Zagor.hu
Zagor.hu fórum
18. könyv: A Kard Mestere
BejelentkezésElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (4)
[b]Történet (2)[/b]: Vymorna falait immáron 6 éve ostromolják a gyíkemberek, ám a vár mindmáig kitart. A harc azonban egyre kilátástalanabbnak tűnik, amikor álmunkban megjelenik Telak, és közli, hogy a vár megmenekülésének a záloga Telak keze, a különleges varázskard. Ezt kell megszerezned. Hát, haver, egy kicsit előbb is szólhattál volna…A kaland során először meg kell találni egy kalandort, Laskart, aki segít nekünk a kard megszerzésében, majd át kell menni egy labirintuson hozzá, és a végén jön egy nem túl váratlan fordulat, amit még nem akarok elspoilerezni. Ennél klisésebb és sablonosabb sztorit keresve nem lehetett volna, találni a kaland menete kb. a megyünk-ölünk-megyünk-ölünk, megtaláljuk a fontos embert, bemegyünk a labirintusba, megyünk-ölünk-megyünk-ölünk, majd megtaláljuk a pengét és az ékköveket, végül ölünk vagy minket ölnek meg. De azért kaphatunk magunk mellé egy társat…aki kb. 3 fejezetponttal később dobja fel a talpát. Két nagyon minimális pozitívum van benne számomra, ami a végső megalázástól (egyelőre) megmenti, az egyik az elején lévő tárgyak, amik adnak némi újdonságot, a másik a T-rex. No nem a jelenléte, hanem az, hogy végre van méltósága, és ha összefutunk vele, akkor halottak is vagyunk, nem pedig meg kell küzdeni vele úgy, hogy ügyesség:10, életerő 14 (most csak hasamra ütöttem, lényeg, hogy közepesnél kissé nehezebb ellenfélként). Sokkal reálisabb ez így. Ezek viszont csak apró szépségtapaszok.

[b]Gondolkodás/szerencse (2)[/b]: Szinte alig kell az agyunkat használni bárhol is. Laskar tikára jó rájönni, de túl nagy relevanciája nincs a végén, illetve ha jól emlékszem van a könyvben egy utalás, ami segít kiválasztani a helyes ékkövet [spoiler2]erre nem emlékszem biztosra, de mintha valaki azt mondaná, hogy 2 ékkő kell, és a smaragd az egyetlen, amit 2 részből rakunk össze. Én ez alapján elsőre jól választottam[/spoiler2] A fekete párducos rész még lehetett volna egy gondolkodós elem, de a könyv annyit segít, hogy nem lett az. Viszont sok az ösvényválasztás, folyosóválasztás, a küldetésünk sikere (szükséges drágakő megtalálása) is egy ilyenen múlik.

[b]Nehézség (3)[/b]: Már-már azt mondanám, hogy nevetségesen könnyű, ha nem lenne két dolog. Az egyik, hogy egy drágakövet azért kötelezően meg kell szerezni és a végén jót kell beletenni a kardba. A másik, hogy 10-es ügyességgel azért elég nehezen szenvedtem magam végig a könyvön. Ezt leszámítva azért nem olyan nehéz, az azonnali halál kevés és a legtöbb helyen nem kerül egy rossz döntés az életünkbe. Tehát az átlagnál még valamivel könnyebb is. Ami viszont nagyon nem tetszik, és ezért 1 pontot levontam, az az, hogy 2 alkalommal is van olyan, hogy egy jól sikerült ügyességpróbával rosszabb helyzetbe hozzuk magunkat, mint egy rosszal. [spoiler2] Az egyik ilyen szitu a párducos törzs előli menekülés, ahol sikeres ügyességpróba esetén bukjuk a táskánk tartalmát, de ha elkapnak minket, akkor akár meg is úszhatjuk, de a labirintuson belül is, ha sikerül megtalálnunk egy ajtó kulcsát, akkor sokkal nehezebb körülmények között kell megküzdeni 4 gyíkemberrel, mintha nem sikerül megtalálni azt.[/spoiler2] Ezeket nem szeretem.

[b]Játékélmény (2)[/b]: Sajnos rettenetesen untam. Az egész történet során azt éreztem, hogy ismétlődnek a régi emlékek, megint bolyongok valamilyen helyen, jönnek szembe velem ellenségek, akiket megölök, majd folytatódik egy labirintusban ugyanez. Hát nem voltam hálás ezért a könyvnek. És azt éreztem közben, hogy egész egyszerűen hidegen hagy az egész, szinte minden pillanat kiszámítható volt és a párducos jeleneten kívül nem volt olyan, aminél ne sejtettem volna jó előre, hogy mi fog történni. Sajnálom, hogy ezt kell mondani, de nekem ez az egész könyv egy üresjárat volt. Aki nem sok KJK könyvet olvasott, annak biztos nagy élmény lesz, nekem ez már nem volt az.

[b]Összességében: 9/20[/b]
© Nheil
Marc Gascoigne már évek óta a Fighting Fantasy környékén mozgott, mire megírta első és egyetlen játékkönyvét, addigra megjelent az elsősorban az ő nevéhez kapcsolható Titán - A szárnyaló fantázia világa kiadvány és a Warlock magazin utolsó három számának is ő volt a főszerkesztője. Később több regényt is írt.

A kard mesterében Vymornia várát ostromolják már évek óta a gyíkemberek. Mikor bekapcsolódunk a történetbe, Telak isten megjelenik álmunkban és kinyilatkoztatja, hogy meg kell keresnünk egy bizonyos varázskardot, csak így lesz esélye a várnak. Hogyan képes amúgy túlélni utánpótlás nélkül hat évnyi ostromot mondjuk egy vár azt nehezen látom be de sebaj. Ezen kívül nem rossz a háttértörténet, de nem is kiemelkedő. Nem akarok előreszaladni, de pont ugyanez a véleményem az egész kalandról. Küldetésünk tehát világos, kezdetben tulajdonképpen a puszta életbenmaradás a cél, hogy kijussunk az ostromgyűrűből, majd meg kell találnunk Laskart, a kalandort, akinek a segítségével meg kell szereznünk Telak varázskardját.

A kaland szerintem jól indít, az ostrom leírása egészen hangulatos. Tényleg nincs is értelme leállni itt mindenkivel feleslegesen harcolni. Ellenségek márpedig vannak dögivel. Egy extrém főértékű 12 ügyesség 18 életerő gyíkember bajnoknak is nekimehetünk, de nem javaslom. A könyv eléggé szerteágazó, három eltérő útvonalon indulhatunk el és csak jóval később fog ez a három ösvény összefutni. A kaland legvégéig semmiféle kötelező tárgy nem szükséges ami nekem mindig tetszik, sokkal élvezetesebb úgy haladni előre, hogy nincs meg a stressz hogy épp mit nem találtam meg egy szerencsétlen ösvényválasztás miatt. Egészen hangulatos epizódokba lehet belefutni: a könyv eleji ostrom jelenetek, a rövid ideig velünk együtt harcoló, kardfogú tigris házikedvencet tartó kalandor vagy az ork temetés. Aztán ahogy haladunk tovább, kezd a történet szürkülni, kevésbé érdekes lenni. A kaland végén nem maradhat el a kötelező dungeonözés és itt már bele kell futnunk legalább egy bizonyos ékkőbe - dehogy aztán miért pont az lesz a jó a kardba semmi infónk nem lesz hozzá. Valahogy kifulladt a kreativitás a végére. Megjegyezném, hogy olyan útvonalon haladtam, ahol egymást követő hat alkalommal kellett szerencsepróbát tenni és egyszer sem lehetett visszanyerni a szerencsét. Ilyenre illene odafigyelni azért.

