Zagor.hu
Zagor.hu fórum
7 – A Vértengerek
BejelentkezésElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (5)
© Nheil
A két sci-fi kalandja után Andrew Chapman ezúttal fantasy környezetbe helyezte a történetét. A Vértengerek több szempontból unikális, ötlettelenséggel semmiképpen nem lehet vádolni az írót. Ez még úgy is igaz, hogy a kalandban a helyszínek, karakterek, istenségek elnevezése, vagy akár egy-egy jelenet gyakorlatilag szégyentelen átemelése a görög, sumér, stb. mitológiából és valódi történelemből, mégis működik.

Másik atipikus újítás, hogy ezúttal kifejezetten egy gazamber karaktert alakítunk. A történet szerint fogadást köt a környék két legnagyobb kalózkapitánya, hogy melyikük tudja hatékonyabban lerabolni a szerencsétlen sorsú Beltengert és a partjait. Az útvonal teljesen tetszőleges, Tak városából indulunk de az időbeli megkötés, hogy 50 nap alatt kell elérni a célállomást, a déli Nippur szigetet. Ez egy remek koncepció az eddigi klasszikus világmegváltó kalandok után. A bejárható terület számos lehetőséget kínál a portyázásra és ahogy telik az idő, az is meghatározhatja az eseményeket, soha nem lehet tudni, kikbe futunk bele a tengeren. Amíg a Skorpiók mocsarában unalomba fullad a tisztásokon keresztül való bolyongás, itt egyáltalán nem ez a helyzet, kifejezetten érdekes epizódokba lehet belefutni. A kalandok egy része a tengeren, tengeri csaták és egyéb akciók keretében zajlik - akár még két háborút viselő fél tengeri csatájába is belekeveredhetünk -, a másik része pedig a partra szállásokat követően és arra is van néhol lehetőség, hogy a legénységünktől elszeparálva, minikalandokba keveredjünk. Ilyenkor azért oda kell figyelni, a keleti part eléggé életveszélyes tud lenni. Már a küldetés jellege miatt sincs itt kötelezően megszerzendő tárgy, ami amúgy is jellemző Chapmanre és ezt mindig el kell mondani, mennyire értékelem.

A kaland elég nagy kihívást nyújt, de nem az az elborultan nehéz fajta. Az időhatárra oda kell figyelni, elég szűkös. Nincs egyetlen helyes út, mindenhova nem fogunk tudni eljutni egy végigjátszás alkalmával, de okosan lehet azért jól kombinálni az úticélokat. Ha már sokadjára játszunk, nem is az irány fog gondot okozni, hanem a kockadobások. Ugyanis a legénység mindenképpen harcba fog keveredni többször is és elég magas az ellenfelek ütése, veszteségek nélkül nem lehet megúszni a keményebb csatákat. Minden egyes veszteség fájdalmas, mert ezzel kockáztatjuk a hosszabb utazásokat és mivel a beérkezés Nippurba tipikusan 1-2-3 napon szokott múlni, nem nagyon fér bele. Balanszosabb lett volna nagyobb legénységi erőértékkel indulni, vagy több lehetőség kellett volna ennek visszanövelésére (így is akad, de túl kevés, legénységet venni pedig értelmetlen, mert nem lesz akkor elég aranyunk a végén). Érdemes helyből 11-es, vagy 12-es legénységi ütéssel indítani és még így is kihívás lesz. A karakterünk főértékei nem ennyire fontosak, mert nem lesz annyi személyes harcban részünk, ha sérülünk, a hajón majd visszagyógyulunk. Bármerre mehetünk tényleg, de érdemes kezdésnek Enraki szigetét lerabolni, és a végcélunk előtt nem szabad kihagyni Surrupak városát, ahol adjuk el az összes rabszolgánkat. Mostani végigjátszásom alatt huszonhetet gyűjtöttem össze, ami még középárfolyamon is (12 arany/raszolga) hatalmas mennyiségű arany. Egyébként legalább 800 aranyat kell a győzelemhez összeszednünk, ami nem könnyű de nem is drasztikusan nehéz.

Tetszik a koncepció, a nehézség elfogadható - bár alacsony, vagy közepes főértékékkel tényleg ne induljunk el -, az újrajátszási faktora ennek a könyvnek az egyik legnagyobb. Mégha nem is győzedelmeskedünk a kaland végén, a végigjátszás akkor is megéri. Hangulatos végre gazembernek lenni és lerabolni a környéket, de az epizódikus kisebb kalandok is is tök jók. Ami negatívum, hogy egyszer sem találkozunk riválisunkkal, Abdullal utunkon, sem semmiféle információnk nincs az ő akcióikról. A másik, a könyv végén a harc a küklöpsszal számomra elég értelmetlen volt, mintha mindenképpen bele kellett volna rakni valami főellenséget de ide abszolút nem is illett bele és ez a közelharc is inkább fura volt, mint érdekes. Mindent összevetve Andrew Chapman harmadik könyve egészen jól sikerült.
10/8
© SangForrás
 
[b]Design[/b]
Szerintem szuper a borító. Jó a kép, hangulatosak a színek, még a cím betűtípusát is imádom. Jó, talán lehet rá olyat mondani, hogy túlzottan mesterkélt a beállítás (ahogy a középső tengeri kígyó a szemünkbe néz), és talán külön képen már nem tetszene annyira, de könyvborítóként állat. Mindenképp csalogató lehet, ha egy polcon meglátjuk.

[b]Illusztráció[/b]
Na jó, én rájöttem hogy bírom Bob Harvey-t. Tudsz szebbet mutatni nekem például az ogre bajnoknál? (48.). Bár a madár-fétise megmaradt a [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=10][i]Haláltalizmán[/i][/url] rajzai óta (vagy csak ő kap ki mindig ilyen sztorikat? Hmm… most szöget ütött a fejembe, hogy is van ez: vajon az illusztrátorok dönthetik el, hogy mely fejezetekhez készítenek képet?). Nagyon tetszik, hogy a távolságot/magasságot/mélységet mennyire jól tudja érzékeltetni. Minden rajznak „súlya” van, mintha tényleg ott lennénk.

[b]Háttértörténet[/b]
Ez alkalommal nem vagyunk jó fiúk, sőt, egyenesen gonosz kalózok vagyunk, ráadásul a legnagyobbak közül valók. Van még egy másik senkiházi, aki szintén igényt tart a „legnagyobb” címére, Abdul a Mészáros (bizalomgerjesztő pofa lehet ezzel a névvel). Vele kötünk tehát fogadást, hogy Takból Nippurba eljutva, maximum 50 nap alatt melyikünk tud több aranyat összehozni (persze tisztességtelen úton). Ja és hát életben is kell maradni…

[b]Rendszer[/b]
Az alapvető értékeken kívül hajónk legénységének értékeit is ki kell számítanunk. Nyugalom, ezeket pontosan ugyanolyan egyszerűen lehet kezelni, mint saját személyes jellemzőinket. A „Legénység ütései” voltaképpen az Ügyesség, a „Legénység ereje” pedig az Életerő fogalmainak felel meg. Bár ez utóbbi azért többfunkciós érték, hiszen erre a pontértékre kell próbát dobnunk akkor is, amikor meg kell állapítanunk, hogy hány nap alatt jutunk el egy bizonyos úti célhoz (pl. 5 vagy 4 nap alatt, és ez nagyon nem mindegy). Ha már itt tartunk, az eltelt napok számát is jegyezni kell, és ha 50 felett járunk, akkor tulajdonképpen abba is hagyhatjuk a játékot, hiszen túlléptük a fogadásban rögzített limitet. A „Zsákmány” mező szintén fontos, hisz az összerabolt pénzekért megy az egész játék, illetve nincs külön jelezve, de a rabszolgának eladható foglyokat is érdemes számolni, hisz azok is pénzt érnek majd a piacon.
Szóval a tengeri csata ugyanúgy működik, mint az egyéni harc, ugyanúgy kell számolni a Támadóértéket, stb. Érdekesség, hogy minden egyes eltelt hajóút napjával visszakapunk egyet esetlegesen elvesztett Életerő pontjainkból. Ez kellemes bónusz, bár egyéni harc jóval kevesebb lesz, mint csapatos, így annyira nem fognak fogyni.

