Zagor.hu
Zagor.hu fórum
8. könyv: Éjféli Tolvaj
BejelentkezésRegisztrációElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (2)
© SangForrás
 
[b]Design[/b]
A borítón lévő cím betűtípusával kezdeném, ami olyan mintha már nem tudott volna milyen fontkészletet választani a készítő. A két vigyorgó/vicsorgó vízköpő pofa elég vicces és az ékkő nagyon sugárzik… maradjunk annyiban hogy láttunk már szebb kompozíciót is.

[b]Illusztráció[/b]
Tetszetős a külön térkép, de ennek kicsinyített mása szerepel a könyvben is, így ezt meg lehetett volna spórolni. Már csak amiatt is, mert funkciója nincs neki, a városban nem fogunk eltévedni a kaland közben. Az illusztrációkról amúgy nem sok mindent tudok írni. Nem kiemelkedőek, de hangulatosak. Gyakori köztük a saját szemszögű ábrázolás, már úgy értve, ahol a lábainkat, vagy éppen kezeinket láthatjuk, ahogy éppen kinyitunk egy zárat, stb. Van pár elég egyszerű rajzocska, amiken az érződik, mintha az illusztrátor nem szerette volna annyira megerőltetni magát (104., 165., 343.). Egyszóval: közepes.

[b]Háttértörténet[/b]
Végre nem hősök, hanem a sötét oldalon álló alakok vagyunk, még ha nem is rögtön kiemelkedő figurát alakítunk, csupán egy egyszerű tolvajt. Ráadásul egy kezdőt, akinek leghőbb vágya, hogy a Tolvaj Céh tagja legyen. A sztori az ehhez szükséges próbáról szól, a próba pedig nem más, mint megszerezni a Baziliszkusz Szeme nevezetű drágakövet.

[b]Eredetiség[/b]
Abszolút eredeti az alapötlet, a megvalósítás azonban kevésbé. Hiányoznak a különleges megoldások, a játék emiatt kicsit szürke lett. Nagyon tetszett mondjuk a megvesztegetés, ami itt az Ügyesség-próba analógiájára van megalkotva, tehát amennyi aranyat szánunk egy ilyen akcióra, akkor fog sikerülni, ha alá dobunk a kockával. Ilyeneket lehetett volna még kitalálni a zártörésre is például, vagy mondjuk a kombinációs-kódos megoldások szerintem egy tolvajos játékban tálcán kínálják magukat, de itt mégis kimaradtak.

[b]Kihívás[/b]
Az Éjféli tolvaj a könnyebb könyvek közé tartozik, túlzottan sok must have cuccal sem kell rendelkezni a végigjátszáshoz. Kell mondjuk az információ a kő hollétéről és kell két kulcs a széfhez, illetve a Bitorló Lélek nevezetű csodalény ellen egy varázsfegyver. Az is lényeges hogy már az 1-es fejezetnél ne rontsuk el a dolgot, mert ha nem a Hurok-ba megyünk először, akkor sem lehet végignyomni a kalandot. A harcok nem túl nehezek, illetve gyakran el lehet menekülni. Van egy labirintus is a történetben, de ha nincs térképünk, akkor is könnyen át lehet jutni rajta. A Baziliszkusz Szeme megkaparintásához a végén pedig kell egy obszidián korong, de az éppen az előtte lévő szobában található, és még vissza is lehet menni érte utólag, hehe…

[b]Főgonosz[/b]
Ezt a pontot megspórolhatjuk, mert ilyesmi itt nincsen. Mondjuk nem is baj, mert nagyon nem illene a sztoriba.

[b]Rendszer[/b]
Azzal kezdem hogy maximum 6 tárgy lehet nálunk (étel és ital is 1-1 egységnek számítanak !!!), ami egy tolvajnál elég érdekes, bár jobban meggondolva, azt a logikát is értem, hogy csörömpölő hátizsákkal nehezen tudnánk lopakodni, mászni, hátbaszúrni és ilyesmi. A másik extra dolog a speciális képességek, melyekből 7 van, és 3-at kell választanunk. Ezek a kaland során nem változtatgathatók, szóval jól gondoljuk meg, mi lenne hasznos. Természetesen mind annak tűnik: lopakodás, mászás, rejtőzködés, rejtett dolgok meglátása, zárnyitás, titkos jelek ismerete, zsebtolvajlás. Ahogy én észrevettem, leggyakrabban a Rejtett dolgok meglátása és a Zárnyitás jön elő a játékban, a Zsebtolvajlás és a Mászás például elég ritkán. Spoilerként itt jegyzem meg, hogy ha a Rejtett dolgok meglátása vagy a Titkos jelek ismerete skillek valamelyikével nem rendelkezünk, akkor a játék egy pontján nem tudunk továbbjutni. Tegyük még hozzá azt is, hogy a Mászást és a Rejtőzködést megkaphatjuk a kaland során is külön (szerzett tárgyak segítségével), úgyhogy ilyenkor örülhetünk, ha ezekre tettünk potyára… Többször is van olyan, hogy ha szükség lenne rá, de nem rendelkezünk egy skillel, attól még nem pusztulunk el véglegesen, maximum Életerő pontot vesztünk, vagy hasonló kellemetlenségek érnek. A képességeket viszont ettől függetlenül lépten-nyomon használnunk kell, szóval erősen ki vannak használva a játék folyamán.