Nincs semmi nagy baj ezzel a kalanddal, csak éppen nem túl markáns és valakitől, aki már benne van a FF körforgásában, többet várnánk. A hangulatosan induló, majd a végére kifulladó kaland nem tartogat túl nagy izgalmakat, sem meglepetéseket de pozitívum a sok választási lehetőség és a nehézségi szint jól el lett találva.

10/6
© SangForrás
 
[b]Design[/b]
Hát, most se kaptunk egy izgalmas betűtípust… A borító mintha egy fokkal homályosabb és alacsonyabb felbontású lenne, mint bármelyik másik könyv esetén (a hegyek teteje már teljesen elhalványul, mintha utólag satírozgatták volna), és amúgy sem nagy szám a grafika. Érdekesek a narancssárga betűk a könyv gerincén, ha jól rémlik, nincs másik ilyen.

[b]Illusztráció[/b]
Alan Langford tehetséges illusztrátor, a mozgó jeleneteket is jól ábrázolja (amin sok kollégája elvérzik). Nincsenek túlbonyolítva a képek, de igazából egy rossz szavam se lehet. A téma viszont kissé egysíkú, gyíkember-túltengés van. Persze ez a történetből adódik, de azért…

[b]Háttértörténet[/b]
Megint itt a gyíkkirály! Én bírtam őt, szóval nem volt kifogásom egy újabb gyíkemberes sztori ellen, de roppant feltűnő a [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=4][i]Gyíkkirály szigeté[/i][/url]nek hatása Gascoigne úrra. Vymorna ostrom alá került a pikkelyesek által, de a mi királyi családunk már hat éve (!) kitart. Álmunkban megjelenik Telak nagyúr, aki elmondja, hogy ha megszerezzük az ő szent kardját, akkor képesek lehetünk örökre végezni az agresszor hüllőkkel. Ehhez viszont ki kell jutnunk az ostromlott várból, át kell verekednünk magunkat a gyíkemberektől hemzsegő területen, és a Telak által említett Laskar nevű illető segítségével megkaparintani a legendás fegyvert.

[b]Rendszer[/b]
A hagyományos rendszer. Nincs extra.

[b]Eredetiség[/b]
Ezen a téren a mű kihívásokkal küszködik. A gyíklények régi jó ismerősökként köszönnek ránk, a dzsungel-kaland szintén a [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=4][i]Gyíkkirály szigetét[/i][/url] idézi, Laskar kicsit emlékeztet az abban szereplő sámánra… szóval hm-hm. Nem túl fantáziadús a lényfelhozatal sem, bár ezt az elején még lehet arra fogni, hogy az ostromban a sereg tömegesen használ gyíkembereket, orkokat, trollokat, stb. A csatán való áttörés kifejezetten jól sikerült, sokkal jobban mint például az egy évvel későbbi [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=60][i]Őrjöngő agyarak[/i][/url]ban, ahol általában azt sem tudtam, éppen hol vagyok.

[b]Kihívás[/b]
Szerintem túl könnyű lett. Nincs kifejezetten szadista rész, bár vannak erős ellenfelek (a T- Rexszel már meg se kell küzdenünk, a vele való találkozás azonnali halált jelent). Elég rövid az út is, mert rengeteg elágazás van, nagyon sokféleképpen lehet végigmenni a kalandon. Egyetlen megszerzendő tárgy Telak szeme lesz, de négy potenciális jelölt is van erre a titulusra. A négyféle drágakövet bezsákolhatjuk mentünkben (kifejezetten könnyű rájuk akadni, ha jól emlékszem, mind az utolsó helyszínen, a romvárosban található), de Telak kardja csak az egyiktől kapja vissza régi erejét, úgyhogy 4 az 1-hez az esélyünk, hogy a végén a jót válasszuk. A kard megszerzése nem kötelező, mert ha nem találjuk meg, akkor a gyíkemberek megteszik helyettünk, mire a végjátékhoz érkezünk.

[b]Főgonosz[/b]
Mindenki vigyázzon: spoiler. Szóval főgonosz az nincs, nem kell még egyszer levágnunk a gyíkkirályt, de itt van helyette az árulóvá lett Laskar. Az öreggel harcolni se kell, csak elvenni tőle a mágikus kardot, leszúrni vele, és kész. Kissé kiábrándító. Ami mondjuk nekem nem volt annyira világos, hogy miért vált Laskar árulóvá..?

[b]Hangulat[/b]
Nincs ezzel a könyvvel olyan nagy probléma, csak egy kicsit „B-kategóriás” lett. Az utánzás egyértelmű, a kirándulás a természet lágy ölén szintén megvolt már korábban a Gyíkkirályban, sok minden nincs igazán kifejtve (pl. kicsoda Telak és kicsoda Laskar), a drámaiság rengetegszer inkább nevetségessé válik („– Én vagyok a kiválasztott, anyám – feleled egyszerűen és már mész is hogy összepakold a szükséges felszereléseket”, de a 20. oldal legfelső mondatát is háromszor olvastam el, mert nem tudtam felfogni). A nyelvezet időnként furcsa volt („Úúú! Borzalmas látvány tárul eléd.”, vagy „Ajaj! A kezed megbicsaklik…” és hasonlók). Volt pár ellentmondásos dolog is, például nem értettem, miért kellene lejátszani a csatát a T-Rex és a Triceratops között, amikor semmi nem függ tőle, vagy a 126-os pont, ahol „nincs esély a menekülésre”, de ha gondoljuk, a harc ötödik köre után azért elmenekülhetünk. A 229-es pont szörnyeinek leírása sem igazán fedi azt, ahogy a képen kinéznek, és még van jó pár ilyen.
De hogy jót is mondjak, tetszett a darkos hangulat a romvárosban, néhol szinte tapintható a romlottság és az őrület. Poénos az ork temetésen való részvétel (ihatunk ork sört!), vagy Kátya mellénk szegődése útközben, akit azonban sajnos rekord gyorsasággal ölnek meg. Ebben is követi a Gyíkkirályt, emlékezzünk csak Mungóra… Szóval több kellett volna, jóval több. Így leginkább csak közepes lett.
Értékelés: 6 / 10
A Kard Mesterében az első szembetűnő dolog a színes borító, melyen egy ládzsás Gyíkember lovagol egy Pterodaktilusz hátán!

A könyv célja, hogy megmentsük Vymornát a Gyíkemberek inváziójától. Ennek érdekében egy mágikus fegyvert kell megtalálni, amivel egy természetfeletti sereget lehet megidézni.

