Zagor.hu
Zagor.hu fórum
14. könyv: A Vérfarkas üvöltése
BejelentkezésElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (4)
[b]Történet (5)[/b]: Az alapsztori nem bonyolult. Üldöz minket egy csomó farkas, majd már kezdődik is a kaland és védekezni kell. Ezután megsebesülünk az első csatában és kiderül, hogy hamarosan menthetetlenül vérfarkassá válunk, hacsak nem teszünk ellene. A megoldás Lupravia, az Ős-likantróp elpusztítása, ez a kalandunk fő küldetése, miközben számos apró kis epizódon verekedjük át magunkat, harcolva a bennünk szunnyadó gonosz ellen. Maga a könyv alaptörténete és leírásai brilliánsak, a feszültség és a belőlünk kitörni vágyó farkas jelenléte minden pillanatban érződik, és az is tetszik (persze van ebben némi logikátlanság is, de szerintem ez nem gond), hogy egyes döntéseinkkel is befolyásolhatjuk az átalakulásunk mértékét. A farkasképességek is jók, és a megjelenő mellékkarakterek is (Van Richten ismételt betétele szimpatikus volt, jó karakter). A könyvben több lehetőségünk is van társat szerezni, igaz, hogy ezek a társak jó KJK-s módon kb. 10 fejezet után feldobják a talpukat, így hosszú távon nem élvezhetjük a jelenlétüket. Mindent összevetve eredetiségben soha rosszabb könyvet!

[b]Gondolkodás/szerencse (3)[/b]: A könyv egy egyedi dilemmát állít elég sokszor elénk. Bevalljuk-e az embereknek, hogy mik vagyunk valójában? Mert van, amikor ez nagyon nagy segítséggel jár, máskor a pusztulásunkat akarhatják azok, akiknek elmondjuk, vagy épp félelmet vált ki belőlük. Ez néha persze random faktor, de van, amikor logikusan végiggondolva is meg lehet hozni a helyes döntést. Ezt leszámítva azért nincs túl sok gondolkodás a könyvben. Van egy rejtvény, egy szörnyeteg megtalálásának a döntése, és kb. ennyi. Nem kell túl sokszor használni az eszünket, de néha azért igen.

[b]Nehézség (4)[/b]: Nagy dilemmában voltam ennél a pontszámnál. Én elsőre megcsináltam halál nélkül, úgy, hogy szinte semmikor nem éreztem az életem komolyan veszélyben és az átváltozás pontjaimat is végig alacsonyan tudtam tartani, és azt gondoltam, hogy már-már nevetségesen könnyű ez a könyv. Viszont nagyon sok kommentet olvastam arról, hogy mások meg mennyire szenvedtek ezzel a könyvvel, és milyen nehezen teljesítették, meg, hogy mennyi azonnali halál van benne. És azért az is tény, hogy nekem sikerült a maximum ügyességet kidobnom, amivel azért minden könnyebb. De ha az egészet végigveszem, kötelező cucc szinte nem is kell, jó, egy ezüsttőr nem árt ha van, de 5-öt lehet szerezni, így ez nem akkora kihívás. Az azonnali halál mezők száma sok, de nem annyira randomok, így szerintem ez sem teszi igazán nehézzé. Ha az átalakulás pontjainkat kordában tudjuk tartani, akkor nem lehet nagy baj. Ez utóbbi kicsit nehezebb, mert ha egy helyen nem sikerül, akkor onnantól kicsit generálja magát a pontok száma a könyvben és a végén a halált (illetve átváltozást…mindegy, lényeg, hogy kalandunk véget ér) jelentheti. De talán ez az egyetlen igazán komoly kihívása a könyvnek.

[b]Játékélmény (3)[/b]: Talán meglepő ez a viszonylag alacsony pontszám az eddigiek után. Azt továbbra is fenntartom, hogy a könyv megkomponáltsága kiváló, hangulata remek, stílusa egyedi. De ha csak a játékot, a közben lévő élményfaktort nézem, akkor nekem ez nem sokat adott. Eleve fura volt, hogy ahhoz képest, hogy 515 fejezetpont van, nekem rövidnek tűnt, sokkal rövidebbnek, mint a következő 2 darab 400 fejezetpontos mű, amiről írni fogok. És közben sem történt túl sok izgalom. Bejártam 1-2 falut, megnézegettem, mi van ott, jártam egy érdekes barlangban, ami azonban picit labirintus-szerűvé vált, szóval úgy jól elvoltam de úgy igazán izgatottá egyik alkalommal sem váltam a könyvben. Nehéz elmagyarázni, de valahogy úgy éreztem, hogy miközben a háttér lenyűgöz, addig maga a játék, maguk a döntéshozatalok meg egyáltalán nem, ezeknek a többségét már láttam. Ráadásul túl sok irányban ágazik el a könyv, így akár 2-3 alkalommal is lejátszható, de valahogy én ezt már annyira nem szeretem. Persze rossznak sem nevezném, de szerintem a körítéstől eltekintve sok rendkívüli azért nincs benne.

[b]Összességében: 15/20[/b]
© SangForrás
 
[b]Design[/b]
Juj, de vastag! És ez nem egy pornófilmből vett idézet, hanem, amit először gondoltam, amikor megláttam a könyvet. 515 fejezetpont, ráadásul eme fejezetpontok sem rövidségükről híresek. Nem tudom, Jonathan Greent mi kapta el, de hogy szómenése volt, az biztos. Még egy sima „mocsárba fulladásos halált” is öt-hat mondatban ír le a szokásos kettő helyett.
De hogy visszatérjünk a külcsínre: a borító tetszetős, szép a rajz, még az a vörös szín sem ront rajta nagyon. Persze, értem én, hogy szimbolizáljuk a vért, de egy sötétkék azért harmonikusabb lett volna. Erről most eszembe is jutott, hogy van talán valami hallgatólagos megegyezés a gerinc- és hátsó borító színekkel kapcsolatban? Mert ha nincs, akkor érdemes lenne néha kitörni a kék-sárga-vörös szentháromságból. Itt például egy fekete menő lett volna.

