Zagor.hu
Zagor.hu fórum
11. könyv: A Nekromanta éjszakája
BejelentkezésElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (2)
[b]Történet (5)[/b]: Egy háborúból megyünk éppen haza, kényelmes otthonunk után sóvárogva, amikor váratlanul támadás ér minket. Három harcos és egy oltárszolga támadásának esünk áldozatul, ami az életünkbe kerül. Azonban nem pusztulunk el végleg, szellemként kezdjük el a kalandunkat. Eközben kiderül, hogy Birodalmunkban sincs minden rendben. Valzinor kastélyában most már a gonoszság az úr, Unthank, a gonosz szekta vezetője meg kívánja idézni a rettenetes Árnykirályt, hogy pusztulást hozzon a birodalomra. A feladat kettős, egyfelől bosszút állni a gyilkosainkon, másrészt így szellemként is megmenteni a birodalmat. Mindent egybevetve ennél eredetibb történet talán nincs az eddig olvasott könyvek közül (esetleg a Pusztító). Szellemalakként a játék nagyon izgalmas, és élvezetes, az akarat és az akaratpróbák szintén kiválóak, sokkal jobban kivitelezett, mint a korábban elemzett [url=http://velemenyes.blogspot.com/2018/07/vissza-multamba-3-melyseg-demonai.html]Lidérckastély mélyén[/url]-ben. A halálból (Halál? Hisz, már meghaltunk! Jó, most hagyjuk!) való visszatérés ugyanígy egy remek megoldása a könyvnek. A gazdatest keresése szintén nagyon egyedi és jó része a történetnek, a szellemképességek elsajátítása meg nagyon kreatív és eredeti. A történetvezetés is nagyon tetszik, ahogy a kastély minden egyes részét megnézhetjük és gyűjthetjük az információkat és a szövetségeseket. Egyetlenegy aprócska logikai bukfencnek a kutyát tartom, aki csatlakozhat hozzánk. Persze, hangulatos eleme a kalandnak, de pl. amikor „árny” képességet használunk, akkor hogy tüntetjük el a szegény állatot? Ez a része nem túl logikus. Ezenkívül az sem az igazi, amikor egy embernek a bizalma azon múlik, hogy ismerjük-e a kutyánk nevét. A kutya nevét ugyanis nem az előzményekben, hanem valamikor a történet során ismerhetjük meg, ami nem logikus. Ha járunk egy helyen [spoiler2]a kutyaólban[/spoiler2], akkor ismerjük a kutyánk nevét, aki évekig hű társunk volt, ha meg nem jártunk ott, akkor nem? Ennek semmi értelme. Jobb lett volna a háttértörténetbe beírni a kutya nevét, és akkor egy jó figyelempróba lett volna. De még ez az apróság ellenére is tökéletes a történet.

[b]Gondolkodás/szerencse (5)[/b]: Meglepődtem, de egy nagyon jó kis gondolkodós könyvet kaptunk. Több rejtvény is van benne, de az is fontos, hogy minden információra odafigyeljünk, amit kapunk, ez később aranyat érhet. Több párbeszédnél is jó, hogyha használjuk az eszünket, valamint a gazdatest találásakor is lehet, hogy gondolkodnunk kell. Ehhez képest kevés szerencsefaktor van a könyvben, a legtöbb területen minden helyet átkutathatunk, csak néha-néha számít sokat a sorrend, de ennyi szerencse meg muszáj egy ilyen könyvben. Mindent egybevetve ilyen szempontból is igazán jó a könyv.

[b]Nehézség (4)[/b]: Az optimálisnál talán valamivel könnyebb. Az, hogy a játék során gyakorlatilag legalább 3-4-szer meghalhatunk, [spoiler2]sőt, az egyik halálunkkal akár még meg is könnyíthetjük a küldetésünk teljesítését egy varázstárgy formájában[/spoiler2] elég nagy könnyítés (no nem mintha az itteni olvasóim legalább fele nem csak visszalapozik egy azonnali halálnál, ahelyett, hogy újrakezdené a könyvet ☺ ), de igazán komoly kötelező tárgy sem szükséges. Nem árt azért egy varázsfegyver, a kaland egy pillanatában pedig kell egy gazdatestet találni, de ezek mindegyike többféleképpen is teljesíthető. A legnehezebb rész egy kapun való átjutás, amihez két fontos információt is meg kell szereznünk, valamint egy rejtvényre felelni, különben nem tudunk átmenni. A végjátékban is többféleképpen nyerhetünk, így olyan drámaira ott sem emelkedik a feszültség (bár a leírások kétségkívül sokat hozzátesznek ehhez). Magas értékekre nincs szükség, én 9-es ügyességgel gond nélkül megoldottam a feladatokat.

[b]Játékélmény (5)[/b]: Ennek a könyvnek konkrétan nincsenek üresjáratai. Akár szellemként tevékenykedem, akár gazdatestben, nem unatkozom egy pillanatig sem, a kicsit nyomozós jelleg végigmegy a történeten, és remekül át tudjuk élni szinte minden pillanatban a bizarr helyzetünket. Vannak a könyvnek nagyon hatásos elemei, például, amikor megláthatjuk a saját holtestünket, illetve a minket gyászolókat, vagy apánk megjelenése (jó, ott a szöveg nem az igazi), és a feltámadásunk pillanata is epikus. 1-1 nagyon dilemmás jelenet is van benne, ezekből a bolondok alkuja egyértelműen a legkegyetlenebb erkölcsi dilemmája a könyvnek. A könyv hangulata sötét, komor, és végig nagyon hatásos. Szóval nagyon jó könyv, és bár nehéz ilyen kijelentést tenni, azt mondom, talán a legjobb, amit eddig olvastam.

