Zagor.hu
Zagor.hu fórum
4. könyv: Vérescsont
BejelentkezésElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (3)
[b]Történet (4)[/b]: A történet lényege, hogy Cinnabar, a kalóz, akit Vérescsontnak is neveznek, kalózkatonáival elpusztította a falvadat, megölte apádat és két fivéredet. Bosszút esküdtél, ám Conyn, a fejvadász megelőzött téged. Azonban mint megtudod, Vérescsont újjáéledt és élőholt seregével akarja leigázni hazádat. Ezt kell megállítani! A kalózos történet eddig annyira nem volt jelen az általam olvasott KJK-kban, kivéve a Vértengerekben és a nemrég elkezdett Mélység démonaiban, de mindegyik kicsit másfajta aspektusból mutatja be a kalózokat, így sok újdonságot ad ez a történet is. Külön tetszik a történetben, hogy több főellenségünk is van, akit le kell győzni, és az egyes részek szépen, epizódszerűen építkeznek egymásra, de mindegyik valamilyen helyszínváltással is operál, így összességében egy nagyon jól megírt, változatos történetet olvashatunk. Az egyetlen, amiért nem adom meg a maximális pontot, az az körülmény, hogy a játék során 2-3 alkalommal is Cinnabar fogsága kerülünk, aki a helyett, hogy fogna magát, és megkínálná a szívünket egy kardpengével, mindig kitalál valami extrém szívatást, amiből végül szabadulunk. Ez azért meglehetősen életszerűtlen, még akkor is, hogyha elfogadom, hogy ez a történet szempontjából fontos. A könyvnek főleg az elején lévő nyomozás tetszik, mindig jó úgy kutatni, hogy közben az idővel is küzdünk. Bár egy apró kis kritikám erre is van: akár 1 órát töltünk az elején a piacon, meg az egyéb helyeken, akár ennek a többszörösét, a Vérescsont utáni kutatás fixen éjszaka kezdődik. De összességében nekem bejön a történet.

[b]Gondolkodás/szerencse (4)[/b]: Meglepődtem én is, hogy ebben a könyvben mennyiszer kell okosnak lennünk. Az elején a játékteremben például a legtöbb pénzt egy matematikai feladvány megoldásával szerezhetjük meg (és ebben a kalandban nagyon nagy szükségünk van arra a 10 aranyra, higgyétek el), és ha úgy vesszük egy másik játéknál is kell, hogy az eszünket használjuk. [spoiler2]Ugyanis a Gondviselés nyilánál, ha az első pörgetésnél nem a pontszerző rubrikák egyikét szerzed meg, akkor onnantól kezdve már csak 1 a 72-höz az esélyed a nyerésre (5+5 vagy 5x2). De ha ez összejön és utána kimaradást, vagy pontvesztést dobsz, akkor sem nyerhetsz. De ha háromszor pontot szerzel, amire az esély 10,5%, akkor sem biztos, hogy elég pontod lesz. Szóval hanyagoljuk![/spoiler2] De a játék közben is sok olyan döntés van, amire vannak előre utaló jelek, amikre ha odafigyelsz, akkor az adott döntés már nem is lesz annyira random. Ezenkívül van egy jó kis betűrejtvényünk is, igaz, ahhoz némi információt is meg kell szerezni, hogy utána gondolkodhassunk. Ehhez képest viszonylag kevés olyan helyzet van, amikor egy ösvényválasztáson múlik az életünk.

[b]Nehézség (3)[/b]: Ez már nem tartozik a könnyű könyv kategóriába. Eleve a kötelező tárgyak és információk száma viszonylag nagy, hiszen koordinátákat kell találni, kell valami, ami nélkül az első elfogásunk után nem menekülhetünk meg, meg kell találnunk háromszor is 1-1 segítséget jelentő „szót”, egy mágikus fegyvert, és egy másik tárgyat is, ami elengedhetetlen Vérescsont elpusztításához. Ugyanakkor ezeknek a megszerzése nem annyira nehéz, mint sok más könyvben, lejátszva a könyvet ezek beszerzése egyáltalán nem tűnt lehetetlennek. Viszont a végén a 3 főellenség elég durva skillekkel bír. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy 12-es ügyességgel játszottam a könyvet, és az utolsó csatában 2 életem maradt. Tehát a magas adatok kellenek hozzá.

