236

No és milyen célból indultatok el Tharro városába? – kérdezi a Trost udvarias, de kíváncsi hangon.

Úton vagyunk Syada városa felé! – feleli Paido. Arrafelé tartunk, valamiféle zsoldos munkát keresni. Hallottunk Luukos városának ostromáról, és úgy gondoltuk talán lesz néhány módosabb gazda, akik alkalmaznának bennünket, hogy védjük értékeiket

A katona jót kuncog és megdörzsöli tömpe állát.

- Úgy érzem, nem sértelek meg titeket azzal, ha azt mondom, hogy ha Zegron és rablóhada megtámadja a Syada közelében lévő farmokat, ott többre lesz szükség két zsoldosnál. A helyetekben én Tharroban maradnék, rengeteg munka akadna ott számotokra. Fogadjátok meg a tanácsomat és hagyjátok a hódítókat a hadseregre. Majd mi az orrukra koppintunk!

A hajópadló hirtelen meginog alattatok, ahogy az uszály elindul. Egyetlen új utas szállt fel Mézlakban, egy vékony termetű szürke szemű egyén. Lassan leballag a söntéshez vezető lépcsőn, és megáll néhány pillanatra, hogy a köpenyéről és a széles karimájú kalapjáról lerázza az esővizet. Oldalán egy keskeny pengéjű kardot visel, a kezében pedig olyan koromfekete színű bőrkötéses könyvet szorongat, mint a ruházata. Egyetlen szó nélkül leül a söntés egyik szabad homályos sarkába, majd elmerül az olvasásba. Valami rossz előérzet fog el, ahogy a fickót figyeled, lapozz a 166-ra.