A küldetés során ki kell jutni az ostromlott városból, és egy másik, dombok közt fekvő, elhagyatott települést kell felkeresni, melyhez síkságokon, folyókon és erdőkön át vezet az út.

A terep folyamatosan változik, a találkozások pedig jól el lettek készítve. A könyv illusztrációi szépek – mind kívül, mind pedig belül.

A fogalmazás megfelelő. A koncepció is érdekes – végre megtörtént, hogy az író egy egész könyvet szentelt a Gyíkemberek seregének. A Gyíkkirály szigete óta ilyen még nem volt, de úgy hiszem, lesz még rá példa.
hr
© Nheil
2024. január 2. 12:50 | Válasz erre | #93
Marc Gascoigne már évek óta a Fighting Fantasy környékén mozgott, mire megírta első és egyetlen játékkönyvét, addigra megjelent az elsősorban az ő nevéhez kapcsolható Titán - A szárnyaló fantázia világa kiadvány és a Warlock magazin utolsó három számának is ő volt a főszerkesztője. Később több regényt is írt.

A kard mesterében Vymornia várát ostromolják már évek óta a gyíkemberek. Mikor bekapcsolódunk a történetbe, Telak isten megjelenik álmunkban és kinyilatkoztatja, hogy meg kell keresnünk egy bizonyos varázskardot, csak így lesz esélye a várnak. Hogyan képes amúgy túlélni utánpótlás nélkül hat évnyi ostromot mondjuk egy vár azt nehezen látom be de sebaj. Ezen kívül nem rossz a háttértörténet, de nem is kiemelkedő. Nem akarok előreszaladni, de pont ugyanez a véleményem az egész kalandról. Küldetésünk tehát világos, kezdetben tulajdonképpen a puszta életbenmaradás a cél, hogy kijussunk az ostromgyűrűből, majd meg kell találnunk Laskart, a kalandort, akinek a segítségével meg kell szereznünk Telak varázskardját.

A kaland szerintem jól indít, az ostrom leírása egészen hangulatos. Tényleg nincs is értelme leállni itt mindenkivel feleslegesen harcolni. Ellenségek márpedig vannak dögivel. Egy extrém főértékű 12 ügyesség 18 életerő gyíkember bajnoknak is nekimehetünk, de nem javaslom. A könyv eléggé szerteágazó, három eltérő útvonalon indulhatunk el és csak jóval később fog ez a három ösvény összefutni. A kaland legvégéig semmiféle kötelező tárgy nem szükséges ami nekem mindig tetszik, sokkal élvezetesebb úgy haladni előre, hogy nincs meg a stressz hogy épp mit nem találtam meg egy szerencsétlen ösvényválasztás miatt. Egészen hangulatos epizódokba lehet belefutni: a könyv eleji ostrom jelenetek, a rövid ideig velünk együtt harcoló, kardfogú tigris házikedvencet tartó kalandor vagy az ork temetés. Aztán ahogy haladunk tovább, kezd a történet szürkülni, kevésbé érdekes lenni. A kaland végén nem maradhat el a kötelező dungeonözés és itt már bele kell futnunk legalább egy bizonyos ékkőbe - dehogy aztán miért pont az lesz a jó a kardba semmi infónk nem lesz hozzá. Valahogy kifulladt a kreativitás a végére. Megjegyezném, hogy olyan útvonalon haladtam, ahol egymást követő hat alkalommal kellett szerencsepróbát tenni és egyszer sem lehetett visszanyerni a szerencsét. Ilyenre illene odafigyelni azért.

Nincs semmi nagy baj ezzel a kalanddal, csak éppen nem túl markáns és valakitől, aki már benne van a FF körforgásában, többet várnánk. A hangulatosan induló, majd a végére kifulladó kaland nem tartogat túl nagy izgalmakat, sem meglepetéseket de pozitívum a sok választási lehetőség és a nehézségi szint jól el lett találva.

10/6
The city changes but the fools within are always the same.
© twillight (Kövérorr)
2018. június 9. 17:44 | Válasz erre | #92
Az érdemérmek elég kemények, mivel nem csaták, nem halálpontok, és a többségük az alap túrával nem megszerezhető, és nincs kereshető állomány hogy levadásszuk őket. Ráadásul egy csomónak kulcstárgy-feltétele van a tetejében.

[spoiler2]2! 26 36(vagy akörül, az alap túrával úgy tűnik megadja)140(11)(85) 392(141) 197/226 101(188) 106 138 229[/spoiler2]
© AXE
2017. szeptember 15. 16:23 | Válasz erre | #91
Távlati tervek A Sötétség Tőrei után:

1.A Kard Mestere
2.A Bíbor Áradat
3.Démonvadász

Üdv:AXE
© killmaster (Savanyúhas)
2016. december 13. 09:47 | Válasz erre | #90
Mindegyik könyv olvasható online formában, eldöntheted szimpatikus-e a kaland. A sok hozzászólásból is lehet azért következtetni olykor, bár ezek nem mindig mérvadóak. Ez a kaland abszolút közepes, vannak ettől jobbak és rosszabbak is. Szigetics kollégával fordítottam a kalandot, és nem bántam meg, hogy ez a kaland jutott nekünk. Szerintem a Sötétség tőreinél picit jobb, ha arra beruházol, erre is érdemes! [smiley]c1056[/smiley]
2016. december 12. 20:10 | Válasz erre | #89
Minden zagoros könyv jó befektetés,mert máshol nem lehet megszerezni őket magyarul. :)
© AXE
2016. december 11. 10:35 | Válasz erre | #88
Sziasztok!

Konkrét megvételre betervezve már csak a:1.A Rettegés Háza,2.A Nekromanta Éjszakája,valamint az3.Éjféli Tolvaj és a4.A Sötétség Tőrei vannak betervezve.Érdeklődni szeretnék,hogy a fenn említetteken túl jó befektetés-e ez a könyv?

Üdv:AXE
© twillight (Kövérorr)
2015. augusztus 21. 20:57 | Válasz erre | #87
Szvsz ez egy remek könyv.

No, a választások lehetősége, a kaland hosszúsága talán nem a leg, és "főellenség sincs", de nézzük máshonnan!

Ez a 30-akárhányadik könyv egy sorozatban, ami már elérte a fénykorát, és kihozott pár erősen megkérdőjelezhető minőségű könyvet, mert/amiket már nem az eredeti írópáros írogatott.

Szintén hiába próbált a sorozat elrogaszkodni a fantasyból, beleragadt a Titán világába (nem mintha ezért kárhoztatnám, én úgy szeretem, de attól még tény).

Már nem tudtak előhúzni a kalapból több Zagort, Halállabirintust, Yaztromot, de még nem érték el azt a pontot ahol "híres hollywoodi szörnyeket gyakunk" (vámpír, múmia, démon, farkasember, lich stb.).

