475
Ahogy érdeklődő hangod visszhangzik a fák között, az idegen lassan szembefordul veled. Úgy érzed, a torkodban dobog a szíved és szinte megfagy a vér az ereidben, amikor hirtelen rájössz, hogy ez az idegen nem ember. Egy Vordak az, a Sötét Urak förtelmes hadnagya, egy gonosz élőhalott. A csuklyát viselő lény átható sikítást hallat, amitől összeszorul a gyomrod a félelemtől. Ellenfeled kiáltása a környező fák közül egy tucat giakot riasztott, akik megtámadnak. Bátran harcolsz ellenük, de túl sok van belőlük, és hamarosan a földre tepernek.
Az utolsó dolog, amit valaha is érzel, az a Vordak csontvázujjainak jeges markolása, ami satuként záródik össze a torkod körül.