Zagor.hu
Zagor.hu fórum
14 – Az Elátkozott ház
BejelentkezésElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (8)
© Nheil
Jackson Varázslat! sorozata közben azért időt szakított még egy unikális koncepciójú történethez, ez lett az Elátkozott ház, ami a jelenkorban játszódik, horror/fantasy elemekkel tarkítva. Itt még tonnaszámra gyűltek a kreatívnál kreatívabb ötletek tőle, ezért kissé érthetetlen, hogy ezután már alig adott ki könyvet Jackson. Amíg Livingstone nem tudott/akart kilépni a Tűzhegyben lefektett fantasy alapokból, Jackson sokkal tágabb keretekre engedte a fantáziáját.

A jelenkorban (tehát a 80as években) játszódó történet szerint a Hősünk egy ezúttal egy mindenapos, átlagos üzletember figura, aki csak oda szeretne éri a másnapi tárgyalására. A nem minden klisétől mentes háttérsztori szerint lerobban az autó, ömlik az eső és más lehetőség nem lévén egy kísérteties házba kopogtatunk be. Hamarosan persze kiderül, hogy NAGYON rossz helyre csöppentünk.

Az atmoszféra nagyon rendben van, abszolút átjön a félelemérzet és a feszültség. Apropó félelem, ezúttal bevezetésre került a három főérték mellett a félelem is, ami abszolút nagy szívatás. Ha ez a pontunk eléri a nullát, akkor szörnyethalunk. Na most, az ideális úton mindenképpen össze kell szednünk 8 félelempontot, vagyis ha 1-et vagy 2-t dobunk a karakternek, jobb, ha el se kezdjük. Ez azért lelombozó, főleg ezt a tanácsot olvasva a könyv elején : "Az egyetlen helyes út a minimális kockázatot jelenti, és minden játékos - függetlenül attól, milyen gyenge kezdő pontokkal vág neki -, elég könnyen végigmehet rajta. " Ez tehát konkrétan nem igaz. És persze előismeret nélkül a szerencsétlen kalandozó úgyis bele fog nézni a legtöbb lehetőségbe, hiszen információkat, kulcsokat, jelszókat, csodafegyvert (szó szerint, Kris kését ugyebár) kell keresnünk, de ezzel ki fogunk fogyni a félelempontokból. Ráadásul alig akad szerencse, ügyesség és életpont utántöltési lehetőség, amik mondanom sem kell, szintén rohamosan fogynak. Ez az igazi jacksoni szadizmus, ha nem nézel be mindenhova, bukni fogsz, mert nem lesz a birtokodban a szükségtes tárgy, de ha mindenhova benézel akkor is buksz, mert meghalsz a félelemtől és/vagy a halálpontoktól. A legbizarrabbak azok az irányok, ahol akár 10+ fejezeten keresztül is továbbhaladsz a biztos végzet felé és akármit csinálsz, akkor is meghalsz. És ezek nem is 2 mondatos töltelékek, hanem néhol igen hosszú, olvasmányos leírású részek (pl. az áldozati szertartás). Mit gondolhatott ilyenkor Jackson, miért jó ez...

Tehát a nehézség igen magas, inkább az elborult kategória, de még ezt is tudja tetézni a mester majd a Pusztítóban. Kinek van mégis kedve 40szer újrakezdeni egy kalandot, mert folyton meghal? Mikor a sztori szerint eleve nyomoznunk kell, erre a kedves író a kinyitható szobák háromnegyedében csak szanaszét szívat minket. Tehát marad a csalás, az egyujjkétujjhuszonegyujj-szabály, vagy ha nosztalgiázik az ember, inkább felejtsük is el a játék részét a könyvnek és menjünk végig a javasolt végigjátszáson, mert a történet amúgy pazar. Ez a kettősség nagyon nehézzé teszi a pontozást, mert a kiváló hangulatot, ötleteket egyszerűen megerőszakolja az ilyen extrém szintű nehézség.
Ha csak a történetet, hangulatot, ötletet nézem akkor 10/9
Kombinálva a nehézséggel, úgy már sajnos inkább 10/5
 
[b]Borító[/b]
Horrorkönyvhöz méltó, izgalmas borító. A kísérteties házat látni egy kísérteties erdőben, a véres betűk pedig a pont az i-re. A házat kicsit nagyobbnak képzeltem, de egyébként igen szép munka ám!

[b]Grafikák[/b]
Nagyon pontosak és tetszetősek mind, bár a fehér hajú pasasnál nem tudom mik azok a buborékok, amik a tunikájából bújnak elő…habzik a mellszőrzete vagy mi?

[b]Történet[/b]
Akárcsak a Haláltalizmán, ez a könyv is kitűnik a többi közül, ugyanis a modern korban játszódik, egy meglehetősen gyakori eseményt vesz alapul. Autóval mentünk éjszaka, nagy viharban „A” pontból „B” pontba, amikor is eltévedtünk az ismeretlen vidéken, és egyszercsak lerohad a kocsi, ott állunk a szakadó esőben, telefon meg persze nincs (azért nem ANNYIRA modern, hogy mobilok legyenek, meg tapasztalatom szerint a horrorfilmek forgatókönyveiben a mobiltelefonok imádnak ok nélkül tönkremenni). Minő szerencse, hogy egy hatalmas, ódon ház van a közelünkben! Bemegyünk és szállást kérünk éjszakára, talán még telefonálni is tudunk majd a sárga angyalnak! Egy tiszteletreméltó gróf uraság és kisinasa beenged minket, vacsorát is ad, sőt, még szállást is, gyanús! Hamar rá is jövünk – bejutni könnyű a házba, de annál nehezebb kijönni élve…egy sátánista szektáé a ház, aki istenként tiszteli az Urat. Hogy kijuss élve, meg kell ölnöd őt.

[b]Nehézség[/b]
Igen nehéz, mivel az elátkozott ház roppantmód tekervényes folyosókból és szobákból-termekből áll, nagyon könnyű eltévedni, ráadásul sokhelyütt van halálcsapda, vagy olyasmi amitől megrémülünk – azaz félelem pontokat kapunk. Nos, ha a félelempontunk eléri a tűréshatárunkat, szörnyethalunk a rémülettől, és kezdhetjük ismét az elejétől a kalandot. Ehhez jön még pluszba, hogy sok olyan helyiség van, ahonnét bármerre indulunk, úgyis meghalunk, ilyen a konyha, vagy az áldozati terem. Aki pedig nem tud angolul, aligha fogja kitalálni a titkos ajtót nyitó helyes jelszót.

