Zagor.hu
Zagor.hu fórum
A Végzet Prófétái
BejelentkezésRegisztrációElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (3)
A Végzet Prófétái – kritika

Előre jelezném, hogy csak mostanában kezdtem újraolvasni a klasszikusokat és régi olvasmányaim emléke már eléggé elhalványult, szóval azokkal csak érintőlegesen szeretném összehasonlítani a könyvet. 3 alkalommal futottam neki a kalandnak, harmadszorra csalás nélkül megoldottam, de nem olvastam át minden fejezetpontot és lehetőséget (még).

A Könyv formátuma:
Jobban tetszett volna, ha igazodik a klasszikus KJK könyvek méretéhez, tördeléséhez. Nekem túl nagy alakú a kiadvány és túl kicsik a margók. Nem vészes, nincs gond vele, de kényelmesebb olvasnom a megszokott méretet. Ettől a totálisan szubjektív dologtól eltekintve a kiadvány rendkívül igényes, jó megjelenésű. Esetleg, ha megoldható, érdemes lenne a további kötetek lapjainak aljára a megszokott kockákat odarittyenteni, hogy ne kelljen a mobilon kockadobás-szimulátort használni.

Illusztrációk:
Egyesek szerint túl kevés, legalábbis a szokásos KJK könyvekhez képest. Nekem nincs hiányérzetem mennyiségileg, már csak azért sem, mert a helyszínek, karakterek leírása elég szemléletes. Ennyi kell, de nem feltétlenül több. Igényesek, jól néznek ki, de kár lett volna emiatt további költségeket vállalni, vagy halasztani a megjelenést.

Tartalom:
Először én is meglepődtem, hogy csak 200 fejezetpontos a kaland, de a szokásoshoz képest hosszabbak az egyes fejezetek és az egész valóban sokkal olvasmányosabb, tartalmasabb. Nem kell tehát attól félni, hogy rövidke kalandban lesz részünk. Volt már olyan könyvélményem, ahol a szokásos 400 pont ellenére is érezhetően hamarabb átrágtam magam a tartalmon. Nagyon tetszett, hogy nincsenek benne fölösleges ide-oda lapozgatások. Így maga a kaland hangsúlyosabb, kevésbé töri meg a történetet a sok kaszabolás. Nincsenek benne túlcizellált leírások, de több helyen is valóban fontos infók vannak elrejtve a történet mesélése során. Sokkal élvezetesebb így olvasni, hogy hamar rájövünk, a szöveg nem az öncélú helykitöltés eszköze.

Sorspróba:
Nekem alapvetően az elgondolás tetszett, a mások által korábban kifogásolt fölösleges túlbonyolítást én sem raktam volna bele, de akár ez valóban kiváltható a játékos részéről egy sima kockadobással: 1-2: lapozok az első lehetőségre, 3-4: másodikra, 5-6: harmadikra. Részemről sosem szerettem a szerencse túl nagy szerepét, itt nem vészes a dolog, ennyi belefér a kaland változatossá tétele érdekében. Nekem úgy tetszene leginkább, hogy csak ott legyen sorspróba, ahol kevésbé számít, pl., ha az első lehetőség jön ki, akkor aranyat kapunk, amivel fel tudunk bérelni még csapatot, ha a második, akkor varázstárgyat, ha a harmadik, akkor másik tárgy, amivel szintén valami előnyhöz jutunk. A jelen sztoriban volt azért, ahol az egyik verzió esetén garantáltan buktam a kalandot.
Előfordult, hogy egy ponton, ha nem jól dobok ÉS nincs nálam a megfelelő csapat, akkor bukom egy tárgyat, amely hiányában a halál garantált egy későbbi helyszínen. Mondjuk az írók figyeltek arra, hogy ezt a tárgyat később is be tudom szerezni, szóval többször kell rossz döntést hozni, vagy előnytelenül dobni a sorspróbát, hogy elbukjunk. Ha a történet által javasolt úton megyek tovább, akkor nem találkozom egy személlyel és nem csatlakoznak a druidák. Nem szép dolog ez az írók részéről. Azt hiszi az egyszerű olvasó, hogy ha szerencsével sikerül hozzájutni némi plusz infóhoz, akkor az tényleg hasznos és feltétlenül érdemes követni, de néha mégsem, szóval érdemes kritikával fogadni még a legjobb szándékú tanácsot is a döntések meghozatalakor. Ez néha bosszantó, de igazából így életszerű.

Csapatok:
Szuper ötletnek tartom a csapatok összeállítást kockadobásos értékek használata helyett. Új színt visz a játékba, bevonva érezzük magunkat a történetbe. Már emiatt is érdemes többször nekifutni a kalandnak. Kifejezetten jó szórakozás ennek a kimatekozása! Gratula érte! Ha ezt a vonalat folytatjátok, akkor az megalapozza a további könyvek hangulatát. Sokkal jobban, mint a kockadobálós módszer.

Kihívás, balansz:
Kifejezetten ideálisnak érzem mind a nehézséget, mind a helyszínek és cselekmények változatosságát.
Elsőre nem ment, mert bár követtem a megszerzett infók alapján az optimálisnak vélt utat, hiányoztak tárgyak, csapatok, meg a szerencse is. A könyv viszont nagyon motivál az újrajátszásra, így nem kínszenvedésnek éljük meg az újrakezdést. Lehet új csapattal próbálkozni, más útvonalon, amik nagyon jól elkülönülnek egymástól. Így fedezve fel a lehetőségeket már könnyebb a célba elérése. A szükséges infókat, tárgyakat második, harmadik alkalomra már könnyű megszerezni, így végül a könyv, ha nem is elsőre, de 2-3 nekifutás alatt már valóban sikerélménnyel kecsegtet, csalás nélkül. Én más könyveket simán a harcok átugrásával szoktam, jó sokat csalva végigolvasni. Itt ezt most kifejezetten nem ajánlom senkinek, mert anélkül is meg lehet találni a helyes utat!
Csábít arra, hogy a nehezebb úton is végigolvassam a sztorit, szóval valóban érződik, hogy hatalmas gondot fordítottak az írók az események leírására, a balanszírozására. Más KJK kötetekben ezeket olyan esetlennek, random dolognak tartottam sokszor. Ebben a könyvben nagyon nem mindegy, hogy fel tudunk-e fogadni még csapatokat pénzért, vagy estleg meg tudjuk-e venni a csapatbővítéshez szükséges tárgyakat. Itt mindennek komoly szerepe van.

Értékelés:
Nálam 9/10 pont a felsorolt pár - számomra - furcsa történetvezetési dolog miatt, amúgy az egyik legjobb, legizgalmasabb könyv a műfajban. Különösen tetszett a csapatösszeállítás újszerűsége, az elrejtett infók a szövegben (érdemes jegyzetelni!). Mindenképpen ajánlom mindenkinek, régi motorosoknak, újrakezdőknek és KJK szüzeknek is akár első könyvnek.

Köszönöm, hogy olvashattam!
Értékelés: 9 / 10
Mai napon egy különleges lapozgatós könyvet hoztam el nektek. A Végzet prófétái két magyar szerző, Takács László és Szlobodnik Gábor műve, amely a klasszikus KJK-s hagyományokat részben továbbviszi, azonban egy új szabályrendszerrel teszi mindezt. Mivel a könyv 200 fejezetpontos, gondolkodtam, melyik rovatomat folytassam ezzel, de mivel ez nem Zagor minikaland – még akkor sem, ha a szerzők a zagor.hu tevékenységében igencsak közreműködnek – új rovatot pedig nem akartam indítani, ezért végül az eredeti mellett döntöttem. A pontozási szisztémám és az elemzésem tekintetében ugyanakkor a Zagor minikalandos értékelést veszem alapul, amit [url=http://velemenyes.blogspot.com/2019/09/zagor-minikalandok-elemzese-1-resz.html]itt[/url] találhattok meg. No, lássunk hozzá!

[b]Történet:[/b] Történetünk egy eleddig ismeretlen világban, Vindgardiaban játszódik. Veterán harcost alakítunk, aki sok csatát megjárt már. Végül a megállapodás mellett döntünk és Ildenor városában Zsugori Fengor szolgálatába állunk testőrnek. Munkáltatónk a nevéhez méltó, de azért alapvetően meg tudunk élni, mígnem egyszer egy egyedi küldetést bíz ránk: a távoli Nordhern városába menő kereskedőkaravánjait rendszeresen megtámadják, kifosztják, óriási veszteségeket okozva neki. Ezt meg kell akadályozni! A következő karavánt – megbízottjával, Serenával karöltve – mi kísérjük el, de ad pénzt arra, hogy kísérőosztagokkal gazdagítsuk csapatunkat. Maga a történet nem túl bonyolult, de természetesen lesz benne még fordulat, de ezt nem akarom elspoilerezni. Ami viszont egyedi az eddigiek játékkönyvekhez képest, az a szabályrendszere. Ugyanis alapból az egyik főértékünket sem kell kidobni. Szerencse pontunk nincs is, hanem véletlenszerű sorspróbák vannak, ahol 3 opció közül bármi megtörténhet. Ügyességünk és életerőnk sincs, egyedül a seregünknek van harcértéke és erőnléte, ami attól függ, hogy milyen csapatokat bérlünk fel. Ez nekem nagyon tetszett, legalább nem kockadobással dőlnek el a fontosabb dolgok. A kaland alapvetően két részre oszlik, a Khaleboron kívüli és azon belüli részre, mindkettőnek megvan a maga hangulata, előbbi kicsit lassabb tempójú rész, a végére viszont igazán felpörögnek az események.

[b]A kezdeti döntés:[/b] Úgy döntöttem, ezt a részt kicsit jobban kielemzem, mert nagyon-nagyon tetszett. Tehát az elején nem sorsolunk adatokat, hanem válogathatunk seregek közül, amelyeknek van harcértéke és erőnléte. A kapott értékek összege lesz a végső harcértéke és erőnléte. Összesen 7 csapatot bérelhetünk fel, akik különböző erősségűek, de az áraik is eltérnek, és van, amelyik még speciális képességekkel is rendelkezik. Tulajdonképpen az alábbi szempontokat kell a válogatás során figyelembe venni:
  • Minimum 3 sereget kötelező felbérelni.
  • Maximum 260 aranyunk van, ami azt is jelenti, hogy 4-nél többet nem tudunk bérelni.
  • Vannak olyan osztagok, amelyek utálják egymást, így nem lehet őket együtt felbérelni.
Amit a továbbiakban fogok írni, az az én gondolatmenetem volt, amiről azonban nem mondom el, hogy jó vagy rossz stratégia volt.