[b]Eredetiség[/b]
Az eredetiséggel nincs gond, nem rémlik, hogy lenne hasonló kalózos játék. Pont emiatt nem is kellett annyira megerőltetnie magát az írónak, mert az alaphelyzet hangulata eleve elég ahhoz, hogy jól szórakozzunk. Ettől függetlenül azért elég színes a világ, és nem hiányoznak a fantasy lények, még mielőtt valaki azt hinné, hogy ez most egy realista közeg lesz. Furcsa azért a mitológiai sztori megjelenése (Odüsszeia, és a disznókká változtatott hajósok), aztán a végén is van egy küklopsz (mondjuk, hogy az mit keres ott, az jó kérdés), de vicces a Négy Szél királya is, akinek ha leöljük az állatait vagy visszautasítjuk ebédmeghívását, akkor visszafúj minket a starthoz, és már vége is a kalandnak. Viszont ha jól viselkedünk, akkor megkaphatjuk tőle a szeleket, amik gyorsabban repítenek majd minket utunkon.

[b]Kihívás[/b]
Nem tűnik túl nehéznek, bár hozzáteszem, hogy a Szerencse próbák elvétésekor nagyon gyakran végezetes lesz az eredmény. Az igazi problémát azt jelenti, hogy nagyon könnyű túllépni az 50 napot, továbbá hogy nem fogunk elég aranyat zsákmányolni. Őszinte leszek: nem számoltam utána (ahogy például az [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=14][i]Elátkozott ház[/i][/url]ban sem a Félelem pontoknak), de necces, hogy le lehet-e egyáltalán győzni Abdult csalás nélkül. A végén derül ki, hogy minimum 900 arany kell a diadalhoz, ami lehetetlennek hangzik, amikor az átlag kincsmennyiség 50-100 arany környékén van egy helyszínen. Ha ezt összevetjük az utazási napok számával, akkor hááát… Aztán persze lehet, hogy kihagytam valami sokszáz aranyas lehetőséget, de nem hiszem. Akkor lenne reálisabb a dolog, ha nem kellene lefelezni a végösszeget, ahogy a könyv utasít. Az amúgy külön vicces, hogy arra már nem is kapunk instrukciót, hogy mi van akkor, ha nincs meg a kellő mennyiség, szóval még annyit se olvashatunk, hogy bocs, vesztettél. Vagy 400-ik fejezet, vagy X.

[b]Főgonosz[/b]
Az itt nincs, bár a végén ott lebzsel a korábban említett küklopsz. A vele való harc jól lett kivitelezve, minden egyes húzásunkon gondolkodni kell, hogyan akarjuk lenullázni az ellenfél Életerő pontjait. Én baromira ráéreztem a gyenge pontjaira, így hamar meglett a dolog.

[b]Hangulat[/b]
Mindent összevetve nem érheti szó a ház elejét, bár túlzottan nem is pakolták tele a [i]Vértengerek[/i]et extra meglepetésekkel. Jó, hogy egy vár bevételét különböző módokon megtervezhetjük; jó, hogy embereinket néha meg kell regulázni (néha pedig elegük lesz belőlünk és egyszerűen kinyírnak); jók a különböző hajós manőverezgetések a csatákban; és jó, amikor összefutunk valakivel, akinek tartozunk, és kockázással intézhetjük el a dolgot (vagy erőszakkal). Azért volt, ahol már éreztem, hogy fogy a kreativitás, például amikor egy Szemgolyóval kell megküzdeni (amit a következő pontban már ork-ként említ a könyv), de furcsa volt az is, hogy a Három nővér szigeteket csak az egyik szigetről lehet elhagyni, onnan viszont már nem lehet visszatérni a többire. És ez a 388-as ponton lévő szobor csak nekem tűnik kb. tíz méteresnek? Ezt hogy tudjuk egyedül kivinni az embereinkhez?
De ezek már csak a kötözködések. A [i]Vértengerek[/i] aranyos lett. Jó az egyszemélyes és hajós kalandok aránya, bár továbbra is fenntartom, hogy győzni benne nem nagyon lehet tisztességes játékkal. Bár ha már úgyis törvényen kívülit alakítunk, akkor lehet, hogy úgy gondolták, hogy a játékosnak sem muszáj betartani a könyv szabályait…
Értékelés: 9 / 10
Egy szörnyen alulértékelt kaland, mely kellemes váltást ad a megszokott kötetektől, itt ugyanis egy mohó, vérszomjas kalózt kell alakítani, nem pedig a világot megmentő hőst.

Egy versenyt (amit én személy szerint nagyon szeretek) kombinál a ,,kalózosdival'' (amit szintén szeretek). Ráadásul nem a hetvenkedő, ,,Johohó meg egy üveg rum''-típussal, hanem egy sokkal misztikusabb (ősi sumér, babiloni és görög elemekkel ötvözött) történettel.

Sok kiváló és izgalmas találkozást vonultat fel a könyv, több mellékszállal, melyek mindig kellemesnek hatnak egy játékkönyvben. Ezen kívül a vége felé egy rendkívül egyedi csatát is vívhatunk egy Küklopsszal. Az egyetlen bánatom az, hogy nem csak magadnak, de a hajódnak is jó kezdőértékeket kell dobnod ahhoz, hogy túlélhesd a kalandot. Nagyon ajánlom mindenkinek, hogy olvassa el/újra ezt a könyvet.
Értékelés: 6 / 10
Mindig is úgy éreztem, hogy ezt a Kaland, Játék, Kockázat kalandot nem értékelik annyira, mint megérdemli. Elvégre az ötlet egyedi, és az elvégzendő feladat miatt sem hasonlítható egyetlen másik kötethez sem. Andrew Chapmant nagyobb elismerés illeti meg, mint amit valójában kap. Mindent egybevetve szerintem ez a legjobb irománya.

Alapvetően egy kalózkapitány bőrébe bújunk, aki zsivány kalózokból álló legénységével vitorlázik a tengeren. A feladatod az, hogy erővel gyűjts be annyi kincset, amennyit csak tudsz, ahogy az egy jó kalózhoz illik. A győzelemhez nagyobb zsákmányt kell összeszedned, mint ellenfelednek, akivel csupán a kötet legvégén találkozol. Némileg megnehezíti a dolgodat az, hogy az egész küldetésre korlátozott mennyiségű idő áll csak a rendelkezésedre.