[b]Illusztráció[/b]
Kellően sötét hangulatúak és horrorisztikusak lettek a rajzok, és nem utolsó sorban baromi szépek. Nem akarok belekötni egyikbe sem, csak annyit mondanék, hogy így kell illusztrálni. Számos szemet gyönyörködtető alkotás szerepel a könyvben, már csak ezért is érdemes megvenni.

[b]Háttértörténet[/b]
Az nem túl kacifántos, ugyanis annyiról van szó, hogy botor módon éjjel császkálunk Lupravia erdeiben, így nem is csodálkozhatunk, hogy egy csapat farkas támad meg minket. Egy vadász segítségével sikerül túlélnünk az eseményt, de sajnos a harapást nem kerülhetjük el. Természetesen egy vérfarkas mart belénk, így rövidesen mi is azzá fogunk változni. Vadászunk szerint azonban többféle módon is kigyógyulhatunk a bajból, ha sietünk. Elkezdjük tehát kutatni ezen módozatokat, miközben megismerjük ezt az elátkozott vidéket, és egyre mélyebbre süllyedünk a gonoszságában.
Csak annyit tennék még hozzá, hogy tetszetős volt a megoldás, hogy a sztori a játékmenet közben alakul, és nem a háttértörténet írja le az egész szituációt, hanem interaktívan történnek a dolgok. Már a farkasok támadása közben átvesszük a karakter irányítását.

[b]Rendszer[/b]
Egyfelől feltűnt a giga méretű Felszerelés rubrika a kalandlapon („Atyám, mennyi vackot lehet majd összegyűjteni?”), valamint az Átváltozás pontok jelenléte. Ez utóbbiakkal a kaland közben sokszor kell majd próbát tennünk, és ha elbukjuk, az azt jelenti, hogy nem voltunk képesek úrrá lenni állati lényünkön, ami emiatt előtör belőlünk. Ez amúgy nem mindig jelent rosszat, van, amikor jól jöhet (mondjuk, nem tévedünk el az erdőben az ösztönünknek köszönhetően). Különböző események során újabb pontokat kapunk, így ez az érték egyre növekszik, és egyre nehezebb lesz legyűrni a sötét oldalunkat. Akad persze néhány ritka eset, amikor levonhatunk belőlük (például ha megiszunk egy vérfarkas kórság csillapítására szolgáló varázsfőzetet).
Akad még a kalandlapon egy Kódszavak rubrika is, ami érdekesnek tűnhet, de szerintem felesleges megoldás. Annyiban hoz újat, hogy ha mondjuk megöltünk valakit, akkor fel kell jegyeznünk a „Gyilkos” kódszót, és a könyv később erre a kódszóra kérdez rá, ahelyett, hogy megkérdezné: „megölted XY-t?”. Szóval nem nagy találmány. A Riasztás mező pedig egy speciális helyzetben kellhet majd, amikor közös akcióba kezdünk Van Richten barátunkkal.

[b]Eredetiség[/b]
Nos hát természetesen maga a vérfarkas mítosz, és a többi társ-mítosz, amiket szintén belevettek a könyvbe, adottak, mindenki ismeri őket. Ennek ellenére mégis sikerült egy frissnek ható, valóban élő világot építeni belőlük. Elsősorban köszönhető ez a városoknak, ahol megfordulunk, és a szereplőknek, akikkel találkozhatunk. Ilyen akár a vadász, vagy Zekova nagyanyó, és a többi segítőnk. Aztán van még Fejnélküli lovas, Van Richten (Van Helsing után szabadon), Doktor Kafka, Arcanum professzor (aki Frankestein doktorról lett mintázva), és a többi figura, akikbe belebotolhatunk, mind-mind jól kidolgozott személyiséggel rendelkeznek. Mondjuk a Pókkirálynő Gollam-féle stílusa („Hol van a drága élesszégem, cillogó ezüssztösszégem?”) nekem már egy kicsit sok volt, de üsse kő.
Továbbá a szörnyféleségek is jók lettek, bár Háncs, a kutya félelmetes helyett inkább viccesre sikeredett, de jók a cirkuszi lények, a Moly-ember, a Csótány-szerzetes, az Üveglovag, a Viasz gólem… Hmmm… na jó, most így a neveket olvasva kissé mókásan hangoznak ezek is, de a könyvben elég komolyak, na.