Mit lehetett hát tenni ha meg akarták menteni az olvasószámot?
Hozzányúltak az utolsó nagy eseményhez - Vymorna ostromához, amiről bár hosszan írtak a Titánban, de még híreket sem kaptunk a dologról, pláne nem játszódott ott könyv (hála a garantált végkimenetelnek).

Ezt akkor lehetett jól megcsinálni, ha a történet összeáll, viszonylag érdekes, újítások helyett a már bevált dolgokkal hozza a színvonalat (a helyszín adottsága hogy a csapból is gyíkemberek folynak, mellettük újítás viszont egy rakás új dinoszaurusz!), és korrekten van megírva.
Lévén a könyv roppant választékosan beszél (messze a szokásos ponyva-nyelvezet felett legalábbis), és egész eredeti részleteket adtak a meglévő képhez (szvsz kifejezetten élvezetes hogy az orkokat nem gyakjuk, hanem csak vagyunk a táborukban miközben ők jönnek-mennek; vagy épp a t-rex vs trici aminél bár meg vannak adva a statok azt írja "lejátszhatod ha akarod, de a karaktered úgyis húz innen mint a huzat!" hatalmas poén), hozta amit kellett.

Oh, és a végén aki hiányolja a "Nagy Összecsapást", ajánlom a Gyűrűk Ura - A Két Toronyt (2. kötet). Nagyon hasonló a vége.

