Zagor.hu
Zagor.hu fórum
47. könyv: A Kígyóemberek birodalma
BejelentkezésRegisztrációElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (2)
[b]Történet (4)[/b]: A „Skorpió” fedőnevű hősként kezdjük meg a kalandunkat, és szerencsére ezúttal végig azok is maradunk. Egy egyszerű hajókíséreti feladat után éppen indulnánk szeretett testvérünkhöz, amikor egy fogadóban egy öregemberrel találkozunk (nem ismerős ez valahonnan?). Később kiderül, hogy ő valójában egy mágus, Terrentul, akinek szüksége lenne egy zsoldosra, mert a világot veszély fenyegeti (nem ismerős ez valahonnan?). És mi természetesen elfogadjuk az ajánlatot. Az ellenségünk ezúttal S’turrakh főpapja, aki kígyóembereivel le akarja igázni a szülőföldünket. Ezt kell megakadályozni. A 12345x agyonismételt séma mögött viszont egy igen izgalmas karakter és egy jól kidolgozott kaland áll ezúttal. Már az is egy érdekes dilemma, hogy íjjal vagy anélkül kezdünk-e, mert íj nélkül több élelmet tudunk cipelni. Aztán van 5 ismeret, amikből lehet választani. Ahogy a könyvet néztem, igen kiegyensúlyozott a képességek hasznossága, nem ez fogja eldönteni, hogy végül sikerrel fejezzük-e be a kalandot vagy nem. További nehezítés a víz, ami ha elfogy, és innunk kéne, szintén életpont-veszteséget jelent, valamint az élelmet is gyakran extrában kell fogyasztani. A táskánk limitált és rajtunk is maximum 5 cucc lehet. Van a könyvben némi aranygazdálkodás is, és bekaphatunk akár valamilyen mérget is, igaz, ennek a kidolgozása már annyira nem jó, nekem kicsit feleslegesnek tűnt. A kidolgozottságnak talán az egyetlen logikátlansága a pajzsok kezelése, 3 különböző pajzzsal találkoztam utam során, de csak az egyik adott extrát (és még csak nem is a mágikus). A könyv atmoszférája is jó, a leíró részekbe bele tudtam élni magam, és még társunk is lehet, aki bár nem tart velünk végig, legalább nem patkol el 3 fejezetponttal később. Az ellenségek sem rosszak, mondjuk a végefele nekem már kicsit sok volt a Caarth harcos. Szóval összességében, sablon történet ide vagy oda, nem rossz ez.

[b]Gondolkodás/szerencse (2)[/b]: Leginkább az [url=https://velemenyes.blogspot.com/2018/07/vissza-multamba-3-melyseg-demonai.html]Éjféli tolvaj[/url]hoz tudnám hasonlítani, vagyis alig-alig van rejtvény, és leginkább a tárgyak cipelése állít minket döntéshelyzet elé. Talán egy kérdésre kellett válaszolnom és egyszer kellett felismernem egy helyet, azonban ez utóbbi szituációba nem kerültem volna bele, hogyha nem az egyik ismeretet választom. Szóval ez nem sok. A szerencse abban a formában nem igazán jelenik meg, hogy kötelező tárgy gyakorlatilag nincs, ösvényválasztásba nem fogunk belehalni. De nem tudom, hogy láttam-e már olyan könyvet, ahol a végére ennyire lecsökkent volna a szerencse pontjaim száma. 10-es szerencse ponttal kezdtem, vagy 4 alkalommal kaptam szerencse pontot, és a végére 3, azaz három darab maradt belőle, mindezt úgy, hogy harcban nem használtam és nagyon elkerülhető szituációra sem emlékszem. Ez azért elég extrémen kemény. Ezenkívül nagyon sok múlik a kezdeti értékeinken is, de erről majd később.

[b]Nehézség (5)[/b]: Szerintem ez itt is elég jó, ha már összehasonlítgatok, itt kb. az [url=https://velemenyes.blogspot.com/2018/06/vissza-multamba-2-verescsont-ejsarkany.html]Éjsárkány[/url] szisztémája ugrott be kicsit lightosabban. Kötelező tárgy nincs, azonnali halál mező alig van (bár 1-2 van, amitől a képességeink révén tudhatjuk meg, mi a jó döntés), ezzel párhuzamosan kellenek a magas értékek, én 9-es ügyességgel már nem is tudtam teljesíteni, reálisan minimum 10-es kell hozzá, illetve ha bizonyos tárgyakat nem szerzünk meg, akkor az utolsó ellenség bizony igen durva méreteket ölt és szinte lehetetlen legyőzni. Ezenkívül a szimpla közellenségek harcértéke is nem ritkán 9-10-es ügyességű, és sokszor kell enni/inni, tehát az életerőnk gyilkosan le tud csökkenni. Így van benne elég komoly kihívás, de messze nem teljesíthetetlen.

[b]Játékélmény (3)[/b]: Itt is azt mondom, mint előbb. Egy része nagyon tetszett, de itt leginkább az eleje. Az O’Saldah-val való találkozás, közös kalandok, és ez a kedves old school hangulat magával tudott ragadni. De megnéztem a másik útvonalat a hajóval, az is jó. Az is bejön a kalandba, hogy bár kicsit túlzásba vitte a lineáris vonalvezetést, de emiatt jó hosszú és sok epizódot élhetünk vele át. A vége viszont jóval kevésbé tetszett, valahogy azt éreztem, hogy a könyv utolsó negyede nem szól másról, csak a folyamatos harcokról, gyakásról, előre nyomulásról. Kicsit a Múmia átkára hasonlított ilyen téren (igaz, legalább nem kellett egyszerre 15 múmiával megküzdeni). Szóval ez már nem volt nagy élmény. De mindent egybevetve azért messzemenőkig nem ez a legrosszabb könyv, igaz, a legjobbtól is messze van.

