Zagor.hu
Zagor.hu fórum
41. könyv: Szellemvadászok
BejelentkezésRegisztrációElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (2)
© SangForrás
 
[b]Design[/b]
Hű, ez most mi akar lenni? Elsőre leginkább valami szürreális mesekönyv borítójára emlékeztetett, esetleg egy Hieronymus Bosch agymenésre. Elég nagy katyvasz, és valahol még nyomasztó is lenne, de inkább vicces. Az a lila, bőrszárnyas démon kissé gerincproblémásnak tűnik, de a hosszúorrú, légyszemű, borzas szellemlény se semmi. A piros szemű kitinpáncélos csősz bácsit, és szelvényes testű nyáját hagyjuk is, de a fekete körvonalat kapott, remegős címfelirat felett már nem voltam képes napirendre térni. Mindent egybevéve, szerintem egy dobogós helyezettre akadtunk a borzalmas borítók toplistáján.

[b]Illusztráció[/b]
Tovább röhögtem, amikor kettőt lapoztam: azt a valamit is érdemes szemügyre venni annak, aki vigadni akar. Odabenn viszont Hough illusztrációi egész hangulatosak. Érezni a mocskot, a beteg atmoszférát, az őrületet. Mondjuk azért találni egy-két, a címoldalhoz hasonlatosan gyermeteg grafikát, de az elmebeteg lények és helyszínek ábrázolása mellett ez elsikkad. Néhol tényleg félelmetes kreatúrák borzolják a kedélyeket (36 - szerzetesek, 351 - Árnyfiókák, 366 - Nekromon lénye), néhol pedig csak röhögünk (96 - robot, 145 - űrlény, 186 - ragyogó csontváz).

[b]Háttértörténet[/b]
A címből, meg a szabályokból is arra következtettem, hogy akkor mi most szellemek leszünk, akire vadásznak, de aztán kiderült, hogy ez eléggé félreérthető, mert bár tényleg vadásznak ránk, de a vadászaink a szellemek. Ha jól emlékszem, ilyen dologba még soha életemben nem kötöttem bele, de ez esetben a címválasztás egész biztosan nem sikerült a legjobban.
Szóval induláskor egy vurstliban élvezzük az életet. Vihar kerekedik, erre mi nagyon okos módon az erdő felé indulunk el. De nem caplatunk sokáig, mert egy tündérszerű lény zuhan lábaink elé, valami Globus nevű mágusról hadar, átad egy csomagot, majd kileheli lelkét. A csomagban egy gömb van, ami hirtelen beszippant bennünket, és abban a pillanatban a Limbóban találjuk magunkat (tehát valami köztes világban), ott is egy könyvtárban. Egy sárkány könyvtárosnő igazít útba minket (totál kész, innentől kezdett el érdekelni a sztori…), majd kisvártatva megtudjuk, hogy a gömb az ún. Aleph, azaz a minden (kivéve a Limbót). Szóval az összes világ, és az összes szféra összesűrítve egy tárgyba, aminek segítségével persze utazni is lehet a síkok között. Bárhova. Hmmm, nem keveset vállal a könyv… Arról már csak később szerezhetünk tudomást, hogy ez a Globus nevű fazon is keresi az Aleph-et. És hogy miért? HOGY MIÉRT? Hát hogy elpusztítsa vele a világokat, kivéve persze azt, ahol ő leledzik.

[b]Rendszer[/b]
Nyomok nevezetű pontjaink 0-ról indulnak, és minél kisebbek, annál észrevétlenebbek maradunk a szellemvadászok számára. A Nyom-próba 3K6-tal történik. Amíg a Nyomok érték fölé dobunk, addig nincs gond.

[b]Kihívás[/b]
Kifejezetten könnyű lett. Van pár must have dolog a végigvitelhez, de ezek beszerzése nem szívatáshoz lett kötve, hanem egész egyszerűen a szerencsétől függ, hogy rájuk akadunk-e.

