díszítés Könyvek díszítés
Kaland Játék Kockázat sorozat:
Információk:
Írók: Jamie Thomson és Mark Smith
Magyar cím: A Haláltalizmán
Eredeti cím: Talisman of Death
Fordító: Varsányi Mária
Puffin: 11. – 1984. december 6.
Wizard 1: 24. – 2006. április.
Rakéta: 10. – 1991.
Borító illusztrátor: Peter Andrew Jones
Belső illusztrátor: Bob Harvey
Helyszín: Orb
Fejezetszám: 400
nagyobb kép a könyvrőlnagyobb kép a teljes könyvrőlkép az eredeti régi könyvrőlkép az eredeti új könyvrőlaz eredeti új könyv borítóképe
kis kép
Könyv értékelése:
Fórumtéma
Elválasztás
Hátsó borító leírás:
Könyv és játék az, amit a kezedben tartasz. A főhős TE vagy.

Orb valaha oly békés világa szörnyű veszélybe került. Sötét erők léptek akcióba, hogy a legfőbb Gonosz szabadon garázdálkodhasson magához ragadhassa a hatalmat és uralkodhasson élők és holtak fölött. Csak Te fordulhatsz szembe e sötét erőkkel, csak Te pusztíthatod el a rettegett Haláltalizmánt. De vigyázz! Időd egyre fogy, és esküdt ellenségeid, a Halál szolgái már a nyomodban lihegnek...

TE döntöd el, mikor, melyik utat választod, milyen csellel kerülsz ki a csapdákból, melyik teremtménnyel csapsz össze.
Elválasztás
Reactor gondolatai a könyvről:
[b]Borító[/b]
Nagyon hatásvadász, a Halált mutatja amint karéjozza a lovát, és mutatja a talizmánt. Kár, hogy egyszer se kerül elő a könyvben.

[b]Grafikák[/b]
Nem rosszak egyáltalán, de vannak itt hibák. Hawkana pl. egyáltalán nem szép nő (szerintem), eléggé ronda, főleg mikor röhög. A Trollok pedig közismerten hosszú hajú lények, a lerajzolt Troll pedig tök kopasz. A két gráciáról – Tyucsev és Kasszandra – nemigen látunk túl sokat, max. Kasszandrát, a Thaum nevű varázsló ellenben egész jól sikerült, és látni az arcán a rosszindulatot.

[b]Történet[/b]
Ez a könyv eléggé kilóg a többi közül – a Földről indul, és egy Orb nevű, másik világon játszódik, nem a Titánon, ennek ellenére a kialakítása és a lények alapján akár a Titán is lehetne. De mégsem az. No, a lényeg, hogy ebben az Orb nevű világban a Halál Istenének követői csináltak egy ónix-rubin Haláltalizmánt, és ennek segítségével ki akarják irtani a bolygó teljes lakosságát. A Talizmánt már megszerezték, nekünk csak el kell vinnünk a Földre, hogy a Halál Csontváz Királya ne szerezhesse meg. Ez se lesz olyan könnyű, mivel a világkapu egy magas hegy tetején van, és egy ravasz sárkány őrzi…

[b]Nehézség[/b]
Maga a könyv meglepően egyszerű, de imitt-amott vannak nehezebb részek. Meghalni elég nagy kunszt, mivel, ha megölnek, legtöbbször visszaforgatódik az idő kereke, és kezdhetjük egy bizonyos fejezettől. Szóval hogymondjam…vannak a könyvben bizonyos „mentési pontok”, viszont ha harcban ölnek meg minket, vagy ha természetfölötti módon halunk meg, akkor ugyanúgy előlről kell kezdeni, mint rendesen. Mindent összevetve nem mondanám nehéznek. Kalandos, de nem nehéz.

[b]Főellenség[/b]
Itt is több van. Az első maga Hawkana, aki elcsaklizza a Haláltalizmánt, és ki kell csinálnunk, hogy visszaszerezzük, vele se egyszerű elbánni. A második főellenség, a Vörös Sárkány, aki a világok közti átjárót őrzi, már sokkal keményebb feladat, sima nyeszeb-kaszabbal nem is fog menni.