[b]Összességében: 14/20[/b]
© SangForrás
 
[b]Design[/b]
Hát ezt nem vitték túlzásba. Nincs túlbonyolítva a borító, de nekem valahogy mégis bejön a maga puritánságával. A kígyóember elég élethűre sikerült, és… áll. És mögötte… köd van. Vagy valami olyasmi. Nagyjából ennyi.

[b]Illusztráció[/b]
Hajaj, nehéz lesz visszafogni magam. Nem tudom, mi történt az eredeti illusztrációkkal, ha voltak egyáltalán ilyenek, de azért Báti László Gábornak még van hova fejlődni. Mikor először végigpörgettem a lapokat, az általános iskolai rajzórák jutottak eszembe. A képek hangulata alapvetően nem rossz, viszont a megvalósítás messze van a profi szinttől. A testi arányok néha nagyon nem stimmelnek, a satírozásos tónusozás is hanyag érzetet kelt, gyakran befejezetlennek érezni az alkotásokat, és lehetne még sorolni a bajokat. Néhány kiragadott példa: az akasztott ember (298.) mintha zsebre dugott kézzel unná a dolgot; bandzsa bácsi (1.); mosolykirály bácsi (88.); a ghoul nagyon szeretné, ha megértenénk, amit mond, ezért türelmesen elmagyarázza újra (162.); kisfejű kígyónő (188.); kisfejű sellőlány (most komolyan, ez csábítana el engem? 219.); kisarcú menő csávó egyenesen a rave-partyról (208.); Negresh a TV előtt drukkol csapatának (261.); de elég, ha megnézzük, milyen szögben áll, és hogy kapcsolódik az a kar a törzshöz a 173-as rajzon a bal oldali alaknál. Na jó, ennyi talán elég az oltásból, és persze ne menjünk el szó nélkül a jól sikerült munkák mellett sem. Hajnalacél (149.) például jól sikerült, a Tengeri Troll (249.) se vészes, ahogy a kígyólovasok is rendben vannak (312.), és többiekkel sincs nagy gond, szóval a tehetség szerintem adott, csak lehet még tanulni kicsit.

[b]Háttértörténet[/b]
A „Skorpió” nevű, híres hőst alakítjuk. Épp egy alkalmi munka után ülünk a fogadóban, ahol meginvitál minket magához egy vén mágus. Terrentul elmondja, hogy egy kígyófőpap a seregével le akarja rohanni Arantist, az otthonunkat. Mint egy jó idióta, egy másodperc után elfogadjuk a küldetést, amit akár egy delíriumos álomra is alapozhatott ez a számunkra teljesen vadidegen ember. Szóval ki kellene iktatni a főpapot, amihez el kell vándorolnunk Sturrakba, ahol ő leledzik. Terrentultól kapunk egy medált, ami azt az illúziót kelti, hogy mi is kígyóemberek vagyunk. Ad még 14 aranyat (ami a háttérsztoriban megszerzettel együtt már 24! Yeah).

[b]Rendszer[/b]
12 élelmünk van, vagyis csak 8, hogy ha íjat is akarunk vinni magunkkal. Az íjhoz 5 nyílvesszőt kapunk. Rendelkezünk még 3 korty vízzel (nem visszük túlzásba a vízkészletet), és a könyv figyelmeztet, hogy ha nem tudunk inni, amikor kellene, 3 Életerő pontot vesztünk. Maximum 10 dolog lehet hátizsákunkban, és maximum 5 dolog rajtunk.
Van ötféle ismeret, amiből kettőt választhatunk: Kígyónyelv, Ősi Rúnák Ismerete, Varázstárgyak Ismerete, Dél-Allansia Ismerete, Társadalomismeret. Ezeket elég sűrűn számon kéri rajtunk a játék, de ahogy tapasztaltam, nem élet-halál kérdése, hogy bizonyos szituációkban rendelkezünk-e valamelyikkel. Inkább csak plusz információkat adnak, amik persze közvetett módon megelőzhetnek egy-egy szerencsétlen döntést (pl. ha a pestis jelét festik a ház ajtajára, és mi ismerjük a jelet, akkor valószínűleg nem nyitunk be vigyorogva). Mivel kalandunk egy része a kígyóemberek birodalmában játszódik, logikus hogy a Kígyónyelv ismerete például nem jön rosszul, de persze mindegyik hasznos lehet.

[b]Kihívás[/b]
Nem lett nehéz, bár a végjáték kellően izzasztó. Az átlag harcértékek 10-es Ügyességet jelentenek, ami azért elég magas. Mivel a történet nem ágazik szerteszéjjel, a hasznos cuccokat is könnyebb megtalálni, hirtelen-halál sincs sok. Gyakran azt éreztem, hogy a játék kifejezetten segít túlélni. Elég durva cucc például a Sebezhetetlenség Itala, de számos egyéb fegyver nagyon komoly bónuszokat ad nekünk.

[b]Főgonosz[/b]
A kígyófőpap Negresh előtt egy fővarázsló állja utunkat. Egész szép kis varázstámadás sorozatot zúdít ránk, ami ellen jó pár tárgy segíthet, de egyik sem nélkülözhetetlen. Aztán egy kőgólemet idéz, majd végül muszáj lesz magának személyesen feltűrnie az ingujját (Ügyesség 12, Életerő 16). Ezután ha nincs szerencsénk, belebotlunk egy fantomba, akitől csak az ezüst tőr védhet meg, aztán következik két Hagasith lovag. Ha legyűrtük őket, akkor már tényleg Negresh jön (Ügyesség 10, Életerő 12), aki elsőként egy mérgezett dárdát hajít felénk, 4 Életerő alatt pedig elmenekül. Természetesen utána loholunk, és láthatjuk, amint végső elkeseredettségében Sith-hez imádkozik, aki megszállja a testét. Ebben a formában Negresh Ügyessége 14 (!), Életereje 25 lesz, és minden körben kétszer támad (!). Az ébenfa gyűrű hasznos ilyenkor, mert -2 Ügyességet és -4 Életerőt jelent ellenfelünknek.
Ezután még elszenvedünk K6 sebzést, miközben megsemmisítjük az ékkövet, aminek segítségével Sith testet öltött. A többi kígyóember haragjától egy sólyom alakban lévő varázsló (Terrentul haverja) ment meg minket. Amennyiben vándorlásaink közben nem kaptunk be mágikus zombikórt, akkor egy teljesen pozitív befejezést olvashatunk.