[b]Főgonosz[/b]
Globus mustá… vagyis Globus fővarázsló urunk egy fájdalomsugárral kezdi, amitől Barakka, a menet közben kiszabadított haverunk, vagy a Hétágú Talizmán menthet meg (vagy ha egyik sincs, akkor a 6K6 versus Életerő próbája – hehe… anyád hogy van?). A mágus amúgy elég mókásan fest. Kábé mint egy jóllakott óvodás, vagy mint egy pár napja nem aludt rendszergazda. Kedvesen fogad minket és az Alephet kéri. Ha nem adjuk, akkor folyamatosan próbál megdumálni minket, hogy mégis tegyük ezt. Ha továbbra sem engedünk, akkor végül megidézi a szellemvadászokat. A harc természetesen nem segít a legyőzhetetlen lények ellen, de ha ezután szépen átnyújtjuk a gömböt, akkor innentől már ő a hordozója, akit a vadászoknak mindenáron el kell pusztítaniuk. Egy perc alatt szét is cincálják Globust, meg se kell moccanunk. Azt hagyjuk, hogy mennyire logikus (semennyire), hogy a nagy főmágus, a világok ura ennyire volt képes, és ez a parancsvarázs így működik. De ha mégis, akkor meg Globus bácsi mitől lehetett olyan idióta, hogy erről megfeledkezett? Na mindegy, ezzel a dolog meg is volt, megkaptuk a világ legkönnyebb végjátékát, ami valahol frissítő hatású, de elég kisszerű is egyben. Vár ránk egy szép, de sablonos utolsó fejezet, melyben a mágus üvegvára összeomlik, ünneplés, hazajutás, az Aleph pedig eltűnik.

[b]Hangulat[/b]
A teljesen idegen világokban teljesen idegen lényekkel akadunk össze, erősen kellett a fantázia ennek a történetnek a kivitelezéséhez. Kedvenceim közül valók a Szilka kígyók (kitinpáncélos, százlábú sárkányféleségek), a Kolipodok (kitinpáncélos legelő jószágok), vagy a Litogén (nehéz lefesteni, inkább olvassátok el), de a Fejtörő Eb okoskodását is imádtam. A mágia gyakran keveredik a tudománnyal, mint a Teloptikon nevezetű eszköz esetében, mellyel kémkedhetünk akár Globus után is, de a folyamat közben létfontosságú sókat old ki szervezetünkből, tehát életerőt vesztünk… De ez csak egy az elszállt ötletekből, a mű bővelkedik hasonlókban, így talán ebből az írásból mindenki el tudja dönteni, érdemes-e nekiállnia, ha eddig még nem tette meg. Én mindig vevő vagyok az ilyesmikre, csak mondjuk itt ez még komolyan is van véve (ellentétben például az [i][url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=22]Égi Fejedelem[/url][/i]mel, ami egyértelműen a humoros kategória). Tetszett még a lépcsős kiszámolós játék, amit simán el tudnék képzelni a valóságban, mint csapdaeszközt, de az üvegvár kapuja is menő volt. Nézzük még felsorolás szinten, a teljesség igénye nélkül a világokat, melyekben az Aleph segítségével kiköthetünk:
– Khul 400 évvel később
– Sivatagos világ
– Sakktábla világ, melynek szabályaiból egy mukkot se értettem
– A hárfás trónbitorló története (a hárfa amúgy durva cucc, ha megszerezzük)
– Metron, a varázstárgyainkat tönkretevő tudós (semmit se adjunk a kezébe!)
– Syzuk, a gonosz hadúr és csontvázserege (Javító folyadék jóvá változtatja!)
– Barlangi elfek, akik azt iszik, az ő barlangjuk az egész világ
– A vadászat istenének álma (itt nagyon éreztem, hogy valakinek elgurult a gyógyszere)
– Kísértetkastély gonosz játékokkal
És még sok minden más. Aki szeret téren és időn át száguldozni mindenféle látszólagos értelem nélkül, az imádni fogja. A nagy poén az egészben, hogy ebben a könyvben még arra sem vagyunk kötelezve, hogy mindezeken végigszenvedjük magunkat, hisz már a legelején dönthetünk úgy, hogy AZONNAL Ziggurat világára teleportálunk, így voltaképpen átugrunk a kaland felén (és kapaszkodjunk meg, még így is győzhetünk). SŐT! Ha a kocka úgy akarja, azonnal Globusnál lehetünk, lehet tehát egy 5 perces játékunk is. Simán végig lehet tolni a dolgot EGYETLEN harc nélkül, és a végén ugye csak a már említett Barakka vagy talizmán szükséges. No, hát ilyen ez a Szellemvadászok. Nagyon elszállt, és így vagy nagyon szeretni, vagy nagyon utálni fogja valaki, de az kétségtelen, hogy zseniális momentumok csillannak meg benne.
Értékelés: 8 / 10
Ez kérem egy remek történet! Miközben a khuli Neuburg városa felé tartunk, egy különös lény zuhan le elénk az égből és a kezünkbe nyom egy gömböt, az Alephet, ami mindent -- abszolúte mindent -- magában tartalmaz, ami léterzik. Ez a tárgy lehetővé teszi, hogy végtelen számú másik világba és időbe utazzunk, melyek lehetővé teszik a szerzőnek -- Peter Darvill-Evansnek --, hogy egy csomó olyan elemet is belecsempésszen a történetbe, aminek egyégbként semmi keresnivalója nincs a Kaland, Játék, Kockázat világban. Olyan helyekre is eljuthatunk, amik tutira nem valóak Titánra, inkább egy sci-fi könyvbe illenének belle. Persze az sem lehetetlen, hogy az összes helyszín ott játszódik, csak messze a jövőben? Ki tudja? Én személy szerint nagyon szeretem ezt a keverést, aminek eredménye egy rendkívül szórakoztató kaland. Az Aleph éppen ezért egy igen hatalmas tárgy, melyre a gonosz Főmágusnak, Globusnak és a Szellemvadászoknak is fő a foga!