[b]Összességében: 19/20[/b]
© SangForrás
 
[b]Design[/b]
Nyerő a borító, még akkor is, ha lopott. [i]A Nekromanta éjszakája[/i] borítója ugyanis [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=10]A Haláltalizmán[/url] borítóját kapta meg valamilyen okból (nem volt neki saját?). Amúgy a grafika tökéletesen illik hozzá, kellően hidegrázós, jó a térhatás, a hideg színeket pedig jól ellentételezi a paci tüzes lehelete.

[b]Illusztráció[/b]
Minden illusztráció teljesen korrekt, nem sok mindent lehet mondani róluk. Imádom a kapu őrei (196.) rajzot, ami hihetetlenül plasztikus, de a 250-es jelenet is lehetne akár egy színházi darab plakátja. A Csontláng (340.) idegborzolóan félelmetes, a Lidérckirálynőről (358.) nem is beszélve. És akad még jó pár hasonló gyöngyszem.

[b]Háttértörténet[/b]
A vaskos könyvecske 450 fejezetpontból áll, és ezen fejezetpontok többsége kicsit sem rövid. Ennek ellenére a sztori nincs túlbonyolítva. Gazdag nemesi sarjként épp a gonosz elleni hadjáratból tartunk hazafelé a kastélyunkba, amikor megtámadnak minket. Egy halál-szektás tag végez velünk egy energianyalábbal, és mi, mint a Ghost című klasszikus filmben, innentől szellemként folytatjuk kalandunkat.

[b]Rendszer[/b]
Van egy Akarat nevű extra értékünk, ami fixen 6-ról indul és nincs felső határa. Alapból egy mágikus karddal is rendelkezünk, mely ugye a természetfeletti lények ellen nélkülözhetetlen. Van egy „Gazdatest értékei” rubrika is a kalandlapon, amiről a szabályzat nem ejt szót, de később megtudjuk, mire fog kelleni.
Vicces, hogy ha „meghalunk” (vagy mi), akkor nincs vége a játéknak, hanem a Halál földjére kerülünk, ahol a Halál kapujának őrzőjével is elcsacsoghatunk. Az első ilyen alkalommal automatikusan vissza leszünk küldve az életbe (vagy hová), és folytathatjuk küldetésünket, de később egyre nehezebb lesz visszajutnunk. Mindenesetre ez egy erős könnyítés, ha nagyon szerencsések/ügyesek vagyunk, háromszor vagy négyszer is kaphatunk „extra life”-ot (tisztára mint egy videojátékban).

[b]Eredetiség[/b]
Az egész alapötlet, hogy szellemek vagyunk, és így derítjük ki, miért tettek el minket láb alól, és ki ezért a felelős, szerintem szuper. Ezt csak tovább fokozza, hogy menet közben mindenféle képességekre tehetünk szert, amiket nagyon jól ki lehet (illetve ki kell) használni. Embereket szállhatunk meg, láthatatlanná válhatunk, átmehetünk a falakon, tárgyakat mozgathatunk, halálra rémíthetünk és repülhetünk is. Ezek megszerzése mindig adott szituációban lehetséges, és leginkább Akaraterő-próbához kötött, szóval jó, ha magas az Akaraterőnk. Amikor alkalmazzuk őket, az mindig külön élmény, nagyon hangulatosan vannak tálalva. Az is jól ki lett találva, hogy ha legyőzünk egy túlvilági ellenfelet, energiájának egy részét magunkba szívhatjuk, ami jól kiváltja az étkezést (ami itt értelemszerűen nincs), de Szerencse vagy Akaraterő pontot is kaphatunk így.
A könyv stílusa amúgy erősen hajaz [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=53]A Vérfarkas üvöltésére[/url], ami szintén egy Jonathan Green alkotás, ez tehát nem véletlen. Itt is hemzsegnek a furcsábbnál-furcsább, horrorisztikus teremtmények, de vannak már ismerősek is, mint a Fagykarom egyenesen a [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=9]Bajnokok próbájából[/url], vagy maga Nosferatu. Jó dolog, hogy hű kutyánk is hozzánk szegődhet, szellem-pacira is szert tehetünk, de még egy mágiamanó is lehet útitársunk (aki ráadásul igen komoly képességekkel bír).

[b]Kihívás[/b]
A könyv nem nehéz. Helyzetünket számtalan előnyös tulajdonság, tárgy és társ segítheti, de persze akadnak durvább ellenfelek. Itt van ugye a többszörös újrakezdés a pusztulásunkat követően, és az is logikus, hogy akik nem bírnak természetfeletti képességekkel (pl. őrök), azokat automatikusan legyőzzük. Az is óriási segítség, hogy a könyv a „csomópont-kalandok” táborát erősíti, tehát a fő pontokból kiindulva szinte minden helyszínt át lehet nyugodtan kutatni, még idő-tényező sem szorít. Mondjuk én játék közben sokszor arra gondoltam, hogy az összeszedhető információk nem lényegesek, de az utolsó szakaszon, a Főtoronyban meg kell válaszolnunk néhány kérdést, amik nélkül nem tudunk tovább lépni, szóval mégis. Ezeken felül azonban csak egy szent/mágikus kardra lesz szükségünk a végső győzelemhez, semmilyen más kötelező tárgy nincs (alapból van ugyan egy mágikus kardunk, ez viszont nem marad nálunk).