Igazából a harci szempontból legerősebb opció Theor Gladiátorai, Estrella pajzsos hajadonjai és Vindgardia felderítői. Így a legerősebb a seregünk harckészsége, és marad is 10 aranyunk, viszont nem lesz olyan seregünk, akinek harcon kívüli speciális képessége van. Minden más esetben valamivel gyengébb a seregünk, de vagy anyagilag leszünk erősebbek, vagy „taktikusabb” seregünk lesz. Ugyanakkor akárhogy akartam, nem jöttek ki pénzben az általam akart seregek. Ezért megfordítottam a játékot, és megnéztem az összes opciót, ami lehetséges. Ezeket egy táblázatba foglaltam össze, amit [url=https://docs.google.com/spreadsheets/d/1OkgcOVRHxQHG-VKLMvpNAeE7GdYTBBxFMA3341zo2A8/edit?usp=sharing]itt[/url] tekinthettek meg (a gladiátoroknál 4,5-es ügyességgel számoltam a speciális képesség miatt). Lényegét tekintve egyébként az alábbi választásokban kell dönteni:
  • [i]Theor gladiátorai vs. Estrella pajzsos hajadonjai:[/i] Bár nem egymással ellentétben álló csapatok, az első opciót leszámítva megfizethetetlenek együtt, így valószínű választani kell közülük. A gladiátorok erősebbek és kitartóbbak, viszont jóval drágábbak, az áruk lehetetlenné teszi 4 csapat felbérlését, és a 3 esetében is beszűkíti a mozgásterünket.
  • [i]Félszemű Thogar katonái vs. Mileona harci solymai:[/i] A két sereg harckészsége egyenlő, viszont utálják egymást. Mileona drágább, és az erőnlétük is gyengébb, de a látnoki képesség és a repülő harcosok jelenthetnek előny. Thogar viszont ismeri a tolvajbandákat.
  • [i]Zender tanítványai vs. Corpius alkimistái:[/i] Két nem túl erős harcértékű egység, amikből az egyik a mágia, a másik a tudomány erejével ajándékoz meg minket. De nem ismerik el egymást, ezért mindkettőt nem vihetjük.
  • [i]Vindgardia felderítői:[/i] Funkciója nagyban függ az első döntésünktől. Ha a gladiátorok mellett döntünk, és szeretnénk egy kicsit több pénzt, akkor valamelyik erősebb egység helyett lehet felvenni őket. Ha az amazonok mellett döntünk, akkor akár 4. erőként is felvehetjük őket. Nem túl erősek, de árták-érték arányban bőven jók.
A továbbiakban leírom, hogy milyen sorrendben hoztam meg a döntéseimet. Ezt a színek is jelölik:
  1. Alapból kiszedtem minden olyan opciót, ahol a sereg harckészsége 5 vagy alatta van, valamint, ahol a maradék arany meghaladja az 50-et. Előbbinél nem éreztem ütőképesnek a seregem, utóbbit meg soknak éreztem, úgy gondoltam, nem kell sok pénz, és nem akartam megkockáztatni, hogy ennyi pénzt elvesztek. (piros színűek).
  2. Három seregnél jelölt meg a könyv egy konkrét, nem harci speciális képesség. Ebből 2 kontrában van egymással, tehát maximum 2 lehet meg belőlük. Úgy voltam vele, hogy nem akarok „tippelni”, hogy kire lesz épp szükség, tehát vagy 2-t is választok közülük, vagy egyet sem és a harci erőre megyek rá. Így kiesett minden olyan, ahol a harci solymok-mágustanoncok-alkimisták hármasból egy volt benn (sárga színűek).
  3. Hét opcióm maradt, kettő az erőre, 5 inkább a stratégiára épül. Végülis úgy gondoltam, hogy megpróbálkozom a stratégiával, így a 2 képesség nélküli opció kiesett (kék színűek).
  4. Öt lehetőség volt. Ekkor úgy tűnt, hogy a Gladiátor-alkimista-sólyom hármas a legerősebb, 2 speciális képesség, plusz a legjobb harci egység. De valami belső megérzés azt súgta, hogy a mágustanoncokra szükségem lesz. Ezért inkább azokat az opciókat hagytam benn, ahol a mágustanoncok ott vannak az alkimisták helyett. A mágustanonc-sólyom kettős mellé azonban már csak a hajadonok jönnek ki pénzbe, a többi opció kiesett (rózsaszínek).
  5. Innentől már csak egy kérdés maradt: a maradék 20 aranyamat hagyjam meg, vagy szánjam rá a felderítőkre. Az érzésem az volt, hogy az a +1 harcérték kelleni fog, meg amúgy is, ki tudja, mire lesznek jók, így bevállaltam a pénz nélküli kezdőállapotot.
Ezt a döntést persze leírni hosszabb volt, mint meghozni. De végül a táblázatba zölddel jelölt 9. opció mellett döntöttem…de, hogy ez jó volt-e vagy nem, arról már itt nem értekezem J

[b]Nehézség:[/b] Egyáltalán nem egyszerű, de azért messze van a szadista történetektől is. A kaland első felében tulajdonképpen Khaleborba kell bejutni, de addig 2 „miniboss”-on is túl kell lennünk, és egyik sem olyan egyszerű. A kalandnak ebben a részében teljesen kötelező tárgy nincs, de egy olyan van, ami elég randommá teszi a játékunkat, ha nem szerezzük meg. A városhoz érve vagy lennie kell nálunk valaminek/valakinek, ami/aki révén még aznap bejuthatunk, vagy csak másnap érkezünk, ekkor viszont szembe kell néznünk egy elég erős trollal. A troll ereje azonban akkora, hogy nyílt harcban legfeljebb a szerencse vagy a csalás Istene segíthet nekünk normális körülmények között. Azonban, ha van nálunk egy vízmágia pálca, az egyből elintézi, illetve, ha sikerül a seregünket egy komolyabb egységgel gyarapítani, ami jelentősen megnöveli a harckészségünket, akkor már van esélyünk a szörnyeteg ellen. Nekem a városba jutás 3. próbálkozásra sikerült (egyszer meghaltam a város előtt, egyszer a trollnál), de jobban megnézve már rájöttem, hogy igazából bármilyen utat választunk, azért megteremthetjük magunknak az esélyt a győzelemre, ez nem az ösvényválasztáson múlik. [spoiler2]Mondjuk a druidás ösvény abból a szempontból jobb, hogy ott később kaphatunk egy másik információt, ami rengeteget segít a küldetésünk teljesítésében.[/spoiler2] A kaland második felében már megnövekednek a kötelező tárgyak, ami kicsit megnehezíti a dolgot. [spoiler2]Egy térkép és egy buzogány megtalálása kötelező, e mellé meg vagy egy lícs, vagy egy szellem segítsége is szükséges. Ugyanakkor ezek mindegyike már a városon belül is megtalálható, egy kicsit az volt a benyomásom, mintha egy 2. rész formájában újrakezdődne itt a kaland.[/spoiler2] Ebben a részben ugyan egyszer sem haltam meg, de utólag átlapozva a könyvet, azért elég sok helyen megtörténhet ez, és bevallom, szerencsém is volt, hogy elsőre sikeresen átjutottam mindenen. Az ellenséges egységek is jó kemények, itt nem nagyon fordul elő az, hogy 6-7 harcértékkel többünk van, mint az ellenfelünknek. A seregünk is szépen fogyhat, de azért van lehetőség bővítésre is. Mindent egybevetve kiegyensúlyozottnak érzem a kalandot, de azért van benne kihívás. Ugyanakkor a 84-es fejezetpont kapcsán üzenem a szerzőknek, hogy elmentek ám a… :D

[b]Fény…:[/b] Mindenek előtt azt szeretném kiemelni, hogy a fejezetpontok nagyon szépen megfogalmazottak. Hosszúak, kerekek, de mégis eseménydúsak, tehát nem arról van szó, hogy kapunk egy fél oldalas leíró részt az erdőről vagy a velünk szemben álló lényről, hanem tényleg történnek események is ez alatt. Néha a fejezetpontok közben is van lehetőség valahova továbblapozni, ez is tetszik nekem. A könyv hossza is imponáló. Bár egy 200 fejezetpontos alkotásban nem lehet csodákat várni, de a fejezetek hosszúsága és a relatíve kevés leágazás miatt elég hosszú a kaland, konkrétan nekem az első teljes lejátszás kb. fél órával volt rövidebb, mint a 400 fejezetpontos [url=https://velemenyes.blogspot.com/2020/03/vissza-multamba-16-allansia-bergyilkosai.html]Allansia bérgyilkosai[/url], ami szerintem nagyon jó arány a fejezetpont számához mérten. Nagyon tetszik az, hogy a könyv minden pillanatban azt érzem, hogy megtalálja az egyensúlyt, ami még kihívás, de már nem szadizmus. Mondhatnám, hogy jól alkalmazzák a kettő szabályát, de azt egy másik univerzumban kéne keresni ☺. Komolyra fordítva a szót, a legtöbb azonnali halálhoz két körülmény együttállása kell (pl. egy rossz döntés, és e mellett egy másik tárgy meg nem találása), a kötelező tárgyakból van, ami két helyen megtalálható, másnál ahhoz, hogy megtaláljuk, kaphatunk információt, de akár szerencsénk is lehet egy ösvényválasztásnál. Magyarán szólva nem nagyon van olyan szituáció, ahol egyetlen rossz döntésen bukjuk a kalandot. Szintén pozitív, hogy nagyon sok csapatvezér aktív szereplővé válik a kaland során, ezek a részek elég jól kidolgozottak, de a seregeknél más érdekes szituációk is előjöhetnek [spoiler2]nagy kedvencem, amikor az egyik mágustanonc elcseszi a varázslatot, megöli a megmenteni kívánt emberünket, majd mérgében elhagyja a csapatot[/spoiler2] Tetszik az is, hogy viszonylag sok rejtvény és odafigyelős próba van a történetben, az aranygazdálkodásnak is szerepe van, meg úgy általában végig éberen tartja a játékost. Nagyon meglepett a zöld kard mágiája is, és a konsztriktusz is gondolatindító volt, bár kicsit másként, mint gondoljátok. Biztos voltam benne, hogy valahol már hallottam róla, de nem tudtam hova tenni…aztán leesett a tantusz, hogy a Sötét Víz Kalózai c. mesében szerepelt egy ilyen nevű szörnyeteg…emlékeztek még erre? ☺ Ezen kívül nekem az is nagyon tetszett, hogy az elején mi dönthettünk a pénzünk árán az értékeinkről. De erről már elég sokat írtam, így ezeket a részeket most nem fogom megismételni.

[b]… és árnyék:[/b] Leginkább technikai problémáim voltak a történettel. A harcok alapvetően tetszettek, de életszerűtlennek hatott, hogy a seregünk erőnlétének gyengülésével párhuzamosan nem csökkent a harckészség. Hiszen ha van a 15-ös erőnlét ponttal meglévő sereg, ami lecsökken 5-re, az nyilván nem olyan ütőképes már, ráadásul ez valószínű azt jelenti, hogy minimum egy egységünket el is vesztettük. De ebből semmit nem érzünk. Persze az is igaz, hogy így hirtelen én sem tudom, hogy ezt miként lehetett volna jól megoldani, csak így kaland közben ez furán hatott. Nekem a sorspróbák sem annyira tetszettek. Bár a KJK kalandokban mondhatjuk, hogy nem reális, hogy a kaland elején gyakrabban van szerencsénk, később kevésbé, de mégis játéktechnikailag megvan az értelme, hiszen minél többet hagyatkozunk a szerencsénkre, annál nagyobb az esélye, hogy belebukunk. De itt meg a sorspróbák teljesen randomok és gyakran élet-halálról döntenek közvetett módon [spoiler2]pl. hogy meg kell-e küzdeni a Vörös sárkánnyal, vagy nem, vagy, hogy egy nagyon egyszerű logikai rejtvényt kapunk vagy egy olyan kérdést, amire nem biztos, hogy megtaláltuk a választ[/spoiler2] Kicsit zavaró még, hogy a harci szekerek gyengítése nem mindenhol egyértelmű, a könyv leírja, hogy intelligens teremtmények megrémülnek tőle, a sárkánynál jelezve van, hogy nincs rá hatással, de pl. a trollnál vagy a halálsólyomnál – amik szintén nem túl okosak – nincs. Végül zavart, hogy néha félrevezetett a könyv, és itt nem a tőrbecsaló haszonlesőkre gondolok, mert az még természetes, hanem arra, hogy az eredendően jó szándékú tanácsok megfogadása sem mindig szerencsés [spoiler2]eklatáns példa az az információ, hogy legegyszerűbb út a hídon keresztül megy. Ha ezt megfogadjuk és azonnal a hídhoz megyünk, nem futunk össze a vándorkereskedővel, akitől nagyon értékes cuccokat lehet szerezni.[/spoiler2] Szerencsére ezek azért nem akkora hibák, hogy a játékélmény rovására menjenek.

Értékelésem: 9/10

Gondolkodtam azon, hogy megadjam-e a maximumot, de úgy vagyok vele, hogyha egy több részre tervezett kalandot már az elején megajándékozom a legnagyobb ponttal, akkor később már csak lefele mehetek, és ki tudja, mi van még a srácokban!

A könyv megrendelhető itt: [url=http://www.konyvmuhely.hu/konyvek/a-vegzet-profetai]http://www.konyvmuhely.hu/konyvek/a-vegzet-profetai[/url]

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: [url=https://www.facebook.com/velemenyes]https://www.facebook.com/velemenyes[/url]
© SzG
Dr. Lecter véleménye a könyvről:

"Szeretném megragadni az alkalmat, és gratulálni Killmasternek és Szlobonak a nagyszerűen sikerült közös munkájukért! Nagy szerencsémre már volt alkalmam olvasni a könyvet, és talán a megjelenéshez közeledvén már nem hiszem, hogy titok lenne, ezért mindenképpen megemlítem, hogy akár esély is lehet arra, hogy újra pislákoljon majd idővel egy kis parázs a hazai lapozgatós fronton. De ez legyen most csak egy vágyálom, ne éljük bele magunkat, legalábbis én nem teszem, de roppant mód örülök, hogy végre esély kínálkozik rá, igaz jó lenne, ha a terjesztőtök is szépen kivenné belőle a részét.