[b]Ami tetszett[/b]
A mentési rendszer. Más könyvben mégcsak hasonló sincs, és tegyük hozzá, ehhez a könyvhöz igenis szükséged van rá, mert anélkül igen nehéz volna. Jó dolog, hogy Szürkecéhekben vannak segítőtársaim is, nemcsak ellenségektől hemzseg az egész város. Remekül be lehet járni a várost, ha kicsit is szerencsés az ember, összeakadhat mindenféle alakokkal, mint tudósokkal, papokkal, és hasonlókkal. Van több kijárat is a városból, és tőled függ, melyikre bukkanhatsz rá. Sok a téged segítő hasznos holmi, és életerőből se nagyon van hiány. A szereplők is választékosan beszélnek, megfelelő a stílusuk is, és egy-két ellenféltől eltekintve nincsenek is különösebben kemény harcok, még a Vörös Sárkánnyal is el lehet bánni, ha nálunk van a Sárkányölő lándzsa a vízesés mögül – 5 életerő pont levonás egy sikeres találattal, na ez igen! Változatosak az ellenfelek is, vannak itt női harcosok, gonosz halálpapok, szellemek, és persze különlegességek is – Láthatatlan ellenség, vagy Hawkana lelke. És mikor hazakerülök, van egy alig használt Haláltalizmánom! Kiráááály!

[b]És ami nem[/b]
Például, hogy a könyv nem a Titánon játszódik, és eléggé kilóg a sorból. A könyv sokhelyütt nagyon erőlteti a maga megoldását, kevés helyet hagy a választásra – a legelején, a Hasadékban, a Disznóembereknél (már megint egy nevetséges kreatúra), és Szürkecéhekben is. A Talizmánt ígyis-úgyis elveszted, nem lehet megkerülni a tolvajokkal való szövetkezést. Nem lehet megölni Tyucsevet, Kasszandrát és Thaumot. Néhány terem eléggé üres, és túlságosan funkcionális – a pillérek terme a szövegekkel például. Képesek voltak 3 nyamvadt kőpillérért felhúzni egy egész szobát? Pffff! Ahhoz képest hogy a Haláltalizmán milyen übercsúcsszuperfegyver, egyszer nem tudjuk használni ellenségek ellen, és jópofa, hogy a főhősnek csak a kalandja utolsó szakaszában van annyi esze, hogy jobban megnézze, miközben végig ott lóg a nyakában (kisebb-nagyobb megszakításokkal persze). A kincsek népszerű hibája előfordul ám itt is, nevezetesen nem lehet elbórni a sárkány kincséből.
Szerencsére azonban a szöveg többé-kevésbé összefüggő, kevés fogalmazási hiba van – az egyik ilyen a „Skarlátvörös imádkozó szerzetes”…az ember nem tud mit csinálni, önkéntelenül is maga elé képzel egy piros színű imádkozó hapekot. Azt se igazán értem, hogyha mindkétszer meghalok amikor buzerálom a páncélszekrényt, miért kell két külön halálpont érte? Úgyis ugyanoda lyukadok ki a végére.
Elválasztás
Sang gondolatai a könyvről (forrás):
[b]Design[/b]
A borítón maga a nagy Halál látszik (legalábbis szerintem úgy néz ki), egyik kezében hű kaszájával, másikban (nem annyira hű) talizmánjával. Bokros paci is van, meg villám, meg villámokat formázó betűtípus… ez tényleg ízlés kérdése, de nekem nem volt vele problémám.

[b]Illusztráció[/b]
Jók, hangulatuk is van, szóval minden oké. A fura csak az, hogy egyes szereplők többször is ábrázolva vannak, mint pl. az ősöreg Vörös Sárkány kétszer (69., 378.), Hawkana főpapnő pedig háromszor (!) is (78., 222., 300.). Az ő ábrázolását amúgy se értem, mert a szöveg egy magas, feltűnő szépségű nőről ír. Hát Hawkana lehet, hogy magas, de hogy szépséges lenne, háát…

[b]Háttértörténet[/b]
Érdekes a dolog: egyszerű emberként éldegélünk a Földön, aztán egy nap egy másik világban, Orbon találjuk magunkat, ahol Orb jóságos istenei személyesen bíznak ránk egy küldetést. A Halál szolgái készítettek egy talizmánt, melyet ha megszerzünk és át tudjuk vinni a saját világunkba, akkor a gonoszok többé már nem férhetnek hozzá iszonyú hatalmához, és Orb megmenekül. A háttérsztori még "ingame" is folytatódik, nem kell nekünk megszerezni a talizmánt, megteszi helyettünk egy maroknyi túlélő keresztes vitéz, akik ránk bízzák az ékszert, majd a felszínre teleportálnak minket a Gonosz Hasadékából.

