Zagor.hu
Zagor.hu fórum
12. könyv: Az Élőholtak szigete
BejelentkezésElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (2)
[b]Történet (3)[/b]: A háttérsztori elején egy kis szimbiózist tapasztalunk meg a Kés szoros partján fekvő faluk lakosai és a Solani sziget varázslói között. A falu ellátja a varázslókat élelemmel és a megfelelő eszközökkel, cserébe a varázslók biztosítják a halászásra alkalmas időjárást és megóvják a falvakat az időjárás okozta veszélytől. Egy nap azonban váratlanul egy hatalmas erejű vihar csap le a Szorosra, ami több ember halálát okozza. A falvak lakosai úgy döntenek, hogy egy hajóval elmennek a Solani szigetre, hogy megtudják, mi történt. Azonban a hajó is viharba kerül és csak mi éljük túl. A szigeten való botorkálás közben szerzünk információt az elemi mágusok közötti konfliktusról, és egy tűzvarázslóról, akit a Borzalmak Szelleme szállt meg. Így a falu védelme egy globálisabb küldetésbe teljesedik ki. Maga az elemi mágusos háttér nem annyira kreatív, de a nyomozós rész nagyon jól kidolgozott és izgalmas. A szigeten lévő kalandok szintén izgalmasak, a vége kicsit átmegy klasszikus labirintusjátékba, de a történet kidolgozottsága azért nem rossz, még ha nem is teljesen eredeti.

[b]Gondolkodás/szerencse (3)[/b]: Összességében nem kell nagyon sokat gondolkodni a könyvben. Összesen egy rejtvény van (mondjuk azt szinte irreális megfejteni szerintem), de fontos, hogy a legtöbb információt megjegyezzük, különben nem lehet teljesíteni a feladatot. Így a kaland során az odafigyelésre nagy szükség van. A végén van egy fontos döntéshozatal, amit szintén át kell gondolni. A szerencse szerepe azért jelentős, de mivel a legtöbb helyet be lehet járni viszonylag gond nélkül, ezért nincs akkora randomfaktor sem a történetben.

[b]Nehézség (4)[/b]: Az optimálisnál szerintem egy picivel nehezebb. Nagyon sok kötelező kellék van a könyvben. Négy kötelező drágakő, egy varázsfegyver, egy információ egy névről, és egy bizonyos folyadék nélkül nem lehet teljesíteni ezt a küldetést (de lehet van más is, amit nem jegyeztem meg). Ezek egy részének a megszerzéséhez további tárgyakra van szükség. A feladat viszont annyiban nem nehéz, hogy a legtöbb helyet be lehet járni, alig-alig van olyan helyzet, ahol egy elágazás döntene arról, hogy mit találunk meg vagy mit nem. Ezzel együtt sem könnyű azért teljesíteni, mert a szükséges tárgyak mennyisége elég sok. Ezenkívül igen magas értékekre is szükség van, főleg, mert a könyv elején szinte fegyvertelenül kell helyt állnunk (a varázstárgy megszerzéséhez legyőzendő szörnyeteg pedig egyáltalán nem gyenge lény). Szóval azért nem egyszerű, de szerintem nem is olyan vészes.

[b]Játékélmény (4)[/b]: Nem tartalmaz semmi világrengetőt, ennek ellenére én azért szerettem. Az eleje egyértelműen jobb, amikor még a sziget különböző részein próbáljuk az információkat és tárgyakat összegyűjteni. A nyomozós rész izgalmas és érdekes, valamint van 1-2 egyedi karakter is (a remete pl. nagyon fain). A második fele kevesebb élményt nyújt, kicsit sematikus, de nem olyan unalmas labirintus játék, mint néhány negatívabbra értékelt könyv. Nagyon tetszik a könyvben, hogy az elementálok nem átlagos értékekkel bírnak, hanem rendkívül erősek, megadják a módját ezeknek a karaktereknek (ezt sok könyvben hiányoltam). A végén a drágakövek élével való számolgatás viszont kicsit unalmas, úgy érzem, hogy sokszor túlontúl indokolatlan mennyiségben alkalmazták ezeket. Mindent egybevetve azonban nem rossz.

[b]Összességében: 14/20[/b]
© SangForrás
 
[b]Design[/b]
Darkos borítóval szembesülhetünk, ezért is lepett meg kissé a citromsárga gerinc, talán a kék jobb választás lett volna. Nem nagyon tudom agyonelemezni a képet, ugyanis nincs túl sok minden rajta. A célnak megfelel, maradjunk ennyiben.

[b]Illusztráció[/b]
A hanyagságra hajlamos Russ Nicholson most nagyon kitett magáért, a grafikák többsége ugyanis részletesen ki lett dolgozva ([url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=6]A Káosz Fellegvára[/url] illusztrációi például erősen elmaradnak ehhez képest). Imádtam a Vizek Urát felső nézetből (32.), a foszladozó Sírhant Őrét (59.), a hátborzongató tetemet a trónon (339.), a durva részletességre meg jó példa a Vizek Urának laborja (383.). Persze itt is akad egy-két gyenge pont, mint mondjuk a harang és az Óriás Ölyv (155.), vagy a Nyálkaféreg (299.).