[b]Főgonosz[/b]
Nem lesz nagy meglepetésben részünk, Unthank kamarás főgonosz kiléte teljesen egyértelmű a sztori felétől. Ha van egy fekete homokóránk, az azonnal lezúzza őt, de amúgy sem durvák a harcértékei, nála vannak jóval erősebbek a könyvben. Például a „fő-főgonosz” Árnykirály, akit megidéz (Ügyesség 13, Életerő 18). Poénos, de ha nem végzünk Unthankkal, akkor maga az Árnykirály teszi ezt meg első laza kézmozdulatával.
Ezután jön egy Akaraterő-próba, aminek sikeresnek kell lennie, aztán ha a démon nyírta ki Unthankot, akkor most fel is éleszti, mint élőhalottat, és újra le kell csapni az ipsét. Az Árnyak Urát a Lélekkő, vagy akár a Codex Mortis egy varázslata is azonnal elintézi, de ha nem ily módon, akkor akár karddal is fejét vehetjük. Mint látható, ez egy kevésbé nehéz végjáték. Ja, még annyit érdekességként, hogy az Árnykirály egyáltalán nem úgy néz ki a képen, mint ahogy a szövegben le van írva.

[b]Hangulat[/b]
Ez egy szuper kis játék lett, abszolút „berántós” a cselekménye, és érdekes minden részlete. Eleve az, hogy szellemként suhanunk végig a helyszíneken, néha rémálmokkal küzdünk meg, néha láthatatlankodunk, hogy aztán előbukkanva a frászt hozzuk az emberekre, néha pedig megszállunk embereket – mindez tök jól van megvalósítva. Ez utóbbi képességgel saját testünket is újra birtokba vehetjük, vagy egy brutális páncélos szerelést, de akár egy részeges őrt is. Ilyenkor persze a választástól függően mindig más értékeink lesznek. A főtoronyban dönthetünk arról, hogy testben vagy test nélkül megyünk-e tovább. Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai, de megsúgom, hogy a testnek sokkal több előnye van, úgyhogy mindenképp azt válasszuk. Nézzük: nagyjából +1 élet, hisz ha a testünk megsemmisül, szellemként küzdhetünk tovább, használhatunk fizikai tárgyakat, és bemehetünk olyan helyekre, amit a szellemek elől mágikusan levédtek – és itt bizony jó kis cuccok vannak. Egyetlen hátrány, hogy szellemképességeinket nem fogjuk tudni használni.
Vannak gyomorforgató részek (a Nekroféreg leírása nagyon durva), és viccesek (akárhogy is próbálkozunk Van Richten szellemvadászt megnyerni az ügyünknek, sehogy sem fog sikerülni, hisz ellenséget lát bennünk), na meg utalások is (195: Shakespeare Yorrick-ja, mint sírásó), de poén a 307-es harc is, ahol ha 5 kör alatt végzünk ellenfelünkkel, ugyanoda kell lapoznunk, ahová akkor, ha nem végzünk 5 kör alatt az ellenfelünkkel. A befejezés pedig szuper, igazi happy end. Nagyszerű játék, mindenkinek ajánlom.
hr
2010. július 5. 18:15 | Válasz erre | #51
Ez a lovas ugyan nem jelenik meg, ám van benne egy kísértetlovas, aki egy hidat őriz. Igaz, hogy ez itt a képen nem kísértet, de minden mégsem lehet tökéletes :)

A zombipofa egyébként akár az Őrzőnek (Watcher) is elmehetne, a háttér hangulatában stimmel, csak a húst kell lefejteni róla, a köpenyét kell kicsit befeketíteni, és a kezébe rakni egy kaszát.

A zöldet még nem tudom...
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© Kamo
2010. július 5. 13:58 | Válasz erre | #50
Nekem tetszik ez így. De ha valaki időt tudna rá szánni, hogy egy belső illusztrációt kiszínezzen és az legyen a borító; nos, azt hiszem az lenne a tökéletes megoldás. Kérdés, hogy kinek van rá ideje/megfelelő programja/tehetsége.
© cock
2010. július 5. 11:21 | Válasz erre | #49
Jaja, még a belső illusztráció is jobb lenne. Azzal nagyon nem lehetne mellélőni, mert kb. ugyanaz, mint ami a külső borítón is van.
2010. július 5. 07:23 | Válasz erre | #48
Csak az a baj, hogy ez a lovas sehol nem jelenik meg a könyvben... Ennél már az is jobb lenne ha LotR nazgul főnökét raknánk be, mert a shadow king nagyon rá hajaz.
Egyébként a címlap egy koponyamaszkos ember, és nem élőhalott.
© tzs
2010. július 5. 00:06 | Válasz erre | #47
Nekem ez tetszik a legjobban! :)
© killmaster (Savanyúhas)
2010. július 3. 22:21 | Válasz erre | #46
Ezzel a betűtípussal még jobban is néz ki véleményem szerint! Van rajta egy élőholt alak, meg a kép is félelmet ébreszt az olvasóban. Ha ilyen túlvilági rémek fenyegetik hősünket, hát jobb ha elsőre sikerrel járunk...
© runner
2010. július 3. 18:19 | Válasz erre | #45
Felkerült az előkészületben könyvekhez ez a könyv is.
Viszont alternativ boritónak itt van még ez is, amin más a cim betűtipusa:
[img=http://zagor.hu/egyeb/ane_betu2.jpg]kép[/img]
A főhős Te vagy!
© SzG
2010. július 3. 12:35 | Válasz erre | #44
... vagy csak egyáltalán szerepelne a sztoriban egy ilyen.