[b]Kihívás[/b]
Monumentális terjedelme ellenére nem igazán nehéz a könyv. Feltétlenül beszerzendő tárgyak csak az ezüst tőrök, amikből igazából már egy is elegendő a sikerhez. Ezt nem lesz problémás abszolválni, miután öt darabbal is találkozhatunk a játékban. Ezen felül inkább az Átváltozás pontjaink gátolhatnak meg a sikerben, mert a végére már komoly mennyiség összegyűlhet belőlük, és akkor bizony örökre vérfarkassá változunk…
Még csak annyit, hogy van egy fejezet, ahol háromszor kell próbára tenni a Szerencsénket, és mivel ugyebár a Szerencse pontjaink száma minden egyes próba után 1-el csökken, ez igazán szemét húzás. Ez persze inkább a Jackson-Livingstone örökség gyermekbetegsége (legalábbis szerintem), hogy mi a fenétől leszünk egyre „szerencsétlenebbek” egy kaland során, de tudom, kell a feszültség…

[b]Főgonosz[/b]
Itt egy érdekes helyzet áll fenn, mert van egy fő-fő ellenség, aki Varcolac grófja, de mellette számos „al-ellenséggel” kell leszámolnunk. Közülük a legjelentősebb Maun grófnője, aki Varcolac ellen áskálódik, és akár úgy is alakulhat a helyzet, hogy általunk taszítja le őt a bársonyszékből.
Varcolac amúgy elsőként két farkaskáját küldi ránk, majd miközben ő maga is átváltozik, addig lehetőségünk van egy tárgyat kipróbálni ellene. Ezután jön a közelharc. Az ipse értékei igen durvák (Ügyesség 12, életerő 16), de ezeken persze csökkenthetünk, ha hatásos cuccot vetettünk be ellene. Ezután még egyszer, Farkas Démon formájában is le kell győznünk őt, és ha elbukjuk az utolsó Átváltozás próbánkat, akkor bizony a grófot uraló szellem átköltözik belénk, és így mi válunk a történet főgonoszává (Poén! Mekkora lenne, ha a negatív oldalon tovább lehetne játszani. Vagy csak nekem vannak ilyen sötét ötleteim..?)

[b]Hangulat[/b]
Az egész könyv, úgy ahogy van, nagyon jól sikerült. Tényleg alig tudok rosszat mondani rá (most olyanokba már nem akarok belekötni, ami szinte minden KJK-ban benne van, hogy egy beszélgetés során miért csak EGYET tudunk kérdezni valakitől, és miért nem térhetünk rá a többi témára is utána). Baromi jól kitalált mini-játék az, amikor a vadásszal és Zakova anyóval hárman kell megvédenünk Zakova házát a betörni szándékozó farkasoktól, de a 334-es „tettes azonosító” játékot is szívesen látnám viszont máshol.
Kapunk különleges vérfarkas képességeket is, amik nagyon ötletesek (nem mindegyik pozitív hatású). Érdekes megoldás, hogy a vérfarkas-fejlődés menet közben, többször is megtörténhet, így amikor én még nem találkoztam vele, már akkor is olvastam, hogy „ha van Vadon hívása képességed, akkor lapozz ide”. Gondoltam magamban: milyen képességekről van itt szó?? Később rájöttem, hogy fokozatonként erősödünk mint farkas, így emiatt újabb és újabb bónuszok járnak.
Végezetül tehát annyit mondanék, hogy a Vérfarkas üvöltése számomra az idei év eddigi legkellemesebb KJK-olvasmánya volt. Az az igazság, hogy még akár ugyanennyit írhatnék róla, de már így is elég terjedelmes lett a cikk. Ebből is látszik, hogy nem mindennapi kalandban lehet része annak, aki belevág. A telihold legyen veletek!
Ezidáig ez a legjobb Kaland, Játék, Kockázat könyv, amivel játszottam. Egy híres kalandozó bőrébe bújhatunk, akit megharapott egy Vérfarkas, és akinek még a következő telihold előtt gyógyírt kell találnia a kórra. Rengeteg erdei, mocsaras, kastélyos, városi és barlangi helyszínen barangolhatunk, és természetfeletti szörnyetegek széles választéka várja, hogy kivégezd őket utad során, melynek végén megszabadulhatsz a likantrópia átkától. A művet az teszi kiemelkedővé, hogy valamennyire versenyfutás is az idővel – tehát minél többet késlekedsz, annál inkább farkassá válsz. A harcok sokkal tisztességesebbek, mint a korábbi művek nagy részében, ezért nem szükségesek olyan nevetségesen magas kezdeti értékek a sikerhez. Ezen kívül az 515 fejezetpontjával kicsit hosszabb is, mint a többi. Zseniális gótikus horror kaland, melyet minden rajongónak kötelező elolvasnia.
© Wanda
 
Ez az egyik legjobb Kaland, Játék, Kockázat könyv, amit olvastam (márpedig olvastam az összes újat, és jónéhány régit is). Hogy miért?

Az alaptörténet és a cselekmény jó – ez mindig jó előjel, lévén hogy egyes könyveknek szinte semmi története nincs (ezt nem feltétlenül kritikának szánom) – és jól lett megírva. Jon Green (az író, ez a mű ugyanis nem Steve Jackson és Ian Livingstone tollából származik), mint mindig, most is remek munkát végzett a gótikus fantasy világ hangulatának megteremtésében.

A harcok megfelelőek – nem fogsz egy csapatnyi harmatgyenge Goblinnal összefutni a történet legelején, csak hogy egy legyőzhetetlen bestiával kelljen összecsapnod a végén. Bár önmagában minden harc veszedelmet hordoz, a képességeidhez mérten mind megfelelő nehézségű.

Sok úton végig lehet jutni a könyvön, ami növeli az újrajátszási élményt. Több mellékküldetés is szerepel a kalandban, amiket idővel teljesíteni lehet. A történet nem arra alapoz, hogy összeszedj egy csomó tárgyat, amik nélkül nem tudod teljesíteni a feladatod. Persze lehet hasznos tárgyakra bukkanni, de ezek nagy része nem létfontosságú. Ennek megfelelően a mű is jóval nagyobb méreteket öltött – a megszokott 400 helyett 515 fejezetpontból áll (valószínűleg ez a magyarázata annak is, hogy drágább, mint a többi).