[b]Hangulat[/b]
Ez egy durván lineáris játék, és ezáltal rettentő hosszú is. Pontosan ellentéte a legutóbb kivesézett Mágusvadásznak, amiben ezerféleképpen kanyarodhat a történet. Utunk kétfelé ágazik a könyv elején, melyek nyílegyenesen haladnak előre párhuzamosan. Az egyiken egy O’Saldah nevű fickó csapódik mellénk, aki jó sokáig velünk tart (az azért nem túl szép, hogy néhány harcnál semennyire nem segít, de legalábbis a leírás nem tér ki rá). A két út aztán a dzsungelnél újra összeér, és onnan tovább megint halál egyenesen vezet tovább. Itt kaphatunk újabb útitársakat, nevezetesen egy rablóbandába állhatunk be.
Természetesen ebben a műben is akadnak érdekességek, például ha a Caarth lovasok közül az egyiket lelőjük íjjal, akkor a másik kettőnek magasabb harcértékeik lesznek, mintha nem lövünk (10-es és 287-es fejezetek). A kígyópapnő is furán reagál, ha belépünk hozzá, és nem bírjuk a kígyónyelvet, azonnal megöl, de ha beszélünk hozzá, máris megszeppent kislány lesz… A prófétához is elmehetünk, de hasznos infót nem kapunk tőle. Tetszett viszont hogy a Hidrát kétféleképp is meg lehet ölni (fejek levágása, vagy hasika felvágása). Vannak még itt amúgy hárpiák, kentaurok, küklopsz, de többségében inkább hétköznapinak mondható eseményekben lesz részünk, lásd farkasok, kereskedők, banditák, romok. A vízre nagyon kell figyelni, az atmoszféra pedig elsősorban a [i][url=https://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=4]Gyíkkirály szigeté[/url][/i]re emlékeztetett, némi [i][url=https://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=11]Rémület útvesztője[/url][/i] beütéssel. Nem igazán lett kiemelkedő könyv, de kicsit olyan, mintha nem is lett volna célja az lenni. Egynek jó.
hr
© AXE
2018. február 3. 22:49 | Válasz erre | #60
Sziasztok!

Úgy látszik a Hős Skorpiónak,akiről legendák szólnak,nehezére esik a vállára vetni az íjat,a hozzá tartozó tegezzel.Kénytelen a 12(ami a régebbi életében csak10volt)adagnyi élelmiszer helyett csak nyolcat vinni.Kiváncsi lennék,mi a maradék négy adag ellátmány sorsa.Talán szétosztja a rimoni piaci koldusok között?

Üdv:AXE
© AXE
2017. december 25. 14:51 | Válasz erre | #59
Sziasztok!

1.Érdekesnek tartom,hogy a kalandozó aki már2korábbi kaland(A Rémület Útvesztője,A Múmia Átka)valamint1minikaland(A Sötétség Eljövetele)ürügyén immár negyedszer látogat el a Koponyák Sivatagába,hogy még mindig találkozik eddig nem látott fajokkal.2.Az Akharis legyőzésére induló kalandor a rimoni piacon még 2Yokka tojást vásárol,ezzel szemben a Skorpió már Yaluga tojásokkal riogatja a Caarthokat.

Üdv:AXE
© killmaster (Savanyúhas)
2017. október 16. 21:08 | Válasz erre | #58
Hogyan lehet másképp is kritizálni egy rajzot illetve történetet? Nos, aki olvasott Sangtól kritikákat az tudja, hogy az illető elemzi a KJK-s könyveket, és megosztja oldalán véleményét. Most beidézném ide mit is írt Báti László Gábor rajzairól:

"Hajaj, nehéz lesz visszafogni magam. Nem tudom, mi történt az eredeti illusztrációkkal, ha voltak egyáltalán ilyenek, de azért Báti László Gábornak még van hova fejlődni. Mikor először végigpörgettem a lapokat, az általános iskolai rajzórák jutottak eszembe. A képek hangulata alapvetően nem rossz, viszont a megvalósítás messze van a profi szinttől. A testi arányok néha nagyon nem stimmelnek, a satírozásos tónusozás is hanyag érzetet kelt, gyakran befejezetlennek érezni az alkotásokat, és lehetne még sorolni a bajokat. Néhány kiragadott példa: az akasztott ember (298.) mintha zsebre dugott kézzel unná a dolgot; bandzsa bácsi (1.); mosolykirály bácsi (88.); a ghoul nagyon szeretné, ha megértenénk, amit mond, ezért türelmesen elmagyarázza újra (162.); kisfejű kígyónő (188.); kisfejű sellőlány (most komolyan, ez csábítana el engem? 219.); kisarcú menő csávó egyenesen a rave-partyról (208.); Negresh a TV előtt drukkol csapatának (261.); de elég, ha megnézzük, milyen szögben áll, és hogy kapcsolódik az a kar a törzshöz a 173-as rajzon a bal oldali alaknál. Na jó, ennyi talán elég az oltásból, és persze ne menjünk el szó nélkül a jól sikerült munkák mellett sem. Hajnalacél (149.) például jól sikerült, a Tengeri Troll (249.) se vészes, ahogy a kígyólovasok is rendben vannak (312.), és többiekkel sincs nagy gond, szóval a tehetség szerintem adott, csak lehet még tanulni kicsit."