[b]Főellenség[/b]
Elméletileg a ház ura lenne az, akit csak egy speciális fegyverrel lehet megölni. Hogy miféle úrról is van szó, az csak a könyv végén derül majd ki.

[b]Ami tetszett[/b]
A sötét, bizonytalan légkör a régi lovecrafti viktoriánus horror-regényekből. Sosem hittem volna, hogy ennek a régi kísértetházas Scooby Doo-s témának ekkora vonzereje lehet, főleg manapság, amikor csak úgy nyüzsögnek a véresebbnél véresebb horrorfilmek, ahol a Rosszak előbb ölik meg a Jókat, és csak utána eszik meg az agyukat. Nagyon élethű, jól sikerült a ház, és a hangulat megteremtése, jó nagy adag klausztrofóbiával. Tényleg pontosan olyan érzésem volt olvasás közben, hogy egy titkos, ódon házban bolyongok, keresem a kijáratot, és aki nálam gyengébb, jól megverem…és mindent áthat a bezártság, a bizonytalanság érzete. Komolyan mondom, ez a könyv sikerrel életet lehelt a viktoriánius kori rémregények kliséjébe. Vannak szellemek, zombik, ördögimádók, és mindenféle rémisztő lakók. Elég nagy a bejárható terület is, a harcok sem túl nehezek – a legutolsó kivételével persze, és a kínzókamrában van egy egészen jól összehozott betűs rejtvény is. A pinceszobai csapdában pedig találkozhatunk a Nankával, aki elvileg a Titán univerzumának egyik alacsonyabb rangú démon-istensége, szóval erős a gyanúm, hogy ez a könyv a Titánon játszódik, pár ezer évvel később.

[b]És ami nem[/b]
Elképesztően nehéz, főleg mert áttekinthetetlen a ház (konkrétan nekem az Elátkozott Ház térképe egy nagy, szürke radírfoltot mutatott a végére), és indokolatlanul sok félelempontot lehet begyűjteni. Félelempontok csökkentésére nincs lehetőség, csak, ha rossz irányba mész, illetve még a könyv elején, amikor persze 1 félelem pontod sincs. Ez baj, ugyanis nagyon sokat kell kutakodnod, beszélgetned kell mindenféle emberekkel, és ilyenkor kötelezően kapsz is félelempontokat, azaz ha a félelem tűréshatárod túl alacsony, simán elpatkolhatsz akkor is, ha egyből a helyes útvonalat követed, mivel ott se úszod meg a félelempontokat. És egyáltalán, mi ez a halálra rémülés? Az életem során felhalmozódott félelem-mennyiség akkor éri el a kritikus értéket, vagy mi? Életerő- és szerencsenövelési lehetőség igen kevés van, úgyhogy a sebesülésekkel cefetül kell vigyázni ám, ha nem muszáj, ne vesztegesd az életerődet. Elég sok az olyan út, ami a biztos halálba vezet (ha a konyhába, vagy az áldozati terembe jutsz, kezdheted előlről), előfordulhat, hogy 10-20 lapozás után derül ki, hogy végig rossz úton jártál, és meg fogsz halni. Nevetséges, hogy nem lehet kijutni a házból, hiába megyek vissza a bejárati ajtóhoz, ott áll valami kecskefejű dög, aki nem is él, és úgy befosok tőle, hogy inkább visszamenekülök a házba, ráadásul félrevezető dolgok is vannak a könyvben, például a 4 jelszó közül 3, valamint a bronz pentagrammás nyaklánc. Elvileg legyőzné az ördögimádókat, gyakorlatilag meg lókakát se ér, mert amint odajutsz ahol használnod kell, úgyis meg fogsz halni. A könyv legnagyobb hibája, hogy a végigviteléhez szükség van angoltudásra – Kris kését csak akkor tudjuk megszerezni, ha megtudjuk, hogy jön ki a birtok (Drumer) nevéből a „gyilkosság” szó. A magyar kiadás éppen ezért igen sebhelyes, és ugyanabba a hibába esett bele, mint a Pusztítás Maszkjai az Ifor Tynin-rejtvénnyel…
© SangForrás
 
[b]Design[/b]
Kissé erőltetett az a csöpögő véres betűtípus, de nem szúr túlzottan szemet. A nővényekből (?) formázott rémek a ház előtt egész hangulatosak. A fejezetek közötti mini-grafikák között van áldozati tőr, mágia-könyv, woodoo-baba teleszurkálva tűkkel, meg ilyenek. Minden okés.

[b]Illusztráció[/b]
Abszolút jók. Itt a lényeg annyi, hogy tudnak-e félelmetes hangulatot kelteni, vagy nem. És szerencsére többségük tud. A legjobbak közül: 27., 71., 168., 222. És a gyengébbek közül: 85., 209.

[b]Háttértörténet[/b]
Menő üzletemberként sietünk soron következő üzleti tárgyalásunkra, de autónk éppen akkor robban le, amikor egy elhagyatott pusztaságon hajtunk keresztül. Persze éjjel van, az eső zuhog… de szerencsére (?) megpillantunk egy nagy ódon házat a közelben. Úgy tűnik vannak az épületben, ezért odasietünk segítséget kérni. Nem is sejtenénk hogy mennyien is lehetnek egy ekkora házban…

[b]Eredetiség[/b]
Háát… azt nem lehet mondani, hogy e könyv írója találta fel a spanyol viaszt… Van itt kérem minden: zombi, vámpír, szellem, pokolfajzat, csontvázak, sátánisták, púpos komornyik, fej nélküli lidérc, usw., usw. Kb. egy tucat ismert és nem annyira ismert klasszikus horrorból van összeállítva a szereplőgárda. Mindezek ellenére ez a mix nem rontja el a játékélményt, talán mert a játék jelenünkben játszódik, és ebben a környezetben valahogy minden egy kicsit másképp hat.