[b]Hangulat[/b]
A kaland közben én hajlamos voltam elfeledkezni arról hogy ez egy fantasy világ, mert sokszor sokáig teljesen realista középkori események történtek csak, se egy csontvázharcos, se egy mágus… A betörések a könyv első felében sajnos nem lettek túl izgalmasak, nem érezzük a szituációkon hogy veszélyesek lennének. A második részben pedig a föld alatt, a játék átmegy egy teljesen klasszikus folyosós-szobás megoldásba, ami meglehetősen lineáris, és kicsit uncsi is. Többször lehet vége úgy a kalandunknak, hogy egyszerűen csak nem tudunk továbbmenni, mert nem látunk meg egy rejtekajtót. Összegezve, ez egy magányos játék, az interakciók hiánya már-már idegesítő volt, annyira nem találkozunk és nem beszélünk senkivel. A befejezés tetszett, de mégis valahogy fájdalmasan közepes lett az Éjféli tolvaj.
Értékelés: 3 / 10
Ez az első és egyetlen Graeme Davis KJK (már ha nem számoljuk ide a rövid történeteket). Az alapötlet szerint Feketehomok Kikötő tolvajai és koldusai egy boldog, nagy családba, a Tolvajok Céhébe tömörülnek, akik törődnek egymással. Nyoma sincs benne a [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=12]Tolvajok Városából[/url] jól ismert és szeretett káosznak és forrongásnak (melyre utalásokat is találunk a sztoriban), ahol mindenki csak magáért élt, csak a saját javát nézte -- vagy legalábbis a kívülálló ezt látta. Az ember azt hinné, hogy a Céh ahelyett, hogy az újoncokat életveszélyes küldetésekre küldené, egyszerűen csak hagyja, hogy mindenki úgy űzze a mesterségét, ahogy jónak látja és tudja.

Mint az hamar kiderül, a könyv fele gyakorlatilag pocsékba ment, mivel a város sikátorainak és házainak felderítése helyett egy labirintusban találjuk magunkat, ami a különleges képességektől eltekintve bárhol máshol is lehetne, és bárki más is bejárhatná. Ehhez jön még hozzá az, amit a városból látunk: két egyszerű betörés és némi mellékes csillogás: az utcák pedig kísértetiesen kihaltak. A könyv elég könnyű (nekem sikerült elsőre végigvinnem). Egy jótanács: ne játssz 11-es vagy 12-es ÜGYESSÉGGEL, mivel ez elveszi a tucatnyi elvégzendő ügyességpróba és a számtalan csata izgalmát. Azzal is növelheted a nehézséget, ha a józan észnek ellentmondó kezdő képességeket választasz.

Ezek közül egyébként kettőt agyonhasznál a kötet, ráadásul az egyiket utólag is meg lehet szerezni (kicsit trükkös, de nem lehetetlen feladat mindegyikre szert tenni egy játék során). Az egyikre mindenképp szükség van ahhoz, hogy néhány kritikus helyen át lehessen jutni, de még ezen kívül is vagy egy tucatnyi alkalommal megkérdezi a könyv, hogy rendelkezel-e vele, mintha az író komolyan úgy gondolná, hogy menet közben elveszíted. Elég sok értelmetlen ,,francba az egésszel, hazamegyek'' választási lehetőség van, és nagyon sok helyen hiányzik a ,,ha még nem...'' kitétel is (a tapasztalt olvasók persze automatikusan odaértik ezeket). Nincs logikus magyarázat arra, miért van szükség mindhárom nyomra a küldetés sikeres teljesítéséhez (az egyik csupán a másik kettőre hivatkozik, amik lényegében ugyanazt az információt tartalmazzák), így a könyv két része közti átmenet csupán meta-eseménnyé válik. Van szabály a hátizsákban cipelhető tárgyak maximális számára, azonban túl kevés ilyennel találkozunk az út során ahhoz, hogy ennek értelme legyen.

John Sibbick illusztrációi nem rosszak, ám egyik-másik kicsit kilóg. Ez azért van, mert sokukat nem egy-egy találkozás bevezetéséhez használták, hanem valamelyik végkifejletet ábrázolják, ám nem ily módon használták fel. Az egyik képen például látszik egy tárgy, amit keresel, ám a vele szemközt lévő fejezetpont szerint nem sikerült rátalálnod. Akárhogy is, a borító annak ellenére is szépre sikeredett, hogy az ékkőnek sárgának kellett volna lennie, és hogy a sötétkék és a skarlátvörös nem igazán mennek egymáshoz.

Rövid megjegyzések: Bár nem egyértelmű a dolog, úgy is csatlakozhatsz az ujj-szurkálós játékhoz, hogy nincs elegendő pénzed a tétre (ami természetesen lehetetlen). A 169-en úgy döntöttem, hogy átválthatok a kőbaltára, még ha eredetileg nem is azzal kezdtem a csatát. Ami a fegyverválasztásokat illeti, az egyik pont szerint lehet fáklyát használni a harcokban, ami a többi KJK-t nézve nem tűnik valami életszerűnek. A 386-on szükséged van a Mászás képességre, hogy a 4-re lapozhass, míg a többi helyen ez nem kell. A 338-as pont nagyon furává válik, ha az előző teremben már mindent megpróbáltál.

Az Éjféli Tolvaj sajnos nagyon összecsapott munkának tűnik a számomra, érzésem szerint az író nem gondolta végig elég alaposan, hogy a különböző elemek hogyan működnek valójában, sem pedig egymással. Egy-két ponttal többel jutalmaztam volna, ha az első játék után visszahajítottam volna a szekrénybe, de nagyon zavarnak az olyan összecsapott szerkesztések, mint hogy a látszólag fontos nyomokat és fejtörőket teljesen szükségtelenné teszik azok a tervezési elemek, melyekkel az író látszólag csak nagy vonalakban volt tisztában, vagy hogy egy választás, amit az ember ,,Ölj meg, ölj meg most!''-nak értelmez, egy végeredményben pozitív kimenetelhez vezet. Egy olyan kötetre számítottam, amit olyasvalaki állított össze, aki odafigyel arra, amit csinál, de az Éjféli Tolvaj sajnos nem bizonyult ilyennek.
hr
© killmaster (Savanyúhas)
2013. január 13. 19:52 | Válasz erre | #120
Konkrétan pont az Éjféli tolvajban nincs olyan, hogy helyes út, alternatív utak sora az van. Van benne egy-két olyan dolog amit feltétlenül tudnunk vagy úgy kell megoldanunk ahogy a könyv írója kigondolta, de nyugodtan állíthatom ezek száma minimális. Ha kicsit áttanulmányozod a topic elejét, látni fogod mi és miért változott a fordítás során, illetva mit kellett benne hagynom ahhoz, hogy ne kelljen teljesen azért átírni a könyvet, pedig már nagyon \"gyerekes\" volt az a fejezetpont, illetve pazarló is egyben. Nyilván mások azt mondanák hangulatkeltő elem, szerintem egy történet hangulatát a felesleges fejezetpontok nemhogy javítják, de inkább rontják. Mindamellett mondom ezt, hogy amikor ezek a könyvek íródtak jellemzően a tinédzserek foglalkoztak szerepjátékokkal. Így három x-en túl, már másképp viszonyul az ember egy-egy történethez, fordulathoz. És még valószínűleg sokat ömlengenék így, de vár a fürdőkád. Érjétek ma be ennyivel...
2013. január 13. 19:36 | Válasz erre | #119
134-135: ha jól emlékszem, akkor ahhoz tartozik, amelyikben az szerepel, hogy bekukantva éppen mit látsz.
© Anry
2013. január 13. 19:17 | Válasz erre | #118
Irigylem a precizitásodat. ;)
2013. január 13. 18:52 | Válasz erre | #117
Némi kiegészítés!

