Csak most olvastam az utóbbi bejegyzést.
Köszönöm a megemlítést!:-)

Megemlítettem a könyvet az új lapozgatós hírportálunkon, a Játékkönyv-figyelőn is:

[url=https://www.facebook.com/J%C3%A1t%C3%A9kk%C3%B6nyv-figyel%C5%91-100335215380060]Játékkönyv-figyelő[/url]

Lehet, hogy fog érkezni pár visszajelzés ott is a művel kapcsolatban, így szerintem érdemes figyelni az oldalt. :)

Továbbra is köszönöm észrevételeitek! Folyamatosan olvasgatom a javaslatokat, lassan elő kell szedjem a jegyzetfüzetem. :-)

Az szerintem baj, ha a felnőtteknek szóló könyveket élvezhetetlen stílusban írják meg. Ha ezek az olvasók szülők, ilyen élmények után már nem erőltetik a műfajt gyermekük kezébe. A mágus szentélyében könyvet én sem ismerem, de majd megnézem a boltban és belelapozok. Úgy látom, hogy hölgy olvasó írt már olyan értékelést róla, ami arra utal, feledhető.

A történelemkönyvek gyakori problémája, hogy részletesek és pontosak, ám olvasás tekintetében unalmasak. A regény, és szvsz az interaktív regény esetében is a lebilincselő történetnek kell a középpontban állnia. És azoknak a fontos információknak kell a történetben szerepelnie, amely ezt közvetlenül szolgálja, esetleg feladvány vagy döntés alapjául szolgálhat. Akár információ sor közé rejtve valami kitalálandó válasz, az magyarázhat hosszas leírást. Ami viszont pedagógiai leírás, korhű részletezés, az hivatkozásokkal állhat a történet végén lexikonként, ahol az érdeklődő olvasó utánanézhet.

A történelmi vonalon jó próbálkozásnak tartom az időgép könyveket, bár nem túl hosszúak. Hosszabb kivitelben szólhat idősebb olvasóknak. Lényegében viszont egy adott korba vagy kultúrába enged betekintést, ahol valami egyéni feladatot igyekszünk végrehajtani.

A humort érzékletes módon mondák, adomák stílusában el tudom képzelni. Mint Mátyás király történetekben, ahol próbára teszik egymást a felek és sikerül furfanggal megoldani azokat.

Továbbra is köszönöm az észrevételeket.

Ezt és más történeteket eredetileg a magam szórakoztatására írtam. Tíz évig dolgoztam a múzeumban és adta magát a dolog. Bojti Anna, ha jól látom az Éjaszaka az állatkertben szerzője? Rátaláltam a F.B. profiljára. Lehet, majd ráítok.

Ja és nem fizikai értelemben rúgtak már ágyékon többször is ... lehet könnyebb lett volna elviselni, ha fizikailag teszik ezt. ;-)

[b]A nem kérdéséhez:
[/b]
Nem véletlen, hogy a szerepjátékok nagy része sem alkalmaz nemi módosítókat. Túl nagy a szórás, ill. túlságosan bekategorizálhatatlan a két nem közötti különbség, hacsak nem akarunk a sztereotípiáknak teret adni. Az intelligencia nagyon sokféle dolgot jelenthet, amit te írtál, az egyedül az érzelmi intelligenciára vonatkozik. Ha már belemegyünk, akkor tudomásom szerint a nők az érzelmi és a nyelvi intelligenciában jobbak, a férfiak viszont a térbeli és a mozgásos intelligenciában. Az ügyesség ugyanígy sok mindent jelent a kézügyességtől kezdve a gyorsaságig.

Amit én elfogadhatónak tartanék (ha én írnám a könyvet [smiley]circling[/smiley]), ha már muszáj:
Férfiak +2 Erő
Nők +1 Ügyesség, +1 Állóképesség

Az Intelligenciát pedig törölném, ahogy Denko mondta.

A nemeket szerintem ne szedd ki, hanem éppen ellenkezőleg, bővíteni kéne a művet úgy, hogy több helyen számítson. A könyvnek az az egyik hiányossága szerintem, hogy kicsi az újrajátszhatósága, mert elsőre a fejezetek 90%-át érinteni tudjuk. Így legalább lenne motiváció végigjátszani egy más nemű karakterrel.