Mindent összevetve ezt legalább olyan jónak találom, mint a Zagor Legendáját, vagy a Halállabirintust.
hr
2023. december 21. 06:47 | Válasz erre | #144
[b]Borító:[/b]
Nagyon hangulatos és látványos, a legjobbak között van. A frissen átalakult farkasember a nagy teliholddal...telitalálat! Eléggé figyelemfelkeltő, mi történik velünk, ha nem járunk sikerrel...

[b]Grafikák:[/b]
Ezek majdnem mind kifogástalanok. Ritkán írok ilyet, de ezúttal telibe találtak az illusztrációkkal. Jó hát a vámpírhölgy Izoldáról nincs egész alakos kép, majdcsak túlélem valahogy. Az Üveglovag viszont hihetetlenül ügyefogyottan néz ki, mintha papírból lenne.

[b]Történet:[/b]
Klasszikus módon indul. Kalandorként épp egy erdőben bóklásztunk, amikor egy egész falka farkas támad ránk. A falkavezér, egy nagy fekete farkasember, meg is harap minket, és ez természetesen azt jelenti, hogy megfertőződtünk a farkaskórsággal. Bár lényegében erről szól a történet, hogy véglegesen ki kell gyógyítanunk magunkat, mielőtt farkasemberré válunk, a gyógymód keresése közben kiderül, hogy egy egész csordányi gonosz förtelem és vérbestia vert tanyát a környéken...

[b]Nehézség:[/b]
Ha nem megyünk a tökéletes végigjátszásra, akkor nem olyan nehéz, ha ki akarjuk maxolni a könyvet, akkor viszont a szerző kedves édesanyja rengeteget fog csuklani. A farkasemberré válást elég egyszerű féken tartani, bőven van rá módszer, és úgy vettem észre, sokkal inkább hasznos az átváltozásunk, mint káros, viszont ha túl magasan van az érték a végjátékban, akkor nekünk lőttek, farkasemberré válunk. Minimalistáknak összesen 1 kötelező tárgy van, amit fel kell szedni (az Ezüst Tőr), aki nagyban nyomja, annak viszont ötöt is össze kell gyűjteni belőle. A harcok annyira nem nehezek, és mivel itt is vannak csodafegyverek, nagy átlagban nem harcban fogunk kinyiffanni (plusz az átalakulásunkkal is erősödünk majd). Elég sok a halálpont mindenesetre, szóval a nagykutyákat rendesen meg fogja izzasztani majd a könyv.

[b]Főellenség:[/b]
Alapesetben csak egy van, Varcolac grófja, az Ős-Likantróp, viszont ha megöltük, még a belőle előmászó Farkas Démonnal is végeznünk kell, máskülönben farkasemberré válunk. Ha fullra ki akarjuk játszani a könyvet, akkor viszont négy másik főellenségünk is lesz: Serpensa a Kígyó Asszony, Izolda grófnő, Aranea a Pókkirálynő, és az Apátféreg. Mindegyik eléggé erős, néhánynak extrém támadáslistája is van, viszont ha megszereztük mindegyik Ezüst Tőrt, az Ős-Likantróp sokkal gyengébb lesz majd.

[b]Ami tetszett:[/b]
A történet is ilyen dolog, pláne, hogy menet közben bontakozik ki, mekkora kulimászban is van az egész vidék: vámpírok jobbról, vérfarkasok balról, de van itt fajtaváltó, őrült tudós, fej nélküli lovas, óriáspókok, zombik, szellemek - lényegében a klasszikus horror összes kreatúrája megjelenik, igazi halloween-i monszter-maraton. Zseniális volt a kísérteties tó a Megfulladtak Leányaival, a rovar-apátság és persze a vámpírúrnő palotája, amihez még külön „Riasztás” pontok is készültek. Jó volt egy ekkora volumenű műbe mellékszálakat tenni szereplőkkel, amik jól ki vannak dolgozva, talán csak a hírhedt Pusztító volt ennyire tele élettel – csomó mellékszereplő van, rajzokkal, nevesítve. Jók voltak a cigányok is (és roppant szokatlan módon meg is lophatnak), amikor pedig a Fekete Farkas és falkája bebocsátást „kért” Zekova nagyanyótol, ott konkrétan feküdtem a röhögéstől :D Alapjában véve a könyv elég vastag, a fejezetpontok nagyon leírásosak, szemléletesek (kicsit már túl dagályosak is helyenként), úgyhogy rendesen megmozgatja ám a fantáziát.