Lehet ezt ízlésesen is csinálni, noha nekem ez a kaland nem a szívem csücske, és nem a rajzok miatt! De ez már egy másik történet...
2016. december 24. 08:12 | Válasz erre | #57
Csak most, Ünnepek előtt jutottam oda, hogy beszerezzem ezt a kiadványt (illetve az utolsó néhányat is egyben). Nem felejtettem el az ígért áttekintést. Még csak belelapoztam a könyvekbe. Kicsit kapkodós most is minden, pedig elméletileg most jobban rá lehetne érni.
Igyekszem az ígért áttekintést mihamarabb megtenni (a másik könyv rajzaival egyetemben); de nem tudom, mikor tudom majd ezt itt megfogalmazni. Még pici türelmet kérek.
(Eljutottunk apránként oda, hogy már annyi a kiadvány, hogy szinte kategorizálni kell őket. Valamikor régen ez csak illúziónak tűnhetett...)
© AXE
2016. november 1. 10:49 | Válasz erre | #56
Sziasztok!

138:Nemezis:Könnyfakasztó lett az Országút Harcosa275-Szamuráj Kardja99-es ötvözetű vége.

Üdv:AXE
2016. október 16. 16:23 | Válasz erre | #55
A végigjátszások igazából egy kicsit mostoha területnek számítanak. Az ideális útvonal nem mindig egyértelmű, ráadásul nagyon macerás az ellenőrzésük is. Szerintem vannak olyanok, amiket csak átvettünk más oldalaktól ellenőrzés nélkül, és biztosan tudom, hogy vannak pontatlanok is. Úgyhogy valószínűleg nem lehet 100%-ban azokra hagyatkozni.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2016. október 16. 15:19 | Válasz erre | #54
Passsz...az a verzió, amiből én dolgoztam az illusztrációk készítésekor, jónak bizonyult, de persze ez nem jelenti azt hogy ne akadhatott volna benne hiba, amivel én nem találkoztam...
BTW ennek is keresztül kellett mennie a szokásos Zagoros rostákon, gondolom nem képezte kivétel tárgyát....
Miért, találtál benne hibát?
© AXE
2016. október 16. 10:31 | Válasz erre | #53
Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék,hogy ellenőrizte-e valaki a végigjátszás helyességét?

Üdv:AXE
2016. szeptember 3. 21:14 | Válasz erre | #52
Semmi gond, minden vélemény számít, akár szakmai akár laikus szemmel nézve.
2016. szeptember 3. 19:05 | Válasz erre | #51
Úgy hozta az élet, hogy "A Rettegés Háza" topic-ban kerültek szóba a rajzaid (általam, illetve az előttem hozzászólók által). Mint említettem, szívesen írok majd némi véleményezést a rajzokról, de ehhez fizikailag is kézbe kell vennem a könyvet; türelmedet kérem előre is. (Amúgy nem vagyok eme művészi rajzolás nagy mestere, csak a műszaki rajzokban vagyok otthon; szóval ez valóban csak egy egyszerű rajongói kritika lehet csupán.)
2016. augusztus 21. 20:55 | Válasz erre | #50
ha jól értem, ez vmi fanmade kiadvány?
2016. augusztus 21. 20:21 | Válasz erre | #49
Bocs, véletlenül a régi profilommal jelentkeztem be. De igen, mindkét user én vagyok.
© runner
2016. augusztus 21. 15:39 | Válasz erre | #48
Csak ha valakinek nem egyértelmű, akkor ugye te készítetted az illusztrációkat.
A főhős Te vagy!
2016. augusztus 21. 13:59 | Válasz erre | #47
Én köszönöm, hogy részt vehettem a projektben. TErmészetesen minden építō jellegū kritikát szívesen fogadok a rajzokkal kapcsolatban, elvégre attól fejlōdik az ember....
© runner
2016. augusztus 21. 10:19 | Válasz erre | #46
Ahogy a Rendelésbe bekerül, és látod, hogy van belőle.
Ebben az esetben már lehet is.
A főhős Te vagy!
© AXE
2016. augusztus 21. 06:54 | Válasz erre | #45
Sziasztok!
Örömmel észleltem tegnap a könyv megjelenését.Érdeklődni szeretnék,hogy mikortól lehet rendelni?

Üdv:AXE
© runner
2016. augusztus 20. 19:49 | Válasz erre | #44
Elkészült a könyv! [smiley]crazya[/smiley]

[url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=92]http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=92[/url]

Köszönet FireFoXnak a fordításért, és Báti László Gábornak a fantasztikus illusztrációkért.
A főhős Te vagy!
2016. július 21. 18:28 | Válasz erre | #43
runnert ismerve szerintem már ki vannak nyomtatva a borítók.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© Ravnos
2016. július 21. 16:59 | Válasz erre | #42
Olyat lehet kérni, hogy a könyv hátúlja sárga vagy piros legyen? Túl sok van már a kékből!! [smiley]worship[/smiley]
© AXE
2016. április 13. 13:20 | Válasz erre | #41
Még48nap van hátra a nyári halálmenetig.
1.A Kígyóemberek Birodalma
2.A Sötétség eljövetele
3.Freeway Warrior2.:Slaughter Mountain Run
4.Freeway Warriior3.:The Omega Zone

Úgyhogy ismét sűrű nyárnak nézünk elébe.

Üdv:AXE
© AXE
2016. április 8. 08:41 | Válasz erre | #40
[spoiler]12adag élelmiszer,meg8butykos[/spoiler]nem semmi.

Üdv:AXE[smiley]c2062[/smiley]
© AXE
2016. április 2. 08:59 | Válasz erre | #39
Fogy az idő.Reméljük Május1.előtt megjelenik.

Üdv:AXE
© AXE
2016. április 1. 07:10 | Válasz erre | #38
Április elseje van.Hahaha.