[b]Háttértörténet[/b]
A Kés-szoros partjainak halászai és a Solani szigetén letelepedő varázslók békés szövetségben éltek. A lakosok ellátták a mágusokat élelemmel, cserébe a kedvező időjárásért és a viharokat elűző rituálékért. Egy ideje azonban újra gyakoriak a viharok, ráadásul élőholt támadások is előfordulnak, így egy csapat útra kel a varázslókhoz, hogy a végére járjanak, mi történhetett. Mi is velük tartunk egyszerű halászként. Sajnos útközben újabb vihar kerekedik, hajónk felborul, és egyedül mi kecmergünk ki a partra élve…

[b]Rendszer[/b]
Kapunk egy Jellem nevezetű értéket, ami azt jelzi, mennyire vagyunk emberségesek. Kiszámítása K6/2 + 4 pont. Meghaladhatja a kezdeti értékét, de sosem lehet több 12-nél. Személy szerint én nem éreztem nagyon nagy relevanciáját ennek a jelzőnek a játékban. Persze beszámít egy-egy ponton, illetve próbát is dobhatunk vele, de nincs éreztetve, hogy miért fontos ez nekünk. Az mondjuk tetszett, hogy több esetben az is lehet hasznos, ha a Jellemünk alacsony (pl. a csontvázlények nem érzékelik a jó kisugárzásunkat, így nem támadnak ránk), de akár költhetünk belőle információra is. Az már viszont fura volt, hogy akkor is kaptam Jellem pontot, amikor találtam egy hasznos cuccot. A plusz Szerencse pontot még értem, de Jellemet miért nem akkor kapok, amikor például valami jót tettem?
Van kajánk, de kardunk, pajzsunk a kaland kezdetén nincs, így a szokásos negatív hatások érvényesek harcértékeinkre, amíg nem szerzünk. A másik érdekesség, hogy a könyv felhívja a figyelmet, hogy tartsuk számon az üres és teli üvegfiolákat. Játék közben rá fogunk jönni, hogy ez nem hülye tanács, mert gyakran találunk mindenféle alkímiai nyalánkságokat, szóval lehet kotyvasztani, illetve talált löttyöket eltárolni, ha vannak üvegeink.

[b]Eredetiség[/b]
Jó a sztori, és szépen bontakozik ki, talán ez a játék legfőbb erőssége. Igazából ez egy nyomozós kaland, és a teljes kép valószínűleg nem fog első nekifutásra összeállni mindenkinek. Rengeteget kell kutatni, rengeteg az infó és a felszedhető tárgy. Tetszett, hogy betegséget is összeszedhetünk, és tetszettek a szuper bónuszok, amiket Titán isteneinek szobránál kaphatunk. Vannak érdekes rejtvények, bár a 97. ponton lévő szimbólumot nem tudtam megfejteni, illetve a 230-as fecniknél is elgondolkoztam, hogy akkor most vágjam szét ollóval a könyvet? (szerencsére erre nem volt szükség). Tetszett még az a megoldás is, hogy szinte minden helyiséget átfésülhetünk, de ez kaja adagokba fog kerülni (még ha nem is túl reális, hogy egy szoba átnézése közben mindenképpen meg kell éheznünk).

[b]Kihívás[/b]
Nehéz. Nagyjából húsz olyan pont (információ, tárgy, helyszín) van a játékban, amit nem igazán lehet kihagyni, ha sikeresen akarjuk befejezni. A kulcsfejezetek végre figyelmeztetnek arról, hogy milyen információt jegyezzünk fel, ha megtaláltunk valami fontosat. Ezért én nagyon hálás voltam, már csak azért is, mert többszöri nekiveselkedés után egy egész lapot teleírtam kódokkal, nagyjából a kaland egyharmadát végigjegyzeteltem. Van egy halom ékkő, amiket meg kell szerezni, ezekből aztán lesz egy gyémántunk (amit akkor kapunk, ha sikerül beszélni a Föld és a Víz Urának szellemével), és a kaland vége felé folyamatosan drágakő élek számát fogjuk egymáshoz adogatni, ami egy ponton túl nagyon unalmas volt. Elengedhetetlen tárgy még a varázskard, amit a hajóroncson vehetünk el az élőholt kapitánytól, illetve a légolaj, és lehet, hogy van még más is, de olyan hosszú a lista, hogy egyszerűen nem tudom rávenni magam, hogy még egyszer végigmenjek rajta.
Ezen túl az ellenfelek általában kimagasló harcértékekkel rendelkeznek, szóval lesz jó pár kemény meccsünk (még egy Óriás Muréna is 8-as Ügyességgel és 11 Életerővel van megáldva).

[b]Főgonosz[/b]
Végül kiderül, hogy a Tűz Ura lesz a végső célpontunk. Illetve egyrészről ő, másrészről pedig az általa megidézett démon. A Tűz ura igen kemény (még egy mágus, aki szabadidejében fákat tép ki az erdőben…), vannak neki csontváz testőrei, és amíg egyáltalán a közelébe érünk a bazi nagy teremben, addig varázsolgat is ránk rendesen. Segíthetnek azonban tárgyak azok közül, amiket idáig felhalmoztunk. Az ékkövek természetesen továbbra is főszereplők (grrr…), de bevethetünk savat akár kétszer is (azt nem tudom, hogy ez nem hiba-e).
Aztán jön az alien… vagyis a démon (elnézést, de igen emlékeztetett a nyolcadik utasra). Itt kapunk öt darab szabad cselekedetet, amit végrehajthatunk az összecsapás előtt. Ez nekem továbbra is megmosolyogtató, nem tűnik túl reálisnak, hogy a főgonosz előtt fél méterrel szépen bekenjük magunkat olajjal, aztán fütyörészve megeszünk két adag élelmet, ezután lehajtunk egy főzetet, stb… Ha ezzel megvagyunk, akár a démonra is dobhatunk savat (hihi), és már megint drágakő számolás lesz, nagyjából 125-ik alkalommal. Ha valahogy mindent túlélünk, és ha az utolsó Jellem próbánk is sikeres, akkor megküzdhetünk a szellemmel, aki szintén nem gyenge ellenfél.
Azt kell hogy mondjam, hosszú idők után végre egy méltó végjátékkal találkoztam KJK-ban. Ezek a harcok kellően durvák és kimerítők lettek, ember legyen a talpán, aki „trükközés” nélkül győzedelmeskedik.