Érdekes a küldetés is, a találkozások is, szépek az illusztrációk és jó az alapötlet. Nem rossz könyv ez.
Értékelés: 6 / 10
Míg az [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=18]Űr-Orgyilkos[/url] hatalmas bukta volt, A Vértengerek valamivel jobban sikerült. A 80-as évek közepén bizonyára hatalmas sikert aratott a rajongók körében, mostanra azonban kifújt a téma, a többi klasszikushoz képest csúnyán megfakult. A kaland egy része igazán eredeti és érdekes, számomra csak egy átlagos kalandnak ér fel. Az új képességekkel (Legénység Ereje és Ütése vagy a Hajónapló) behozott tengeri csata és az idővel való versenyzés ellenére valahogy nem sikerült hoznia az elvárt formát. Azt azért elmondhatjuk, hogy Andrew Chapman fejlődött valamennyit a legutóbbi sci-fi kalandja óta. Az új játékosokat óvatosságra inteném, mielőtt megvennék ezt a rendkívül átlagos kötetet.
hr
© Nheil
2023. december 15. 09:21 | Válasz erre | #83
"lényegében egy helyes út van"
Ebben vitakoznom kell, szinte végtelen számú útvonalon el lehet érni a 800 aranyat de akár az 1000et is és ha visszaolvasol, többen is írták, hogy végig lehet menni a nyugati parton vagy a keleti parton is, vagy ezek tetszőleges kombinációján. De alapvetően szerintem Enraki szigetét nem szabad kihagyni, meg kell támadni őket hátulról és Surrupakot megint nem szabad kihagyni mert ott el kell adni a rabszolgákat és nyilván nem a legszarabb árfolyamon :-)

The city changes but the fools within are always the same.
© Nheil
2023. december 15. 09:13 | Válasz erre | #82
A két sci-fi kalandja után Andrew Chapman ezúttal fantasy környezetbe helyezte a történetét. A Vértengerek több szempontból unikális, ötlettelenséggel semmiképpen nem lehet vádolni az írót. Ez még úgy is igaz, hogy a kalandban a helyszínek, karakterek, istenségek elnevezése, vagy akár egy-egy jelenet gyakorlatilag szégyentelen átemelése a görög, sumér, stb. mitológiából és valódi történelemből, mégis működik.

Másik atipikus újítás, hogy ezúttal kifejezetten egy gazamber karaktert alakítunk. A történet szerint fogadást köt a környék két legnagyobb kalózkapitánya, hogy melyikük tudja hatékonyabban lerabolni a szerencsétlen sorsú Beltengert és a partjait. Az útvonal teljesen tetszőleges, Tak városából indulunk de az időbeli megkötés, hogy 50 nap alatt kell elérni a célállomást, a déli Nippur szigetet. Ez egy remek koncepció az eddigi klasszikus világmegváltó kalandok után. A bejárható terület számos lehetőséget kínál a portyázásra és ahogy telik az idő, az is meghatározhatja az eseményeket, soha nem lehet tudni, kikbe futunk bele a tengeren. Amíg a Skorpiók mocsarában unalomba fullad a tisztásokon keresztül való bolyongás, itt egyáltalán nem ez a helyzet, kifejezetten érdekes epizódokba lehet belefutni. A kalandok egy része a tengeren, tengeri csaták és egyéb akciók keretében zajlik - akár még két háborút viselő fél tengeri csatájába is belekeveredhetünk -, a másik része pedig a partra szállásokat követően és arra is van néhol lehetőség, hogy a legénységünktől elszeparálva, minikalandokba keveredjünk. Ilyenkor azért oda kell figyelni, a keleti part eléggé életveszélyes tud lenni. Már a küldetés jellege miatt sincs itt kötelezően megszerzendő tárgy, ami amúgy is jellemző Chapmanre és ezt mindig el kell mondani, mennyire értékelem.

A kaland elég nagy kihívást nyújt, de nem az az elborultan nehéz fajta. Az időhatárra oda kell figyelni, elég szűkös. Nincs egyetlen helyes út, mindenhova nem fogunk tudni eljutni egy végigjátszás alkalmával, de okosan lehet azért jól kombinálni az úticélokat. Ha már sokadjára játszunk, nem is az irány fog gondot okozni, hanem a kockadobások. Ugyanis a legénység mindenképpen harcba fog keveredni többször is és elég magas az ellenfelek ütése, veszteségek nélkül nem lehet megúszni a keményebb csatákat. Minden egyes veszteség fájdalmas, mert ezzel kockáztatjuk a hosszabb utazásokat és mivel a beérkezés Nippurba tipikusan 1-2-3 napon szokott múlni, nem nagyon fér bele. Balanszosabb lett volna nagyobb legénységi erőértékkel indulni, vagy több lehetőség kellett volna ennek visszanövelésére (így is akad, de túl kevés, legénységet venni pedig értelmetlen, mert nem lesz akkor elég aranyunk a végén). Érdemes helyből 11-es, vagy 12-es legénységi ütéssel indítani és még így is kihívás lesz. A karakterünk főértékei nem ennyire fontosak, mert nem lesz annyi személyes harcban részünk, ha sérülünk, a hajón majd visszagyógyulunk. Bármerre mehetünk tényleg, de érdemes kezdésnek Enraki szigetét lerabolni, és a végcélunk előtt nem szabad kihagyni Surrupak városát, ahol adjuk el az összes rabszolgánkat. Mostani végigjátszásom alatt huszonhetet gyűjtöttem össze, ami még középárfolyamon is (12 arany/raszolga) hatalmas mennyiségű arany. Egyébként legalább 800 aranyat kell a győzelemhez összeszednünk, ami nem könnyű de nem is drasztikusan nehéz.

Tetszik a koncepció, a nehézség elfogadható - bár alacsony, vagy közepes főértékékkel tényleg ne induljunk el -, az újrajátszási faktora ennek a könyvnek az egyik legnagyobb. Mégha nem is győzedelmeskedünk a kaland végén, a végigjátszás akkor is megéri. Hangulatos végre gazembernek lenni és lerabolni a környéket, de az epizódikus kisebb kalandok is is tök jók. Ami negatívum, hogy egyszer sem találkozunk riválisunkkal, Abdullal utunkon, sem semmiféle információnk nincs az ő akcióikról. A másik, a könyv végén a harc a küklöpsszal számomra elég értelmetlen volt, mintha mindenképpen bele kellett volna rakni valami főellenséget de ide abszolút nem is illett bele és ez a közelharc is inkább fura volt, mint érdekes. Mindent összevetve Andrew Chapman harmadik könyve egészen jól sikerült.
10/8
The city changes but the fools within are always the same.
2023. december 1. 15:34 | Válasz erre | #81
[b]Borító:[/b]
Szép illusztráció, a Hidrával való összecsapást mutatja, szóval telitalálat. No persze a tengerek, amin hajózni fogunk, nem vérből vannak.

[b]Grafikák:[/b]
Hasonlóak a Haláltalizmán című műben látottakhoz – az Óriás Ölyv például egy az egyben onnét lett átemelve, a boszorkány kinézete is nagyon hajaz Hawkanáéra. Alapjában véve jók, de pl. a Küklopsz méretarányait elrontotta a grafikus az óriásokéhoz képest, illetve a ronda szobor rajza sem egyezik a leírással.

[b]Történet:[/b]
Gonosz kalózt alakítunk, aki a Beltengeren portyázik „Kísértet” nevű hajójával. Egy napon összefutunk riválisunkkal, Abdullal, és kihívjuk egymást egy fogadásra: aki 50 napon belül a legtöbb kincset rabolja össze, az lesz a kalózkirály.

[b]Nehézség:[/b]
Látszólag könnyű, de nagyon nehéz, főleg hogy új rendszer került a könyvbe: menedzselni kell a hajónkat és a legénységünket is, ennek megfelelően bevezette a könyv az „ütés” és az „erő” értékeket. Ezek nemcsak tengeri csatában érdekesek, hanem meghatározzák a hajód gyorsaságát is, illetve fosztogatásnál, rablásnál fontos. Ez volt az első könyv, ahol van rendes csapatharcászat. Az idő igen szűkös, és minimum 800 aranytallért össze kell szedni a győzelemhez.