Egy másik különös jellemzője a könyvnek, hogy az út, melyet bejárunk, véletlenszerűen változik. Egy helyszín felkeresése után az Aleph véletlenszerűen juttat el egy újabb helyszínre, melyet egy kockadobással kell meghatároznod. Ez egyben azt is jelenti, hogy soha nem fogod ugyanazt a kalandot játszani kétszer egymás után, és éppen emiatt sokkal izgalmasabbá válik maga a kaland is. Emiatt nincs szükség olyan sok tárgy összegyűjtésére sem a könyv kijátszásához. Hét tárgyat -- Jelet vagy Óment -- lehet megszerezned, majd pedig egy labirintusban kóborolva használni őket, de ha nem sikerül mindet megszerezned, akkor nem fogod tudni hasznukat venni sem. A játék véletlenszerűsége miatt pedig igen valószínű, hogy ez nem fog összejönni, ezért jórészt felesleges is próbálkozni.

Szerencsére a kalandot nem nehéz végigvinni, ez még minimális kezdőképességekkel sem lehetetlen -- bár ebben az esetben a fenti tárgyakat nem célszerű megpróbálni összeszedni. Szintén érdekes vonása a történetnek, hogy összecsapásba sem feltétlenül kell keveredni. Normál körülmények között ezt felrónám az írónak (elvégre a csata szükséges részét képezi ezeknek a könyveknek), de ebben az esetben igazából ez még plusz élményt is adott. A legtöbb találkozás esetében ugyanis nem egyértelmű, hogyan lehet megúszni az összecsapást, ennek kitalálásához pedig meg kell dolgoztatnod az agyadat.