PS: Ha vki szerette a Démonlovagokat, megemlítendő hogy itt is egy Telak-hívővel nyomolunk (és ki akadályozna meg benne hogy emiatt összekombináljuk a kettőt és átvigyük a karaktert?).
© killmaster (Savanyúhas)
2015. június 16. 07:43 | Válasz erre | #86
Ez egy ilyen kaland lett. Többen leírták, hogy ez bizony lehetett volna jobb is, izgalmasabb is, érdekesebb is, és erre ezt kaptuk. Amikor Szigetics kollégával buzgón belevágtunk a kaland fordításába, mi sem sejthettük, hogy ez bizony egy nagyon átlagos kaland lesz. Egyébként a történet eleje jó és izgalmas, de aztán ellaposodott nagyon. Hogy a kísérők meghalnak? Mungo, Throm, de még Redswift is beadja a kulcsot a maga kis történetében. A nagy kaszásnak is kell néha valaki. Persze, abban igazat adok, hogy nem lettek eléggé kidolgozva ezek a segítők, de ha ez lenne a történet legnagyobb problémája, akkor én sem 6 ponttal jutalmazom. Azért ha Terminátor üzemmódban mész az elején, az kicsit megizzaszthat...
2015. június 15. 21:48 | Válasz erre | #85
A minap fejeztem be a könyvet,és meg kell mondjam a gyengébbek közül való. Amit a közreműködők csináltak azzal semmi baj,a fordítás,a fogalmazás,a könyv ragasztása,stb mind jók voltak,nagy respect nektek a munkáért!
A könyv egyszerű. Kezdőknek kitűnő,de egy komolyabb kalandornak,ez kb ujjgyakorlat. Folyamatosan az volt az érzésem,mint mikor ezer évvel ezelőtt néztük a Dallast,folyamatosan azt vártad,hogy mikor történik már végre valami komoly,aztán hirtelen vége lett... A hangulattal nincs baj,de minden szál ami volt benne rövidke volt,és kidolgozatlan. Lecarte is Kátya is (ha valaki arra ment) alig pár fp-ig van velünk aztán annyi. Sok fejezetpont volt ahol a végén nem kellett választani csak utasított hová lapozzak. Hát ez nem éppen a "tiéd a választás" szlogen legfőbb reklámja. Vymornából abszolút teljesen mindegy hogy jössz ki! Sehol,semmit nem kell összeszedni kifelé a városból,sem tárgyat,sem infót. Hát ezt meg hogy? Ha van egy kis eszed ráadásul harc nélkül ki tudsz jutni. Se rejtvények,se kódok,semmi extra érték,vagy tulajdonság. Nincs főgonosz sem! Nem értem.
© killmaster (Savanyúhas)
2013. január 18. 12:40 | Válasz erre | #84
Amikor 1990-ben kijött a Gyíkkirály szigete, a faluban még a számítógép is csodának számított, és az internet távoli \"fantáziavilágnak\" tűnt akkoriban. Én valószínűleg nem néztem annyi őslény dokumentumfilmet mint te, és egy fiatalt akkoriban inkább a film és a mesevilág fogta meg. Másrészről, hogy melyik szaurusz melyik korban élt, most sem nagyon foglalkoztat, arra vannak az őslénykutatók! A tudományos bla-bla na attól meg sikítófrászt kapok. Tehát nekem marad a film és a zene mint kiindulási alap. (Persze ma már vannak oktató dvd-k meg kifejezetten fiataloknak írt könyvek az őslényekről, de a Styracosaurus szerintem abban sincs benne...) Egyébként meg szóhasználatban azért nem állok le vitázni, mert ez tényleg egyénfüggő. Egy kocsi lehet egy karaván utolsó túlélője is vagy valamiféle felderítő, de ezt az olvasó fantáziájára bízom. Viszont örülök minden kritikának, mert ez arra ösztönöz, hogy legközelebb még jobb legyek, bár elhiheted amikor fordítottunk és összeillesztettük az adott szövegrészeket, hát az cifra munka volt. Elforgatott szobák, falból ömlő vér, néhol eszement csataleírások és ebből kellett valami okosat összehozni. Láttad az eredetit, azért a magyar kiadás felülmúlja több tekintetben is az angolt meglévő hibái ellenére is. Persze a precizításon még van mit javítanom, de gyakorlat teszi a mestert...
2013. január 18. 11:52 | Válasz erre | #83
Styracosaurus!Előtted a net,üsd be a keresőbe!Na,megvan?[smiley]nevetes1[/smiley]
A Jurassic park egyrészt nem tudott minden dinófajtát bemutatni,de nem is ez volt a célja,másrészt elég pontatlan is(pl.Jura park a címe,mikor elsősorban Kréta kori dinókat szerepeltet,lásd T-rex),a dinós mesékről már nem is beszélve!Érdekes kiindulási alapjaid vannak((mese)filmek)különben egy adott téma kapcsán,mint itt a dinók![smiley]hamm[/smiley]
Jogos hogy a lakókocsi nem a legmegfelelőbb/legideillőbb,de a karavántól még mindig jobb!76-os fp.idézet-\"Úgy tűnik,hogy ezen a kies pusztaságon egy cigány karavánra bukkantál...\";ez alapján a leírás alapján,józan,parszti ésszel vajon mire gondol az ember,csoportra,vagy egyetlen személyre?Szóval ez karavánnak nem túl kicsi,ez nem karaván!
Mellesleg a lakókocsi még mindig sokkal jobban illik a Titán világára,mint a cigány!
De ezt nehogy komoly cinkelésnek vedd,hiszen ez önmagában nem nagy hiba az egész könyv fordításához képest,ami azért nem sikerült rosszul!
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
© killmaster (Savanyúhas)
2013. január 18. 10:55 | Válasz erre | #82
Kezdem megszokni, hogy ahány fórumozó annyiféle kritika. Minden olvasó másképpen látja ezt a kalandot is, ami minden hibája ellenére (sajnos mindent mi sem tudtunk kiküszöbölni benne), jó kis kaland lett. A teremtmények változtatásait nem a pontértékeken eszközöltem, sokkal inkább speciális képességeiken. Egy fejezetpont kikerült belőle, helyébe kettészabtam egy másikat ott, ahol ezt indokoltnak véltem. Pteranodon-Pterodactylus szerintem te vagy az egyetlen, aki ezt szóvá tette, ennyire mélyen nem ismerem az ősvilágot. Nálam már a Styracosaurus elvitte a pálmát a Gyíkkirály szigetében. Erről a dinóról azóta sem hallottam sehol. (Pedig annak idején is néztem dinoszauruszos meséket, meg a Jurassic parkot is!) Valóban a szökjünk a vízen rész túl rövid lett, pedig itt el lehetettt volna használni a felesleges fejezetpontokat, amik kiütköztek a történetben. Az árulás meg túl nyilvánvaló volt a végén, ezt mesteribben kellett volna megoldania az írónak. A 10/6 teljesen reális érték, azt gondolom, bár nálam inkább más negatívumok miatt. Lakókocsi-karaván. Szándékosan nem lett lakókocsi, nem igazán illik a Titán világára, viszont ponyvás szekérnek sem fordíthattam. Karavánnak talán túl kicsi, de számomra ez közelítette meg legjobban a leírtakat. De ennyi szabadság jár a fordítónak... [smiley]crazya[/smiley]
2013. január 15. 19:54 | Válasz erre | #81
Annyit még,hogy a Gyíkkirály hangulatát-habár teljesen egyértelmű a műre való hatása-számomra csak nyomokban hozta!Azt is leginkább a dzsungeles részében,ami mint azt alább is írtam,a kaland egy jobban sikerült része lett!
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
2013. január 15. 19:40 | Válasz erre | #80
Nos,ahogyan azt nemrég az Éjféli tolvaj topikjában írtam,következzen ennek a műnek a kritikája!
A Gyíkkirály szigete az egyik kedvenc KJK könyvem;a Titánban is-mintegy előzetesen-feljött már ez a vymornai ütközet téma;mindezek alapján egész ígéretesnek tűnt ez a kaland!Sajnos az előbbiek alapján hozzáfűzött reményeimet nem igazán teljesítette be!
A borító-bár egy aerodinamikai képtelenség-nekem bejön!Jó maga az ábraötlet,tetszenek a színek,klasszul megteremti a hangulatot,talán csak a kivitelezéssel akadnak elnézhető gondok.
A belső illusztrációk ehhez képest már gyengébbek!A kis ábrák még okésak,a nagyok inkább már csak tűrhetőek,jó-közepesek,tud(ott)ennél jobbat/jobbakat is Langford!Lehet ezek voltak az olcsóbb munkái.Mindegy,eddig azért így képileg nincs is komolyabb probléma!
Maga az alapsztori is rendben van!Nem nagy durranás,nem különösebben eredeti,dehát a Titán alapján ezt vártuk,nem?
Magának a kalandnak azonban már vannak igencsak kikerülhetetlen gyengéi!A killmaster által sokszor emlegetett fp.pazarlás pl.itt nagyon szemet szúró!Rögtön az elején maga a kitörés egy elég sz..ul sikerült hülyeség volt szerintem!Logikailag persze okés,csak jómagam nem komálom az ilyen fejezetpontról fejezetpontra hentelést,túl sok harcot(ami amúgy-bár jórészt megkerülhetően-de az egész műre igaz!).Érdekes hogy itt kapcsiból,ösztönösen a folyón leevezést választottam,ami bár rövid,de legalább hangulatos volt.Ezután persze kikerültem a dzsungelt,az egész kaland talán legjobban sikerült részét!Egynek mondjuk elment a puszta is!Itt valóban durvák a dinók!Bár killmaster írt valami olyasmit hogy a fordításnál néhány eltúlzott dög képességét kicsit lejebb szabta,az angol eredetit elnézve azonban ezt nem tapasztaltam!
Fehérszem!Nála a karavánt lakókocsinak kellett volna fordítani,hiszen a karaván egyfajta csoport,ő pedig maga van!Ez kicsit meg is zavart a sztoriban,mert vártam mikor akcióznak majd a társai!Bár az eredetiben is cigány(gypsy)az öreg,engem ez bevallom zavart!Bármilyen rasszizmustól,fajgyűlölettől függetlenül,nálam olyan hogy cigány,egyszerűen nem illik a Titánra!Ilyen alapon lehetnének arabok is pl.
Írói baki hogy a 155-ös fp.-nál jön egy pterodactyluson repülő gyíkember,akik paraméterei ha nincs szerencséd 7/9 ill.6/7!Namármost,ha szerencsés vagy és úgy döntesz hogy leíjjazod(ha van íjad),a pterodactylus elpusztul,a róla lezuhanó gyíkember pedig sérülésmentesen landolva egyből felveszi veled a harcot,csak itt már 8 az életereje!(318-as fp.)
Különben kb.ez a jelenet akar lenni a borítón,csak ott a pterodactylus helyett pteranodont sikerült megfesteni![smiley]nevetes1[/smiley]
A kaland vége nem kimondottan rossz,de nem is kiugróan jó!
Jó rész még-bár a másik útvonalon-amikor a gyíkemberek üldöznek,és belefutsz Lecarte-ba!
Az ork temetés-bár a Titán erről is említést tesz(és ott okés is)-egy a Hupikék törpikék színvonalon mozgó rossz viccre sikerült!Maga az ötlet még nem is problémás,de ahogy azt a 73-as fejezetpontnál ábrázolják,tönkre is vágja az egész hangulatát,mint ahogyan az orkok parasztosra vett nyelvezete is!A képen amúgy a fekete gyászruhás ork nő nem tetszik,nagyon nem odaillő,ill.nagyon nem is orkhoz illő maga a cucca!
És ami még nem jött be az a Caarthokkal való találka!Mi az hogy 4-gyel szemben már esélytelen vagy?Kik ezek,Son Gokuék?
Hab a tortán hogy Kátyával együtt sem vagy jobb helyzetben,sőt![smiley]levele[/smiley]
A nehézségi szintje kb.egy közepes,különösebb újítások nincsenek!Amilyen jól összehozta a Titánt Gascoigne,kb.ezt olyan szinten rontotta el,és ahogy itt többen is írtátok,az ember érzi hogy ebből jóval többet is ki lehetett volna hozni!Hiába,egy jó író(?)nem feltétlenül jó KJK író!
Mindent egybevéve egy több helyen rontott,jobb-közepes sztori,néhány hangulatosabb,tetszetősebb ötlettel!
10/6
Ja,és gyíkokat a végére![smiley]fantasy-30[/smiley][smiley]fantasy-31[/smiley][smiley]fantasy-09[/smiley][smiley]fantasy-dinosaur-07[/smiley][smiley]fantasy-dragon-08[/smiley][smiley]c1203[/smiley]
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
© killmaster (Savanyúhas)
2011. szeptember 15. 11:56 | Válasz erre | #79
Tény és való a történet nagyon a végére volt kihegyezve, de azért akad pár helyszín, ahol a halál váratlanul lecsaphat az óvatlan kalandorra. Nem is véletlen, hogy a Gyíkkirály szigetéhez hasonlítottam, ha ezt a könyvet közvetlen utána adják ki, akkor már ez is klasszikus lenne! Alighanem Ian klasszikusa ihlette a Kard mesterét is. Egyébként a Terminátor-üzemmódot kipróbáltad-e? Már amikor hadsereggel osonsz ki az ostromlott várból! Kicsit azért nehezebb, mint vizen vagy egyedül... Ja, hogy te nem futottál össze a Gyíkember bajnokkal, meg a Triceratopsz-szal? Hát oda kevés lesz a 9-es ügyesség![smiley]knife-4[/smiley] (Ráadásul én még kicsit meg is nyirbáltam a képességaiket, mert az eredetiben Herkules is behúzott fülekkel szaladt volna vissza az Olümposzra!)[smiley]nyes[/smiley]
2011. szeptember 15. 11:16 | Válasz erre | #78
Talán egy kicsit lehúztam. valóban a sci fi típusú Új Vénuszos KJK gyengék, nem mind. Maradok inkább Titánon. Habár nekem egy kicsit csalódás volt hogy elsőre hibák nélkül végigjátszottam elméletben.
de ez akár lehet egy + a kötetnek, nem :
túl bonyolult, átlagos értékekkel is végig lehet játszani.
© killmaster (Savanyúhas)
2011. szeptember 6. 20:08 | Válasz erre | #77
Sajnálom, ha nem tetszett neked, na de hogy a legrosszabb kjk könyvek egyike lenne, az nagyon merész kijelentés! A legrosszabbakat megtalálod az Új-vénusznál és még adnék pár címet hozzá, de nem teszem. Persze ízlések és pofonok, na de egy 10-es skálán megérdemel egy 5-öst! Nálam még egy hatost is, mert bírom az ilyen jellegű könyveket, melyek nem arra vannak kihegyezve, hogy egy mázsányi tárggyal a hátizsákodban kilométereken át bandukolj. Egyébként némileg én is belenyúltam a magyar kiadásba, az angolban voltak "szarvas hibák". Bízom benne lesz azért még olyan könyv, ami tetszeni fog neked is! [smiley]wink[/smiley]
2011. szeptember 6. 14:11 | Válasz erre | #76
Ez a könyv nem sikerül túl jól itt nem a fordításra vagy az itteni kiadásra gondolok.
Csapnivaló belső grafika
Lineáris történet
Ráadásul a gyorsan végig lehet rajta menni
+ a vége egy kicsit elkapkodott.
Helyet kap a legrosszabb KJK közt (sajnos)
35% vagy egy olyan 3 a 10-s listán
© Enzo55
2011. július 17. 12:03 | Válasz erre | #75
Aki tudja csinálja, aki nem tudja tanítja, aki nem tudja és nem is csinálja.... az a szakértő[smiley]circling[/smiley]
2011. május 23. 20:43 | Válasz erre | #74
Nagyon szívesen, igazán nincs mit, szerintem ebben a kérdésben jobb az őszinteség, akármilyen fájó is tud az lenni...
Két dolgot szeretnék még hozzáfűzni:
1, a segítőtárs szinte mindig jó, FireFox nélkül nem is tudom, hogy mit kezdtem volna, de erről majd bővebben írok...
2, nem vagyok kritikus, utálom őket, csak véleményezni szoktam[smiley]smile[/smiley]
Egyébként nekem az irodalmi részével semmi gondom nem volt, nagyon tetszettek!
© killmaster (Savanyúhas)
2011. május 23. 20:26 | Válasz erre | #73
Örültem a kritikádnak Dr. Lecter, nem is várom el senkitől, hogy csak pozitív dolgokat írjon, lehet véleményezni a hibákat is. Ezért jó a fórum, írjal le mindenki a gondolatait. Nekem sem szívügyen minden KJK könyv, ezt gondolom már tapasztaltátok, és jeleztem is korábban, hogy a Kard mestere sem top 10-es alkotás. A végére mintha elfogyott volna az írói fantázia. De úgy olvastam, ezzel az állításommal nem vagyok egyedül. Ráadásul a fordítást nehezítette, hogy helyenként az angol szöveg túl irodalmi, máshol meg tiszta szlenges volt. Még jó, hogy akadtak segítőtársak, egyébként önerőből ez nem igazán sikerült volna...
2011. május 23. 19:57 | Válasz erre | #72
Amit említettem, valóban csak egy kis nüansznyi dolog.
Látnád néha az én fordításomat...
Buktató tényleg van szép számmal, de mindkét alkalommal 12-es ügyességem volt, így az ügyességpróba nem számított, másodjára pedig nem öltem meg azt a bizonyos ellenfelet, így spóroltam pár szerencsepontot.
Egyébként tényleg nem rossz könyv! Még 100 fp és sokkal jobb lett volna, de valószínűleg meg volt kötve az író keze.
Meg amúgy is, ez szubjektív. Vannak olyanok, akiknek a lineárisabb/nagyívűbb kalandok jönnek be, és vannak olyanok, kiknek az efféle több útvonalas kalandok.
Ezen fölösleges vitatkozni.