[b]Főellenség:[/b]
Nincsen, de nem is hiányoltam, anélkül is volt elég bajom.

[b]Ami tetszett:[/b]
Az új rendszer bevezetése, a csapat-csapat elleni küzdelem mind-mind hasznos újítások voltak, és szerves részét alkotják a kalandnak. Elég sok a realizmus a műben (például a hajónapló vezetése) és az egész kalózosdit ügyesen megírták: nem kell moralizálni meg jóságos megmentőt játszani: ne legyen lelkifurkád, fossz ki mindenkit, aki ellenáll, azt gyilkold meg, aki megadja magát, azt meg add el rabszolgának. Szerencsére viszont maradt a műben egyéni harc is, a klasszikus szabályok szerint, és vannak különleges ellenfeleink (pl. az Awkmute). A mű ügyesen feldolgozta az ókori eposzok ikonikus szereplőit is – Odüsszeia vagy Szindbád utazásai – mert bizony sok ismerős arccal fogunk találkozni: állattá változtató boszorkány, küklopsz, Szelek Királya, rúkhmadár (amit a fordító hibásan ölyvnek írt). Jó gondolat volt az is, hogy minden eltelt nappal automatikusan gyógyulunk 1 életerő pontot. És persze felbukkan a hajósélet minden kellemetlen velejárója is: tengeri szörnyek, viharok, vagy éppen legénységünk árulása...

[b]És ami nem:[/b]
Például, hogy a könyv végén indokolatlanul meg kell felezni a zsákmányt. Mert...csak, és kész, magyarázatot nem kapunk. Evidens, hogy ezzel szopatni próbált a szerző, de hogy miért, azt nem tudom. Nem lett volna egyszerűbb akkor megfelezni mondjuk a zsákmányolt arany mennyiségét ehelyett, hogy egy elegáns utasítással a felére csökken a zsákmányunk? Baromság.
Természetesen, ha kevesebb mint 800 aranyat szedtünk össze, vagy letelt az 50 nap, akkor automatikusan game over, buktuk a fogadást. Na most, összeszedni ennyi zsét ilyen rövid idő alatt (higgyétek el nekem, baromi kevés lesz ez az 50 nap) nagyon nem egyszerű, szóval lényegében egyetlen helyes út van, amin ez megoldható, úgyhogy kell jó sok próbálkozás.
2022. január 28. 07:51 | Válasz erre | #80
Tényleg máshogy fordították le a kaméleonos Halállabirintust?!
2022. január 22. 17:50 | Válasz erre | #79
A legutolsó hozzászólásom majd egy éve volt, azóta senki nem mert ideírni [smiley]awink[/smiley], vagy annyira érdektelen volt. Mindenesetre a könyv borítója már alapozza a hangulatot, kedvet csinál a kalandozáshoz, illetve fedi a tartalmat is! Lényeg, hogy beszédes kép. Vértengerek, a borítóképen a tenger valóban vörös árnyalatban pompázik. Hogy valaki vérétől, a lemenő nap fényjátékától, avagy mindig ilyen(?), ez az olvasó fantáziájára van bízva! És nemcsak a témája miatt kedvelhető, meg hogy nem az abszolút pozitív hős szerepében tetszeleghetünk, hanem tényleg alternatív utak vannak a történetben.
Honnan indult a sorozat? Tűzhegy varázslója, Halállabirintus. Kultikus történetek, de mesterségesen készített útvesztőknek tekinthetőek. Nyilván a szerző korlátozza a lehetőségeket, de ezekben a történetekben a természet, éjjel vagy nappal, teljesen inadekvát. A gyíkkirály szigetét azért tekintem nagy előrelépésnek, mert ott a természetes közeg is bekerül a fantázia világába. Utazunk tengeren és a szigetenvilágon belül is. A természeti környezet jelenléte átszövi a kalandot és befolyásolja is, hogy mivel találkozunk a történetben.
Ennél érdekesebb történet a Rémület útvesztője. Amely tulajdonképpen megint egy útvesztő kaland, de van egy kis csavar benne. Azt is leírja, hogy miként jutunk a helyszínre. Már nem vagyunk kezdő kalandozók, a háttérleírásból kiderül. És haladunk az erdőben, vízen, sivatagban, keveset az elveszett városban, mire az útvesztőhöz jutunk. A nem vagyunk kezdők, kicsit túl is van érzékeltetve, mert ennél a kalandnál annyi ügyesség pontot veszíthetünk, hogy tulajdonképpen azzal is kinullázhatjuk magunkat. [smiley]fight-239[/smiley]

A borítóról viszont érdemes említést tenni. Jelzi, hogy sivatagi környezetbe keveredünk a kalandban, az épület is sugallja, hogy labirintus is lesz emellett. De a leginkább a kígyó őr dominál a képen, és biztat minket olvasásra. Csakhogy a gond az, hogy a végigjátszás vonalán a kígyó őr el tudjuk simán kerülni. Ez elég szerencsétlen. Egyedül a Wizard kiadáson kerül más a borítóra. Ráadásul, ha találkozunk is vele, akkor sem ott bukkan fel, hanem egy más szerkezetűre rajzolt városfalnál (különböző illusztrátorok átka).
A borítóképek malőrje nem ért véget. A Halállabirintus esetében a vérvad hírhedtté vált alkotás. A Wizard kiadás esetében cserélték le a széken ülő csontvázharcosra (bele is tört a bicskájuk). A vérvadról belső kép nincs, csak a borítókép, meg a fejezetnél lévő leírás. Itt viszont előny, hogy találkozunk vele a végigjátszás során. A Kaméleon kiadásban Throm a barbár küzd a halállabirintus szörnyeivel a borítón. Mivel a háttérsztori változtatása rá lett kihegyezve, még érthető. Viszont így a vérvad képe el is veszett, mert belső képként nem kapjuk meg. Thromról viszont így lett kettő képünk is, hisz a belső kép is megmaradt róla.
A Dungeon kalandoknak mindig az volt a kicsengése, hogy nemcsak legyőzzük a gonosz ellenfeleket, főellenséget (utolsó talányt a kivezető úthoz), valami jutalomért szenvedtük át magunkat a rengeteg veszélyen. Értsd: Zagor kincsei, Sukumvit díja, Vatosban talált értéktárgyak, stb. Mindig volt részünk "katarzisban". Ezt érzem elveszve az átírt kaméleonos Halállabirintus történetben. Elmehetünk szabadon egy fitying nélkül a történet végén, és semmit nem tehetünk ellene. Mivel visszatérhetünk más könyvekben a Halállabirintushoz, így a szitu nem motiválja az olvasót, hogy ezt megtegye a későbbiekben megint!!!!!