A Szellemvadászok egy rendkívül élvezetes mű, melynek csak néhány hibája van, melyek föként a véletlenszerű történetvezetésből fakadnak. Van egy nyomok pontszám is, amiről eddig nem tettem említést, véleményem szerint ugyanis ez egy teljesen felesleges dolog, ami helyett valami sokkal jobbat is ki lehetett volna találni. De ez csak egy apró hiba, ami nem szegheti a lelkesedésemet. Nagyon más a többi Titán-alapú könyvhöz képest, tele érdekes emberekkel és lényekkel: a Felitikkel (zöld bőrű és hajú humanoidok, akik képesek vadállatokká átalakulni) vagy a Logikutyával (egy kétfejű kutya, aki rendkívül mulatságos eredménnyel záruló, zavaros kérdéseket tesz fel) csak két példa ezek közül. Mindenképp üdítő váltás a tradícionális kalandokhoz képest.
hr
2015. szeptember 17. 21:35 | Válasz erre | #40
Na jó, átrágva magam a második felén azért pár pontot veszített még (olyan 6-on állt meg).

Nem is azért mintha a második "fele" ne lenne jól megírva. Csak eléggé "fölösleges", ami miatt hasonló a The Keep of the Lich Lordhoz (és a világutazgatósdiban a Portal of Evilhez): összeszedhető cucc már nemigen akad ellenben Ép/Ü/Sz-vesztési lehetőség annál inkább, ami különösen kínos hogy egy pontig rendkívül (fölöslegesen) bőkezű a szerencsepontokkal, aztán hirtelen elveszítünk 2-t (amiből max 1-et tudunk a végig visszapótolni). Végeredményben megint ott tartunk hogy a könyv végét (felét-harmadát) jobban "megéri" egyszerűen átugrani (amire számos lehetőségünk akad: balra mész = egy óra szenvedés, jobbra mész = macera nélkül megérkeztél - ebben is a Portal of Evilhez hasonlít, beleértve a könyv első felét is, hiszen a kellő tárgyak összegyűjtése - minimum 6 db - annyira lehetetlen mint legyőzni Razaakot).

Végül probléma a remek Mars Hadurás (ha a könyveket ismered, nem pedig a filmet!) környezet után hirtelen (illusztrációval!) bevágni Óz Smaragdvárosát :(

De tényleg nem akarom lehúzni a könyvet, csak kikívánkozott belőlem az, ami miatt 1.5-2 pontot nálam elveszít a 8-ból amit amúgy meg tudna érdemelni.
Végülis hol máshol szerezhetnénk fantasy-világban ZSEBLÁMPÁT, vagy éppen a félelmetes "KIOLTÓ" (Extinguisher) nevű fegyvert?!
2015. szeptember 17. 10:02 | Válasz erre | #39
Elég érdekes a felépítése, bár az Egy Igaz Utat leginkább a kockadobálós haladás miatt (ami a Creature of Havocra emlékeztet) szinte lehetetlen bejárni.

Viszont bónuszpont a Melnibonéi Elric fanfictionért.
Erősen érződik továbbá a Doctor Who-s befolyás is a logikutyával és Davrosszal (aki itt egy antimágikus lény aki mágiát próbál felkutatni - roppant mókás XD).
2015. január 13. 21:42 | Válasz erre | #38
Van még azt hiszem egy ilyen Tasks of Tantalon nevű cucc is.
2015. január 13. 21:09 | Válasz erre | #37
Sajnos lassan valóban itt a lista vége. A füzet kalandokból is már csak pár Fighting Fantazine van hátra, egy white dwarf-os dark usurper (de erről inkább ne is beszéljünk), aztán irányt kell változtatnia az oldalnak. Nem tudom runnernek vannak e tervei a Riddling reaverrel és a The Introductory Role-playing szerepjátékkal. Esetleg Livingstonennak meg Jacksonnak a PuzzleQuestbookja jöhet számításba, bár ezek nem igazi játékkönyvek, de Titánon játszódnak.
2015. január 13. 13:13 | Válasz erre | #36
1991-es történet, tölteléknek mindig is befértek az egyszerűbb történetek is, míg az \"erősebb\" írók elkészültek az újabb történetekkel.

