, hogy a műfaj kedvelőinek ezek az alkotások gyöngyszemek.
4/5"

***

Gulandro kritikája a könyvről:

https://kronikak.hu/2020/10/23/takacs-laszlo-es-szlobodnik-gabor-a-vegzet-profetai-fantasy-jatekkonyv-kritika/

***

Zsolln8 gondolatai a könyvről:

"Most jutottam a könyvetek végére.
Enged meg,hogy gratuláljak szuper lett, hangulatos,feszes és élő.
Jó ötlet volt a csapat építés, nagyon tetszik,hogy az apróságoknak is jelentősége lehet SPOILER (pl.: a kaland elején felvett kendő a végén jelentőséggel bír, amit mond a kereskedő fia a csillagképekről később továbbjutási lehetőséget ad stb.) SPOILER VÉGE ettől annyira részletgazdag lett a világ amit eddig csak ebben a könyvben éreztem. Tetszett a sorspróba rendszer és az is,hogy az első nem jónak tűnő ötlet később sem az (sok FF könyvben van úgy hogy ha a legkevésbé kézenfekvő választás a nyerő, a könyvetekben is van ilyen de nekem kevésbé volt kiszámítható mint más művek). A könyv elég nehéz lett, azt hiszem 6x buktam el de ez dicséret így volt izgalmas.
Pár észrevételt is szeretnék megosztani. Az első felén érződik,hogy volt elég fejezetpont a második felében azt éreztem,hogy össze van sűrítve azt hiszem olvastam is fórumon,hogy kevés fejezetszámosban gondolkodtatok kezdésnek. A második felében szerintem sok volt az azonnali bukta SPOILER (pl.: Ha nem megyek el a kereskedő egyértelmű csapdájába akkor nincs térkép és a csatiban annyi, ha törpöket nem béreltem fel akkor szintén). SPOILER VÉGE Viszont összességében tetszett, így tovább, ha jön a folytatás akkor Facen és itt is hirdesd meg minél előbb.
Kitartást és jó alkotást"

***

Tomi videóajánlója a könyvről:

https://www.youtube.com/watch?v=fqsTicTWaK0

(A 4:45 és 6:30 közötti rész elég sok "spoilert" tartalmaz a történettel kapcsolatban, így aki még nem játszotta végig a könyvet, de tervezi, inkább ugorja át ezt a kb. másfél percet. :) )

***

Allanon gondolatai a könyvről:

"Nagyon jó, pörgős történet. Szinte minden oldalon történik valami. A lényeg, hogy nem mindegy, milyen tárgyakat találsz és kikkel állsz össze. Nagyon összetett és ezért sokszor játszható. ( Itt emelném ki, hogy a könyv vastag lapokból áll, így nehezebb elnyűni őket ) Én az első olvasásra meghaltam, de a másodikra sikerült végigvinnem. Külön dicséret illeti a grafikust, aki a régi játékkönyvek hangulatát idézte meg rajzaival. Régi hangulat újszerű megoldásokkal. Az egyik olyan dolog, amivel még nem találkoztam eddig ilyen jellegű könyvben, az a csapatalkotás. Izgalmas volt kiválasztani, hogy kikkel menjek, hiszen eldöntheti egy csata kimenetelét, vagy elkerülését, valamint egyéb dolgokat is befolyásol. A másik pedig a sorspróba. Izgalmas volt kidobni, hogy mi is fog történni a csapatommal. És nem csak jó vagy rossz dolog eshet meg velünk. Aki szereti az ilyen jellegű szórakozást annak csak ajánlani tudom ezt a könyvet. Remélem, hogy folytatása is lesz. :)"

***

Uhu elemzése a könyvről:
https://kalandjatek.wordpress.com/2021/01/06/a-vegzet-profetai/

***

Gabe March ajánlója a könyvről:
https://geekvilag.hu/olvasonaplo/a-vegzet-profetai-fantasy-jatekkonyvajanlo/

***

Jimmy Cartwright ajánlója a könyvről + interjú a szerzőkkel:
http://www.lidercfeny.hu/download/akf/2021/lidercfeny_akf_202102.pdf

***

BenGa ajánlója a könyvről:
https://azoroszlanustje.blogspot.com/2021/03/takacs-laszlo-es-szlobodnik-gabor.html

***

Andor_Nagy gondolatai a könyvről:

– Ős-fantasy hangulat. Már maga a borító és a belső illusztrációk is nagyon hangulatosak, és a történet is nagyon jól hozza a 80-as 90-es évek fantasy hangulatát.
– Újrajátszhatóság. Már kétszer végigjátszottam a könyvet, de még mindig nem láttam mindent. Számomra ez tesz igazán értékessé egy játékkönyvet.
– Letisztult. Nincsenek buta töltelékfejezetek csak azért, hogy nagyobb legyen a könyv, mint szükséges. A szabályok egyszerűek, nincsenek unalomba nyúló mennyiségű kockadobálások.
– Hozzáférhetőség. Manapság nagyon fontos, hogy egy játékkönyvet nem az internet legeldugottabb zugaiból kell beszerezni irreálisan magas áron.

Összességében szórakoztatóbb volt, mint a KJK vagy a Harcos Képzelet könyvek, minimum ilyen lelkesen kellett volna azokat is megírni, mint ezt a könyvet.

***

olorin gondolatai a könyvről:

Mikor megpillantottam a borítót, már tudtam, hogy nekem ez a könyv kell. Már harminc éve olvasgatok lapozgatós könyveket, és az utóbbi 20 évben bizony nagyon kevés kötet dobogtatta meg a szívemet. Páran írták, hogy nem tetszik nekik ez a fekete-fehér borító, de nekem valahogy egyből átadta azt a hangulatot, amit már 20 éve hiányolok.

A könyvet kinyitva látszik, hogy rendkívül igényes munka, a lapok nem járnak ki, nincsenek nyomdahibák vagy elütések, az illusztrációk nagyon hangulatosak és az eredeti KJK könyveket idézik meg.

Többször is nekifutottam a könyvnek, elsőként a szabályokat betartva és dobálgatva (hamar elhullottam, mert nem volt szerencsém), másodjára már dobálgatás nélkül, de nem ide-oda lapozva (megint nem sikerült a végére érnem, mert nem hoztam túl jó döntéseket), aztán már pici csalásokkal sikerült eljutnom a történet végéig. Remekül szórakoztam közben, és megdöbbentő volt látni, hogy milyen sokféle lehet a kaland a választott csapattól függően. Elég jól le is lett tesztelve, mert nyilvánvaló bakit nem is találtam, akármilyen csapattal is indultam el. A történet kellően változatos, van itt árulás és bonyodalom is bőven. A csatáknál mindig van egy pici kis ötlet ami érdekessé teszi a játékot, sokszor szívtam is a fogam, hogy miért nem x-et vagy y-t válaszottam a játék elején :)

Egy apró dolgot hiányoltam csak, hogy a játékos néha elszakadhatna a csapatától, és önállóan is keveredhetne kalandokba. Lehetett volna kicsit több alkalom, amikor a játékosnak módja lett volna beszélgetésbe elegyedni a csapata tagjaival, mert akkor többet is megtudhattunk volna róluk, és még gazdagabb lett volna a történet. Talán a következő részek egyikében ezekre is sor kerülhet :)

Összességében az utóbbi évek legötletesebb, legélvezhetőbb lapozgatós könyve a Végzet Prófétái, ami legalább egy tucatszor újrajátszható a rendszere és a nehézsége miatt. Nálam lepipálta Livingstone legújabb könyveit is, hiszen azok hiába letisztult, korrekt alkotások, kicsit ötlettelennek és porosnak tűnnek a Végzet Prófétái mellett. Remélem, hogy most már hamar jön a folytatás :)

***

PlasticE értékelése a könyvről:
https://fotelvandor.hu/J%C3%A1t%C3%A9kk%C3%B6nyv/A%20v%C3%A9gzet%20pr%C3%B3f%C3%A9t%C3%A1i%20-%20Tak%C3%A1cs%20L%C3%A1szl%C3%B3%20-%20Szlobodnik%20G%C3%A1bor
hr
12345678910Következő oldalUtolsó oldal
2021. szeptember 4. 00:00 | Válasz erre | #493
Hangulatos a logó és hozza a nosztalgikus 80-as évek fantasy 'feelingjét'; talán csak a radírt és a ceruzát hiányolom róla, mint a klasszikus Rákétás könyvek hátoldalán. :) Utalna ugyanis arra, hogy semmi digitális kütyü vagy 21. századi technika nem szükséges ehhez a szórakozási formához, a lerajzolt tárgyakon, magán a könyvön/kalandon és a szárnyaló képzeleten kívül. Esetleg a két alsó sarokban lehetne elhelyezni őket, ha mondjuk a pajzs címeren lévő kocka kicsi kisebb lenne.

De már így is nagyon pofás, grat! [smiley]eljen[/smiley]
© SzG
2021. szeptember 3. 09:57 | Válasz erre | #492
Kocka: igen, kicsit még finomít majd rajta Ernő, ha lesz rá ideje... a pöttyök se teljesen egyformák ugye, bár ez is részletkérdés. :)

"Remélem sok-sok kiadványon láthatjuk majd! Elvégre nyersanyag van"
Az tényleg van... nem is akármilyen. ;)
© killmaster (Savanyúhas)
2021. szeptember 3. 08:57 | Válasz erre | #491
Egyszerű és nagyszerű! A lovag, a varázsló és a zsoldos jól jellemzi a könyvek világát! Remélem sok-sok kiadványon láthatjuk majd! Elvégre nyersanyag van, bár minden írásban még én sem mélyedtem el. Mondjuk a dobókocka nem teljesen szabályos, de ez annyira részletkérdés! (Az egyes a hatossal szemben van jó esetben!)
© SzG
2021. szeptember 2. 21:27 | Válasz erre | #490
A mai nap elkészült az új logónk is...