Pár apró gondolat a könyvről: a borító nekem tetszik, szerintem semmi gond nincs a kocka helyével. Az 1990-es ár tényleg jobban hangzik (ez csak egyszerű pszichológia), bár tényleg kicsit húzós "200" fejezetpontért. De hát ez van, mindenkinek meg kell élnie valamiből, éppen ezért is nagy pluszpont a két írónak, mert ha ezek után marad is nekik valami haszon, az egész biztosan nem akkora, hogy pusztán csak az anyagiak kompenzálják valamennyire a belé fektetett munkát. Az a 200 fejezetpont pedig igen tartalmasra sikerült, az átlagtól hosszabbak a szövegek, és tényleg jól ki lett pofozva, még egyszer gratulálok hozzá. És minimum két végigjátszás is benne van a könyvben, azt se felejtsük el, sőt meg merem kockáztatni, hogy a tárgyhasználatban meg jobb is lett, mint pl. Livingstone új könyve, pedig azért mindenki ismeri a nevét. Persze ez most nagyon magasztosan hangzik, de kb. az az igazság, hogy míg Killmaster és Szlobo "megerőltették magukat", és próbáltak kreatívak lenni, amennyire csak lehet, addig a mester "unott" volt.

Végszónak pedig legyen elég most annyi, hogy nagyon szurkolok nektek, és sok sikert kívánok!"

***

Denko véleménye a könyvről:

"Dr Lecter diagnózisa most is helytálló(én is azon szerencsések közé tartozom,akik már ismerik a művet).Senkit ne tévesszen meg a (látszólagos) rövidsége,200 TARTALMAS fejezetpont van benne,semmi "Bevezetnek a házba.Lapozz a 151.-re."(Lásd: A ketheri maffia)
Őszintén remélem,hogy az íróknak sikerül új fejezetet nyitni a magyar lapozgatós könyvek történetében."

***

Péter Imre Tóth véleménye a könyvről:

"én tegnap végeztem a könyvvel. nagyon jó történet volt"

***

Gergő Juhász véleménye a könyvről:

"Nos, végigvittük az egyik lehetséges megoldást, jó kis történet volt :) Sok mindennel igy se találkoztunk a napokban megcsináljuk még egyszer, más útvonalon :)
Várjuk a folytatást izgatottan :) Szuper lett a könyv :)"
SPOILER
Két résznél állt meg a sztorink, először a kőhídnál atmenve a kentaurok letaroltak minket, mert akkor már annyi erőnlétet veszitettünk, a mádik pedig hogy nem volt térképünk a csatornahálózatban. Valamint egyszer a templomban a sorsunk elkerülte a buzogányt, így a szobor kiütött minket :)
Nekünk egyébként csapat szinten az Estella-Zender-Milenda-vindergard felderítők jöttek be, + méregkeveről és törpök :)
SPOILER VÉGE

***

Péter Szabó véleménye a könyvről:

"Na… Kész.. Vegeztem a könyvvel. Mindenkinek csak ajanlani tudom, jó a sztori, engem sikerult meglepni egy-kétszer, pedig szinte az összes kjk könyvet, harcos-képzelet borzalmat és egyéb lapozgatos különlegességet vegigjatszottam... Érződik a könyvön, hogy tényleg szívvel-lélekkel készült, az illusztrációk jók, a bekezdések kellően igenyesen megirtak... Várom a folytatást... ;) (y)"

***

Kiskakukk véleménye a könyvről:

"Hú, nekem ez nagyon tetszik.
Remek a hangulata, kellően szivatós, szépek az illusztrációk, jó az írói stílus.
Még nem sikerült sikerrel teljesítenem a küldetést, de rajta vagyok az ügyön. (SPOILER Először a lovas barbárok nyírtak ki, másodszor meg lecsukott a városőrség a hülye selyemkendő miatt. :D SPOILER VÉGE)
Aki szerette a régi Kaland Játék Kockázat/ fighting fantasy könyveket, annak jó szívvel tudom ajánlani! Én biztos vevő leszek a következő részre is! :)
Update: közben sikerült teljesítenem a kalandot. :D SPOILER Hú, hát a templom az nagyon szívatós volt, főleg a szobrok négyből három megátkoz, hát köszi :D. Nagyon tetszett a legvégén, hogy a pergamen miatt két befejezése is lehet a történetnek. :) SPOILER VÉGE"

***

Éji_Huhogány véleménye a könyvről:

"Nagyon tetszik, tesómtól kaptam ajándékba egy példányt, egy az egyben idézi a régi kaland-játék-kockázat könyvek hangulatát, le a kalappal :) Kíváncsi leszek a folytatásra! Teljesíteni még én sem tudtam a küldetést, a város alatti csatornarendszerben sikerült beadni a kulcsot :D"

***

Hatvankettedik Salamon véleménye a könyvről:

"No, többször elolvastam a művet. Alább összegzem a véleményemet, pro és kontra. Olyanokat, amiket mások is írtak, nem nagyon szeretnék ismételni, ezért magát a kalandot nem fogom elemezni.

Pro

- Először is leszögezném, hogy ár-érték arányban jól teljesít a Végzet Prófétái. 1990 Ft-ot abszolút megér a könyv, bár a postai terjesztés miatti plusz ezer Ft-al együtt viszont már határesetnek mondható.

- Természetesen pozitívum, hogy hazai szerzőktől származó, saját világban játszódó, igényes műról van szó, és további bónusz, hogy SzG bevállalta a magánkiadás kockázatát. A magánkiadás semmit sem ront a kiadvány minőségén, szép fehér papírra lett nyomtatva, jól olvasható sorokkal, talán csak a fekete-fehér borítón látszik a költségek lefaragásának szándéka.

- Krakatit grafikái mindenképpen emelik a mű színvonalát. Igényes, profi rajzok.

- Magának a könyvnek a legnagyobb erénye a zsoldoscsapatokban rejtőzik. A zsoldoscsapatok jópofák, egyéniek. Tetszett, hogy ismerik egymást és reagálnak egymásra bemutatkozáskor. A felfogadásuk már induláskor lehetőséget ad némi agytornára (ld. Bubu elemzése), amíg kisakkozzuk, hogy anyagi korlátaink mellett melyik lenne a legjobb felállás. Később, a kaland folyamán mindegyik csapatnak többször is lehetősége van befolyásolni az eseményeket, méghozzá értelmes módon. A KJK-könyvek között igazi ritkaság, hogy egy csapatot és nem egy magányos kalandozót irányítunk.

- A könyv jól hozza a megszokott KJK-érzést, így a KJK-rajongóknál biztosan beindul a nosztalgiafaktor olvasásnál.

- Érdekes megoldás, hogy a küldetés a történet közepén teljesen más irányt vesz, de erről nem akarok többet elspoilerezni.

Kontra

Két dolog nem tetszett, ezeket alább bővebben is kifejtem.

- Rövidség. A 200 pont alapvetően nem lenne kevés, és átlagban valóban hosszabbak a fejezetek, mint a többi KJK-ban, viszont a kaland mégis rövidnek tűnik. Ennek az az oka, hogy Killmaster műve szerintem nem "hosszában", hanem "széltében" terjeszkedik, tehát viszonylag kevés epizód van, de ezeknél sok-sok alternatív lehetőséget találunk (zsoldosok bevetése, sorspróbák). Ugyanakkor sem a sorspróbák, sem a zsoldosok nem igazán adnak értelmes választási lehetőséget, hiszen az előbbinél a véletlen, az utóbbinál a kaland legelején meghozott döntéseink alakítják a történetet. (Ami nem jelenti azt, hogy ne lenne sok értelmes döntési lehetőségünk a könyvben.)

- Tudom, hogy ezzel a véleménnyel valószínűleg kisebbséget alkotok a KJK-rajongók táborán belül, de számomra fájóan hiányzott a világépítés a műből. Vindgardia leírása teljesen sematikus: vannak erdők-hegyek-romok, de sem az országokról, sem a fajokról, sem a történelemről nem derül ki semmi. A kalandban elképesztően sokféle népség felbukkan: vannak itt törpék, goblinok, sötételfek, káosz kentuarok, sárkányfattyak, trollok, orkok, druidák, yakkenek, barbárok, amazonok és így tovább – de egyikről sem tudjuk, hogy kik ők tulajdonképpen és mi a szerepük Vindgardiában. Részemről nagyon örültem volna, ha a szerzők kicsivel nagyobb erőfeszítést tesznek a háttérvilág kidolgozására és egyénivé tételére. Persze ez a későbbi könyvekben még pótolható.

Összefoglalva szerintem egy ígéretes sorozat kezdete a Végzet Prófétái, amely már így is igazi hiánypótló a hazai fantasy játékkönyvek piacán."

***

Navarrista véleménye a könyvről:

"Na Sikerült átolvasnom a könyvet. Meglepően sok tartalom van benne 200 fejezetponthoz képest, ügyesen kalkuláltak a lehetőségek szövegrészenként. Ehhez persze csökkentett számmal lelhetőek fel halál fejezetpontok, bár én mondjuk személy szerint örültem neki.
A legtöbbjük fer, de a SPOILER tolvajkulcsos instant death, az mondjuk túlzás, nem tudok élő embert elképzelni aki, emiatt újra kezdené : ) SPOILER VÉGE
Őszinte leszek, kockák nélkül vittem, a harcok nehézségéről kevésbé tudok gyakorlatias észrevételt írni.
A történet egyfajta hiányérzetet keltett bennem, de már többször találkoztam ilyennel, úgyhogy nem ért annyira meglepetésként. Ez mondjuk a felnőtt lényemből is fakad, mint olvasó, hogy elégedettebb vagyok egy reális, ám kellőképpen megdolgoztató céllal.
Azon jót mosolyogtam, hogy pont az alkimisták gondolták a mágusokat kontárnak.
A szerencsepróba átértelmezése üde színfoltot hozott.
Játékmenetben a halál seregei könyvet juttatja eszembe, nem egyszerű ez a kísérleti al-kjk műfaj, de itt korrekt a kivitelezés.
Látszik, hogy rengeteg elő-tapasztalat rejlik a könyvben, szilárd kjk stratégiákat alkalmaz.
A kötelezően beiktatott feladványok is teljesíthetőek, egyszerű a tárgy és pénzrendszer.
A világ 'egyedi' elvileg, de nem láttam benne úgymond mást, mint egy tipikus DnD-ben. Mint olvasó, nem érzékeltem, hogy miben lehet elkülöníteni Vingardiát mondjuk Worluktól vagy Waterdeeptől.
Illusztrációk terén megállja a helyét, az adott fejezetponthoz passzolnak szerekesztésügyileg is.
Csak egy-két gépelési hibát láttam, szinte észre se venni.
Összességében stabil 80% körülre értékelném avagy 4/5. Bevált elemekre támaszkodik hagyományos kjk-ból, nem túl nehéz, ugyanakkor eseménydús mű a fejezetpontok számához képest."

***

Mannász Viktor véleménye a könyvről:

SPOILER HEGYEK, TEHÁT CSAK AZ OLVASSA VÉGIG A VÉLEMÉNYT, AKI MÁR JÁTSZOTT A KÖNYVVEL!!!

"A borító gyenge minőségű, lásd a képet.
KÉP
Balra a Végzet Prófétái. Mint minden könyvemmel, ezzel is nagyon óvatosan bántam, és mégis ilyen lett pár óra olvasás után. A régi játékkönyvekkel nem emlékszem, hogy lett volna ilyen gond. (Jobbra a 30 éves Gyíkkirály szigete, amit jóval többet forgattam és ráadásul használtam kaptam.) Talán az a probléma, hogy a Végzet Prófétái szélesebb.