De mondjuk ezt tényleg inkább döntse el a tisztelt fordító úr. :)
© SzG
2010. július 3. 12:32 | Válasz erre | #43
Nekem is tetszik a zöldes, de szerintem ugyanúgy nincs sok köze a könyvhöz, mint a talizmánosnak, legalábbis nem hinném, hogy egy hosszú hajú, elf külsejű pacák lenne a főgonosz. :)
© killmaster (Savanyúhas)
2010. július 3. 08:01 | Válasz erre | #42
Legelőször szeretném megköszönni Firefoxnak a háttértörténetet, nagyon felcsigázta az érdeklődésem a könyv iránt! Ami a borítót illeti, csak ismételném magam, még ha a két előttem szólóval abszolút nem értek egyet! Na, de ha mindenki azonos véleményen lenne velem, minek lenne a fórum! Valószínűleg a végső döntést úgy is Firefox és Runner hozza meg! Ha jó a sztori, szinte mindegy milyen borítóval jön ki a könyv!
© cock
2010. július 3. 01:12 | Válasz erre | #41
Hát igen. Talán még az a legtűrhetőbb. Bár nekem a zöld is tetszik, talán mert az a kedvenc színem. :D
© SzG
2010. július 3. 00:10 | Válasz erre | #40
Én a "Sötét hercegesre" voksolok. Az a könyv úgyis egy nagy f*s volt (még annál is nagyobb, egy értékelhetetlen férc"mű" :)), tehát nem számít, hogy ott már el lett lőve egy hasonló borító, és amúgy is jól mutat. Legalábbis a három eddigi verzió közül ez a legjobb.
A Haláltalizmános - ahogy egy kolléga is megjegyezte - valóban túl sötét, "alig van rajta szín", egybefolyik az egész, annyira nem is szép. Meg tényleg olyan izé lenne azt használni, de ezt már írtuk. :)
© Kamo
2010. július 2. 23:41 | Válasz erre | #39
Ha valakit érdekel egy vélemény: Szerintem így az igazi (ahogy Runner mutatta)! Engem személy szerint nem zavar, ha más országban ezzel a borítóképpel egy másik könyvet adtak ki... Akkor már azzal is foglalkozni kellene, hogy a máshonnan szerzett fantasy kép készítője beleegyezik-e a felhasználásába... Szerintem jó a Haláltalizmános.
2010. július 1. 10:09 | Válasz erre | #38
Ahogy lemegy a nap – olvadt fémgömb süllyed a Gyémánt Óceán hűvös vizébe – végre megpillantod Valzinort. Örömteli kiáltással sarkantyúzod meg lovad duzzadt oldalát és hajtod a távoli vár felé. Éjszakára haza fogsz érni.

Hosszú ideig voltál távol, három teljes évet. Három éven át követted Telak Lovagjainak keresztes zászlaját. Három évet töltöttél Bathoria istenverte földjén, démonok és az Éjszaka Urainak birtokán. Három éven át küzdöttél a sötétség erőivel.

Ez idő alatt mindenféle gonosszal szembe találtad magad és nem egyszer kerültél életveszélyes helyzetekbe. Ami azt illeti, már azt sem tudod, hányszor múlt csak egy hajszálon, hogy ott nem hagytad a fogadat. De túléltél mindent, amit a sötétség erői ellened küldtek – rajtatok ütött egy hordányi vérfarkas, próbáltak elbájolni a Temetési Testvériség boszorkányai –, hála részben lovagi képességeidnek és vitézségednek, részben pedig megszentelt, bűbájokkal átitatott kardodnak, Éjgyilkosnak.

Most pedig, végre valahára otthonod ismét látótávolságba került. Három éve távoztál Valzinor kastélyából Vérkrétakő északi partjához, hogy csatlakozz a Bathoriát a Halál Kultiszának ártó hatásától megszabadítani kívánó keresztes hadjárathoz. Thanatos, a Halál-mágus legyőzésével esküd beteljesedett, így visszatérhettél otthonodba. Miközben a Fehér Hölgy oltalma alatt épülsz fel az utolsó csatából, hírnökkel megüzened közelgő hazatérésedet; egy levelet írsz testvérednek, Orianának, aki aggódva várta biztonságos hazatérésed hírét, egy másodikat pedig kamarásodnak, Unthank-nek, akit fanyarkövi birtokaid felügyeletével és lakosainak megvédésével bíztál meg távolléted idejére. És van még valaki, akit ennyi idő után már oly szívesen látnál – hűséges kopódat, akit a várad, és különösen Oriana védelmével bíztál meg.

Ahogy leszáll az éj, az ég olyan bíbor színt ölt fel, mint egy zúzódás nyoma. Hátasodat végigvezeted a kopár lápon átvezető úton, melynek végén már ott magasodik Valzinor kastélya, és egy pillanatra sem veszed le tekinteted ősi otthonodról. Sleath faluja is feltűnik előtted, mely az erődítmény árnyékában terül el, valamivel közelebb pedig, nyugatra, a széles Lidérc Erdő. Keleti irányban a kietlen, szélfútta lápvidék húzódik egészen Fanyarkő keleti hegyfokainak sziklafaláig.