Tetszik hogy a kis képek-egy kivételével-választható tolvajképességeinket ábrázolják!(Sorrendben:zárnyitás;mászás;rejtőzködés;zsebtolvajlás;lopakodás.)

A 13-as fejezetpontnál fura hogy miért nem lehet szimplán lelökni a skorpiót?Ezt nem kicsit komplikálta túl Graeme bácsi!
A 134-135 fejezetpontoknál látható kép mihez tartozik voltaképpen?
Érdekes a 271-es fp.illusztrációja is!A szöveg szerint 4-en jönnek szemből,3-an hátulról,a képen pedig 6-an vannak![smiley]miaz[/smiley][smiley]nevetes1[/smiley]
Tetszett még a 316-os fp.ábrája is!Nem maga a kivitelezése nagy durranás,viszont az csak most tűnt fel hogy van ott a fénysugáron belül két döglött patkány(?)is!Ez szemfülesebb kalandoroknak már jelent valamit!Ráadásul a két dög a 400-as fp.képén is ott van,ami egyrészt Sibbick precizitására utal,másrészt meg némi poénként arra,hogy tolvajunk ezekkel végképp nem törődve dolgozott![smiley]nevetes1[/smiley]

És végül!Utánanéztem,ennél a könyvnél speciál el lett rontva a végigjátszás levezetése!
Az még enyhébb hiba hogy egy-két helyen fel lett cserélve az adott fp.,de az már komolyabb hogy 288 és 12 között kimaradt egy egész szakasz!
Akkor ennél a verziónál maradva,sorrendben helyesen:\"90-122-156-177\";\"361-261-321\";\"8-343-383-286\";\"288-52-314-328-256-37-13-342-79-351-216-236-352-331-157-324-252-113-67-381-191-231-302-12\"(ez a kimaradt szakasz);\"323-260-155\"!
Remélem lesz aki olvassa ezt,és korrigálni tudja!
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
2013. január 13. 18:29 | Válasz erre | #116
Átküldheted,de azzal nem leszek okosabb!Hiába nézem át,attól még nem fogom tudni mikre gondoltál,pedig-minthogy te fordítottad-az érdekelt volna!Ha átnézem és találok is valamit,az még nem feltétlenül jelenti azt hogy egyre jár az agyunk,és te is arra gondoltál!

Szerintem nincs ebben komoly fejezetpont pazarlás!Maximum többszöri olvasásánál tűnhet úgy,de előszörre semmiképpen sem jelenthet problémát az hogy a kaland sok,végül egymásba futó választási lehetőséget kínál!
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
2013. január 13. 13:57 | Válasz erre | #115
Nekem összességében jobban tetszett az Éjféli, mint a Kard.
© killmaster (Savanyúhas)
2013. január 13. 13:12 | Válasz erre | #114
Nem sorolom fel a könyv bakiparádéit, elküldöm az eredetit, tanulmányozd te magad. A minősége olyan amilyen, de én ebből fordítottam, (néhol ferdítettem), és itt még füzetbe írkáltam először a fejezetpontokat, csak azután gépeltem. Most már azért rutinosabban csinálom, de hát valahol el kellett kezdeni. Pedig ha a történetet veszem alapul a Kard mestere szerintem kiforrottabb és nehezebb is mint az Éjféli tolvaj, mégis mindkettőben akad azért fejezetpont pocsékolás, amit ha jobban használnak fel (beleépítik rendesen a történetbe), még jobb is lehetett volna mindkét kaland. Livinstone legalább nem eröltette az Országút harcosában a 400 fejezetpontot, az 380-as lett, de ott minden a helyén van...
2013. január 13. 12:01 | Válasz erre | #113
Mik voltak az eredetiben a \"szarvas hibák,és butaságok\"?Ill.ebből adódóan mit kellett átírni a fordításban?Amúgy semmi komoly probléma sincs a végeredménnyel!(Mellesleg a következő könyv a Kard mestere lesz,amely mint kaland sem jött be annyira,ill.a fordításban is akadtak nekem nem tetsző dolgok!)