[img=egyeb/LogoKicsi01.jpg]VHLogoKicsi[/img]

A második rész borítóján már ez is szerepelni fog. ;) Hamarosan magát a borítót is bemutatom (amit legutóbb bemásoltam, az ugye nem az, csak a melléklet, vagyis a minikalandom borítóképe).
© SzG
2021. augusztus 29. 18:32 | Válasz erre | #489
Nem bírom megállni, hogy ne osszak meg én is valami kis érdekességet, ha már egyszer Nemzetközi Játékkönyves Nap(ok)...
Íme tehát a korábban már említett új minikalandom borítója:

[img=egyeb/AHVBorito1.jpg]A Háromszemű Visszatérése[/img]

Maga a minikaland (ahogy talán korábban is írtam) a Vindgardia Hősei 2. részéhez készült, amolyan kiegészítésként, és a tervek szerint a könyv végén lesz megtalálható. És igen... ahogy a borítóból sejthető, kissé darkosabb stílusú/hangulatú anyag, néhol talán még a Bizonytalanság börtönében c. régi horror játékkönyvemet is felidézi. :) (De persze azért alapvetően fantasy és Vindgardia világán játszódik.)
Magával a Vindgardia Hősei 2-vel egyébként mindenképp igyekszünk még az ősszel előállni. További infók és képek hamarosan. :)
© SzG
2021. július 22. 17:00 | Válasz erre | #488
Ahogy a szomszédos Eladnám, elcserélném topicban is írtam: maradt még nálam néhány példány A Végzet Prófétáiból, és szívesen elcserélem őket lényegében bármilyen egyéb fantasy játékkönyvre (már ha jó állapotú). :) Természetesen akár dedikálhatom is A Végzet Prófétáit.
Bővebben az említett [url=https://zagor.hu/index.php?oldal=forum&tema=4080&p=0]Eladnám, elcserélném[/url] topicban.

És igen, lényegében befejeztük az új könyvet, jövő héten már teszteljük. :) A borítók is napokon belül elkészülnek, ezeket majd közzé is tesszük-teszem. Illetve néhány belső illusztrációt is.
Elöljáróban még esetleg annyit, hogy rettentő vastag lett a könyv... szerintem megközelíti a Királyok koronáját. :) Persze a kevesebb kép miatt végül vékonyabb lesz, de a szövegmennyiség biztosan van annyi: konkrétan 450 000 karakter. :O Mondjuk mivel én is írtam a végére egy extra minikalandot, ezért talán nem is csoda, hogy így meghízott a könyv. [smiley]nevetes1[/smiley]
Bővebb infók, illetve képek hamarosan.
© SzG
2021. július 16. 18:56 | Válasz erre | #487
Holnap egyébként hosszú idő után újra megrendezésre kerül a MondoCon, amin többek között lapozgatósokat is lehet majd vásárolni... például Mr. Sci-fi és Fantasytól is. :) Természetesen a Végzet Prófétáiból is lesz pár példány, de jó néhány klasszikus Rakétás és Új Vénuszos-könyvből is. Akinek tehát még hiányos a lapozgatós-gyűjteménye, és gondolja, ugorjon ki a MondoConra (nyilván amúgy is érdemes, mert rengeteg programmal készülnek a szervezők).
[url=https://www.facebook.com/events/190479029560799/]A MondoCon Facebook-oldala[/url]
[url=https://www.facebook.com/mrscififantasy2.0/]Mr. Sci-fi és Fantasy Facebook-oldala[/url]
© SzG
2021. július 15. 17:38 | Válasz erre | #486
"mindenkinek, ha megszakadunk, sem tudunk megfelelni"
Nem akarok én feltétlenül mindenkinek megfelelni... Csak azt szeretném, hogy ne szerepeljenek valótlanságok egy cikkben, mert így az olvasók tényleg nem kapnak reális ("hiteles") képet a könyvről. Önmagában azzal, hogy nem tetszik valakinek a könyv, nem lenne semmi bajom. De szerintem ezt is írtam már. :)

"Elindítottál valami olyat, ami ha lassan is, de változást hoz a KJK könyvek világában. A gyűjtők meglátod jó pénzt fizetnek majd érte még…"
Köszi, reméljük, így lesz. :))
© killmaster (Savanyúhas)
2021. július 15. 13:38 | Válasz erre | #485
Tele van szakértőkkel még kis csoportunk is! Csak amikor csinálni kellene valamit, akkor vagyunk kevesen. Egyszerűen el kell fogadni Szlobo mester, hogy mindenkinek, ha megszakadunk, sem tudunk megfelelni. De kaptunk elég sok pozitív jellegű kritikát, erre kell koncentrálni! Elindítottál valami olyat, ami ha lassan is, de változást hoz a KJK könyvek világában. A gyűjtők meglátod jó pénzt fizetnek majd érte még... Pláne ha majd még alá is írjuk :-)
© SzG
2021. július 15. 08:17 | Válasz erre | #484
Nekem azt írta messengeren, hogy ismeri a KJK-könyveket, sőt, szakértője a témának. És szereti is az ilyen klasszikus fantasy játékkönyveket. Hogy akkor miért "húzza le" a Végzet Prófétáit az olyan elemek miatt, amik a régi KJK-könyveket is jellemzik (erős ellenfelek, időnkénti kiszámíthatatlan szituációk, halálpontok, egyéb szívatások, "egyetlen, nehezen megtalálható helyes út", amire alig van utalás stb.), illetve miért nézi el a klasszikus KJK-könyveknek mindezt, a Végzet Prófétáinak pedig miért nem, azt nem tudom. :) Főleg, hogy a mi könyvünk azért tényleg nem tartozik az igazán "szadisták" közé, különösen, hogy ugye többféleképpen is teljesíthető, ami valóban nagyon kevés régi könyvre jellemző.
© Denko
2021. július 14. 18:36 | Válasz erre | #483
Örülök, hogy Kadmon nem zárkózik el a változástól,(rakott be fülszöveget) de továbbra is fenntartom, hogy nem igazán ismeri a műfajt. Mikor először láttam a Hőst (Jet Li film), elhúztam a számat, aztán közölték, hogy ez wuxia, vagyis direkt ilyen. Utánanéztem, wuxia-nak kifogástalan (csak én nem szeretem a műfajt). Ezt tekintem a probléma gyökerének itt is.
Megértem, hogy nem tudod megállni szó nélkül, de ebben aligha lesz köztetek konszenzus.
© SzG
2021. július 14. 13:53 | Válasz erre | #482
Közben Kadmon kiszedte az általad is kifogásolt ismétléseket a cikkéből (tehát olvassa a topicot :) ), valamint kissé ki is bővítette... Az előbb pedig végre én is összeszedtem magam, és kigyűjtöttem a problémás állításokat. :) Persze lehet, hogy több értelme lett volna például a Karavánkísérők c. pályaművel foglalkoznom, de ez van... Egyszerűen nem tudtam megállni, hogy ne reagáljak. :D
(Aki elolvasná a cikket, meg a hozzászólásomat, azért készítsen maga mellé egy félnapi ételt-italt, mert durván hosszú mindkettő... a cikk például 33 oldal Wordben!, de az én válaszreakcióm is van vagy 10 oldal...)
© killmaster (Savanyúhas)
2021. július 13. 10:01 | Válasz erre | #481
Megmondom őszintén, hogy én már annak is örültem, hogy megjelenik a könyv, mert bár ma már a könyvkiadás nem annyira szakmai kérdés, mint anyagi! Túl azon, hogy Szlobo mester nem kis anyagi kockázatot vállalt a könyv megjelentetésével, marketingelte szerte az interneten, és még olyan nyomdát is talált, amely azért jó munkát végez nem csillagászati áron. Mindenkinek persze nem tudunk megfelelni, de persze próbálkozunk vele. Szerintem, mint első kiadás teljesen oké, ez persze nem azt jelenti, hogy nincs hová még fejlődni. Fontos persze a külső is, de a tartalom, nos az remélhetőleg minden vásárlónkat meggyőz majd!
© SzG
2021. július 12. 15:41 | Válasz erre | #480
Köszi a vásárlást! :)

Igen, valóban nem volt túl sok pénzem a projektre, ezért lett bizonyos szempontból kissé fapados a könyv. Például én is több képet akartam volna (ez a 8 tényleg nagyon kevés...), meg valóban lehetett volna még a borítón is javítani... hát ez van. :) Szerencsére a második könyvre már némileg többet tudok-tudunk fordítani, úgyhogy remélhetőleg mutatósabb is lesz. Bár igen, a fekete fehér borító például marad... viszont tényleg profibb hatást fog kelteni. :)

Mondjuk ami a Végzet Prófétái "vékony" borítóját illeti, szerintem abszolút környezetfüggő, hogy ez okoz-e problémát, vagyis hullámosodik-e a borító vagy sem. Például az erdő közepén álló munkahelyemen (ahol párás, nyirkos a környezet) valóban hullámosodik a könyv... viszont itthon, a bérházban abszolút nem, pedig van egy olyan példány, amit még rendszeresen lapozgatok is. :) És igazából mástól is csak ritkán hallok ilyen problémát. Szóval ha nem valami tényleg nyirkos helyen tárolja az ember a könyvet, akkor szerintem nem hullámosodik. Akkor sem, ha lapozgatja. :)

A formátumhoz annyit, hogy azért van pár ilyen méretű játékkönyv, például a Sárkány háborúja és a Kard és mágia pontosan ilyen méretű, és a Varázslat!-sorozat kötetei is csak 1-2 centivel keskenyebbek. :)
Egyébként azért választottam ezt a méretet, mert (ahogy korábban írtam) egyrészt nem akartam mindenben a KJK-t koppintani, másrészt egy nagyobb könyv esetén a képek és a betűk is nagyobbak, vagyis jobban látható/olvasható a könyv, valamint nem is kell annyira kinyitni-kifeszíteni, hogy olvasni tudja az ember. Továbbá az sem mellékes, hogy így a méreténél fogva is kitűnik a többi lapozgatós közül. :)) (Ez boltban például valóban nem hátrány...) Egyébként igen, nem mindenkinek tetszett eddig ez a méret, de voltak azért olyanok is, akiknek bejött. Mindenesetre mivel valóban sorozatról van szó, így tényleg nem valószínű, hogy a többi kötet kisebb lesz. :) Remélem, ez azért nem fog akkora gondot okozni senkinek, főleg, hogy például a Varázslat!-sorozat kötetei is tényleg gyakorlatilag ugyanekkorák.