[b]Kihívás[/b]
Nem is lenne annyira nehéz, ha csak azt néznénk, hogy az ellenfelek milyen erősek. Csakhogy van itt más is, nevezetesen a Félelem pontok bevezetése (az előző ponthoz tartozik, de ez egy nagyon eredeti vonása a játéknak). A begyűjthető pontok száma 6+K6, tehát maximum 12 pont lehet. Véleményem szerint még ezzel a maximummal is simán ki lehet nyiffanni a félelemtől a játék felénél! Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy 9 ponttal is végig lehet vinni. Na igen, de csakis úgy, ha már előre tudjuk, hogy mi hol van, vagyis, ha már legalább 3-4-szer játszottunk a könyvvel. Na és ha például 2-est dobok az érték kidobásánál, akkor ugyebár már el se érdemes kezdeni… Abszolút a 22-es csapdájával találjuk szembe magunkat, mert ha szeretnénk információkat és hasznos tárgyakat gyűjteni, melyek elengedhetetlenek a túléléshez, akkor meg kéne látogatni minden helyiséget, csakhogy ezzel bizony folyamatosan kapjuk a Félelem-pontokat. Mellékesen jegyzem meg, hogy a ház asszonyával való találkozás (ő mondja el azt az infót, ami nélkül képtelenség sikeresen befejezni a történetet) 2 Félelem pont, a végső nagy küzdelem a Pokoldémonnal pedig 3 Félelem ponttal jár, és rajtuk kívül még mennyi rémisztő alakkal és helyzettel fogunk találkozni…
Az is problémás, hogy valójában mindenképpen be kell járnunk egy bizonyos utat, nevezetesen kell két kulcs, tudni kell a rejtekajtó helyét (a ház asszonyától), és így szerezhetjük meg Kris kését, az egyetlen fegyvert, mely sebzi az Urat, vagyis a főgonoszt. De még nagyobb szívatás, hogy bizonyos helyeken, ha rossz utakra tévedünk, 100% hogy kinyiffanunk. Ilyen például a konyha, vagy ha lemegyünk a pincébe, és sikeresen túléljük az áldozati szertartást, akkor sincs tovább (tessék megnézni a 232-es fejezetet). Összegezve: a játék cefetül szemét.

[b]Főgonosz[/b]
Igen, itt van egy nagy csavar, hiszen valójában nem Drumer grófjáról, hanem inasáról Franklinsről van szó. Lord Kelnorral a játék elején kellemesen elbeszélgethetünk a vacsora alatt (csak vigyázzunk, mit eszünk), Franklinsről azonban semmit nem tudunk meg, csak a játék végén azt, hogy valójában ő itt az Úr. Ez nekem nagyon tetszett.

[b]Rendszer[/b]
Annyiban különbözik a hagyományostól, hogy itt van egy ún. Kezdeti ügyesség, mely addig 3 pontos hátrányt jelent, míg nem szerzünk valami fegyvert. Ez teljesen érthető, hisz egy napjainkbeli üzletember nem karddal a kezében mászkál (legalábbis a normálisabbja). Van amúgy egy viccesen hangzó elírás a könyvben, a szokásos "a kardforgató kezed sérült meg", ami itt elég hülyén veszi ki magát.
Na és a Félelem pont, ami nagyon jó ötlet ugyan, de oltári hiba, hogy nem lehet belőlük lehúzni, ha teszem azt például alszunk egyet. A játékban egyetlenegyszer (!) van lehetőség levonni Félelem-pontot, amikor iszunk egy pohár vörösbort. Van egy másik alkalom, mikor szintén levonhatjuk egy kapott pontunkat, miután meggyőződtünk arról, hogy a nyikorgást mégsem egy rém okozza (vagy valami ilyesmi, már nem emlékszem teljesen). Ez meg totál hülyeség, mert hogy lehet egy már megtörtént megrémülést meg nem történtté tenni utána…?

[b]Hangulat[/b]
Az innen-onnan összeválogatott horrorfigurák ellenére Az elátkozott háznak fantasztikus hangulata van. Szuper atmoszférát tud teremteni, főleg ha éjszaka olvassuk. Néha tényleg félelmetes, és azt hiszem ennél többet nem lehet kívánni egy játékkönyvtől.
Értékelés: 10 / 10
Véleményem szerint Az Elátkozott Ház az egyik legnehezebb Kaland, Játék, Kockázat könyv, melynek oka az össze-vissza kanyargásban kereshető. ([url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=40]A Pusztító[/url] persze ennél is nagyobb falat. A ház feltérképezése sem egy egyszerű mutatvány. Ha majd egyszer eléggé kipihentem magam, talán megpróbálkozok vele.

Jó tíz évig nem sikerült kijutnom a házból. Tucatnyi borzalmas halállal később úgy döntöttem, hogy lehetetlen végigvinni, és biztos voltam benne, hogy az írók nem tesztelték elég alaposan a kötetet. Nemrégiben aztán ismét nekivágtam, és ez alkalommal gondosan jegyzeteltem, és rajzoltam a térképeket, melyen minden lehetséges utat bejelöltem. Három éjszakába telt a dolog. Eközben rájöttem a kirakó nyitjára, és hirtelen minden megvilágosodott.

A ház tele van zsákutcákkal és hasztalan tárgyakkal, melyeket jobb elkerülni. Több ajtó mögé sem érdemes benézni. A szobák többsége csak feleslegesen pazarolja életerőnket, és növeli félelem pontjainkat.

Egyes szobákba több irányból is be lehet jutni, amik következtében olyan helyzetekbe keveredhetünk, amelyhez szükséges tárgy még nincs akkor a birtokunkban. Az író rendkívül ügyesen bogozta össze a helyiségeket, leginkább úgy, mintha egy hatalmas pamutgombolyag lenne az egész. Az egész ház egy hatalmas labirintus. Ezen kívül van néhány duplán megírt fejezetpont, és ami a legrosszabb, azok a pontok, amikhez nem lehet egyértelműen eljutni, és amikhez a korábban megtalált számokkal kell operálnunk.
Értékelés: 10 / 10
Ez a könyv egy kicsit más, mint a többi. Nincsenek Orkok, kardok, sem pedig remény. Egy tipikus horrorsztoriként indul a kaland, egy ijesztő, öreg kúriában, mely a semmi közepén áll. Itt kell a lehetőségeinkhez képest túlélni a megpróbáltatásokat, miközben démonimádókkal, Vámpírokkal, Szellemekkel és más pokoli ellenfelekkel találjuk szembe magunkat.

Ez a szokásostól eltérő forma az, ami megkülönbözteti Steve Jackson műveit Ian Livingstonéitól. Ő volt az első, aki bevezette a mágiát, aki sci-fit írt, most pedig a való világba kalauzol el minket. A mester remekül elegyíti az eltérő történetet a létező harcrendszerrel. Ezen kívül bevezet egy új tulajdonságot, a félelmet is, aminek köszönhetően együttérezhetünk a karakterünkkel, mivel egy ajtó kinyitása könnyen vezethet korai halálunkhoz, míg más könyvekben általában ki tudtuk verekedni magunkat a szorult helyzetekből.