Mielőtt még elérnéd otthonod, a Vita Út még átvezet téged azon az elhagyatott vadonon, melyet egykor a régen itt élt, ősi törzsek otthonuknak neveztek. Vérkrétakő északi része még mindig magán hordja eme ősi harcos klánok nyomait; halotti dombok és megkopott druida kőkörök pettyezik a tájat. Ahogy az alkony tovább mélyül a tájon, elgaloppolsz az egyik ilyen álló kövekből épített kör mellett – amit a helyiek a Kilenc Hajadon néven ismernek –, és már csak arra vágysz, hogy ilyen hosszú távollét után végre hazatérj. Ám ebben az álnok félhomályban beleesel a csapdába.

Három férfi – felhúzott csuklyában, hogy ne láthasd arcukat – tör elő az álló sziklák mögötti rejtekhelyéről és támad rád kardokkal és fejszékkel felfegyverezve. Hátasod meglepetten felnyerít és hátsó lábaira ágaskodik. A hosszú lovaglóúttól kimerülten leesel a nyeregből és nagyot puffansz a hideg talajon. Lovad megrémül és elvágtat, miközben támadóid felemelt fegyverekkel feléd indulnak.

Mire talpra állsz, Éjgyilkos már a kezedben terem. Az ilyen haramiák még fáradt állapotodban sem jelenthetnek különösebb kihívást. Ám ahogy a férfiak meggyilkolásod gondolatával feléd közelednek, most először megpillantod a banda negyedik tagját is, aki mintha a gyülekező sötétségből lépne elő.

Tetőtől talpig hosszú fekete talár borítja, arca groteszk koponyamaszk borítja. Nem látsz nála fegyvert, egyik kezében azonban egy izzó ametiszt gömböt tart, amiben mintha gyülekező viharfelhők örvénylenének. Korábban találkoztál már hozzá hasonlóval a bathoriai hadjáratok során. A férfi a Halál klérusának oltárszolgája.

Miközben fél szemmel őt figyeled, felkészülsz a leendő orgyilkosok támadására. Lovagi képességeidnek nem jelentenek kihívást, és hamarosan mindannyiukon húsba hatoló vágásokat ejtesz. Még néhány pillanat, és a csata véget ér. Azonban mielőtt véget vethetnél a harcnak, a halálmaszkos kultista befejezi varázslatát.

Sercegő fekete fénylabda tör elő az oltárszolga kristályából, energianyalábbá alakul, átsuhan a körülötted álló gyilkosok között és egyenesen a mellkasodba csapódik. Egy pillanatra olyan erős fájdalmat érzel magadban, mint még soha, miközben a varázslat hátra taszít, a talajra. Majd elmúlik a fájdalom, te pedig kábultan, hidegen fekve maradsz. Ki tette ezt veled, és miért, mikor már oly közel jártál otthonodhoz?

Nem vesztegeted az idődet. Talpra állsz és harcra készen felemeled fegyveredet. Támadóid hirtelen elhátrálnak előled, arcukra átható félelem ül ki. Csak a Halálszolga marad közömbös. Már hozzászoktál ahhoz, hogy megfélemlíted ellenfeleidet, de ilyen reakciót még soha nem tapasztaltál.

Az egyik férfi folyton a földre pillant, majd vissza rád, arcán hitetlenkedő borzalommal. Valójában pont úgy néz rád, mintha szellemet látna. Kíváncsian, hogy vajon mi rázhatta meg őt ennyire, te is a földre pillantasz.

Hátborzongató fényárban úszva egy testet látsz. Ami a mellkasa közepén tátongó lyukat illeti, úgy véled, halott, hiszen ki élhetne túl egy ilyen súlyos sérülést…? Csak ekkor tudatosul benned, hogy a test, amit ilyen megrendülten nézel, a sajátod.

Saját holttested felett állva önmagad ragyogó éteri másolata vagy. Szellemalakod ugyanúgy van öltözve, mint tetemed, még kardod, Éjgyilkos fantommásolata is a kezedben van, miközben a valódi élettelen tested mellett hever.

A megrázkódtatás, amit halálod felett érzel, semmi ahhoz a dühhöz és bosszúvágyhoz képest, ami most rád tör. Ma este leszámolás lesz, mindazok, akik idő előtti halálodért felelősek, fizetni fognak azért a gonosz tettért, amit elkövettek ellened. Sikítószellemet megszégyenítő üvöltéssel indulsz meg, hogy csatában végezz gyilkosaiddal.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2010. július 1. 09:35 | Válasz erre | #37
SzG: Igazad van! Ez tényleg nagyon hasonlít a Sötét herceges borítóhoz. A fej az más...:-) Ez egy Szendrei kép és MAGUS kártya egyik illusztrációja. De nekem ehhez a címhez bejön.

Olyan borítóképet nehéz lesz találni, ami nem volt valahol felhasználva...