[b]Eredetiség[/b]
Nagyon sok őstoposz szerepel a történetben: a Halál, annak élőholt szolgái, gonosz sárkány, stb. És bár Szürkecéhekben járva többször is lehet olyan érzésünk, hogy a Tolvajok városa Feketehomok kikötőjében vagyunk, de ez a hely szerintem sokkal komolyabb atmoszférával rendelkezik.

[b]Kihívás[/b]
Közepes. Én elsőre végig tudtam játszani, bár lehet, hogy szerencsém volt. Igazából csak a főellenségek okozhatnak nagyobb problémákat, ugyanis nagyon erősek (főleg a sárkány és Hawkana, ráadásul ez utóbbi fel is támadhat halottaiból, és akkor még egyszer le kell győznünk!). Nélkülözhetetlen tárgyak és infók nincsenek (hiszen amikor csak egy imádsággal tudunk megmenekülni, lehet szerencsénk is, hogy jót mondunk). Talán az a legveszélyesebb szituáció, mikor felbéreljük Vagrant tolvaj bandáját a talizmán visszaszerzésére, ott nagyon kell vigyázni, miket mondunk, és hogyan viselkedünk a betöréskor.
Ami még könnyebbé teszi a dolgunkat az az, hogy bizonyos elhalálozásainkkor nincs vége a játéknak, hanem az istenek visszaforgatják az idő kerekét, és mi kezdhetjük újra.

[b]Főgonosz[/b]
Itt voltaképp három variáció is lehetséges: vagy hemzsegnek a főellenségek a játékban (Tyucsevet, Hawkanát is beleszámolva), vagy csak egy van, és az az ősöreg Vörös Sárkány a végén, vagy valójában egy sincs, mert az igazi nagy Gonosszal nem is találkozhatunk. Mindegy, ha az első verziót nézzük, akkor ezek a személyek igen jól ki vannak dolgozva, mindegyikük önálló személyiség. Megismerhetjük például Tyucsev történetét, megtudjuk, hogy Hawkana egyszerre főpapnő és az őrség parancsnoka, a sárkány pedig nagyon poénos a végén.

[b]Rendszer[/b]
A hagyományos rendszer. Nincs extra.

[b]Hangulat[/b]
Jaj-jaj, nagy bajban vagyok… Ugyanis a kedvenc kaland-játék könyvemről van szó, úgyhogy elnézést kérek, ha netán túlzottan elfogultan nyilatkoztam vele kapcsolatban. Szerintem az egyik (ha nem a leg-) összetettebb alkotásról van szó. A hangulat nagyon komoly, a szereplők abszolút eredeti figurák, ráadásul az istenek dolgaiba avatkozunk bele…
Elválasztás
Értékelés: 7 / 10
Gilles Bélanger gondolatai a könyvről:
Jamie és Mark remek munkát végeztek, a történet beindítja a fantáziát és vibráló képet fest a környezetről. Mindig is úgy éreztem, hogy ez egyes szerzőknek sokkal jobban megy, míg mások szinte nem is próbálkoznak ezzel. A bevezetőben egy ismeretlen helyen ébredsz, nem tudod, hogy kerültél oda, majd pedig bejelentik neked, ,,Igen, szép életed volt a Földön, de most megidéztünk, hogy megmentsd ezt a világot a pusztulástól.''

A kaland a szokásos szabályokkal operál, egy apró kiegészítéssel. A három varázsital (Erő, Ügyesség és Szerencse Itala) közül kell választanod, és ez döntő hatással fog bírni arra, hogyan fogod tudni túlélni a küldetést.

Hidd el, amikor azt állítom, hogy nem fogod tudni egy élettel végigvinni a kalandot, a kaland ugyanis ebből a szempontból is újított. Bizonyos esetekben ha meghalsz, akkor halott vagy, máskor azonban egy korábbi helyszínen újjáéledsz, ám minimális felszereléssel. Ez abból a szempontból üdítő változás, hogy anélkül kapsz egy második esélyt a küldetésed sikeres befejezésére, hogy új karaktert kellene alkotnod.

Ahogy a történet kibontakozik, úgy lesz egyre izgalmasabb a kaland. A Halál szolgái kelnek az üldözésedre, és mindenki más, aki meg akarja szerezni a Haláltalizmánt.

A könyvek esetében létfontosságú a térképkészítés. Ez itt eleinte igen könnyű, később viszont már Sárkányokon repkedsz, hogy különféle tárgyakat (kardot, pajzsot, stb.) szerezz. És bár a történet maga nem Titánon, hanem egy teljesen másik világon, Orbon játszódik, nincs tele űrlényekkel vagy idegenekkel.
díszítőkép