1. próbálkozás
Csapat: gladiátorok, hajadonok, felderítők (összes ügyesség: 8, életerő 17, maradék arany 10)
• Nem fizetem ki Serene zaklatóit, mert nem bízom bennük. Könnyű harc, mivel 8-as az ügyességem, nekik pedig 5, amit csökkent 1-gyel a gladiátorok képessége.
• Velem vannnak a gladiátorok, így a felderítőktől megtudom, hogy Szulde a barbárok istenének neve.
• Megpróbálok segíteni a halászoknak, amikor 6-ot dobok, így meg is halok. De inkább csak levonok 2 életet (marad: 15), mert ratyi dolog 5 lapozás után meghalni.
• 74. fejezetben nyílzápor ér, marad 14 élet. Rohamra vezényelem a gladiátorok harci szekereit, aminek következtében sérülök 3-at (élet: 11). A sötételfek elleni harcban csökken az ügyességem 2-vel és nincsenek különleges képességek, így 6 vs 6 a támadóerőnk. Győzök, marad 6 életem.
• Egy roskatagnak tűnő híd kerül elém. Nem merek rajta átmenni, mert korábban a csónak nem tűnt gyanúsnak és mégis széttörött, szóval egy eleve gyanús híd túl nagy kockázat.
• A kereskedőnél a hold talizmán beszámításával megveszem a vörös ékköves fejpántot (marad 7 arany), a kereskedő fiától megtudom pár csillag nevét.
• ÉK felé a felderítők felmásznak a hárpiafészekre (marad 5 élet), az üveggömböt választom.
• Az orkokkal nem tudok beszélni.
• A szellemeknél segít az imént vásárolt fejpánt, 1-et sérülök, marad 4 élet.
• Morthiana: a biztonság kedvéért adakozom az összes aranyam (7), amiről kiderül, hogy a közelében sincs a 20-nak, így jön a második alkalom, ahol egy kockadobás miatt meg lehet halni. Szerencsére csak sérülök, marad 3 életem.
• A sárkány feltörli velem a padlót, a lánglehelete önmagában megölne a 4. körre, de egyébként is elég esélytelen, több az élete, több az ügyessége.

2. próbálkozás
Csapat: boszorkány, hajadonok, alkimisták, felderítők (összes ügyesség: 7, élet 16, maradék arany 10)
• Nem fizetem ki a zaklatókat, sérülés nélkül megúszom a harcot.
• Bár nincsenek velem a gladiátorok, de a sorspróba eredménye miatt most is megtudom Szulde nevét.
• Nem segítek a halászoknak, mivel nincs kedvem 1/6 eséllyel meghalni.
• Nyílzápor miatt sérülök egyet, de a boszi sólymai miatt most jobban indul a harc. Marad 12 életem.
• Most kipróbálom a rozzant hidat, hárpiák támadnak rám, szerencsére a sólymok ezúttal is hasznosnak bizonyulnak, így nem kell 2-vel csökkentem a támadóerőm. Marad 10 élet, de elveszik minden aranyam.
• Az alkimistáim megtanulják az Írásjelolvasást, aminek nagyon érdekesnek tűnik a mechanikája (bár nem tudtam kipróbálni).
• Találkozok egy szikla alatt csapdába esett emberrel, de nincsenek se gladiátoraim, se varázslóim, így nem tudok vele mit kezdeni.
• Barbár horda. Megpróbálom védekezésbe állítani a szekereket. A harc után marad 3 életem, de úgy érzem, hogy ezzel nem sokáig jutnék el, így visszamegyek és inkább párbajra hívom a vezért. Ami instant halál. Végül köszöntöm őket, és mivel tudom Szulde nevét, így csatlakoznak hozzám. Brutál erősek, így új reménnyel folytatom a kalandom (ügyesség 11, élet 16).
• Kristálytorony sorspróba a 197. fejezetre vezet, ahol meghalok, mert nincs rajtam a vörös köves fejpánt. Úgy tekintem, mintha nálam lenne és megküzdök a kristályharcosokkal. Győzök, marad 12 életem.
• Találunk egy vörös ékköves kardot, ami a sorsoláson hozzám kerül.
• A halálsólymokat legyőzöm sérülés nélkül, de a méregtől 9-re csökken az életem. Serena-nál megint nincs nálam a fejpánt, 1-4 között dobok és meghalok.

Ezzel el is fogyott a türelmem. Nagyon rossz KJK instant halál emlékek idéződtek fel bennem. Kétszer egymás után meghalni egy olyan tárgy hiánya miatt, amit nem tudtam beszerezni, mert átmentem egy hídon? Hagyjuk már… Tovább olvastam a könyvet, hogy megtudjam a sztorit végét, de már dobálgatás nélkül. Később is voltak fura dolgok, pl. azért halsz meg, mert használod a kereskedőtől vásárolt kulcsokat (13. fejezet). Szóval vehetsz nála egy kulcsot, ami arra jó, hogy meghalj vagy egy fejpántot, ami 100x megmenti az életed? Ez hogy lett kitalálva? Az első próbálkozásnál meg igen hamar elfogyott az életem, nem hiszem, hogy ostoba döntéseket hoztam volna, de a harcban elvileg igen durva csapatom már a 3. küzdelmében elvérzett. Frusztráló, hogy a gladiátoroknak több hátránya volt, mint haszna: megtudtam általuk Szulda nevét (amit nem is tudtam felhasználni), viszont sérültem 3-at a szekérroham miatt…
A 79. fejezetpont elég sután néz ki. Nem tudom, hogy mi vezet ide, de nem lehetett volna az előző pontnál egyből a 121-re irányítani az olvasót?
A szerencsepróba táblázatot fölöslegesnek találtam, egyszerűen úgy csináltam, hogy egy kockával dobok és 1-2: nap, 3-4: hold, 5-6: csillag. Nem volt kedvem hátralapozgatni. Az igaz, hogy a végén volt hivatkozás a sorsra a nap, hold, csillag ajtóknál, ami némileg indokolttá teszi a rendszert, de a következő könyvben már szükségtelen bonyolításnak tartanám a táblázatot.
A történet hozza a 90-es évek hangulatát: egyszerű és klisés, de a célnak megfelel, vagyis keretet ad egy kalandnak, amelynek során legyőzhetünk pár szörnyet és elnyerhetjük az anyagi javakat.
A grafikák szépek. Tudom, hogy anyagi okai vannak, de a borító annyival mutatósabb lenne színesben. Így fekete-fehérben kicsit Tesco gazdaságos hangulatot ad a külalaknak.
A könyv egyetlen kiemelkedő pontjának a csapatok kezelését tartom. Mindig tetszett, amikor ilyen extrák vannak egy játékkönyvben, pl. Zagor legendája kasztok, Démonlovagok képzettségek, Skorpiók Mocsara varázsgyöngyök. A Végzet Prófétáiban a vártnál sokkal többször volt szerepe a csapatoknak, nem hittem volna, hogy 200 (pontosabban 199 ) fejezetpontban ilyen gyakran lehet hivatkozni rájuk.
Összegezve a könyv valóban hozza a klasszikus KJK hangulatot. De már túlságosan is retró. Nem annyira durva, mint a legszemetebb KJK-k, de azért nagyon szivatós. 10 évesen még volt időm arra, hogy térképet rajzoljak olvasás közben és többször nekivágjak, ma már nem. Főleg nem akkor, ha egymás után jönnek az olyanok, hogy 1-3-at dobsz, életben maradsz, 4-6-ig dobsz, meghalsz. A történet túl egyszerű, a világban semmi egyedi. Értem, hogy egy korszellemet akar megragadni, de a nosztalgia nélkül nem mozgat meg. Semmivel sem gyengébb, mint pl. a Gyíkkirály szigete, de amikor azt elővettem, hogy lefényképezzem, már a borítótól elérzékenyültem. A Végzet prófétái kapcsán pedig azt érzem, hogy egy tiszteletteljes főhajtás a régi KJK-k előtt, ám 30 évvel meg van késve. Ennyi erővel egy klasszikust is elővehettem volna, ami érzelmileg jelent valamit. A Bizonytalanság börtönében sokkal jobban tetszett, különlegesebbnek találtam (pl. nincs harc). Őszintén szólva a Végzet prófétáival nekem elég is volt a retróból, ezután valami újítóbb szellemű játékkönyv érdekelne. A legfontosabbnak azt tartom, hogy ne ilyen 10-14 éves korosztálynak szóló, tucat fantasy története legyen, hanem olyan, amit felnőtteknek is érdekes lehet. (Úgyse a fiatalok fognak új játékkönyvet venni, hanem azok, akik 30 éve játszottak és mára felnőttek.)"

***

qgtanton véleménye a könyvről:

"Végre boldog tulajdonosa lettem egy Végzet prófétái könyvnek! Sőt már a lányommal meg is fejtettük, ami a harmadik próbálkozásra sikerült. Kicsit visszaolvastam a korábbi posztokat, de szerintem jó történet és jó játékkönyv is kerekedett belőle. Nekem nagyon tetszett a csapatalapú mechanika, sokkal könnyebb így, hogy a kockadobások nem befolyásolták annyira, hogy meddig tudsz eljutni a könyvben.
A kötése jó, nem nyílt szét a három-négyujjas kiváncsiskodó lapozgatástól sem a fűzése. A rajzok szintén jók, szerintem a hangulatot megfelelően emelik. A történet több síkon is megoldható, ha jól sikerül több egymást követő kockadobás is, ami szintén egy plusz jópont a könyvnek! Úgyhogy bátran javaslom a folytatást a szerzőknek, mert ilyen igényes szórakoztató irodalomra szerintem mostanában is szükség van. Gratulálok!"

***

Valgab véleménye a könyvről:

http://lfg.hu/97256/hirek/uj-lapozgatos-konyv-a-vegzet-profetai/

***

LC01 véleménye a könyvről:

"Én már kijátszottam, azt kell mondjam, hogy újra a '90-es években éreztem magam. Nagyon jól sikerült. Ha nincs a Kaland Játék Kockázat kibeszélő FB csoport, akkor nem is tudtam volna, hogy létezik a mű. Valgab írása tökéletesen tükrözi a könyv hangulatát."

***

Altarus véleménye a könyvről:

"Klasszikus oldschool lapozgatós fantasy történet. Bevallom, 3x csalnom kellett (1x a borzalmas névmemóriám miatt, 1x mert nem volt velem egyik csoport se, akik a továbbjutásban segíteni tudtak volna és végül, mert nem találtam meg a SPOILER csatorna térképét SPOILER VÉGE), ennek ellenére végig élveztem és várom a folytatást.
u.i.: Remélem abban, azért fel lesz tüntetve, ha egy adott skill (SPOILER mint ebben az írásjelolvasás pl SPOILER VÉGE) használható, mert én annak ellenére is teljesen megfeledkeztem róla, hogy felírtam a kis papírkámra. :D"

***

Somogyvári Zoltán véleménye a könyvről:

"A könyv szerintem nagyon szuper lett, már nagyon várom a folytatást! Ez a csapatokkal való nyomulás szuper megoldás!"

***

Vhrai véleménye a könyvről:

https://libellum.blog.hu/2020/08/05/takacs_laszlo_szlobodnik_gabor_a_vegzet_profetai_vindgardia_hosei

***

Rendbonto véleménye a könyvről:

"Örülök, hogy vannak próbálkozások kicsiny országunkban, hogy felélesszék a lapozgatós könyvek műfaját. A Végzet prófétái tényleg egy tisztelgés a műfaj megteremtői előtt, ezért számomra nosztalgikus élmény volt játszani vele. Megérdemel egy hosszabb értékelést, amit remélem a készítők elolvasnak, és ezáltal tudnak tovább fejlődni.

Tetszett, hogy itt nem egyedül kalandozunk, hanem több csapattal karöltve, akik hozzánk csapódnak vagy éppen felbéreljük őket. Ez ötletes volt. A harc rendszer a megszokott (és jól bevált) recept alapján készült, minimális változtatással. Nekem a sebzés érték kidobás része kicsit kiforratlannak érződött. A hosszú fejezetek egyszerre hatottak kellemesen és kellemetlenül. Az viszont nem jött be, hogy a harcokról szóló részeknél azon események is le voltak írva, hogy mi történik, ha győzünk. Jobban esett volna egy kis rejtélyesség, hisz nem mindig pozitív dolgokkal szembesültünk. Nyilván ez a 200 fejezet pontba való belesűrítés miatt történt így. Kicsit több fajta szerteágazást reméltem a történetben, mert elég lineárisan haladt előre, párszor még döntenem se kellett, csak lapozgatnom ide-oda. De hogy pozitívat is felhozzak, ebbe a 200 fejezetbe egy egész szép kis kerek kalandot sikerült összehozni, ami azért szép teljesítmény. Akadtak benne kis rejtvények, és a szükséges tárgyak is kellőképpen el voltak dugva. Azt sajnáltam, hogy kevés harc akadt a könyvben (vagy csak nekem magas az elvárásom, hogy több mindenkit üthessek szét egy kalandban).

