Zagor.hu
Zagor.hu fórum
1. A Végzet Prófétái
BejelentkezésElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (3)
A Végzet Prófétái – kritika

Előre jelezném, hogy csak mostanában kezdtem újraolvasni a klasszikusokat és régi olvasmányaim emléke már eléggé elhalványult, szóval azokkal csak érintőlegesen szeretném összehasonlítani a könyvet. 3 alkalommal futottam neki a kalandnak, harmadszorra csalás nélkül megoldottam, de nem olvastam át minden fejezetpontot és lehetőséget (még).

A Könyv formátuma:
Jobban tetszett volna, ha igazodik a klasszikus KJK könyvek méretéhez, tördeléséhez. Nekem túl nagy alakú a kiadvány és túl kicsik a margók. Nem vészes, nincs gond vele, de kényelmesebb olvasnom a megszokott méretet. Ettől a totálisan szubjektív dologtól eltekintve a kiadvány rendkívül igényes, jó megjelenésű. Esetleg, ha megoldható, érdemes lenne a további kötetek lapjainak aljára a megszokott kockákat odarittyenteni, hogy ne kelljen a mobilon kockadobás-szimulátort használni.

Illusztrációk:
Egyesek szerint túl kevés, legalábbis a szokásos KJK könyvekhez képest. Nekem nincs hiányérzetem mennyiségileg, már csak azért sem, mert a helyszínek, karakterek leírása elég szemléletes. Ennyi kell, de nem feltétlenül több. Igényesek, jól néznek ki, de kár lett volna emiatt további költségeket vállalni, vagy halasztani a megjelenést.

Tartalom:
Először én is meglepődtem, hogy csak 200 fejezetpontos a kaland, de a szokásoshoz képest hosszabbak az egyes fejezetek és az egész valóban sokkal olvasmányosabb, tartalmasabb. Nem kell tehát attól félni, hogy rövidke kalandban lesz részünk. Volt már olyan könyvélményem, ahol a szokásos 400 pont ellenére is érezhetően hamarabb átrágtam magam a tartalmon. Nagyon tetszett, hogy nincsenek benne fölösleges ide-oda lapozgatások. Így maga a kaland hangsúlyosabb, kevésbé töri meg a történetet a sok kaszabolás. Nincsenek benne túlcizellált leírások, de több helyen is valóban fontos infók vannak elrejtve a történet mesélése során. Sokkal élvezetesebb így olvasni, hogy hamar rájövünk, a szöveg nem az öncélú helykitöltés eszköze.

Sorspróba:
Nekem alapvetően az elgondolás tetszett, a mások által korábban kifogásolt fölösleges túlbonyolítást én sem raktam volna bele, de akár ez valóban kiváltható a játékos részéről egy sima kockadobással: 1-2: lapozok az első lehetőségre, 3-4: másodikra, 5-6: harmadikra. Részemről sosem szerettem a szerencse túl nagy szerepét, itt nem vészes a dolog, ennyi belefér a kaland változatossá tétele érdekében. Nekem úgy tetszene leginkább, hogy csak ott legyen sorspróba, ahol kevésbé számít, pl., ha az első lehetőség jön ki, akkor aranyat kapunk, amivel fel tudunk bérelni még csapatot, ha a második, akkor varázstárgyat, ha a harmadik, akkor másik tárgy, amivel szintén valami előnyhöz jutunk. A jelen sztoriban volt azért, ahol az egyik verzió esetén garantáltan buktam a kalandot.
Előfordult, hogy egy ponton, ha nem jól dobok ÉS nincs nálam a megfelelő csapat, akkor bukom egy tárgyat, amely hiányában a halál garantált egy későbbi helyszínen. Mondjuk az írók figyeltek arra, hogy ezt a tárgyat később is be tudom szerezni, szóval többször kell rossz döntést hozni, vagy előnytelenül dobni a sorspróbát, hogy elbukjunk. Ha a történet által javasolt úton megyek tovább, akkor nem találkozom egy személlyel és nem csatlakoznak a druidák. Nem szép dolog ez az írók részéről. Azt hiszi az egyszerű olvasó, hogy ha szerencsével sikerül hozzájutni némi plusz infóhoz, akkor az tényleg hasznos és feltétlenül érdemes követni, de néha mégsem, szóval érdemes kritikával fogadni még a legjobb szándékú tanácsot is a döntések meghozatalakor. Ez néha bosszantó, de igazából így életszerű.

Csapatok:
Szuper ötletnek tartom a csapatok összeállítást kockadobásos értékek használata helyett. Új színt visz a játékba, bevonva érezzük magunkat a történetbe. Már emiatt is érdemes többször nekifutni a kalandnak. Kifejezetten jó szórakozás ennek a kimatekozása! Gratula érte! Ha ezt a vonalat folytatjátok, akkor az megalapozza a további könyvek hangulatát. Sokkal jobban, mint a kockadobálós módszer.

Kihívás, balansz:
Kifejezetten ideálisnak érzem mind a nehézséget, mind a helyszínek és cselekmények változatosságát.
Elsőre nem ment, mert bár követtem a megszerzett infók alapján az optimálisnak vélt utat, hiányoztak tárgyak, csapatok, meg a szerencse is. A könyv viszont nagyon motivál az újrajátszásra, így nem kínszenvedésnek éljük meg az újrakezdést. Lehet új csapattal próbálkozni, más útvonalon, amik nagyon jól elkülönülnek egymástól. Így fedezve fel a lehetőségeket már könnyebb a célba elérése. A szükséges infókat, tárgyakat második, harmadik alkalomra már könnyű megszerezni, így végül a könyv, ha nem is elsőre, de 2-3 nekifutás alatt már valóban sikerélménnyel kecsegtet, csalás nélkül. Én más könyveket simán a harcok átugrásával szoktam, jó sokat csalva végigolvasni. Itt ezt most kifejezetten nem ajánlom senkinek, mert anélkül is meg lehet találni a helyes utat!
Csábít arra, hogy a nehezebb úton is végigolvassam a sztorit, szóval valóban érződik, hogy hatalmas gondot fordítottak az írók az események leírására, a balanszírozására. Más KJK kötetekben ezeket olyan esetlennek, random dolognak tartottam sokszor. Ebben a könyvben nagyon nem mindegy, hogy fel tudunk-e fogadni még csapatokat pénzért, vagy estleg meg tudjuk-e venni a csapatbővítéshez szükséges tárgyakat. Itt mindennek komoly szerepe van.

Értékelés:
Nálam 9/10 pont a felsorolt pár - számomra - furcsa történetvezetési dolog miatt, amúgy az egyik legjobb, legizgalmasabb könyv a műfajban. Különösen tetszett a csapatösszeállítás újszerűsége, az elrejtett infók a szövegben (érdemes jegyzetelni!). Mindenképpen ajánlom mindenkinek, régi motorosoknak, újrakezdőknek és KJK szüzeknek is akár első könyvnek.

Köszönöm, hogy olvashattam!
Értékelés: 9 / 10
Mai napon egy különleges lapozgatós könyvet hoztam el nektek. A Végzet prófétái két magyar szerző, Takács László és Szlobodnik Gábor műve, amely a klasszikus KJK-s hagyományokat részben továbbviszi, azonban egy új szabályrendszerrel teszi mindezt. Mivel a könyv 200 fejezetpontos, gondolkodtam, melyik rovatomat folytassam ezzel, de mivel ez nem Zagor minikaland – még akkor sem, ha a szerzők a zagor.hu tevékenységében igencsak közreműködnek – új rovatot pedig nem akartam indítani, ezért végül az eredeti mellett döntöttem. A pontozási szisztémám és az elemzésem tekintetében ugyanakkor a Zagor minikalandos értékelést veszem alapul, amit [url=http://velemenyes.blogspot.com/2019/09/zagor-minikalandok-elemzese-1-resz.html]itt[/url] találhattok meg. No, lássunk hozzá!

[b]Történet:[/b] Történetünk egy eleddig ismeretlen világban, Vindgardiaban játszódik. Veterán harcost alakítunk, aki sok csatát megjárt már. Végül a megállapodás mellett döntünk és Ildenor városában Zsugori Fengor szolgálatába állunk testőrnek. Munkáltatónk a nevéhez méltó, de azért alapvetően meg tudunk élni, mígnem egyszer egy egyedi küldetést bíz ránk: a távoli Nordhern városába menő kereskedőkaravánjait rendszeresen megtámadják, kifosztják, óriási veszteségeket okozva neki. Ezt meg kell akadályozni! A következő karavánt – megbízottjával, Serenával karöltve – mi kísérjük el, de ad pénzt arra, hogy kísérőosztagokkal gazdagítsuk csapatunkat. Maga a történet nem túl bonyolult, de természetesen lesz benne még fordulat, de ezt nem akarom elspoilerezni. Ami viszont egyedi az eddigiek játékkönyvekhez képest, az a szabályrendszere. Ugyanis alapból az egyik főértékünket sem kell kidobni. Szerencse pontunk nincs is, hanem véletlenszerű sorspróbák vannak, ahol 3 opció közül bármi megtörténhet. Ügyességünk és életerőnk sincs, egyedül a seregünknek van harcértéke és erőnléte, ami attól függ, hogy milyen csapatokat bérlünk fel. Ez nekem nagyon tetszett, legalább nem kockadobással dőlnek el a fontosabb dolgok. A kaland alapvetően két részre oszlik, a Khaleboron kívüli és azon belüli részre, mindkettőnek megvan a maga hangulata, előbbi kicsit lassabb tempójú rész, a végére viszont igazán felpörögnek az események.

[b]A kezdeti döntés:[/b] Úgy döntöttem, ezt a részt kicsit jobban kielemzem, mert nagyon-nagyon tetszett. Tehát az elején nem sorsolunk adatokat, hanem válogathatunk seregek közül, amelyeknek van harcértéke és erőnléte. A kapott értékek összege lesz a végső harcértéke és erőnléte. Összesen 7 csapatot bérelhetünk fel, akik különböző erősségűek, de az áraik is eltérnek, és van, amelyik még speciális képességekkel is rendelkezik. Tulajdonképpen az alábbi szempontokat kell a válogatás során figyelembe venni:
  • Minimum 3 sereget kötelező felbérelni.
  • Maximum 260 aranyunk van, ami azt is jelenti, hogy 4-nél többet nem tudunk bérelni.
  • Vannak olyan osztagok, amelyek utálják egymást, így nem lehet őket együtt felbérelni.
Amit a továbbiakban fogok írni, az az én gondolatmenetem volt, amiről azonban nem mondom el, hogy jó vagy rossz stratégia volt.

