A legenda szerint a régi időkben egy Aranysárkány és egy Oroszlán frigyéből születtek a Drakónok. Ezek a lények hatalmas termetű oroszlánra emlékeztetnek. Négy méter hosszúra is megnőhetnek, magasságuk elérheti a két métert. Bundájuk fényesen csillog, olyan, színe van, mint az olvadt aranynak. Küllemre teljesen oroszlánnak tűnnek, annyi eltéréssel, hogy bőr szárnyaik vannak, és a szemüket is a Sárkányoktól örökölték. Szárnyaikkal csak rövidtávon képesek repülni, akkor is elég esetlenül teszik azt. Hegyekben élnek, olyan helyeken, melyeket szinte lehetetlen megközelíteni.
A Drakón nép igen büszke származására, és a jó modort mindenkitől megkövetelik, akik velük kapcsolatba lép. Aki durva és faragatlan, ezen felül szidja is a lényeket és azok felmenőit (erre aztán nagyon kényesek), azt azonnal megtámadják. Karmol és harap is harc közben.
Ha a csatában rosszra fordul számára a helyzet, akkor menekülőre fogja. Általában elrepül, de ha ez nem lehetséges, akkor elfut. Ha mégis olyan csapdába kerülne, ahonnan nem bír megszökni, akkor megpróbálja megváltani az életét; felhalmozott kincseit ajánlja fel életéért cserébe. Érdemes odafigyelni, mert lehet, hogy átkozottak lesznek a tárgyak, aranyak, ezüstök, amiket ad. A kapzsi emberek könnyen bedőlhetnek ennek a trükknek.
A Drakónok mindig nagy kincskészletet halmoznak fel életük során, ezt a gyűjtögető életmódot még a Sárkány ősöktől örökölhették.