[b]Hangulat[/b]
Eléggé egyedi a hangulat, más kérdés, hogy nekem nem jött be igazán. Érezni egyfajta nyomasztó légkört a szigeten, amit elsősorban az teremt meg, hogy szinte teljesen kihalt. Játszottam régen számítógépen egy [em]Myst 3 – Exile[/em] nevezetű kalandjátékkal, no itt rögtön ez ugrott be. Bolyongunk a szigeten, bejárhatjuk az összes helyszínt, de nem nagyon találkozunk senkivel, nincsenek interakciók, szóval kicsit egyhangú lett (ha már párhuzamok, [em]A Bizonytalanság börtönében[/em] is eszembe jutott). A játék második felében a mágustoronyban szinte ugyanannyi időt fogunk tölteni, mint előtte a szabadban, de nem lesz sokkal izgibb az ajtók nyitogatása. Végül aztán összeállhat a fejünkben, hogy mi is történt itt valójában. Ahogy említettem, a sztori lett [em]Az Élőholtak szigete[/em] legnagyobb erőssége, és az, hogy kis szilánkokból kirakjuk a múlt eseményeit. Ez mindenképp értékelendő, de összességében nekem játékmenet szempontjából elég lapos lett, és ezen a drágakő-orgia és a folyamatos kódokkal való vesződés sem segített…
hr
© SzG
2022. június 11. 08:56 | Válasz erre | #73
Tengnap megjelent egy videójánló a könyvről Tomi szuper KJK-s csatornáján, a Fantázia Világon:
[url=https://m.youtube.com/watch?v=LauxH1Hdj_A&t=55s]Videóajánló[/url]
[smiley]hawaii[/smiley]
2017. december 28. 11:14 | Válasz erre | #72
Akiket annak idején zavart a Hóboszorkány barlangjaiban felbukkanó neandervölgyi, azokat zavarja-e vajon az ebben a műben felbukkanó portói bor?[smiley]fejvakaras[/smiley]
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
2017. december 26. 11:32 | Válasz erre | #71
Nem könnyű erről a számomra paradox műről írnom, mert maga az anyag valójában nem rossz, ennek ellenére nekem mégsem jön be.Azért mégis megpróbálom a lehetetlent, vagyis közérthetően megírni egy objektív kritikát, úgy hogy azt mindenki értse, és mégse sértődjön meg rajta.
Borító:nem nagy durranás, de nem rossz ábra, olyan elmegy kategória, aminek inkább a hangulatában rejlik az erőssége, mintsem a kivitelezésében.Nem szeretem a citromsárga borítókat, de ennél még az is elmegy (bár kékkel ez is jobb volna).
Összességében csak így külsőre egy közepes, amiben mégis van valami, ami az ember kíváncsiságát felkelti a könyv iránt, és kalandra inspirál.
Belső képek:30 nagy ábra van a könyvben, amiből 3 kapásból ki is esik, mivel ezek nem igazi képek a szó szoros értelmében!Ezek a 97-es, 230-as, és 313-as ábrák.Szóval marad 27, ami eleve nem sok, és semmi extra egetrengetőt nem látok ezekben sem.A 201-es pedig valahol valóban tragikomikus.Közepes művek ezek, amelyek számomra se nem dobnak, és se nem vonnak le a kaland értékéből.
A kis képek hasonlóak, de talán kicsit jobbak, hangulatosabbak is.Kimondottan tetszik a "face to face" varázslók ábrája, de a könyvön, kezében tőrrel feszítő homonkulusz, és a különböző laborüvegek képe is átlagon felüli szerintem.
Ezek után következzen a lényeg, maga a kaland!
Nos, amit anno a Pusztítás tornya topikban írtam, az majdhogynem szóról szóra ebben az esetben is igaz.
Ott arról is írtam, hogy felismerhető volt Martin stílusa a Lopakodó lelkek/Lélekrabló alapján.Na ez a megállapítás itt hatványozottabban igaz!Ez a mű sokkalta jobban hasonlít a Pusztítás tornyához, mint az a lelkekhez!Sőt, tulajdonképpen ugyanaz, csak más helyszínen!
Miről is van szó?Adott egy terep, ami további blokkokra van osztva.Meg kell találni az ezek közti helyes sorrendet, hogy mikor melyiket járjuk be, közben az összes helyszínen kismillió információt, és cuccot gyűjtögetünk össze, jónéhány túlkompenzált rejtvényt megfejtve.Vannak akiknek ez tetszik, és vannak akiknek nem annyira.Ez utóbbiak közé tartozok én is!Szerintem ez nagyon fasza tud lenni egy régi vágású számítógépes RPG-ben, de nem az igazi egy ilyen jellegű lapozgatós könyv esetében.És ez a fő oka annak amit rögtön az elején írtam, hogy az anyag alapvetően nem rossz, de valahogy nálam mégsem működik.
A cím alapján különben azt kapjuk amit az ígér!Élőholtakból akad az ellenfelek között szép számmal.És ha már itt tartunk, az sem tetszett, hogy majd minden ellenfél 8-9-es esetleg 10-es ügyességgel rendelkezik, és 8-12 közötti életerővel!
A fordítással kapcsolatban csak annyit, hogy alapvetően okés, de én olyan magyar szót, hogy dekanter nem ismerek!Jobb lett volna a helyére mondjuk kulacsot írni.
Nagyhirtelen ennyi ami most eszembe ötlik, de ha még jön valami, majd leírom még azt is.
Értékelés:10-ből számomra mind a 6, mind a 7pont is reális, egyelőre nem tudtam még konkrétan eldönteni.Valahol kb. a kettő érték között, de simán megértem és elfogadom azt az álláspontot is, hogy sokaknak ez a sztori az élmezőnyben van, vagy akár kedvence!
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
2015. január 19. 09:43 | Válasz erre | #70
Az említett kép valóban kísértetiesen hasonlít.
Amúgy Russ bácsi nekem is a kedvencem, sok hibája ellenére; olyan Tűzhegyvarázslójás. Legszívesebben az összes könyv ábráját újra rajzoltatnám vele :) ( Mondjuk, nem tudom mit hozna ki pl a Csilaghajóból... )
2015. január 18. 22:29 | Válasz erre | #69
Kiváló könyv!:) Egyik kedvenc illusztrátorom elég rossz napot fogott ki, a 201-es ponthoz tartozó Hidra egy rettenetes koppintás, ráadásul Alan Langford keze mintha magabiztosabb lett volna a Gyíkkirály szigete Hidrájának (235-ös pont) megalkotásánál. :) Ez teljesen szubjektív vélemény, de nekem ez egy gyenge másolata Langford képének. :)
© Johnny
2014. december 22. 20:46 | Válasz erre | #68
Bevallom ez eddig a kedvenc könyvem a Zagor.hu-s kiadványok közül!
Kiváló a történet, nagy élvezet volt felfedezni a sziget titkát, mely szépen lépésenként bontakozik ki. A fordítás ugyancsak nagyon jó lett - köszönöm a munkátokat![smiley]worship[/smiley]
Párszor meg lehet halni, ha becsületesen akarod kijátszani, de mindenképp ajánlom, mert ezek sem volt az az érzésem, hogy félreteszem a könyvet, pár próbálkozás után, mert túl nehéz lenne. (Kb 10x-rre sikerült...)
Értékelés: Nekem 9,5/10
A fél pont mínusz a 97. rejtvényért jár, az nagy szivatás... - nekem nem tetszett :P
Egy kérdés a többiekhez: Ti találtatok valahol kifejezett utalást arra, hogy lehet eltenni a Nyálkaszörny nyálkájából? Vagy a nyálkát máshol lehet megszerezni?[smiley]fejvakaras[/smiley]
© Anry
2014. május 18. 14:47 | Válasz erre | #67
Nem vártam tőle túl sokat a cím alapján.

