Zagor.hu
Zagor.hu fórum
Felhasználó információk
BejelentkezésRegisztrációElfelejtett jelszó
Név: Robert Clive
Hozzászólások: 0 db
Regisztráció ideje: 2011. július 16. 21:19
Utolsó felbukkanás ideje: -
Utolsó hozzászólás ideje: -
Gondolatok a könyvekről
Értékelés: 5 / 10
Fura könyv ez. Egy KJK, ami feladja a középkori környezetet és új vizekre evez. Egy modern, katasztrófa-sújtotta világot mutat be. A civilizáció felbomlott, öntörvényű bűnözők járják a vidéket. Mindenki a másikon élősködik a túlélésért. A vadon törvényei uralkodnak.

Az alapötlet minden bizonnyal Mel Gibson Mad Max filmjeiből származik, és a kötet is minden elemében ezt sugallja.

A feladatunk annyi, hogy egy másik városban vetőmagot cseréljünk némi benzinre. Csak át kell vágni a kősivatagon, és közben meg kell küzdeni a fegyverekkel, autókkal, teherautókkal és motorkerékpárokkal felszerelt banditákkal. A borító egész jól néz ki. Az írás minősége átlagos. Van benne pár érdekesebb rész, de szerintem messze nem tartozik a jó könyvek közé. Más mint a többi, amúgy rendben van.
Értékelés: 6 / 10
Mindig is úgy éreztem, hogy ezt a Kaland, Játék, Kockázat kalandot nem értékelik annyira, mint megérdemli. Elvégre az ötlet egyedi, és az elvégzendő feladat miatt sem hasonlítható egyetlen másik kötethez sem. Andrew Chapmant nagyobb elismerés illeti meg, mint amit valójában kap. Mindent egybevetve szerintem ez a legjobb irománya.

Alapvetően egy kalózkapitány bőrébe bújunk, aki zsivány kalózokból álló legénységével vitorlázik a tengeren. A feladatod az, hogy erővel gyűjts be annyi kincset, amennyit csak tudsz, ahogy az egy jó kalózhoz illik. A győzelemhez nagyobb zsákmányt kell összeszedned, mint ellenfelednek, akivel csupán a kötet legvégén találkozol. Némileg megnehezíti a dolgodat az, hogy az egész küldetésre korlátozott mennyiségű idő áll csak a rendelkezésedre.

Érdekes a küldetés is, a találkozások is, szépek az illusztrációk és jó az alapötlet. Nem rossz könyv ez.
Értékelés: 7 / 10
Ez egy jó kis könyv, melyben egy kicsit más a feladat. Úgy gondolom, mind az írás, mind a képek minősége jó. A belső illusztrációk stílusa ráadásul elég érdekes is. A mű egy része egy különálló minikalandnak indult, és később született meg a döntés, hogy egy teljes, 400 fejezetpontos könyvvé bővítsék ki.

Ennek eredményeképp először végezni kell a Hóboszorkánnyal a barlangjában, majd egy második küldetést is a nyakunkba kell venni (hogy megtudd, mi ez, el kell olvasnod a könyvet). Az eredmény egy egyedülálló, két feladatos küldetés. Most, hogy túlvagyok az olvasásán, úgy sejtem, hogy a barlangban játszódó események alkották az eredeti törtéjnetet, és az azt követő részeket csapták hozzá utólag, hogy összehozzák a végső, 400 pontos hosszt.

Mindettől függetlenül ez egy remek KJK könyv, bár jobban örültem volna neki, ha több teret adtak volna a Boszorkányos vonalnak. Az is egy érdekes csavar a történetben, hogy a főellenség alattvaló nem önszántukból, hanem kényszertől vezérelve szolgálják őt.

Érdemes végigolvasni.
Értékelés: 7 / 10
Szerintem mások egy kicsit erős véleménnyel vannak a Bajnokok próbájáról!

Rendben, gyakorlatilag egy újabb bőrt húznak le a [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=1]Halállabirintusról[/url], és a folytatások soha nem lehetnek olyan jók, mint az eredetik. Szerintem azonban Livingstone egész jó munkát végzett. A könyv önmagában is jó, és a többi KJK kötettel szemben is meg tudja állni a helyét. A megfogalmazás jó lett, és az ötlet sem rossz, hogy próbák sorozatát kell kiállni ahhoz, hogy végül beválasszanak a Halállabirintusnak nekivágó bajnokok közé. A belső képek is remekül sikerültek.