A házban még rémületesebb és még eredetibb teremtmények várnak ránk, és a régi, jól megszokott horrorfilm-kliséket is új köntösbe bújtatja. Ezek látszólag nem is kapcsolódnak egymáshoz, azonban ahelyett, hogy emiatt aggódnánk, inkább élvezzük az utazást, abból nem lehet nagy baj.

Ebben a könyvben még több, a biztos halálba vezető választás van, mint [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=6]A Káosz Fellegvárában[/url], ugyanakkor míg ott úgy érezhetjük, hogy átvertek minket, itt ezek remekül illeszkednek a könyv által keltett légkörbe. Mindenfelé halál leselkedik ránk, egyszerű emberekre. Ennek, és a könyv végén lévő meglepetés-főellenség ellenére is a kötet hű marad az alapvetéséhez, miszerint bármilyen kalandozó át tudja magát verekedni rajta!

Ez a könyv sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a légkörre és a nyomozásra, mint a csatározásra, ami egy kellemes változás a megszokotthoz képest. Ez az egyik személyes kedvencem a KJK sorozatból, mivel tökéletesen keverednek benne a fondorlatos és a véres haláljelenetek, ráadásul eközben nem untat sablontörténettel sem. A borítójáért pedig meg kell dögleni.
Értékelés: 10 / 10
Ez a kedvenc könyvem Steve Jacksontól, és egyben a legfélelmetesebb KJK kötet is, ami a mai napig megjelent. A kaland egy igen szokatlan helyszínen, a jelenbéli Földön játszódik. Igen, itt és most, és csak hogy méginkább alátámasszuk ezt, a főhősnek autója is van!

A történet egy sötét, magányos éjszakán kezdődik, egy borzalmas vihar közepén, a semmi közepén. Vezetés közben félre kell rántanod a kormányt, nehogy elüss egy öregembert, ezzel sikerül összetörni a kocsit, ami működésképtelenné válik. De amilyen szerencsénk van, nem messze a baleset helyszínétől emelkedik egy öreg ház. Persze a szerencsének semmi köze ehhez, a sors ugyanis egészen biztosan hátat fordított nekünk ezen a borzalmas éjszakán.

Így kezdődik az egyik legjobb KJK könyv, és meg kell mondjam, csak jobb lesz (vagy rosszabb, attól függően, honnan nézzük). Az elátkozott ház borítója is a legjobbak közé tartozik: egy ősöreg építmény, melynek egyetlen ablakában pislákol csak a fény, körülötte mindenféle... lényekkel.

Az egyik első dolog, ami felhívja magára a figyelmet a kötet kinyitásakor, az új FÉLELEM tulajdonság, mely jelzi, hogy a szoros értelmében halálra rémíthetnek minket. Ugye milyen jól hangzik? Mert valóban az! Különös módon egyetlen másik könyv rémlik csak, ami a FÉLELEM tulajdonságot használta volna, mégpedig a [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=26]Csillagközi Fejvadász[/url]. Dehát a tulajdonságuk önmagukban még nem jelentenek semmit...

A másik dolog, amire hamar fel lehet figyelni, az az, hogy nem csakhogy fegyvertelenül és mindenféle felszerelési tárgy nélkül vágunk neki a kalandnak, de még csak harcosok sem vagyunk. Ami nagy kár, hiszen a könyv végére a KJK történelmének eddigi legfélelmetesebb ellenfelével nézhetünk szembe!

Szeretem a történet légkörét, itt tényleg egyedül vagyunk mindenki ellen, szinte senkihez sem tudunk fordulni segítségért és sehová sem menekülhetünk el.

Zseniális könyv, tele ijesztő és hátborzongató jelenetekkel és jó öreg, régi vágású horrorral!
Értékelés: 8 / 10
Ez a KJK sorozat egyik egyedülálló kötete abból a szempontból, hogy a megszokott világunkban játszódik: nem a messzi múltban, nem a távoli jövőben, hanem most! Az elátkozott ház szakít a megszokott küldetésekkel: nem a világot kell megmentened valamely gonosz lény fenyegetésétől, kezdeti feladatod egyszerűen annyi, hogy túléld az éjszakát. Végül azonban a ház elpusztítása is céloddá válik. A borító nagyon laza, a belső illusztrációk szépek, a fogalmazás eredeti és érdekes. A könyv igazi horrorfilm-érzetet kelt. Mindezen egyedi vonásoknak köszönhetően remek része a KJK sorozatnak.
Megkezdődik hát a kalandod Hádész Házában, Steve Jackson kiváló horrorjátékkönyvében. A kaland gyakorlatilag nem szól másról, minthogy túléld ennek a borzalmas kúriának a szörnyűséégeit, melyből kétségbeesetten keresed a kiutat. Szerencsére nem minden gonosz, amivel itt találkozol... A könyv megfogalmazása remek, rengeteg különféle, kellemesen ijesztő találkozásban lehet részed. Olyannyira, hogy még egy ,,félelem'' pontszámot is bevezetett az író, hogy nyomon lehessen követni azt. Valahányszor megijedsz, félelem pontot kapsz jutalmul. Ha elér egy bizonyos értéket (1k6+6-ot, melyet a sztori elején kell megállapítani), halálra rémülsz és a kalandnak vége. Mindent összevetve Az Elátkozott Ház a jobb kalandok közé tartozik, melynek befejezése még egy meglepetést is tartogat a számunkra.
hr
© Nheil
2023. december 10. 14:58 | Válasz erre | #116
Jackson Varázslat! sorozata közben azért időt szakított még egy unikális koncepciójú történethez, ez lett az Elátkozott ház, ami a jelenkorban játszódik, horror/fantasy elemekkel tarkítva. Itt még tonnaszámra gyűltek a kreatívnál kreatívabb ötletek tőle, ezért kissé érthetetlen, hogy ezután már alig adott ki könyvet Jackson. Amíg Livingstone nem tudott/akart kilépni a Tűzhegyben lefektett fantasy alapokból, Jackson sokkal tágabb keretekre engedte a fantáziáját.

A jelenkorban (tehát a 80as években) játszódó történet szerint a Hősünk egy ezúttal egy mindenapos, átlagos üzletember figura, aki csak oda szeretne éri a másnapi tárgyalására. A nem minden klisétől mentes háttérsztori szerint lerobban az autó, ömlik az eső és más lehetőség nem lévén egy kísérteties házba kopogtatunk be. Hamarosan persze kiderül, hogy NAGYON rossz helyre csöppentünk.