Nagyon jól összerakott könyv, nem volt egyáltalán hiányérzetem. Iskolapéldája, hogy hogyan lehet és hogyan kell ideálisan gazdálkodni a rendelkezésünkre álló 400 fejezetponttal. Itt kivételesen nem éreztem azt az egyébként meglehetősen gyakran feltűnő jelenséget, hogy a könyv vége össze lett csapva, mert elfogytak a fejezetpontok.

Az írónak meglehetősen élénk volt a fantáziája, egyes kisebb eseményekkel való találkozáskor csak pislogtam, hogy ez a pszichedelikus látomás vajon honnan/hogyan jött. :)

Jól eltalálta azt is, hogy hogyan keltse végig egy szabadon bejárható terület illúzióját. :)

Hogy olyat is írjak, ami kevésbé tetszett: a vége felé kicsit sok a matek, sűrűn kell összeadni a mindenféle tárgyak pontjait. Azt sem igazán csípem, ha x,y,z,w,q dolog kell a főellenség legyőzéséhez, ezek nélkül meg még a közelébe sem tudunk eljutni.

Köszi a fordítást/kiadást! :)

© Ravnos
2013. november 8. 23:13 | Válasz erre | #66
A vámpír is elvileg ügy jön létre, hogy megharapják az embert és az átalakul, több séma is van a vámpírokról! Az egyik, hogy ha táplálék gyanánt kiszívják a vérét és ebbe bele hal az illető, akkor nem alakul át csak ha életben marad, persze vannak ellenkező elméletek is.
Egy másik elképzelés szerint a vámpírok, úgy \"nemzenek\" vámpírokat, hogy kiszívják az ember vérét majd a saját vérét csorgatja az áldozat szájába így téve vámpírrá (Vampire Masquerade). Persze az ősi hiedelem ezzel ellenkező, ott a halottak térnek vissza vámpírként, bár ez sem minden mondában van így! Szóval a sok más más elképzelés miatt én nem mondanám élőhalottnak!
2013. november 8. 21:03 | Válasz erre | #65
Nem értek egyet. A vámpír meghal, eltemeted (vagy nem, embere válogatja), aztán feltámad. A vérfarkas esetében csak egy harapás van, nincs olyan pont a két forma között, ahol a hordozó ember kimúlna, sőt, ha a likantrópiával fertőzött ember meghal, akkor sem tér vissza vérfarkasként. Emiatt nem értek egyet azzal, hogy a vérfarkas élőholt lenne.