[b]És ami nem:[/b]
Kevés ilyen dolog volt, pláne így, hogy minimálban is lehet nyomni, ellenkező esetben bitang nehéz lenne. Amin kicsit húztam a szemöldököm, az a „kódszavasdi” megoldás, vagyis kódszavakat kell írnod a kalandlapodra attól függően, mi történik veled, és a könyv itt-ott megkérdezi, szerepel-e az adott kódszó a kalandlapodon. Ha igen, akkor ez történik, ha nem, akkor meg valami más. Lényégében teljesen ugyanaz, mint amikor a korábbi kötetekben társaid voltak, és a könyv rákérdezett kerek perec...itt simán egy kódszót kérdez. Oké, a nyomda megspórol egy kis festéket ezzel, de más értelme nincs. Nagyobb gond, hogy az első kiadásban rossz fejezetszámra lapozás szerepel a 310-es ponton, szerencsére a magyar kiadás ezt korrigálta.
Összesen egyetlen félrefordítást találtam a démoni kutya nevével kapcsolatban: olyan mintha webfordítóval csinálták volna, mindenütt „Háncs”-nak nevezik, holott az eredeti neve „Shuck”. Igen, tükörfordítással valóban háncsot jelent, az anyakönyvvezető meg „motherbookdriver” angolul ugye. Az ilyet illik hanyagolni, tulajdonnevet nem fordítunk le.
Jót röhögtem, mikor megláttam, hogy a főgonosz lakhelyét Wulfenstein-nek hívják, lélekben már fel is voltam készülve a náci katonákra, horogkeresztes lobogókra és Hitlerre, mint végső főellenségre...csodálom hogy Blazkowicz nevű szereplő nincs a műben, az még feltette volna a koronát. És még egy nemszeretem-dolog a végére: ez a könyv is sportot űz abból, hogy kinyírja a társaimat...azt hittem, ezen már rég túlvagyunk, erre kétszer egymás után is. Tényleg csak egy kicsit kellett volna rajta még dolgozni...
© [törölt felhasználó]
2020. április 24. 22:48 | Válasz erre | #143
2020. április 24. 12:30 | Válasz erre | #142
Nem tudom honnan szerezte a borítóábrát aki szerezte, de kimondottan jól sikerült választania!Az ábra nem csupán jó, hanem igencsak hangulatos is, nagyon jól passzol a könyv sztorijához, és számomra még a retró-érzés is benne foglaltatik.Szóval éppen ahogy kell!Nem a kedvenc borítóm, de az eddig leírtak alapján ez így is csillagos ötös!
Ahogy maga a könyv külalakja is, mert a piros könyvgerinc, és hátsó borító is jól illik a borító mellé.
A belső illusztrációk is tökéletesek.Szummázva az egész könyv vizuálisan teljesen rendben van, szép, felhívja a figyelmet, kalandra csábító!
A kaland!Az előtörténet, és az ahogyan a kaland kezdődik kiemelkedő!Strigoiva faluig első osztályú!
Személy szerint nem vagyok oda a hosszú fejezetpontokért, de itt nemhogy nem zavart, hanem egyenesen lekötött.Érdekesen, olvasmányosan, és hangulatosan indít a mű az fix.
Strigoivától kezdve ez egy kissé leül, vagyis inkább hullámzóvá válik a továbbiakban.Van, ahol nagyon tuti maga a kaland, van hogy kissé üresjáratos és/vagy elnagyolt.Az előbbire remek példa, és egyben számomra a könyv mélypontja a Fekete szerzetesek kolostora, és a pókbarlang.Ennél a két történetszálnál bicsaklott csak meg nálam a kaland, de ezeknél eléggé ahhoz, hogy rontson a teljes összképen.Izolda grófnő tornyánál pedig az utóbbit éreztem.Valahogy ötlettelennek, összecsapottnak tűnt/érződött.
Ezeket leszámítva lényegében minden oké.A tipikusan Ravenloft hangulat végig megvan, a világ Jonathan Greenhez hűen él.Ez persze a többi művére is igaz (írom ezt annak ellenére, hogy egyáltalán nem vagyok amúgy rajongója, de ami igaz az igaz), de valahogy számomra itt domborodott ki ez igazán.A mű szereplői tőlünk függetlenül is cselekednek, teszik a dolguk, élik mindennapjaikat.Nem tudom ki hogy van vele, ki mennyire igényli ezt, én a magam részéről szeretem.Jó példa erre a cirkusz, ahol egy analandi fickó keresi a korábban a cirkuszosokkal meglépett húgát.Vagy Van Richten, aki szintén aktivizálja magát a gonosz ellen, csak jóval kevésbé bölcsen mint azt kellene, "Mocskos" Lucre úr és szerelmi drámája, és még sorolhatnám.
Az is nagyon nagy plusz, hogy a szerző (általam eddig ismert) többi könyvével ellentétben itt nem szívat lépten-nyomon agyon.A nehézségi szint jól eltalált, van benne kihívás, de a kínálkozó lehetőségek, megoldások is bőven rendelkezésre állnak.
Összességében számomra ez Jonathan Green legjobb munkája!Ez sem tökéletes, de hibái elenyészőek a többihez képest.Ez a munkája -ha klisékből is épül fel- eredeti, mint említettem kiugróan hangulatos, és nem utolsó sorban szabályosan kijátszható.
Bátran merem is ajánlani mindenkinek aki az ilyen "lapozgatós" könyvek kedvelője.Azoknak pedig pláne, akik szeretik a Ravenloft világát, hangulatát!Én szeretem, igaz, a klasszikus ("kötetlen") fantasy (pl.A Hóboszorkány barlangjai; vagy a KJV sorozat akár) áll legközelebb a szívemhez.
10/7-8 pont körül/között, vagy bármely érték a kettő közül.

Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
2018. augusztus 15. 17:03 | Válasz erre | #141
Újabb hármassal készültem el:

http://velemenyes.blogspot.com/2018/08/hosszuido-telt-el-mire-at-tudtam-magam.html
2018. március 3. 14:21 | Válasz erre | #140
Ebben igazad van, a boszankodás részben pozitiv hiszen angy az újrajátszás faktor, nekem sajna tényleg szerencsétlenül jöttek ki a dolgok.
10 böl 2. ra találam meg a vámpírt, 5 böl elsörea kivezetö alagutatt, rossz helyre bujtam a cirkuszbban, stb
dum spiro spero!
2018. március 1. 20:15 | Válasz erre | #139
Szerintem nézesd meg a billentyűzetedet, mert bk. minden harmadik betűleütést kihagy.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2018. március 1. 20:14 | Válasz erre | #138
Ennyi erővel ha arra szavazunk, hogy minden szükséges tárgy megvan, minden infót tudunk, minden csapda után vissza tudunk menni, sőt, egyből a 400-on kezdünk, akkor hirtelen sok minden nagyon könnyűvé válik.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2018. március 1. 11:14 | Válasz erre | #137
Jó kicsit ki voltam akadva, a gond biztos velem van, bemegyek mindenhiva megnézek mindent, mindig rámegyek az igen megnézem különre, söt még volt hogy csalva többet beszltem mint kellet volna, vgére 9 térgybol amit fesorol, amit a rémenaszonyoknak lehet adni hány volt meg ja igen 00, harcnál mim volt egy ezüstkeresztem ami semmire nem volt jo meg is haltam ujratöltés,nahh másik ut huhh vámpirvadász huhh tejesn más utvonal huhh pisztolyom is van jön új boss har de k jó, ja most kéne az eszüst kereszt, mvagy az ezüst tör mi tvábbra sincs vagy gyergyatarto game ovi.
Annyit mellé, hogy ha volt olyan ahova vissza tudtál menni gyakorlatilag elsöre bementem oda ahonnan nem tudsz elsö végigjátszára van 5 barlang irja is vissza tudsz menni kivéve ha irja, hogy enm, elsöre melyikbe megyek be?
9 szint közül ahol vissza lehet mennei hanyadikra vna meg a vámpír? 2 dikra annyi, hogy a szörnyre is 5 böl elsöre jöttem rá de ezs e nagy segitség...
dum spiro spero!
© killmaster (Savanyúhas)
2018. február 28. 21:38 | Válasz erre | #136
Csupán azért, mert ha az ellenfeleknek azonnali halált szavazunk, a varázsló kriptája egyszerűbb. A Pusztítónál ez mit sem segít! Ott lapozgathatsz a végtelenségig, pláne ha nem dekódolsz, előbb-utóbb belefutsz egy "ezt bebuktad" fejezetbe! Szerintem amikor Steve Jackson írta a sztorit, igen vad dolgok járhattak az eszében. Mellesleg szerintem a Varázsló Kriptája kaland érdekesebb, ott nem egy dobókocka mondja meg merre induljak! Igaz néha épp a kockadobás öl me[smiley]axe[/smiley]g!
2018. február 28. 21:11 | Válasz erre | #135
Miért a pusztító? Miért nem a varázsló kriptája?
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© killmaster (Savanyúhas)
2018. február 28. 19:32 | Válasz erre | #134
A pusztító az idegesítő kaland, ez csak szimplán érdekes kaland! Nem a kedvencem, de azért ott van a szeren... Kicsit hosszabbak a fejezetpontok, mint az átlag kalandokban, de aki nem szeret olvasni, az töltse le hangoskönyv formában.[smiley]zen-reading[/smiley]
© Ravnos
2018. február 28. 09:13 | Válasz erre | #133
Kiakadt a kultúra? Miért nem lehetett azt írni,h "iszonyatosan idegesítő"? Legalább itt kultúráljuk már magunkat!
2018. február 27. 21:49 | Válasz erre | #132
Ez geci idegesitö egy játék...
dum spiro spero!
2018. február 26. 18:13 | Válasz erre | #131
Egyelöre még összedolgozunk :)
dum spiro spero!
© AXE
2017. február 22. 06:46 | Válasz erre | #130
Sziasztok!

A Van Helsing Richten álnéven itt már másodszor(először A Nekromanta Éjszakájában)akarja kiontani a főhős belét.Itt se jött neki össze.

Üdv:AXE
© twillight (Kövérorr)
2015. szeptember 25. 12:37 | Válasz erre | #129
Akkor had idézzek én:

"Skill, Satmina, Luck
...
Roll one dice. Divide the number rolled by 2, rounding fractions up. Add 7, giving you a total of between 8 and 10."

Ja, megvan: az indulóaranyak komolyan meglepett bárkit hogy mennyi van?
Én meg meglehetősen fáradtan azt gondoltam a fontos ügyesség/életerő/szerencse meghatározás volt a kérdés., lol
© killmaster (Savanyúhas)
2015. szeptember 25. 11:45 | Válasz erre | #128
"Az első mondatodat nem is értettem…"

Én az összes többit sem nagyon! Amit meg igen, annak se füle se farka! Hogy itt ki mit és honnan lopott, csupán spekuláció, bár J. Green nem egyszer élt már ezzel a lehetőséggel, csak sokkal szembetűnőbben. De nincs ezzel gond, ha így színessé teszi a kalandot, az bőven jó. Egyébként nem minden ellenfél olyan egyszerűen elintézhető, bár aki nem kockával játszik annak úgy is mindegy. Majd küldünk át a Démonlovagokból pár izmos ellenfelet, aztán lehet panaszkodni! Kódszavak? A szerző szinte minden kalandjában fellelhető, ezzel lehet együtt is élni, meg utálni is ezért. Szerintem ez a kaland jól összerakott, bár nálam a Vérescsont a nyerő. Talán mert kalózkodós típus vagyok, nem holmi éji ragadozó! [smiley]vigyor1[/smiley]
2015. szeptember 25. 10:02 | Válasz erre | #127
Az első mondatodat nem is értettem...

Az eredeti angol könyvből idézek : "Roll two dice and add 6 to the number rolled".
© twillight (Kövérorr)
2015. szeptember 24. 20:26 | Válasz erre | #126
Mármint d6/2+6, ami minimumstattal ellátott d10,a'la AD&D.

Szerintem:
- a fejezetpontok végre kidolgozottak
- a hangulat jó/okés között ingázik.