Az atmoszféra nagyon rendben van, abszolút átjön a félelemérzet és a feszültség. Apropó félelem, ezúttal bevezetésre került a három főérték mellett a félelem is, ami abszolút nagy szívatás. Ha ez a pontunk eléri a nullát, akkor szörnyethalunk. Na most, az ideális úton mindenképpen össze kell szednünk 8 félelempontot, vagyis ha 1-et vagy 2-t dobunk a karakternek, jobb, ha el se kezdjük. Ez azért lelombozó, főleg ezt a tanácsot olvasva a könyv elején : "Az egyetlen helyes út a minimális kockázatot jelenti, és minden játékos - függetlenül attól, milyen gyenge kezdő pontokkal vág neki -, elég könnyen végigmehet rajta. " Ez tehát konkrétan nem igaz. És persze előismeret nélkül a szerencsétlen kalandozó úgyis bele fog nézni a legtöbb lehetőségbe, hiszen információkat, kulcsokat, jelszókat, csodafegyvert (szó szerint, Kris kését ugyebár) kell keresnünk, de ezzel ki fogunk fogyni a félelempontokból. Ráadásul alig akad szerencse, ügyesség és életpont utántöltési lehetőség, amik mondanom sem kell, szintén rohamosan fogynak. Ez az igazi jacksoni szadizmus, ha nem nézel be mindenhova, bukni fogsz, mert nem lesz a birtokodban a szükségtes tárgy, de ha mindenhova benézel akkor is buksz, mert meghalsz a félelemtől és/vagy a halálpontoktól. A legbizarrabbak azok az irányok, ahol akár 10+ fejezeten keresztül is továbbhaladsz a biztos végzet felé és akármit csinálsz, akkor is meghalsz. És ezek nem is 2 mondatos töltelékek, hanem néhol igen hosszú, olvasmányos leírású részek (pl. az áldozati szertartás). Mit gondolhatott ilyenkor Jackson, miért jó ez…

Tehát a nehézség igen magas, inkább az elborult kategória, de még ezt is tudja tetézni a mester majd a Pusztítóban. Kinek van mégis kedve 40szer újrakezdeni egy kalandot, mert folyton meghal? Mikor a sztori szerint eleve nyomoznunk kell, erre a kedves író a kinyitható szobák háromnegyedében csak szanaszét szívat minket. Tehát marad a csalás, az egyujjkétujjhuszonegyujj-szabály, vagy ha nosztalgiázik az ember, inkább felejtsük is el a játék részét a könyvnek és menjünk végig a javasolt végigjátszáson, mert a történet amúgy pazar. Ez a kettősség nagyon nehézzé teszi a pontozást, mert a kiváló hangulatot, ötleteket egyszerűen megerőszakolja az ilyen extrém szintű nehézség.
Ha csak a történetet, hangulatot, ötletet nézem akkor 10/9
Kombinálva a nehézséggel, úgy már sajnos inkább 10/5
The city changes but the fools within are always the same.
2020. június 4. 21:29 | Válasz erre | #115
Ezt esetleg nem tervezitek színesben kiadni? Biztos lenne rá kereslet, talán nem csak szerintem ez messze a legjobb kjk könyv...
© Vikky
2019. november 7. 08:29 | Válasz erre | #114
A házban nincs fürdő meg retyó. A lenti szertartásos jelenet után ez elég kemény lehet...
© balcso
2019. augusztus 14. 14:00 | Válasz erre | #113
Én is próbálkozom még vele, korábban nem játszottam még végig.
Úgy látom még nagyon üres a tabella (2 játékos szerepel rajta).
Ki ismeri az [url=https://play.google.com/store/apps/details?id=ute.example.elatkozotthaz&hl=en_US]Android appot[/url]?

© cock
2019. május 2. 22:25 | Válasz erre | #112
Ügyes kis rajzok. Köszönjük. :)
© twillight (Kövérorr)
2019. május 2. 22:13 | Válasz erre | #111


[url=https://ibb.co/6rbjVNC]emelet[/url]

[url=https://ibb.co/T4DyyPj]földszint[/url]

[url=https://ibb.co/T8pvpQP]pince[/url]
© cock
2019. május 2. 20:08 | Válasz erre | #110
Linkekként kellett volna berakni, mert így bár képként kezeli a fórum, de a képek helyett csak a tages szöveg jelenik meg, ami viszont nem jelölhető ki. LOL
© twillight (Kövérorr)
2019. május 2. 19:54 | Válasz erre | #109
Felcsaptam vagy kéttucat fordítási hibát, amik miatt aki térképezni akart, nyilván nem nagyon boldogult.

Amúgy maga az eredeti térkép is olyan, hogy látszik, belezavarodott az író.

A pince még a legkevesebb, de ott is látszik hogy eredetileg ha bebóklásztunk a szertartásra, nem jelentett game overt.

[img=https://ibb.co/T8pvpQP]pince[/img]

Az emelet érdekesebb, ott egyértelműen elcsúszott pár másolóslap. De még ez is könnyű.

[img=https://ibb.co/6rbjVNC]emelet[/img]

A földszinttel van a legtöbb probléma. Steve elfelejtette hol az ebédlő, valamint összekeverte a szalont (drawing room) a fogadószobával (receiving room, ahol az átjárható tükör van).
De azért ezt is sikerült megfejteni.

[img=https://ibb.co/T4DyyPj]földszint[/img]
2016. november 11. 21:01 | Válasz erre | #108
Az elsőt és az utolsót olvastam. Szerintem mindkettő jó volt. Az utolsó szerintem jól visszaadta a hangulatot, bár maga a könyv kicsit lineáris volt. A német nem tudom mikor készült, de a két angol a 80-as években, talán ennek is köszönhető a gyenge borító. :)
© SorgUR
2016. október 28. 20:33 | Válasz erre | #107
Köszönöm!
Valaki nem tervezi esetleg lefordítani valamelyiket? :)
2016. október 28. 19:37 | Válasz erre | #106
Inkább nulladik rész az, nem második. De nyilván értem, mire gondolsz.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© [törölt felhasználó]
2016. október 28. 18:31 | Válasz erre | #105
2016. október 28. 16:34 | Válasz erre | #104
http://www.gamebooks.org/show_series.php?id=173