Illusztrációk: köszi, örülök, hogy tetszenek. :) A következőben tényleg több lesz, ahogy írtam. Konkrétan 8 helyett 15. :)

Szöveg: igen, igyekeztünk figyelni a helyesírásra is. Remélem, maga a kaland, illetve a történet is tetszeni fog. ;)
© van20
2021. július 12. 12:59 | Válasz erre | #479
Tanúsítom, én is onnan szereztem be. Még nem sokat olvastam bele, de máris lennének kritikáim. :)
Biztos írták már ezeket mások is, de a 2. kiadásra azért lehetett volna orvosolni őket.
- Formátum. Nagyon nem illik a többi játékkönyv közé. Ilyen aránnyal inkább tankönyvnek néz ki. Gondolom azért kellett, hogy kevesebb oldal, így olcsóbb ár legyen, csak így meg nem szép. És bizonyára a többi könyvetek is ekkora lesz, hogy jól nézzenek ki együtt, úgyhogy ezt hiába is írom.
- Vékony borító. Már a kirakatban kunkorodott felfelé a fedlap, hogy fog kinézni vajon 1-2 olvasás után? Szerintem kérjétek erősebb papírra legközelebb. Tudom, a pénz az oka.
- Rajzolt fekete-fehér borító. Ha KJK-t akar megidézni, akkor valami színes festmény jobb lett volna. Tudom, megint a költségek... De azért a kövi könyvnél gondoljátok meg. (Persze tudom, megint, hogy akkor nem lenne szép együtt a sorozat.)
- Néhány dolog pixeles (hátsó borító, kalandlap), ezek legközelebb nagyobb felbontással lehetnének.
- Hiányolom az oldalak felső sarkából a fejezetszámot a gyorsabb kereséshez.

Ennyi, ne is védd meg, biztos leírtad már sokszor az okokat (csak én nem olvastam), másba ha akarnék se tudnék belekötni, jó a minőség, helyesírás, meglepően jók az illusztrációk, a szöveg és kaland meg biztos tuti lesz...
© SzG
2021. július 11. 09:49 | Válasz erre | #478
"Most megrendült a hitem az oktatási rendszerben…"
Csak most? Szerencsés ember. [smiley]nevetes2[/smiley][smiley]nevetes1[/smiley]

"Értelmesebb téma: A miniről elejtenél pár szót?"
Nem akarok így előre lelőni semmilyen poént, úgyhogy csak annyit árulnék el inkább, hogy alapvetően egy legendás ereklye megszerzéséről szól, de van benne egy-két elég érdekesnek gondolt fordulat is a "nagy közös sztorival" kapcsolatban, plusz egy elég durva bossharc. :)
A napokban már tényleg kész lesz (illetve már szerintem ma vagy holnap), majd átküldöm. ;)
© Denko
2021. július 10. 19:22 | Válasz erre | #477
"Pedig ha jól értettem, írástechnikát is tanult."
[smiley]guluszem1[/smiley][smiley]wow1[/smiley][smiley]wow2[/smiley] Most megrendült a hitem az oktatási rendszerben...

Értelmesebb téma: A miniről elejtenél pár szót? (Esetleg a másik fórumon, épp írtam oda bejegyzést.)
© SzG
2021. július 10. 19:11 | Válasz erre | #476
"Kadmon nem tűnik rosszindulatúnak"
Nekem sem.

"csak nagyon felületes, és esetlenül fogalmaz."
Pedig ha jól értettem, írástechnikát is tanult. :) Amit egyébként nekem is javasolt, mondván, a Végzet Prófétáin látszik, hogy én nem tanultam ilyesmit... [spoiler](Ez amúgy igaz is.... Mármint, hogy én nem tanultam "írástechnikát". :))[/spoiler]

"Ha még néhányszor végigmegy a könyvön, talán belátja, hogy hol/miben tévedett."
Szerintem nem, de tényleg engedjük el a témát. :D

"Biztos vagyok benne, hogy tartalmasabb időtöltést is találsz magadnak"
Igen, például Branimirnak megígértem, hogy még a hétvégén befejezek egy minikalandot a pályaművéhez... Megyek is és folytatom, mert a végére betervezett "bossharc" kb. fele még hátravan. :) (A többi már kész, tehát jó eséllyel tényleg be fogom tudni fejezni még a hétvégén ezt a bizonyos minikalandot.)
© Denko
2021. július 10. 18:03 | Válasz erre | #475
Biztos vagyok benne, hogy tartalmasabb időtöltést is találsz magadnak, ha [i]Válaszúthoz[/i] érkezel. ;)
Kadmon nem tűnik rosszindulatúnak, csak nagyon felületes, és esetlenül fogalmaz. Ha még néhányszor végigmegy a könyvön, talán belátja, hogy hol/miben tévedett.
© SzG
2021. július 10. 16:22 | Válasz erre | #474
Ja és megemlítette a titkos befejezést is... Így:

"(Szerk: Igen, tudom, van a titkos befejezés, amiben nem egyszerűen hazamegy, hanem közben a bosszúról fantáziál a gonoszok ellen, de ez számomra nem jelent túl sok különbséget."

Igen, semmi más nincs a titkos befejezésben, csak az, hogy a főszereplő "hazamegy és közben a bosszúról fantáziál a gonoszak ellen". [smiley]circling[/smiley]
© SzG
2021. július 10. 15:47 | Válasz erre | #473
"ő egy ilyen ember, a legfontosabb vonása az, hogy negyvenes, biztos így született."
[smiley]nevetes1[/smiley]

A "2-/3"-as értékelést én úgy értelmeztem, hogy 2 és 3 pont között van szerinte a könyv, de persze könnyen lehet, hogy tévedek... tényleg kissé zavaros. :) (A moly.hu-n egyébként 5 csillagból 2-őt adott a könyvre.) És igen, elég sok ismétlés van a cikkben, meg szerintem alapból feleslegesen hosszú is, vagy hogy őt idézzem: "túlzottan bőbeszédű"... Sokan emiatt szerintem el sem olvasták/olvassák, vagy legfeljebb átlapozzák, de végül is Kadmon tudja.
Egyébként közben hozzáírt [i]még[/i] 1-2 oldalt a cikkhez; konkrétan jobban kifejtette, hogy mit ért "helyes" útvonal alatt, és elemezgette kicsit az egyes útvonalakat is. A gond az (már azon kívül, hogy most már tényleg iszonyat hosszú és amúgy egyre átláthatatlanabb is a cikk), hogy igen sok valótlanságot írt most is. Majd később talán összeszedem neki ezeket, bár igazából lehet, hogy jobb lenne, ha elengedném ezt az egész témát. :) Ebből már úgysem lesz soha egy összeszedett és a könyvről tényleg reális képet nyújtó kritika (ahhoz valóban komolyan hozzá kellene nyúlni, át kellene írni, szerkeszteni). [smiley]confused[/smiley]
© Denko
2021. július 10. 13:16 | Válasz erre | #472
A clickbait egy dolog, de a szerző a saját hitelességét ássa alá nyilvánvaló ostobaságokkal. Nem tetszik neki a könyv? Oké. Nem szereti a műfajt? Rendben.
Akkor ne írjon róla. Vagy ne linkeljen be egyéb cikkeket ugyanarról. Vagy legalább olvassa el az adott cikkeket, mert ez így szürreális.

Röviden átnézve Kadmon alkotását:

A cikk címéből megtudhatjuk, hogy ez:
"Takács László & Szlobodnik Gábor: Vindgardia Hősei 1 - A Végzet Prófétái (2020) - Játékkönyv ismertető Kadmontól"

Alatta láthatjuk a borítót, rajta a címmel és a szerzőpáros neveivel, majd a gyengénlátók kedvéért a kép alatt is leírják a dolgot.

Ezután közlik a szerzők nevét, a könyv címét, és megemlítik, hogy Kadmon írta az ismertetőt. (Ki hitte volna?)

Majd leírják a szerzők nevét, és a könyv címét MEGINT, hátha valaki elsiklott a lényeg fölött.

Ezt követően közlik a címet és a szerzőpáros neveit.

Végre nekikezdünk, rögtön ki is derül, kicsoda Kadmon. Találtam róla képet, íme:

https://alkony.enerla.net/hu/cimke/szemely-takacs-gyorgy-kadmon

Szerencsére kihangsúlyozták, hogy ő a jobbra álló illető, különben az életben rá nem jöttem volna. (Vajon ő a rózsaszín pulcsis kislány? Vagy a piros pólós alak a háttérben?)

Megismerjük továbbá a kritikus úr jellemzőit, miszerint férfi, és negyvenes. (Igen, 2021 van, a György név nem feltétlen takar férfiembert, de lányoknak még viszonylag ritkán adják.) Én a jellemzőkből arra következtetnék, hogy az illető lényegi vonásait fogjuk megismerni, pl. romantikus alkat, optimista, alapos, esetleg naiv, de úgy látszik, ő egy ilyen ember, a legfontosabb vonása az, hogy negyvenes, biztos így született.