A Halállabirintus kalandokban pedig volt egy komponált fejlődési ív, a díj is egyre kecsegtetőbb lett. Elsőre 10.000 aranytallér és díszpolgári cím; másodjára már a duplája, azaz 20.000 és plusz kívánság (mivel akarjuk a szabadságot, a bosszút és a jutalmat is, ezért párbajt kérünk). Harmadszorra (bár itt rossz a leírás) a díj nem csökken, marad 20.000 és Carnuss birtokát is megnyerhetjük. Ebbe a vonulatba is belenyúl a Halállabirintus átszerkesztése. Nem gondolom, hogy ez az angol verzióban is megtörténik, inkább ezt mi magyarok tapasztalhattuk meg a reprintben, nem több. A bajnokok próbája kötet esetében pedig szintén nagyon találó a borító: hiszen a Halálaréna selejtező harcait mutatja. Carnuss figyelő tekintete mellett a vakon harcoló rabszolgákat. Jól megragadja, hogy miben más a Bajnokok próbája, hogy a Halállabirintus kaland előtt van egy kiválasztódási harcsorozat az "indulás jogáért". [smiley]fantasy-paladin-05[/smiley]
2021. január 26. 19:26 | Válasz erre | #78
A 21. rész, A bajnokok próbája előtti kötetekben jóval több hiba található hibalistákon. Kevés tapasztalat volt még, sok újító kiadvány szerepel köztük. Andrew Chapman és barátja Martin Allen új dolgokba vágott bele, ráadásul Ian és Steve fémjelezte sorozatába béríróként. Sok várakozás volt, mire a műveiket engedélyezték a sorozatba, és van kiadatlan történetük is. A kalóztörténeti vonal mellett, hogy nem mi vagyunk a totál jó hős, újítás az idő bevezetése, a pihenés beépítése, a kiértékelés módja a történet végén, valamint a legénységi harcok kivitelezése is. Hogy ezekben akad hiba, nem meglepő számomra. Azért jó, hogy nem teljesen végzetesek, mint a fordításból eredő A pusztítás maszkjaiban lévő 40es szám. Inkább figyelmetlenségeknek mondanám őket, amelyek kijavítása természetesen hasznos.
© Greg77
2021. január 26. 00:11 | Válasz erre | #77
köszönöm, ez segített! tehát az eredeti is ~hibás, nemcsak a fordítás.
© [törölt felhasználó]
2021. január 25. 16:30 | Válasz erre | #76
© Greg77
2021. január 25. 15:33 | Válasz erre | #75
szija, szuper lenne, volna még kérdésem. köszönöm előre.
© Uhu
2021. január 23. 21:35 | Válasz erre | #74
Hali, remélem megtaláltad! Ha nem, akkor írok neked mailt, bár a tudásomat lefektettem a cikkemben, annál többet én sem hiszem, h tudok mondani. :)
© Greg77
2021. január 23. 18:26 | Válasz erre | #73
visszavonom, az elemzés valószínűleg tartalmazza a választ a 2-3 kérdéseimre. a nullát majd valaki esetleg.
© Greg77
2021. január 23. 18:22 | Válasz erre | #72
köszönöm. a cél az lenne, hogy a csatákból, kockával eldöntendő próbákból a minimum kerüljön az útvonalba, miközben garantált(-közeli) legyen a 800/900 és az 50. egy olyan útvonal, amivel pl 875 és 1030 közötti lehet a végeredmény, 48-53 nappal, nem felel meg. ellenben egy 790-840 közötti, 47-50 nap, igen.
© SzG
2021. január 23. 14:59 | Válasz erre | #71
Szerintem Uhu kolléga is tud majd segíteni neked... illetve amúgy a könyvről írt elemzésében is vannak tippek, hogy hogyan lehet minél több aranyat összeszedni stb. :)

[url=https://kalandjatek.wordpress.com/2020/12/15/vertengerek/]Elemzés[/url]
© Greg77
2021. január 23. 12:42 | Válasz erre | #70
köszönöm, emlékeztem erre az összefoglalóra.
az eredeti szöveg úgy hangzik, hogy "To work out whether you have more than Abdul, round the amount of gold you have down to the nearest hundred (e.g. if you have 387 Gold Pieces, round this figure down to 300); when you have done this, divide the rounded figure by two. The result is the number that you should turn to. If the number you should turn to is more than 400, then turn to 400."
azaz, 100-199 arany esetén az 50-re, stb, 800+ esetén győzelem.
a magyar változat ugyebár hibás, mert csak az utolsó mondatot fordították le, ennek következtében "szabályosan" minimum 900 aranyat kell összegyűjteni. ezért én két "helyes" útvonal kidolgozásával kísérletezem. az egyik lenne a min 800, a másik a min 900.
a következő kérdéseim merülnek fel:
1. elképzelhető-e 100 alatti arany (amikor is a nullára kellene lapozni)? gondolom, semmi nem tiltja, hogy a játékos a tengerbe szórja az aranyait, úgyhogy szabályos játék mellett kialakulhat ilyen helyzet, de ezt most hagyjuk. normál hajózással, rabszolgák megtartásával, minden opcionális partraszállás kihagyásával mennyi az abszolút minimum, ami mindenképpen összegyűlik?
2. van-e olyan útvonal, ami garantálja a 800-at, és egyidejűleg az 50 napot? legalacsonyabb (8) áron eladott rabszolgák mellett, stb
3. ugyanez 900-ra
2021. január 23. 09:30 | Válasz erre | #69
Lásd itt a tizenegyes hozzászólást!
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
© Greg77
2021. január 23. 03:21 | Válasz erre | #68
keresek egy specialistát, aki a helyes útvonal, 800/900 arany, 50 nap témakörben hajlandó lenne részletekbe menően egyeztetni velem. akár ímélben, akár itt, amennyiben ez a megfelelő fórumoldal.
© [törölt felhasználó]
2020. december 17. 19:43 | Válasz erre | #67
© Uhu
2020. december 17. 08:35 | Válasz erre | #66
Köszi, örülök, ha tetszett!
Elsőre a rakétás könyveket, illetve a Végzet Prófétáit tervezem megnézni. Utána jönnek a Véleményes Blog szerint legalább 16/20-as értékelésű könyvek - mivel nem vagyok milliomos és én már csak 5e Ft-os áron jutottam a zagoros könyvekhez, így húznom kellett egy határt, hogy mit szerzek be. Aztán, ha eljutok mindezek végére, akkor pár évtizeden belül jöhetnek a kevésbé sikerült alkotások is. ;)
© [törölt felhasználó]
2020. december 16. 18:21 | Válasz erre | #65
© Uhu
2020. december 15. 11:22 | Válasz erre | #64
Ajánlom jó szívvel a beszámolómat, kritikámat a Vértengerekről!

https://kalandjatek.wordpress.com/2020/12/15/vertengerek/
© van20
2020. november 16. 16:27 | Válasz erre | #63
Nekem egyértelműnek tűnik az [i]Az ÉLETERŐ pontok visszaállítása[/i] szövege: Bármikor pihenhetsz, ha akarsz, +1 É/nap. Amikor pedig X napig hajózol, ott nem tér ki rá a könyv, de persze ott is mindig jár a +X É.
© Uhu
2020. november 15. 18:17 | Válasz erre | #62
Köszi! Amúgy számomra is logikus, h elrendelhetünk, pláne, h ezért meg is fizetjük a "büntetést" az elvesztett nap(ok) számával.
© [törölt felhasználó]
2020. november 15. 17:30 | Válasz erre | #61
© Uhu
2020. november 15. 16:13 | Válasz erre | #60
Kíváncsi lennék, h nektek mi a véleményetek a pihenéssel töltött időről. Mármint nyilván a kalandban! :) Itt arra gondolok, h mi magunk is kivehetünk-e még tetszőleges számú napot (életerő töltés, vagy páratlan/páros nap átállításra), vagy kizárólag a könyv időtöltés-utasításait követhetjük?

A könyvben szereplő leírás nem ad egyértelmű eligazítást.
© twillight (Kövérorr)
2018. május 26. 18:12 | Válasz erre | #59
Az össze-vissza-járhatóság az érdemérmeknél is érződik. Pláne hogy ha egyszer kidobtunk egy életképes karaktert (aminek van ügyessége, legénységi ereje, és legénységi létszáma), akkor már nincs kedvünk újradobni, szóval az "egyben letudjuk" móka eléggé felejtős.
© AXE
2018. január 18. 22:01 | Válasz erre | #58
Sziasztok!