1. Where the Shadows Stalk
2. Terrors Out of Time

http://www.onlinegamebooks.com/index.php?book_id=58

Stadt der Dämonen
© SorgUR
2016. október 24. 01:46 | Válasz erre | #103
Cím szerint? Jöhet mindhárom!
2016. október 13. 11:56 | Válasz erre | #102
Németül olvastam egyet és angolul tudok még kettőről, ami ilyen Cthulhus világban játszódik vagy nagyon hasonlít rá.
© SorgUR
2016. szeptember 30. 23:50 | Válasz erre | #101
Köszönöm szépen az ajánlást.
Meg is rendeltem tőle.
© Vikky
2016. szeptember 30. 08:12 | Válasz erre | #100
Ott van például a Szlobodnik Gábor féle könyv, a Bizonytalanság Börtönében. Nagyon jó alkotás!
© SorgUR
2016. szeptember 30. 07:59 | Válasz erre | #99
Sziasztok! Azt szeretném kérdezni, hogy tudnátok-e más, ehhez hasonló játékkönyveket ajánlani?
Jómagam ezen kívül csupán az előkészületben lévő Rettegés házáról tudok.
Bármilyen modern/gótikus horror jöhet!
A legjobban olyasminek örülnék, ami a Cthulhu-mítoszon alapul, vagy legalább is visszaadja Lovecraft világának hangulatát, de tudomásom szerint nem sok ilyen van - legalábbis magyarra fordítva.
© cock
2016. május 24. 16:05 | Válasz erre | #98
OKé, megnövelte a támadóerőmet 3-mal. Sokra nem megyek vele. Mert kb. ugyanakkora eséllyel sebezzük egymást.
© cock
2016. május 24. 15:34 | Válasz erre | #97

Hello emberek!

Ez most komoly?!

[url=http://i.imgur.com/fUbqsbX.gif]Ó jaj![/url]
2016. február 11. 21:55 | Válasz erre | #96
Az egyik betűre 4, a többire 2 lehetséges válasz van. Viszont ha a proggiban gondolkodsz, akkor fontos, hogy csak olyan szót fog a rendszer elfogadni, amivel a kaland során már találkoztál is. A többségük nevek, amikkel például az ajtókon lehet találkozni. De van olyan is, ami egy levélben szerepel, és olyan is, akivel konkrétan találkozol. Az egyik elfogadható megoldás egy tárgy neve. A könyvben szerepel két olyan lehetőség, ami a programban nem, méghozzá a fehér és a szürke köntöst viselő mester, amik nettó baromságok, mint M betűvel kezdődő szó. A konkrét válaszokat egyébként megtalálod a [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=14]könyvben[/url], a 235. fejezetponttól kezdve.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2016. február 11. 14:58 | Válasz erre | #95
De ha mégis oda tévednék,akkor mik a jó válaszok?
2016. február 8. 21:06 | Válasz erre | #94
Jogos. Valamiért biztos voltam benne, hogy a kínzóterem már a pincében van, de úgy tűnik tévedtem. Az biztos, hogy nem kell hozzá betérned, az csak egy opcionális rész. Utána a Krist kell gyorsan megkaparintani.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© [törölt felhasználó]
2016. február 8. 18:42 | Válasz erre | #93
2016. február 8. 18:29 | Válasz erre | #92
[img=egyeb/hohmap.png]house of hell térkép[/img]

Amúgy -- legalábbis ha emlékezetem nem csal -- ha már a kínzómesternél jársz, akkor akár abba is hagyhatod, mert rossz irányba mész.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2016. február 8. 14:26 | Válasz erre | #91
Mégis hogyan lehet túljutni a kínzómesteren?
2016. január 13. 20:37 | Válasz erre | #90
Van ehhez a neten térkép?
© cock
2015. október 23. 05:20 | Válasz erre | #89

Hát ez kurva jó:

[url=https://www.youtube.com/watch?v=wTFZx5MtFBA]HoH[/url]
© cock
2015. október 22. 23:22 | Válasz erre | #88
Ó! Azt hittem, ezt nem kell kifejteni.
Mondjuk például az, hogy nem kezdesz el csalni meg nem nézel meg egy végigjátszást, ami a legkevesebb szenvedéssel jár stb..

Például végigjátszod az androidos verziót hardcore-ban. Hát nekem nem sikerült.

Vagy pl. értelemszerűen az megengedett, hogy ha sokszor játszod egymás után, akkor egy-egy durvább részt elkerülhetsz, ha már felismered, hogy ott biztosan kedvezőtlen lesz a helyzet a karakteredre nézve.
© twillight (Kövérorr)
2015. október 22. 08:57 | Válasz erre | #87
Mi számít "emlékezet"-nek?
© cock
2015. október 21. 15:21 | Válasz erre | #86
Csak egy kérdés:
Ki az akinek egészen a végéig nem sikerült halálra rémülnie és emlékezetből játszotta? :)
© twillight (Kövérorr)
2015. október 18. 11:38 | Válasz erre | #85
A teljesen megbízhatatlan magyar wikit üti a nemzetközi wiki:
https://en.wikipedia.org/wiki/Mephistopheles

Szóval DE. Egészen.

"Mephistopheles (/ˌmɛfɪˈstɒfɪˌliːz/, German pronunciation: [mefɪˈstɔfɛlɛs]; also Mephistophilus, Mephistophilis, Mephostopheles, Mephisto, Mephastophilis and variants) is [u]a demon featured in German folklore.[/u]"