Ismerteti a preferenciáit, úgymint "beleélhető, logikus történet, meglepetések, a használat előtt megalapozott elemek". Ennek alapján egy tök átlagos olvasó ember, de nem vagyok előítéletes, lehet, hogy ezek a jó kritikus különleges ismertető jegyei.

A könyvet nemrég olvasta, az értékelése szerint gyenge, a pontozási rendszere szerint 2-/3. Nem teljesen világos, hogy ez most mínusz 2 akar lenni, mivel a másik fellelhető kritikájában 1/3-at adott egy gyengének titulált novellás kötetre, vagy háromból kettő, utóbbi esetben a könyv inkább közepes kellene legyen, de jól van.

Na, de most aztán belecsapunk a lecsóba! Rögtön meg is tudjuk, hogy "Ez az ismertetőm az A Végzet Prófétái fantasy játékkönyvről Szlobodnik Gábor és Takács László szerzőktől." (Én ezek után elvártam volna valami poént, mondjuk csakazértis a szőröstatu táplálkozásáról közölnek egy disszertációt.)

Kapunk egy képet a könyvből, alatta a címmel és a szerzők neveivel, majd megismétlik a címet, és a szerzők neveit, hátha a szerencsétlen olvasó Alzheimer-kórban szenved, esetleg suttyomban aranyhal.

A kötetről megtudjuk, hogy jó minőségű, többszöri végigjátszás után sem esik szét, ami tök jó, főleg, hogy Kadmon korábban kiemelte, ELSŐ olvasásról van szó. Fő a pontosság, ugye. Itt megkapjuk a fülszöveget, mint a kritikáknál általá...
Ja, nem. Rögtön rátérünk a szabályokra, ha nem olvastad a könyvet, így jártál, max. egy kumma szót nem fogsz érteni az egészből, te bajod.

Kapunk némi információt a karakterünkről, aki kottára olyan, mint a klasszikus KJK könyvek karakterei, elősegítve a beleélést, mivel ez volt a kötet célja. Ami a fülszövegből derülne ki, de azt ugye nem kaptunk.

Innen következik egy spoileres és egy spoiler mentes ismertetés (be kellett vennem egy panalgonint, mert megfájdult a fejem), Takács úr ebben többször is ellent mond saját magának (Egyetlen helyes út van!/Aztán felsorol hármat.), érthetetlen kifogásokat emel (Statikusak a grafikák!/Papír alapú könyveknél valóban kevés a GIF.), illetve kijelenti, hogy a könyv nagyon nehéz. (Nem mértem le, de nincs egy dkg.) Béna vicceket félretéve, több ponton is olyan felületességről tesz tanúságot, ami nem csak a kritikusi képességeit kérdőjelezi meg, hanem azt is, hogy egyáltalán ismeri-e a könyvet/műfajt.

Vannak bizonyos pontok az ismertetőben, amikkel egyetértek. Azzal sincs semmi baj, ha valakinek valami nem tetszik. Viszont annyi szerintem joggal várható el egy ismertető cikktől, hogy az írója valóban ismerje az adott művet, mert nekem ez így hiteltelen. Elhiszem, hogy Takács Györgyöt a jószándék vezérelte. Azt is, hogy egyébként nagyszerű ember. De amíg csak úgy képes ismertetőt írni, mint én játékkönyvet, addig legyen szíves, fektesse másba a kreatív energiáit.
2021. július 9. 16:17 | Válasz erre | #471
Szerintem a negativ kritika ugy általaban jobban hozza a kattintásokat és amint lejjebb lathato több forgalmat generál. (Mert beindul alatta a vita)
© SzG
2021. július 9. 02:46 | Válasz erre | #470
Még kettő a végére:

[b]Kadmon[/b]:
"Konkrétan ezt írtad:
„Ami nekem nem tetszett, hogy gyakorlatilag egyetlen helyes út van, amit meg kell találni” " – akkor viszont idézzünk pontosan, a mondat végéig:
„Ami nekem nem tetszett, hogy gyakorlatilag egyetlen helyes út van, amit meg kell találni, és ehhez a történet nem ad segítséget.”

„Ezek már csak a te feltételezéseid, és egyébként nem is teljesen értem, miből vontad le ezeket.”
Így van, ezek az én feltételezéseim. Ha az én városomat akarta volna egy kultusz romba dönteni, én valószínűleg eléggé aggódni kezdenék.

„Eleve arról sincs szó a könyvben, hogy „egy isten megpróbálta volna elpusztítani a várost”
Kivéve a könyv második fele, amiben Lamena egyháza valami ilyesmin munkálkodik. Márpedig nem hiszem, hogy a papok az isten engedélye nélkül intézkednének erről. És igen, ez is csak az én feltételezésem.

„Deorax Ura meg egyáltalán nem biztos, hogy „csak egy fickó”, ez is csak a te feltételezésed.”
Minthogy a könyv nem ad semmilyen támpontot. Sőt, a könyv alapján Temireznek se mond semmit a név, így aztán – szerintem – az ő számára is „csak egy fickó”.

„Minden jó úgy, ahogy van – nincs valótlan állítás vagy csak félreérthető rész sem a cikkben, és teljesen valós képet ad a könyvről.”
Rendben, igyekeztem hiteles képet adni. Elnézést, ha félreérthető volt valami.

***

[b]SzG[/b]
"akkor viszont idézzünk pontosan, a mondat végéig:
„Ami nekem nem tetszett, hogy gyakorlatilag egyetlen helyes út van, amit meg kell találni, és ehhez a történet nem ad segítséget.”
Ez még így is értelmezhető úgy, hogy neked a „gyakorlatilag egyetlen helyes út” sem tetszik, és erre egyébként úgy emlékszem, mintha máshol is utaltál volna a cikkben, meg a messengeres beszélgetésben is (sőt, ott szinte biztosan), de most emiatt már nem akarok újra mindent elolvasni, elnézést. Nem az a lényeg egyébként sem, hogy neked tetszik vagy sem az, hogy „gyakorlatilag egyetlen helyes út van a könyvben”; az a lényeg, hogy eleve nem igaz az, hogy „gyakorlatilag egy helyes út van a könyvben”… de erről már tényleg rengeteget beszéltünk, és semmi értelme nem volt, szóval tényleg hagyjuk. Szerinted „gyakorlatilag egyetlen helyes út van a könyvben”, szerintem, illetve mások szerint meg nem.

„Minthogy a könyv nem ad semmilyen támpontot.”
Nyilván direkt. Deorax Ura kilétére csak a sorozat későbbi részeiben fog fény derülni.

„Sőt, a könyv alapján Temireznek se mond semmit a név, így aztán – szerintem – az ő számára is „csak egy fickó”.”
Aki (ahogy a levélből kiderül) a MESTERE volt annak a nagy hatalmú szektavezérnek, aki olyan sok gondot okozott a városnak… nem hiszem, hogy egy ilyen figurára csak úgy legyintene egyetlen felelős vezető is, illetve elintézné annyival, hogy „csak egy fickó”…

„Rendben, igyekeztem hiteles képet adni. Elnézést, ha félreérthető volt valami.”
Oké.

***

Egyelőre itt a vége. Egyelőre. [smiley]confused[/smiley][smiley]nevetes1[/smiley]
No inkább alszok. [smiley]buck[/smiley]
© SzG
2021. július 9. 01:21 | Válasz erre | #469
Most látom, a hozzászólások megtekintéséhez regisztrált tagnak kell lenni... Bemásolom akkor ide őket, hátha érdekelnek valakit. Szerintem érdekes és "szórakoztató" vita lett... legalábbis bizonyos értelemben biztosan.

***

[b]SzG[/b]
Köszönjük a kritikát.
Néhány megjegyzést azért engedj meg, légy szíves.
Tehát, bár a kritika rendkívül hosszú és tartalmas, amit külön köszönünk (tényleg nem kevés idő lehetett megírni…), viszont láthatóan kihagytál fontos részeket a könyvből, így pedig szerintem nem alakult ki benned „reális” kép például a nehézséggel és a történettel kapcsolatban.
Ennek alátámasztására idéznék pár részt a cikkedből, illetve fűznék néhány gondolatot is mindegyikhez:

„Ami nekem nem tetszett, hogy gyakorlatilag egyetlen helyes út van, amit meg kell találni”
Nincs egyetlen helyes út; a könyvet számtalan különféle útvonalon végig lehet vinni, ráadásul lényegében bármilyen csapatösszeállítással (igaz, a nehézség nem minden esetben ugyanolyan). Továbbá több befejezés is van. Ezért legalább háromszor-négyszer mindenképp végig lehet (és érdemes) játszani a könyvet, ahogy mások is megjegyezték.

„Befejezés: … egyszerűen hazamegy a pénzzel.”
Nem az a „rendes” befejezés, az csak egy félsiker. A „rendes” befejezés teljesen más… és egyébként van egy csavar is benne, ami a történetet is érdekesebbé teszi. Ezt akkor nyilván nem olvastad, amit tényleg sajnálok.

„Néha egyetlen dobáson múlik, hogy meghal-e a karakter.”
Ilyen összesen három helyen van a könyvben (a halászoknál + Morthiana viharánál + az áruló lepleződésénél); ezekből kettő elkerülhető, méghozzá elég könnyen, a harmadikat pedig automatikusan túléled, ha nálad van egy kulcstárgy. Tehát olyan rész, ahol 'mindenképpen' dobnod kell egy kockával, és ha nem jót dobsz, azonnal meghalsz, nincs a könyvben.