Igazából a harci szempontból legerősebb opció Theor Gladiátorai, Estrella pajzsos hajadonjai és Vindgardia felderítői. Így a legerősebb a seregünk harckészsége, és marad is 10 aranyunk, viszont nem lesz olyan seregünk, akinek harcon kívüli speciális képessége van. Minden más esetben valamivel gyengébb a seregünk, de vagy anyagilag leszünk erősebbek, vagy „taktikusabb” seregünk lesz. Ugyanakkor akárhogy akartam, nem jöttek ki pénzben az általam akart seregek. Ezért megfordítottam a játékot, és megnéztem az összes opciót, ami lehetséges. Ezeket egy táblázatba foglaltam össze, amit [url=https://docs.google.com/spreadsheets/d/1OkgcOVRHxQHG-VKLMvpNAeE7GdYTBBxFMA3341zo2A8/edit?usp=sharing]itt[/url] tekinthettek meg (a gladiátoroknál 4,5-es ügyességgel számoltam a speciális képesség miatt). Lényegét tekintve egyébként az alábbi választásokban kell dönteni:
  • [i]Theor gladiátorai vs. Estrella pajzsos hajadonjai:[/i] Bár nem egymással ellentétben álló csapatok, az első opciót leszámítva megfizethetetlenek együtt, így valószínű választani kell közülük. A gladiátorok erősebbek és kitartóbbak, viszont jóval drágábbak, az áruk lehetetlenné teszi 4 csapat felbérlését, és a 3 esetében is beszűkíti a mozgásterünket.
  • [i]Félszemű Thogar katonái vs. Mileona harci solymai:[/i] A két sereg harckészsége egyenlő, viszont utálják egymást. Mileona drágább, és az erőnlétük is gyengébb, de a látnoki képesség és a repülő harcosok jelenthetnek előny. Thogar viszont ismeri a tolvajbandákat.
  • [i]Zender tanítványai vs. Corpius alkimistái:[/i] Két nem túl erős harcértékű egység, amikből az egyik a mágia, a másik a tudomány erejével ajándékoz meg minket. De nem ismerik el egymást, ezért mindkettőt nem vihetjük.
  • [i]Vindgardia felderítői:[/i] Funkciója nagyban függ az első döntésünktől. Ha a gladiátorok mellett döntünk, és szeretnénk egy kicsit több pénzt, akkor valamelyik erősebb egység helyett lehet felvenni őket. Ha az amazonok mellett döntünk, akkor akár 4. erőként is felvehetjük őket. Nem túl erősek, de árták-érték arányban bőven jók.
A továbbiakban leírom, hogy milyen sorrendben hoztam meg a döntéseimet. Ezt a színek is jelölik:
  1. Alapból kiszedtem minden olyan opciót, ahol a sereg harckészsége 5 vagy alatta van, valamint, ahol a maradék arany meghaladja az 50-et. Előbbinél nem éreztem ütőképesnek a seregem, utóbbit meg soknak éreztem, úgy gondoltam, nem kell sok pénz, és nem akartam megkockáztatni, hogy ennyi pénzt elvesztek. (piros színűek).
  2. Három seregnél jelölt meg a könyv egy konkrét, nem harci speciális képesség. Ebből 2 kontrában van egymással, tehát maximum 2 lehet meg belőlük. Úgy voltam vele, hogy nem akarok „tippelni”, hogy kire lesz épp szükség, tehát vagy 2-t is választok közülük, vagy egyet sem és a harci erőre megyek rá. Így kiesett minden olyan, ahol a harci solymok-mágustanoncok-alkimisták hármasból egy volt benn (sárga színűek).
  3. Hét opcióm maradt, kettő az erőre, 5 inkább a stratégiára épül. Végülis úgy gondoltam, hogy megpróbálkozom a stratégiával, így a 2 képesség nélküli opció kiesett (kék színűek).
  4. Öt lehetőség volt. Ekkor úgy tűnt, hogy a Gladiátor-alkimista-sólyom hármas a legerősebb, 2 speciális képesség, plusz a legjobb harci egység. De valami belső megérzés azt súgta, hogy a mágustanoncokra szükségem lesz. Ezért inkább azokat az opciókat hagytam benn, ahol a mágustanoncok ott vannak az alkimisták helyett. A mágustanonc-sólyom kettős mellé azonban már csak a hajadonok jönnek ki pénzbe, a többi opció kiesett (rózsaszínek).
  5. Innentől már csak egy kérdés maradt: a maradék 20 aranyamat hagyjam meg, vagy szánjam rá a felderítőkre. Az érzésem az volt, hogy az a +1 harcérték kelleni fog, meg amúgy is, ki tudja, mire lesznek jók, így bevállaltam a pénz nélküli kezdőállapotot.
Ezt a döntést persze leírni hosszabb volt, mint meghozni. De végül a táblázatba zölddel jelölt 9. opció mellett döntöttem…de, hogy ez jó volt-e vagy nem, arról már itt nem értekezem J

[b]Nehézség:[/b] Egyáltalán nem egyszerű, de azért messze van a szadista történetektől is. A kaland első felében tulajdonképpen Khaleborba kell bejutni, de addig 2 „miniboss”-on is túl kell lennünk, és egyik sem olyan egyszerű. A kalandnak ebben a részében teljesen kötelező tárgy nincs, de egy olyan van, ami elég randommá teszi a játékunkat, ha nem szerezzük meg. A városhoz érve vagy lennie kell nálunk valaminek/valakinek, ami/aki révén még aznap bejuthatunk, vagy csak másnap érkezünk, ekkor viszont szembe kell néznünk egy elég erős trollal. A troll ereje azonban akkora, hogy nyílt harcban legfeljebb a szerencse vagy a csalás Istene segíthet nekünk normális körülmények között. Azonban, ha van nálunk egy vízmágia pálca, az egyből elintézi, illetve, ha sikerül a seregünket egy komolyabb egységgel gyarapítani, ami jelentősen megnöveli a harckészségünket, akkor már van esélyünk a szörnyeteg ellen. Nekem a városba jutás 3. próbálkozásra sikerült (egyszer meghaltam a város előtt, egyszer a trollnál), de jobban megnézve már rájöttem, hogy igazából bármilyen utat választunk, azért megteremthetjük magunknak az esélyt a győzelemre, ez nem az ösvényválasztáson múlik. [spoiler2]Mondjuk a druidás ösvény abból a szempontból jobb, hogy ott később kaphatunk egy másik információt, ami rengeteget segít a küldetésünk teljesítésében.[/spoiler2] A kaland második felében már megnövekednek a kötelező tárgyak, ami kicsit megnehezíti a dolgot. [spoiler2]Egy térkép és egy buzogány megtalálása kötelező, e mellé meg vagy egy lícs, vagy egy szellem segítsége is szükséges. Ugyanakkor ezek mindegyike már a városon belül is megtalálható, egy kicsit az volt a benyomásom, mintha egy 2. rész formájában újrakezdődne itt a kaland.[/spoiler2] Ebben a részben ugyan egyszer sem haltam meg, de utólag átlapozva a könyvet, azért elég sok helyen megtörténhet ez, és bevallom, szerencsém is volt, hogy elsőre sikeresen átjutottam mindenen. Az ellenséges egységek is jó kemények, itt nem nagyon fordul elő az, hogy 6-7 harcértékkel többünk van, mint az ellenfelünknek. A seregünk is szépen fogyhat, de azért van lehetőség bővítésre is. Mindent egybevetve kiegyensúlyozottnak érzem a kalandot, de azért van benne kihívás. Ugyanakkor a 84-es fejezetpont kapcsán üzenem a szerzőknek, hogy elmentek ám a… :D

[b]Fény…:[/b] Mindenek előtt azt szeretném kiemelni, hogy a fejezetpontok nagyon szépen megfogalmazottak. Hosszúak, kerekek, de mégis eseménydúsak, tehát nem arról van szó, hogy kapunk egy fél oldalas leíró részt az erdőről vagy a velünk szemben álló lényről, hanem tényleg történnek események is ez alatt. Néha a fejezetpontok közben is van lehetőség valahova továbblapozni, ez is tetszik nekem. A könyv hossza is imponáló. Bár egy 200 fejezetpontos alkotásban nem lehet csodákat várni, de a fejezetek hosszúsága és a relatíve kevés leágazás miatt elég hosszú a kaland, konkrétan nekem az első teljes lejátszás kb. fél órával volt rövidebb, mint a 400 fejezetpontos [url=https://velemenyes.blogspot.com/2020/03/vissza-multamba-16-allansia-bergyilkosai.html]Allansia bérgyilkosai[/url], ami szerintem nagyon jó arány a fejezetpont számához mérten. Nagyon tetszik az, hogy a könyv minden pillanatban azt érzem, hogy megtalálja az egyensúlyt, ami még kihívás, de már nem szadizmus. Mondhatnám, hogy jól alkalmazzák a kettő szabályát, de azt egy másik univerzumban kéne keresni ☺. Komolyra fordítva a szót, a legtöbb azonnali halálhoz két körülmény együttállása kell (pl. egy rossz döntés, és e mellett egy másik tárgy meg nem találása), a kötelező tárgyakból van, ami két helyen megtalálható, másnál ahhoz, hogy megtaláljuk, kaphatunk információt, de akár szerencsénk is lehet egy ösvényválasztásnál. Magyarán szólva nem nagyon van olyan szituáció, ahol egyetlen rossz döntésen bukjuk a kalandot. Szintén pozitív, hogy nagyon sok csapatvezér aktív szereplővé válik a kaland során, ezek a részek elég jól kidolgozottak, de a seregeknél más érdekes szituációk is előjöhetnek [spoiler2]nagy kedvencem, amikor az egyik mágustanonc elcseszi a varázslatot, megöli a megmenteni kívánt emberünket, majd mérgében elhagyja a csapatot[/spoiler2] Tetszik az is, hogy viszonylag sok rejtvény és odafigyelős próba van a történetben, az aranygazdálkodásnak is szerepe van, meg úgy általában végig éberen tartja a játékost. Nagyon meglepett a zöld kard mágiája is, és a konsztriktusz is gondolatindító volt, bár kicsit másként, mint gondoljátok. Biztos voltam benne, hogy valahol már hallottam róla, de nem tudtam hova tenni…aztán leesett a tantusz, hogy a Sötét Víz Kalózai c. mesében szerepelt egy ilyen nevű szörnyeteg…emlékeztek még erre? ☺ Ezen kívül nekem az is nagyon tetszett, hogy az elején mi dönthettünk a pénzünk árán az értékeinkről. De erről már elég sokat írtam, így ezeket a részeket most nem fogom megismételni.

[b]… és árnyék:[/b] Leginkább technikai problémáim voltak a történettel. A harcok alapvetően tetszettek, de életszerűtlennek hatott, hogy a seregünk erőnlétének gyengülésével párhuzamosan nem csökkent a harckészség. Hiszen ha van a 15-ös erőnlét ponttal meglévő sereg, ami lecsökken 5-re, az nyilván nem olyan ütőképes már, ráadásul ez valószínű azt jelenti, hogy minimum egy egységünket el is vesztettük. De ebből semmit nem érzünk. Persze az is igaz, hogy így hirtelen én sem tudom, hogy ezt miként lehetett volna jól megoldani, csak így kaland közben ez furán hatott. Nekem a sorspróbák sem annyira tetszettek. Bár a KJK kalandokban mondhatjuk, hogy nem reális, hogy a kaland elején gyakrabban van szerencsénk, később kevésbé, de mégis játéktechnikailag megvan az értelme, hiszen minél többet hagyatkozunk a szerencsénkre, annál nagyobb az esélye, hogy belebukunk. De itt meg a sorspróbák teljesen randomok és gyakran élet-halálról döntenek közvetett módon [spoiler2]pl. hogy meg kell-e küzdeni a Vörös sárkánnyal, vagy nem, vagy, hogy egy nagyon egyszerű logikai rejtvényt kapunk vagy egy olyan kérdést, amire nem biztos, hogy megtaláltuk a választ[/spoiler2] Kicsit zavaró még, hogy a harci szekerek gyengítése nem mindenhol egyértelmű, a könyv leírja, hogy intelligens teremtmények megrémülnek tőle, a sárkánynál jelezve van, hogy nincs rá hatással, de pl. a trollnál vagy a halálsólyomnál – amik szintén nem túl okosak – nincs. Végül zavart, hogy néha félrevezetett a könyv, és itt nem a tőrbecsaló haszonlesőkre gondolok, mert az még természetes, hanem arra, hogy az eredendően jó szándékú tanácsok megfogadása sem mindig szerencsés [spoiler2]eklatáns példa az az információ, hogy legegyszerűbb út a hídon keresztül megy. Ha ezt megfogadjuk és azonnal a hídhoz megyünk, nem futunk össze a vándorkereskedővel, akitől nagyon értékes cuccokat lehet szerezni.[/spoiler2] Szerencsére ezek azért nem akkora hibák, hogy a játékélmény rovására menjenek.