Az élőhalott pestise egyébként nem az eredeti cím volt, hanem a munkacím. Ha minden igaz, néhány későbbi könyvben is jelent meg rá hivatkozás Plague of the Undead névvel (például az Éjsárkányban is), de legjobb tudomásom szerint soha nem került kereskedelmi forgalomba ez a kötet az alternatív címmel. Emiatt nem arra a címre esett a választás. Ugyanakkor hibás a magyarban a többes szám. Valójában Az Élőhalott szigete kellett volna, hogy legyen a cím.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© Ravnos
2013. november 8. 17:40 | Válasz erre | #64
A vámpír az tényleg ki maradt- ha jól emlékszem -, de a sztoriba nem is nagyon illet volna bele. Ja, és igen a Vámpír is élőhalott, bár én ezzel a besorolással vitatkoznék mert ennyi erővel a vérfarkas is az lehetne, de ezt még kijelentve sehol sem olvastam.
© AXE
2013. november 7. 11:51 | Válasz erre | #63
Sziasztok!
Tudomásom szerint a vámpír is élőhalott,ennek ellenére ebből a könyvből emlékeim szerint kimaradt.

Üdv:AXE[smiley]vampire[/smiley]
© Ravnos
2012. november 5. 19:08 | Válasz erre | #62
Be kell látnom, hogy még nem született meg az a könyv amely 10 pontot kapna 9-ből, de 10-ből 9-et megérdemel ez a könyv: Egyetlen-egy bajom csak az volt, hogy a gyémánt nélkül nem lehetett megcsinálni. Vagy igen?
2012. november 5. 16:30 | Válasz erre | #61
Nem kevesli, sokallja, hogy elírta.:-)
9/10-et kellett volna írni.
© killmaster (Savanyúhas)
2012. november 5. 09:55 | Válasz erre | #60
Kevesled vagy sokallod a pontozást? Neki biztosan nagyon tetszett a történet. Egyébként leszámítva néhány apróságot, tényleg változatos, izgalmas, eredeti a története. Sok benne a szivatás, de rengeteg segítséget kaphatunk, szerezhetünk, és öldökölhetünk is kedvünkre. Régen vettem már a kezembe, úgy tűnik ideje lesz megint ismerkedni vele egy kicsit...
2012. november 5. 08:44 | Válasz erre | #59
Tiz pontot adsz neki a 9-bol? :P
© Ravnos
2012. november 4. 16:13 | Válasz erre | #58
Hát nekem most sikerült végig rágódnom rajta,de milyen jó volt. 10/9 nálam.
2012. január 31. 22:00 | Válasz erre | #57
Én úgy értettem az eredeti címet, hogy még az utánna következő könyveknél is előfordult, hogy a plague-t használták, mint megnevezés, mikor kijött nyomtatott formában, akkor már island volt.
© killmaster (Savanyúhas)
2012. január 31. 21:25 | Válasz erre | #56
Nyilván mert a fordító(k)szerint baromira nagy butaság lett volna a szó szerinti címfordítás. Néha kicsit el kell rugaszkodni, néha körbe kell írni, néha pedig elég egy frappáns cím is...
2012. január 31. 16:02 | Válasz erre | #55
A mű eredeti címe Plague of the Undead, vagyis Az Élőhalott Pestise - ha nagyon szó szerint akarnám fordítani.
Tudja esetleg valaki, hogy végül is miért lett más a cím?
2011. november 16. 15:25 | Válasz erre | #54
Nincs mit, szerintem korrektek - a legtöbbjével egyet is értettem. De például az Éjféliben elég szépen lehúztad a rajzokat:) Nekem meg az egyik kedvencem. Na de hát ez az, kinek mi jön be!
© CatDog
2011. november 16. 10:05 | Válasz erre | #53
Örültem, hogy több könyvhöz is kiraktad még a régen írt kedvcsinálóimat ezek szerint teszettek igaz kicsit egyedire vettem a figurát vele, de talán épp ezért lettek "jók" igaz kinek mi a jó :)
2011. november 11. 05:34 | Válasz erre | #52
Az egy topicban CatDog írt korábban néhány könyvhöz kedvcsinálót, gondoltam, felteszem ide is.

FF51 Island of the Undead

Nos eddig még nem írtam tökéletes könyvről, ez viszont wáááá


Halászként éldegélsz, ebből tartod fenn magad , nagyon jó a vidék halászathoz, mivel réges régen a varázslók Solani szigetére költöztek és uralják az elemeket ezáltal, nincsenek hatalmas hullámok és más baljós dolgokat kiváltó dolgok. Azonban valami nincs rendben Solani szigetén manapság, valószínű az oda költözött varázslókkal lehet valami gond...
Ugyanis újra elkezdtek a természeti erők tombolni, hosszú idő óta ismét elragadott a tenger 2 hajót ezzel megölve tucat embert, szóbeszédek szerint a partra mosott hullák jártak-keltek még.
A falud vezetője elhatározza, hogy egy expediciót küld Solani szigetére a legbátrabb emberekkel (naná, hogy te is ott vagy a hajón :D)
Útnak is indultok a falu legerősebb hajójával, azonban a tenger a ti hajótokat is elragadja, már majdnem azt hiszed te is az enyészeté leszel, mikor is Solani déli partjain eszmélsz magahoz egyetlen túlélőként, így a feladat ránk vár, hogy megoldjuk a sziget rejtélyét.