Ami a tárgyakat és speciális képességeket illeti: mindegyik használható, talán három tárgy kivételével, csak van, ami az egyik útvonalon hasznos, és van olyan, ami egy másikon.

A harcokhoz annyit, hogy valóban vannak benne kemény ellenfelek, de sok közülük bizonyos tárgyakkal vagy csapatokkal jelentősen legyengíthető; illetve olyan ellenfelek is vannak, amiket konkrétan el is lehet kerülni. Tehát azért annyira sok nem múlik a kockadobásokon, nem kell „sokszor rendkívül jókat” dobni. Sőt, túl sokszor eleve harcolni sem kell.

Megjegyzem, a nehézségen tényleg lehetett volna még finomítani (van benne pár rész, amit már én is túlzásnak érzek), de azért összességében szerintem messze nem annyira „szívatós” a könyv. (A klasszikus Kaland, Játék, Kockázat kötetek között is jó pár olyan van, ami nagyságrendekkel durvább, például Bajnokok próbája, Elátkozott ház, Varázsló kriptája, Démonlovagok stb.) Illetve tényleg elég sok taktikázási lehetőség is van a Végzet Prófétáiban, sokat lehet variálni különféle csapatokkal, tárgyakkal. Ha esetleg érdekel, hogy hol, mely tárgyakat célszerű használni, meg egyáltalán, mely csapatokkal érdemes nekivágni az egyes útvonalaknak, ajánlom figyelmedbe „Uhu” rendkívül alapos elemzését, illetve végigjátszását:
https://kalandjatek.wordpress.com/2021/01/06/a-vegzet-p…

Egyébként a kritikád végén az egyszerűsítéssel és nehezítéssel kapcsolatos tippek érdekesek, a „Felhasználási lehetőségek” pedig ötletesek.

Köszönjük még egyszer, hogy ennyi időt szántál a könyvre. Reméljük, egyszer elolvasod a kimaradt részeket is, és kicsit pozitívabb kép alakul ki benned a Végzet Prófétáiról.

Üdv.: SzG (Szlobodnik Gábor)

***

[b]Kadmon[/b]
Köszönöm, hogy elolvastad az ismertetőmet!
„Reméljük, egyszer elolvasod a kimaradt részeket is” Nincsenek kimaradt részek, addig játszottam, amíg a végére nem értem :)
„Nincs egyetlen helyes út” Dehogynem. Már csak abból is látszik, hogy van helyes út, hogy az igazi befejezésre hivatkozol, amit kizárólag akkor lehet elérni, ha a játékos a megfelelő zsoldoscsapatot bérli fel, és a megfelelő úton halad végig.
„A „rendes” befejezés teljesen más” De a rendes befejezésnél is otthagyja a karavánt, és sose tudjuk meg, hogy eljut-e az áru valaha is Nordhernbe.
„Tehát olyan rész, ahol 'mindenképpen' dobnod kell egy kockával, és ha nem jót dobsz, azonnal meghalsz, nincs a könyvben.”
Igen, bizonyos varázstárgyak és zsoldosok segítenek, de ez megint csak azt mutatja, hogy a helyes úton kell menni, hogy túlélje a játékos. Ami kimaradt a felsorolásodból:
* hárpiák – ha elviszi a hátizsákod, vége a játéknak, bár a könyv nem írja
* Gereth próbája – ez mondjuk kérdéses számomra, de úgy gondolom, hogy a karakter csak akkor válaszolhat a kérdésekre, ha az aktuális játék során is megszerezte az információt, amit pedig csak a helyes úton haladva tud megszerezni

***

[b]SzG[/b]
Ugyan bizonyos dolgokat már tisztáztunk egy másik felületen, de azért az esetleges itteni olvasók miatt szerintem nem árt, ha itt is tisztázzuk ezeket a „bizonyos dolgokat”…

„Nincsenek kimaradt részek, addig játszottam, amíg a végére nem értem :)”
Ha valóban elolvastad például az „igazi”, „teljes” befejezést is, akkor elnézést, viszont a kritikádból tényleg nem ez derül ki – hiszen az a befejezés nem úgy végződik, hogy „kapunk egy csomó pénzt és hazamegyünk”, márpedig te ezt írtad a cikkben.

„Dehogynem. Már csak abból is látszik, hogy van helyes út, hogy az igazi befejezésre hivatkozol, amit kizárólag akkor lehet elérni, ha a játékos a megfelelő zsoldoscsapatot bérli fel, és a megfelelő úton halad végig.”
De ez is többféle útvonalat és csapatösszeállítást jelent…
Konkrétan (innentől rengeteg spoilert tartalmaz a hozzászólás, tehát aki még nem játszotta végig a könyvet, itt hagyja abba a hozzászólás olvasását):
Akkor lehet elérni az „igazi” befejezést, ha átmész a hídon és veled vannak a varázslók VAGY az alkimisták (IS; tehát rajtuk kívül még lehetnek más embereid is, azaz van bőven választási, variálási lehetőség). Ezek után viszont még mindig mehetsz északra, a pusztába vagy keletre, az erdő felé. A labirintusban pedig mind a két utat választhatod: mehetsz északra, egyenesen a templom felé, vagy mehetsz nyugatra, a „művészbejárón”. Tehát többféle útvonal közül választhatsz, és többféle csapatot rakhatsz össze (annyi, hogy ahogy írtam, a varázslókra VAGY az alkimistákra szükség van).
És persze végül is nem kötelező feltétlenül az „igazi” befejezést megcélozni; a másikat is meg lehet (az is valamennyire happy end), azaz továbbmehetsz a folyó mellett, és akkor már valóban bármilyen csapatot összerakhatsz, nem muszáj vagy az alkimistákat vagy a varázslókat bevenni a csapatba… bár az egyiket azért jó eséllyel úgyis mindenki felveszi, hiszen egy csapatba nyilván kellenek valami varázstudók.

„De a rendes befejezésnél is otthagyja a karavánt, és sose tudjuk meg, hogy eljut-e az áru valaha is Nordhernbe.”
Igen, mert kiderül, hogy nem hárult el a veszély Vindgardia felől, a vezetők pedig megkérnek, hogy mindenféleképpen maradj a városban, hiszen még szükségük lesz a szolgálataidra (ez nyilván már egy következő könyv felvezetése).

„Igen, bizonyos varázstárgyak és zsoldosok segítenek, de ez megint csak azt mutatja, hogy a helyes úton kell menni, hogy túlélje a játékos.”
Nem, mert minden úton vannak olyan tárgyak és csapatok, amik segítenek… nyilván direkt így van felépítve a könyv. Persze, ahogy már írtam, valóban nem mindegyik út egyforma nehézségű: a „sárkányos” például nehezebb. De a másik kettő nagyjából egyforma nehézségű, ráadásul a labirintusban is még lehet két út közül választani, amik szintén nagyjából egyforma nehézségűek (illetve a nyugati út talán nehezebb, viszont ott hozzá lehet jutni egy extra segítséghez, ami a végén jól jön).

„hárpiák – ha elviszi a hátizsákod, vége a játéknak, bár a könyv nem írja”
Nem írja a könyv, mert nem ér véget a játék, ha elviszik a hátizsákod…

„Gereth próbája – ez mondjuk kérdéses számomra, de úgy gondolom, hogy a karakter csak akkor válaszolhat a kérdésekre, ha az aktuális játék során is megszerezte az információt”
Így van, de:
„amit pedig csak a helyes úton haladva tud megszerezni”
Nem így van, mert a háromból két kérdéshez semmilyen információ nem kell (sima logikai feladványok), a harmadik kérdéshez szükséges információ pedig a városba vezető három út közül kettőn megtudható (pontosabban, ha átmész a hídon, már meg is tudod).

Ismét köszönöm, hogy foglalkoztál a könyvvel, bár nem sokkal jutottunk előrébb… Szerinted továbbra is csak egy „helyes” út van, szerintem meg nem. Illetve ez utóbbi tény; több olyan út van, amin végigjátszható a kaland, ráadásul a legtöbb még nagyjából egyforma nehézségű is (inkább csak a „sárkányos” útvonal nehezebb, ahogy írtam).

Üdv.: Sz. Gábor

***

[b]Kadmon[/b]
„hiszen az a befejezés nem úgy végződik, hogy „kapunk egy csomó pénzt és hazamegyünk”, márpedig te ezt írtad a cikkben.”
„Igen, mert kiderül, hogy nem hárult el a veszély Vindgardia felől, a vezetők pedig megkérnek, hogy mindenféleképpen maradj a városban, hiszen még szükségük lesz a szolgálataidra (ez nyilván már egy következő könyv felvezetése).”
A titkos befejezés valóban azzal ér végez, hogy kaptunk egy csomó pénzt, otthagyjuk a karavánt, és Gereth-hez megyünk, de számomra az, hogy hazamegy, vagy Gereth-hez megy, nem sok különbséget jelent. A lovag nem mondja, hogy szükségük lesz a karakterre, csak azt, hogy maradjon ott, mert szükségük lehet. Hogy ez mennyire komoly, az nem derül ki, számomra ez csak annyit jelent, hogy maradjunk ott.
Én elhiszem, hogy a te fejedben már ott van valami folytatás, de a kötetből ennyi derül ki.

„De ez is bőven többféle útvonalat és csapatösszeállítást jelent… ”
Ez így van, lehet választani egy csomó útvonalat, de ezek közül van, ami egyértelműen rosszabb választás. Igen, lehet a sárkány felé menni, de ott csak szív a csapat. Igen, lehet a barbárok felé menni, de a druidákkal összehasonlítva rosszabb választások. A labirintusnál a templom felé vezető út is egyértelműen hátrányosabb, mint a kerülőút.
Ráadásul a titkos befejezéshez muszáj vagy az alkimistákat, vagy a varázslókat vinni, és a sárkány felé menve kiesik ez is. Nekem ez eléggé korlátozónak tűnik.