Értékelésem: 9/10

Gondolkodtam azon, hogy megadjam-e a maximumot, de úgy vagyok vele, hogyha egy több részre tervezett kalandot már az elején megajándékozom a legnagyobb ponttal, akkor később már csak lefele mehetek, és ki tudja, mi van még a srácokban!

A könyv megrendelhető itt: [url=http://www.konyvmuhely.hu/konyvek/a-vegzet-profetai]http://www.konyvmuhely.hu/konyvek/a-vegzet-profetai[/url]

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: [url=https://www.facebook.com/velemenyes]https://www.facebook.com/velemenyes[/url]
© SzG
Dr. Lecter véleménye a könyvről:

"Szeretném megragadni az alkalmat, és gratulálni Killmasternek és Szlobonak a nagyszerűen sikerült közös munkájukért! Nagy szerencsémre már volt alkalmam olvasni a könyvet, és talán a megjelenéshez közeledvén már nem hiszem, hogy titok lenne, ezért mindenképpen megemlítem, hogy akár esély is lehet arra, hogy újra pislákoljon majd idővel egy kis parázs a hazai lapozgatós fronton. De ez legyen most csak egy vágyálom, ne éljük bele magunkat, legalábbis én nem teszem, de roppant mód örülök, hogy végre esély kínálkozik rá, igaz jó lenne, ha a terjesztőtök is szépen kivenné belőle a részét.

Pár apró gondolat a könyvről: a borító nekem tetszik, szerintem semmi gond nincs a kocka helyével. Az 1990-es ár tényleg jobban hangzik (ez csak egyszerű pszichológia), bár tényleg kicsit húzós "200" fejezetpontért. De hát ez van, mindenkinek meg kell élnie valamiből, éppen ezért is nagy pluszpont a két írónak, mert ha ezek után marad is nekik valami haszon, az egész biztosan nem akkora, hogy pusztán csak az anyagiak kompenzálják valamennyire a belé fektetett munkát. Az a 200 fejezetpont pedig igen tartalmasra sikerült, az átlagtól hosszabbak a szövegek, és tényleg jól ki lett pofozva, még egyszer gratulálok hozzá. És minimum két végigjátszás is benne van a könyvben, azt se felejtsük el, sőt meg merem kockáztatni, hogy a tárgyhasználatban meg jobb is lett, mint pl. Livingstone új könyve, pedig azért mindenki ismeri a nevét. Persze ez most nagyon magasztosan hangzik, de kb. az az igazság, hogy míg Killmaster és Szlobo "megerőltették magukat", és próbáltak kreatívak lenni, amennyire csak lehet, addig a mester "unott" volt.

Végszónak pedig legyen elég most annyi, hogy nagyon szurkolok nektek, és sok sikert kívánok!"

***

Denko véleménye a könyvről:

"Dr Lecter diagnózisa most is helytálló(én is azon szerencsések közé tartozom,akik már ismerik a művet).Senkit ne tévesszen meg a (látszólagos) rövidsége,200 TARTALMAS fejezetpont van benne,semmi "Bevezetnek a házba.Lapozz a 151.-re."(Lásd: A ketheri maffia)
Őszintén remélem,hogy az íróknak sikerül új fejezetet nyitni a magyar lapozgatós könyvek történetében."

***

Péter Imre Tóth véleménye a könyvről:

"én tegnap végeztem a könyvvel. nagyon jó történet volt"

***

Gergő Juhász véleménye a könyvről:

"Nos, végigvittük az egyik lehetséges megoldást, jó kis történet volt :) Sok mindennel igy se találkoztunk a napokban megcsináljuk még egyszer, más útvonalon :)
Várjuk a folytatást izgatottan :) Szuper lett a könyv :)"
SPOILER
Két résznél állt meg a sztorink, először a kőhídnál atmenve a kentaurok letaroltak minket, mert akkor már annyi erőnlétet veszitettünk, a mádik pedig hogy nem volt térképünk a csatornahálózatban. Valamint egyszer a templomban a sorsunk elkerülte a buzogányt, így a szobor kiütött minket :)
Nekünk egyébként csapat szinten az Estella-Zender-Milenda-vindergard felderítők jöttek be, + méregkeveről és törpök :)
SPOILER VÉGE

***

Péter Szabó véleménye a könyvről:

"Na… Kész.. Vegeztem a könyvvel. Mindenkinek csak ajanlani tudom, jó a sztori, engem sikerult meglepni egy-kétszer, pedig szinte az összes kjk könyvet, harcos-képzelet borzalmat és egyéb lapozgatos különlegességet vegigjatszottam... Érződik a könyvön, hogy tényleg szívvel-lélekkel készült, az illusztrációk jók, a bekezdések kellően igenyesen megirtak... Várom a folytatást... ;) (y)"

***

Kiskakukk véleménye a könyvről:

"Hú, nekem ez nagyon tetszik.
Remek a hangulata, kellően szivatós, szépek az illusztrációk, jó az írói stílus.
Még nem sikerült sikerrel teljesítenem a küldetést, de rajta vagyok az ügyön. (SPOILER Először a lovas barbárok nyírtak ki, másodszor meg lecsukott a városőrség a hülye selyemkendő miatt. :D SPOILER VÉGE)
Aki szerette a régi Kaland Játék Kockázat/ fighting fantasy könyveket, annak jó szívvel tudom ajánlani! Én biztos vevő leszek a következő részre is! :)
Update: közben sikerült teljesítenem a kalandot. :D SPOILER Hú, hát a templom az nagyon szívatós volt, főleg a szobrok négyből három megátkoz, hát köszi :D. Nagyon tetszett a legvégén, hogy a pergamen miatt két befejezése is lehet a történetnek. :) SPOILER VÉGE"

***

Éji_Huhogány véleménye a könyvről:

"Nagyon tetszik, tesómtól kaptam ajándékba egy példányt, egy az egyben idézi a régi kaland-játék-kockázat könyvek hangulatát, le a kalappal :) Kíváncsi leszek a folytatásra! Teljesíteni még én sem tudtam a küldetést, a város alatti csatornarendszerben sikerült beadni a kulcsot :D"

***

Hatvankettedik Salamon véleménye a könyvről:

"No, többször elolvastam a művet. Alább összegzem a véleményemet, pro és kontra. Olyanokat, amiket mások is írtak, nem nagyon szeretnék ismételni, ezért magát a kalandot nem fogom elemezni.

Pro

- Először is leszögezném, hogy ár-érték arányban jól teljesít a Végzet Prófétái. 1990 Ft-ot abszolút megér a könyv, bár a postai terjesztés miatti plusz ezer Ft-al együtt viszont már határesetnek mondható.

- Természetesen pozitívum, hogy hazai szerzőktől származó, saját világban játszódó, igényes műról van szó, és további bónusz, hogy SzG bevállalta a magánkiadás kockázatát. A magánkiadás semmit sem ront a kiadvány minőségén, szép fehér papírra lett nyomtatva, jól olvasható sorokkal, talán csak a fekete-fehér borítón látszik a költségek lefaragásának szándéka.

- Krakatit grafikái mindenképpen emelik a mű színvonalát. Igényes, profi rajzok.

- Magának a könyvnek a legnagyobb erénye a zsoldoscsapatokban rejtőzik. A zsoldoscsapatok jópofák, egyéniek. Tetszett, hogy ismerik egymást és reagálnak egymásra bemutatkozáskor. A felfogadásuk már induláskor lehetőséget ad némi agytornára (ld. Bubu elemzése), amíg kisakkozzuk, hogy anyagi korlátaink mellett melyik lenne a legjobb felállás. Később, a kaland folyamán mindegyik csapatnak többször is lehetősége van befolyásolni az eseményeket, méghozzá értelmes módon. A KJK-könyvek között igazi ritkaság, hogy egy csapatot és nem egy magányos kalandozót irányítunk.

- A könyv jól hozza a megszokott KJK-érzést, így a KJK-rajongóknál biztosan beindul a nosztalgiafaktor olvasásnál.

- Érdekes megoldás, hogy a küldetés a történet közepén teljesen más irányt vesz, de erről nem akarok többet elspoilerezni.

Kontra

Két dolog nem tetszett, ezeket alább bővebben is kifejtem.

- Rövidség. A 200 pont alapvetően nem lenne kevés, és átlagban valóban hosszabbak a fejezetek, mint a többi KJK-ban, viszont a kaland mégis rövidnek tűnik. Ennek az az oka, hogy Killmaster műve szerintem nem "hosszában", hanem "széltében" terjeszkedik, tehát viszonylag kevés epizód van, de ezeknél sok-sok alternatív lehetőséget találunk (zsoldosok bevetése, sorspróbák). Ugyanakkor sem a sorspróbák, sem a zsoldosok nem igazán adnak értelmes választási lehetőséget, hiszen az előbbinél a véletlen, az utóbbinál a kaland legelején meghozott döntéseink alakítják a történetet. (Ami nem jelenti azt, hogy ne lenne sok értelmes döntési lehetőségünk a könyvben.)

- Tudom, hogy ezzel a véleménnyel valószínűleg kisebbséget alkotok a KJK-rajongók táborán belül, de számomra fájóan hiányzott a világépítés a műből. Vindgardia leírása teljesen sematikus: vannak erdők-hegyek-romok, de sem az országokról, sem a fajokról, sem a történelemről nem derül ki semmi. A kalandban elképesztően sokféle népség felbukkan: vannak itt törpék, goblinok, sötételfek, káosz kentuarok, sárkányfattyak, trollok, orkok, druidák, yakkenek, barbárok, amazonok és így tovább – de egyikről sem tudjuk, hogy kik ők tulajdonképpen és mi a szerepük Vindgardiában. Részemről nagyon örültem volna, ha a szerzők kicsivel nagyobb erőfeszítést tesznek a háttérvilág kidolgozására és egyénivé tételére. Persze ez a későbbi könyvekben még pótolható.

Összefoglalva szerintem egy ígéretes sorozat kezdete a Végzet Prófétái, amely már így is igazi hiánypótló a hazai fantasy játékkönyvek piacán."