Viszont - ebben a könyvben is, meg még sok másikban -, sokszor a lehetőségek megfogalmazásából is sokat lehet következtetni, és ha "ráérzünk", akkor talán könnyebben választhatunk.
© killmaster (Savanyúhas)
2011. május 23. 18:57 | Válasz erre | #71
A féltucat gyíkember valójában az író hibából adódik, ugyanis én is erre hívtam fel Firefox kolléga figyelmét a javításnál. Sajna ezt a hibát a 240-es ponton nem vettem észre, mentségemre szolgáljon én az 1 és 200 fejezetpont közötti intervallumban fordítottam. Nem tudom mennyire látszott ez a szövegezésen, tény viszont hogy egymás fordításába is belejavítottunk a kollégával, ahol kellett! Na most a háttérben valóban van utalás a szükséges drágakőre, bár ezt észrevenni tényleg nem egyszerű. Ha nem hívod fel rá a figyelmem én ugyan észre sem veszem! A viszonylagosan rövid út a többféle alternatív útból adódik, hiszen nincs kőbe vésve merre is kell menni. Az meg hogy ilyen gyorsan kijátszottad, valóban meglepő, azért akad benne buktató is szép számmal! Persze lehet rajta vitatkozni, hogy mennyire jó vagy rossz a könyv, én tényleg elfogult vagyok, és nem akarom "munkánk gyümölcsét" túldícsérni - mert hát sokan sokat dolgoztunk rajta, igaz, én is olvastam jobbat! Összességében elmondhatom, hogy több apróságot módosítottunk az eredeti könyvhöz képest, így úgy érzem a végeredmény egészen jó lett, a többit pedig ítélje meg a többi olvasó...[smiley]dumcsi[/smiley]
2011. május 23. 12:43 | Válasz erre | #70
Spoiler