Amúgy valószínűleg a proteus magazinból még nem minden minikaland lett lefordítva, így a fordítóknak még akad gyakorlásra lehetőség, igaz ezek nem az FF világon alkotódnak. Persze közben még beeshetnek újabb könyvek is, nem is beszélve a már megírt FF novellákról.
2015. január 11. 10:38 | Válasz erre | #35
\"Hogy hogyan került ez a kaland a sorozatba nem is igazán értem, nyilván az 1980-as években nyugaton bármit el lehetett adni, ami lapozgatós kaland volt.\"
-pont ez a könyv nem az 1980-as években lett kiadva,csak hogy pontosítsunk.
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
© killmaster (Savanyúhas)
2015. január 10. 21:29 | Válasz erre | #34
Igen, fogynak a ki nem adott könyvek, és ezzel együtt kapjuk a KJK sorozat melléktermékeit is... Hogy hogyan került ez a kaland a sorozatba nem is igazán értem, nyilván az 1980-as években nyugaton bármit el lehetett adni, ami lapozgatós kaland volt. Mikor Firefox először megosztotta lázasan vetettem bele magam, és alig tíz perc kellett, hogy kiábránduljak belőle. Pedig ezt a kalandot talán NTomi oldalán is játszottuk, ha jól emlékszem... Nem tudom miféle film vagy könyv szolgálhatott a kaland alapjául, de olvastam néhány hasonlót korábban az biztos. Sándor Nórának minden elismerésem, remélem fordít majd élvezetesebb kalandot is a Zagor.hu-nak. Még nem értékeltem a kalandot, ízlelgetem még kicsit, talán lesz benne egy-két jó ötlet, de tőlem 3-nál magasabb pontszámot ne várjatok erre a kalandra. Azért köszönet a segítőknek, és csak remélni tudom, hogy a következő kaland jobb lesz...
© Anry
2015. január 10. 15:13 | Válasz erre | #33
:)

Éppen valamelyik nap néztem, hogy már csak 5, itthon meg nem jelent könyv van hátra a sorozatból. Ez a mai nappal négyre csökkent. :)
Köszönjük mindenkinek! :)
© Zak
2015. január 10. 14:19 | Válasz erre | #32
Hip,hip,hurrá! [smiley]taps[/smiley]
© runner
2015. január 10. 13:30 | Válasz erre | #31
Felkerült / elkészült a könyv.
A főhős Te vagy!
2014. július 23. 15:17 | Válasz erre | #30
Ime a vers szótagszám szerint kissé kiigazítva (Az első versszakban 13 szótagosak, a másodikban és harmadikban 10 szótagosak a sorok.):

Ha meg akarod tudni a jelképek titkát,
Melyet Jemeion, a látómester vigyáz;
Keresd hát azt, amit egyedül a tükör lát,
Hogy feltárhasd az udvarok labirintusát.

Pihenj meg egy apró pillanatra,
Nézd meg jól a kanyargós járatot;
Ha nem visznek azok tévutakra,
Célodat könnyen megtalálhatod.

Veszély les rád az út nagy részében,
De segítségből is bőven akad;
Ha elkerülöd az összes fészket,
A végén talán életben maradsz.
© Anry
2014. július 20. 19:04 | Válasz erre | #29
Nekem sincs semmi bajom ezzel a változattal, de ámen. :)
© runner
2014. július 18. 21:15 | Válasz erre | #28
Igen, asszem változtatok a betűtípuson...
A főhős Te vagy!
2014. július 18. 19:44 | Válasz erre | #27
Én kíváncsian várom, amit eddig olvastam róla, az tetszett, filóztam is rajta, hogy esetleg ezt kéne fordítanom.