Ha jóindulatú lettem volna akkor ment volna a 8 pont is nyugi!Sőt,ha az egész sztori minimum 80%-át a kaland eleji tolvajkodás tette volna ki,akkor a 9 is!A második rész számomra nem valódi labirintus!Sokkal inkább egy csapdajárat,hiszen azzal van értelme tesztelni egy tolvaj képességeit,nem úgy mint egy véletlenen alapuló \"most akkor merre mész,jobbra vagy balra?\" tényleges útvesztővel!Igaz van ennek a járatnak egy útvesztő része is,de az sem komoly,hiszen elég hozzá egy térkép(és itt is az a lényeg hogy ez megvan-e)vagy egy kis szerencse!
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
© killmaster (Savanyúhas)
2013. január 12. 20:25 | Válasz erre | #112
Örülök, hogy összességében azért tetszett a kaland, igen én is Feketehomok kikötő miatt vágtam bele a fordításába, pedig akkor még gyerekcipőben járt ez az egész fordítás dolog, sőt szerintem a magyar verzió sokkal jobb lett mint az eredeti, mert ott voltak \"szarvas hibák, és butaságok is!\" Hát akkoriban Firefox kollégával sűrűn váltottam az e-mailokat, volt miről vitatkozzunk, de a végeredmény azt hiszem önmagáért beszél apróbb hibái ellenére is. A borító inkább a hangulatkeltésre készült, és a rajzokat én is elég pofásnak találom. Én a pálcika emberekig jutottam, ehhez képest tényleg művésziek a képek. Az angol nyelvtanulóknak érdemes eredetiben is esetleg elolvasni, viszonylag egyszerű a nyelvezete (A másik két kalandhoz viszonyítva melyet volt szerencsém fordítani mindenképp). Igen a könyv második része egy olyan labirintus, ahol nem tévedhetsz el, kicsit szokatlan ez KJK-s körökben, de itt legalább ha balra fordulsz, jobb helyett simán túléled a kalandot! A 10/7-ben érzek egy kis jóindulatot is, nyilván a kikötő éjszakai életének bemutatása és a Tolvajok városa könyv \"hely szellemének megidézése\" talán tényleg ér egy plusz pontot! Igaz néhány dolgot át kellett írni a magyar verzióban, és az angol kiadásban a térkép is \"gagyi\" volt, de hála a fórumozóknak és Runner kollégának minden a helyére került! De ez már történelem...[smiley]fantasy-mummy-33[/smiley]
2013. január 12. 13:08 | Válasz erre | #111
Feketehomok kikötő,eddig ismeretlen szerző egyetlen műve,speciális újítások;egyből gondoltam,ezt ki kell próbálnom!
Aztán olvastam itt egy-két kritikát,amelyeknek volt némi negatív kicsengése,és kicsit megijedtem hogy ezt a könyvet választottam.
Így utólag viszont nem bántam meg,mert-bár valóban nem egy szuperetalon kaland-ez az anyag egyáltalán nem rossz!
Sem a borítókép,sem a belső illusztrációk nem nagy durranások,viszont különösebb gond sincs velük,és kb.ugyanez igaz magára a műre is!
Davis amennyire az csak lehetséges volt,szépen átültetett egy AD&D tolvajt KJK szabályok közé!
A kaland eleje kimondottan tetszett,számomra hozta a kellő hangulatot,pláne a Tolvajok városának ismeretében!
Igaz hogy a városon kívüli rész ehhez képest már igencsak beáll,de az sem kibírhatatlanul!Persze jobb lett volna ha végig az eleje alapján alakul az egész kaland,legalábbis számomra mindenképpen!
Kétség kívül eredeti az első szakasz,ha mindenképpen hasonlítanom kéne valamihez,akkor a Haláltalizmán középső,szintén tolvajakciós részét említeném!
A nehézség sem egy direkt szívatáshalmaz,általában ad a könyv kellő alternatívát az akadályok leküzdéséhez!
Végeredményképpen korrekt,jó sztori ez,amit bárkinek merek ajánlani,hiszen legalább egy egyszeri próbát mindenképpen megér!
10/7[smiley]Treasure-Open-icon[/smiley]
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
2012. augusztus 28. 20:14 | Válasz erre | #110
Igaz, a nagy lelki örömömben nem néztem szét rendesen, köszi :)
© killmaster (Savanyúhas)
2012. augusztus 28. 13:31 | Válasz erre | #109
Runner kollégánál érdeklődj, de van is ilyen topic hogy Zagor.hu-s könyvek vásárlása! Úgy tűnik a \"nagy fanok\" előbb-utóbb idetalálnak! Picit tessék a topicokban szétnézni, a válasz gyakran ott is megtalálható!
2012. augusztus 28. 13:02 | Válasz erre | #108
Üdvözlet! Nagyon nagy rajongója vagyok a sorozatnak a KJK minden kötete ( a Varázsló Kriptája kivételével) a birtokomban van.

Azt szeretném kérdezni hogy a zagor.hu által elkészített magyar fordítások nyomtatott ill. kiadott verzióban is kaphatóak vagy csak netről lehet őket letölteni? Mindenképpen szeretnék birtokolni mindegyikből kézzel fogható példányt! Aki ezzel kapcsolatban tud nekem segíteni kérem írjon!

e-mail: sezoforever@gmail.com Előre is köszi!
2012. augusztus 27. 17:16 | Válasz erre | #107
Szerintem az illusztraciok jok, 1-2 ilyen FPS-es stilusban van (pl, amikor latszik a sajat kezed). Az otlet nagyon jo, csak kar, hogy a tortenet masodik felet elrontottak a \"kotelezo\" labirintusos resszel. :(
2011. november 11. 05:36 | Válasz erre | #106
Az egy topicban CatDog írt korábban néhány könyvhöz kedvcsinálót, gondoltam, felteszem ide is.

FF29 Midnight Rogue

Tudom killmaster már lefordította, de azért írok róla pár szót énis.

Be kell kerülnünk a Tolvajok Céhébe, amihez kapunk is egy szép kis feladatot, keressük meg és lopjuk el a Baziliszkusz Szemét (kis szemét szó vicc haha, szar volt na :D)
Kalandunkat FeketeHomok Kikötőbe kezdjük, kutakodnunk és információkat kell szerezni vajon hol is rejtőzhet ez a bizonyos drágakő. Ezt nem részletezem, de elöbb vagy utóbb megtaláljuk az infókat és azt is, hogy hol van az a bizonyos általunk nagyon keresett drágakő.
Ezek után usgyi a tett színhelye itt egy kis dungeonozás, akad jópár szörny is, majd végül elérjük célunk, és itt jön a poén, amit nem lövök le :D Elő kerülnek a Tolvajok Céhének emberei is és mivel teljesítettük a feladatunk azonnal beis fogadnak a Céhbe.

Összességében,nem egy nagy valami a könyv persze előnye, hogy zsiványként is járkálhatunk FeketeHomok Kikötőben nemcsak jófiuként :D Attól még az én véleményem szerint nem a legerősebb FF alkotás, de hát a sorozat része ez is, és hát kötelező úgymondván :D
Na meg főleg itt lesz magyarul is lehet akkor majd újra olvasom még egyszer annak örömére.