Ez is megvan, mégsincs este.
Kissé nehéz megfogalmaznom a véleményemet, mert alapjába véve nem rossz könyv, de csalódott vagyok. Kezdem az elején.
Kiadás - szokás szerint - szép, borító nem rossz! Rajzok átlagosak, de van benne néhány jobb is. Térkép szép, nagyon tetszik a színvilága! (A könyv végén pedig ott figyel a Pokoli Bestia)
Fordítás, nagyon tetszik, tiszta és könnyen érthető. Bár van egy-két jellegzetes szóhasználat, pl.: lekapcsol.
Egy apró szóismétlés a háttér/nyugtalan álmokban: 2.-ik bekezdésben a "már" nem kell, mert az azt megelőző mondatban is volt egy. De ez tényleg nüanyszni dolog! Illetve egy dologra figyeltem még fel. Az egyik résznél azt írja a könyv, hogy féltucat Gyíkember követ engem, mikor sikerül meglovagolni a gyíkot, a rajtaütés végén pedig úgy írja, hogy összesen nyolcan voltak. Tudtommal egy tucat az 12, tehát féltucat az 6.

Maga az alaptörténet nekem nagyon bejön, és nagyon jól van elmesélve/leírva. Ez a fajta hangulat egészen a városból való kitörésig meg is van. Utánna "romlik" a könyv. Egymás után jönnek a dolgok, és sajnos egyik hely sincs nagyon kidolgozva. Kár, hogy Kátya olyan hamar meghalt. Hangulata nem rossz, bár szerintem a Gyíkkirály sokkal jobb.
Szerencsepróba tényleg sok van benne, nálam csak kétszer lehetett pótolni - 1: sikerült kitörni, 2: meglett Telak Keze.
Apropó, nem volt nehéz kitalálni a végén, hogy melyik kő kell a sikerhez, mert ott volt az utalás a háttérben.

Terminátor üzemmódban nyomtam, és legyilkoltam szabályosan a Bajnokot. Sajnos 3 szerencsepontom bánta, de sebaj, akkor is megvolt. Egyszer meghaltam a könyvben, de csak a kocka miatt. Amúgy könnyű a kaland és elég rövid is. Vagy csak egyből rátaláltam a legmegfelelőbb útra? A bajnokánál sokkal keményebb harc a 4 gyíkember, de szerencsére elkerülhetőek. Dettó a 4 ishkarim. Élelemmel nem volt gondom, mert folyamatos volt az utánpótlás.