[b]Játékélmény (5)[/b]: Szinte minden percét élveztem. Az elején a városban kutakodás nagy kedvencem volt, nagyon kevés olyan könyv van, ahol az arannyal igazán jól kell gazdálkodni, és nagyon komoly szerepe van, ez ilyen. Bejön az is, hogy miközben persze célszerű lenne mindent átkutatnunk, de ha ezt tesszük, akkor túl sokan észlelik a jelenlétünket, ami végül a halálunkhoz vezet. Vagy egész egyszerűen letelik az idő. Bejött az is, hogy mindig különböző hajókon üldözöm Vérescsontot, és számos támogatóm van, aki segíteni akar, és akivel egy a célunk. A szigeten lévő élőlények is tetszettek és ez a kis kockadobásos random részleg sem volt probléma. A labirintust kicsit laposabbnak éreztem, de ennyi még bőven belefért, és nem is volt túl hosszú szerencsére. Arra viszont fel kell hívnom a figyelmet, hogy épp amikor a jelszót kérik, ott van a könyvben egy nagyobb hiba, nem annyit kell hozzáadni a betűtábla után kijött számra, amennyi ott szerepel, de a zagor.hu oldalon a „könyv hibái” résznél ezt megnézhetitek, így emiatt pontlevonás nem jár. Számomra ez egy kalandos, izgalmas könyv volt, aminek éreztem a súlyát, volt bennem motiváció, és alig-alig akadt üresjárata.

[b]Összességében: 16/20[/b]
© SangForrás
 
[b]Design[/b]
Magasan a legszebb és leghangulatosabb borító, amivel eddig találkoztam. Tudom, tudom, ezt most csak hirtelen elragadtatásom mondatja velem, de tényleg tömör gyönyör. Nézzetek csak rá.

[b]Illusztráció[/b]
A belső illusztrációk már nem tartoznak a kedvenceim közé, de azért azoknak is megvan a hangulata. A béna rajzokhoz sorolandó szerencsétlen Velyarde kapitány portréja (26.), a Quasimodo babérjaira törő Akasztófa Silas és a tányérképű Wu-Lin (40.), a felénk tőrt hajító kalóz (126.), és sok van még, nem sorolom tovább. Csinosabbak is akadnak, mondjuk a kaméleonon lovagoló kaméleon (53.), Madame Galbo (100.), vagy a kedvencem: a Kincs gólem (306.). Érdekes megfigyelni Tony Hough-nál, hogy szinte minden figurája nyakrövidségben szenved – főleg az amúgy is bénán ábrázolt alakoknak alig van nyakuk.

[b]Háttértörténet[/b]
Cinnabar (alias Vérescsont) gyerekkorunkban meggyilkolta családunkat, és hát emellett rengeteg más ártatlant is elpusztított portyázásai során. Természetesen annak rendje és módja szerint bosszút esküdtünk a kegyetlen kalózvezér ellen. Amikor utána nyomozva épp a Rákok Kikötőjében járunk, meghalljuk hogy elkéstünk. Cinnabart nemrég utolérte a végzete: egy fejvadász és csapata ütött rajta legénységén, és a meg is ölték a sötét haramiát. Már épp beletörődnénk, hogy akkor nem mi fogjuk átküldeni a rohadékot a túlvilágra, amikor egy részeg öreg azt motyogja nekünk, hogy bár igaz a történet, de az is igaz, hogy Cinnabar vissza fog térni. Ő és emberei ugyanis lepaktáltak Quezkari vudu-istenséggel, így a gonosz banda megmaradt tagjai képesek lesznek visszahozni vezérüket a halálból. Feltámadása után ráadásul olyan erős lesz, hogy az egész földrész retteghet majd haragjától! Nosza, több se kell nekünk, minden további nélkül elhisszük a részeg fecsegését, és már szedelőzködünk is, hogy az álnok tervet megakadályozzuk.