Üdv:AXE
© AXE
2016. március 14. 11:13 | Válasz erre | #37
Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék,hogy folytatódik-e a nagy elődnél(A Múmia Átka)bevezetett újítás-a Mérgezés pontok gyűjtése-eme könyvben is?

Üdv:AXE
© AXE
2016. március 14. 10:56 | Válasz erre | #36
Még másfél hónap.

Üdv:AXE
© AXE
2016. február 25. 14:48 | Válasz erre | #35
Kívánságlista módosítva:
1.A Kígyóemberek Birodalma zagor.hu játékfüzetek9.
2.A Nekromanta Éjszakája
3.A Sötétség Tőrei
4.Éjféli Tolvaj

Üdv:AXE

2016. február 15. 20:41 | Válasz erre | #34
Ha mégis a Jégujj hegységre támadnának,akkor a Hóboszorkány kapna egy szép pár új kígyóbőrcipőt ;-)
© killmaster (Savanyúhas)
2016. január 7. 17:24 | Válasz erre | #33
Nem, csupán mióta volt alkalmam kicsi belekontárkodni a fordítás, a kaland írás és a titán művészetébe, azóta picit felvilágosultabb vagyok, mint egyes kalandortársak. Én nem twillight vagyok, aki légből kapott állításait csak saját okossága múlja felül. Tessék fellapozni a Titánt és a Szörnykönyvet, ott fehéren-feketén írva vannak a dolgok. Ráadásul olvastam én is pár egészen jó KJK háttértörténetet, és ez a kígyóemberes nem az a kategória. De ítélje meg mindenki maga, én csupán szerény véleményem óhajtottam közölni. Ettől még lehet a kaland izgalmas, de nem várok túl sokat tőle. Ez már csak akkor jött volna ki jobban, ha a kígyóemberek egyenesen a Jégujj hegység lábainál tanyáznának már. Hát nem igaz, hogy a Koponyák sivatagának pereménél nem találtak egy putri falut, amit lerohanhatnak ezek a kígyóemberek... Az még hihetőbb is lett volna.. [smiley]ejnye1[/smiley]
© Anry
2016. január 7. 14:44 | Válasz erre | #32
Killmaster; Titán biológia és földrajz szakos tanár. ;)
© runner
2016. január 6. 20:37 | Válasz erre | #31
Köszi, de ez a rögtön fordítás.
A könyvben több rész is javítva lesz.
A főhős Te vagy!
© killmaster (Savanyúhas)
2016. január 6. 19:04 | Válasz erre | #30
Köszönöm Runner, hogy megosztottad velünk a történet hátterét, ami azért véleményem szerint itt-ott sántít, de erősen. Egyrészről a küldetésünkről tudunk meg a legkevesebbet, miközben a történet java része arról szól, hogy épp hajókázunk, és mindenféle településeket járunk. Ez egyébként tipikus hiba egyes kalandoknál. Másik dolog, hogy a kígyóemberek sosem szövetkeznének a gyíkemberekkel, mert egy teljesen más faj, más démont szolgálnak, és mit ne mondjak egy gyíkember a sivatagban legalább olyan ritka mint az ellenőrzőben a jeles osztályzat volt. Noha igen a Scythera sivatagban valóban felbukkannak olykor gyíkember karavánok, de ez eléggé kirívó példa. A kígyóemberek sem az a kalandozó fajta, hisz nekik alapból a sivatag az életterük, szükségük van a forróságra. A földrajzi távolság már csak hab a tortán, mert azért Rettegett Balthusnak volt annyi esze, hogy a közeli Fűzfa völgyet akarja leigázni, nem egy kikötővárost, ami azért még véletlen sincs igazából a közelben. Remélem azért ez a nagy varázsló ellát bennünket láthatatlanság főzettel, meg egy rakat ellenméreggel, mert ha igaz, amit erről a kígyóember városról írnak a Titán lapjain, akkor egy légy is nehezen jut be oda, nem hogy egy Skorpió... [smiley]crushed-6[/smiley]
© Anry
2016. január 6. 18:51 | Válasz erre | #29
Ha a pdf-ből van..:

A KÜLDETÉS bekezdés előtti második sor:
"De remélem, hogy nem azért fognak beválni, mert elveted a háborúról és pusztításról szóló vigyelmeztetéseimet." El lett írva, a figyelmeztetéseimet vigyelmeztetéseimetként szerepel.
© runner
2016. január 6. 10:09 | Válasz erre | #28
[b][i][meret=5]Háttértörténet[/meret][/i][/b]


[b]Ismét otthon[/b]

Arantis. Allansia délnyugati félszigeteként a kontinenst lázban tartó események jelentős része messzire elkerülte ezt a területet. De ez a legkevésbé sem jelenti azt, hogy ne lenne veszedelmes hely. Első kézből tudod mindezt. Talpraesett, bátor és találékony kalandozóként nem egyszer szálltál már szembe gonosz varázslókkal és nekromantákkal, halálos szörnyetegekkel és fekete mágiával. A kalandozás a véredben van, ezt már ifjúkorod óta jó tudod.

Visszatértél Kaynlesh-Ma-ba, Arantis nyüzsgő kikötő-fővárosába. A kereskedő nem sokkal a Halállabirintus bajnokának ünnepsége után hagyta el Fangot. A bátor jelölt sikeresen verekedte át magát számtalan ellenfélen, kerülte el a ravasz csapdákat, és végül megnyerte a 20.000 Aranytalléros díjat. Szívesen megráztad volna a fickó kezét, de szorított az idő, össze kellett készülnöd a hazaútra.