***

Navarrista véleménye a könyvről:

"Na Sikerült átolvasnom a könyvet. Meglepően sok tartalom van benne 200 fejezetponthoz képest, ügyesen kalkuláltak a lehetőségek szövegrészenként. Ehhez persze csökkentett számmal lelhetőek fel halál fejezetpontok, bár én mondjuk személy szerint örültem neki.
A legtöbbjük fer, de a SPOILER tolvajkulcsos instant death, az mondjuk túlzás, nem tudok élő embert elképzelni aki, emiatt újra kezdené : ) SPOILER VÉGE
Őszinte leszek, kockák nélkül vittem, a harcok nehézségéről kevésbé tudok gyakorlatias észrevételt írni.
A történet egyfajta hiányérzetet keltett bennem, de már többször találkoztam ilyennel, úgyhogy nem ért annyira meglepetésként. Ez mondjuk a felnőtt lényemből is fakad, mint olvasó, hogy elégedettebb vagyok egy reális, ám kellőképpen megdolgoztató céllal.
Azon jót mosolyogtam, hogy pont az alkimisták gondolták a mágusokat kontárnak.
A szerencsepróba átértelmezése üde színfoltot hozott.
Játékmenetben a halál seregei könyvet juttatja eszembe, nem egyszerű ez a kísérleti al-kjk műfaj, de itt korrekt a kivitelezés.
Látszik, hogy rengeteg elő-tapasztalat rejlik a könyvben, szilárd kjk stratégiákat alkalmaz.
A kötelezően beiktatott feladványok is teljesíthetőek, egyszerű a tárgy és pénzrendszer.
A világ 'egyedi' elvileg, de nem láttam benne úgymond mást, mint egy tipikus DnD-ben. Mint olvasó, nem érzékeltem, hogy miben lehet elkülöníteni Vingardiát mondjuk Worluktól vagy Waterdeeptől.
Illusztrációk terén megállja a helyét, az adott fejezetponthoz passzolnak szerekesztésügyileg is.
Csak egy-két gépelési hibát láttam, szinte észre se venni.
Összességében stabil 80% körülre értékelném avagy 4/5. Bevált elemekre támaszkodik hagyományos kjk-ból, nem túl nehéz, ugyanakkor eseménydús mű a fejezetpontok számához képest."

***

Mannász Viktor véleménye a könyvről:

SPOILER HEGYEK, TEHÁT CSAK AZ OLVASSA VÉGIG A VÉLEMÉNYT, AKI MÁR JÁTSZOTT A KÖNYVVEL!!!

"A borító gyenge minőségű, lásd a képet.
KÉP
Balra a Végzet Prófétái. Mint minden könyvemmel, ezzel is nagyon óvatosan bántam, és mégis ilyen lett pár óra olvasás után. A régi játékkönyvekkel nem emlékszem, hogy lett volna ilyen gond. (Jobbra a 30 éves Gyíkkirály szigete, amit jóval többet forgattam és ráadásul használtam kaptam.) Talán az a probléma, hogy a Végzet Prófétái szélesebb.

1. próbálkozás
Csapat: gladiátorok, hajadonok, felderítők (összes ügyesség: 8, életerő 17, maradék arany 10)
• Nem fizetem ki Serene zaklatóit, mert nem bízom bennük. Könnyű harc, mivel 8-as az ügyességem, nekik pedig 5, amit csökkent 1-gyel a gladiátorok képessége.
• Velem vannnak a gladiátorok, így a felderítőktől megtudom, hogy Szulde a barbárok istenének neve.
• Megpróbálok segíteni a halászoknak, amikor 6-ot dobok, így meg is halok. De inkább csak levonok 2 életet (marad: 15), mert ratyi dolog 5 lapozás után meghalni.
• 74. fejezetben nyílzápor ér, marad 14 élet. Rohamra vezényelem a gladiátorok harci szekereit, aminek következtében sérülök 3-at (élet: 11). A sötételfek elleni harcban csökken az ügyességem 2-vel és nincsenek különleges képességek, így 6 vs 6 a támadóerőnk. Győzök, marad 6 életem.
• Egy roskatagnak tűnő híd kerül elém. Nem merek rajta átmenni, mert korábban a csónak nem tűnt gyanúsnak és mégis széttörött, szóval egy eleve gyanús híd túl nagy kockázat.
• A kereskedőnél a hold talizmán beszámításával megveszem a vörös ékköves fejpántot (marad 7 arany), a kereskedő fiától megtudom pár csillag nevét.
• ÉK felé a felderítők felmásznak a hárpiafészekre (marad 5 élet), az üveggömböt választom.
• Az orkokkal nem tudok beszélni.
• A szellemeknél segít az imént vásárolt fejpánt, 1-et sérülök, marad 4 élet.
• Morthiana: a biztonság kedvéért adakozom az összes aranyam (7), amiről kiderül, hogy a közelében sincs a 20-nak, így jön a második alkalom, ahol egy kockadobás miatt meg lehet halni. Szerencsére csak sérülök, marad 3 életem.
• A sárkány feltörli velem a padlót, a lánglehelete önmagában megölne a 4. körre, de egyébként is elég esélytelen, több az élete, több az ügyessége.

2. próbálkozás
Csapat: boszorkány, hajadonok, alkimisták, felderítők (összes ügyesség: 7, élet 16, maradék arany 10)
• Nem fizetem ki a zaklatókat, sérülés nélkül megúszom a harcot.
• Bár nincsenek velem a gladiátorok, de a sorspróba eredménye miatt most is megtudom Szulde nevét.
• Nem segítek a halászoknak, mivel nincs kedvem 1/6 eséllyel meghalni.
• Nyílzápor miatt sérülök egyet, de a boszi sólymai miatt most jobban indul a harc. Marad 12 életem.
• Most kipróbálom a rozzant hidat, hárpiák támadnak rám, szerencsére a sólymok ezúttal is hasznosnak bizonyulnak, így nem kell 2-vel csökkentem a támadóerőm. Marad 10 élet, de elveszik minden aranyam.
• Az alkimistáim megtanulják az Írásjelolvasást, aminek nagyon érdekesnek tűnik a mechanikája (bár nem tudtam kipróbálni).
• Találkozok egy szikla alatt csapdába esett emberrel, de nincsenek se gladiátoraim, se varázslóim, így nem tudok vele mit kezdeni.
• Barbár horda. Megpróbálom védekezésbe állítani a szekereket. A harc után marad 3 életem, de úgy érzem, hogy ezzel nem sokáig jutnék el, így visszamegyek és inkább párbajra hívom a vezért. Ami instant halál. Végül köszöntöm őket, és mivel tudom Szulde nevét, így csatlakoznak hozzám. Brutál erősek, így új reménnyel folytatom a kalandom (ügyesség 11, élet 16).
• Kristálytorony sorspróba a 197. fejezetre vezet, ahol meghalok, mert nincs rajtam a vörös köves fejpánt. Úgy tekintem, mintha nálam lenne és megküzdök a kristályharcosokkal. Győzök, marad 12 életem.
• Találunk egy vörös ékköves kardot, ami a sorsoláson hozzám kerül.
• A halálsólymokat legyőzöm sérülés nélkül, de a méregtől 9-re csökken az életem. Serena-nál megint nincs nálam a fejpánt, 1-4 között dobok és meghalok.

Ezzel el is fogyott a türelmem. Nagyon rossz KJK instant halál emlékek idéződtek fel bennem. Kétszer egymás után meghalni egy olyan tárgy hiánya miatt, amit nem tudtam beszerezni, mert átmentem egy hídon? Hagyjuk már… Tovább olvastam a könyvet, hogy megtudjam a sztorit végét, de már dobálgatás nélkül. Később is voltak fura dolgok, pl. azért halsz meg, mert használod a kereskedőtől vásárolt kulcsokat (13. fejezet). Szóval vehetsz nála egy kulcsot, ami arra jó, hogy meghalj vagy egy fejpántot, ami 100x megmenti az életed? Ez hogy lett kitalálva? Az első próbálkozásnál meg igen hamar elfogyott az életem, nem hiszem, hogy ostoba döntéseket hoztam volna, de a harcban elvileg igen durva csapatom már a 3. küzdelmében elvérzett. Frusztráló, hogy a gladiátoroknak több hátránya volt, mint haszna: megtudtam általuk Szulda nevét (amit nem is tudtam felhasználni), viszont sérültem 3-at a szekérroham miatt…
A 79. fejezetpont elég sután néz ki. Nem tudom, hogy mi vezet ide, de nem lehetett volna az előző pontnál egyből a 121-re irányítani az olvasót?
A szerencsepróba táblázatot fölöslegesnek találtam, egyszerűen úgy csináltam, hogy egy kockával dobok és 1-2: nap, 3-4: hold, 5-6: csillag. Nem volt kedvem hátralapozgatni. Az igaz, hogy a végén volt hivatkozás a sorsra a nap, hold, csillag ajtóknál, ami némileg indokolttá teszi a rendszert, de a következő könyvben már szükségtelen bonyolításnak tartanám a táblázatot.
A történet hozza a 90-es évek hangulatát: egyszerű és klisés, de a célnak megfelel, vagyis keretet ad egy kalandnak, amelynek során legyőzhetünk pár szörnyet és elnyerhetjük az anyagi javakat.
A grafikák szépek. Tudom, hogy anyagi okai vannak, de a borító annyival mutatósabb lenne színesben. Így fekete-fehérben kicsit Tesco gazdaságos hangulatot ad a külalaknak.
A könyv egyetlen kiemelkedő pontjának a csapatok kezelését tartom. Mindig tetszett, amikor ilyen extrák vannak egy játékkönyvben, pl. Zagor legendája kasztok, Démonlovagok képzettségek, Skorpiók Mocsara varázsgyöngyök. A Végzet Prófétáiban a vártnál sokkal többször volt szerepe a csapatoknak, nem hittem volna, hogy 200 (pontosabban 199 ) fejezetpontban ilyen gyakran lehet hivatkozni rájuk.
Összegezve a könyv valóban hozza a klasszikus KJK hangulatot. De már túlságosan is retró. Nem annyira durva, mint a legszemetebb KJK-k, de azért nagyon szivatós. 10 évesen még volt időm arra, hogy térképet rajzoljak olvasás közben és többször nekivágjak, ma már nem. Főleg nem akkor, ha egymás után jönnek az olyanok, hogy 1-3-at dobsz, életben maradsz, 4-6-ig dobsz, meghalsz. A történet túl egyszerű, a világban semmi egyedi. Értem, hogy egy korszellemet akar megragadni, de a nosztalgia nélkül nem mozgat meg. Semmivel sem gyengébb, mint pl. a Gyíkkirály szigete, de amikor azt elővettem, hogy lefényképezzem, már a borítótól elérzékenyültem. A Végzet prófétái kapcsán pedig azt érzem, hogy egy tiszteletteljes főhajtás a régi KJK-k előtt, ám 30 évvel meg van késve. Ennyi erővel egy klasszikust is elővehettem volna, ami érzelmileg jelent valamit. A Bizonytalanság börtönében sokkal jobban tetszett, különlegesebbnek találtam (pl. nincs harc). Őszintén szólva a Végzet prófétáival nekem elég is volt a retróból, ezután valami újítóbb szellemű játékkönyv érdekelne. A legfontosabbnak azt tartom, hogy ne ilyen 10-14 éves korosztálynak szóló, tucat fantasy története legyen, hanem olyan, amit felnőtteknek is érdekes lehet. (Úgyse a fiatalok fognak új játékkönyvet venni, hanem azok, akik 30 éve játszottak és mára felnőttek.)"