Ha szavazni kell, én a lovasra szavazok! De nem lennék szomorú, aha a Szendrei kép lenne a nyerő. A 3. nekem nagyon sárgás-zöldes.
© SzG
2010. július 1. 07:42 | Válasz erre | #36
Szerintem csuklyás lovas nincs a sztoriban, meg tényleg kissé izé lenne a Talizmán borítóját használni, szóval azt mindenképpen hagyjuk.
A másik kettőhöz: mindkettő jól mutat, bár az elsőn tényleg mintha valami sötét elf lenne, a másodikon meg egy vámpír. :) Gondolom így konkrétan annyira ezek se passzolnak a sztorihoz. Ráadásul utóbbi nagyon hasonlít a Sötét herceg c. HK borítójára, sőt, majdnem egy-az-egyben ugyanaz. :D
© killmaster (Savanyúhas)
2010. június 30. 21:12 | Válasz erre | #35
Én kifejezetten a démonpofára gondoltam! Mintha kiemelkedne a képből... Persze nem tudom, hogy a történetben szerepele valamiféle várrom. Azt tudjuk, hogy egy kastélyban éldegéltünk, amíg meg nem haltunk, de hogy azután mi lesz, talán csak Firefox tudná megmondani...
© runner
2010. június 30. 21:09 | Válasz erre | #34
A felső kékes részt csak úgy odacsaptam, mivel ki kellett egésziteni a kép tetejét, akárcsak a zöldes képet, ahol csikozást csinálta, a tetejére és kicsit besötétitettem átmenettel...
A főhős Te vagy!
© killmaster (Savanyúhas)
2010. június 30. 21:06 | Válasz erre | #33
Ejha! Egy démoni pofa! Romos vár a háttérben! Hát komoly dilemma előtt állunk uraim! Ez is megállja a helyét! Bár én a nekromanta helyett még mindig a szellemidéző szót javasolnám! Minha a borító két képből lenne összemontírozva... Vagy ezt csak én látom így?
© runner
2010. június 30. 21:06 | Válasz erre | #32
Én is a "Haláltalizmán"-osra szavazok.
Ráadásul azt is mint a pajzsos képet és a belső illusztrációkat, Martin McKenna készitette.
A főhős Te vagy!
© killmaster (Savanyúhas)
2010. június 30. 21:01 | Válasz erre | #31
Ez is egészen jó alternatíva, bár ez a figura valamiféle sötételf varázslóra hasonlít. Hangulatilag is jobbnak tartom a csuklyás lovast, de ha a többség ezt szeretné, ám legyen... (Mellesleg mit számít az, hogy egy borítót egy másik könyvhöz szántak? Szerintem semmit...)
© runner
2010. június 30. 21:01 | Válasz erre | #30
Francis kérésére még egy változat:
[img=http://zagor.hu/egyeb/ane_t3.jpg]kép[/img]
A főhős Te vagy!
© runner
2010. június 30. 20:33 | Válasz erre | #29
Többen is küldtek egy képet, ami jó lenne boritónak.
Nem túl nagy a kép, de azért még éppen jó.
Ime az eredmény:
[img=http://zagor.hu/egyeb/ane_t2.jpg]kép[/img]
A főhős Te vagy!
© runner
2010. június 30. 13:54 | Válasz erre | #28
Eredeti Haláltalizmán boritóhoz hasonlóan kicsit változtattam. Középre került a Hold, nagyobb a kép, és a cím alatt kis barnás folt van.
A holdon a szöveg pedig fekete színű.
[img=http://img1.fantasticfiction.co.uk/images/h0/h2750.jpg]kép[/img] [img=http://zagor.hu/egyeb/ane_t1.jpg]kép[/img]
A főhős Te vagy!
© runner
2010. június 30. 08:37 | Válasz erre | #27
Azért írtam ezt a címet, mert szerintem is jó ötlet.
A Nekromanta éjszakája
A főhős Te vagy!
© runner
2010. június 30. 08:36 | Válasz erre | #26
Kék változat. Természetesen ez sem végleges.
[img=http://zagor.hu/egyeb/ane_kek.jpg]kép[/img]
A főhős Te vagy!
© SzG
2010. június 30. 08:29 | Válasz erre | #25
Mellesleg a NEKROmágus se teljesen magyar szó, ugye, csak félig, már csak ezért is fura (meg hülyén is hangzik). :) Tehát vagy fordítsuk le teljesen (pl. Halottidéző stb., a halálmágus tényleg elég hatásvadász) vagy hagyjuk meg nekromantának.
© SzG
2010. június 30. 08:22 | Válasz erre | #24
Borító: de akkor mivel fogjuk kiadni a Haláltalizmán színes verzióját (majd egyszer)? :) Amúgy jól néz ki, de tényleg bezavarhat, hogy a talizmánhoz készült, ugye.

Cím: csak ne "nekromágus" legyen. :)) Ennél még a nekromanta is jobb, igen, ez valóban elterjedt fantasy körökben (nem úgy, mint a wight :P), ezt annyira nem lényeges lefordítani. De persze ha találtok valami jó ütős magyar kifejezést rá, akkor simán lehet az a nekromanta helyett.