6/10 sry Graeme Davis (az illusztrációk is elég közepes alja kategória ezért a 6-os összességbe)
2011. április 27. 13:20 | Válasz erre | #105
Igazán nincs mit[smiley]nevetes1[/smiley]
Én szerettem a Gyíkkirály szigetét, úgyhogy valószínűleg az is tetszeni fog.
Szeretnék okulni én is, mely észrevételeimmel nem értesz egyet?
© killmaster (Savanyúhas)
2011. április 27. 10:39 | Válasz erre | #104
Köszönöm az észrevételeidet, ha nem is értek mindennel egyet, azért okulok belőle! A vers közös szerzemény, az én változatomban az első sor más volt, a fordítás miatt! A helyszínek sorrendje így volt az eredetiben, ugye szerintem azért nem lehet össze-vissza mászkálni, mert egy éjszakás kalandról van szó! A nehézségét tekintve egyetértek veled, kis szerencsével elsőre végigvihető. (Bár van azért néhány buktató benne) Ami a fejezetpontokat illeti, csak annyit változtattam rajta amennyit szükségesnek tartottam, így sikerült az eredetiséget is megőrizni. Kétségtelenül maradtak benne "érdekes" fejezetpontok, de nem akartam az eredeti könyvet teljesen átírni. Igen, ha kicsit kevesebbet akar poénkodni az író és többet szán a tartalomra, tényleg jobb kiadvány lett volna. Az én könyvem zöld borítós, nekem így jön be nagyon. Remélem a Kard mestere is legalább ennyire fog tetszeni...[smiley]knight-2[/smiley]
2011. április 27. 05:53 | Válasz erre | #103
Egy kérdésem lenne, az egyik fp-nél van egy olyan választási lehetőség, hogy mágikus fegyverrel küzdök, viszont az is egy ilyen "írói poénhoz" vezet. Ez miért maradt benne?

Köszönöm
2011. április 26. 21:00 | Válasz erre | #102
Spoiler

Ezzel a könyvel folytattam, mert - sajnos - már tudtam a poént, amit itt korábban lelőttek. Valószínűleg jobban tetszett volna akkor a könyv.
Nem mondom, hogy rossz, inkább amolyan közepes, de a jobbik fajtából. Sokkal többet lehetett volna kihozni belőle. Amúgy tehetségesnek tartom az írót.

Kiadás: tényleg jól megy a borítóhoz a piros szín. Maga a borító közepes, de a jobbik fajtából[smiley]hamm[/smiley]
Mind a hozzájáró, mind pedig a könyvben lévő térkép szép és igényes. A rajzok nagyon tetszettek, John Sibbick érti a dolgát, kár, hogy ezen kívül csak a Varázsló Kriptájához rajzolt.
A kiadás összességében szép, viszont szemet szúrt néhány dolog:

- A belső térkép melletti leíró részben a második mondatban Feketehomok kikötő elé szerintem nem kell az "a" betű. Ugyanez a második bekezdés első mondatában is.
- 1-es fp.: csomó irodája, csomó csak a wc-ben van!
- 321-es fp.: utolsó mondatot újra kellene fogalmazni
- 318-as fp.: ez egy kutya helyett inkább az egy kutya, illetve az utánna következő 4 mondatból 3 ugyanúgy kezdődik, szóismétlés
- 76-os fp.: második választási lehetőségnél nem 227-re, hanem a 277-re kell lapozni
- 210-es fp.: megtétele után, kétszer egymás után, szóismétlés
- 26-os fp.: hello fiatalember, szerintem ez a szó nem illik a világba, ugyanez a 400-as fp-nél, ott a meló szó az
- 383-as fp.: ballagsz lépcsőn, kimaradt az a betű
- 82-es fp.: lapozz a 23-ra, és nem re

Illetve van egy olyan észrevételem, hogy a 284-es pontnál kiderül, hogy gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy milyen sorrendben járjuk be a helyszíneket. Ezen oknál fogva, ha Madame Csillagnál végzünk - 289 -, onnan továbbmehetünk a 387-re, ahol kiválaszthatjuk a további helyet. Viszont sem a 90-esen, sem a 335-ösön nem szerepel a Hurok, mint választási lehetőség.
Ennyi lenne, csak segíteni szerettem volna, mint már írtam, ezektől függetlenül igényes kiadással állunk szemben. A fordítás amúgy nagyon tetszik, nem éreztem bajnak, hogy meg lettek bontva bizonyos fp-k. A 8-as pontban található versikéért pedig jár a piros pont!

Történet: nekem az alapsztori, hogy gonoszak vagyunk és lopjunk, nagyon bejön! Na meg az, hogy új képességekkel játszhatunk! A megvalósítás már nem annyira, ugyanis nem nehéz a könyv, elsőre sikerült a próba, és egy kicsit lineáris is, bár ez utóbbi nem feltétlenül baj.
Úgy mondanám, hogyha a kezdők számára a Mélység Démonai a tökéletes bevezetőkönyv a Titán világába, akkor nehézség szempontjából ennek kellene lennie a következőnek.
Az eleje annyira nem tetszett. Egyrészt semmiféle hangulatot nem éreztem a Tolvajok Városának éjszakai életében, ebből a szempontból sokkal jobb a Rémület Útvesztőjében tett kis kirándulás. Másrészről pedig nincs is benne igazi nyomozás.
Nikodémuszos rész nagyon jó![smiley]vigyor4[/smiley]
Ellentétben a többiekkel, nem éreztem olyan, vagy annyira vontatottnak/unalmasnak a föld alatti bolyongást. Voltak benne egész jó ötletek. Ilyen volt például a végén a drágakőnek a megszerzése is. Az alakváltós viszont nagyon egyértelmű volt.
Képességeinket jól és jó sokszor kamatoztathatjuk. A végére viszont a Lopakodsáon kívül mindent tudtam.