Arantisban él a fivéred. Csupán ti ketten éltétek túl családotokból a halálos pestisjárványt, ami elmondhatatlan szenvedést és rettegést okozva tarolta le a várost. Úgy döntesz, nyolc év után ideje ismét meglátogatnod őt. Azonban miközben a Sólyom soron sétálsz – egy pálmafákkal szegélyezett, nyüzsgő főúton –, egy hirtelen gondolat hasít a fejedbe: fivérek között szokás, hogy előzékenységből és a kölcsönös tisztelet jeleként megajándékozzák egymást. A város Főpapja által támogatott törvények közül ez azon kevesek közé tartozik, amiket örömmel követsz. Arra is rádöbbensz, hogy egy fitying sincs a zsebedben. Kelletlenül a Macskahal rakpart, a Kaynlesh-Ma-n átfutó csatorna legnyüzsgőbb része felé indulsz, ahol hamar találsz dereglyés munkát.


[b]Hajóút[/b]

A kereskedőbárka alacsony, kócos kapitánya 10 Aranytallér fizetséget ígér, de csak azzal a feltétellel, hogy elkíséred őt Dabaros városába.

– Nincs alku! – mondja rekedt hangján. – Többet csak ha vissza is jössz, fizetek, ha ezt akarod.

Nincs választási lehetőséged, kénytelen vagy elfogadni a tengerész ajánlatát, az Eltus folyón rád váró kellemes út azonban minden bizonnyal kárpótolni fog az extra erőfeszítésekért cserébe. Mielőtt a hajó útnak eredne, lepakolod ládákat, melyek egy része a keleti dzsungelekből hozott ízletes gyümölcsökkel van megrakva, másik részük különös, ezerszínű ásványokkal és kövekkel, melyekért a nemesek szép pénzt hajlandóak fizetni. A bárka – immáron üresen – Kaynlesh-Ma magasba ívelő északi kapuján át elhagyja a várost. Nagyjából egy óra alatt eléritek az Eltus folyót, és kelet felé fordultok, Dabaros irányába. Az első folyami falun csak átvágtok, a másodiknál azonban megálltok, és több élénksárga színű papagájt vesztek fel ketrecestül. A rendkívül szórakoztató madarak úti célja Dabaros bazárja. Mikor eléritek a harmadik falut, Perdosiát, mely félúton fekszik, horgonyt vettek. Az éjszakát a fedélzeten töltöd, a mostanra már rendkívül irritáló szárnyasok társaságában. Napfelkeltére már ismét talpon vagy, és a kereskedőkapitány utasításait követve felkészíted a hajót az indulásra.

Dabarost késő estére pillantjátok meg. A település a folyó elágazásánál fekszik, és több híddal bír, mint bármelyik másik város, amit valaha láttál. Kis tornyait és egyszerű, fehérre mosott házfalait régen kiszívta már a nap, a lakók azonban szívesen kereskednek, és évek óta jólétben élnek, mióta őseik visszaverték a portyázó déli barbárok támadását. A bosszantó papagájokat hamar – és boldogan – kiviszitek a piacra, és a helyükre új, értékesebb rakományt hoztok.

– Erre gyere!

Követed munkaadódat a Hajnalcsillag fogadóba, ahol a szobáitok már készen várnak rátok. A hajón átélt nehézségek után jól fog esni a puha ágy! Rendelsz gyorsan egy korsó erős sört, hogy a szomjadat oltsd, a férfi egy kis erszényt nyújt át.

– A fizetséged – mondja mosolyogva. – Próbáld nem elszórni arra a löttyre, amit itt adnak!

A férfi mély nevetése kellemes ellentétben áll az eddig tőle megszokott komor, komoly hangulattal, ami a város elhagyása óta jellemző volt rá. Közli veled, hogy ha vissza kívánsz térni Kaynlesh-Ma-ba, akkor hajnalban indul a bárkája. Egy bólintással jelzed, hogy megértetted, majd figyeled, amint eltűnik az emeleten a szobájába.


[b]Segélykérés[/b]

Mielőtt te is ezt tehetnéd, figyelmedet egy vén, ráncos képű férfi vonja magára, aki egyszerű, vastag fehér és barna szövetből varrt köpenyt visel. Egy ősi jelképekkel vésett hosszú botra támaszkodik, miközben átható pillantással kutat valaki után. A felszolgálólányhoz fordulsz, és épp egy újabb kupa sört rendelnél, hogy felvidd a szobádba, amikor érzed, hogy valaki a válladhoz ér. Meglepve veszed észre, hogy az öreg lépett oda hozzád, aki az imént tért be a fogadóba.

– I… Ismerem magát? – kérdezed a meglepetéstől elakadt nyelvvel.

– Te vagy a híres „Skorpió”? – kérdi, nem törődve a te kérdéseddel.

– Ki akarja tudni?

– Itt nem beszélhetek. Nem csíphetem Dabaros szemeit és füleit. Nem átlagos vendég vagyok, hanem hatalmas mágus, ezt nem dicsekvésből mondom. Kérlek, hallgasd végig, mire jöttem rá. A Jó erőire kérlek, fogadd el otthonom vendégszeretetét.

Válaszul vállat vonsz. Nincs mit vesztened, így akár meg is hallgathatod, mi mondanivalója van a titokzatos alaknak. Minden sarkon támadásra számítva sétáltok végig Dabaros sötét, árnyékba borult utcáin, de elővigyázatosságod feleslegesnek bizonyul. A mágus egy kétszintes házba vezet téged, mely semmivel sem nagyobb, mint a körülötte lévők. De a külső gyakran megtévesztő, ahogy ez most is bebizonyosodni látszik. A szobák odabenn pazarlóan vannak berendezve. Selyem- és szaténfüggönyök takarják az ablakokat, ősi díszes és felbecsülhetetlen értékű ereklyék díszelegnek mindenfelé. Illatos gyertyák és éles, édes szagú fűszerek szaga lengi be az otthont. A lakosztály plafonjának közepéről egy sárgaréz lámpás lóg. Titokzatos vendéglátód hellyel kínál, majd összecsapja aranygyűrűs kezeit… és két kis pohár gyógyfűtea jelenik meg előtted a semmiből.