A fehér betűk szerintem se túl szerencsések a holdon... bár ha nyomtatásban jól néz ki...
© killmaster (Savanyúhas)
2010. június 30. 08:09 | Válasz erre | #23
Az előző két hozzászóláshoz csak annyit, hogy valóban találkoztam én is a nekromanta szóval más jellegű fantazy könyvekben, de hogy annyira elterjedt lenne azért abban vitatkoznék az előttem szólókkal. Ugye a titán használja a szellemidéző és a halottidéző szavakat, szerintem ezek jobban megközelítik a szó jelentését, mint a halálmágus, amit kissé hatásvadásznak tartok. De ha van egyéb ötlet ne spóroljatok a karakterekkel...
© CatDog
2010. június 30. 08:01 | Válasz erre | #22
Amúgy ez a Halál Talizmános újra gondolt borító brutálisan jól néz ki.
© CatDog
2010. június 30. 07:59 | Válasz erre | #21
Visszatérsz a kastélyodba.
2010. június 30. 07:55 | Válasz erre | #20
Szerintem a A nekromanta éjszakája legyen a címe. Kroatonnal értek egyet, magyarországi fantasy körökben ez egy bejáratott elnevezés, a többi kicsit furcsa...
2010. június 30. 06:01 | Válasz erre | #19
Üdv Mindenkinek! Mivel még új vagyok erre felé, nem nagyon akarok beleszólni, de azért elmondom a véleményem. A borító teljesen rendben van. Igazi rakétás beütése van. A választott kép szerintem illik egy nekromanta témájú könyvhöz. A címmel kapcsolatban meg szerintem Magyarországon is járatos a nekromanta név, mint kaszt. Persze nem hangzik túl magyarosan, de aki foglalkozott már a fantasy világával, annak ismerősen csenghet. Mivel ez a kaszt a halálmágiára specializálódott, így esetleg lehetne magyar fordításban halálmágus, és így a cím: A Halálmágus éjszakája. Bár szerintem még ez az elnevezés sem fedi a teljes valóságot. Erre a kasztra a leghűebb elnevezés szerintem a nekromanta, amit nyugodtan átvehetünk, ahogyan az angolok is tették. Bármi is lesz a végén, a könyvre irtó kíváncsi vagyok.
Üdv, Kroaton
© runner
2010. június 29. 23:17 | Válasz erre | #18
Ez csak sima boritóterv.
Igen lehet kék a hátulja.
A holdon nem lesz zavaró, mert a Mélység Démonai-n is van egy pici keret a szövegen.
A cimet csak úgy odairtam, nincs még betűtipus választva neki...

A saját véleményem viszont, hogy lehetne ez a boritó is.
Másik meg, hogy Killmasterrel egyetértek, szerintem is "magyarabb" cim kellene.
A Halottidéző éjszakája -t is el tudom képzelni.
De ez csak saját véleményem.
A főhős Te vagy!
© killmaster (Savanyúhas)
2010. június 29. 23:03 | Válasz erre | #17
Amit itt leírtál Firefox a nekromágiáról az igaz, de én a halottidézőt jóval magyarosabbnak tartom, és tulajdonképpen lefedi azt, amit itt definiáltál! De nem akarok a szavakon lovagolni, csupán leírtam a véleményem, nem szeretnék egy újabb wight-lidérc vitát elindítani! Mellesleg te fordítod a könyvet, tégy belátásod szerint! (Persze mások véleményére is kíváncsi vagyok ebben a dologban!) A kastély-otthonodba így írva már sokkal jobb, emlékeztet a nyelvújítás korára! Nem zárkózom el az újításoktól, csak így első olvasatra furcsa volt számomra! De tényleg tiéd a döntés, az eddigi munkáid is nagyon jók voltak. Biztosan a sztori is megállja majd a helyét a legjobbak között! Ha lesz időd és energiád, ossz meg velünk majd néhány műhelytitkot a könyvvel kapcsolatban!
2010. június 29. 23:01 | Válasz erre | #16
Jól néz ki, ez kétségtelen, bár én személy szerint inkább más után néznék (keresgélek is). Amúgy magát a történetet nem igen ismerem, de szerintem biztos van a könyvben olyan jelenet, amihez tudunk találni odavágó borítóképet. Végső soron akár a könyv megjelenésééig is keresgethetünk (bár még így is elképzelhető, hogy nem fogunk jobb képet találni a mostaninál).
There's just two ways this can end, and in both of them, you die!
2010. június 29. 22:49 | Válasz erre | #15
A Nekromágus már magyarosítva lett Nekromantából, ami ugye a Necromancer általánosan elterjedt magyar fordítása. A nekromancia nem csak halottidézéssel foglalkozik, az egy mellékága. Wiki: „Elsősorban olyan valakit értünk alatta, aki képes a holtak testét mozgásra bírni vagy a lelkét az életet a haláltól elválasztó mezsgyén keresztül uralma alá hajtani. Ezekhez kapcsolódik még a vér, vagy más testhez kötődő ősi rítusok, mítoszok felelevenítése, ezekből való építkezés. A nekromanta gyakran "életerővel operál", tehát kiszívja másokból, holttestekbe zárja az életenergiát, ún. "életerőt". Lényeges megjegyezni, hogy a nekromanta nem képes a halottnak az életét visszaadni, pusztán csak cselekvésre bírja azokat. (Általában.)”

Ami a kastélyt illeti, abban még benne vagyok, hogy kastély-otthonodba legyen. Onnan indult, hogy „Returning to your castle home.” Szerintem szép szóösszetétel.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© killmaster (Savanyúhas)
2010. június 29. 22:38 | Válasz erre | #14
Ejha! Nagyon jól néz ki! Csupán két megjegyzésem lenne. Ezt a nekromágust nem lehetne magyarosítani? Mondjuk a Halottidéző éjszakájára... Ugye a nekromágia halottidézéssel, (Csontvázak, zombik, lidércek meg hasonló fajzatok idézésével foglalkozik!) Híres képviselői: Razaak, Agglax és talán ide sorolhatjuk Somnust, a főpapot a Haláltalizmánból!
A másik a kastélyotthonodba szó! Lehet én vagyok járatlan a fantazy irodalomban, de ezt a szót még sehol nem láttam. Nekem picit furcsa is! No, de SzG kolléga majd megerősíti vagy cáfolja ezt a mondatomat. Szerintem a mondat megállja a helyét a kastély nélkül is. Egyébként minden elismerésem Firefoxnak, ha ilyen tempóban fordít, jövőre már az összes kiadott könyv lefordításra kerül. No meg persze mindez nélküled Runner csak egy rakás word dokumentum lenne! Fogadd elismerésem!Gondolkodjatok el a javaslataimon, és várom a többiek kommentárját is...
2010. június 29. 22:38 | Válasz erre | #13
Továbbra sem szeretném ezt, még ha egyébként jól is nézne ki. Ettől függetlenül nézzük meg ugyanezt, kék színű hátsó borítóval. Nyomtatásban szerintem nem lesz szerencsés a holdon a fehér szöveg. És valami más betűtípust jobban el tudnék képzelni a címre.