[b]Rendszer[/b]
Van egy plusz „Idő” rubrika a kalandlapon, ennek kapcsán az eltelt órákat kell majd írogatnunk. Ha túl sok órát vesztegetünk, természetesen dicstelen véget ér a kalandunk, de egy bizonyos pont után nem kell számolni (hála az egeknek, én sosem szerettem az ilyesmit).

[b]Eredetiség[/b]
„Divatos” módon egy harci helyzettel indulunk, a részeges öreg meg is hal gyorsan, aztán pedig rengeteg lehetőség tárul elénk. A kalandon simán át is lehet rohanni, de így ugye nem lesznek meg azok a cuccok, amik kellenek majd a végigjátszáshoz. Ha pedig nagyon bolyongunk, az meg időveszteség, de hát muszáj…
A voodoo-atmoszféra megvan, és szerintem totálisan eredeti, szóval le a kalappal: sikerült találni egy olyan területet, amivel kapcsolatban még nem íródott KJK-könyv. A játékbarlang a kikötőben kellemes lett, de valami új játékot azért ki lehetett volna eszelni. Nagyon sok helyen megfordulunk, így kellően változatos lett a kaland, bár olykor érződik a lineáris vonalevezetés, hiába próbálkozik a könyv olyannal, amikor a dzsungelben való történések attól függnek, hogy mennyit dobunk a kockákkal. Ez amúgy is elég „gazdaságos” megoldás lett, mert többször is visszatérhetünk ide, és elvileg ugyanúgy el kell játszanunk a kockadobásokat és átélnünk azokat az eseményeket, amik egyszer már megestek velünk… De legalább van város, van tengeri utazás, van dzsungel, van labirintusos mászkálás, és még egy kísértet hajót is átkutathatunk. Ezek ráadásul mind jól sikerültek.

[b]Kihívás[/b]
Közepesen nehéz. Nem szadisztikusan szivatós a játék, de a vége felé azért érezni, hogy egyre több tárgy, vagy információ szükséges a túléléshez. Vegyük sorba: kell egy cápa karperec (a cápa fogainak számát kell tudni hozzá, arghh… már megint elfelejtettem feljegyezni az ilyeneket, így kereshettem vissza), kell egy jelszó, kell a Csont-sziget két koordinátája, kell hogy Conyn (a fejvadász, aki megölte Vérescsontot) a kalózok után fuvarozzon minket, kell hogy a Hableány nevű hajót meglátogassuk, és feloldozzuk az átok alól, hogy viszontsegítsenek nekünk, és kell az Éjhalál Csontpenge, mert a végén Quezkarit csak varázsfegyverrel győzhetjük le. Azért ezt így utólag átolvasva, elég szép lett a lista.

[b]Főgonosz[/b]
Három is van, és talán nem is Cinnabar a legemlékezetesebb. Ramatu, a vudu-pap és varázslatai nagyon rohadékok, így vigyázni kell vele. Aztán jön Vérescsont, aki szintén nem kispályázik a harci értékeivel, de még rajta is túltesz Quezkari, a démon. Na persze ő nem evilági lény, úgyhogy nem meglepő a természetfeletti erő, de szerencsére tárgyak garmadájával lehet javítani az esélyeinken.
Amúgy az egyik legnagyobb csalódás KJK-gonoszokkal kapcsolatban itt esett meg velem, amikor megláttam a képet, ami az emberi alakban lévő Cinnabart ábrázolja. A szöveg mindig kitér rá, hogy „jóképű”, „jóvágású”, stb. Na most tessék megnézni a 182-es képet. Ez mi? EZ MI??? Ez a homokos kínai mitugrásznak kinéző bájgúnár lenne a rettegett Vérescsont? Legyen elég annyi, hogy sírtam.