Ami nem is egyszerű feladat, rengeteg bejárható hely (az összes helyet belehet járni a könyvben A-tól Z-ig ezzel nagyon hosszú kalandot vetít előre nekünk.)
A gond az ha nem abban a sorrendben tesszük meg ezt ahogy eltervelte az író, akkor valószínű nem jutunk hozzá egy-egy fontos információhoz, amire szükségünk lenne, ezáltal még ugyanolyan hosszú a kaland csak minden helyen van valami olyan dolog, amit csak ezeknek az információknak köszönhetően tudunk majd meg és így tovább, tehát egy láncreakció az egész könyv ha az első fontos info nincs meg akkor cseszhetjük az egész kalandot :D

A szigeten bejárhatunk régi kolostort, több hajó roncsot kutathatunk át, világítoronyba is bemehetünk, erdőségben barangolhatunk, mocsár vidéken szóval elég változatos környezetben zajlik a kaland. Míg végül elérünk a varázslók feket tornyához ez egy több szintes dungeon szintről szintre haladunk egyre mélyebbre az igazság felé.

A kihívás elég nagy, sok sok információra és tárgya van szükségünk a kaland teljesítéséhez. A nehézség ellenére viszont csekély a könyvben a halálpont, de az minek bele mikor igyis ugyis elbukjuk majd másképp kalandunk infok hiánya miatt :D

Abszolút 10/10 olvastam az összes FF könyvet és ez kiemelkedik közülük számomra legalább is. Illusztrációk szintúgy remekbe szabottak
2011. július 1. 20:51 | Válasz erre | #51
Spoiler!

Nagyon jó kis könyv volt ez! Jó kis betárazós, de ha normálisan bejárja az ember, illetve ha egy kis szerencse is párosul mellé, akkor a bőség zavara lép elő.
Nem szeretnék különösebb részletekbe bocsátkozni, de szerintem az egyik legjobb FF könyv ez - bár van benne pár negatívum.

Borító, kiadás: tetszik
Fordítás: szintén megnyerő, Kroaton kiváló munkát végzett, és örülök, hogy fog még fordítani.
Rajzok: Russ Nicholson igazán kitett magáért, hozta a tőle megszokottat, de abból is az egyik legjobbat!

230-Miután kezdetű mondatot át kellene fogalmazni
291-ez (a)
212 er(d)ők
256-a vége felé, (nem) múlik, és az ezernyi rúna kifejezés, pontosan meg van említve, hogy 256 van belőle, de gondolom, hogy ez amolyan kifejezés lehetett, mint a lengyeleknél a "million procent".
251-nem volt világos, de lehet, hogy én értettem félre valamit, de ha kérjük a szellem segítségét, akkor amíg velünk van, 6 ép-t sebzünk, vagy ez csak egy alkalom?

Na igen, a cím be lett nézve, de egyszer belefér.
Ellenben a történet nagyon jó, és jól is volt kivitelezve. A hangulat kiváló, gyakorlatilag az elejétől kezdve. Azért kapott ez csak 8 pontot, mert az utolsó két szintet kissé összecsapottnak éreztem.
Van benne pár tévút, és a könyv legnagyobb negatívuma, hogy nehéz megtalálni a helyes útirányt. Na meg a 97-es feladvány. Rajtam is kifogott félig, runner segített benne, hogy egyet előre, egyet hátra - nem is tudtam, hogy ilyen is létezik a kjk-ban. De sebaj, azt hiszem, felkészülve várom majd Cinnabart.
Annyira nem nehéz könyv, túl sok nagy harc sincs benne, de azért párszor meghaltam... a kocka már csak ilyen. A törölközőt itt is hamar be lehet adni, ha nem figye, az ember!
A felszerelési listasimán vetekedett Livingstoneval, de sebaj, én szeretem az ilyet is. Voltak elég jó tárgyaim, és megmondom az igazat, a végén sajnáltam bevetni őket. Az elementálok engem nem zavartak, itt is jól voltak megoldva.
Ami tetszett még az a Jellem. Nagyon jónak találtam, hogy háromszor kötelezően fel kellett adnom egyet, így nem fordult elő itt az, mint a Nekroban, hogy 22-es Akarattal végeztem.
Tetszett még a Tűz Ura is, a Borzalmak Szellemétől viszont többet vártam.
Végezetül pedig örömmel láttam itt a már Éjsárkányban is láthattakat: ha két ellenfelem van, akkor simán a nagyobb Támadóerő nyer. Egyszerű és elegáns.

Senki ne hagyja ki ezt a könyvet, mert lemarad egy nagyon jó történetről!
Köszönöm a vele járt munkát!
2011. április 21. 17:32 | Válasz erre | #50
[spoiler]A fényvarázslatot és az ahhoz szükséges Varázskövet a kolostorban lehet megszerezni.

Ha korábban már jártál a toronyban, és felmásztál a tetejére, akkor 376-on írja a szöveg, hogy ha majd sikerül szert tenned a varázskőre, akkor lapozz arra a fejezetpontra, ahány felé a Varázskő szórja a nap fényét, azaz a 100-ra.

A 281 azt mondja, hogy ha jártál már a torony tetején, és tudod, hogy a fénygyújtáshoz oda kell lapozni, ahány felé a kő szórja a fényt, és nálad van a Varázskő, akkor egyél meg egy adag élelmet és lapozz a 100-ra.