***

qgtanton véleménye a könyvről:

"Végre boldog tulajdonosa lettem egy Végzet prófétái könyvnek! Sőt már a lányommal meg is fejtettük, ami a harmadik próbálkozásra sikerült. Kicsit visszaolvastam a korábbi posztokat, de szerintem jó történet és jó játékkönyv is kerekedett belőle. Nekem nagyon tetszett a csapatalapú mechanika, sokkal könnyebb így, hogy a kockadobások nem befolyásolták annyira, hogy meddig tudsz eljutni a könyvben.
A kötése jó, nem nyílt szét a három-négyujjas kiváncsiskodó lapozgatástól sem a fűzése. A rajzok szintén jók, szerintem a hangulatot megfelelően emelik. A történet több síkon is megoldható, ha jól sikerül több egymást követő kockadobás is, ami szintén egy plusz jópont a könyvnek! Úgyhogy bátran javaslom a folytatást a szerzőknek, mert ilyen igényes szórakoztató irodalomra szerintem mostanában is szükség van. Gratulálok!"

***

Valgab véleménye a könyvről:

http://lfg.hu/97256/hirek/uj-lapozgatos-konyv-a-vegzet-profetai/

***

LC01 véleménye a könyvről:

"Én már kijátszottam, azt kell mondjam, hogy újra a '90-es években éreztem magam. Nagyon jól sikerült. Ha nincs a Kaland Játék Kockázat kibeszélő FB csoport, akkor nem is tudtam volna, hogy létezik a mű. Valgab írása tökéletesen tükrözi a könyv hangulatát."

***

Altarus véleménye a könyvről:

"Klasszikus oldschool lapozgatós fantasy történet. Bevallom, 3x csalnom kellett (1x a borzalmas névmemóriám miatt, 1x mert nem volt velem egyik csoport se, akik a továbbjutásban segíteni tudtak volna és végül, mert nem találtam meg a SPOILER csatorna térképét SPOILER VÉGE), ennek ellenére végig élveztem és várom a folytatást.
u.i.: Remélem abban, azért fel lesz tüntetve, ha egy adott skill (SPOILER mint ebben az írásjelolvasás pl SPOILER VÉGE) használható, mert én annak ellenére is teljesen megfeledkeztem róla, hogy felírtam a kis papírkámra. :D"

***

Somogyvári Zoltán véleménye a könyvről:

"A könyv szerintem nagyon szuper lett, már nagyon várom a folytatást! Ez a csapatokkal való nyomulás szuper megoldás!"

***

Vhrai véleménye a könyvről:

https://libellum.blog.hu/2020/08/05/takacs_laszlo_szlobodnik_gabor_a_vegzet_profetai_vindgardia_hosei

***

Rendbonto véleménye a könyvről:

"Örülök, hogy vannak próbálkozások kicsiny országunkban, hogy felélesszék a lapozgatós könyvek műfaját. A Végzet prófétái tényleg egy tisztelgés a műfaj megteremtői előtt, ezért számomra nosztalgikus élmény volt játszani vele. Megérdemel egy hosszabb értékelést, amit remélem a készítők elolvasnak, és ezáltal tudnak tovább fejlődni.

Tetszett, hogy itt nem egyedül kalandozunk, hanem több csapattal karöltve, akik hozzánk csapódnak vagy éppen felbéreljük őket. Ez ötletes volt. A harc rendszer a megszokott (és jól bevált) recept alapján készült, minimális változtatással. Nekem a sebzés érték kidobás része kicsit kiforratlannak érződött. A hosszú fejezetek egyszerre hatottak kellemesen és kellemetlenül. Az viszont nem jött be, hogy a harcokról szóló részeknél azon események is le voltak írva, hogy mi történik, ha győzünk. Jobban esett volna egy kis rejtélyesség, hisz nem mindig pozitív dolgokkal szembesültünk. Nyilván ez a 200 fejezet pontba való belesűrítés miatt történt így. Kicsit több fajta szerteágazást reméltem a történetben, mert elég lineárisan haladt előre, párszor még döntenem se kellett, csak lapozgatnom ide-oda. De hogy pozitívat is felhozzak, ebbe a 200 fejezetbe egy egész szép kis kerek kalandot sikerült összehozni, ami azért szép teljesítmény. Akadtak benne kis rejtvények, és a szükséges tárgyak is kellőképpen el voltak dugva. Azt sajnáltam, hogy kevés harc akadt a könyvben (vagy csak nekem magas az elvárásom, hogy több mindenkit üthessek szét egy kalandban).

Maga a háttértörténet egyszerű, de rendben is van ez így egy sorozat nyitó köteténél. Tetszett, hogy több karaktert megismerhettünk, nem csak a csapattársainkat (és hátterüket), ezáltal éreztem, hogy ez a világ él, meg van töltve információval és tartalommal. Nem egy száraz sztorit kaptam, igaz elég sablonos. Mondjuk azt tegyük hozzá, hogy nem a hatalmas csavarokról híresek a lapozgatós könyvek. Imponáló volt, hogy sokáig azt se tudtuk, hogy kik azok a végzet prófétái, és mi fog itt még történni? SPOILER Serena árulása jó kis fordulatnak bizonyult. Itt megjegyzem, hogy szerintem kicsit kevesebb lehetett volna a karavános rész, és több a papnők utána kutatás (és legyőzésükhöz szükséges információk/tárgyak beszerzésének). Olyan érzésem volt, hogy pont mikor kezdett a történet belelendülni, egyszer csak vége ért. Olyan gyorsan le lett zárva és meg lett mentve a világ. :) A „rejtett” befejezés a pergamen megfejtésével ötletes volt. SPOILER VÉGE Remélem, hogy a következő rész/részekben egyre több dolgot meg tudunk Vindgardia világáról, lényeiről, történelméről. Szeretem az ilyen apró kis információkat, amik kiszínezik a történet, ami egy fantázia világban játszódik.

A szöveg megfogalmazása, a helyszínek, karakterek körülírása teljesen a helyén volt. Nagyon pozitív dolog, hogy a könyvben akadtak képek, bár személy szerint nekem ez a fajta rajz stílus nem jön be. Ám ez semmit nem von le a könyvértékéből, jól sikerültek, részletesek voltak. Egy lapozgatós könyvbe igenis kellenek képek, és remélem a következő részekben már elrejtett információk is lesznek a rajzokon, amik az előre haladást segítik.

Összességében ez a lapozgatós könyv egy jó bevezető/felvezetője lehet egy jól működő sorozatnak, ami idővel kiforr és még jobb lesz. Könnyed kikapcsolódást nyújt. Én várom a következő részt, és támogatom az alkotókat, hogy csinálják, ne hagyják abba!!! Szűk réteget céloztak meg, de gondoljanak arra, hogy a műfaj kedvelőinek ezek az alkotások gyöngyszemek.
4/5"

***

Gulandro kritikája a könyvről:

https://kronikak.hu/2020/10/23/takacs-laszlo-es-szlobodnik-gabor-a-vegzet-profetai-fantasy-jatekkonyv-kritika/

***

Zsolln8 gondolatai a könyvről:

"Most jutottam a könyvetek végére.
Enged meg,hogy gratuláljak szuper lett, hangulatos,feszes és élő.
Jó ötlet volt a csapat építés, nagyon tetszik,hogy az apróságoknak is jelentősége lehet SPOILER (pl.: a kaland elején felvett kendő a végén jelentőséggel bír, amit mond a kereskedő fia a csillagképekről később továbbjutási lehetőséget ad stb.) SPOILER VÉGE ettől annyira részletgazdag lett a világ amit eddig csak ebben a könyvben éreztem. Tetszett a sorspróba rendszer és az is,hogy az első nem jónak tűnő ötlet később sem az (sok FF könyvben van úgy hogy ha a legkevésbé kézenfekvő választás a nyerő, a könyvetekben is van ilyen de nekem kevésbé volt kiszámítható mint más művek). A könyv elég nehéz lett, azt hiszem 6x buktam el de ez dicséret így volt izgalmas.
Pár észrevételt is szeretnék megosztani. Az első felén érződik,hogy volt elég fejezetpont a második felében azt éreztem,hogy össze van sűrítve azt hiszem olvastam is fórumon,hogy kevés fejezetszámosban gondolkodtatok kezdésnek. A második felében szerintem sok volt az azonnali bukta SPOILER (pl.: Ha nem megyek el a kereskedő egyértelmű csapdájába akkor nincs térkép és a csatiban annyi, ha törpöket nem béreltem fel akkor szintén). SPOILER VÉGE Viszont összességében tetszett, így tovább, ha jön a folytatás akkor Facen és itt is hirdesd meg minél előbb.
Kitartást és jó alkotást"

***

Tomi videóajánlója a könyvről:

https://www.youtube.com/watch?v=fqsTicTWaK0

(A 4:45 és 6:30 közötti rész elég sok "spoilert" tartalmaz a történettel kapcsolatban, így aki még nem játszotta végig a könyvet, de tervezi, inkább ugorja át ezt a kb. másfél percet. :) )

***

Allanon gondolatai a könyvről:

"Nagyon jó, pörgős történet. Szinte minden oldalon történik valami. A lényeg, hogy nem mindegy, milyen tárgyakat találsz és kikkel állsz össze. Nagyon összetett és ezért sokszor játszható. ( Itt emelném ki, hogy a könyv vastag lapokból áll, így nehezebb elnyűni őket ) Én az első olvasásra meghaltam, de a másodikra sikerült végigvinnem. Külön dicséret illeti a grafikust, aki a régi játékkönyvek hangulatát idézte meg rajzaival. Régi hangulat újszerű megoldásokkal. Az egyik olyan dolog, amivel még nem találkoztam eddig ilyen jellegű könyvben, az a csapatalkotás. Izgalmas volt kiválasztani, hogy kikkel menjek, hiszen eldöntheti egy csata kimenetelét, vagy elkerülését, valamint egyéb dolgokat is befolyásol. A másik pedig a sorspróba. Izgalmas volt kidobni, hogy mi is fog történni a csapatommal. És nem csak jó vagy rossz dolog eshet meg velünk. Aki szereti az ilyen jellegű szórakozást annak csak ajánlani tudom ezt a könyvet. Remélem, hogy folytatása is lesz. :)"

***

Uhu elemzése a könyvről:
https://kalandjatek.wordpress.com/2021/01/06/a-vegzet-profetai/

***

Gabe March ajánlója a könyvről:
https://geekvilag.hu/olvasonaplo/a-vegzet-profetai-fantasy-jatekkonyvajanlo/

***

Jimmy Cartwright ajánlója a könyvről + interjú a szerzőkkel:
http://www.lidercfeny.hu/download/akf/2021/lidercfeny_akf_202102.pdf

***

BenGa ajánlója a könyvről:
https://azoroszlanustje.blogspot.com/2021/03/takacs-laszlo-es-szlobodnik-gabor.html

***

Andor_Nagy gondolatai a könyvről:

– Ős-fantasy hangulat. Már maga a borító és a belső illusztrációk is nagyon hangulatosak, és a történet is nagyon jól hozza a 80-as 90-es évek fantasy hangulatát.
– Újrajátszhatóság. Már kétszer végigjátszottam a könyvet, de még mindig nem láttam mindent. Számomra ez tesz igazán értékessé egy játékkönyvet.
– Letisztult. Nincsenek buta töltelékfejezetek csak azért, hogy nagyobb legyen a könyv, mint szükséges. A szabályok egyszerűek, nincsenek unalomba nyúló mennyiségű kockadobálások.
– Hozzáférhetőség. Manapság nagyon fontos, hogy egy játékkönyvet nem az internet legeldugottabb zugaiból kell beszerezni irreálisan magas áron.

