288

Ezen az éjszakán erős szélvihar söpör végig a nyílt jégmezőn, és hóval temeti be a sátratokat. Mialatt alszotok, a sátorponyva teljesen beázik felőled, és a szőrméid is, melyekkel alszol, teljesen átitatódnak vízzel. Hajnalban arra ébredsz, hogy rettenetesen görcsöl mindkét lábad. Egy óra hosszán át masszírozod elgémberedett végtagjaidat, mire a vérkeringésed helyreáll. Kezded azt kívánni, bár sose tetted volna a lábad be ebbe a jeges pokolba, lapozz a 167-re.