„Nem írja a könyv, mert nem ér véget a játék, ha elviszik a hátizsákod…”
Oké, megnéztem, ez tényleg így van, de akkor meg az hiányzik a könyvből, hogy a hátizsákon kívül máshová is lehet tenni tárgyakat.

„Nem így van, mert a háromból két kérdéshez semmilyen információ nem kell (sima logikai feladványok), a harmadik kérdéshez szükséges információ pedig a városba vezető három út közül kettőn megtudható (pontosabban, ha átmész a hídon, már meg is tudod).”
Mivel véletlenszerűen dől el, hogy melyik kérdést teszi fel, ezért ha pont a harmadik úton mentél, és azt kérdezi, amit ott lehet megtudni, már buktad is a játékot.
Az, hogy „hány fényes csillag van a Vadász csillagképben?” nekem nem logikai feladványnak tűnik, és ha csak tippelek egy számot, nagyon kicsinek találom az esélyét, hogy pont a 9-re gondolnék. Legalább is számomra nem tűnik logikusnak, hogy Vadász = 9.

***

[b]SzG[/b]
„A titkos befejezés valóban azzal ér végez, hogy kaptunk egy csomó pénzt, otthagyjuk a karavánt, és Gereth-hez megyünk, de számomra az, hogy hazamegy, vagy Gereth-hez megy, nem sok különbséget jelent.”
Egyrészt egyáltalán nem mindegy, hogy a főszereplő hazamegy Ildenorba vagy marad Khaleborban, másrészt nem csak ennyi különbség van a két befejezés között…

„Én elhiszem, hogy a te fejedben már ott van valami folytatás, de a kötetből ennyi derül ki.”
Igen, annyi derül ki, hogy van egy összeesküvő, aki a Végzet Prófétái mögött is állt, és akit meg kell állítani, ezért pedig a főszereplőnek Khaleborban kell maradnia. Nem értem, ez miért nem elég, és hogy lehet olyasmire utalni, hogy ez körülbelül ugyanaz, mint a másik befejezés… amikor az arról szól, hogy mindenki happy, mindenki elmegy bulizni és mindenki hazatér. Eleve a hangulata is sokkal sötétebb a 180-as befejezésnek emiatt a „nem tudjuk ki ez a Deorax Ura és nem tudjuk, mi lesz” miatt… De ezt nem is magyarázom tovább.
Nem értem, miért nem lehet elismerni, hogy az egy téves állítás a cikkedben, miszerint a könyv végén csak annyi van, hogy „kapunk egy csomó pénzt és mindenki hazamegy”.

„Igen, lehet a sárkány felé menni, de ott csak szív a csapat.”
Igen, szívatósabb. Ezt az útvonalat direkt ilyenre terveztük. Mondhatni ez a „hardcore” KJK-fanoknak íródott, akik általában a komolyabb kihívásokat szeretik.

„Igen, lehet a barbárok felé menni, de a druidákkal összehasonlítva rosszabb választások.”
Nem feltétlenül, mert sokkal több pénzed lesz például a trollvérnek köszönhetően, amiből már könnyen fel lehet bérelni a városban a törpéket és a Méregkeverőket.

„A labirintusnál a templom felé vezető út is egyértelműen hátrányosabb, mint a kerülőút.”
Egyértelműen biztosan nem, eleve jóval rövidebb is. Nem ártanak bizonyos csapatok és képességek persze, de a másik útvonalon sem ártanak bizonyos tárgyak és képességek… Biztos, hogy a kettő közül egyik sem lényegesen nehezebb a másiknál. Minimális különbségek talán vannak, de egyébként alapból azt sem értem, hogy miért kellene minden útvonalnak PONTOSAN egyenlő nehézségűnek lennie… Mi azzal a gond, ha egy útvonal esetleg némileg nagyobb kihívást nyújt? (Bár ez inkább csak a sárkányosra igaz, ahogy írtam.)

„Mivel véletlenszerűen dől el, hogy melyik kérdést teszi fel, ezért ha pont a harmadik úton mentél, és azt kérdezi, amit ott lehet megtudni, már buktad is a játékot.”
Igen, erről már beszéltünk, hogy az a hardcore útvonal. Ez van. Azon kívül van még kettő, plusz a labirintusban is kettő.
Egyébként ismét megjegyezném, hogy a Kaland, Játék, Kockázat könyvek kb. 90 százalékában EGYETLEN útvonalon juthatsz csak el a könyv végéig… ebben viszont legalább 2 + 2 van (ha nem a titkos befejezést akarod elérni, akkor 3 + 2). Ráadásul rengeteg különféle csapatot lehet összerakni (akkor is, ha a titkos befejezést akarod elérni!). Nem értem, ez miért nem elég, és miért nem lehet elismerni, hogy az is egy téves álíltás a cikkedben, hogy gyakorlatilag egy helyes útvonal van csak meg egyféle csapatösszeállítás.

„Az, hogy „hány fényes csillag van a Vadász csillagképben?” nekem nem logikai feladványnak tűnik, és ha csak tippelek egy számot, nagyon kicsinek találom az esélyét, hogy pont a 9-re gondolnék. Legalább is számomra nem tűnik logikusnak, hogy Vadász = 9.”
Igen, az valóban nem, elírtam. Viszont ezt meg a kereskedőtől megtudhatod, és ezután bármelyik útvonalat választhatod a három közül (plusz a labirintusban is még a másik kettőt).

Üdv.: Sz. Gábor

***

[b]Kadmon[/b]
„Nem értem, miért nem lehet elismerni, hogy az egy téves állítás a cikkedben, miszerint a könyv végén csak annyi van, hogy „kapunk egy csomó pénzt és mindenki hazamegy”.”
Azért, mert ez az alap befejezés, amit a cikkben is írtam. Ahhoz, hogy a titkos befejezést elérje a játékos, speciális csapatnak kell speciális úton mennie, plusz a játékosnak az eszébe kell jutnia, hogy alkalmazza a szövegértés varázslatot.

„Eleve a hangulata is sokkal sötétebb a 180-as befejezésnek emiatt a „nem tudjuk ki ez a Deorax Ura és nem tudjuk, mi lesz” miatt”
Számomra semmivel sem sötétebb. A gonosz kultusz akkor is megpróbálhatja újra a világpusztítást, ha nincs még plusz felbújtójuk. Az, hogy a karakternek a helyi vezetőség ezt nem köti az orrára, semmivel se teszi vidámabbá a helyzetet.

„egyébként alapból azt sem értem, hogy miért kellene minden útvonalnak PONTOSAN egyenlő nehézségűnek lennie… Mi azzal a gond, ha egy útvonal esetleg némileg nagyobb kihívást nyújt?”
Semmi gond, pont ezért nem is írtam azt, hogy ez probléma lenne, ezt szerintem csak te látod bele.

„hogy az is egy téves álíltás a cikkedben, hogy gyakorlatilag egy helyes útvonal van csak meg egyféle csapatösszeállítás.”
Az egyféle csapatösszeállítás nem tudom, hogy honnan jött, nem emlékszem, hogy ilyet írtam volna. Az viszont tény, hogy a kiválasztott útvonalhoz érdemes választani a csapatot, mert különböző mértékben nyújtanak segítséget.
Az meg, hogy a csapat elmehet alternatív utakra a helyes útvonal mellett, számomra nem jelenti azt, hogy ezzel téves lenne az állításom.

„Viszont ezt meg a kereskedőtől megtudhatod, és ezután bármelyik útvonalat választhatod a három közül”
Ez így van. Viszont ez alapján a helyes út része, hogy a csapatnak el kell jutnia a kereskedőhöz, meg kell néznie a portékákat, majd ezután még beszélgetni is kell a fiával.

***

[b]SzG[/b]
„Azért, mert ez az alap befejezés, amit a cikkben is írtam.”
De te nem azt írtad, hogy az az „alap” befejezés, hanem hogy úgy van vége a könyvnek… és egy szóval sem említetted meg, hogy egyébként van egy másik befejezés is, ami azért némileg eltérő (illetve szerintem és egyébként a visszajelzések alapján mások szerint is jelentősen eltér a másiktól). Ez igazából csak azért gond, mert tényleg nem ad így valós képet a cikk a könyvről.

„Számomra semmivel sem sötétebb. A gonosz kultusz akkor is megpróbálhatja újra a világpusztítást, ha nincs még plusz felbújtójuk.”
Igen, de nyilván nem mindegy, hogy TÉNYSZERŰEN fény derül-e egy ilyenre vagy sem. Illetve hogy a főszereplők (legalább egy időre) megkönnyebbülhetnek-e vagy rögtön egy újabb fenyegetéssel kell szembenézniük. Ez egyáltalán nem mindegy.

„Az, hogy a karakternek a helyi vezetőség ezt nem köti az orrára, semmivel se teszi vidámabbá a helyzetet.”
Ezt nem is értem… milyen „helyi vezetőség”? A főszereplő maga jön rá arra, hogy valaki irányította a Végzet Prófétáit… ő mondja el a helyi vezetőségnek.

„Semmi gond, pont ezért nem is írtam azt, hogy ez probléma lenne, ezt szerintem csak te látod bele.”
Ezt sem értem… Te írtad több helyen is a cikkben, hogy azért se tetszik a könyv, mert lényegében csak egy helyes útvonal van – tehát akkor csak problémád van ezzel…

„Az egyféle csapatösszeállítás nem tudom, hogy honnan jött, nem emlékszem, hogy ilyet írtam volna.”
Igen, talán csak annyit írtál, hogy nagyon behatároltak a lehetőségek. Mindegy.