A rossz:
- az ellenfelek 6-8 ügyesség körül rohangásznak, ami nagyon könnyűnek számít
- a Spectral Stalkers felépítésével dolgozunk, azaz vagy sikerül eltalálni (ha legiten játszik valaki) hogy most jobbra menjek vagy balra,vagy nem.
Megszerezni ugyan nem kötelező a dolgokat, de ha szeretnénk (a'la Spectral Stalkers), akkor b*ott sok van belőlük, és ez 500+ fejezetpontnál átkozottul sok RL-Luck. Mert sajna semmilyen nyom nem igazít útba ha a teljes sztorit akarjuk.
- tápolás is van dögivel, sajna a legjobban az átváltozás-statisztikánkra. MINDENT bejárva megesett hogy 1 change-el (amit úgy sikerült elérni hogy behúztam a Cursed Bloodline-t!) hozzámvágtak még 4 csökkentést, hátha jólesik.
- kódszavakból pedig dunát lehetne rekeszteni. Na mondjuk 500 fejezetponton elférnek, de van amire az egészkönyv a felírása után 2 fejezetponttal később kérdez összesen akkor egyszer rá, pedig helyette lehetne pl. "ha nem törtél össze minden koporsót, lapozz". Ehelyett kódszavazunk.
-egy csomó fejezetpont el van pazarolva bizonyos Richtenre. Supernatural-ból szökött társunk tök jó fejnek néz ki, csak nem látom hogy megérné felvenni.
- igazából az egész kés-gyűjtögetést nem értem. Okés hogy a sztori a Buffy 2. évadából gyün, a cirkuszi helyszín meg a Dr Who-ból, de komolyan érdekelne hogy a fő-farkasembert keresve, aki X nemesi ház tagja, no persze főcélunk kikúrálni magunkat - miért kezdünk utánajárni öt névtelen titkostársaság-személy dögös démonidéző rituáléjának, amiben sem a résztvevők neve nem ismert, sem a rituálé konkrét eredménye, és kapcsán vérfarkast senki sehol nem emleget?!?
Ne értsetek félre, külön-külön mindhármat bírom, de nem látom hogyan jönnek össze!
2015. június 15. 10:06 | Válasz erre | #125
Egy apróbb eltérést találtam a szabályok között. Az eredeti angol könyvben az induló aranytallérok meghatározásánál 2d6+6 módszert használnak, a Zagoros kiadvány 1d6+6-ot ír elő.
2014. szeptember 17. 21:52 | Válasz erre | #124
Esetleg magát a könyvet valamilyen szisztéma szerint? Tehát hogy a teljes történetnek a halál-pontszáma (úgy, mint mondjuk izgalmasság-pontszáma vagy milyen-könnyű-elhalálozni-benne-pontszáma) lenne 250? Kíváncsi lennék, mik az értékelési szabályok.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© killmaster (Savanyúhas)
2014. szeptember 17. 20:21 | Válasz erre | #123
Arról lehet szó, hogy pontozta a halálcsapdákat! Bár ez egy kicsit morbidnak hathat... Illetve valami hasonló elgondolás lehet az alapja...
2014. szeptember 17. 18:46 | Válasz erre | #122
Azt ne mondd már, hogy 250 halál van benne?
© AXE
2014. szeptember 17. 17:52 | Válasz erre | #121
A Három Mester(Steve Jackson,Steve Jackson,Ian Livingstone)legnagyobb tanítványa a 147-es Múmia Átka után halálpont túladagolásban szenved.Azt hittük,hogy a 147-et már nem lehet überelni.Hát eme későbbi könyvével bebizonyította,hogy mégis kivitelezhető.Kerek250halálpont;elismerésem!

Üdv:AXE
2014. augusztus 7. 09:08 | Válasz erre | #120
Ezer hála,és köszönet. Megvan az esti program! [smiley]vigyor0[/smiley]
2014. augusztus 7. 00:09 | Válasz erre | #119
Kicsit később, mint gondoltam, de azt hiszem, sikerült egy használható végigjátsszást írni. A [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=53]szokott helyről[/url] letölthető.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2014. augusztus 6. 15:43 | Válasz erre | #118
Köszönöm,kíváncsian várom.
2014. augusztus 6. 10:08 | Válasz erre | #117
Megpróbálok ma este összehozni egyet.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2014. augusztus 5. 22:04 | Válasz erre | #116
Esetleg tudnál küldeni egy javított vj-t? Nagyon megköszönném,mert akkor végig mennék a helyes útvonalon,hogy tudjam hol hibáztam.
2014. augusztus 3. 13:03 | Válasz erre | #115
Ha belepusztulok, sem tudom kitalálni, hogy honnan van az a végigjátsszás. A térképemen végigvezetve valóban volt benne egy csúnya baki, azt javítottam. Ugyanakkor az is feltűnt, hogy vagy elég sok részt elkerül, vagy valahol valami összekeveredett, de egyik esetben sem valami biztató a helyzet. Úgyhogy még molyolok rajta egy kicsit.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2014. július 28. 23:45 | Válasz erre | #114
Üdv Kalandorok!
Az elmúlt hetekben játszottam a könyvvel,és meg kell mondjam nagyon tetszett. Green művei nekem nagyon bejönnek,ez sem volt kivétel. Részletesebb elemzésbe nem bocsátkoznék, Dr Lecter #71-es hozzászólása nagyjából tükrözi az én véleményemet is,mind pozitív,mind negatív irányban.