Igen, egy korábbi ötlet lemásolása ez, de attól még jól csinálták. Mindent összevetve egy olvasásra érdemes, élvezetes része a sorozatnak...
Értékelés: 8 / 10
Ez egy remek KJK könyv. A főellenség legyőzéséhez szükséges szobrok összegyűjtése igazi kihívást jelent. A szövegből remekül átjön a nagy távolságok érzete, amitől A rémület útvesztője igazán epikus műnek érződik. Tengeren egy városba utazol, majd bejársz egy forró sivatagot, hogy aztán elérkezz Vatos ősi, elhagyatott romjaihoz. Remek borító, jó belső illusztrációk és egy érdekes kaland, melyek egy kiváló könyvet eredményeznek. Megéri elolvasni.
Értékelés: 8 / 10
Ez a KJK sorozat egyik egyedülálló kötete abból a szempontból, hogy a megszokott világunkban játszódik: nem a messzi múltban, nem a távoli jövőben, hanem most! Az elátkozott ház szakít a megszokott küldetésekkel: nem a világot kell megmentened valamely gonosz lény fenyegetésétől, kezdeti feladatod egyszerűen annyi, hogy túléld az éjszakát. Végül azonban a ház elpusztítása is céloddá válik. A borító nagyon laza, a belső illusztrációk szépek, a fogalmazás eredeti és érdekes. A könyv igazi horrorfilm-érzetet kelt. Mindezen egyedi vonásoknak köszönhetően remek része a KJK sorozatnak.
Értékelés: 7 / 10
Szeretem ezt a könyvet. Jó a helyszín és érdekes a küldetés, amit teljesíteni kell. Az illusztrációk kiválóak.

Ehhez jön még a sokféle találkozás is. Rendkívüli élmény, ahogy helyenként a föld alatt is mászkálhatsz, nem csak az erdőn át. Van azonban egy dolog, ami nekem annyira nem tetszett. A fő gondom az vele, hogy mindent egybevetve túlságosan is könnyű. Aránylag kevés harccal is lehet teljesíteni, ami önmagában még nem is lenne probléma, de egy csomó élelemre lehet rátalálni. Ehhez hozzájön a lehetőség, hogy ha nem sikerül a feladat, visszatérhetsz az erdőbe, hogy újra nekivágj az útnak. Ha nem lehetne szabályosan újra nekivágni az egésznek, ha kicsit felerősítették volna az ellenfeleket VAGY ha lecsökkentették volna a kezdeti élelmiszer-készletet, tökéletes kaland lenne :)
Értékelés: 8 / 10
A varázsló kriptája egy kiváló könyv. Azonban teljesen egyetértek mások azon véleményével, hogy egy kicsit kiegyensúlyozatlan: ha nem is teljesíthetetlen, azért elég nehéz. A főellenség a kaland rengeteg megpróbáltatása és kihívása után szinte legyőzhetetlen. Sokkal jobb történet kerekedhetett volna belőle, ha egy kicsit jobban kiegyensúlyozták volna.

A megfogalmazás remek, érdekes, tele izgalmas találkozásokkal, és mind a belső képek, mind pedig a borítók remekül sikeredtek. A segítő társak koncepciója jó ötlet, és a megvalósítás is remekül sikerült. Kiváló könyv, ami nagyobb megbecsülést követel.
Értékelés: 2 / 10
Az alapötlet elég érdekes, de mint az a végére kiderül, nem valami szerencsés. Egy borzalmasan nagy űrhajóban mászkálni, melyben különböző környzet-buborékokban élő növényekkel lehet összefutni, önmagában érdekes. Azonban a találkozások nagy része átlagos és a legkevésbé sem élvezetes. A főellenség pedig egyenesen siralmas. Nem csak gyenge, de még csak meg sem szólal. Nagy kár érte. Sokkal jobb is lehetett volna.
Értékelés: 3 / 10
A Robot Kommandó egy igen fura kötet. Az egyértelmű, hogy a szerző megpróbált átlépni néhány korlátot, de az [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=18]Űr-Orgyilkoshoz[/url] hasonlóan ez sem sikerült valami jól.

A könyvet olvasva olyan érzésem támadt, mintha az író az akkor Amerikában és Európában tomboló játékőrültetet akarta volna meglovagolni. Igen, a Transformers-játékokról beszélek. A kalandot többféleképp is megnyerhetjük. Mindent összevetve egy átlagos könyvről van szó, leginkább olyan, mintha egy témába vágó rajzfilm lenne.
Értékelés: 2 / 10
Sosem tetszett annyira ez a könyv. A környezet eléggé átlagos és a küldetés sem igazán tudja magával ragadni az embert. Kevés a dráma, bár a stílus egész elfogadható. A belső illusztrációk átlagosak, a küldetés helyenként túlságosan könnyű (két, a befejezéshez nélkülözhetetlen információt UGYANAZON a helyen lehet összeszedni), máshol pedig túl nehéz (a kegyetlen, gyilkos londoni metró a végefelé).