Röhejesnek tartom,hogy a Kalózok Királya hiába fosztogatja végig a könyvet,nyeri meg az50napos versenyt,a Halállabirintushoz,méginkább a második Bajnokok Próbájához képest csak aprópénzt hajkurásznak kéz a kézben Abdullal a Mészárossal.

Üdv:AXE
© CFD
2017. november 8. 15:01 | Válasz erre | #57
Köszi mindkettőtöknek! Így már értelmet nyert a dolog.
2017. november 6. 21:39 | Válasz erre | #56
Én is megnéztem, mert nekem ilyen nem tűnt fel, de a 194-es fejezetre visz a 98-as után. Úgy pedig nincs teleport sem.
Only in Death - Mindhalálig
© killmaster (Savanyúhas)
2017. november 6. 21:08 | Válasz erre | #55
Az egy katonai különítmény volt, akik nyilván zsoldosokból álltak. Ja és a 98-as fejezetpont után a 194-es fejezetpontra kell lapoznod, mert ott állsz lesben karavánokat fosztogatni! Az én papír alapú könyvemben így van, de lehet persze, hogy a számok hazudnak...[smiley]heureka[/smiley]
© CFD
2017. november 6. 20:56 | Válasz erre | #54
Tegnap este kiakasztott teljesen az "A_Pusztitas_Maszkjai" gondoltam most belekezdek a vértengerekbe. Hibák közt nem találtam leírva de: Első fejezetnél Scythera-sivatagba megyek ez a 20-as fejezet. Lerohanom a kis falut 143-ra lapozok. Zsoldosokat ott legyőzöm és lehet menni a 98-ra. Na innentől fogva zavaros, nem zsoldosok hanem különítmény de azt mondom ok, legyen szinonima a csapatra, de hogy miután 94-re mentem mert szerencsém volt, honnan jött egy öregember aki megveszi a rabszolgáimat ez aztán maga a rejtély. Innen a 279-re kell lapozni ahol kiderül, hogy Shurrupak-ba teleportáltam...
Mégegyszer:
1,20,143,98,94,279
Minden tiszteletem azoké akik kisakkozták, hogy hova kell lapozni ami helyes is...
Az ebookot olvasom, pdf dettó, a papír alapú úgyszintén hulladék. :(
Van megoldás rá?
2017. április 18. 15:54 | Válasz erre | #53
Tegnap eszembe jutott, hogy jó volna egy kicsit KJK-zni a pihenőnapon és hát ugye itt van ez a zagor.hu-s játék... A Vértengerekre esett a választás és hát végül is ez elég jó választásnak bizonyult, mert elég pofás egy kalandba futottam bele.

A legjobban az tetszett, hogy mennyire más a dinamikája a hagyományos KJK-khoz képest. Persze a speciális szabályok közül például az idővel való versengés vagy csapatos harc más KJK-ban is előkerül és a szakítás a hagyományos lineáris történetvezetéssel se teljesen új (Robot kommandó, Skorpiók mocsara), de valahogy félelemetesen jól összeférnek ezek a szabályok a zsákmányorientált kalandozással.

Általában az a véleményem, hogy a KJK-k többségének nem igazán az újrajátszhatóság a legerősebb pontja ehhez képest itt teljesen más kalandunk lehet ha úgy akarjuk. Egyszer sikerült végigvinni, de szánalmas mennyiségű aranyat gyűjtöttem csupán. Az, hogy nem a szuperfontos és elrejtett csodatárgyat kell keresned, hanem sok kisebb helyszínen fellelhető arany- és rabszolgák mennyisége alapján kell összeállítanod az utadat valahogy sokkal élvezetesebbé teszi az újrajátszásokat.

Andrew Chapmannek ez a legjobb könyve és hát hajlandó vagyok lassanként megbocsátani neki a botrányosan gyenge Űr-Orgyilkost is :)
2016. január 2. 22:30 | Válasz erre | #52
Most már tudjuk, hogy nem asztalos vagy. (És valószínűleg nem is egy kampós kezű kalózkapitány.)
© AXE
2016. január 2. 21:38 | Válasz erre | #51
Túloztam
Általánosban1.Pál utcai fiúk
9.ben 2.Rómeó és Júlia
Gimnázium 1.osztály Robinson Crusoe
2.osztály Göethe:Faust
4.osztály Az ember tragédiája

Üdv:AXE
© AXE
2016. január 2. 21:30 | Válasz erre | #50
Sziasztok!
Az előbb volt az 1997-es Odüsszeia a televízióban(SENKISE BÁNTOTT).Mivel nem voltam egy nagy kötelezőolvasmány faló gyerek sem az általánosban sem a gimnáziumban(két kezemen meg tudnám számolni,hogy mennyit olvastam el)így nemrég számomra a Vértengerekből ismerős dolgok tűntek fel a film megtekintése közben.

Üdv:AXE
© twillight (Kövérorr)
2015. szeptember 15. 11:52 | Válasz erre | #49
Régen laposnak tartottam (2/5), mára elég jónak (4/5).

Az igazság az, hogy még maximális értékekkel is elég húzós kaland akkor is ha előre megvan az útvonalunk. Ugyanis rentgeteg a 10-11 ügyességgel/erővel támadó lény/csoport! Ami meg nem (az a madárember-pap) az meg szvja (szívná) az ügyességünket...

Fura módon nem is igazán a legénységes ütközetekkel szoktam szívni (tiszta mázli), hanem a karakterem életerejének fogyásával, amit kaja híján nem lehet a vakvilágba visszagyógyulni.
Bár ehhez hozzá kell tenni, én CSAK A MAI NAP VETTEM ÉSZRE hogy az idő múlásával regenerálódunk. Így jár aki rutinból átugorja a szabályismertetőt...
© twillight (Kövérorr)
2015. augusztus 8. 20:46 | Válasz erre | #48
hiba:
1: Calah, nem Calag
21: nem "kökörcsin", hanem "tengeri rózsa"
106: nem "megülted" a győztesd, hanem fogadtál rá. Ez igaz az összes sárkánygyíkfutamos fejezetpontra
188: enraki, nem "anraki"
298: nem a te, hanem a küklopsz életereje 16
2015. április 8. 16:55 | Válasz erre | #47
Igazad van!Már megszokásból automatikusan írom a hibás 900-at.[smiley]vigyor2[/smiley]
Akkor az előző szövegemben az 1000-et 900-ra,a 900-at 800-ra kell cserélni,és úgy már oké is a tartalom!Bár a harmadik mondatom 1000-e maradhat is,mert az általam megadott útvonalon némi szerencsével akár annyi is összegyűjthető,és a szándékom is az volt hogy a lehető legtöbb jöjjön össze!Ezek után 800 arany már gyerekjáték!Igaz,hogy annyi viszont már több,egyéb útvonalon is összehozható!