[b]A célközönségről:
[/b]
Denko: paródiakötetre semmi szükség! Ne tegyük komolytalanná a lapozgatós műfajt. A baglyos dolgot szerintem te sem gondoltad komolyan. Én azon a ponton dobnám el a kezemből a könyvet...

Az Éjszaka az állatkertben 9-12 éveseknek szól. Szerintem ezt kéne belőni, ami persze nem zárja ki, hogy idősebbek is élvezhessék. A magyarázós részeket valamilyen rövidített formában benne lehetne hagyni, hiszen ezt a korosztályt még minden érdekli, szívják magukba az információt (az iskola még nem ölte ki belőlük a kíváncsiságot [smiley]fejvakaras[/smiley]).

Egyébként Gábor, hosszú távon mi a célod a könyvvel? Kiadásban gondolkodsz? Talán érdemes lenne felvenni Bojti Annával a kapcsolatot.

Köszönöm észrevételeiteket. Néhány gondolatot ezekhez.

A férfi/női karakterek ügyében nyitott kapukat döngettek. Készítettem ehhez hasonló módon egy másik történetet is, melyben a főhős Buda 1686-os ostroma előtt kémkedik a várban. Itt már meg sem kíséreltema nemek meghatározását. Egy ilyen jellegű könyvben én sem sok értelmét látom. Egyébként, hogy ne essék csorba a férfi becsületen, a női karakterek erősségeit azért határoztam meg így, mert úgy vettem észre saját életemben, hogy sokszor voltak olyan problémáim, melyeket már nem tudtam volna megoldani "asztalborogatás" nélkül. Ilyenkor mindig akadt egy nő (édesanyám; kolléganők; feleségem)akinek valahogy sikerült elsimítania a problémát, még ha nem is egészen olyan módon, ahogy én tettem volna. :-) Az ügyességnél pedig anatómiai tény, hogy a nők mozgása rugalmasabb, hajlékonyabb, harcban (vívás; küzdősportok) pedig macskaszerű ruganyosságuk nagyon feladja a leckét az ellenfélnek. Az más kérdés, hogy (főleg puszta kezes harcban) a férfiak testi és mentális erejét általában nem tudják túlszárnyalni.

A történelmi kronolőgikus sorrendet figyelembe vevő, lovagkortól a barokkig berendezett épületszerkezet logikus lenne. Azért nem így lett megoldva végül a kaland, mert én a múzeum belső berendezéséhez, a kiállítótermekhez igazodtam. Igen tudom, így elég "belterjessé" vált, mert úgy érthető a koncepció, ha valaki jól ismeri az épületet belülről.

A korosztály meghatározását pedig nehezebbnek tartom, mint elsőre gondolná bárki. A bonyolult szabályok kapcsán megjegyezném, a körülbelül 9-10 éves unokahúgommal és barátaival lazán játszottunk olyan kártyajátékkal, melyet később egy 30 évesnél idősebbekből álló (!) asztaltársaság túl bonyolultnak tartott. A kaland érdekességénél is nehéz általánosan meghatározni kit mi köt le és kinek mi az ingerküszöbe. Például szembesültem vele, hogy 14 éves gyerekek nem értették a "Cápa" film miért 18 éven felüli kategóriás, a 70 évét betöltött édesapámat pedig egyszer a "Magyar népmesék" (!) egy jelenete szinte sokkolta, mikor a főhős egy temetőn ment keresztül, ahol lelkek repültek a kopjafák között.
Egyébként gyakorló szülők/pedagógusok véleménye kifejezetten érdekel erről a kérdésről.

Denko: [smiley]nyes[/smiley]
Azért az is érdekes volt, amikor megtudtam, hogy a nők ügyesebbek és intelligensebbek a férfiaknál. (Minden tiszteletem mellett.) Szerintem hagyjuk az olvasóra vagy a véletlenre az értékek meghatározását.

Amúgy javítana a történeten, ha tényleg több helyen figyelembe venné a főhős nemét, pl. a Denko által emlegetett példáknál. Pl. női főhős elcsábíthatná a hajdúkapitányt verekedés helyett. [smiley]puszis[/smiley]

Pár gondolat:

A fejezetekre bontás önmagában nem rossz ötlet, de így túl közel esnek egymáshoz a fejezetpontok. Talán kevesebb fejezet jobb lenne.