Összességében köszönöm a munkát, ha csak egy hajszállal, de az eddig a három könyv közül - Mélység, Kétélű, Éjféli -, ez tetszett a legjobban. Főképp az újító hatása miatt.
2010. december 4. 00:14 | Válasz erre | #101
Hát ja, a labirintusok sajnos megölik az élvezetet. :(
© killmaster (Savanyúhas)
2010. december 1. 22:04 | Válasz erre | #100
Szerintem pedig az író egyszerűen elszámolta magát fejezetpont ügyben. Ha csak 380 fejezetpontosra csinálja a könyvet, egy szavunk sem lehetne felesleges fejezetpont ügyileg. Így olyan lett, mint a rétestészta, csak nyúlik! Kár érte, kis fantáziával fel lehetett volna még tölteni ezt a könyvet, és akkor klasszikusokkal jobb eredményt ért volna el a Zagor.hu olvasótáborában, de még így is olyan mint a whiskey, szódával elmegy! Persze lehet vitatkozni rajta, meg eljátszani a gondolattal, mivel lehetett volna még jobbá tenni a könyvet. Talán ha egy kicsit többet bolyong főhösünk a városban és kevesebbet labirintusozik... Akkor igen, talán...[smiley]whatever[/smiley]
2010. december 1. 21:53 | Válasz erre | #99
[spoiler]Nem feltétlenül. A 260. fp pont egy olyan helyen volt a könyvben, ahol könnyen ki lehet szúrni még lapozgatás közben is, és mivel rövid, nekem kapásból megakadt rajta a szemem. Szinte csábít, hogy megnézzem, mi van utána. Ez persze én vagyok. [/spoiler]
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2010. december 1. 20:35 | Válasz erre | #98
[spoiler]Az elso vegulis egy toltelek FP a masodik meg tenyleg felesleges,es akkor gondolom a 260 is. :)[/spoiler]
2010. december 1. 20:33 | Válasz erre | #97
[smiley]taps[/smiley][smiley]buck[/smiley]
© runner
2010. december 1. 12:04 | Válasz erre | #96
ezek csak ilyen írói "poénok", ami nem illik ebbe a könyvbe.
Arra ott van nekünk a Tök(él)etlen Katona 1-2.
A főhős Te vagy!
2010. december 1. 10:14 | Válasz erre | #95
A két poénos fejezetpont, ami ki lett szedve, a következőképp nézett ki.

[spoiler][center][b]260[/b][/center]
Elérkeztél hát kalandod végéhez. Remegő kézzel nyúlsz előre, hogy megragadd a Baziliszkusz Szemét. Lapozz a [b]275[/b]-re.

[center][b]275[/b][/center]
Csaltál! Ide csak a [b]260[/b]-ról juthattál el, oda viszont egyetlen másik fejezetpont sem vezet a kalandban. Menj vissza az [b]1[/b]-re és kezdd újra a kalandod -- ez alkalommal pedig ne próbálj csalni![/spoiler]
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2010. október 28. 01:08 | Válasz erre | #94
Egyre jobban érdekel ez a város. Úgy hiszem, a következő játékkönyv, amit elolvasok, a Vérescsont lesz.
© killmaster (Savanyúhas)
2010. október 26. 10:00 | Válasz erre | #93
Valószínűsítem a Rákok kikötőjére gondoltál. Hát korruptnak korrupt a város, az biztos. Na meg a veszélyei is megvannak, ha ott szaglászol ahol épp nem kellene. Igazi kalóztanya, ahol minden kalandor megtalálhatja a számítását. Többet csak azért nem írok róla, mert nem akarom elvenni a játékosoktól az örömet, akik a felderítésére indulnak. Szívtam vele én is eleget...[smiley]nezze[/smiley]
2010. október 26. 09:10 | Válasz erre | #92
A Vérescsontot még nem olvastam, de ha sort kerítek rá, mindenképpen lecsekkolom, mert kellene már egy jópofa szemétdomb Titánra, hol valóban minden lépésnél veszélyben forog az életed.
2010. október 26. 08:49 | Válasz erre | #91
Nekem azért a Vérescsont(ok) kezdővárosában volt azért ilyen fílingem, hogy itt bizony, ha túl sokat figyelsz a hátad mögé még a végén szemből szúrnak le :)
2010. október 21. 10:28 | Válasz erre | #90
Azért meglátásom szerint még Kharé sem egy Nyócker... egyik városban sem támadt az az érzésem, hogy itt aztán senkiben sem bízhatok meg, mert az utolsó kis s...dugasz is kést márt a hátamba, de legalábbis leitat/elkábít/leüt és elveszi mindenemet, még a gatyámat is. Szerintem egyébként ez így is helyes; a megcélzott korosztály nem éppen az érett negyvenes (más kérdés, hogy a rajongók közül mára néhányan már közelítenek afelé :) )
© killmaster (Savanyúhas)
2010. október 21. 09:20 | Válasz erre | #89
Igen a Feketehomok kikötőről valóban azt írják, hogy veszélyes hely, hát nem sokat tapasztaltunk a veszélyeiből ez tény. Azért a tolvajcéhet én nem félteném, bár tény, hogy ők tolvajlással és nem mondjuk orvgyilkossággal keresik a pénzüket. Ezért nem is lehet elvárni, hogy hullahalmok szegélyezzék az utukat, ahol megfordulnak. A Haláltalizmánban is inkább fürge és gyors járásúnak mutatják be őket, mintsem félelmetes harcosoknak. Kháré a maga beteges világával már inkább hasonlít egy züllött féregtanyához. Komolyabbak a veszélyek és az ellenfelek is. De ez így helyes, elvégre egy KJK-val ismerkedő emberkét, azért elsőre mégsem eresztenék be Kháréba, kell a haladó játékosoknak is valami kihívás...
Érdekes módon, azért a Rémület útvesztőjében kis ízelítőt kapunk Azzúr városának romlottságából. A rablók éjszakai támadása, párbaj egy kalózzal a Fekete Rákban és ha nem vigyázunk ellopják az aranytallér készletünk is. Mellesleg a városi őrök is meglehetősen korruptak, szeretik az arany csengését...
2010. október 20. 23:29 | Válasz erre | #88
Azt már a Tolvajok Városában is látványosan megmutatták, hogy ez nem dark fantasy, tehát nem igazán azon munkálkodott Ian bácsi, hogy megmutassa nekünk egy szemétdombszerű város közegét, inkább annak egyfajta romantikusabb, ha úgy tetszik, gyerekesebb, meseszerűbb változatát adják elő.
2010. október 20. 10:21 | Válasz erre | #87
Nem is annyira kritika volt az, inkább csak szubjektív vélemény.

Nekem az volt a bajom, hogy a legkorruptabb város éjszakai életét mutatná be, amit én nagyon gonosznak és kegyetlennek képzelnék el, ehhez képest ez valami romantikus kalandregény szerűség, a tolvajcéh is inkább hasonlít a máltai szeretetszolgálatra, mint a várost uraló kegyetlen erőszakszervezetre...A játékos figuráját is vehették volna kicsit sötétebbre...de igazán az egész történetben nincs egy gonosz szereplő sem, pláne főellenség...

