232

Csöpögő kai köpenyed felakasztod egy üres szék támlájára, közel a lángoló fahasábok melegéhez. A fogadó vendégei kíváncsi pillantásokkal méregetnek benneteket, és egymást közt sutyorogva találgatják megjelenésetek okát. Paido leveszi a hátizsákját és kapucnis köpenyét, mielőtt az asztalodhoz csatlakozna. A sutyorgások egyre csak fokozódnak, amikor a síkság népe meglátja sötét bőrét és fonott len haját.

- Ne törődjetek velük! – tanácsolja a törpe. – Nekik mindenki gyanús, aki nem ennek a földnek a szülötte. A mostani bizonytalan hírek erre még rá is tesznek egy lapáttal.

Jóindulatúan bólintasz, és biztosítod a törpét, hogy nem kell tartaniuk két fáradt kalandortól, akik észak felé igyekeznek, hogy munkát találjanak. Paido időközben a csomagja után nyúl, és elővesz egy fél vekni fekete kenyeret és némi sózott húst. Épp arra készül, hogy téged is megkínáljon belőle, amikor egy felháborodott hang üti meg a füled.

- Mégis mit gondolsz, mit csinálsz te itt? – kérdi dühödten a törpe.

Nyoma sincs már a korábbi kedélyes viselkedésének, úgy tűnik nagyon zokon vette, hogy a fogadójában saját ételeteket eszitek. Sietős léptekkel az asztalotokhoz megy, kezével lesöpri az ott található ételt a padlóra, és csak ennyit szól:

- Kifelé! Menjetek innét, mielőtt kidobatnálak benneteket! – szól egyre mérgesebben.

Ha azonnal távoztok innét, és elhagyjátok a fogadót a szakadó eső ellenére, lapozz a 294-re.

Ha inkább a fogadós szeme közé nevetsz, lapozz a 49-re.