341

Ahogy lovadat a folyami hajó rakterében elláttad, elindulsz, hogy megkeresd a kabinod. Elég kis szobát kaptál, de legalább kényelmes az ágyad. Ahogy fejed a párnára hajtod, már szinte alszol is.

Napfelkelte után egy órával ébredsz, kikémlelsz a kerek hajóablakon, és figyeled a ködös folyópartot. Az égbolt szürkeségbe burkolódzott, a ködszitálás miatt nem látni el csupán két-három méterre. Ahogy telnek a percek, a köd egyre inkább megvastagszik, és fehérebbé válik minden a fedélzeten.

A kapitány magányosan ácsorog a hajókorlátnál, bőrkabátját fázósan húzza össze a szitáló esőcseppek miatt. Biccentéssel üdvözöl téged, majd rámutat a ködben rejtőző Cener-hegység csúcsúra.

- Ez a kellemetlen időjárás hátráltat bennünket, de számításaim szerint délben el fogjuk érni Luyen kikötőjét.

Csak remélni tudod, hogy ez így is lesz, és nem fog közbejönni semmi.

Ha elsajátítottad a Nap ismeret-körét, lapozz a 131-re.

Ha nem, lapozz a 44-re.