A további fordításokhoz meg sok sikert, erőt egészséget, meg hasonlókat :)
© tzs
2010. október 19. 18:44 | Válasz erre | #86
© killmaster (Savanyúhas)
2010. október 18. 18:14 | Válasz erre | #85
Saviour kolléga. Örülök, hogy hosszabban nyilatkoztál itt az oldalon; az egysoros kritikákkal nehéz bármit is kezdeni! Egyébként nagyon sokan ezt a véleményt osztják, amit te is. A tény tény marad, valóban többet kihozhatott volna az író a történetből. A Pusztítóval kapcsolatban is írd le nyugodtan a véleményed, elvégre az a könyv szerintem a szadizmus csúcsa. Nincs az a kalandor, aki be ne dobná a törölközőt a 10. elhalálozás után. Szerintem az Elátkozott ház is kellőképpen nehéz, és hát a Halállabirintus is egyike a klasszikus daraboknak, nálam mégis a Rémület útvesztője a nyerő. Az Éjféli tolvajtól talán én is többet vártam, pláne hogy a Feketehomok kikötő éjszakai életét mutatja be, hát így sikerült! A Kard mestere kicsit nehezebb történet lesz, és ott lesz alkalom a darálásra is, sajnos a sztori nem túl gazdag fordulatokban, és az író számos helyen eléggé pontatlan volt (ezeket igyekszem javítgatni), nem egy top 10-es könyv, de szódával ez is elmegy. A hátterét már olvashattátok a sok topic valamelyikében, ha minden jól megy, még az ősszel végzünk vele, bár a kiadásra biztosan várni kell még.
2010. október 18. 11:49 | Válasz erre | #84
Nekem is tetszenek az ujito dolgok.
Aki olvasta a Tolvajok varosat, annak biztosan erdekes lesz visszaterni oda,
hiszen nem sok olyan konyv van, ahol visszaterhetunk egy regebbi tortenet
helyszinere.
2010. október 18. 10:00 | Válasz erre | #83
Killmaster kolléga!
Szó nincs arról, hogy lenézném a könyvet, vagy a munkátokat! A fordítás teljesen rendben van, köszönjük szépen, a kritika legkevésbé sem neked/tek szólt. Csak én ezt a könyvet sorrendben a Vérescsont(ok), a Nekromanta Éjszakája és a Lidérckastély mélyén után pörgettem végig és hát szerény véleményem szerint azoktól messze elmarad. A Nikodémuszos poén mondjuk nekem is tetszett, meg az a bizonyos szerencsepróba is...maga az alapötlet sem rossz, de a sztoriból sokkal többet ki lehetett volna hozni, a végén lévő fordulattól eltekintve elég lapos. A szörnyik gyengucok, igazából fejtörő nincs is benne, egyszer kell csak ismeretlen fejezetszámra lapozni, de az sem agymunka...
Nekem túl könnyed volt, mind a nehézségét mind a történetét tekintve.

Nagy elődöket tekintve nálam a Halállabirintus és az Elátkozott ház az etalon, de nagyon szeretem az olyan újító a stílus határait feszegető darabokat mint az Országút Harcosa, A Vértengerek, vagy épp a Nekromanta Éjszakája (annak is egyetlen hibája a lineáris történetépítés) ... és a farkasost én is nagyon várom, meg remélem egyszer jön a Vault és a Revenge of the Vampire is...ezekre angolul is szívesen rácuppannék. A sztorit tekintve a Haláltalizmán és a Vérescsont(ok) tetszettek legjobban.

Szóval lehet, hogy kicsit lehúztam, de ez csak egy személyes vélemény...lehet, hogy valakinek pont ez a kaland lesz a kedvence. Nekem a parázós, meg a darálós stílus bejövősebb mint az osonós, lopakodós...
Mindenesetre a Pusztítóról akkor inkább nem is írok akkor a fórumba mert arról csak ennél SOKKAL kritikusabb hangon tudnék nyilatkozni ;)
© killmaster (Savanyúhas)
2010. október 16. 22:07 | Válasz erre | #82
Hát akkor mint fordító én is hozzátennék ezt-azt a hozzászólásokhoz. A munka oroszlánrészét valóban én végeztem, de számos segítőm és felügyelőm akadt, akik kijavították fordítási eltévelyedéseimet, talán erről NTomi tudna a legtöbbet mesélni, szerintem egy angol tanár itt-ott a haját tépte volna a fordításomat olvasva... Volt néhány olyan mondat is a szövegben, amit segítőim csempésztek bele, sőt konkrétan a 400-as fejezetpont Firefox munkáját dícséri, az én verzióm kissé nyersebb volt... Ha olvastátok angolul is a könyvet észrevehető benne némi változtatás, ugyanis az író számos helyen bakizott a könyvben, ezeket igyekeztem áthidalni. Persze a labirintusos rész lehetett volna fantáziadúsabb is, viszont itt nincs olyan, hogy balra mentem az elágazásnál és azért haltam meg rész, konkrétan arra megy ki az egész, hogy teszteljük képességeinket! Én ilyet másik könyvben még nem olvastam, talán ezért is furcsa több olvasónak ez a fajta újdonság! Ahogy írtam is a fejezetpont pocsékolás a regény egyik nagy hibája, talán ha 380 fejezetpotból állt volna, mint az Országút harcosa, nem lenne az embernek olyan érzése, mintha teljese óvodásnak néznék... De, hogy valami dícsérő dolgot is írjak, számtalan jó poénnal is tarkították a könyvet; gondolok itt Azzur palotájára, Nikodémusz meglátogatására, és a vége a sztorinak sem olyan, mint amire a kalandor számítana. (Pedzegették korábban az angol kiadást ismerők, hogy van benne fordulat, de nem gondoltam, hogy épp a végén lesz...) Talán ha több fejtörőt tesz az író a könyvbe, jobb lett volna, így maradt átlagosnak mondható a könyv. Az észrevételed köszönöm, valóban igazad van, az én példányomban már javítottam a kérdéses fejezetpontot. Ebből is látszik semmi sem tökéletes...[smiley]worship[/smiley]
2010. október 16. 17:49 | Válasz erre | #81
Én még nem olvastam, csak belenéztem, viszont a poént én is tudom. Az első rész tényleg jó lehet, de a második labirintusos rész csak kinlódás.
2010. október 16. 17:17 | Válasz erre | #80
Korábban ígértem, hogy elolvasom, és véleményezem. Ez már elég régen volt, de most végre tudtam rá időt szakítani.