Nem tudom, volt-e valami általános koncepció a találkozások esetében. Számomra az tűnne logikusnak, hogy minden épületrészben abba a korba kerülünk vissza, tehát a lovagkortól a XVIII. századig menne a mű. Ehhez képest elég ötletszerűen kapunk Hunyadiakat, hajdúkat, törököket, XVIII. századi és jelenkori epizódokat. Nem lenne jobb valamilyen rendezettség e téren?

A múzeumpedagógia alapján már érthetőek a helyenként prospektusszerű leírások. Ezeket a végső változatban nagyon vissza kéne vágni.

Lehetne valami izgalmat berakni a végére, pl. egy főellenfelet, vagy azt, hogy véges az időnk, ami alatt ki kell jutni stb.

Kedves Olvasók, Kalandozók!

Néhány gondolat még a könyvhöz. Az általam írt történet ugyan a Kaland Játék Kockázat (hogy pontos legyek Fighting Fantasy) kiadványok koncepcióját követi, de kissé módosult a fejezetpontok elhelyezése és a szabályok is mások. A történet pedig inkább múzeumpedagógiai jellegű. Eredetileg kifejezetten annak is készült. Ez a szöveg tartalmában és fogalmazásmódjában többször elő-elő tűnik. Ha valakinek ez rontaná a játékélményét szíves elnézését kérem érte! Bár abból is ki lehet indulni, hogy gyermekkorom kedvenc rajzfilmjeinek egyike volt a Jankovics Marcell-féle Magyar Népmesék. Felnőtt fejjel is kedvelt időtöltéseim egyike ezek nézése. Ilyenkor nem győzöm rácsodálkozni, gyerekként hogyan értettem meg egyáltalán ezek tartalmát, néhányat pedig kifejezetten rajzfilm-horror kategóriába lehetne sorolni. Szóval talán megvan rá az esély, hogy egy iskolásoknak írt művet, felnőttek is élvezhetnek.

Természetesen olvasom és köszönöm az észrevételeket. Valóban ez egy nyers változat, amin tudom, hogy finomítani kell. A célközönség megválasztását sem döntöttem még el véglegesen. Igazából afféle tesztnek is szántam a közzétételt. Ezért jó, ha olvassátok és írtok hozzá.

Remélem, olvassa a szerző ezt a fórumot. :) Gondoltam, leírom az első benyomásaimat a könyvről. Előrebocsátom, hogy még nem olvastam végig, kb. a harmadánál járok.

Kezdem a jóval. Nekem a könyv témája, tehát hogy bekeveredünk a Vajdahunyad várába, ahol mindenféle fantasztikus kaland történik velünk, tetszett. Végre nem egy szokványos fantasy, hanem egyfajta történelmi urban fantasy a műfaj. Simán el tudom képzelni, hogy egy átírt változatot kiadjanak kb. ugyanannak az olvasótábornak, akik az [i]Éjszaka az állatkertben[/i]-t is megvették, tehát a (kis)kamasz korosztálynak.

Ehhez viszont elég alapos átíráson kellene átesnie a könyvnek. Stilisztikai, nyelvhelyességi hibák vannak benne bőven. A szabályokat kb. tizedére kellene csökkenteni. Látszik, hogy a szerző szerepjátékos, de ilyen részletességű szabályokra egy lapozgatósban egyszerűen nincs szükség. Mondom ezt én, a [i]Viszályok ideje[/i] írója. :)

Nem értettem, miért kellett megváltoztatni a neveket (pl. Vajdahunyad vára, Alpár Ignác, Városliget)? Ennek semmi értelme nem volt, hiszen a kerettörténet a jelenkorban játszódik.

Magukon a találkozásokon is sok változtatni való van. Több helyiségben pl. az összes lehetőségen végiglépkedhetünk sorban, így nincs igazán választási lehetőség / izgalom. Az ellenfelek között vannak jópofák, és tetszik, hogy különböző kódszavakat lehet gyűjteni. De nagyon hiányoznak az eltérő útvonalak, mert így elsőre végig lehet menni rajta.

Egyelőre ennyi, folytatom az olvasást.