[b]Hangulat[/b]
Ahogy említettem, a kaland változatos, és jó hangulatú. Az arany elég fontos tényező lett, bár ha belegondolunk, ez jól illik egy kalózos játékhoz. Vesztegethetünk, adományozhatunk, shoppingolhatunk ezerrel a játék első felében, de azt azért mondja meg nekem valaki, hogy egy nyamvadék kés mitől 8 (!!!) arany? Van egy-két instant halál, de érdekes módon amikor Cinnabar kezébe kerülünk, sosem képes végezni velünk. Mint egy rossz James Bond filmben, mindig úgy akarnak eltenni láb alól, hogy simán kiszabadulhatunk.
Kezünkbe akadhat még egy külön varázstár is a könyvben, amiből bűbájokat tanulhatunk (mind egyszerű, ezért nem kapott külön rubrikát a kalandlapon), kincset kereshetünk, és még sok érdekesség vár ránk, egyszóval jó lett ez!
Értékelés: 7 / 10
Miután 1995-ben kiadták [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=44]A Múmia Átkát[/url], egy 60. kötetet, a Vérescsontot is betervezték. Végül ez nem került kiadásra, a Puffin kiadó leállította a sorozatot. 2001-ben Jonathan Green egy weboldalon elárult néhány dolgot erről a könyvről, de még azt követően sem került képbe ez a kötet, hogy a Wizard újra kiadott 20 régi Kaland, Játék, Kockázat könyvet. A rajongók türelme 2005. novemberében fizetődött ki, ekkor történt meg a bejelentés az egyik fórumon, hogy a Vérescsontot ki fogják adni!

A rajongók számára ez nyilvánvalóan izgalmas hír volt, bár Jonathan már ekkor is hírhedt volt arról, hogy hihetetlenül nehéz, és időnként egyenesen alávaló kalandokat szült (a [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=55]Varázstörő[/url] erre a legjobb példa). Ezért komolyan elgondolkodtam rajta, vajon ez a kötet is beleesik-e ebbe a csapdába, és hogy tanult-e az író korábbi hibáiból.

A Vérescsont Cinnabar kapitánynak, a Titán tengerein hajózó legrettegettebb kalóznak a beceneve. Egy nap legénységével, a Fekete Koponya Kalózaival együtt feldúlja szülőfaludat, Kagylópartot, ami félúton terül el Harabnab és Rákok Kikötője között, az Óvilág egyik királyságának, Vaskövesdnek a tengerpartján. Ennek során a legtöbb férfit -- köztük édesapádat és két fivéredet -- is lemészárolta. Akkor megesküdtél, hogy végzel Cinnabarral, és most elérkezett az alkalom rá, hogy beváltsd ígéretedet. Rákok Kikötőjében látták embereivel együtt, így odautazol és betérsz a Jolly Rogerbe, a kocsmáros azonban azzal a lesújtó hírrel fogad, miszerint Cinnabar halott. Elkeseredetten hagyod el az ivót, és egyből belebotlasz egy részegbe, aki elmondja, hogy megtalálták a kapitány holttestét és a Fekete Koponya Kalózai arra készülnek, hogy voodoo mágia segítségével visszahozzák az élők sorába! Tehát lehet, hogy mégis bosszút tudsz állni a sérelmeidért...

Rendben, a könyv ismét egy halálból visszatért gonosz köré szerveződik, de tény, hogy rég kaptunk olyan sztorit, melyben kalózok játszották volna a főszerepet. A sztori első pillanatától kezdve, amikor is három haramia próbál végezni velünk, tudjuk, hogy a Kalózok ránk fenik a fogaikat! Először is körbe kell kérdezősködni Rákok Kikötőjében, hogy rátaláljunk a kalózok titkos főhadiszállását, mindezt persze úgy, hogy közben ne vonjunk magunkra túl sok figyelmet. Amint ez sikerül, Cinnabar gályáján, a Szukán gályázva eljutunk egy távoli szigetre, melynek templomában akarják a kalózok a rituálét végrehajtani, és visszahozni szeretett kapitányukat az élők sorába. De meg tudjuk-e ezt akadályozni?