Amúgy a szobák inodklásai, csak hogy tovább tisztuljon a kép:
- nyilvánvalóan mind, kivéve az Erasmus, ami a "tudást kutató" szobája, azaz a játékosé, démoni/ördögi nevek.
Hogy miért Erasmus-szobába szállásol el a gonosz? Mert "a kíváncsiság ölte mega macskát".
- Azazel: hát bizony itt súlyos tápokat szedhetünk össze
- Mephisto, a hazug, aki látszólag segít. Itt találunk [spoiler2]egy kötelet[/spoiler2], ami bár jó, nemsegít rajtunk.
- diabolus, avagy ördög. Igen, kisbetűvel ahogy helyes. Minimális jótéteménnyel megkísért, hogy aztán nagyot szívjunk (azért ha 'erős a hitünk' még túlélhető)
- Shaitan: ez az újszövetségi értelemben szerepel, ő a legfőbb ellenség
- Mammon: a hamis isten, aminek hívei azt hiszik pénzen minden megvehető - még Isten jóindulata is. Tévednek. Amit itt találsz talán nagy értékű, de hatalmas bajba sodor.
- Asmodeus: a megfelelő legenda amivel megérthetjük, miért egy szövetséges kultista található itt egy talmudi történet, ami elmondja, hogy Salamon Templomát ez a démon építette. Ő a Rászedett Balek.
- Eblis: a nem-is-angyal nem-is-ember dzsinnek könnyen árthatnak, de nem feltétlenül. Mondjuk arra ne számíts hogy jót tesznek - bár végül a fenyegetést elkerülöd ha itt nyugton maradsz amire mondhatjuk hogy a szoba megvédett egy harctól.
- Tuttivillus: hát ha ide bemész, az óhatatlanul hiba.
- Belial: a hazugság és csalás démona.Ebben a szobában mindössze lepedőkkel letakart,régi bútorok vannak,amelyek lényegében tényleg érték nélküliek,és még így is "jól át tudnak verni" - de azért jobb ha nem ásunk túl mélyre a dologban!
- Abaddon/Apollyon: az ószövetségi formában van hazsnálva, ahol a jelentése nema Jelenések Könyvének démona, hanem "a feneketlen mélység, a holtak birodalma". A "feneketlen mélység" viszont már a János Jelenéseire utal(hat), hová vetteték a Sátán - íme a magyarázat miért segít nekünk aki itt van.
- Balthus: https://en.wikipedia.org/wiki/Balthus Ő az, "akiről nem tudunk semmit. Lássuk művét!" - Miért van itt egy zombi? Kicsoda Balthus? Miért záródik be az ajtó, és miért van belüla kulcs? Nem tudni, de roppant önmagába zártnak tűnik az egész.

---------------
---------------

Egyéb kommentek:
- a púpos az elején miért hozza be a második adagot az altató italból?
- a minimális végimászáshoz 9, a rendes végigjátszáshoz minimum 10 maximális félelem szükséges, míg sehol nincs lehetőségünk csökkentésre
- csak a vakszerencse alapján lehet egyáltalán bejutni a házba, mert lehetetlen megszerezni ugyanabban a játékban mind a fehérborról, mind a megfejtéshez szükséges kulcsról szóló infót. Nem értem miért nem nézhetek meg bármelyik két képet legalább úgy mint a Mélység Rabszolgáiban, ahol 4-ből 3-szor a megfelelő ablaknál kell leereszkednem a rendelkezésemre álló 3 próbálkozából hogy a megfelelőszemélyt vádolhassam meg.
- mégis miből kéne kitalálnom hogy a sajtot ne egyem meg?
- miért nem szívok ha bárányt eszek?
- mi értelme van a kínzómesteres résznek?
- na és a tükrön való átlépés után vagy 60 fejezetpont arról szól hogy meghalsz. A világ legnagyobb pazarlása.
- ha egyszer van ezüstkés, miért nincs értelme használni? (kísérteten, farkasemberen)
- a két dándog mitől változik "láthatatlan támadó"-vá az egyik ponton, sebezhetetlenné a másikon, szimpla ellenfélé a harmadikon?
És mi problémája van az öreg asszonynak a fiatal asszonnyal hogy rájukküldte a kopókat?
- mielőtt bemennénk kihallgathatunk egy társalgást ahol azt kérdezi egyik a másiktól: "valóban azt gondolod, látogatónk lesz?"
Ezek szerint számítanak ránk, tehát valami részünk lenne a szertartásban. Ehhez képest ha el is kapnak, pikk-pakk kiszabadulunk. Még csak nem is őriz senki.
PS: [u]ugyene társalgás miatt én mindig azt hittem a főhős nő.[/u]
- a 264-en azt mondja "készül hogy áldozatot mutasson be a férfin", ám a hozzá tartozó képen épp egy nőt igyekszik feláldozni. Aki ráadásul teljesen más mint akit aznap fel akartak áldozni: őt a 209-en ugyanis láthatjuk (és különben is elmondták hgy szőke, a 264-en meg egy barna van).
- a házban túl sok a gyógyulás a harcokhoz és azok nehézségéhez képest.
- mivel korántsem egyértelmű hogy a kris az most ügyességet, vagy támadóerőt ad, hát elég durva követelményei vannak a sikernek:
12 ügyesség hogy azért meg is tudd ütni
12 szerencse, mert hiszen ha ritkán ütöd meg, az kell hogy számítson
10 félelem, mert ha összeszedsz mindenszükséges nyomod eza minimum hogy túléld a minimálisan összegyűlő 9 félelmet. Ezen felül EGYSZER lehet hibázni ijedezésnél, viszont számtalan lehetőség van megijedni!
Az életerő amin meglehetősen lehet spórolni, főleg a(szükséges) magas ügyességgel, hiszen úgyis mindent visszagyógyulunk, így csak az utolsó csatában fog számítani, és ott is csak azért hogy több lehetőségünk legyen bevinni a szükséges számú ütést.

Btw, megfigyeltem hogy még az alacsony té-jű ellenfeleket hazsnáló könyvekben is gyakori hogy ügyesség és/vagy szerencse maximálisként van megkövetelve, különben úgy járunk mint a fémcinegével (pengecsőrű madár) a Lázadók Bolygójában: ha egyszer is megöl (ti. elrontod a épességpróbát), akkor neked meszeltek.
2015. október 18. 08:38 | Válasz erre | #84
Mefisztó... nem egészen.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mephistopheles
© twillight (Kövérorr)
2015. október 17. 17:32 | Válasz erre | #83
Mefisztó az német eredetű, jelentése "HAZUG".

A "sátán" héber eredeti jelentése NEM ellenség, hanem "ellenkező, vádló". "Ellenség" jelentéssel az újszövetség ógörög "sátán"-ja ruházta fel a figurát, mert a MŰVELETLEN TUSKÓ csak látta leírva a szót, de nem tudott héberül, hanem egy HASONLÓ ALAKÚ ógörög szót kezdett használni.

Mammon: ÓGÖRÖG eredetű

Asmodeus: elsősorban megjegyzendő hogy a judeokeresztény mitológiában NINCSENEK FÉLANGYALOK. ÓGÖRÖG eredetű. Egyszerűen A DÉMONOK KIRÁLYA, nem bármi egyéb kreténség.

Eblis: semmiféle "kétségbeeséshez" nincs köze. Az általános írásmódja amúgy Yblis, a dzsinnek feje az iszlám mitológiában. A dzsinnek ott afféle tűzlények.