De ha már jártál a toronyban és begyújtottad a fényt a korábban a kolostorból elhozott kővel, akkor nem értem, hogy itt mi nem világos? Ha már világít a torony, miért akarod újra meggyújtani? [/spoiler]
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2011. április 2. 11:40 | Válasz erre | #49
Némileg elakadtam, azaz van amit nem értek. Miután a világítótoronyban meggyújtod a fényt, és visszamész a kolostorhoz, közli a könyv a 281-en, hogy amennyiben jártál a toronyban, tudod, hogy most hova kell menned. És ezek után a 6os ponton megy tovább a történet, de ez hol a fenében van megadva?
2011. március 7. 09:09 | Válasz erre | #48
Köszi!! Hát erre nem jöttem volna rá. Végeredményben valami olyasmire számítottam mint a Varázslat! sorozat Hét sárkánykígyó-ban a tekercs száma . a fejezet mellett a képen a krix-kraxok közt volt a szám elrejtve. A végén itt is azt kezdtem kersesni milyen számokat rejthet a cirádás minta. 8-88-80[smiley]smile[/smiley]
© runner
2011. március 4. 13:13 | Válasz erre | #47
[spoiler]A KÖR NÉGYZETE MEG A NÉGY
(ABC-ben kell a betűket eltolni!)

A kör 6 részből áll, tehát 36+4=[b]40[/b] [/spoiler]
A főhős Te vagy!
2011. március 4. 12:46 | Válasz erre | #46
Mi a 97. fejezet megfejtése?? Osztottam szoroztam, az összes római számot végig néztem amit az ábra kiadhatott, de egyik sem az volt.A legtöbb szám azonban elég megtévesztő volt mert beléptem egy szobába, de később valami toronyban járok. Valaki küldjön egy PM-et a számmal vagy valami kis segítséggel mit is nézzek!
© Anry
2011. február 21. 22:49 | Válasz erre | #45
Szerintem meg inkább az Éjsárkány hasonlít az Alien királynőre.. :D
© Gery
2011. február 21. 17:03 | Válasz erre | #44
hát ez aztán a vicc...[smiley]crazya[/smiley]
[smiley]taps[/smiley]
© runner
2011. február 21. 13:08 | Válasz erre | #43
Attól Alien, hogy a földön nem élilyen.
Tehát akár a Titánon is lehet, hogy élilyen [smiley]crazya[/smiley]