Mint azt korábban már említettem, Jonathan Green játékkönyvei hírhedten nehezek, és ez alól a Vérescsont sem kivétel. Bár rengeteg dolgot tudunk vásárolni, amivel megnövelhetjük Támadóerőnket, nagy szükség van arra a 12-es kezdő ügyességre, hogy reális esélyünk legyen Cinnabar legyőzésére. Túl sok helyen kell sikeres ügyességpróbát tenni ahhoz, hogy túléljük a kalandot, egy helyen ráadásul van egy csapda, ahol egymás után négyszer kell dobni két kockával úgy, hogy ne kapjunk dupla eredményt, melynek esélye 50% alatt van. Természetesen alacsonyabb kezdő ügyességgel rendelkező karakterek is jó eséllyel használhatóak arra, hogy felderítsük velük a környéket -- bár nem tudom, ez mennyire megnyugtató érzés.

A fentiekből azt hihetné az ember, hogy annyira nem kedvelem ezt a könyvet, ám kétségtelen, hogy ez az eddigi legjobb mű, amivel Jonathan Green megörvendeztetett minket, és sokkal jobb, mint a legutóbb megjelent és (szerintem legalábbis) rendkívül elkeserítő címet kapott [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=39]A Sárkány Szeme[/url]. A történet alakulását kódszavakkal nyomon követő rendszer korábban is felbukkant már a kötetekben, és itt is igen jó szolgálatot tesz -- és persze arról se feledkezzük meg, hogy régen jelent már meg olyan Kaland, Játék, Kockázat kötet, ami kalózokról szólt volna!
hr
Első oldalElőző oldal12
2011. augusztus 9. 01:55 | Válasz erre | #24
Setna, hol a szöszben voltál eddig? runner már halálra izgulta magát miattad! Egyébként üdv a klubban.

És bár nemrég érkeztél, és említetted, hogy a Vérescsont eredetije az már úgy eltűnt, de esetleg meg van még valahol elfekvőben a vámpír kriptája?
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© Setna
2011. augusztus 9. 00:21 | Válasz erre | #23
Sziasztok, csatlakozom a könyv rajongóihoz, az egyik nagy kedvencem azóta, hogy először a hónom alá csaptam a könyvesboltban. És ezért is álltam neki a fordításának az első adandó alkalommal... Viszont az én eredeti kreálmányom már el is veszett valamerre, és mikor a neten próbáltam rábukkanni, akkor keveredtem ide. És a Múmia is itt van!!!! Szuper az oldal, elismerésem!
2011. július 15. 17:31 | Válasz erre | #22
Nagyon erősen Spoileres leszek most!

Nagyon, de nagyon jó könyv ez, nálam kiérdemelte a 40-es pontszámot.
Nagy kár lett volna, ha nem adja ki a Wizard.

260: 109-re után lemaradt a pont
328: szenderül után is pont
42: szeretné d
287: nem leszáll az éj, hanem már leszállt
144: az eredetiben itt 7-re kell lecsökkenteni az ellenfél életerejét, nem tudom, hogy miért volt a gyengítés, végre egy erős ellenfél
háttérben: 24.-ik oldal legelején, ahogy szóismétlés
mikor (a)
és (a) Rákok Kikötőjébe
(az) ígéretről
A élelem résznél kimaradt a korlátozás, ez szándékos?
Illetve, nincsen tanácsok a játékhoz se

borító: olyan, mint maga a könyv, az egyik legkirályabb FF mű!!! Éljen soká Martin!
fordítás: Setna kiváló munkát végzett, kár, hogy nem látogatja a fórumot
kiadány: szép, mint mindig:)
rajzok: Tony Hough itt is bizonyította, hogy mi fán terem a rajzolás, ő is éljen sokáig! Nem tudom, de ha ez nem 10 pontos, akkor mi az?

