159
Habozás nélkül berontasz a hozzád közelebbi bronzajtón, remélve, hogy ellenfeleid nem vettek észre. Egy félhomályos trónterem márványkövén jársz, lépteidet visszaverik a kör alakú terem falai. A szoba közepén egy mély gödör található, melyből hegyes vaskarók állak ki, amiket perzselő lángok fognak körbe. Odafenn a magasban egy csillogó aranytrónus lebeg, de ennél többet nem igazán tudsz kivenni az itt uralkodó fényviszonyok miatt.
- Te vagy az a halandó, aki dacolni merészel Zahda nagyúr erejével? Szembe mersz szállni Kazan-Oud urával? - kérdezi egy baljóslatú mennydörgő hang.
Egy vakító fehér fény tör elő a magasban lebegő trónus felől, mely körbefog téged. Kétségbeesetten próbálsz megmozdulni, ám izmaid lemerevedtek, nem engedelmeskednek az akaratodnak.
- Tudom a küldetésed célját Magányos Farkas. Személyazonosságodra fény derült, míg az útvesztőmben bolyongtál. Azért jöttél, hogy ellopd azt a tárgyat, mely hozzám tartozik. Egy ilyen bűnös cselekedetért halál jár!
Ahogy elhangoznak a baljóslatú szavak egy perzselő tűzgolyó érkezik a magasból, mely rövid időn belül porrá éget.