285

Paido gyenge pulzusa erősödni kezd, homlokán izzadságcseppek jelennek meg. Ezek gyógyulásának első jelei. Hamarosan eszméletére tér egy olyan álomból, mely sokaknak az utolsó hosszú útja lett volna ebben az életben. Semmire sem emlékszik az elmúlt órák eseményeiből, így te próbálod néhány mondatban ecsetelni a történteket. Kísérőd elhűlve hallgatja a szavaid.

- Egy Helghast! Miképp lehetséges ez? – rázza a fejét hitetlenkedve.

- Gnaag, a Sötét Úr szolgái már beszivárogtak a birodalom területére, így ebbe a kolostorba is. Rejtve voltak, de félek, közeleg a nap, amikor felfedik valódi kilétüket, hogy a külső és belső ellenség egyszerre bomlassza meg a város védelmét, és romlást hoznak erre a területre. Felismerték kilétünket, és meg akarnak akadályozni küldetésünk sikerében.

- Ez nagyon rossz hír Magányos Farkas! – mondja Paido nem kis aggodalommal. – Nem engedhetjük meg magunknak a további késlekedést! Ha Talestria birodalma elbukik, mielőtt elérnénk a mocsarat, akkor a küldetésünk lényege elvész.

Ez a gondolatmenet arra készteti Paidot, hogy talpra kecmeregjen és együtt valamiféle kijáratot keressetek innét, lapozz a 201-re.