A fordításról tényleg csak pár szót ejtenék. Hozza a zagor.hu-s színvonalat, látszik rajta, a fordító figyelmét egyetlen árva angol szó sem kerülte el. Más szóval tényleg igényes munka áll mögötte. (Igaz, az én ízlésemnek néhány mondat picit angolosnak tűnik, de ez tényleg személyes vélemény, ezt nézzétek el nekem.) Ami tetszett, hogy Killmaster stílusa így is egyértelműen felismerhető, tényleg ad némi egyediséget a kötetnek.

A történet nem túl bonyolult, de élvezhető, főként, hogy számomra a tolvajos téma mindig is szimpatikus volt.
A könyv eleje egész meglepett, már-már olyan érzésem volt, mintha HK-t olvasnék. Akadtak bőven leírások, párbeszédek, miegymás. Másrészt a cselekmény is egész eseménydúsra sikeredett ezen a részen. Nekem különösen tetszett, ahogy be kellett surranni a különböző épületekbe.
Innentől kezdve azonban egyre kevésbé tetszetős megoldásokkal élt az író. Elvileg ugyebár nyomozásról volt szó, de igazából a "nyomok" nem igényeltek gondolkodást, a továbbjutáshoz csak arra volt szükség, hogy elmenj előtte a szükséges helyekre.
Az ezt követő szobros ötlet szintén tetszett, bár szerintem jobb lett volna, ha a többi irány is csinál valamit.
Ezek után viszont számomra abszolút leesett a színvonal. Volt még pár érdekes ötlet, meg néhány képességekre irányuló akadály, de nagyjából csak menni kellett, és ennyi.
A végén már úgyis lelőtték a poént, én ezt ettől függetlenül nem teszem meg, bár azt hozzátenném, hogy szerintem az ötlet jó, jobban is ki lehetett volna fejteni.

Mindent összevetve szerintem a könyv tényleg jó ötletekre épül, de ennél sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle.

Ja, még valami. Találtam egy hibát is, ezt majd leellenőrizhetnétek. (Ezzel már a múltkor is beégtem, de hát úgy tanul az ember, ha téved... vagy mi kérdez.)
Szóval: a 172-es pontról szerintem nem a 90-re, hanem a 190-re kéne lapozni.
2010. október 15. 19:35 | Válasz erre | #79
Az Éjféli tolvaj - a jó stílusú fordítás ellenére - közepesnek mondható könyv. Sajnos ugyanez elmondható szerintem a Kard mesteréről is (de azért lefordítjuk). Viszont a Nekromanta éjszakája nagyon el van találva. Tele van jó és számomra újszerű ötletekkel mind a történet, mind a "technikai" jellegű megoldások tekintetében. Az ősrégi könyvek közül - bár teljesen más jellegű és sokkal egyszerűbb felépítésű és könnyebben játszható könyv volt -, de ötletessége (térképkészítés, háromféle küldetés, többféle pozitív és negatív befejezés stb.)miatt a Skorpiók mocsara tetszett ennyire.
© SzG
2010. október 15. 15:32 | Válasz erre | #78
(De egyébként valószínű, hogy tényleg nem is tetszene. Az ilyen hagyományosabb fantasy KJK-k már sajna nem nagyon tudnak lekötni, ahogy már utaltam rá. Majd talán a farkasemberessel teszek egy próbát, meg mondjuk a nekrossal...)
© SzG
2010. október 15. 15:13 | Válasz erre | #77
"Szlobo kolléga mi akadályoz meg abban, hogy elolvasd a könyvet?"
Mondjuk a pénzhiány. :)
© killmaster (Savanyúhas)
2010. október 15. 13:04 | Válasz erre | #76
Szlobo kolléga mi akadályoz meg abban, hogy elolvasd a könyvet? No meg nem ijedünk meg semmiféle kritikától, ha az tényleg kritika! Az, hogy ilyen a könyv arról az író tehet, bár én fordítóként mindent megtettem segítőimmel egyetemben, hogy legjobb tudásunk szerint tálaljuk nektek olvasóknak a könyvet! Tökéleteset alkotni ebben a műfajban lehetetlen, mert mindenkinek más-más az elvárása egy kaland során. Mint említetted Szlobo neked a darkosabb stílus jön be, ezért is kedveled Az elátkozott házat. Hát az Éjféli tolvaj messze nem ilyen, bár élőholt ellenfelek azért akadnak benne. Inkább a Tolvajok városához hasonlítanám, tekintve, hogy a könyv fele a Feketehomok kikötőben játszódik. A kard mestere még ennyire sem darkos, ott kőkemények az ellenfelek, gyíkemberek és a káosz egyéb teremtményei lesnek rád minden fejezetpontnál, bár van pár humorosabb rész is a könyvben. Csak néhány ezek közül: Vigadhatsz orkokkal, segítségére lehetsz egy gyíkember papnak, aki szolgának néz, kipróbálhatod milyen óriásgyík hátán utazni stb... Talán majd a Vérfarkas üvöltése jobban megközelíti a "darkos" világod...
© SzG
2010. október 15. 12:32 | Válasz erre | #75
Elnézést (a névelírásért főleg), tényleg korán volt. :D
© Kamo
2010. október 15. 10:22 | Válasz erre | #74
Én hajnalban szoktam nagyon kapkodós lenni, mert valahogy túlpörget a nemalvás. Viszont olyankor lehet a legjobban írni. Ez van. :-D
2010. október 15. 10:22 | Válasz erre | #73
"Szabó RÓBERT"

Szerintem a 64-es üzenetről van szó, erősen spoiler gyanús, aki még nem olvasta a könyvet, tartózkodjon tőle. :)
© SzG
2010. október 15. 06:12 | Válasz erre | #72
Ja bocs, kicsit visszanéztem, gondolon a Szabó Norbert hozzászólására gondolt tzs. :S :D
© SzG
2010. október 15. 05:17 | Válasz erre | #71
Jaa vagy ez már a moderált "verzió"??