Maga a háttértörténet egyszerű, de rendben is van ez így egy sorozat nyitó köteténél. Tetszett, hogy több karaktert megismerhettünk, nem csak a csapattársainkat (és hátterüket), ezáltal éreztem, hogy ez a világ él, meg van töltve információval és tartalommal. Nem egy száraz sztorit kaptam, igaz elég sablonos. Mondjuk azt tegyük hozzá, hogy nem a hatalmas csavarokról híresek a lapozgatós könyvek. Imponáló volt, hogy sokáig azt se tudtuk, hogy kik azok a végzet prófétái, és mi fog itt még történni? SPOILER Serena árulása jó kis fordulatnak bizonyult. Itt megjegyzem, hogy szerintem kicsit kevesebb lehetett volna a karavános rész, és több a papnők utána kutatás (és legyőzésükhöz szükséges információk/tárgyak beszerzésének). Olyan érzésem volt, hogy pont mikor kezdett a történet belelendülni, egyszer csak vége ért. Olyan gyorsan le lett zárva és meg lett mentve a világ. :) A „rejtett” befejezés a pergamen megfejtésével ötletes volt. SPOILER VÉGE Remélem, hogy a következő rész/részekben egyre több dolgot meg tudunk Vindgardia világáról, lényeiről, történelméről. Szeretem az ilyen apró kis információkat, amik kiszínezik a történet, ami egy fantázia világban játszódik.

A szöveg megfogalmazása, a helyszínek, karakterek körülírása teljesen a helyén volt. Nagyon pozitív dolog, hogy a könyvben akadtak képek, bár személy szerint nekem ez a fajta rajz stílus nem jön be. Ám ez semmit nem von le a könyvértékéből, jól sikerültek, részletesek voltak. Egy lapozgatós könyvbe igenis kellenek képek, és remélem a következő részekben már elrejtett információk is lesznek a rajzokon, amik az előre haladást segítik.

Összességében ez a lapozgatós könyv egy jó bevezető/felvezetője lehet egy jól működő sorozatnak, ami idővel kiforr és még jobb lesz. Könnyed kikapcsolódást nyújt. Én várom a következő részt, és támogatom az alkotókat, hogy csinálják, ne hagyják abba!!! Szűk réteget céloztak meg, de gondoljanak arra, hogy a műfaj kedvelőinek ezek az alkotások gyöngyszemek.
4/5"
hr
Első oldalElőző oldal12345
2020. március 29. 08:46 | Válasz erre | #40
Akkor most csináljunk egy olyat amit SzG csinált máshol.

Lássuk a borítót:
- miért néz mindenki mindenfelé, nem egyfelé? Kik ezek a punnyadt alakok? Miért állnak ilyen közel egymáshoz, ha egyszer nem egy party? Személyes térről még nem hallottak?
- hogy néz már ki az a sisak?
- az egész rajzstílus az FF gyengébb eresztéseit idézi, talán Pusztítás maszkjai...
- persze eredetiséget lehetőleg hanyagoltátok, ott egy Rincewind pl.
- röhej az a sólyom kocsmaasztalnál a kézen. Semmi realitás.
- a dobókockát is nyilván valamelyik könyvről loptátok. És miért nem 2 kocka, ha 2 kocka kell a játszáshoz?
- Vingardium Leviosa hősei...
- a csapdák, és cselszövések azok valami növények? Mert a szöveg szerint "az életetekre törő gonosz teremtmények"-nek nincs közük hozzájuk. Persze lehet hogy életetekre törő jó teremtmények tették oda őket...
[b]- Ja, remélem nem felejtetek el a könyveladás után adózni! Az ugyanis adóköteles![/b]
© SzG
2020. március 27. 19:45 | Válasz erre | #39
Köszi a megerősítést, illetve támogatást!

"Bevezetnek a házba.Lapozz a 151.-re."(Lásd: A ketheri maffia)"
Ez tényleg röhej. :D És igen, az ilyen megoldások többé-kevésbé szinte mindegyik játékkönyvre jellemzőek, ha jobban megnézi az ember. Oké, van, ahol nem egy sorból áll egy ehhez hasonló fejezet, hanem mondjuk kettőből vagy háromból, de akkor is... ez simán fejezetpocsékolás.
© Denko
2020. március 27. 14:56 | Válasz erre | #38
Dr Lecter diagnózisa most is helytálló(én is azon szerencsések közé tartozom,akik már ismerik a művet).Senkit ne tévesszen meg a (látszólagos) rövidsége,200 TARTALMAS fejezetpont van benne,semmi "Bevezetnek a házba.Lapozz a 151.-re."(Lásd: A ketheri maffia)
Őszintén remélem,hogy az íróknak sikerül új fejezetet nyitni a magyar lapozgatós könyvek történetében.
© SzG
2020. március 27. 11:14 | Válasz erre | #37
Nagyon örülök, és előre is köszi, hogy a vásárlásoddal támogatsz majd minket, illetve az új magyar játékkönyv sorozatot. :)

Egyébként most úgy néz ki, hétfőn fogják kinyomtatni a borítókat, mert néhány minimális változtatást még eszközlünk rajta a hétvégén. Mindenesetre jövő héten remélhetőleg már így is rendelhető lesz a könyv, ugyanis ahogy elkészül, rögtön fel is kerül majd a terjesztő webshopjába. Természetesen ha erre sor kerül, rögtön jelzem.
© Kawer
2020. március 27. 07:23 | Válasz erre | #36
"Nem titok: körülbelül pártízer forint haszonhoz fogunk hozzájutni akkor, ha mind a 200 darabot eladjuk (ennyit rendeltem ugyanis a nyomdától első körben)" - Nos, akkor első körben biztos vevő vagyok egy első kiadású példányra! [smiley]arrow[/smiley]
Nekem megéri a fejezetpontonéknti 10 Ft-ot [smiley]circling[/smiley]
"Mióta felfogtam halandóságomat, azóta sokkal vidámabban telnek napjaim!"
© SzG
2020. március 26. 17:15 | Válasz erre | #35
2020. március 26. 15:19 | Válasz erre | #34
Akkor pontosítok, mert valószínűleg nem fogalmaztam elég pontosan. Pontosan arra akartam kitérni, amit te is mondtál, hogy ne tévesszem meg senkit a 200-as szám, mert bőven kap érte kompenzációt. :)
© SzG
2020. március 26. 11:42 | Válasz erre | #33
Köszi a biztatást, illetve szurkolást, nagyon jól esett!
Remélem én is, hogy sikerül legalább egy kicsit "felszítani a parazsat hazai lapozgatós fronton". :) Mi ezen leszünk.

"az ár tényleg kicsit húzós "200" fejezetpontért"
Szerintem ezt ne így nézd/nézzétek, mert ez így tényleg félrevezető lehet. A szövegmennyiséget érdemes nézni, ami ugye ugyanannyi, sőt még több is, mint egy átlagos játékkönyvnél (és egyébként választási lehetőségből sincs szerintem kevesebb).
Ahogy Killmaster is írta: ez a könyv jóval több lenne 200 fejezetnél, egyedül azért lett 200 végül, mert én szerkesztéskor kicsit "összetoltam" a fejezeteket; például azokba a fejezetekbe, ahol harc folyik, még hozzácsaptam a harc utáni részeket is (amik általában már külön fejezeten szoktak lenni) stb. Ha úgy lenne felépítve ez a könyv is, mint egy KJK vagy HK, megkockáztatom, ha annyi "fejezetpocsékolás" lenne benne, mint általában azokban, akkor valóban legalább 300 fejezetpontos lenne a Végzet prófétái.
Tehát az 1990 forintért egész biztosan nem egy 200 fejezetes "minikalandot" fogtok kapni, hanem valóban egy teljes hosszúságú, tartalmas könyvet, ahogy korábban is írtuk.
No de nem magyarázkodok többet. :) De remélem, hogy azért tényleg nem fog senkinek sem elmenni a kedve a könyvtől, mert "hivatalosan" 200 fejezetes.

"ha ezek után marad is nekik valami haszon, az egész biztosan nem akkora, hogy pusztán csak az anyagiak kompenzálják valamennyire a belé fektetett munkát."
Ez egész biztos. Nem titok: körülbelül pártízer forint haszonhoz fogunk hozzájutni akkor, ha mind a 200 darabot eladjuk (ennyit rendeltem ugyanis a nyomdától első körben). De nem fogjuk mind a 200 darabot eladni, már csak azért sem, mert jó párat el is kell osztogatni majd (tiszteletpéldányok stb., illetve egy nyereményjátékot is tervezek például). Tehát valószínűleg szinte semennyi plusz pénzhez nem fogunk hozzájutni. De ez persze nem is baj, mert ez eleve egy hobbi projekt, nem ebből akarunk-akarok megélni. Ha kb. a befektetett pénz visszajön, az elég.
Oké, lehet, hogy lesz annyi haszon, hogy mondjuk egy havi kombinált bérletet tudjunk majd venni Killmasterrel. :D Feltéve, ha szinte az összes legyártott könyvet eladjuk.
2020. március 26. 10:43 | Válasz erre | #32
Szeretném megragadni az alkalmat, és gratulálni Killmasternek és Szlobonak a nagyszerűen sikerült közös munkájukért! Nagy szerencsémre már volt alkalmam olvasni a könyvet, és talán a megjelenéshez közeledvén már nem hiszem, hogy titok lenne, ezért mindenképpen megemlítem, hogy akár esély is lehet arra, hogy újra pislákoljon majd idővel egy kis parázs a hazai lapozgatós fronton. De ez legyen most csak egy vágyálom, ne éljük bele magunkat, legalábbis én nem teszem, de roppant mód örülök, hogy végre esély kínálkozik rá, igaz jó lenne, ha a terjesztőtök is szépen kivenné belőle a részét.

Pár apró gondolat a könyvről: a borító nekem tetszik, szerintem semmi gond nincs a kocka helyével. Az 1990-es ár tényleg jobban hangzik (ez csak egyszerű pszichológia), bár tényleg kicsit húzós "200" fejezetpontért. De hát ez van, mindenkinek meg kell élnie valamiből, éppen ezért is nagy pluszpont a két írónak, mert ha ezek után marad is nekik valami haszon, az egész biztosan nem akkora, hogy pusztán csak az anyagiak kompenzálják valamennyire a belé fektetett munkát. Az a 200 fejezetpont pedig igen tartalmasra sikerült, az átlagtól hosszabbak a szövegek, és tényleg jól ki lett pofozva, még egyszer gratulálok hozzá. És minimum két végigjátszás is benne van a könyvben, azt se felejtsük el, sőt meg merem kockáztatni, hogy a tárgyhasználatban meg jobb is lett, mint pl. Livingstone új könyve, pedig azért mindenki ismeri a nevét. Persze ez most nagyon magasztosan hangzik, de kb. az az igazság, hogy míg Killmaster és Szlobo "megerőltették magukat", és próbáltak kreatívak lenni, amennyire csak lehet, addig a mester "unott" volt.

Végszónak pedig legyen elég most annyi, hogy nagyon szurkolok nektek, és sok sikert kívánok!
© SzG
2020. március 26. 07:34 | Válasz erre | #31
Aludtam egyet a dologra, és arra jutottam, hogy pár dolgon még változtatunk. :) Például a vonalkódot kisebbre vesszük, mert jelenleg túl nagy (a többi játékkönyvön is jóval kisebb, ahogy néztem). Plusz javasolták páran, hogy az ár legyen 2000 helyett inkább 1990, mert az jobban hangzik... ezt a tanácsot is megfogadom, bár egyébként sosem kedveltem az ilyen árakat (főleg azokat nem, amik ráadásul 9-re végződnek, pl. 199). De mivel fontos, hogy lehetőleg minden jól nézzen ki, meg "jól hangozzon", így akkor 1990 lesz az ár. Meg aztán ezáltal legalább újabb 10 forintot tudunk spórolni a vásárlóknak. :))
A kocka viszont marad az első borítón, mert szerintem egyszerűen kell, ahogy tegnap is írtam. De kicsit kisebbre vesszük, sőt, megpróbálunk tenni egy "Fantasy játékkönyv" vagy csak "Játékkönyv" feliratot is még a keretbe, a kocka köré, hátha elfér... de majd meglátjuk.
Ha kialakult a végleges borító, belinkelem.