A könyv borítója kiváló: színes és érdekes. Véleményem szerint azonban a többi része messze elmarad tőle. Mindent összevetve egy átlagos KJK könyv.
Értékelés: 9 / 10
Ian Livingstone azzal a céllal írta meg a Visszatérés a Tűzhegybe című művét, hogy azzal végleg lezárja a Kaland, Játék, Kockázat sorozatot. Több esze is lehett volna. Ha a könyvek túlélték az olyan alakokat, mint Rettegett Balthusz, akkor biztos, hogy örökké megmarad.

Ez a könyv, lényegét tekintve, a sorozat legelső művének, A Tűzhegy Varázslójának újjáéledése. A hegy belseje természetesen szinte teljesen megváltozott, de attól még remek olvasmány.

Ez a játékkönyv van olyan jó, mint elődje. A borító és a belső illusztrációk is elsőrangúak, melyek remekül megfogják a pillanatot. Kiváló munka!
Értékelés: 7 / 10
Mindig is szerettem ezt a könyvet. A Mélység Démonai egy jó Kaland, Játék, Kockázat könyv, amit egy, a megszokottól teljesen eltérő környezetben járhatsz be. A kaland szinte teljes egészében a víz alatt, egy elveszett városban játszódik, mely hasonlít a mitológiai Atlantiszra.

A küldetésed – a megszokottól eltérően – lényegében az, hogy bosszút állj egy kalózkapitányon, aki személyesen neked ártott, nem pedig hogy megakadályozd gonosz terveit. A könyv szinte csak abból áll, hogy szövetségeseket és mágikus tárgyakat szerezz, melyeket aztán a kapitány sósvízi söpredéke elleni harcban használhatsz.

Egy óceán mélyére süllyedt városban úszkálhatsz, a helyi lakosokkal beszélhetsz, romos épületeket kutathatsz át. A könyv belső illusztrációi rendben vannak, a borítón látható félelmetes csontszörnyeteg, mely egy buborékfelőből emelkedik elő, különösen kiemelkedő.

Ez a könyv abból a szempontból is eltér a többitől, hogy több lehetséges vége is van. Többször is végig lehet játszani és mindig más végeredményt lehet elérni benne. A Mélység Démonai egy jó mű a sorozatban.
Értékelés: 6 / 10
A Kard Mesterében az első szembetűnő dolog a színes borító, melyen egy ládzsás Gyíkember lovagol egy Pterodaktilusz hátán!

A könyv célja, hogy megmentsük Vymornát a Gyíkemberek inváziójától. Ennek érdekében egy mágikus fegyvert kell megtalálni, amivel egy természetfeletti sereget lehet megidézni.

A küldetés során ki kell jutni az ostromlott városból, és egy másik, dombok közt fekvő, elhagyatott települést kell felkeresni, melyhez síkságokon, folyókon és erdőkön át vezet az út.

A terep folyamatosan változik, a találkozások pedig jól el lettek készítve. A könyv illusztrációi szépek – mind kívül, mind pedig belül.

A fogalmazás megfelelő. A koncepció is érdekes – végre megtörtént, hogy az író egy egész könyvet szentelt a Gyíkemberek seregének. A Gyíkkirály szigete óta ilyen még nem volt, de úgy hiszem, lesz még rá példa.
Értékelés: 4 / 10
Remek ötletnek indult: egy hatalmas, földalatti barlang bejárása a sziklás alagutakban, át kőhidakon és olvadt lávafolyamokon.

Az írás minősége is rendben volt, a rajzok kiválóak, a borító jó.

A könyv egyik nagy hibája, hogy a főgonoszra szemernyi időt sem szánt, nem tudtunk meg róla semmit. Márpedig miután a vele való találkozásnak kellene, hogy a kaland csúcspontja legyen, mindig egy erős egyéniséknek kellene lennie, aki megragadja a figyelmünket, ahogy tette azt például Rettegett Balthus is!

Egy másik nagy csalódás a kaland nehézsége. Még [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=40]A Pusztítóhoz[/url] képest is kegyetlen. Az igazat megvallva túlságosan is az, nem lett volna baj, ha kicsit jobban kiegyensúlyozták volna.
Értékelés: 6 / 10
Mindig is úgy véltem, hogy ez egy méltánytalanul mellőzött könyv. Szerintem viszont egész jó. A feladat a szokásos: öld meg a gonoszt. Előnyei közé tartozik azonban, hogy egy Erdei Elfet személyesítesz meg, aki érdekes erőkkel rendelkezik, melyek segítségével képes átlépni az ,,álmok világába.'' A varázslatrendszer nagyon kis szerepet kap, ami egy igazán nagy veszteség, a gonosz várában az álomjárás többé-kevésbé kárpótol érte.

A remekül elkészített, torz, kaotikus illusztrációk csak még többet adnak a könyv légköréhez. A borító egész jó, ám nem mondható kimagaslónak. Elég nehéz túlélni, különösen a kaland második felében.
hr
Még egyetlen jutalmat sem szereztél. Vágj bele a kalandozásba, és szerezd meg az összeset!