„Az viszont tény, hogy a kiválasztott útvonalhoz érdemes választani a csapatot, mert különböző mértékben nyújtanak segítséget.”
Igen, vannak olyan csapatok, amik hasznosabbak egy-egy útvonalon. Ezt direkt így akartuk. Ettől függetlenül még elég sokat lehet variálni a csapatösszeállítással. Meg eleve nem is muszáj mindig a legjobb partyt összerakni, nyilván lehet akár direkt gyengébbet is, hogy még nagyobb kihívást jelentsen a játék (mintha egy videójátékban mondjuk „hard” fokozaton játszana az ember).
A lényeg, hogy sokféle kombináció van, és olyan gyakorlatilag nincs is, amivel garantált lenne a kudarc.

„Az meg, hogy a csapat elmehet alternatív utakra a helyes útvonal mellett, számomra nem jelenti azt, hogy ezzel téves lenne az állításom.”
Mint említettem, a gond eleve ott van, hogy nincs olyan, hogy „helyes” útvonal, illetve tényleg több van, és gyakorlatilag egyforma nehézségűek, a sárkányost kivéve, de hagyjuk, ebben már nem fogunk egyetérteni…

„Ez így van. Viszont ez alapján a helyes út része, hogy a csapatnak el kell jutnia a kereskedőhöz, meg kell néznie a portékákat, majd ezután még beszélgetni is kell a fiával.”
Igen, de ez meg azért is mindegy, mert a kereskedőhöz amúgy is mindenképp el kell menni, akármelyik útvonalat is választod, hiszen kell a fejpánt. Utána viszont bármelyik útvonalon elindulhatsz.

Üdv.: Sz. Gábor

***

[b]Kadmon[/b]
„Ezt nem is értem… milyen „helyi vezetőség”? A főszereplő maga jön rá arra, hogy valaki irányította a Végzet Prófétáit… ő mondja el a helyi vezetőségnek.”
A helyi vezetőket szerintem pont eléggé nyomasztja az, hogy egy isten megpróbálta elpusztítani a városukat. Kötve hiszem, hogy ők is örülnének, hogy kiderült a kultusz terve, és szerintem attól, hogy ezzel nem lombozzák le a csapatot, hogy legalább ők örüljenek, a vezetőség még továbbra is eléggé nyomott lesz. És nem hiszem, hogy az, hogy „egy isten plusz egy ismeretlen fickó” annyival többet nyomna latba.

„Te írtad több helyen is a cikkben, hogy azért se tetszik a könyv, mert lényegében csak egy helyes útvonal van – tehát akkor csak problémád van ezzel…”
Én azt írtam, hogy azzal van problémám, hogy a könyv nem nyújt segítséget a helyes útvonal megtalálásában.

***

SzG
"A helyi vezetőket szerintem pont eléggé nyomasztja az, hogy egy isten megpróbálta elpusztítani a városukat. Kötve hiszem, hogy ők is örülnének, hogy kiderült a kultusz terve, és szerintem attól, hogy ezzel nem lombozzák le a csapatot, hogy legalább ők örüljenek, a vezetőség még továbbra is eléggé nyomott lesz. És nem hiszem, hogy az, hogy „egy isten plusz egy ismeretlen fickó” annyival többet nyomna latba."
Ezek már csak a te feltételezéseid, és egyébként nem is teljesen értem, miből vontad le ezeket. Eleve arról sincs szó a könyvben, hogy "egy isten megpróbálta volna elpusztítani a várost", arról pedig főleg nincs, hogy a "helyi vezetők" (vagyis Temirez lovag, mert ő a város vezetője, ahogy kiderül a könyvből) azért nem mond el dolgokat, mert nem akarja "lelombozni a partyt" (a party egyébként már így is le van lombozva). Deorax Ura meg egyáltalán nem biztos, hogy "csak egy fickó", ez is csak a te feltételezésed.

"Én azt írtam, hogy azzal van problémám, hogy a könyv nem nyújt segítséget a helyes útvonal megtalálásában."
Konkrétan ezt írtad:
„Ami nekem nem tetszett, hogy gyakorlatilag egyetlen helyes út van, amit meg kell találni”

Szerintem maradjunk annyiban, hogy akkor valószínűleg csak én értettem félre bizonyos dolgokat a cikkben, és elnézést. Minden jó úgy, ahogy van - nincs valótlan állítás vagy csak félreérthető rész sem a cikkben, és teljesen valós képet ad a könyvről.
© SzG
2021. július 8. 20:02 | Válasz erre | #468
Igen, Mannász Viktor tényleg nem olvasta el anno a teljes könyvet, de Kadmon elvileg elolvasta (a cikk alapján nekem is úgy tűnt, hogy nem olvasta el, de aztán a kommentekből már az derült ki, hogy de igen). Szóval nem amiatt írja azt, amit, mert csak átrohant a könyvön... de hogy akkor miért, azt nem tudom. Illetve azt sem tudom, hogy miért ragaszkodik még mindig a cikkben írt állításaihoz. :) Azért szerintem elég jól rávilágítottam, hogy legalább pár dologban téved.

Azóta egyébként a moly.hu-n folytattuk a vitát, akit érdekel, ott elolvashatja az újabb kommenteket.

[url=https://moly.hu/ertekelesek/4647519]Kadmon kritikája a molyon[/url]
© Denko
2021. július 8. 19:21 | Válasz erre | #467
Nem értem, komolyan. Mannász Viktor értékelésére emlékeztet az egész: "Futólépésben végigmentem rajta, nem tetszik."
Nem várható el mindenkitől egy Uhu féle elemzés, vagy Bubu alapossága, de miért járatja le magát valaki egyértelmű valótlanságokkal?
© SzG
2021. július 8. 18:14 | Válasz erre | #466
Megfontolom, köszi a tippet. [smiley]eplus2[/smiley]

(Egyébként közben írt a szerző is a cikk alá.)
© Denko
2021. július 8. 17:13 | Válasz erre | #465
Elolvastam, hát...jaj.
Kedves Gábor, egyelőre annyit tudok javasolni, hogy kormányváltás esetén feltétlen pályázd meg a külügy miniszteri posztot, sokkal diplomatikusabb vagy, mint Szijjártó.
© SzG
2021. július 8. 13:11 | Válasz erre | #464
Megjelent egy igen hosszú és egyébként alapvetően negatív kritika a könyvről az alkony.enerla.net-en:

[url=https://alkony.enerla.net/hu/magyar/a-nexus/sf-f-nexus/takacs-laszlo-szlobodnik-gabor-vindgardia-hosei-1-a-vegzet-profetai-2020-jatekkonyv-ismerteto-kadmon]Kritika[/url]

Írtam egy kommentet is a cikk alá, mert úgy gondoltam, nem árt tisztázni egy-két dolgot. :)
© SzG
2021. június 9. 10:23 | Válasz erre | #463
"Ennek örömére készülünk egy kis meglepivel is… részletek hamarosan. ;)"
Íme:

[url=https://www.facebook.com/jatekceh/posts/4280983158626569]Játék Céh[/url]

Csak egy "igen"-t kell írni a poszt alá, és kis szerencsével már nyerhettek is egy könyvet. :)
Illetve a Remeték Titkos Társasága idei táborában is kisorsolásra kerül egy példány a Végzet Prófétáiból. [smiley]hawaii[/smiley]
© SzG
2021. május 29. 05:47 | Válasz erre | #462
Mindegy, majd linkelek akkor. :) Köszi.
2021. május 28. 17:00 | Válasz erre | #461
Ha az oldal https protokollal töltődik be, a kép tárhelye viszont csak http-t hajlandó kiszolgálni, az sajnos nem fog működni.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© SzG
2021. május 28. 16:13 | Válasz erre | #460
Na jó, feladom ezt a képbeszúrást...
© SzG
2021. május 27. 16:17 | Válasz erre | #459
Közben a Végzet Prófétái már Debrecenben is felbukkantak:

[url=https://www.jatekceh.hu/szerepjatekok/kalandjatek-konyvek/a-vegzet-profetai]VP a Játék Céhben[/url]

[smiley]hawaii[/smiley]

Ennek örömére készülünk egy kis meglepivel is... részletek hamarosan. [smiley]papakacsint[/smiley]
© SzG
2021. május 18. 12:10 | Válasz erre | #458
Elkészült az első illusztráció a "Karavánkísérők" című pályaműhöz… érdekességképpen, no meg hogy végre mutassunk már valamit :) ide is belinkelem:

[img=/egyeb/vh/KaravankiserokIllusztracio01.jpg]Kep[/img]

Mit szóltok? Felismeritek a jobb oldali figurát? ;)

(Bocs a duplázásért, tegnap nem tudtam rendesen beszúrni a képet.)
© SzG
2021. május 17. 20:06 | Válasz erre | #457
Elkészült az első illusztráció a "Karavánkísérők" című pályaműhöz... érdekességképpen, no meg hogy végre mutassunk már valamit :) ide is belinkelem:

[url=http://users.atw.hu/vindgardia/KaravankiserokIllusztracio01.jpg]Illusztráció[/url]

Mit szóltok? Felismeritek a jobb oldali figurát? [smiley]kacsint[/smiley]
© SzG
2021. április 23. 16:33 | Válasz erre | #456
Közben a Végzet Prófétái megkezdték a vidék "meghódítását" is: első körben a nyíregyházi Camelot Plázába érkeztek meg. [smiley]hawaii[/smiley]

[url=https://www.facebook.com/camelot.plaza/posts/4051452891579004]VP a Camelotban[/url]

Aki tehát nyíregyházi, és még esetleg nincs meg neki a könyv, mostantól bármikor beszerezheti a Camelotból, postaköltség nélkül. [smiley]papakacsint[/smiley]

