188

A következő napon vastag hófelhők ereszkednek a Ljuk jégmező fölé, és feltámad a szél. Ahogyan közeledtek a gleccser pereméhez, a felszín egyre rögösebbé és töredezettebbé válik. Tömör jégtáblák meredeznek elő mindenféle szögben, megnehezítve ezzel előrehaladásotokat. Kénytelenek vagytok leszállni a szánokról, és kézi erővel segítve átjuttatni azokat a jégtorlaszokon, és az emelkedőkön. Így, ha lassan is, de közeledtek a távoli Viad gleccser felé.

Fél mérföldet tehettetek meg így, amikor egy nagy kiterjedésű gleccserszakadékhoz értek. Ez a nagy repedés a jégen ugyan csak egy méter széles, de kiterjed, több mint egy mérföld hosszan mindkét irányban. A biztonság kedvéért úgy döntesz, hogy mindegyikőtök dereka köré kötelet kötsz, így összekapcsolva haladtok együtt tovább. Ha egyikőtök a szakadékba zuhanna a többieknek lehetőségük lesz a bajba jutotton segíteni.

Miután sikerült átjutnotok a keskeny hasadékon, egy valóságos gleccserszakadék-labirintusban haladtok tovább. A vékony hóréteg elrejti előletek ezek helyzetét, ezért fegyvered segítségével vizsgálod magatok előtt a talajt.

Kevesebb fél mérföld megtétele után újabb gleccserszakadék állja el az utatok, ám ez legalább két méter széles. Meredten nézel lefelé, de fény hiányában csak a tátongó űrt látod. A szánkóitok három méter hosszúságúak, akár hídként is használhatóak, ám félő, hogy a jeges szél töredezetté tette a szakadék peremét, és ha az leesik a mélybe, elveszthetitek felszerelésetek jórészét.

Ha vállalod a kockázatot, és hídként használod fel a szánotokat, lapozz a 232-re.

Ha inkább merészen átugratnál a kanu-kutyák segítségével a szakadék felett, lapozz a 346-ra.