Vers: szerintem már a betűtípus is kész rejtély, de végül csak sikerült kisilabizálnom a szöveget. Én mondjuk jobban örülnék, ha a szótagszámok is klappolnának, de egyébként jó így is.
© killmaster (Savanyúhas)
2014. július 18. 15:08 | Válasz erre | #26
Beleolvastam a történetbe és elsőre a Haláltalizmán könyv jutott eszembe, csak az sokkal jobb és hangulatosabb, mint ez a kaland. Ez olyan se eleje se vége történet, ahol sodródunk a kockadobás kénye-kedve szerint. Lehet én vagyok nagyon Titánhoz ragadt, de ez a sztori olyan mint a Mátrix. Nekem nem jött át a hangulata, nincsenek emlékezetes helyszínek és karakterek benne, noha erről a legkevésbé a fordító tehet. Nem is irígylem ezért a kalandért... Persze itt sem jutottam el a végéig, csupán megmosolyogtam néhán fejezetpontot! Hogy egy sakktáblán parasztként végeznek velünk, na mondom mi jöhet még. Beállítanak egy kosárlabda csapatba is? [smiley]nevetes1[/smiley]
© runner
2014. július 18. 13:22 | Válasz erre | #25
Készül ez a könyv is.
A könyvben található térképen van egy vers, mely így festene magyarul:

[img=http://zagor.hu/egyeb/SZV_terkep.jpg]SZV_terkep[/img]