Amúgy a borítórajz ma már valahogy nekem sem tűnik sötét árnyalatúnak, úgyhogy akkor lehet, hogy ez marad úgy, ahogy van. :) Nehogy a végén túl világos legyen, mert nyilván az sem lenne jó, sőt.
© SzG
2020. március 25. 21:57 | Válasz erre | #30
Egyiket sem akarom igazán koppintani, de igen, ha már választani kell, akkor inkább a KJK-t koppintanám, mint a HK-t. :)
Jó, végül is megkérhetem runnert, hogy nézzük meg, milyen, ha hátulra kerül a kocka, vagyis akkor már kettő...
Viszont ha elől nem lesz kocka, akkor semmi sem fog utalni rá ott, hogy ez egy játékkönyv... teljesen úgy fog kinézni az egész borító, mintha pl. egy regény lenne, hiszen csak a két író neve + a cím fog szerepelni a képen... ez nem lesz furcsa? [smiley]fejvakaras[/smiley]
2020. március 25. 21:45 | Válasz erre | #29
Szerintem a könyvet nem akarnád a Harcos Képzelettel egy mondatban említeni! [smiley]circling[/smiley]
A rakétás KJK-k hátán volt ceruza radír és dobókocka. Inkább azt koppintanád...
Egyébként grafikailag nem egy kaland verziókat készíteni borítóra. Ha ebben a méretben átdobod a kockát hátulra a vonalkód két oldalára, meglátod, hogy jól fog kinézni. Egyébként, ha a két kockát se a képre, se a címre, se a szerzőkhöz nem akartad tenni. Akkor a legcélravezetőbb lett volna odatenni a "borítóképbe", azaz odarajzolni az asztallapra két kockát. Most szinte üres az asztallap. A jó nőket meg kocka alá rejtik [smiley]catch-hit-with-chair[/smiley] Ha az a cél, hogy a kép vonzza a tekintetet, akkor az alakok mellett, hamar ki fogják szúrni az érdeklődők a kockákat is! Hátha pár női olvasó is kedvet kapna olvasni...Fantáziádra bízom a lehetőségeket.
© SzG
2020. március 25. 21:39 | Válasz erre | #28
Hozzáteszem, a 'teljes' borítóképből (amit a topic elején is láthattok, a legelső hozzászólásban) készülnek poszterek... igaz, egyelőre csak pár darabot rendeltem, inkább csak magunknak, érdekességképpen, de ha mutatkozik igény rájuk, akkor végül is legyártathatok belőlük többet is.
Majd ha megkaptam őket, azokat is lefotózom, hogy lássátok, milyenek, illetve milyen méretűek. :)
© SzG
2020. március 25. 21:27 | Válasz erre | #27
Köszi a véleményt, illetve javaslatokat, Amigo.
Én is gondolkoztam ezen a kocka-témán, először nem is volt ilyen a borítón, ahogy a topic elején lévő képen is láthatod... de aztán csak arra jutottam, hogy mivel játékkönyv, ráadásul "oldszkúl", ezért egyszerűen KELL egy kocka a borítóra... és kizárásos alapon a bal sarok maradt. Mert ugye, ha a jobb sarokba raktuk volna, akkor a másik "csaj" még jobban ki lett volna takarva. :) A könyv tetején, pl. a cím vagy a nevünk környékén pedig nem fért volna el a kocka, vagy maximum nagyon kis méretben. Tehát tényleg csak a bal sarok maradt.
A hátsó borítón is gondolkodtam, igen, de mivel oda meg a vonalkód került, így végül nem rakattam oda semmi mást. Amúgy is, ha az első borítón van kocka, akkor hátulra már talán felesleges. Ahogy a gerincre is felesleges szerintem. Nem muszáj mindenhol kockának lennie. :))
Egyébként azért döntöttem egy kocka és nem kettő mellett, mert az kisebb helyet foglal. Oké, kettőt is le lehet kicsinyíteni úgy, hogy kb. annyit foglaljanak, mint most ez az egy, de akkor már alig látszódnak. Amúgy néztem pár egyéb játékkönyvet is, pl. a Harcos Képzeletek első pár kötetét, és azokon is csak egy darab kocka van.
Hát, ennyit a kockákról. :) Remélem azért ezek megléte vagy hiánya sem fog senkit eltántorítani attól, hogy beszerezze a könyvet. :)
Esetleg a sorozat második részénél majd ezt is újra átgondoljuk.
© killmaster (Savanyúhas)
2020. március 25. 21:26 | Válasz erre | #26
Miután Szlobó mester volt a társíróm kevesebb karakterrel szerintem nem is számoltatok - gondolom én! Hozzáteszem volt ahol még kicsit meg is kurtítottuk a szöveget, illetve kivettünk olyan ötleteket, melyeket már sehogy sem tudtunk belepréselni. Még a halálcsapdáink is kerek megfogalmazásúak, nem a kétsoros megszívtad és kalandod itt véget ért típusú. Elgondolkodtam egy nehezebb típusú feladványon is, hogy beleírnom, de megmondom őszintén nem tudom itt mennyien fanyalogtak volna, ha ez belekerül. No majd egy másik topicban közzéteszem, lehet csak én gondolom kicsit nehezebbnek. Amint kapható lesz a könyv, csapjatok le rá, és ha összefutnánk egy rendezvényen, még dedikálásra is kapható leszek... [smiley]smile[/smiley] Gondolom az én aláírásom is ér annyit mint Gyuláé.
2020. március 25. 21:14 | Válasz erre | #25
1 dobókocka elég a játékhoz, hogy ez a "logó" a borítón? Én a gerincre tettem volna egy fehér színűt, hogy becsukva a polcon is látszódjon, hogy lapozgatós. Másrészt, ha két kockás, akkor a borítón a csajt nem takarom ki, hanem a nevetek elé és mögé tettem volna 1-1et a nevek méretében (mintegy indítóként és lezáróként) pont a sötét részre kontrasztként, és a szép grafikát hagyom egyben látszani. A hátsó részen is van két szép nagy szürke terület szabadon. A vonalkód elé és mögé is elfér dobókocka, oda is kerülhet. Szóval nekem a kockajelzéssel van inkább problémám, mint a színmélységgel. Persze úgy csináljátok, ahogy nektek tetszik!
© SzG
2020. március 25. 21:06 | Válasz erre | #24
Ja, amiről még nem beszéltünk: a méretek. :)
Tehát, a könyv jóval nagyobb méretű, mint egy átlag játékkönyv (KJK vagy HK például). Eredetileg én is ebben szokásos méretben gondolkodtam egyébként, csak aztán megtudtam Cock úrtól, hogy amúgy külföldön inkább a nagyobb méret a standard, mint amilyen például a Királyok koronája... és eszembe jutott, hogy miért ne lehetne már akkor a miénk is ilyen méretű? Hiszen egy nagyobb könyv nyilván jobban is olvasható, plusz a képeket is természetesen nagyobb méretben csodálhatjuk stb. Szóval végül is a Királyok koronája méretét adtam meg a nyomdának... viszont ahogy ma kiderült, még annál is kicsit nagyobb lett a könyv: konkrétan 250 x 145 mm... tehát elvileg épp akkora, mint a Tihor-Mazán-féle Kard és mágia (már ha ez itt mond valakinek valamit). Szóval mindenképp egy jókora kiadványra számítsatok. :) Remélem, ez senkinek sem fog gondot okozni.

Ami az oldalszámot illeti, azt már futólag megemlítettem, de akkor még egyszer leírom: 164 oldal mindennel együtt. Ebből csak kb. 10 oldalt foglalnak el a képek (mivel csak 8 darab egész oldalas rajz van benne + a 2 kalandlapféleség: igen, jobb lett volna több kép, ahogy írtam korábban, de ez van, ennyit vállalt az illusztrátor). A maradék kb. 140 oldalon mind szöveg van, méghozzá nem is kevés. :)
Egészen pontosan 221 605 karakteres a könyv szóközök nélkül, és 257 479 szóközökkel együtt.
Hm, azt hiszem, ennyi adat elég mára. :))
© SzG
2020. március 25. 19:56 | Válasz erre | #23
Szia!
Köszi az érdeklődést. :)
Még csak most fog elkészülni a könyv, úgyhogy nem maradtál le róla. :)
Pár nap múlva lesz rendelhető elvileg. Amint ez bekövetkezik, azonnal jelzem itt, ebben a topicban, illetve leírom, hogy hogyan lehet hozzájutni pontosan.
© Kawer
2020. március 25. 19:48 | Válasz erre | #22
Húúú ez nagyon tetszik! :) Szeretnék venni egy példányt belőle, remélem nem maradtam le róla? Hol lehet jelentkezni? Vagy itt, így megteszi?
Gratulálok az alkotóknak!
"Mióta felfogtam halandóságomat, azóta sokkal vidámabban telnek napjaim!"
© SzG
2020. március 25. 19:06 | Válasz erre | #21
Igen, ezt akartam írni én is (vagy lehet, hogy már írtam is valahol, nem tudom), hogy bár ez a könyv csak 200 fejezetből áll, de ennek ellenére egyáltalán nem egy "minikaland". Abszolút normál hosszúságú a szövegmennyiséget tekintve, valamint legalább olyan tartalmas is, hiszen rengeteg minden lett belezsúfolva (nagyjából mint a Bizonytalanság börtönébenbe annak idején, sőt, talán még annál is több). Arról nem is beszélve, hogy mivel alternatív utak is vannak a Végzet Prófétáiban ('tényleges' alternatív utak), így többször is érdemes végigjátszani. Szóval garantáltan nem egy olyan könyv, amit mondjuk egy fél óra alatt letud az ember. :) Erre direkt figyeltünk is Killmasterrel.
A sorozat második kötetét pedig épp most írom, és még ha bukás lesz a Végzet Prófétái, akkor is ki fogom adni. :)) A többit majd meglátjuk, mert hát azért hosszú távon nyilván nem fogok tudni finanszírozni egy veszteséges sorozatot (ha az lesz, de reméljük, nem lesz veszteséges).
© killmaster (Savanyúhas)
2020. március 25. 18:26 | Válasz erre | #20
Nyilván, aki szereti a KJK könyveket, és kíváncsi arra, mit is hoztam össze Szlobo kollégával, az biztosan befektet ennyit a könyvbe. Amit lehetett megosztottunk a kalanddal kapcsolatban, nem akarom senki játékélményét elvenni újabb részletek kiszivárogtatásával. Sajnos a magyar adórendszer hatása miatt tényleg ennyi az ár, de hát régen sem volt olcsóbb könyv, csak a forint kicsit többet ért. Ajánlom kezdő és haladó játékosoknak is egyaránt, mert bár "csak 200 fejezetpontból" áll a kaland, olyan mintha 300 fejezetpontot zsúfoltunk volna bele. Sőt karakterileg van benne annyi szöveg, mint egy átlag KJK könyvben. Aki pedig megveszi, elolvassa, és még véleménye is lesz róla, az ne tartsa magában, írjon róla bátran. Remélhetőleg túlsúlyban lesz a dicséret, de a kritikákból is okulunk! Mert ha siker lesz, akkor lesz folytatás is. Illetve ez a terv, aztán majd elválik...[smiley]eljen[/smiley]
© SzG
2020. március 25. 18:06 | Válasz erre | #19
Köszi. :)
Még az árhoz annyit, hogy tegnapig még ráadásul 2.500 volt az ár... csak aztán épp ma sikerült kiharcolnom egy számunkra kedvezőbb terjesztői "árrést" a terjesztőnél. Így végül is le tudtam vinni 2000-re az árat. De még ezzel se vagyok teljesen megelégedve tényleg... mondjuk egy 1.500 valóban jobb lenne. :) De ez van. Amit lehetett, tényleg megtettem.
2020. március 25. 17:59 | Válasz erre | #18
[smiley]taps[/smiley] Szerintem nem lett túl sötét, de ez részletkérdés. 2000-et pedig bőven megér!
© SzG
2020. március 25. 17:39 | Válasz erre | #17
Helyzet: most kaptam kézhez a próbanyomatot a borítóból... be is szúrok egy képet róla, hogy ti is láthassátok:

[img=https://i.imgur.com/9aUMjQv.png]VP próbanyomat[/img]

Szerintem abszolút jó lett, a méret is és az arányok is megfelelőek, a rajz sem pixeles, illetve az egész borító is szép fényes. :) Egyedül annyi problémám van vele, hogy a borítórajz kissé sötét árnyalatú... pont ezért is kértem egyébként a nyomdától próbanyomatot, mert számítottam egy ilyen problémára. Mindenesetre ezt elvileg lehet javítani, úgyhogy holnap reggel meg is mondom a nyomdának, hogy kicsit "tolják fel a fényerőt". :) Remélhetőleg utána már tényleg semmivel sem lesz gond, és pár napon belül valóban megjelenhet a könyv.

