69

Amikor eszméletedre térsz, teljesen kiütve érzed magad, tested minden izma sajog, csontjaid mintha összetörtek volna. Minden erőddel arra koncentrálsz, hogy nyitva tartsd a szemed, és kitöröld az izzadtságot és a port belőle. Aggódva nézel szét a nyomorúságos környezeted pásztázva. Egy börtöncella kemény kőpadlóján fekszel. Veled szemben a falon egy rácsozott ablakot pillantasz meg, alatta egy fából összetákolt priccset, mely szennyes ruhadarabokkal van letakarva. Csótányok, némelyikük mezei pocok nagyságú, eltűnnek a kőpadló szellőző rácsai között, ahonnét gyomorforgató csatornabűz száll fel.

Szomorúan tapasztalod, hogy megfosztottak hátizsákodtól, fegyvereidtől, Aranykoronáidtól és valamennyi különleges felszerelésedtől. (Jegyezd fel a szükséges változásokat az Akciótáblázatban, de ne töröld ki végleg, mert elképzelhető, hogy kalandod során sikerül visszaszerezned a felszerelésedet!)

Azt tapasztalod, hogy a kezeid nincsenek megkötözve, így lassan sikerül magad ülő helyzetbe hoznod, és háttal a cella ajtajának támaszkodnod. Gyenge huzat söpör végig a börtönfolyosón, ez az egyetlen dolog, ami egy kis felüdülést hoz számodra a fullasztó hőség és az itt terjengő rossz szag után.

A távolból közelgő lépteket hallasz, aztán kulcsok zörgésére és zsanérok nyikorgására leszel figyelmes. Egy ajtó tompa puffanással vágódik be. Újabb közelgő léptek, melyek már hangosabbak az előbbieknél. Beszélgetés hangjaira leszel figyelmes a cellaajtód előtt.

- Sefrou, te alszol szolgálat közben? Ha a kapitány rajta kap, te is az ajtó túloldalán fogsz ébredni egy bűzlő cellában.

A szék rekedt nyikorgást hallat, miközben egy ijedt hang felháborodottan így válaszol:

- Az ördögbe is! Hagyj! A Szultán nem akarja fogadni az északit napnyugtáig! Két órácska szundítás még éppen belefér addig!

- Kussolj Sefrou, és figyelj rám! – förmed rá társára az első hang tulajdonosa. Most jövök a fegyvertárból. Néhány érdekes csecsebecsét találtak az északi holmija között, én mondom, megér egy rakat Aranykoronát! Kár lenne, ha minden veszendőbe menne nem igaz?

A két őr kárörvendő hangon már azt tervezgeti mi mindent fognak tenni a városban, ha sikerül túladniuk a holmidon.

- Kicsit bekukucskálok a barátunkhoz, kíváncsi vagyok, mennyire élvezi a vendégszeretetünket.

Egy kémlelőlyuk nyílik ki, és megdöbbent zihálást hallasz a fejed felett.

- Eltűnt! Eltűnt! A Szultán a fejünket veszi!

Hirtelen rádöbbensz, mivel az ajtónak támaszkodsz, a két őr nem láthat téged.

Lássuk csak! – sziszegi a másik őr türelmetlenül. – Majd én megnézem magamnak.

Hallod amint a kulcs megfordul a zárban, ez egy esély lehet arra, hogy elmenekülj.

Ha megtámadod a két őrt, amint belép, lapozz a 138-ra.

Ha eltávolodsz az ajtótól, és a cellád közepére kúszol, lapozz a 85-re.