Ellenben kérnék egy kis segítséget. Az öt ezüst tőrből nekem csak kettő lett meg a végére. Gondoltam a végigjátszással lapozgatok még,és elolvasom a kimaradt részeket.a negyedik sorban 208-ról 264 helyett 267-re kell lapozni a vj szerint,de ez nyilván nem jó. Itt,hogy kell továbbmenni? Hiszen így hirtelen a kastélyon kívül találod magad. Ez elírás,vagy én olvastam felületesen valamit?
2014. július 14. 18:22 | Válasz erre | #113
Spoiler !
Gomdolom a Monarakh titkára gondolsz. :) Ott csak egy vérmedve van (Brendon) illetve a Farkasgazda, aki akkor válik farkassá, amikor akar. Mondhatom,hogy a farkasgazdák animágusok mi több az ezüst csak gyengíti őket egy ideig és ráadásul halhatatlanok mi több parancsolnak a farkasoknak és a vérfarkasoknak (farkasembereknek) is. :) A Monarakh titkában farkasok vannak illetve van egy hófarkas is. :)
© AXE
2014. január 4. 16:10 | Válasz erre | #112
Elwood papa már az Árnyékharcosok Legendája előtt beköszönt:
-Hó,Barushka!
© AXE
2013. november 1. 11:49 | Válasz erre | #111
Hatott a telihold,mire végeztem a végigjátszással,ősz hajszálam nőtt,valamint erősödött a kecskeszakállam.[smiley]nevetes1[/smiley]
© AXE
2013. november 1. 11:35 | Válasz erre | #110
Sziasztok!
Az imént sikerült megcsinálnom a végigjátszást.Szerintem egy pár helyen korrekcióra szorul.Azért szeretném elküldeni megtekintésre.Kérnék egy E-Mail címet,hogy hová küldjem!

Üdv:AXE
2013. november 1. 10:22 | Válasz erre | #109
Örülök neki, használd egészséggel:D
© AXE
2013. november 1. 10:00 | Válasz erre | #108
Megtaláltam a keresett harci technikát.Szent Crucius 94.oldal.
© AXE
2013. október 11. 20:43 | Válasz erre | #107
Köszönöm!Mindjárt megkeresem.

Üdv:AXE
2013. október 11. 14:30 | Válasz erre | #106
Arra emlékszem, hogy a technikát a monostorban fogod megtalálni.
© AXE
2013. október 11. 08:12 | Válasz erre | #105
262-Ha ismersz egy másik harci technikát ellene,akkor tudsz egy nevet is párosítani.Alakítsd át ezt a könyv végén található táblázat segítségével,add össze az így kapott számokat és lapozz az összegként kijött fejezetpontra.
© Ravnos
2013. október 9. 22:42 | Válasz erre | #104
Ha megmondod melyik fejezetpontnál vagy talán tudok segíteni. Sajnos a könyv most nincs velem!
© AXE
2013. október 9. 11:51 | Válasz erre | #103
Sziasztok!
Elakadtam az Apátféreggel vívott küzdelemnél.Mi az ellene bevetendő harci technika neve?A válaszokat előre is köszönöm!

Üdv:AXE
© Ravnos
2013. szeptember 16. 15:29 | Válasz erre | #102
Jó szórakozást, és vigyázz mert lassan telihold lesz! :D
© AXE
2013. szeptember 16. 12:50 | Válasz erre | #101
Ebben a pillanatban jött meg a csomag.Köszönöm!

Üdv:AXE
2013. július 27. 17:21 | Válasz erre | #100
Vagy egy másik lehetőség, hogy elolvasod az adott topicban a véleményeket.
© killmaster (Savanyúhas)
2013. július 27. 16:01 | Válasz erre | #99
Alapvetően mindegyik kaland fenn van pdf verzióban! Olvass bele, és szimpátia alapján dönts. Nekem éppen ez az, ami nagyon tetszik az oldallal kapcsolatban (na persze más is), hogy nem vásárolok zsákbamacskát. Tudom, az igazi gyűjtők mindent felvásárolnak, na de mint minden sorozatban vannak jobb és silány darabok is. A silányakból jó a pdf verzió is! A jókból azért érdemes beszerezni egy példányt! [smiley]crazya[/smiley]
2013. július 27. 09:45 | Válasz erre | #98
Te akarsz venni konyvet es te kersz ajanlatot, vagy mi? :)
© AXE
2013. július 27. 08:36 | Válasz erre | #97
Sziasztok!
Bő egy hónap múlva el akarom kezdeni a téli kalandjátékok begyűjtését.A Vérfarkas Üvöltésével szeretném kezdeni.Ajánlatot kérek az októberire:
1.Éjsárkány
2.A Pusztítás Tornya
3.A Sötétség Tőrei

Előre is köszönöm!

Üdv:AXE
2013. június 19. 22:06 | Válasz erre | #96
Igaz, megvan benne az általad említett X-menes párhuzam, de azért úgy, mint mondanivaló, szerintem erős túlzás. Egy játékkönyv a jobbikból.
2013. június 19. 14:36 | Válasz erre | #95
Kijátszottam. :) Őszinte leszek. A LEGJOBB KJK KÖNYV AMIT VALAHA OLVASTAM !!!!!!!!!!!!!!! Mindenki kielemezte Rajtam kívül és mindenki dicséri és ebben egyet értek veletek. DE ! Egy valamivel kiegészítem. Van mondanivalója. Mert kardforgató karú főhősünk a Vérfarkas átkával a vállán hiába próbál Lupravia(Erdély után szabadon.) népének segíteni mégis fáklyákkal üldözik és kitaszított lesz. Az emberek számkivetettje és csak azért,mert Vérfarkas. Mi több azért meg kell tanulnunk farkasképességeink előnyünkre szolgálhatnak időnként.:) Egyszóval van egy kis X-Men beütése is a könyvnek. Ezért is szeretem ezt a könyvet ennyire. :)
10/10

(Ja és Varcolac gróf a második legcsúcsabb főellenség Franklins után !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :D)