Összességében szórakoztatóbb volt, mint a KJK vagy a Harcos Képzelet könyvek, minimum ilyen lelkesen kellett volna azokat is megírni, mint ezt a könyvet.

***

olorin gondolatai a könyvről:

Mikor megpillantottam a borítót, már tudtam, hogy nekem ez a könyv kell. Már harminc éve olvasgatok lapozgatós könyveket, és az utóbbi 20 évben bizony nagyon kevés kötet dobogtatta meg a szívemet. Páran írták, hogy nem tetszik nekik ez a fekete-fehér borító, de nekem valahogy egyből átadta azt a hangulatot, amit már 20 éve hiányolok.

A könyvet kinyitva látszik, hogy rendkívül igényes munka, a lapok nem járnak ki, nincsenek nyomdahibák vagy elütések, az illusztrációk nagyon hangulatosak és az eredeti KJK könyveket idézik meg.

Többször is nekifutottam a könyvnek, elsőként a szabályokat betartva és dobálgatva (hamar elhullottam, mert nem volt szerencsém), másodjára már dobálgatás nélkül, de nem ide-oda lapozva (megint nem sikerült a végére érnem, mert nem hoztam túl jó döntéseket), aztán már pici csalásokkal sikerült eljutnom a történet végéig. Remekül szórakoztam közben, és megdöbbentő volt látni, hogy milyen sokféle lehet a kaland a választott csapattól függően. Elég jól le is lett tesztelve, mert nyilvánvaló bakit nem is találtam, akármilyen csapattal is indultam el. A történet kellően változatos, van itt árulás és bonyodalom is bőven. A csatáknál mindig van egy pici kis ötlet ami érdekessé teszi a játékot, sokszor szívtam is a fogam, hogy miért nem x-et vagy y-t válaszottam a játék elején :)

Egy apró dolgot hiányoltam csak, hogy a játékos néha elszakadhatna a csapatától, és önállóan is keveredhetne kalandokba. Lehetett volna kicsit több alkalom, amikor a játékosnak módja lett volna beszélgetésbe elegyedni a csapata tagjaival, mert akkor többet is megtudhattunk volna róluk, és még gazdagabb lett volna a történet. Talán a következő részek egyikében ezekre is sor kerülhet :)

Összességében az utóbbi évek legötletesebb, legélvezhetőbb lapozgatós könyve a Végzet Prófétái, ami legalább egy tucatszor újrajátszható a rendszere és a nehézsége miatt. Nálam lepipálta Livingstone legújabb könyveit is, hiszen azok hiába letisztult, korrekt alkotások, kicsit ötlettelennek és porosnak tűnnek a Végzet Prófétái mellett. Remélem, hogy most már hamar jön a folytatás :)

***

PlasticE értékelése a könyvről:
https://fotelvandor.hu/J%C3%A1t%C3%A9kk%C3%B6nyv/A%20v%C3%A9gzet%20pr%C3%B3f%C3%A9t%C3%A1i%20-%20Tak%C3%A1cs%20L%C3%A1szl%C3%B3%20-%20Szlobodnik%20G%C3%A1bor
hr
Első oldalElőző oldal12345678910Következő oldalUtolsó oldal
© SzG
2021. február 6. 14:18 | Válasz erre | #413
Köszi. :)

Igen, én is felettébb örülök. :D
2021. február 6. 09:25 | Válasz erre | #412
Elolvastam az ajánlót.
Korrekt és őszinte vélemény, nagyon jó kis írás szerintem!:-)
Egyre ismertebb lesz a Vindgardia Hősei sorozat, aminek felettébb örülök!:-)
© SzG
2021. február 5. 17:37 | Válasz erre | #411
Ma megjelent egy ajánló a könyvről a "GeekVilág"-on:

[url=https://geekvilag.hu/olvasonaplo/a-vegzet-profetai-fantasy-jatekkonyvajanlo/]Ajánló[/url]

Ha minden jól megy, hamarosan lesz még néhány cikk egyéb oldalakon is. [smiley]awink[/smiley]
© Denko
2021. február 3. 16:41 | Válasz erre | #410
Nálam is működik a link.A Kétélű nekem túlságosan elnagyolt lett,csalódnék,ha csak annyit hoznának össze.
© SzG
2021. február 3. 08:16 | Válasz erre | #409
Hello!

Nekem bejön a honlap. :) Lehet, hogy a böngésződdel van valami gond.

Borító: köszi, örülök, hogy tetszik. :) A Kétélű jóslathoz igazából semmi köze a könyvnek, viszont a szintén Paul Mason-féle Bíbor áradatra emlékeztet némileg. :) Legalábbis annyiban, hogy itt is gyerekként kezdjük a kalandot (maga a történet természetesen teljesen más). Egyébként igen, próbáltuk "színvonalasra" összehozni a könyvet, reméljük, sikerült. :)
© Vikky
2021. február 3. 08:10 | Válasz erre | #408
Cső Gábor!

Nem megfelelően szúrtad be a linket, így nem jön be a honlap. Megnéztem egyébként a borítót, és tetszetős. Elsőre a Kétélű Jóslat ugrott be, mint KJK analógia, remélem, a történet is hasonlóan színvonalas lesz.
© SzG
2021. február 2. 21:10 | Válasz erre | #407
Írtam egy hírösszefoglalót a honlapunkra, szerintem érdemes rápillantani, már csak azért is, mert tartalmaz egy képet is... egy borítóképet. [smiley]awink[/smiley]

[url=http://www.vindgardia.atw.hu/]Honlapunk[/url]
2021. február 1. 17:14 | Válasz erre | #406
Hát, ahogy halad a dolog, az árai egyre magasabbak lesznek inkább.
Gyula folyamatosan akarja kiadni a régieket, ami miatt, azok nem lesznek már itt nyomtatva a nagyközönségnek.
Az biztos, hogy az új kötetek itt nem fognak megjelenni, mert azt éri meg elsőnek kiadni nekik. Aztán esélyes, hogy az eredeti sorozat ki nem adott kötetei szépen lassan kerülnek majd le innen mindenféle formátumban. Ha FF embléma lett volna rajtuk, már rég le lennének szedetve szerintem. Szóval csak a fankalandok maradnak majd esélyesen.
Amúgy meg 4000 körüli egy új, és ha ezt nézzük, az az 5000-es ár nem is olyan sok innen nézve. Amúgy esélyesen Gyuláék is felviszik majd erre a szintre az áraikat. És mivel elfogyott az első turnus, meg már a 2. fele is, így látható, hogy megteheti.

Csak hogy legyen átkötés, az a 2500-as ár a második kötetre simán kibírható a fentiek fényében.
2021. február 1. 12:14 | Válasz erre | #405
A pdf nekem se pálya... mindenképpen könyv formátumban kell, s én is a polcomon szeretném tudni őket.
Amúgy én nem is látok a neten zagoros könyveket...
Bár az 5 ezres árat részemről továbbra is sokallnám értük, annak ellenére is, hogy amit Te és kaposzta írtatok, abszolút megállja a helyét és érthető magyarázatai az áraknak... de akkor is sok!
Viszont az is tény, hogy valahogy nagyon be szeretném szerezni az összeset, szó szerint az összeset!:-)
Azonban sajnos ez még 46 könyvet jelent... legnagyobb bánatomra ez elég reménytelennek tűnik!:-(
© Uhu
2021. január 31. 23:36 | Válasz erre | #404
Felesleges az árakon bosszantani magatokat. Ezeket az árakat a kereslet-kínálat diktálja. A kommunizmusban mindennek meg volt határozva az állam által az ára - én nem vágyom ezt vissza...
Hiába várnék, h majd olcsóbbak lesznek a zagoros könyvek, mert nem lesznek: senki nem adja el őket, úgyh gyakorlatilag bármennyibe kerülhetnének. Gondolom, azért nem kerülnek többe, mert az 5e Ft-os ár mégiscsak egy lélektani határ.
Kénytelen voltam én is ennyiért megvenni a jobbakat (Bubu értékelései alapján 16/20-tól felfelé), mert más lehetőség nincsen - pedig nem vagyok milliomos. Így is néhány top-művet nem sikerült beszereznem. Nekem a pdf nem pálya. A kjk somee-s digitális változatok kiválóak, de szeretem én is kézbe venni és úgy olvasni, valamint a polcomon tudni őket.
2021. január 31. 16:04 | Válasz erre | #403
Amiket én vettem, azok eredetiek. Nem tetszett, hogy 5000-ért vettem darabját (öt könyvet vettem), de ha ennyi az ára, akkor ennyi. Sajnos itt már nem lehet rendelni, aki megbecsüli, az nem adja el, akinek a pénz a fontos, az meg nyerészkedik rajta. Bár nem lehet rajta túl sokat nyerni még ilyen árak mellett sem. A 28 ezres KJV-csomag viszont szimpla pofátlanság, a piaci ára mondjuk 15 ezer lenne, a fair ára meg mondjuk 12.
2021. január 30. 21:01 | Válasz erre | #402
Ameddig lejjebb nem megy az ára, vagy lehet olvasgatni PDF-ben, esetleg kinyomtatni spirálozva, ahogy írtad. Nem kell feltétlenül mindent is megvenni, nincs hiánygazdaság mostanság. Annyi minden más dolog van a boltokban, meg a világon.

Azt nem tudom, hogy eredetiek-e vagy utánnyomottak.
© cock
2021. január 30. 06:34 | Válasz erre | #401
Tuggyukikéknek persze 15 év nem volt elég arra, hogy gyűjtőszenvedélyüknek hódoljanak, az elmúlt 20 évet most akarják 2 év alatt rohamtempóban pótolni. Ez is szánalmas. Aztán meg keseregnek, hogy jajj nincs kínálat. Nem sajnálom őket.

De nézzük a jó oldalát, lehet pár éven belül darabját 10 ezerért is el tudom adni. LOL
© cock
2021. január 30. 06:26 | Válasz erre | #400
Ez azért van mert a tuggyukkik köréből rengeteg álmából felébredt árfelhajtó császár született az elmúlt két évben és erre a jújj de retro, júj de jó játékkönyvdömpingre úgy harapnak, mint a halak. És hát nem elég nekik a játékkönyvekbeli harc, úgy vélik az életben is meg kell mindenkinek küzdenie a saját játékkönyvéért. Ha máshogy nem, a magas árral. Mert ha ő szopott a beszerzésekkel, más is szopjon már és akkor egálban lesznek. Cserében mindenkinek egyformán dagad a farka. Szánalmas.
2021. január 29. 18:19 | Válasz erre | #399
És vajon meddig kell várni? Mert ha sokáig vársz, más elviszi... szóval inkább mennek a biztosra, és megfizetik. Egyébként eredetiek, vagy utánnyomottak?

