282
A zár rozsdás és merev, végül mégis csak sikerül elfordítanod benne a kulcsot. Az ajtó kinyílik, és egy keskeny folyosón találjátok magatokat. Tíz méterre előttetek egy másik ajtó van, így úgy határozol, hogy előre küldöd az embereidet, míg te hátra maradsz. Amikor be akarod zárni az ajtót, azt tapasztalod, hogy terved csak jókora erőfeszítés árán tudod megvalósítani. Hallod, ahogy a zár kattan egyet, de túl későn kapcsolsz. Ez egy csapda! A padló megnyílik az alagút közepén, és embereid sikoltozva zuhannak le a mélybe.
Félelem szorítja össze a torkodat, és a csapda pereméhez térdelsz. Lefelé bámulsz a szurokszínű mélységbe, melynek alját nem is látod. Hideg, kísérteties szél csap az arcodba, és bűntudat fog el embereid halála miatt. Nehéz szívvel veszel végső búcsút tőlük, majd gondosan elkerülve a mélység peremét indulsz el a túlsó ajtó felé.