– Igyál – mondja mosolyogva.

Gyanakodva a szádhoz emeled az italt, tudva, hogy akár mérgezett is lehet. Becsukod a szemeidet, majd felhajtod az egészet… rögtön utána pedig átkozódni kezdesz, hogy megfeledkeztél ellenőrizni a hőmérsékletét, ahogy végigégeti a torkodat.

– Meg kell vallanom – folytatja a mágus –, egy kicsit megijedtem a fogadóban. Nem szokásom ilyen nyilvános helyekre járni, de szükségem van értékes szolgálatodra, zsoldos.

– Rendben van… – tekintesz kíváncsian a férfira.

– … Terrenul. Ezen a vidéken leginkább „Dabaros gyógyítója”-ként ismernek. Hatalmam valójában messze meghaladja ezt a tisztséget, akár egy Nagy Varázslóéhoz is mérhető. De bízom benne, hogy ezt a titkot megtartod magadnak. – Annyit már most meg tudsz állapítani az alakról, hogy híján van a szerénységnek. Terrenul tart egy kis szünetet, amíg kortyol egyet a poharából, majd folytatja. – Még soha nem könnyebbültem meg ennyire egész életemben. Amikor megpillantottalak a kikötőben, ösztönösen tudtam, hogy híres harcos vagy, sikeres és megbecsült kalandozó, aki épp egy peches időszakát éli. Azután felismertelek a Kaynlesh-Ma-i útjaimról, és hirtelen összeállt a kép. Mintha maguk az Istenek küldtek volna!


[b]Sötét előjelek[/b]

– Szóval pontosan mi ez a sürgős ügy?

A férfi elkomorodik. – Mondd csak, mit tudsz pontosan Voloidon Carsakról?

– A kereskedőről, aki állítólag épp csak annyi élelemmel átkelt a Koponyák Sivatagán, amennyi elég volt Iszapkövesd eléréséhez? Igen, egy tanárom ennek az embernek a lelki erejét emlegette példának eltökéltségből. Úgy emlékszem, a Kígyóemberekkel kapcsolatos történelemmel kapcsolatban beszélt róla.

– A probléma, hogy még mi, mágusok is csak nagyon keveset tudunk a Caarthról. – Ezen utolsó szót csak nagy nehézségek árán tudja kiejteni, mintha egyszerre éreznél félelmet és hevességet az idős hangban. – De egy dolgot sikerült kiderítenem, Skorpió. Nagy nehézségek és fájdalom árán, de szörnyű tudásra tettem szert. Ha a legrosszabb félelmeim beigazolódnak, akkor Arantis elveszett!

– Mi fog történni?

– S'turrak, a Kígyóemebrek három városának egyikének főpapja ebben a pillanatban is a bukásunkat tervezi. Ezt a növényt – mondja, miközben egy sötétzöld, durva szemcsés porral teli üveget emel eléd – Thwernnek hívják, és igen ritka. Mágikus és spirituális ereje azonban minden képzeletet felülmúl. Csupán a legveszedelmesebb helyzetben merem én magam is használni. A növény által keltett meditatív állapotban az elmém egy sötét, visszhangzó trónterembe utazott. Először azt hittem, hogy Kaynlesh-Ma templomába, vagy Salamonis Királyi Palotájába kerültem, azonban ismeretlen stílusú épületbelső vett körül, melyet nagyrészt kemény, vörös homokkő alkotott, amikbe különös rovásokat és égi jeleket véstek. Mikor a növény hatása elmúlik, víziók jelennek meg a szemeim előtt, melyeket legalább ilyen fontosnak tartok. Ahogy kisiklottam a trónteremből, egy Kígyóember – aki egészen biztosan egy Főpap volt – bűnös, pikkelyes ábrázatát pillantottam meg egy pillanatra, majd az erődítmény bontakozott ki előttem, melybe az elmém behatolt: S'turrak! Egy prófécia égette be magát az elmémbe eme végzetes kísérlet során: Caarthok, mutáns szolgáik, a Justralik és zsoldos Gyíkemberek meneteltek tömött sorokban, magasba emelt harci lobogók alatt. Lehetséges, hogy félelmeim koraiak, és hogy ez a jövő még nagyon sokáig nem jön el. De remélem, hogy nem azért fognak beválni, mert elveted a háborúról és pusztításról szóló vigyelmeztetéseimet. – A férfi arca komorrá válik. – Skorpió, behatolsz a kígyófészekbe? És ha igen, elég erős a fullánkod, hogy egy ilyen borzalmas fenyegetést felszámolj?


[b]A küldetés[/b]

Az Istenekre, ez aztán valóban komoly probléma. Arantis az otthonod, szeretett szülőfölded, ahol megszülettél, ahol nevelkedtél. Még hogy a gonosz Kígyóemberek elfoglalják és elpusztítsák?! Becsületedre mondod, előbb kerülsz a Verem legmélyebb bugyraiba, minthogy ilyen szerencsétlenséget tétlenül végignézz! Előrántod szablyádat, és a szívedhez emeled a markolatát.

– Igen – nyugtatod meg Terrenult. – Szembeszállok ezekkel az álnok csúszó-mászókkal a fészkükben. Kihívom S'turrak Főpapját, és saját trónja előtt végzek vele, hogy mindenki lássa, ahogy semmivé válnak hitvány, áruló tervei!