Nekem szám szerint 0 zagoros van, nem is lesz több, de ott vannak a gagyi pdf-ek, amik játszhatatlanok, mármint elektronikusan, mert kinyomtatva spirálozva olvasható az is. (Persze az ittenieknek erre nem volt "ész", vagy lehet hogy egyszerűen csak telhetetlenek voltak, és csakazértis könyv formátumban kellett nekik.) Helyigényben lehet, hogy kicsit többet foglalnak. De valószínűbb, hogy megalkotom magamnak egy játszható változatot, aztán mobilon lehet majd olvasgatni...

Szellemlovasban volt [b]egy[/b] Star Wars regény, ami 48k volt. És már nincs ott.
2021. január 29. 17:25 | Válasz erre | #398
Az igen... nem kicsit pofátlanok!!
Amúgy én is láttam pl. a KJV sorozatot 28000-ért facen... igaz persze, az 4 könyv, de akkor is nagyon sokalltam!
Szerencsére amúgy is megvan nekem még régről... de a Királyok Koronája zagoros verziót szívesen beszerezném!;-) :-))
2021. január 29. 17:22 | Válasz erre | #397
Ez pontosan így van!

Nekem pl. még alig van zagoros könyvem, pedig az összeset meg szeretném szerezni... de nem fogom ezeket a kapzsi embereket gazdagítani azáltal, hogy 5 ezerért megveszem tőlük! Vannak elveim...
Inkább várok és reménykedek, s ha sikerül akár csak 2-3 darabjával is szépen lassan beszerezgetnem őket, akkor minden vétel után örülök, mint majom a farkának!:-)))
2021. január 29. 16:24 | Válasz erre | #396
Most is árul valaki 5000-ért Zagoros könyveket, ha jól emlékszem. Ez számomra a pitisóhercigány kategória. :) De ugyanennyire tehetnek a vásárlók is erről, mert képesek kiadni ennyit. Ha mindenki türelmesebb lenne, akkor az árak is lemennének, mert 5000-ért rajtuk maradna a könyv.
© SzG
2021. január 29. 14:04 | Válasz erre | #395
Köszönjük, örülünk, hogy elfogadhatónak, sőt jónak látjátok a 2490 forintos árat. :)

Egyébként igen, tényleg pofátlanul magas árakon mennek mostanában a KJK-k... nem ritka az 5000-8000 forintos ár sem, sőt, láttam már 10 000-ért és 18 500-ért is KJK-t. [smiley]falbav[/smiley]
2021. január 28. 18:47 | Válasz erre | #394
Ezzel maximálisan egyetértek!
Régi KJK és KJV könyvekre is hatalmas kereslet van, s el is kelnek amennyire én tudom.
Én is egy hete vettem meg a Vénusz kiadónak az egyik régi könyvét, az "Égi fejedelem" című könyvét, amiről bár nem olvastam túl jókat, de már csak ez és az első könyv, az "Űr orgyilkos" hiányzott abból a sorozatból (ezek anno valahogy kimaradtak a vásárlásaimból), márpedig az egész sorozatot a birtokomban akarom tudni!:-)
Sajnos utóbbihoz sokkal nehezebb hozzájutni, az még mindig nincs meg...
Egyébként 4 ezerről alkudtam le 3,5 ezerre és bár nem mondom, hogy olcsónak találom (főként, hogy használt és bár ahhoz képest, hogy egy 30 éves könyvről beszélünk, viszonylag jó állapotban van, de azért mégse új könyv!), de mivel nagyon be akartam szerezni, kiadtam érte ennyit is... tehát a 2,5 ezres ár, valóban nem sok egy új lapozgatós könyvért!
Igazából csak erre akartam kilyukadni, csak kicsit hosszú lett a körítéssel!:-)
2021. január 28. 13:06 | Válasz erre | #393
Szerintem, amíg vannak olyan akik régi, használt KJK-kat, meg új Zagorosokat 5-6-8-ért árulnak és ezeket meg is veszik, a 2500-as ár szinte ingyen van.
© SzG
2021. január 28. 01:47 | Válasz erre | #392
2021. január 27. 16:03 | Válasz erre | #391
300 - A birodalom hajnala!!
Ja, az más!;-)

Grati, én szurkolok, hogy mind elkeljen!:-)
© SzG
2021. január 26. 18:11 | Válasz erre | #390
Most szólt a nyomda, hogy elkészültek az utánnyomott példányok... mind a 300 darab. :) Holnap fel is küldöm a jó részüket Pestre, és ha minden jól megy, jövő héttől már kaphatók is lesznek, méghozzá új árusítóknál is. De a részletekről majd inkább később, ha már valóban mindenhová eljutottak a könyvek. ;)
© Uhu
2021. január 20. 11:04 | Válasz erre | #389
Nem, a 71-es pontra. Úgy emlékeztem, h az istennő cselekedete miatt kerülünk a sötétszobába. De most visszanéztem, látom a főpapnő volt a kis huncut! :)
© SzG
2021. január 20. 06:47 | Válasz erre | #388
© Denko
2021. január 19. 18:38 | Válasz erre | #387
Szavazásnak csak előfinanszírozási rendszerben lenne értelme(patreon),egyrészt a behatárolt költségkeret miatt,másfelől a nem reprezentatív felmérés túl kockázatos.

(Megkérdezünk 100 embert,szerintük milyen borító lenne jobb,ill. zavarná-e őket a drágulás.Mondjuk,70-30 arányban a színesre voksolnak.A maradék 30-nak elmegy a kedve,mert drága, a többi 70-ből megveszi x,mert valami közbejött,SZG meg becsődöl.Ezt egyikünk sem akarja.Arról nem beszélve,hogy a kérdezett 100-on felül,vannak mondjuk további 200-an,akik pont fekete-fehéret akartak,csak ők nem lettek meginterjúvolva.)
© SzG
2021. január 19. 17:28 | Válasz erre | #386
Köszi a megerősítést. :)

Ami az árat illeti, igen, tényleg egy számunkra, de számotokra is kedvező árat próbálunk "megcélozni". :) Ez a 2490-es szerintem most ilyen. Egyrészt így már tényleg biztosan nem lesz veszteséges a kiadás (még egy ilyet már valóban nem tudnék bevállalni), másrészt viszont még az olvasók számára is megfizethető lesz így a könyv... legalábbis remélem. :)

Az tényleg jó lenne, ha a régi "kalandozótársaid" figyelmét is felhívnád a könyvre. :) Köszi szépen előre is!
© SzG
2021. január 19. 17:20 | Válasz erre | #385
SPOILER

Isteni beavatkozás? :O A 34. fejezeten bekövetkező eseményre gondolsz? Ott nem egy isten avatkozik be, hanem a kristályból korábban kiszabadított lélek... ő áll bosszút a főpapnőn, amiért az korábban foglyul ejtette. :)
© SzG
2021. január 19. 17:04 | Válasz erre | #384
Nem tudom, én azt hallottam, hogy egy időben ki volt téve az Allansia bérgyilkosai mellé, és elég feltűnő volt a VP a mérete + a fekete fehér borító miatt.
Egyébként az, hogy "a vásárlók 90 százaléka itt hallott először a könyvről" biztos túlzás, eleve a Facebookon meg a Molyon is rengeteget volt reklámozva a könyv, meg még egyéb helyeken és privát csatornákon is. Persze ettől még tény, hogy sokan a Zagornak köszönhetően figyeltek fel a könyvre, de biztos nem a 90 százalék.

Mindegy, szerintem ezt a borító témát zárjuk le. A második rész fekete fehér borítóval jelenik meg, mert egyrészt már gyakorlatilag kész a borító, és jól is néz ki... másrészt pedig erre van pénz jelenleg.
2021. január 19. 16:50 | Válasz erre | #383
Azok közül akik megvették a könyvet, szerintem 90% itt hallott róla és azért kereste, nem hiszem, hogy pl. a szellemlovasban sétálgatás közben ezen akadt volna meg a szemük. Annyi könyv jelenik meg, hogy simán elvész köztük egy átlagos színes borító is, ami talán még megfizethető kategóriába esik.
© SzG
2021. január 19. 16:17 | Válasz erre | #382
Még annyit, hogy igazából nem is értem a színes borító erőltetését.
Én nem kiadó vagyok, még csak nem is üzletember, hanem egy kb. alsó középosztálybeli átlagember (de akár még "melósnak" is nevezhetném magam). Semmilyen anyagi támogatóm nincs, de még tőkém se nagyon, már azon a párszázezer forinton kívül, amit az elmúlt években raktam össze ilyen pártízezer forintokból, amíg volt munkahelyem. Igazából már az is komoly eredmény így, hogy egyáltalán összejött ez a kiadás... és nem hiszem, hogy a legalapabb dolgokon kívül bármiféle extra is elvárható lenne ezen a szinten, ahol ez a projekt van.
Egy Kaméleon Komixtól, ami ugye egy rendes kiadó, gondolom minimum féltucat munkatárssal, legalább pármillió Ft tőkével, komoly kapcsolati hálóval stb. nyilván elvárható mondjuk a színes-szagos borító, meg több tucat illusztráció, külön képeslap stb... de szerintem tőlünk nem. Majd talán egyszer eljutunk oda mi is, bár mint írtam, én amúgy se feltétlenül szeretnék "beállni a sorba", és trendi, sablonos borítókat gyártatni a könyvekhez... de mindegy, ha már tényleg jobb helyzetben leszünk, esetleg átgondoljuk majd a dolgot. :)
© Uhu
2021. január 19. 16:07 | Válasz erre | #381
Egy kérdés: SPOILER!!


