286

Páncélos őrök kíséretében vezetnek végig egy acéllemezekkel bélelt átjárón, nyomotokban a gúnyolódó tömeggel. Pofoznak, leköpködnek, és átkokat kiabálnak feléd. A kísérőid végül megállnak egy jókora vasajtó előtt, és leveszik a sérült csuklóidról a bilincset. Lándzsáik hegye szinte a torkodat súrolják, esélytelenné téve még a menekülés gondolatát is. Az ajtó csikorogva kitárul, és vidám tetszésnyilvánítás közepette belelöknek egy büdös szagot árasztó gödörbe.

Üdvözlünk a labirintusban! – szól a fejed fölül valahonnét gúnyosan Lord Zahda. Miközben megpróbálsz feltápászkodni, a felülről valamiféle kavargó köd támad, mely végül egy halálfej alakját veszi fel. Vészjósló zöld szemek bámulnak rád a csontos szemüregekből, és egy bírói paróka borítja a test nélküli koponyát.

- Azért jöttél, hogy megölj engem, de terveid meghiúsultak, és most szembe kell nézned tetteid következményével! Arra ítéltettél, hogy belépj a labirintusba. Ha sikerül élve áthaladnod rajta, megkímélem az életed, ha viszont kudarcot vallasz, nos… akkor az biztosan a halálodat jelenti majd. Megfelelő vég annak, aki a végzetet jött keresni ide.

A koponya lassan eltűnik a ködben, és halálos csend támad. Egy félkör alakú árnyékot veszel észre a falon, mely eléggé nagynak és sötétnek látszik. Süvítő szélroham csap ki onnét, és rádöbbensz, hogy a labirintus bejáratánál állsz.

- Belépni! – szól egy parancsoló hang! – Lépj be, vagy halj meg ott, ahol állsz.

Ez nem üres fenyegetés! Egy számszeríjvessző csapódik bele a talajba csupán néhány centire a lábadtól. Egy újabb kattanás meggyőz arról, hogy a következő lövés már nem fog célt téveszteni. Vonakodva bár, de belépsz Zahda nagyúr labirintusába, lapozz a 111-re.