Az eredeti kép:
[url=http://zagor.hu/egyeb/kolap_eredeti.jpg]http://zagor.hu/egyeb/kolap_eredeti.jpg[/url]
A főhős Te vagy!
© Ravnos
2013. november 22. 11:43 | Válasz erre | #24
Van itt valaki (suttogva).....?[smiley]unalmas[/smiley]
© Enzo55
2012. május 17. 11:59 | Válasz erre | #23
Lehet, hogy óriási baromságot írok, de nem ez az a könyv ami nem csak Khul-ban hanem űr-ben is játszódik? Vagy csak a hamut a mamuval...
2012. május 17. 10:56 | Válasz erre | #22
És ha külön írnátok? Szellem vadászok. Ugyanúgy, mint pl.: Törp harcosok. Csak mert akkor ugyanaz, mint az eredeti, plusz egyértelmű, hogy nem egy olyan valakiről van szó, aki szellemre vadászik, hanem egy (illetve több) olyan szellemről, aki vadászik.
Nem akarok beleszólni, mert nem olvastam a könyvet, ez csak egy tipp.
2012. május 9. 20:11 | Válasz erre | #21
a vadászszellemek nálam is jól hangzik.
© marczy
2012. május 8. 22:36 | Válasz erre | #20
A \"Vadászszellemek\"-re szavazok, miután aludtam egy párat a dologra, ha valóban szellemekről van szó, akik vadászok... De persze a végső döntést hozza csak meg a fordító...
2012. május 2. 18:44 | Válasz erre | #19
Gyilkos lidercek vagy Sliders :)
2012. május 1. 21:07 | Válasz erre | #18
lidércgyilkos legyen szerintem.
© runner
2012. május 1. 19:23 | Válasz erre | #17
Ha jól tudom az a probléma, hogy szellemek vannak benne, akik vadászok.
Szóval nem őket üldözik.
A főhős Te vagy!
© Toxie
2012. május 1. 12:23 | Válasz erre | #16
Esetleg Szelleműzők?
2012. április 15. 08:07 | Válasz erre | #15
Én a Démonvadász helyett írtam már abba a topicba egy alternatív címet, csak úgy látszik,nem sokan olvasták el.
© marczy
2012. április 9. 23:46 | Válasz erre | #14
a Lidércgyilkosok nálam akár mehetne is, gyilkosból csak egy van, de a végleges cím a fordítás végéig várhat, sok profi fordító még triviális megoldás kínálkozásakor sem sieti el a cím fordítását.
2012. április 7. 15:03 | Válasz erre | #13
Csak egy ötlet, mit szólnátok ahhoz, hogy: Árnycserkész/Árnycserkészek?
2012. április 7. 14:54 | Válasz erre | #12
szerintem ne legyen benne járó mert olyan már van a holdjárónál
© Setna
2012. április 7. 11:18 | Válasz erre | #11
Nálam az Árnyjáró/Árnyékjáró fordítás lett a befutó, mikor csendes esti felolvasóestet tartottam a Spectral Stalkerből... David Gemmel meg IFA-kerékként foroghatott a sírjában...[smiley]zavart1[/smiley]
2012. április 6. 23:28 | Válasz erre | #10
Lidérc-gyilkosok?
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© marczy
2012. április 6. 22:12 | Válasz erre | #9
Az Árnyvadászok egy fokkal jobban hangzik, de ahogy halad előre a fordítás, még lehet értelme gondolkodni a címen.
2012. április 6. 21:12 | Válasz erre | #8
A sztori ismerete nélkül egy javaslat: Árnyéklelkek... bár már \"lelkes\" cím is van...
© killmaster (Savanyúhas)
2012. április 6. 21:08 | Válasz erre | #7
Nem ismerem annyira a sztorit még, hogy érdemi javaslatot tegyek, de tanulmányozom majd a kérdést. Mondjuk az árny vagy épp szellemvadászok nekem kicsikét mesterkélnek tűnik, a halál, vér, koponya, sötétség, gonoszság, ezek a kifejezések már korábban elkeltek, valami olyasmi kell, ami jól jellemzi a könyvet. Hmmm... Ha részletesebben tanulmányozom, talán nekem is lesznek jó ötleteim. [smiley]fejvakaras[/smiley]
2012. április 6. 18:07 | Válasz erre | #6
EZ SZERINTEM ANNYIVAL KÜLÖNBÖZIK A VADÁSZ SZÓTÓL HOGY EZ VADÁSZOK
2012. április 6. 13:34 | Válasz erre | #5
szerintem legyen szellemirtók xd
2012. április 5. 23:46 | Válasz erre | #4
Ja, még csak 58 fejezetponttal vagyok kész, szóval még nem késő egy brainstorminghoz, ami a neveket, meg a címet illeti.
2012. április 5. 23:43 | Válasz erre | #3
Fordítás közben én eddig az [b]Árnyvadász[/b]okat használtam... de lehet, hogy tényleg sok lesz már a jóból :)
[spoiler]A történetben szereplő lényeket nevezi az író Árny(Szellem)vadászoknak. Ezeknek speciális képessége, hogy a történeten végig hajszolva, a semmiből előlépve képesek megjelenni szinte bárhol, hogy a kedves kalandozó \"kedvére tegyenek\". Igazából nem szellemek, a nevükben szereplő spectral szó a semmiből történő megjelenési képességükre utal, ezért gondoltam én az árny szóra, mert megjelenésük kezdetén nem többek egyszerű árnyaknál, amiből fokozatosan bontakozik ki valódi lényük.[/spoiler]
A vadász helyett kellene valami... nem is tudom... mi lenne, ha egyszerűen csak [b]Árnyak[/b] lennének, vagy az Árnyból és vadászból Árnyász :D
Remélem a fordítás végére sikerül valamit megszülni.
© runner
2012. április 5. 22:56 | Válasz erre | #2
Ntamás oldalán régebben a fordító ezt a címet nagyon ellenezte, és a Vadászszellemek szót javasolta.
De szerintem nagyon idegen ez a szó.
Valóban kell valami jó címet találni majd a történet alapján.
A főhős Te vagy!
© marczy
2012. április 5. 22:17 | Válasz erre | #1
Démonvadász, Mágusvadász, Szellemvadászok...
Nem sok egy kicsit ez a vadászatból?
Itt feltétlenül változtatást javaslok a címek egyikében a történet függvényében.