Igazából a könyv végén az isteni beavatkozáskor pontosan mi történik? Mert ez homályos. Ráadásul nagyon nem mindegy, h itt az adott isten konkrétan, fizikailag avatkozott be a világ dolgaiba, vagy valamilyen indirekt módon?
© SzG
2021. január 19. 15:52 | Válasz erre | #380
Már kész a borító, csak némileg még "korszerűsítjük". De ha elkészül végre, tényleg közzéteszem, és nyilván számítok majd mindenki véleményére. Bár a teljes kiszínezés nem hiszem, hogy opció lesz, már csak azért se, mert tényleg jóval többe kerülne maga a kiadás is, én pedig nem vagyok egy milliomos üzletember. :) Így is sok pénzem elment és el is fog még menni a kiadásra, nem verném magam további költségekbe pusztán a borító miatt. Főleg, hogy egyébként szerintem sincs olyan nagy jelentősége a színes borítónak, annyira az eddigi visszajelzések se mutatták ezt (oké, páran beírták, hogy lehetne színes a borító, de körülbelül ennyi volt).
© Uhu
2021. január 19. 15:41 | Válasz erre | #379
De miért nem akarsz borító témában felmérést csinálni? Semmibe nem kerül és meg tudod ismerni a volt és leendő vásárlóid véleményét, bevonod őket a könyv létrehozásába. Mondjuk az igazi az lenne, ha már a kész borítóról tudnál kérdést feltenni, h színes legyen-e, vagy f-f. Pl. a mostaniért én sem akarnék + 500-at fizetni, csak, h színes legyen.
© Uhu
2021. január 19. 15:39 | Válasz erre | #378
Ha a polcra teszem, akkor csak az oldala látszik, hahó! :)
Az viszont tényleg legyen egységes.
© killmaster (Savanyúhas)
2021. január 19. 11:54 | Válasz erre | #377
Igazából én is remélem, hogy a sikerünk kicsit a lapozgatós könyvek nosztalgiahullámát meglovagolni! Szerencsére Szlobo mester ehhez is ért, én maradok a fordításnál meg az írásnál. Egyikhez sem értek, de jól titkolom :-) Nyilván ha tényleg jól fogynak a kalandok, lesz folytatás is biztosan, de erről még azért nem írok, mert minden tervezés szintjén van. Ha Gyuláéknak összejött a hétszáz példány, még mi is arathatunk sikert. Amúgy is sok pozitív kritikát kaptunk, és biztatom mindazokat, akik megosztanák gondolataikat a kalanddal kapcsolatban, írjanak, mert lehet az ő ötletük vagy észrevételük segít jobbá tenni egy következő kalandot. Azért a gonoszság faktor még dominál nálam :-)
2021. január 19. 11:29 | Válasz erre | #376
Remélem killmaster még mindig kapaszkodik!:-)))))))))))))))

Szerintem jól tetted, hosszútávon legalább csurran-cseppen majd folyamatosan még egy kis utánpótlás bevétel!:-)
A könyvek nem romlanak meg, előbb-utóbb úgyis elkel mind!
Van két nagyon jó, gyerekkori barátom, akik szintén szeretik a lapozgatós könyveket, 30 éve együtt toltuk sokszor... majd beajánlom nekik is!:-))))
2021. január 19. 11:25 | Válasz erre | #375
Így van, így vizsgálva a dolgot, most már nem támogatom a színes kiadást!:-)
Jobb egységesen a sorozat... én mindenképp megveszem a folytatást, akárhogy is lesz!:-))

Az árra kitérve:
Nem vagyok a magunk ellensége, de mindenképp olyan árat próbáljatok megcélozni, ami ugyan még megfizethető a legtöbb vásárló által, de biztosítsa a sorozat jövőbeli folytatásának finanszírozását!
Annak nem látom értelmét (bár emberileg értékelem!), hogy minél kedvezőbb áron szeretnétek a hűséges vásárlóitok felé a könyvet eljuttatni, de aztán az abból befolyt összegből nem marad pénz a sorozatot folytatni!
Úgy gondolom mindannyiunk érdeke, hogy legyenek további folytatások, én legalábbis nagyon szeretném!:-)
2021. január 19. 11:16 | Válasz erre | #374
Ebben abszolút egyet kell értsek!
Ebből a szempontból nem vizsgáltam meg a kérdést, pedig teljesen jogos ez a megközelítés!
Akkor maradjon fekete-fehér, vagy maximum a 3 színes megoldás.
© SzG
2021. január 19. 10:13 | Válasz erre | #373
Most indult el az utánnyomás... és végül is nem 200, hanem 300 példányban! :))
Tegnap ugyanis újabb komolyabb előrelépés történt (majd erről még írok, ha már tényleg lesz kézzelfogható eredménye is a dolognak), így pedig már reálisnak tűnik a plusz 300 eladott példány is - persze hosszabb távon, de hát nyilván érdemes hosszabb távra tervezni. :)
Mindenesetre így akkor összesen 500 legyártott példány lesz a könyvből, ami azért már valóban nem kis mennyiség, főleg ha azt nézzük, hogy ez mégiscsak egy alapvetően "hobbiprojekt", vagyis egy olyan könyv, amit KJK rajongók írtak KJK rajongóknak. :)
© SzG
2021. január 19. 08:34 | Válasz erre | #372
Egyébként igen, valószínűleg emiatt se lenne szerencsés egy teljesen színes borító. :) (Nem tűnne egységesnek a sorozat.)
Meg igazából szerintem nem olyan rossz ötlet, hogy fekete fehér borítóval jelenjenek meg a könyvek: egyedibbek így, illetve ahogy írtam korábban is, talán még jobban hozzák ezekkel a borítókkal a "hőskor" klubkiadványainak stílusát, hangulatát. Valamint a boltokban is feltűnőbb egy ilyen kiadvány, épp azért, mert teljesen elüt a mostani "színes-szagos" könyvektől; a Végzet Prófétái kapcsán konkrétan hallottam is többektől, hogy a Szellemlovasban is szinte rögtön kiszúrták a könyvet, mert tényleg nagyon máshogy néz ki, mint a többi. :)
Szóval szerintem jó lesz a sorozat így fekete fehér borítókkal is. Csak tényleg jobban kell ügyelni a borítórajz kidolgozottságára, de mint írtam, erre most már valóban jobban figyelünk. :)
Illetve egy "trikolor" megoldást majd még azért megpróbálunk.
© Vikky
2021. január 19. 08:17 | Válasz erre | #371
Szerintem azt is érdemes mérlegre tenni, hogy egy sorozatról beszélünk. Ha a polcra tesszük a könyveket, és az egyik ilyen, a másik meg olyan, a harmadik meg megint másmilyen, nem igazán lesz sorozat szaga az egésznek. Ha már mindenképp színes változatot szeretnétek, én is a trikolor megoldásra szavazok, ami csak egy kisebb módosítás az előzőhöz képest, és ettől még egységes(eb) marad a stílus.
© SzG
2021. január 19. 08:16 | Válasz erre | #370
Köszönjük a véleményeket, illetve a tanácsokat/javaslatokat!
A helyzet sajnos az, hogy még színes borító nélkül is meg kell emelnünk az árat 500 forinttal... az 1990 forintos ár ugyanis már tarthatatlan. Már igazából 2020-ban is az volt (buktam is emiatt vagy 50 000-et a könyvkiadáson, még úgy is, hogy tényleg szinte minden példány elkelt), így 2021-ben, a koronavírus válság közepén pedig, amikor nyilván minden egyre drágább, sajnos még inkább tarthatatlan lenne egy ilyen 1990 forintos ár. Tehát legalább 2490 forintért kell majd árulnunk a sorozat második részét, sőt, már a Végzet Prófétái utánnyomását is (az új példányokon már át is van írva az ár 1990 Ft-ről 2490 Ft-re). Sajnos ez van, a könyvkiadás meg a könyvterjesztés nem olcsó mulatság. :(
Ha tehát színes lenne a borító, akkor az további kb. 500 forintos áremelést jelentene, amit inkább nem vállalnék be. Ráadásul a második rész kapcsán valóban azt érzem, hogy a jelenlegi fekete fehér borító közel "tökéletes", legalábbis tényleg nagyon jól hozza azt az érzést, hangulatot, ami a könyvre jellemző. Nem biztos, hogy egy színes verzió jobb lenne, sőt. Tehát ennél a második résznél még szerintem maradni fog a fekete fehér borító (vagy esetleg majd egy harmadik színnel még megpróbálkozunk). Akárhogy is, maga a borító szerintem mutatósabb és kidolgozottabb, mint a Végzet Prófétái borítója - szerintem nektek is tetszeni fog, még fekete fehérben is. :) De majd meglátjuk, illetve meglátjátok, ha minden jól megy, már tényleg 1-2 héten belül (igen, már korábbra ígértem, de sajnos a grafikus kollégánk tényleg elég leterhelt mostanában).
2021. január 18. 23:50 | Válasz erre | #369
Látom ebben is, mint mindenben, jól megoszlanak a vélemények!:-)
De ez nem is csoda, hisz mindenki más szempontok alapján mérlegel, s ez nem is baj.
Amúgy abban is van valami, hogy a tartalom a lényeg, nem a borító... de azért én mégis úgy gondolom, hogy egy szép, ízléses, jó színkombinációval ellátott és jól megtervezett borító hívogatóbb és jobban felkelti a figyelmet!
Lehet ezen múlik egy picivel magasabb eladási szám is akár... azért valljuk be, első benyomást a vásárlóra a dizájn teszi, nem a tartalom, amivel a vásárló csak később ismerkedik meg!
Ha egyáltalán megveszi... és itt visszajutottunk oda, hogy ha szép a borító, valószínűleg a tartalmat is meg fogja ismerni.
Ha nem szép, akkor nem annyira biztos!:-)
Én legalábbis így látom ezt.
2021. január 18. 23:26 | Válasz erre | #368
Lehet, hogy már leírtam, de nekem nem számít annyira a borító. Persze, a régi KJK (és még az első HK) könyvek is remek borítóval kényeztették a szemünket, de őszintén, nem az a lényeg, ami belül van? Ott vannak a kaméleonos könyvek, azoknak színes a borítója, de mégsem tetszenek (se kívül, se belül). Ha mindenképpen színes borítóra van szükség, akkor is a 3-színes megoldás mellett vagyok. Nem tudom, mennyivel lenne drágább a színes borító, de szerintem sokan felszisszennének a potenciális vásárlók közül, ha hirtelen egy ötszázassal drágulna a könyv.
2021. január 18. 18:55 | Válasz erre | #367
Én személy szerint maradnék a "klasszikus", teljesen színes borítónál.
Nemcsak mert eladhatóbbá teszi a könyvet, hanem mert valahogy az egész műfaj iylen színes-szagos, még a dark fantasyknek is színes borítót szoktak rajzolni.
No persze ez a tricolor megoldás sem rossz, de ez már a modernebb vonalat képviseli, nekem először a battle Royale ugrott be stílusra, meg persze a már említett Sin City.
Jóval képregényesebb, én annyira nem erőltetném, illetve ha belefér a büdzsébe, csináltatnék színes ruhát a sztorinak :)
2021. január 18. 00:02 | Válasz erre | #366
Hűűű!!
Ez a "Fogaknak csikorgatása" nagyon tetszetős!:-)
Nekem ez alapján tetszik a 3 szín ötlete.
De megnézném teljesen színesben is... jó lenne összehasonlítani majd a második rész borítóját mindkét féle lehetőséggel!:-)
Basszus... de várom már a folytatást!:-)))
A hozzá rendelt térképpel együtt!;-) :-))))
© Denko
2021. január 17. 20:17 | Válasz erre | #365
+1 szín

Az én számomra ez eléggé történet függő,egy komoly/komor sztorihoz szerintem illik a dolog(A bizonytalanság börtönében).Ad egyfajta alaphangot,az olvasó sejti belőle,hogy mire számíthat.
© Uhu
2021. január 17. 18:56 | Válasz erre | #364
Inkább legyen teljesen színes címlap, ha kijön +500-ból. Nekem ez a +1 szín nem ad sokat hozzá. Érdemes lenne egy kérdőívet kiküldeni azon vásárlóknak, akiknek megvan az elérhetősége, h melyik verziót támogatnák inkább. Sőt, akár már a címlapokra is lehetne! Ezzel eleve úgy érzik az emberek, h be vannak vonva a készítésbe, amely jó érzést szül.
Első oldalElőző oldal12345678910Következő oldalUtolsó oldal