"Tuttivilus" az valójában Titivillus, olyan démon (i.sz.1285-ben találták ki ezt a mesefigurát) ami/aki hibák vétésére készteti a kódexmásolókat.
2015. augusztus 27. 20:08 | Válasz erre | #82
Erre szoktam azt mondani, hogy csak az nem vét hibát, aki nem csinál semmit [smiley]nevetes1[/smiley]
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2015. augusztus 27. 12:23 | Válasz erre | #81
Emiatt nem tudtam végigvinni. :)
2015. augusztus 16. 16:01 | Válasz erre | #80
Végignyálaztam ezt a könyvet a programban, és valóban találtam benne egy csúnya hibát. Mordana nevét véletlenül néhány helyen Morgana-nak írtam. 5 perc, és javítva lesz. Ha valaki talál még valamit, kiabáljon/dobjon üzenetet, lehetőleg a hibával együtt, és javítom.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2015. augusztus 14. 23:53 | Válasz erre | #79
Dobtam üzenetet.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2015. augusztus 14. 20:59 | Válasz erre | #78
Rossz, hogy itt online nem lehet végigjátszani, csak igazi könyvben. Próbáltam online, de olyan hiba van az oldalon, ami miatt nem lehet végigjátszani.
2015. január 31. 01:15 | Válasz erre | #77
Megvan neked PDF-ben, elküldöd őket nekem? :)
2015. január 30. 09:34 | Válasz erre | #76
Ismerem a művet. :) Én sem szeretem, ha a könyv nehézsége csak abból áll, hogy a főellenség értékeit maximalizálják. Az Elátkozott Ház hangulata fogott meg, illetve az, hogy igazán kemény kihívást jelent.
© killmaster (Savanyúhas)
2015. január 29. 23:02 | Válasz erre | #75
Picit beleolvastam a Horror házába... Hát az író le sem tagadhatná honnét vette az alapötletet, még egyes fejezetpontok is kissé áthallásosak, de ezzel nem azt mondom, hogy felejtős történet. Ihatunk Klub szódát, vizet, kávét, brandyt, portói bort és még azt is megkérdezik tőlünk melyik focicsapatnak szurkolunk. Hát a fickó nem Milán rajongó, annak utánanéztem... :-) Úgy tűnik itt is PokolDémon a végső ellenfél csak itt a 280-as fejezetpontnál van a vég, ahol a végén még a nap is kisüt, mert hogy hajnal lesz... Ja és a ház itt összedől, nem gyújtogatnak! Első olvasatra nehéz megítélni, igaz engem nem az efféle történetek hoznak lázba...
© Anry
2015. január 29. 20:08 | Válasz erre | #74
Támogatom. Ha nincsen bennük függönyös fejezetpocsékolás. :)
© SzG
2015. január 29. 16:31 | Válasz erre | #73
Hát igen... Legyen Ház-Fanfiction-különszám! :))

\"Azért kaptam fel a fejemet ezekre, mert Az Elátkozott ház az egyik kedvenc könyvem.\"
Nekem is... bár ez gondolom nem is túl meglepő, elvégre szintén összehoztam egy hasonló könyvet annak idején (Bizonytalanság börtönében; ha esetleg nem ismernéd, itt találhatsz róla infókat meg olvasói kritikákat: darkjk.atw.hu. Bocs az önreklámért :)) ).
© SzG
2015. január 29. 16:24 | Válasz erre | #72
Aha, hát egy próbát mindkettő megérne... főleg, ha \"nem a dobókocka játssza a főszerepet a kalandban, hanem a döntéseink\", ahogy Killmaster írta (ennek kimondottan örülnék amúgy). :)
Köszi a fordítást. (Egyébként szerintem nincs különösebb baj velük... meg a többi zagoros-fordítás is kb. ilyen. :) )
2015. január 29. 15:55 | Válasz erre | #71
Mindkét történet 400 fejezetpontos, így hamar megtelne egy Zagor.hu játékfüzet.:)
2015. január 29. 15:21 | Válasz erre | #70
A rémület háza

\"Ez a birtok valószínűleg néhány rettenetesen gazdag, különc öregemberé, akik belefáradtak a pénz hajszolásába, így ideköltöztek. Talán én is ugyanezt tenném a helyükben.\" Kinyitod a csomagtartót, és kiveszel két bőröndöt. Nem tudod mit tartogat a sors számodra. A ma este egy emlékezetes este lesz...

Ez a másik könyv fülszövege. A fordítás és fogalmazás szintén ugyanazon a színvonalon van. :)

A House of Horror egy előzmény történet, a Curse of Drumer pedig a House of Hell folytatása. Azért kaptam fel a fejemet ezekre, mert Az Elátkozott ház az egyik kedvenc könyvem.
2015. január 29. 15:11 | Válasz erre | #69
Drumer átka

A Pokol szolgái RÁD vadásznak!

Barátaiddal egy sötét romnál találkozva egy félelmetes titokra bukkansz. Drumer gonosz háza hónapokkal ezelött elpusztult, de most néhány vérszomjas szolgáló igyekszik visszaállítani ezt az iszonyatos hatalmat. Egyértelműen fenyegetést jelentesz szörnyű terveikre nézve és a pokol erőit is bevetik, hogy megakadályozzák menekülésedet. Egyetlen esélyed, hogy megmenekülj, ha Isteni fegyvereket keresel, és megtöröd Drumer Átkát!

Vállalod a kihívást?

Sajnálatos módon sem irodalmár, sem angol tanár nem vagyok, de ez egy elsietett amatőr fordítás a Curse of Drumer fülszövegéből. Pdf változatban elérhető angol nyelven.
© SzG
2015. január 29. 14:29 | Válasz erre | #68
Engem viszont nagyon érdekelnének... valamelyik Zagoros-füzetbe esetleg beleszuszakolhatnák őket a szerkesztő urak [smiley]eplus2[/smiley] (ha már a nem túl igényes Halállabirintus 3 is ki lett adva, ráadásul könyv formában)...
Amúgy kb. miről szólnak? Valami fülszöveg/összefoglaló vagy ilyesmi nincs esetleg valahol?
© killmaster (Savanyúhas)
2015. január 29. 12:46 | Válasz erre | #67
Kissé fenntartásokkal kezelem én a rajongói történeteket. Mintha az Éjféli tolvajnál is láttam volna egy 2. részt, de erre most nem esküdnék meg. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy élvezhető sztorikról van szó, csupán nálam az Elátkozott ház nem fér bele a top 10-be... Annyiból viszont tetszetős a történet, hogy nem a dobókocka játssza a főszerepet a kalandban, sokkal inkább a döntéseink!