Ja igen, az ár... ahogy a fotón is látható, "kissé" megugrott... Ennek több oka is van: egyrészt a könyv is vastagabb lett a vártnál (a tördelés elején 150 oldallal számoltunk, de végül 164 lett), másrészt csak meg kellett állapodni egy terjesztővel, aki természetesen jócskán le fog venni a bevételből. Tehát mindenképp meg kellett emelni a könyv árát, mert különben a befektetett pénzemnek csak kb. fele jönne vissza, amit nem szeretnék.
Tényleg sajnálom a dolgot, ha csak rajtam múlna, valóban olcsóbban árulnám, de sajnos tényleg nem lehet. Mindenesetre azért remélem, hogy ez a 2000 forintos ár még nem olyan vészes, illetve nem fog elriasztani senkit a vásárlástól.
© SzG
2020. március 23. 18:18 | Válasz erre | #16
Helyzetjelentés: a napokban fogom megkapni a nyomdától a könyvből ígért próbanyomatot... remélhetőleg már holnap. Ha ez megtörtént, és megfelelőnek találom ezt a próbanyomást (ami valószínű, főleg, hogy a borítót például runner szerkesztette :) ), akkor utána a nyomda egy pár nap alatt legyártja az összes példányt. És onnantól elvileg rendelhető is lesz a könyv. :) Nagyon remélem, hogy erre még a héten sor fog kerülni, mert már engem is idegesít, hogy ennyire húzódik a dolog. [smiley]circling[/smiley]
© cock
2020. március 13. 23:05 | Válasz erre | #15
Prehistorik 1 főszörnyek feeling lol
© killmaster (Savanyúhas)
2020. március 13. 11:58 | Válasz erre | #14
Nos igen, ha akarnám se tagadhatnám le mekkora hatással volt rám a Gothic játék első és második része a kaland megírásakor. Aki játszott RPG játékokkal az tudja, hogy bizony egy ilyen ellenfél nem piskóta. Azért az mégis kicsit hihetőbb a történetben, hogy nem egyedül esünk neki egy effajta teremtménynek, hanem társainkkal, akik majdnem olyan képzettek, mint mi magunk, vagy épp kicsit másképp vannak a hasznunkra a küzdelemben. Persze gondoltunk alternatív lehetőségekre is, lehetnek velünk hasznos segítők vagy tárgyak, de ezt majd a kaland olvasása közben úgy is megtudhatjátok. Addig is melegítsétek be a dobókockákat, persze cinkelni itt nem kell... [smiley]eplus2[/smiley]
© SzG
2020. március 12. 18:32 | Válasz erre | #13
Helyzetjelentés: jövő héten jön (nek) ki a nyomdából a Végzet Prófétái. :) Valószínűleg épp olyan péntek környékén, így az Amigo-féle találkozóra pont nem fognak eljutni... pedig az eredeti terv ez volt, vagyis hogy ott legyen bemutatva a könyv. (Össze is jött volna egyébként, csak sajnos a vártnál is nehezebben találtam tördelőt. Sajnálom tényleg.) Mindenesetre március végén már biztosan kész lesz a könyv, illetve hozzá is lehet majd jutni. Hogy hogyan, arról majd bővebben írok a megjelenés után.
Addig is, jöjjön egy újabb retro fantasy stílusú/hangulatú rajz a könyvből; lássuk az egyik "rosszfiút", mondjuk a Fekete trollt, ha már korábban egyébként is emlegettem:

[img=http://users.atw.hu/szlobo/Kepek/FeketeTroll.jpg]Troll[/img]

Ahogy látható, nem éppen egy kispályás figura. :) Bár mondjuk ez talán nem is meglepő, elvégre mégiscsak afféle "miniboss" a könyv közepe tájékán, ahogy talán már írtam is korábban. Mindenesetre igencsak ütőképes, vagy ha úgy jobban tetszik, "izmos" csapat kell majd ahhoz, hogy egyáltalán legyen esélyetek ellene... bár éppen egy különleges tárgy is megteszi, ehhez viszont csak igen kalandos úton lehet hozzájutni...
[smiley]fake-horse[/smiley]
© SzG
2020. március 7. 16:42 | Válasz erre | #12
Én már talán futólag megemlítettem itt korábban, hogy vannak a könyvben halálcsapdák, de igen, végül is nem árt, ha jobban kihangsúlyozzuk; és azt is, hogy igen, szörnyekkel is összefuthatunk a kaland során. Ellentétben a legtöbb mostanság megjelent magyar lapozgatóssal. :) Tehát A végzet prófétái tényleg egy az egyben ezt a KJK-féle vonalat viszi tovább, itt nincs semmi "matiné" vagy bármiféle aktuális trend meglovagolása stb. Ez valóban igazi '80-as oldchool kockázós fantasy, kimondottan a "régi motorosoknak".
Oké, mondjuk azért ezt gondolom eddig is lehetett sejteni. :)

"Szlobo már-már hiányolta is, hogy legyen benne valamiféle erősebb teremtmény, aki azért egy kalandor csapatnak is kihívást jelent."
Igen, de egyébként végül került is bele két ilyen, ugye a Fekete troll, ami a könyv felénél ront rá a főszereplőékre, valamint a Bronzszobor a finálé végefelé... Ezek azért eléggé "izmosra" lettek megalkotva. Igaz, ahogy szinte minden ellenfélnél, úgy ezeknél is lehet kicsit "trükközni", illetve nem muszáj (komolyabb) bunyóba keveredni velük. Viszont ha mégis arra kerül a sor, hát akkor ezek azért könnyen megizzaszthatják az embert. :)
© killmaster (Savanyúhas)
2020. március 7. 14:00 | Válasz erre | #11
Amiről talán még nem beszéltünk azok az ellenfelek és a halálcsapdák. Nos, mint egy vérbeli kalandkönyvben mindkettőből akad azért pár darab. Vannak olyan információk és tárgyak is, melyek segítségével ezek egy része elkerülhető, attól függően melyik utat járta be a kalandor. Más kalandokkal ellentétben itt célszerű óvni kísérőink épségét, nem kell mindenkivel ujjat húzni, aki ferde szemmel néz ránk. Ugyanakkor a túlzott óvatosság is veszélyes lehet, mert bárkinél lapulhat valamiféle hasznos holmi.Igyekeztünk nem terminátor típusú ellenfeleket felvonultatni, sőt Szlobo már-már hiányolta is, hogy legyen benne valamiféle erősebb teremtmény, aki azért egy kalandor csapatnak is kihívást jelent. A végjáték tényleg grandiózus lett, olyan amit már az első verzióban is akartam, de akkor nem jöttek így az ötletek. De a többit olvassátok el magatok, ennyiért szinte ajándék...
© SzG
2020. március 5. 10:13 | Válasz erre | #10
Örülök, hogy várod a könyvet, illetve annak is, hogy tetszik a borító. :) Köszi a kérdéseket is.

Illusztrációk: sajnos nem lesz több a könyvben, mint amennyi az első változatban volt... ezt én is nagyon sajnálom egyébként, mert mindenképp szerettem volna a fontosabb új részekhez is képeket (meg egy kb. 250 000 karakteres kalandhoz amúgy is kissé kevés a 10 egész oldalas illusztráció...). Meg is kerestem ez ügyben Krakatitot, kértem, hogy rajzoljon még legalább 3-4-5 darabot, de sajnos nem tudta elvállalni, lévén egy ideje már nagyon elfoglalt/leterhelt. Tényleg sajnálom... de talán majd egyszer mégis sikerül időt szakítania a dologra, és akkor egy esetleges későbbi kiadás vagy újranyomás (ami reméljük, lesz előbb-utóbb :) ) több illusztrációval jelenhet majd meg.
Ami a ragasztást illeti, szerintem nem lesz gond, mert ugyanaz a nyomda csinálja a könyvet, ami a Bizonytalanság börtönébent is annak idején, és az sem esett szét (legalábbis nem hallottam ilyet senkitől). :) Ráadásul gondolom a technikájuk fejlődhetett is az azóta eltelt 10 évben.

A 200 fejezethez igazából inkább én ragaszkodtam... Ennek főleg az volt az oka, hogy a készülőben lévő második, illetve harmadik részt is 200 fejezetesre terveztem, valamint Nimretil könyve is ugye 200 fejezetes, ami lehet, hogy szintén megjelenik majd ebben az új sorozatban (bár ez még tényleg kérdéses, mert ehhez teljesen „KJK-talanítani” kellene a kalandot, ami nem biztos, hogy jót tenne neki, lévén ez a könyv tényleg „ezer szállal” kötődik a Titán világához… szóval ezen még erősen gondolkodok, lehet, hogy végül mégsem szerkesztem bele a sorozatba). Tehát úgy gondoltam, hogy ha egyszer mindegyik tervezett könyv 200 fejezetes lesz, akkor legyen a Végzet Prófétái is 200... illetve legyen tényleg a 200 fejezet a „standard” ennél az új sorozatnál. Egyébként is régóta meg vagyok győződve róla, hogy ha az ember ügyesen épít fel egy játékkönyvet, jól „beosztja” a fejezeteket, akkor a 200 fejezet is elég lehet, illetve ennyiből is ki lehet hozni egy tartalmas kalandot (a Bizonytalanság börtönében is 200 fejezet ugye, és bár sok mindent lehet mondani rá, sokféle kritikával lehet illetni, de azzal talán nem, hogy ne lenne hosszú vagy ne lenne benne „tartalom” úgymond). Visszatérve még kicsit a Végzet Prófétáira, különben sem éreztük azt, hogy több fejezetre lenne szükségünk, hiszen a jelentős átszerkesztésnek, illetve a lényegtelenebb részek összevonásának vagy akár komplett törlésének köszönhetően elég sok üres fejezetet nyertünk (kb. 50 fejezetet), ami végül is elég volt a tervezett új részekhez. (Itt jegyzem meg, hogy sok korábbi fejezet szövege is jelentősen változott, kibővült, tehát igazából nem csak kb. 50 fejezetnyi újdonság van a könyvben, hanem több. Néhol tényleg szinte „rá sem lehet már ismerni a könyvre”, ahogy Killmaster is megjegyezte egyszer. :) )

A szabályrendszer lényegében nem változott az eredeti változathoz képest; csak az értékek nevét írtuk át (most Harckészség és Erőnlét szerepel a könyvben, nem Ügyesség meg Csapaterő), valamint a harcrendszerbe tettünk még egy extra sebzésszámítást, tehát most már nem fixen 2 pontot sebez senki, mint korábban, illetve mint egy átlag KJK-könyvben. De körülbelül ennyi... nem éreztük úgy, hogy különösebben át kellene dolgoznunk a rendszert, hiszen az eredetivel sem volt gond. Bővíteni pedig amúgy sem akartuk volna, hiszen egyikünk sem híve a bonyolult szabályrendszereknek, azok szerintünk csak rontják a játékélményt. :) (Oké, tudom, ezt te máshogy gondolod. :D)

A „Vindgardia Hősei” nem olyan értelemben vett sorozat lesz, mint például a Lone Wolf vagy a Sorcery, tehát ne egy összefüggő kalandfolyamra számíts vagy számítsatok, amit ugyanazzal a karakterrel kell lejátszani. Alapvetően különálló könyveket tervezek, viszont nyilván mindegyik ugyanazon a helyszínen vagyis az amúgy abszolút oldschool fantasy stílusú-hangulatú Vindgardia nevű kontinensen játszódik majd, és jó pár szereplő rendszeresen "át fog ruccanni" egyik könyvből a másikba, általában nem csak pár fejezet erejéig, mint például Yaztromo a Fighting Fantasyban. :) Valamint jóval több utalás lesz minden könyvben a világ eseményeire is, mint például az FF-ben. Illetve lesz még igazából pár közös pont a könyvek között... de ennek a fejtegetésébe már nem mennék bele, mert az eléggé "spoileres" lenne. :) Meg kicsit még azért formálódnak is a dolgok, tehát nincs még kőbevésve semmi vagy maximum nagyon kevés dolog (kb. az a "betonbiztos" még csak, amit fent leírtam, tehát hogy alapvetően különálló könyvek-sztorik lesznek, de mégis akadnak majd bőven kapcsolódási pontok közöttük).
2020. március 5. 08:22 | Válasz erre | #9
SzG, Killmaster: örülök, hogy végre kézzelfogható közelségbe került a kiadás, már nagyon várom!

