49

Felkapaszkodsz egy vékony jégpárkányra, mely a hasadék fölé nyúlik, innen tisztább képet kaphatsz a dologról. Úgy érzed, hogy egy pillanatra, mintha láttál volna valakit, amikor teljesen váratlanul a jégréteg beszakad alattad, és fejjel lefelé kezdesz zuhanni némi gránitkövet és havat sodorva magaddal. Pánik uralkodik el rajtad, ahogy belezuhansz a friss porhóba, majd egy lejtős szakaszon lefelé sodródva végül 30 méterre a felszín alatt találod magad.

Vakon, kábultan és a hótól fuldokolva ásod ki magad a jeges sírodból. Amikor sikerül végre feltápászkodnod, igen csak megdöbbensz a látványtól, mely téged köszönt.

Egy hatalmas folyosó tárul fel előtted, ameddig csak a szemed ellát. Óriási kristályszerű cseppkövek lógnak a jeges mennyezetről, és a fentről csepegő olvadó hó különös zenei egyveleget alkot a folyosó csendjével. Megpróbálsz segítségért kiáltani, de a torkod kiszáradt és fáj, ráadásul nem valószínű, hogy társaid meghallanak. Bár a fegyvered, az aranykoronáidat tartalmazó deréktarsoly, és a különleges tárgyaid még nálad vannak, de a hátizsákod és annak teljes tartalma a sátorban maradt. (Jelöld a változást az Akciótáblázatban!)

A különös fény, melyet korábban láttál, a jégfolyosó mennyezetéről lelógó furcsa edényekből szüremlik ki. Ezek M’lare tálak, melyek az örök fény forrásai. Még az Ősök használták sok-sok évvel ezelőtt. Mivel társaid aligha fognak itt megtalálni, úgy gondolod, elindulsz a folyosón abban a reményben, hogy találsz egy kijáratot innét. Kétórányi gyaloglás után a folyosó elágazik előtted.

Ha elsajátítottad a Nyomkövetés Kai tanát, lapozz a 342-re.

Ha a bal oldali alagutat választod, lapozz a 284-re.

Ha a jobb oldali alagúton haladnál tovább, lapozz a 199-re.