Elnézést a kis poénért...[smiley]hawaii[/smiley]
A főhős Te vagy!
© elefes
2011. február 21. 11:21 | Válasz erre | #42
Észrevettétek, hogy a 184. ponthoz tartozó képen egy kicsit megváltoztatott Alien van?
© CatDog
2010. november 12. 16:30 | Válasz erre | #41
Én megmondtam, hogy ez egy nagyon jó kis könyv, nem véletlen a kedvencem, bár nem hinném, hogy elfogom olvasni magyarul is, hogy sikerült e visszaadni azt a feelinget, amit angolul adott annak idején. Max. könyv formában elolvasnám, de gépen sanszos, hogy kísérletet se fogok tenni rá.
© Kawer
2010. november 3. 07:47 | Válasz erre | #40
Aki dolgozik az hibázhat. Aki CSAK kritizál az hátráltatja a munkát. Viszont az építő kritikát a helyén kell kezelni. Örüljünk, hogy itt van a 12. zagor.hu KJK :) Köszönet érte a fordítóknak a szerkesztőknek a lektoroknak! Óriási ütemben haladtok a végső cél felé ehhez kívánok kitartást és további lendületet!
"Mióta felfogtam halandóságomat, azóta sokkal vidámabban telnek napjaim!"
© Kamo
2010. november 3. 01:24 | Válasz erre | #39
Mindazonáltal jó ötletnek tartom, ha elérhetők a Zagor.hu fórumán, vagy a honlapon a javítások! Én a Vérescsontot nem bírtam végigvinni elsőre, azt hittem, nem tudok számolni, mire valaki írt, hogy el van rontva a szövegben, hogy mennyit kell összeadogatni... Ilyenekre gondolok, hogy legalább rá lehessen keresni valahogy a javításokra... (Színes Tűzhegyben is volt lapozásnál elírás, más szám, szóval akadnak ilyenek.)
© killmaster (Savanyúhas)
2010. november 2. 23:25 | Válasz erre | #38
Akármennyire is igyekszünk pontosak lenni, kis hibák mindig adódnak. Példaként az Éjféli tolvajt hoznám fel, tucatszor átnéztük, és azt hittem, na itt a hibátlan munka, aztán mégis csak akadt benne egy hibás szám, és Cock kolléga kiszúrt egy pontatlan fordításomat is, tudniillik a fireplace nem tűzhely, hanem kandalló. Árnyalatnyi dolog, de megtanultam belőle, hogy a biztos sem mindig biztos... Mint ahogy az angolban a hangverseny sem voicerace [smiley]nevetes1[/smiley]
© runner
2010. november 2. 22:33 | Válasz erre | #37
Ha van valami sólyos hiba, akkor az lesz javítva, de nem fogok a végtelenségig visszanyúlni, és újra meg újra javítgatni a könyveket, mikor megint készül pár darab.
Nem beszélve arról, hogy akkor megjelenne a "nekem javított példányom van, bi-bi-bi"...
A főhős Te vagy!
2010. november 2. 21:31 | Válasz erre | #36
Mert a mostanihoz hasonló ritka alkalmakkor, amikor az elektronikus felbukkanás és a nyomdába kerülés között hosszabb idő telik el, még bele lehet nyúlni. Gondolom én.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2010. november 2. 21:10 | Válasz erre | #35
Miert jelezzuk a hibakat,ha utana ugysem lesz kijavitva?:)
© Anry
2010. november 2. 19:14 | Válasz erre | #34
Már átnyálaztam én is a könyvet érintőlegesen és nagyon tetszik. Sorrendben haladok és még "csak" a Vérescsontnál tartok. Úgyhogy mire a nyomtatott könyv feldolgozódik általam már lehet a huszadik könyv is kint lesz.. :-)
© killmaster (Savanyúhas)
2010. november 2. 14:29 | Válasz erre | #33
Jelenleg egyetlen negatívumként a könyvben szereplő elementálokat és drágakő gyűjtögetést tudnám felhozni. Valljuk be ilyennel azért több könyvben is találkoztunk... Viszont a többi nagyon eredeti, igazából nehéz megállapítani mi az, amire feltétlenül szükség van a továbbjutáshoz, és mi az, ami még nélkülözhető. Arra meg nem is igazán számítottam, hogy már az első fejezetpontnál harcba kell szállnunk. J. Green íróra jellemző az, hogy egy csapatot vagy épp egy magányos gyilkost küld ellenünk máris az elején, de azért ott sem azonnal dolgozik a kardunk! (Felajánlja a menekülési lehetőséget is, na de mely bátor kalandor élne ezzel?) Élőholtak valóban akadnak a történetben és a táj is változatos, de tény, hogy pl. a Tűz-szigetet jobban be lehetett járni. Persze ez a mostani helyszín nyilván egy kisebb sziget, de ezt is alaposan át kell kutatni, erre hamar rájöttem. Még jó, hogy ennyi élelmet csomagoltunk az útra, nálam mindig fogyott de rendesen...[smiley]eljen[/smiley]
© Kamo
2010. november 2. 13:19 | Válasz erre | #32
Mondjuk most nézem, az Éjsárkány-t is ő írta, azzal általában meg voltak elégedve a népek, csak az ellenfelek voltak kiegyensúlyozatlanok.
Én addig nem kezdek bele, amíg a kezemben nem tudhatom a könyvet. Így hát csak várni tudok... :-D
© runner
2010. november 2. 13:14 | Válasz erre | #31
Nekem tetszett a könyv, visszaadta az igazi KJK hangulatot. [smiley]wink[/smiley]
A főhős Te vagy!
© Kamo
2010. november 2. 13:06 | Válasz erre | #30
Ugye sikerült Keith Martinnak jó könyvet írnia? Hiszen az ő általa készített Lopakodó lelkek-et nagyon lehúzták a legtöbben...
© runner
2010. november 2. 09:07 | Válasz erre | #29
Mivel jellemző lesz, hogy elkészült könyv először felkerül pdf-ben, kérném, hogy aki olvassa, jelezze vissza itt a fórumban ha talál valami hibát benne (természetesen véleményeket is nyugodtan írhattok).
Ezzel segítve, hogy minél jobb és színvonalasabb könyveket készíthessünk.
Köszönöm.
A főhős Te vagy!
© killmaster (Savanyúhas)
2010. november 1. 21:27 | Válasz erre | #28
Megnéztem az angol verzióját is a feladványnak, ha ez magyarul is így jelent volna meg, még vagy 10 percet biztosan vakartam volna a fejemet. Amúgy a logikája az rendben van, így utólag már nem is nehéz, de a könyv fordítójának biztosan okozott pár érdekes pillanatot a feladvány így első látásra. [smiley]csodalk[/smiley]
© Anry
2010. november 1. 20:54 | Válasz erre | #27
Teljesen stílusosan pont ma jelent meg.. :-)
Máris meglesem. Türelem élőhalottat terem.. :-)
© killmaster (Savanyúhas)
2010. november 1. 19:54 | Válasz erre | #26
Nagy nehezen megoldottam a 97-es pont feladványát, hát mit ne mondjak kb 30 percembe telt. Jó, hogy edzőttem kicsit a korábbi kiadványokon, úgy tűnik a könyv szerzője szereti, ha fennhangon emlegetik valamely felmenőjét, mert ezt kitalálni nem volt semmi. Persze lehet, hogy csak én vagyok ilyen lassú észjárású, és a többiek kacagnak most a soraimon. A fordítás szövege és a sztori is egész jó, hát beleszaladtam én is egy-két instant halálba, úgy kell nekem. No megyek még egy kicsit kalandozni, szurkoljatok nekem... [smiley]hawaii[/smiley]
© runner
2010. november 1. 16:25 | Válasz erre | #25
97. pont ami nehezebb, de adtunk több segítséget az angol verzióhoz képest.
A főhős Te vagy!
© marczy
2010. november 1. 16:01 | Válasz erre | #24
Első olvasatra a könyv szuper. Nem tudom, mell'ik feladvány tűnt nehéznek, de ha egyre gondolunk, az fél perc volt nekem. A feladványokkal gondom mindig olyankor volt, ha az angolból nem sikerült átvinni valamit a magyarra, viszont ez a zagor.hu-ra nem jellemző, mert nem határidőktől szorított ipari, hanem nagyon is emberi körülmények között készülnek a fordítások (érdekes módon a tempóra mégsem lehet panasz).