Összességében ez egy nem rossz könyv, de olvastam már sokkal jobbat is. Többet ki lehetett volna hozni belőle. De köszönöm a munkátokat!
© Enzo55
2011. május 16. 14:14 | Válasz erre | #69
Második nekifutásra sikerült (kjk rutin [smiley]awink[/smiley]). Elsőre a végén hiányzott "valami". Harmadik játékomban kipróbáltam magamat Rambó üzemmódon, véget is értem mint a bot. Nekem nehéz összehasonlítani a Gyíkkirályal, mert a magyarországi ős kjk könyvekhez erős emócionális kötődésem van, ezt "felnőt" fejjel már nehéz megélni így az összehasonlítás sem lehet objektív.[smiley]circling[/smiley]
2011. május 16. 11:48 | Válasz erre | #68
A kies valóban bővelkedő, dús, szemnek gazdag (vidék). A kietlen az ellentét párja. Azonban a két szó értelme manapság már összemosódik és így az ellentétes jelentésük. Mindenesetre, ha fordítóként nekem kellene választanom a kifejezések közül, vagy szinonimát használnék, vagy az ellentétes eredeti jelentések figyelembevételével a megfelelő szót a kettő közül. Legalább a könyvekkel történő játék közben, némi nyelvészkedés is az olvasókra ragad pozitív externáliaként! [smiley]levitation[/smiley]
© killmaster (Savanyúhas)
2011. május 16. 10:27 | Válasz erre | #67
Újabb elégedett olvasó, már megérte dolgozni vele. Érdekes, hogy rövidnek érezted a kalandot, pedig az író szerintem a végét jól elnyújtotta! Nem tudom sikerült-e elsőre átjutni, mert azért annyira nem könnyű a kaland. Mennyire éreztétek a Gyíkkirály szigete érzést? Leginkább erre a könyvre hasonlít a történet. Hangulatában és az ellenfeleket tekintve mindenképpen, talán a nehézsége az, amiben kissé eltér. A kies tájnak pedig utánanézek, bár nekem nem rémlik, így elsőre, talán a fordító kolléga használta ezt a szót...
© Enzo55
2011. május 16. 09:44 | Válasz erre | #66
"Lopakodó üzemmódban" kijátszottam, nekem tetszett! Lehet hogy nagyon belefeledkeztem a történetbe, de azt hittem csak a story felén vagyok túl, max 3/4-nél vagyok és már jött is a lapozz a 400-ra (kár)! Nem emlékszem melyik fejezetpontnál, találkoztam a kies síkság kifejezéssel (remélem jól emlékszem, ha nem elnézést). Szerintem ott kietlent kellene írni, hiszen a kies jelentése gyönyörű, változatos, természeti szépségekben gazdag táj. Köszönöm a könyvet!
2011. május 15. 15:09 | Válasz erre | #65
Na igen, én meg azt szeretem, ha minél több van belőlük...[smiley]papakacsint[/smiley]
© killmaster (Savanyúhas)
2011. május 15. 10:51 | Válasz erre | #64
Örülök, hogy tetszett a könyv, de ha találtok valamiféle hibát vagy egyéb ötletetek lenne a könyvvel esetleg a fordítással kapcsolatban, írjátok meg bátran. Én személy szerint vevő vagyok minden jó ötletre, bár a karmesteri pálca Runner koléga kezében van, és ez így is van jól. Remélem még sok Zagor.hu olvasó fog nyilatkozni a történettel kapcsolatban.
2011. május 15. 10:34 | Válasz erre | #63
Gratulálok a csapatnak akik a könyvön dolgoztak szerintem jó munkát végeztek.A könyv nekem tetszett
a jó kategóriába sorolom.1.Elejétől végéig érthető.
2.Mindig történt valami nem unatkoztam.
3.Nem kellett rejtvények sokaságát megfejteni az előzőleg elkészült könyvben S.ostroma már túlzásba
vitték a fejtörők számát egy könyvbe maximum 2 rejtvény
bőven elég.Szóval az idei évben elkészült fordításokból
nálam idáig ez a nyerő.
2011. május 13. 13:31 | Válasz erre | #62
Én mindenképpen megosztom majd, de ha nem haragszol, akkor megvárom a könyvet.
© killmaster (Savanyúhas)
2011. május 13. 09:47 | Válasz erre | #61
Várom a kritikákat a Kard mesterével kapcsolatban, de úgy tűnik mostanában senki nem ér rá olvasni vagy csak a nyomtatott példányt várjátok? Én elfogult vagyok a könyvvel kapcsolatban, persze tudom, hogy nem egy top 10-es alkotás. Mindezek ellenére talán még jobban is tetszik, mint az Éjféli tolvaj, bár macera mindkettő könyvvel volt elég! Remélem azért akad pár ember a fórumon és megosztja velünk tapasztalatait, legyen az jó vagy rossz, és talán mi fordítók is okulunk belőle...[smiley]awink[/smiley]
2011. május 7. 15:06 | Válasz erre | #60
Én is várom, hidd el!:D
2011. május 7. 11:35 | Válasz erre | #59
A Spellbreakert nagyon várom magyarul, nagyon ütős az a könyv.
© killmaster (Savanyúhas)
2011. május 5. 22:50 | Válasz erre | #58
Igen, de Runner (ő a fő-fő), mondja meg ki és mikor kap a könyvből. Egyeztess vele, bár a könyvalakra biztosan várni kell még...[smiley]zen-reading[/smiley]
© KGB
2011. május 5. 22:15 | Válasz erre | #57
Várható majd ebből is, hogy megjelenik könyvalakban? ;)
© Anry
2011. május 4. 03:29 | Válasz erre | #56
2011. május 4. 00:26 | Válasz erre | #55
Ja,igy már világos. :)
© runner
2011. május 3. 21:01 | Válasz erre | #54
Elkészült a mű! [smiley]crossbow[/smiley]
A főhős Te vagy!
© killmaster (Savanyúhas)
2011. május 3. 13:51 | Válasz erre | #53
Dagger of darkness ékes angol nyelven. A címlapon két tigris meg egy nomád harcos van. Persze lehet hogy marad a szó szerinti fordítás a Sötétség tőrei, bár ez szerintem nem hangzik olyan jól... A történetét már olvashattátok valamelyik topicban, és talán Catdog írt is róla némi előszót, mit is lehet várni a könyvtől. Így első olvasatra számomra gyengébbnek tűnik a Kard mesterénél, bár hangsúlyoznám, még a fordítás elején vagyok vele. Majd meglátjuk mi sül ki belőle. Igazából a Kard mestere is csak a végén "leplezi le" önmagát, miért is ezt a címet kapta, és mondjuk miért nem a Vymorna ostroma címet... [smiley]bee1[/smiley]
2011. május 3. 13:29 | Válasz erre | #52
Melyik az a Sötétség fegyverei?
© killmaster (Savanyúhas)
2011. május 3. 11:59 | Válasz erre | #51
Nem csak az én érdemem, fordító kollégám és a javító bizottság is sokat dolgozott vele! Bár tény, hogy csúsztunk vele, de jórészt azért mert bizonyos kérdésekben nem volt teljes összhang közöttünk. De mint mindig, igyekszünk a legjobbat adni nektek, az persze más kérdés, hogy kinek mi jön be. Nem akarom "fényezni" a munkánkat, de ez megint jobb lett mint az eredeti, abban azért volt néhány baki. Akinek esetlegesen nem tetszene a könyv vígasztalódjon azzal a ténnyel, hogy jön a Varázstörő (jelen pillanatban legalábbis az lesz a soron következő), ami J. Green alkotás, akiben eddig nem igazán lehetett csalódni. És majd a távoli jövőben előrukkolunk a Sötétség fegyvereivel, ami jelenleg "gyerekcipős" alkotásnak tűnik, de majd turbózunk kicsit rajta. [smiley]zen-reading[/smiley]
© Anry
2011. május 3. 10:54 | Válasz erre | #50
Végre egy igazi, killmasteres könyv! :)
© Enzo55
2011. május 3. 09:30 | Válasz erre | #49
Remélem speed-es mikulásos lesz hogy max. csak kettőt kell már csak aludni mert nagyon várom! [smiley]smile[/smiley]
© killmaster (Savanyúhas)
2011. május 2. 21:52 | Válasz erre | #48
Az utolsó símításokat végzem a Kard mesterén, csak egy-két nap és olvashatjátok ti is! Innen üzenem Runner kollégának, találtam néhány apró hibát, most ezeket gyűjtöm csokorba. Sajnos eddig más ügyek kötöttek le, de a türelem könyvet terem... Amint megjelenik hivatalosan is az oldalon, ne fukarkodjatok a véleményekkel, jöhet minden, ami a csövön kifér. [smiley]email[/smiley]
© killmaster (Savanyúhas)
2011. április 22. 15:26 | Válasz erre | #47
Az eredetiben a Triceratops és a Gyíkember bajnok tartozik ebbe a kategóriába. Vannak speciális dolgaik, ezért is nehéz legyőzni őket. Vannak még rajtuk kívül is kemény legények, de azért ők már könnyebben legyőzhetőek. Ezért is tetszik a könyv, mert lehetsz egyszemélyes terminátor, de választhatod a lopakodó üzemmódot is, kedved és igényed szerint. Ráadásul nem mindig te vagy az erősebb...[smiley]buck[/smiley]
2011. április 22. 14:42 | Válasz erre | #46
Személy szerint nagyon várom. Nem tudom, hogy milyen terminátor ellenfélre gondolsz, alig van belőle. Persze ez relatív, nekem 11-es Ügyességtől kezdődik ez a kategória.
© killmaster (Savanyúhas)
2011. április 22. 10:18 | Válasz erre | #45
Visszatérve és kapcsolódva Firefox hozzászólásához, az angol és a magyar kiadás csak néhány apróságban fog eltérni, jórészt azért mert az író elkövetett néhány apróbb hibát, illetve néhány terminátor-típusú ellenfelet vettem kicsit visszább, de csak annyira, hogy a kalandornak is legyen esélye. (Azért maradt így is pár olyan ellenfél, akik igen jó eséllyel szállnak harcba ellenünk!) Egyébként a megemlített négy gyíkember is okozhat meglepetést, de messze nem ők a favoritok. Már közeleg a kiadás dátuma, na persze végső símításokra is szükség van, fordítótársammal együtt igyekszünk alaposak lenni. A többit meg olvashatjátok nem is oly sokára. Csak pici türelmet...[smiley]wave[/smiley]
2011. április 21. 17:14 | Válasz erre | #44
Szerintem valamit nagyon elnéztél benne. 4 csata, 2 szerencse próba, ráadásul az első után egyből vissza is kapod a pontot, és talán 3 vagy 4 ügyesség próba. Az angol könyv legkönnyebb útvonala nagyjából így néz ki:
[spoiler]1, 388, 13, 361, 158, 181

314, 295, 376, 238, 40, 339, 241, 317, 298

175, 330, 117, 194, 169, 218, 56, 352, 252, 44, 356, 97, 204, 307, 20, 221, 94, 378, 372 (F 10/16), 348, 170, 64 (F 5x5/6), 155, 186, 164

239, 236, 190, 48, 367, 289, 267, 14, 297, 323, 67, 19, 110 (F 7/6), 106, 357 (F 10/11), 259, 197, 310, 271, 353, 87, 301, 140, 373, 228, 400[/spoiler]
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?