Most viszont a téma kapcsán utána nézve,egészen pontosan így van a könyvben:"Hogy eldöntsd, vajon kettőtök közül neked van-e több kincsed, meglévő Aranyaid számát kerekítsd lefelé, a legközelebbi százasra (pl.ha 387 Arany Tallérod van, kerekítsd le ezt a számot 300-ra).Ha ezt elvégezted, a lekerekített számot oszd el 2-vel.Ha a kapott szám nagyobb 400-nál, lapozz a 400-ra."
Ez az egész elrontott magyar fordítás nagyon bosszantó,mert eszméletlenül nehézzé teszi a kalandot.Még a kerekítést és a felezést valahol el is tudom fogadni(tudjuk be a kaland által nem megemlített utazási költségeknek);de azt a kezdetektől fogva sosem értettem hogy miért lefelé kell kerekíteni,hiszen pl.az hogy 310 aranyad van vagy 390 azért nagyon nem mindegy!Mint ahogy ugye az sem hogy a kapott számnak ráadásul 400-nál nagyobbnak is kell lennie!Emlékszem,kölyökkoromban párszor bebuktam olyan 880 körüli összaranyszámmal,ami a magyar fordítás szerint lekerekítve és elfelezve nem több 400-tól,holott voltaképpen sikeres volt a küldetés.Az hogy az aranytallér szó miért külön írva,és miért nagy kezdőbetűkkel szerepel,emellett már csak részletkérdés.[smiley]nevetes1[/smiley]
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
2015. április 8. 12:59 | Válasz erre | #46
Mármint 800-at![smiley]vigyor0[/smiley] Eredetileg legalább 800-nak kell maradnia a végére, hogy azt megfelezve a 400-ra lapozhassunk. A legalább 900 tényleg csak a magyar "verziónál" szükséges, és én (afféle őrült kalandvágyból) ez utóbbihoz kerestem esélyes útvonal(ak)at. A "legjobb" útvonalat meg csak arra értem, hogy nagy eséllyel szabályosan végigjátszva is szintidőn belül, nem csak maximális kezdőértékekkel is teljesíthető legyen az adott utat követve. Persze ezek sem kizárólagosak, csak relatíve a legjobbak, nem úgy, mint sok más kaland optimális, vagy éppen egyetlen lehetségesen teljesíthető útvonala.
2015. április 8. 12:48 | Válasz erre | #45
Eredetileg sok helyes útvonal lehetséges ebben a könyvben,így hogy már tudjuk,valójában nem is 1000 aranyat kell összeszedni,mint a magyar verzióban ugye,hanem "csak" 900-at!
Ezzel együtt viszont nincs igazából keleti-,nyugati útvonal,hiszen a terepet ismerve,megfelelő indulóértékekkel úgy cikázhatsz ide-oda a tengeren ahogyan a kedved tartja!
Az az útvonal pedig amit anno beírtam ahhoz a legoptimálisabb,hogy 1000-nél is simán több aranyat össze tudj szedni a lehető legkevesebb kockáztatással,és mindenképpen időn belül!Ha jók a kezdőértékek,és szerencsés is vagy,tuti útvonal,de ha a kettőből valamelyik mégsem a legfrankóbb,akkor is igencsak kecsegtető a siker!Azaz kisebb gikszerek is bele lettek kalkulálva hogy összejöhessen a végigjátszás!Azt meg talán már írnom sem kéne,hogy a 900 arany még simábban begyűjthető rajta!Én perpillanat nem tudok ennél jobb alternatívát (viszonylag sok időt eltöltöttem a könyvvel,hogy megtaláljam eme útvonalat),de persze azt nem állítom hogy némileg megmódosítva ne lehetne végigvinni!
Amúgy az eredeti verzió-amelyben 900 arany is elegendő-a jobb,és nem csak azért mert úgy könnyebb,hanem mert több végigjátszási lehetőséget nyújt,ami jócskán megdobja a könyv értékét!
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
2015. április 8. 11:45 | Válasz erre | #44
Jelentem: kelet felé is sikerült! Szabályosan végigvihető, sőt, talán még esélyesebb is a Lagash-Enraki-Holtak folyói-tenger-Kish-Ölyv-útvonalon. Természetesen itt is vigyázni kell, hogy sehol se döntsünk rosszul pl. Ut-Napishtimnél, és lehetőleg ne haljunk meg a harcok során sem, továbbá ne a legrosszabb áron adjuk el a rabszolgáinkat és vegyünk kellő mennyiségű új embert a hajónkra, hogy az időnél se legyen gond Nippur felé! Nekem viszont így is sikerült szabályosan több, mint 900 aranyat gyűjtenem, és nem maximális (de persze nem is a lehető legrosszabb) kezdőértékekkel, amelyeket ugyancsak szabályosan dobtam ki: kizárólag a szerencsére bízva magam. Nagyon örülök, és kissé meg is lepett, hogy ilyen gyorsan sikerült. Ezek szerint létezik a két, "keleti" és "nyugati" alternatív "legjobb útvonal", ami igencsak tetszetős, és tovább szaporítja e kaland jelentős értékeit.[smiley]worship[/smiley]
2015. április 1. 11:40 | Válasz erre | #43
Megnéztem: szerintem a legjobb a forgatókönyveink ötvözése lehetne. Lagash nem rossz az elején, de időveszteség. Az "Árnyas hajó" után tényleg jobb a tengeren maradni, mert a hadihajót legyőzve 11 rabszolgához juthatunk, vagy a kereskedőhajót foszthatjuk ki, de utána én mindenképpen elmennék Kish felé. Az megéri a rizikót, mert nagy a zsákmány és relatíve kicsi az ellenállás: a kéregmarót és a Sith gömböt (vagy mit) nekünk kell lenyomnunk, és nem a legényeinknek, akiket később csak drágán tudunk pótolni Shurrupakban, a helyiek ellenállása pedig nem jelentős, ha okosak vagyunk. Utána már nem volt eltérés a forgatókönyveink között, ha jól emlékszem. Mit gondolsz?
2015. április 1. 11:12 | Válasz erre | #42
Igen, teljesen igazad van: a te útvonalad lehet, hogy még jobb, és biztos, hogy kevésbé rizikós, de már nem is emlékszem, végül miért nem ezzel próbálkoztam. Emlékszem, először pl. én is Lagash felé indultam, sőt, próbáltam Enraki után a Keleti partvidékre is elhajózni, ami eléggé fájt, hogy nem sikerült, mert egy csomó hangulatos helyszín és történés van arrafelé, de talán azért csináltam végül úgy, ahogyan leírtam, mert így jutottam többször is a legközelebb az áhított célomhoz. Azt hiszem, valami olyasmi is volt, hogy nem mindig jött össze a kereskedőhajóval és az Árnnyal való találkozás, és valahogy muszáj volt megpróbálnom "pótolni a hiányt" a nyugati partokon. Mondjuk lehet, hogy ez után, a tengeren maradva, a kish-i hadihajóval könnyebben juthatunk sok rabszolgához, de utána, azt hiszem, talán már nem lesz lehetőség (vagy elég idő?) Kish-be menni. Ebben nem vagyok biztos. Mindenesetre legalább 800 arany összegyűjtéséhez szerintem akár még kelet felé is lehetne menni, és még mindig meg lehetne csinálni, csalás nélkül is. Szerintem azt is ki fogom még próbálni párszor. Örülnék, ha működne!
2015. április 1. 10:27 | Válasz erre | #41
Ez tulajdonképpen egy kisebb és egy nagyobb eltéréssel ugyanaz az útvonal amiről itt lentebb a 11-es hozzászólásomban írtam.A kisebb eltérés,hogy kihagytad az elején Lagasht,bár erről is írtam egyfajta módosított opcióként,ha esetleg túl nagy kockázatnak tartja a játékos.