És most lapozz!
A főhős Te vagy!
© Zak
2015. december 9. 20:45 | Válasz erre | #27
[smiley]eljen[/smiley]Bejövős!
2015. december 9. 19:57 | Válasz erre | #26
Igyekeztem nem kimondottan valós gyíkok óriás verzióit adaptálni, hanem belekevertem némi saját ízt is. így kerültek rá pl. a szarvak is.
© killmaster (Savanyúhas)
2015. december 9. 16:30 | Válasz erre | #25
Ha jól veszem ki a képen akkor egy kígyóember csapat óriás gyíkokon haladva közeleg felénk. Az elől haladó hátas elég érdekes jószág, talán valamiféle mutáns állat lehet. Mindenesetre a Koponyák sivatagában nem szokatlan látvány ez... [smiley]ninja[/smiley]
© runner
2015. december 9. 09:47 | Válasz erre | #24
Heti illusztrációs kép:

[img=http://zagor.hu/egyeb/akb_kep24.jpg]http://zagor.hu/egyeb/akb_kep24.jpg[/img]


A főhős Te vagy!
2015. december 5. 10:12 | Válasz erre | #23
[img=http://www.clydecaldwell.com/jpgs/large_images/cyclops_drawing.jpg]Küklopsz[/img]
© AXE
2015. december 5. 05:41 | Válasz erre | #22
Sziasztok!
Utánanéztem;mindössze15évvel ezelőtt temette be a homok.

Üdv:AXE
© AXE
2015. december 2. 09:51 | Válasz erre | #21
Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék,hogy a Koponyák Sivatagának melyik pontján kezdtetek el ásni?(Honnan került elő a könyv?)

Üdv:AXE
© runner
2015. november 30. 09:24 | Válasz erre | #20
Heti illusztrációs kép:

[img=http://zagor.hu/egyeb/akb_kep26.jpg]http://zagor.hu/egyeb/akb_kep26.jpg[/img]

[i]Küklopsz[/i] [meret=-2]ÜGYESSÉG[/meret] 10 [meret=-2]ÉLETERŐ[/meret] 10


A főhős Te vagy!
2015. november 29. 15:26 | Válasz erre | #19
Lehet, hogy nem véletlenül nincs...[smiley]buck[/smiley]
© runner
2015. november 29. 14:54 | Válasz erre | #18
Az interneten ez volt az egyetlen épkézláb kép.
Ugye ehhez a műhöz semmi képanyag nincsen.
A főhős Te vagy!
© AXE
2015. november 29. 03:42 | Válasz erre | #17
4nap késéssel ugyan,de gratulálok!

Üdv:AXE
2015. november 28. 12:00 | Válasz erre | #16
Ja igen, a borító egész pofás; bár a háttér nem éppen információ gazdag, mondhatni, kissé sivár, vagy - más szemszögből vizsgálva -, hogy a művészi hatás dominál.
2015. november 28. 11:51 | Válasz erre | #15
Igazán frankó és gördülékeny lett Droviat változata.
Az általam korábban prezentált változatot kissé átgyúrtam, főként a rímek javítása érdekében; továbbá azért, mert volt benne elgépelés, valamint látom, a Skorpió megnevezés elé nem kívánkozik a versben a névelő. (Természetesen bármely részei szabadon felhasználhatóak, a majdani "végtermék" érdekében.)

Íme:
[spoiler]
A Kaynlesh-Ma-ból indult ember
Napokon át csak menetelt
Minden népet megsegített
Beutazva a vidéket

Számtalan szörnyet kivégzett
Minden küldetést bevégzett,
És bármely hévvel is igyekeztek
Skorpiót mégsem ölhették meg

A sok vén mágus és varázsló
Kinek sötét/gonosz befolyása ártó
Újabb napot már nem láthat
A hős Skorpiónak hála

Veszélyes földeken átkelve
Fosóhomokból/Futóhomokból kikecmeregve
A kardélén lelték a halált
A rátámadó Goblin hordák

Egy végzetes napon aztán
Egy gonosz Isten állta útját
Kivel Skorpió leszámolva
Nem maradt más, csak e monda
[/spoiler]
© runner
2015. november 28. 09:52 | Válasz erre | #14
Igen, kicsit fura az a fosóhomok. [smiley]circling[/smiley]
A főhős Te vagy!
© Zak
2015. november 28. 01:33 | Válasz erre | #13
Nekem tetszett a versed, csak azt bántam kicsit, hogy a fosóhomok kimaradt.
2015. november 28. 00:05 | Válasz erre | #12
Egy másik javaslat a versre - részei vagy egésze szabadon felhasználható. (Használtam fel ötleteket mindkét már elkészült változatból. A magyar nyelvű "költemény"-nek nem igazán van íve, és itt ott elég suta, de mentségemre legyen mondva, hogy véleményem szerint ugyanez áll az eredetire is). Kicsit eleresztettem a dolgot, nem mindenhol ragaszkodtam a szó szerinti fordításhoz, inkább a lényeget akartam átadni, meg a hangulatot. Mivel a könyvet magát nem ismerem, lehet valahol mellélőttem.
[spoiler]
Jött egy ember Kaynelesh-Ma-ból
Kalandozott közel s távol
Végigjárta a vidéket
Akit tudott, megsegített

Birokra kelt számos rémmel
és törhettek rá bármily hévvel
Skorpió el nem bukhatott
kalandja mind sikert hozott.

Varázstudó, aljas mágus,
Hajlott korú boszorkányok
A Skorpió gondoskodott
Ne érjék meg a másnapot

Veszedelmes tájakat járt
Futóhomokon gázolt át
S ha balga módon útjába állt
Goblinhordát kardélre hányt

Egy végzetes napon aztán
Gonosz Isten állta útját
De lesújtott ő a gaz Sith-re
Legendákba őt száműzte
[/spoiler]
There's just two ways this can end, and in both of them, you die!
2015. november 27. 21:00 | Válasz erre | #11
A sztori abszolúte hasraütés-szerűen lett kiválasztva. Versenyben volt még Gaetano Abbondanza: House of Hell 2 - House of Horror és Nathan Page: Forest of Dreams műve. Nekem tetszett a sztori. Annyit tudnék felhozni ellene, hogy lehetett volna valamivel szerteágazóbb a sztorija, illetve néhol érdekesen interpretálja Allansia térképét, cserébe viszont egy kicsit hosszabb.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?