***

Akartam írni egy kis beharangozót a sorozat második részéről is, de aztán inkább meggondoltam magam. Maradjunk annyiban, hogy ha 'tényleg' biztos lesz a megjelenés dátuma, akkor majd írok vagy írunk bővebben is a könyvről. :) Mindenesetre valóban dolgozunk rajta, ráadásul már egy jelentősen kibővült csapattal (a pályázatnak köszönhetően ugyanis jó páran csatlakoztak hozzánk). ;)
© Vikky
2021. március 24. 09:09 | Válasz erre | #455
És még a KJK adok veszek csoportot nem is említetted az Arckönyvön. :)
© SzG
2021. március 24. 07:39 | Válasz erre | #454
Igen, most már ÖT helyen is kapható a Végzet Prófétái (Szellemlovas, Mr. Sci-fi és Fantasy, Alanor webshop, Silverland, Dungeon), ez tényleg elég jó eredmény. :) Főleg ahhoz képest, hogy a megjelenés után hónapokig egyetlen webshopból lehetett csak hozzájutni a könyvhöz, sőt, volt egy olyan időszak (közvetlenül azután, hogy a webshop felmondta velünk a szerződést), amikor egyáltalán sehol sem volt kapható a Végzet Prófétái... Nagyon örülök tényleg, hogy ennek az időszaknak már vége, illetve hogy véglegesen is megoldódtak a terjesztési problémák. :)
2021. március 19. 08:42 | Válasz erre | #453
Ez nagyszerű hír!:-)
Most már valóban számtalan helyen és számtalan módon hozzá lehet jutni a VP-hoz!:-)
Aminek nem mellesleg epedve várom a folytatását!;-) :-)))
© SzG
2021. március 18. 08:25 | Válasz erre | #452
Megérkeztek a a Végzet Prófétái a Dungeonba is... [smiley]hawaii[/smiley]

[url=http://dungeon.hu/index.php?route=product/product&path=5_49&product_id=637]VP a Dungeonban[/url]

Ráadásul 10 százalék ÁLLANDÓ kedvezmény van a könyvre + minden példány után jár 22 bónuszpont is (ezekkel a webáruházban lehet vásárolni, akár pénz nélkül is).
Továbbá május 1-ig minden 10 000 Ft-t elérő vásárláshoz jár egy 1500 Ft-s kupon is... Bővebb infók a Dungeon megújult honlapján. [smiley]awink[/smiley]
© Denko
2021. március 14. 21:06 | Válasz erre | #451
Ha megfelelő mélységet tudnak adni a soroknak,akkor képesek megakasztani egy lovasrohamot,de tételezzük fel,hogy az ellen hadvezére sem hülye.
Biztos láttad a Gladiátor nyitó jelenetét,mikor tüzes nyilakkal és katapultokból kilőtt,égő amforákkal szórják meg a germánokat.A zombikra ez katasztrofális hatással lenne,mivel meg sem próbálják eloltani magukat + nem tudnak rohamozni.Mire odacsoszognak az ellenséghez,nagyjából hamuvá égnek,ráadásul közben is szabadon lehet rájuk gyújtónyíllal lövöldözni.
(A zombi seregnek eleve nem lesznek íjászai,hogy viszonozzák a dolgot,mert túl összetett nekik a mozdulatsor.)

Én kő/fa/agyag/acél és viasz gólemre emlékszem,hogy a legutolsó mire jó,az rejtély. :)
2021. március 14. 20:44 | Válasz erre | #450
Kellő tömeg esetén a lovak meg fognak torpanni, és onnantól fogva csak idő kérdése a dolog.

Egyébként így elgondolva az FF-ben elég sokféle gólem megjelent.
© Denko
2021. március 14. 20:22 | Válasz erre | #449
Braveheart :Gondoltam,hogy felhozod. :)
Az a baj vele,hogy a filmben a skótok az utolsó pillanatban kapták fel a lándzsákat,a jóval lassúbb zombik erre nem képesek.
Az sem megoldás,hogy eleve pajzsfalban állnak ki,mivel a falanx statikus formáció,ha oldalba támadják,akkor vége.Ehhez vedd hozzá,hogy a lovasságot gyorsabban lehet átcsoportosítani,és falanxban az élő katonák is nehézkesen tudnak irányt váltani,hát még a halálontúliak.

Gólem:Nagyjából a zombikhoz hasonló hátrányokkal bír,de valamivel önállóbb,és kevésbé sérülékeny.Kérdés,mennyi idő összepacsmagolni egyet agyagból,és mennyi energia kell az életre keltéséhez.Fantasyben a fantázia szab határt a dolgoknak,ennek is ki lehet találni az ellenszerét.(szárító folyadék/rozsdagomba)
© SzG
2021. március 14. 19:58 | Válasz erre | #448
"Amire írtam az anno-t az a 80-as évek volt ugye, válaszúton várhatóan 2021-ben jelenik meg, tehát eltelt azóta "pár" év. Azért a 80-as években több konzervatívabb gondolkodású család volt, ahol a gonosz szerepet nem nézték volna szerintem ujjongva, de örüljünk neki, hogy beköszöntött a liberalizmus korszaka itt is."
Bocs, de ez hülyeség. A '80-as években is jelentek meg olyan FF könyvek, amikben nem feltétlenül jófiút kellett játszani; lásd Vértengerek, Creature of havoc, Midnight rouge... Tehát semmilyen "most beköszöntő liberalizmusról" nincs szó. Sőt, nyilván inkább "finomodtak" a játékkönyvek az utóbbi években... lásd a legújabb FF-eket, amik minden eddiginél gyerekbarátabbak. (Egyébként a Válaszúton is visszafogottabb pl. a Vértengerekhez vagy a Havochoz képest, legalábbis nem ártatlanokat mészároló-fosztogató kalózt vagy éppen vérszomjas szörnyeteget kell játszani benne.)

"Amúgy ezek szerint a válaszútonban is csak jó és gonosz lesz, amit Denko kifogásolt, hogy árnyalt nincs."
De lesz. Pl. eleve a királyt meg nagy "ellenlábasát", Deorax urát is igyekszünk árnyalni. És igen, a Válaszúton főszereplője se egyértelműen fekete vagy fehér, akárhogy is dönt a játékos.

Egy gólemhadsereg meg tényleg hatásos lehet, és pl. a föld vagy éppen fagólemekhez az anyagot se nehéz "beszerezni". :P
2021. március 14. 19:32 | Válasz erre | #447
Remek. Amire írtam az anno-t az a 80-as évek volt ugye, válaszúton várhatóan 2021-ben jelenik meg, tehát eltelt azóta "pár" év. Azért a 80-as években több konzervatívabb gondolkodású család volt, ahol a gonosz szerepet nem nézték volna szerintem ujjongva, de örüljünk neki, hogy beköszöntött a liberalizmus korszaka itt is.

Amúgy ezek szerint a válaszútonban is csak jó és gonosz lesz, amit Denko kifogásolt, hogy árnyalt nincs.
Végülis Zharradan is fenntartott egy egész falut... és a főboss meg is védte a népét mikor baj volt... egy fenét, az volt neki a fontos, hogy ne találják meg az alagút bejáratát...

Az emberekre mindig is jellemző volt ez a kétpólusú gondolkodás (aki nem a barátom az az ellenségem). Ezért alkalmazzák legtöbbször ezt, meg egyszerűbbé teszi a dolgokat.

Gólemhadsereg felállításához sokkal több idő, anyag stb. kell, és emiatt a veszteség is érzékenyebb lenne, ha kidőlne pár gólem.

Denko! Amúgy a Braveheart megvan, mikor a lovasság nekilódult?
© Denko
2021. március 14. 17:13 | Válasz erre | #446
"Csontsárkányok?"
Nyertél,erre nincs tromfom.[smiley]eljen[/smiley]

A fantasy hadviselésnek az a problémája,hogy nehéz felmérni a hatás/ellenhatást.
IRL példa:tank<páncélököl<reaktív páncélzat<kettős kumulatív töltet,és így tovább.
Szóval,ha valaki előállna egy élőholt hadsereggel,a másik fél valószínűleg mágikus dögevő rovarokat vetne be,vagy ilyesmi.
Egy gólem hadseregben több fantáziát látnék ;)
© SzG
2021. március 14. 16:37 | Válasz erre | #445
Ahogy Denko is írta, ez nem a "való világ". :) Meg nem is feltétlenül emberekről van szó... Szóval simán elképzelhető, hogy egy másik világban, egy másik faj esetén nem feltétlenül akar mindenki a mindenség ura lenni. :)) A gonoszak közül sem.
De akárhogy is... számomra unalmasak a szokásos "mindent elfoglalok és mindenkit kinyírok" gonosz bácsik, úgyhogy nem fogok ilyet írni és kész. :) Más ettől még írhat világuralmi terveket dédelgető gonoszakat, akár Vindgardiára is (mert végül is biztos van ott is pár ilyen alak). Bár tényleg jó lenne minél inkább az egyediségre törekedni. :)

"DE amúgy a cél egy jó erkölcsi kép közvetítése volt anno. Gondolj bele, így is támadták az RPG-ket hogy rosszra tanít, hát még ha nem ilyen erkölcsi értékeket közvetített volna..."
Szerintem nem feltétlenül kell "közvetítenie" egy játékkönyvnek semmilyen "erkölcsi értéket". A legjobb az, ha megadja a játékosnak a választás lehetőségét... Tehát, hogy jófiú is lehessen, de akár gonosz is. Mindenféle "büntetés" nélkül. :) Egyébként a Válaszúton c. könyv épp ilyen (lesz).
© SzG
2021. március 14. 16:31 | Válasz erre | #444
Csontsárkányok? [smiley]nevetes1[/smiley]
12345678910Következő oldalUtolsó oldal