151
Kiszúrsz egy keskeny hasadékot az alagútban, mely kitűnő rejtekhelyet kínál számodra. Bepréseled oda magad, bár igen nagyfokú önuralomra van szükséged, mert itt a szennyvíz szinte az álladig ér. Üldözőid talán fél méterre lehetnek tőled, de nem vesznek észre. Amikor egy nagyobb hullám az arcodnak csapódik, öklendezhetnéked támad, de sikerül mozdulatlannak maradnod.
- A déli alagúton ment tovább! Gyorsan, ne pazaroljuk itt az időt! – visszhangzik az alagútban egy dühös hang.
Úgy tűnik számodra, mintha egy örökkévalóságig tartana, míg üldözőid elindulnak visszafelé az alagútban. Megkönnyebbült sóhajjal mászol ki a hasadékból, de az alagút iszapjába beleragad a csizmád, és egyensúlyod vesztve fejjel előre belebucskázol a szennyvízbe.