Az 1000 Ft-os ár tényleg nagyon baráti. A borító nagyon jól néz ki, a fekete-fehérsége szerintem nem gond, nem ettől függ, hogy ízléses-e a külső. A belső illusztrációk szerintem fontosabbak, és Krakatit munkásságát ismerve itt csak jót várhatunk. És persze a ragasztás tartós legyen, ne essen szét a könyv a sok lapozgatástól.

Ha ennyi új tartalom van, miért ragaszkodtatok a 200 fejezetponthoz?

A szabályrendszerről is mondhatnátok valamit. Az én könyvemnek, úgy tűnik, ez az Achilles-sarka. :)

A sorozatról mit lehet tudni? Gondolom a helyszín és a fantasy téma adott. Összefüggő kalandsorozat lesz, mint a Magányos Farkas?

Ami a kikerekedett szemű kereskedőt illeti... nos, egy meztelen nő szobrát tartjuk előtte. (Nem csoda, hogy "rá akarja tenni a mancsát".) [smiley]guluszem1[/smiley]
© SzG
2020. március 4. 20:18 | Válasz erre | #8
Egy fontos dolog kimaradt a könyv árával kapcsolatos "magyarázkodásból", mégpedig az, hogy az alacsony ár nem jelent rossz papírminőséget vagy összecsapott szerkesztést stb. A nyomda jó minőségű, hófehér offszet papírra nyomtat, és természetesen alaposan át lett nézve a könyv szövege is. Nagyjából olyasmi lesz a könyv minősége, mint amilyen a Bizonytalanság börtönébené.
Tehát az ár ne riasszon el senkit, nem egy WC papírra nyomtatott, összecsapott könyvről van szó. Egyszerűen csak tényleg annyira alacsonyan áruljuk, amennyire lehet.
© SzG
2020. március 4. 18:22 | Válasz erre | #7
Örömmel jelentem, hogy alá van írva a szerződés a nyomdával... illetve az anyagiakat is rendeztem velük a mai napon, ők pedig el is kezdték a munkát. Tehát most már valóban nem kérdés, hogy megjelenik-e a Végzet Prófétái... megjelenik. Maximum azt nem tudom még pontosan megmondani, hogy mikor. :) De hamarosan nyilván ez is eldől.

Közben egyébként runner is összehozta nekünk a borítót (mármint a teljes borítót), úgyhogy ezt is közzé tudom tenni. Íme:

[img=http://users.atw.hu/szlobo/Kepek/AVPFrontSmall.jpg]AVP Teljes Borító[/img]

Hát, valahogy így fog kinézni... remélem, tetszetősnek találjátok, illetve az sem fog zavarni senkit, hogy történetesen fekete fehér a borító. :) Ez is a koncepció része egyébként: ezzel is az egyszerűséget és a könyv "retro" voltát igyekszünk kihangsúlyozni, hiszen a 70-es, 80-as években például rengeteg szerepjátékkiadványnak ugyanilyen egyszerű, fekete fehér borítója volt (oké, az sem mellékes, hogy így a költségeken is lehetett kicsit faragni).

Egyébként az ár, ami a hátsó borítón olvasható, nem elírás: tényleg ezer forintért lehet majd hozzájutni a könyvhöz. :)
Mivel ez tényleg nem egy hétköznapi ár, így magyarázatképpen azért annyit, hogy sikerült úgy összehoznom ezt a kiadást, hogy ennyi legyen az "anyagár" egy példány esetében; mivel pedig én sosem akartam nyerészkedni az íráson (hiszen ez számomra maximálisan egy hobbi, nem pedig pénzkereseti forrás), ezért végül is egy forintnyi hasznot sem kalkuláltam bele a könyv árába. Tehát teljes mértékben az anyagáron árulom-áruljuk... Lehet, hogy ez furcsa, főleg amikor ilyen 3000-4000 forintos árakat lát az ember mindenhol, de ez van. Nálam-nálunk ilyen biztosan nem lesz.

És igen: ahogy a borítón is szerepel, a Végzet Prófétái valóban egy új magyar játékkönyvsorozat nyitókötete. :) Egy ilyen indítását is már régóta tervezgettem-tervezgettük egyébként (igazából én már gyerekkorom óta, amikor is az első kezdetleges könyvecskémet megírtam...), csak eddig mondhatni "nem volt megfelelő a csillagok állása" ehhez; most már szerencsére az. :) Majd meglátjuk, hogy mi sül ki a dologból, mennyire lesz hosszúéletű ez a sorozat, mindenesetre én még legalább két könyvet mindenképp ki fogok adni (az egyiket már javában írom is egyébként; ez szintén még az idén várható). A továbbiak nyilván a fogadtatástól is függenek majd.
© SzG
2020. március 2. 23:16 | Válasz erre | #6
"Hogy miért ilyen döbbent és mire akarja "rátenni a mancsát", az egyelőre legyen titok. :)"
Oké, aki olvasta a régi változatot, az úgyis tudja, mert ehhez a bizonyos tárgyhoz mi nem nyúltunk Killmasterrel... :) Vagyis ez maradt olyannak, amilyen volt.

"Olyan szinten telített tartalommal a kaland"
Egyébként igen, tényleg extra sok jelenet, esemény, karakter van ebben az új változatban... lehet, hogy már-már túl sok is. :) Bár ezt majd mindenki eldönti maga. Mindenesetre az biztos, hogy maximálisan igyekeztünk kihasználni a 200 fejezetpontot. "Alibi" vagy töltelék fejezeteket itt biztosan nem fog találni senki, arra, hogy ilyenek ne legyenek, direkt figyeltem is (ami esetleg mégis kissé lényegtelen fejezetnek tűnt, azt vagy kihúztam vagy összevontam egy másikkal, és az így felszabadult fejezetre-fejezetekre írtam valami mást, tartalmasabbat).
Egyébként a szövegmennyiség sem kevés... több mint 250 000 karakter szóközökkel együtt a könyv. :) Tehát van olyan hosszú, mint egy átlagos, 400 fejezetpontos kaland, sőt, talán még hosszabb is. (Mondjuk ahogy Killmaster is írta egyszer: mivel nekem is van közöm a könyvhöz, így végül is nem meglepő, hogy hosszúkás és kissé "szófosós" lett. :D)
© SzG
2020. március 2. 22:04 | Válasz erre | #5
Nekifutok akkor még egyszer a mai kép beillesztésének...

Tehát, íme akkor a "Bíborszemű Gereth" névre hallgató tudós, aki a játékos fő segítője a könyv második felében:

[img=https://i.imgur.com/1kxLsQZ.png]Bíborszemű Gereth Csudát Lát[/img]

Hogy miért ilyen döbbent és mire akarja "rátenni a mancsát", az egyelőre legyen titok. :)
© SzG
2020. március 2. 21:35 | Válasz erre | #4
No igen, nagyjából minden felbérelhető csapatnak írtunk plusz jeleneteket... sőt, amelyik társaság jobban el volt hanyagolva (például a harcosnők meg a gladiátorok), azoknak többet is. Igyekeztünk továbbá arra is ügyelni, hogy mindegyik csapat még "élőbb" és karakteresebb legyen, illetve még könnyebb legyen őket megkedvelni. Ezen kívül most már gyakorlatilag az összes vagy tovább bővíthető vagy pedig fejleszthető is (ez itt extra képességet vagy olyan tárgyat jelent, amit csak ők használhatnak), tehát így most már tényleg mindegyik társaság hasznos is.
Ezen kívül, ahogy Killmaster kolléga is írja, az egyes útvonalakat is jelentősen átszerkesztettük: most már valóban érdemes mindegyiken végigmenni, már csak azért is, mert mindegyiken más-más extra varázstárgyhoz vagy akár segítőhöz lehet hozzájutni, amik a későbbi eseményeket, például a kibővített, epikusabbá tett finálét is jelentősen befolyásolják (az eredeti változatban igazából csak az egyik úton volt érdemes végigmenni, és a kaland vége is elég lineáris és egyszerű volt, plusz a főgonosz sem volt igazán "izmos"... hát, most már az is eléggé az lett :) ). Valamint az egész kalandot elhelyeztük egy saját fantasy világban, ahogy írtam délután, illetve most már a könyvben zajló események mögött is felsejlik valami sokkal komolyabb dolog...
Ezen kívül egyúttal persze próbáltunk minden olyan hibát vagy hiányosságot is javítani, amit annak idején az olvasók jeleztek, például Sang vagy éppen Nimretil. Tehát kevesebb a "szívatás", a rossz döntés vagy egy tárgy hiánya miatti hirtelen halál (most már szinte minden rázós helyzetben van "mentőöv" vagy mentődobás), továbbá kevesebb a "sorspróba", és úgy egyáltalán, kicsit nagyobb szerepe van talán az olvasó döntéseinek. Továbbá van olyan jelenet, amikor az egyik csapat szembefordul a többivel (ezt Sang hiányolta anno a kritikájában :) ), valamint néhány további extra fordulat és csavar... még egy talán egész rendhagyó módon megoldott alternatív befejezés is került a könyvbe. :)
Szóval igen, valóban elég jelentős "ráncfelvarráson" esett át a kaland, ami szerintem egyértelműen az előnyére vált. Remélem, ti is így látjátok majd, és szívesen fogjátok lapozgatni, játszani. :)
© killmaster (Savanyúhas)
2020. március 2. 20:30 | Válasz erre | #3
Csatlakoznék Szlobo mester szavaihoz, valóban elkészült párosunk alkotása, mely remélhetőleg új formájában sokak kedvence lesz. Sokat tanakodtunk azon mit és mennyire változtassunk az eredeti kiadáshoz képest, és a vége az lett, hogy záporoztak az újító ötletek, és hozzáteszem minden bele sem fért. Olyan szinten telített tartalommal a kaland, hogy nincs benne egy percnyi üres járat sem. Nagyobb szerepet kaptak egyes csapatok, kiegészítettük az alternatív útvonalakat, próbáltuk a végjátékot érdekessé tenni. Mindez nem volt könnyű, de úgy tűnik sikerült valami újat és jót megalkotni. Nagyon kíváncsi leszek a véleményekre, észrevételekre, és ha tehetitek feltétlen szerezzetek be egy példányt, és ha erre jártok, még dedikálom is...
© SzG
2020. március 2. 16:25 | Válasz erre | #2
Illetve, hogy legyen valami tényleges újdonság is (hiszen a borítót már közzétettem tegnap a másik topicban) lássunk egy belső illusztrációt is a könyvből:

...

Bocs, túl nagy méretű, főleg a borítóhoz képest... lekicsinyítem, és utána újra belinkelem. :)
© SzG
2020. március 2. 16:17 | Válasz erre | #1
Köszönjük a topicot runner!

Ahogy tehát már a "2. szabadúszó játékkönyvíró verseny" elnevezésű topicban írtam, úgy néz ki, hogy hosszú évek ígérgetése-huzavonája után végre tényleg megjelenik Killmaster 2012-es kalandja/pályaműve, a "Végzet Prófétái"... ráadásul jelentősen átírt, kibővített, átszerkesztett formában, ugyanis tavaly ősszel mindketten alaposan belenyúltunk a könyvbe (még én is írtam hozzá vagy 30-40 oldalt, illetve át is dolgoztam az egészet egy saját fantasy világra).

Konkrétan úgy állunk most, hogy holnap fogja megkapni a tördelő a könyv anyagát, amiből remélhetőleg még a héten el is készíti a nyomdakész PDF-et; ha ez megtörtént, utána rögtön küldöm is a nyomdába az anyagot (máshol már írtam, de azért itt is megemlítem: természetesen magánkiadásról lesz szó, és csak alacsony példányszámban lesz hozzáférhető a könyv, körülbelül úgy, mint annak idején a Bizonytalanság börtönében vagy éppen a Zagoros-kiadványok). Konkrét időpontot, már ami a megjelenést illeti, inkább nem mondok, főleg a korábbiak után. :) (Oké, annyit azért megkockáztatok, hogy én erősen bízok egy március végi megjelenésben. :) )

Mindenesetre addig is arra gondoltam, hogy közzéteszek ezt-azt a könyvből, illetve a könyvvel kapcsolatban. Először jöjjön a borító, ami ugyanolyan "oldschool" fantasy stílusú/hangulatú reményeink szerint, mint amilyen a teljes könyv:

[img=https://i.imgur.com/PHhPr9M.jpg]AVP[/img]

Persze, ahogy a másik topicban írtam, egy dobókockát még lehet, hogy elhelyezünk majd valamelyik sarokba, csak hogy egyértelműbb legyen, milyen könyvről is van szó. :)
Első oldalElőző oldal12345