Ha valaki találna hasonlóan jó borítókép-jelöltet, az feltétlenül jelezze itt, én biztos, hogy folytatom a keresgélést.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© runner
2010. június 29. 22:05 | Válasz erre | #12
Hát valami ilyesmi lenne akkor:
[img=http://zagor.hu/egyeb/ane.jpg]kép[/img]
A főhős Te vagy!
© ngabko
2010. június 29. 21:39 | Válasz erre | #11
a haláltalizmánosra szavaznék, mert illik a címhez és amúgy is kjk könyvhöz készült.
© runner
2010. június 29. 21:11 | Válasz erre | #10
Remélem FireFoX is idetalál majd, bár most neki sok munkája lesz, mert nekiáll ennek a könyv forditásánák, és szerencsére még a Királyok Koronája könyvnek a fejezeteit is elkésziti nekem. Mármint a karakterfelismerést és az átnézését, ezzel nagy terhet levesz rólam.

Szóval nem tudom mi legyen a boritó.
Szép lenne a Haláltalizmános, na de az annak a könyvnek a boritója. Igaz magyarul nem hinném hogy valaha is megcsinálnánk azzal, mivel az a könyv már megjelent.

Várom mások véleményét is! :)
A főhős Te vagy!
© killmaster (Savanyúhas)
2010. június 29. 20:38 | Válasz erre | #9
Most ezt nem értem! Ez a könyv nem világkiadásra készül, csupán pár hazai rajongónak, akik nem igazán azt fogják vizsgálni, vajon hol láthatták ezt a borítót... Mellesleg szerintem nagyon jól illene a könyv profiljához, legalábbis jobban, mint amivel kiadták Angliában. Mellesleg te is tudod Runner nem ez az első könyv, ami módodított borítóval jön ki! Persze, ha találtok valami eredetibbet, fejet hajtok a többség akarata előtt! De ez a pajzsos a felejthető borítók közé tartozik...
© runner
2010. június 29. 19:04 | Válasz erre | #8
Bár ha meggondoljuk, akkor ime, az első terv, a könyv eredetijéről:
[url=http://2.bp.blogspot.com/_-SAZgh0VQlQ/Sq_WtSGPKOI/AAAAAAAACt8/eu20Upbfy2A/s1600-h/Night+of+the+Necromancer.jpg]könyv[/url]

Egy jó ideig ez volt a neten mindenhol.
Aztán változtatták meg.
Ez meg ugye Zagor, a Visszatérés a Tűzhegybe könyv újkiadású boritója.
A főhős Te vagy!
© runner
2010. június 29. 19:00 | Válasz erre | #7
FireFoX-nak igaza van, nem lesz jó, mert tényleg képzavart okoz, hogy egy másik könyv boritóját tennénk rá.
Nem kellene keverni.
A főhős Te vagy!
© killmaster (Savanyúhas)
2010. június 29. 18:01 | Válasz erre | #6
Határozottan! Az élőholt varázsló éjszakájához szerintem jól illik! Gonsz kinézetű élőholt figura, akire ha ránézel, libabőrös leszel! Hátul ott ragyog a telihold, és a figura pont rád mutat! Azt hiszem ettől jobbat aligha lehetne így hirtelen találni! Rászerkeszted a címet, valamiféle világos színűt, és készítesz 3-4 féle verziót,aztán az olvasók megszavazzák, melyik az igazi!
© runner
2010. június 29. 17:53 | Válasz erre | #5
Erre gondoltok?

[url=http://zagor.hu/kepek/49/ane_kjk_b.jpg]lovas[/url]
A főhős Te vagy!
2010. június 29. 16:04 | Válasz erre | #4
Igen. A haláltalizmán lovasa (ami az oldaladon is fenn van a könyvnél) illene rá. Én még a Warlock magazin 10. számának borítóján lévő varázslót is el tudnám képzelni
© killmaster (Savanyúhas)
2010. június 29. 15:59 | Válasz erre | #3
Ahogy elnézem ez az alak egy csontvázarcú élőholt figura! Mit szólnál hozzá Runner ha a Haláltalizmán valamelyik külföldi borítóját tennéd rá? Talán az hasonlít rá a legjobban! Valóban ez a borító nem igazán illene a könyvhöz! Ha jól ismerem a sztorit, itt megölnek téged, de te mint egy szellem visszatérsz, hogy megtudd ki és miért végzett veled...
2010. június 29. 14:20 | Válasz erre | #2
Én ezt találtam a szerző honlapján.

[img=http://zagor.hu/egyeb/dark_summoner.jpg]kép[/img]

Persze a lilás színárnyalat nem biztos hogy túl jól menne bármilyen borítószínhez (kék, sárga, piros). Sőt, az se biztos a hogy a kép stílusa jól illeszkedik a többi borítókép sorába.
There's just two ways this can end, and in both of them, you die!