A nagyobb,hogy te Kirkuk és Kish felé mentél ahelyett hogy továbbra is a tengeren maradtál volna!Ez is összejöhet,mint ahogyan neked össze is jött,de szerintem ez még neccesebb mint az elején bevállalni Lagasht,és a tengeren maradásnál a rizikófaktora mellett nincs nagyobb hozadéka!
Ettől függetlenül amúgy örülök is hogy így csináltad,mert ezáltal az is bebizonyosodott hogy az az útvonal amiről én írtam,némi módosítással is végrehajtható!És emiatt többször végigjátszva sem lesz teljesen unalmas a könyv,mivel szinte mindig akad egy-egy módosítási alternatíva![smiley]eljen[/smiley]
Ha van még ezek után kedved,kipróbálhatnád az általam felvázolt útvonalat is,mivel kíváncsi vagyok az mennyire jönne össze!
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
2015. április 1. 09:38 | Válasz erre | #40
Nem biztos, hogy tényleg ez a legjobb, de sajátos célom eléréséhez, miszerint szeretnék a küldetés végére szabályosan(!) legalább 900 aranytallér boldog birtokosa lenni, egy adott útvonal bizonyult megfelelőnek, amely ugyan messze nem kecsegtet biztos sikerrel, sőt, de legalább esélyt adott erre. Namármost, mivel a végén az időből sem akartam kifutni, először Enraki felé indultam, hátulról támadtam meg a papok erődítményét, majd Calah felé mentem, ahol először a kiütős játékban vettem részt (amelyhez szinte elengedhetetlenül szükséges legalább 11-es ügyesség, ha győzni szeretnénk, legalább az első bajnok ellen - jelen, sikeres utam esetében sikerült a játék kezdetekor 12-es ügyességet kidobnom, így ezzel a kiütős játékkal 50 aranyat megtéve, nyertem 100 aranyat), aztán, mivel itt sikerült nyernem, már volt értelme folytatni, és menni kockajátékozni, ahol nem nehéz nem hetet dobni, így megküzdve a négy kalózzal, szintén gazdagodtam. Batárversenyre is mehetünk, de ott a legkisebb az esély a szabályos nyerésre, bár egyszer-kétszer már ott is sikerült. Ez utóbbi azonban általam nem javasolt, pláne ha nem tudjuk, hogy melyik gyíknak van egyáltalán tényleges esélye a győzelemre, a könyv szerint. Calah-ból az Assur közelében lévő templomba mentem, ahol a lépcsőn elindulva megküzdöttem a piócával, aztán, a lépcsőn lemenve, és így a szellem (keleti) áldását begyűjtve, megküzdöttem az oltárszolgákkal, majd a bálványt a talapzatról leemelve, azon is kerestem. Ezután mentem ki a nyílt tengerre, kereskedőhajókra vadászni, ahol, a hajónaplómban szereplő napok páratlan száma miatt, kifogtam egy kereskedőhajót, ahol a ránk küldött Árnyat lenyomva ismét gazdagodtam. Innen nyugat felé mentem (nem biztos, hogy tényleg ez a legjobb választás itt, de én így csináltam), ahol Kirkukban először a kish-i katonákkal, majd a szárnyas huszárokkal (vigyázat! ÜTÉS: 11!) megküzdve, sikerült elég sok rabszolgát szerezni. Utána Kish felé mentem, ahol az erdőn át megközelítve (kéregmaró) kiraboltam Kish egyik elővárosát, aztán a Sith gömbbel megküzdve (ez is elég erős ellenfél: többször is megölt már!), a zsákmánnyal visszamentem a Kísértetre, aztán irány az Ölyv sziget. Az óriás ölyv legyőzése után kikötöttem, aztán a hegyen bementem az alagútba, a tetemeket nem átkutatva, majd a láthatatlan ellenféllel megküzdve, és a trogloditákat szétlapítva a pénzükkel visszamentem a hajóra, és mentem Shurrupakba. Itt nem túl rossz áron eladtam a rabszolgáimat, és vettem pár új embert is a hajómra, nehogy később komolyabb gondjaim is támadjanak emiatt. Idővel itt már elég jól álltam, úgyhogy nyugodtabban mentem tovább a Három Nővér felé, amelyek közül célzottan a pálmafákkal borított szigeten kötöttem ki. Itt a sziget belseje felé tartva egy lagúnához értem, ahol éppen egy másik kalózcsapat ásta el aranyait, ezért velük megküzdve, de szerencsére nem túlságosan megfogyatkozva a harc során, újabb 112 arannyal gazdagabban már 1000 fölött volt a zsákmányolt aranytallérjaim száma, és mehettem Nippurba. Mivel a legényeim száma sem volt túl alacsony, és a szellem áldása is segítségemre volt, már nem volt gondom, mivel a Küklopsz leverése már tényleg megoldható volt, még némi életerőpont-veszteség árán is. Egy szó, mint száz, aranyaim száma kerekítve 1000 lett, ez elfelezve 500, ami már teljesíti a magyar kiadásban lévő feltételt is: a kapott szám nagyobb lett 400-nál, így hát, végre, megérdemelten lapozhattam a 400-ra. Természetesen legalább 900 arany is elegendő lett volna, de ha már egyszer így alakult... A lényeg, hogy csalás nélkül lehettem a vitathatatlanul legnagyobb gazember a térségben!
2015. március 31. 11:07 | Válasz erre | #39
Melyik az a "már jól ismert és bejáratott útvonal"?
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
2015. március 31. 09:07 | Válasz erre | #38
Sikerült! [smiley]vigyor2[/smiley] Csalás nélkül végigvittem, több, mint 1000 aranyat összeharácsolva. Igaz, már jól ismert és bejáratott útvonalon, de teljesen szabályosan: a kockadobásoknál mindenhol az istenekre bíztam magam. [smiley]worship[/smiley] Ezek szerint mégis lehetséges, ahogy a Varázsló kriptája is. Csak nagyon valószínűtlen. Pláne tudatlanul...
© Ravnos
2015. március 13. 14:08 | Válasz erre | #37
Van egy olyan Végzet Erdeje könyvem amiből viszont hiányzik vagy 40 fejezet, lehet, hogy az a tiéden van extraként!![smiley]beka3[/smiley]
© Vikky
2015. március 13. 13:44 | Válasz erre | #36
Nekem a Végzet Erdeje könyvem ilyen... :)
© Ravnos
2015. március 13. 13:05 | Válasz erre | #35
Én csak arra emlékszem,hogy egyszer nekem is sikerült megcsinálni csalás nélkül a könyvet. Igaz annyit csaltam, hogy az értékeimet nem kidobtam, hanem beírtam mindent maximumra,mert emlékszem sokadjára sem sikerült. De arra már nem emlékszem mennyi aranyat gyűjtöttem talán 700-at. Egy kis érdekesség, hogy a könyvem nyomda vagy szerkesztési hibás, mert 70 akárhány fejezet ismétlődik benne, magyarul kétszer van a könyvben.
2015. március 13. 08:37 | Válasz erre | #34
Bocsánat, Balázsé a valódi, érthető, lényegre törő válasz. Az angol eredeti szövegből tényleg egyértelmű, hogy hogyan gondolták a szerzők. Igazából én is csak úgy elgondolkodtam, hogy sikerült-e már valaha valakinek szabályosan teljesíteni a magyar elfordítás által feltételül szabott legalább 450-et is, vagyis nem csak legalább 800, de legalább 900 aranyat gyűjteni 50 napon belül, vagy sem. Nekem eddig nem, még igen jó, de persze nem csupa maximális kezdőértékekkel sem. Megközelíteni is csak úgy sikerült, hogy 11-12-es ügyességgel és legénység ütései-pontokkal, és nem túl alacsony további értékekkel indultam, és később is nagyrészt kevés levonással megúsztam a harcok során, plusz mázlim volt Calah-ban is, meg tudtam hol, merre stb.