Sajnos volt két hendikeppem, a Lábszárcsontok és az Éjhalál. Kár, hogy már tudtam őket, bár igaz, hogy csak az infokat kell hozzájuk megszerezni, de akkor is rontott a hangulaton:(

Leírom még egyszer, nagyon jó a könyv!
Kellőképpen nehéz is, nem könnyű rálelni a helyes útra - azt hiszem, tényleg csak egy van. Bár szerintem az Élőholtakban nehezebb volt rálelni a helyes útra.
Pici negatívum, hogy rövidek a fejezetpontok - még JG szintjéhez képest is, ez a legvékonyabb könyve.
Illetve az is zavart egy kicsit, hogy csak egy olyan feladvány volt benne - Calabrius Számológépe -, aminél kellett gondolkozni, de az is csak 20 másodperc volt. A többihez csak megfelelő info kell.
Az ominózus 372-es betűs-ajtós nekem roppant könnyen ment. Egyrészt, megvolt a szükséges info, másrészt, már korábban megjártam a hadak útját az Elveszett Föld Nyomábannal és az Élőholtak Szigetével, így ment elsőre.

Nagyon hangulatos a könyv, és a története is az egyik legjobb, mind háttér, mind megvalósítás. Nálam az abszolút csúcs, hogy míg máshol úgy érne véget egy könyv, hogy megyünk a főgonoszhoz és legyőzzük a végén, úgy itt ez a könyv negyedénél van csak, és itt nem győzzük le, hanem csak megtudjuk, hogy tényleg visszatért. Szerintem ennek a könyvnek magasan az egyik legjobb a történet felépítése: Város-Hajókázás-Dzsungel-Templon-Végső harc. Ez teszi kiemelkedővé a könyvet, elejétől a végéig izgalmas, nincs üresjárat - talán csak a Templom lett egy kicsit unalmas, de az sem triviális.
Itt is találkozhatunk JG munkáival: Hydana, Arkleton, Harabnab, Crun.
Tényleg nagyon elemében volt Mr. Zöld, részletesen kidolgozott mindent. Nekem kimondottan tetszettek a Fekete Koponya kalózainak nevei. Másik kedvencem, hiába csak egy apróbb finomság, hogy két helyen kell a térképre rápillantani, és a két fejezetpont egymás után van, 292-293, ráadásul egy oldalon!
A Rákok Kikötője korruptságban simán veri Feketehomokot, Kharéval vetekszik.
A 328-as fejezeten az 5 fő lehetőségből 3 csapda, fölösleges kitérő.
Tetszett még, hogy nincs nálunk élelem, vettem is tízet, de a végére megmaradt 13, persze ehhez kellett a szerencse is.

Ami még nagyon tetszett, hogy gyakorlatilag, meg egy kis szerencsével, nem kell csalni a kockánál, egy 8-as Ügyességgel is ki lehet játszani. Hiszen van egy láncingünk, ami alapból -1 Támadóerő, 3 Ép sebzőhöz is hozzá lehet jutni: veszünk egy dobótőrt, szerzünk egy dobótőrt, kapunk egy Bolarangot. Ehhez még hozzájön Éjhalál, ami a mágikus és élőholt lények ellen szintén Támadóerőt biztosít, és ha van elég pénzünk, a Bazárban megvehetjük a Grogot és az Óriáserő Italát.
Sajnos Cinnabar erősebb lett, mint Quezkari, mert ha megvan az Ékkő, pluszba még ezeket is megszereztük, akkor egy pitiáner szellem marad belőle, ráadásul még egy plusz Támadóerő a Fehértollú Csuklópánt jóvoltából.
Benne csalódtam, úgy mint a Nekroban az Árnyak Urában, egy vudu istentől sokkal többre számítottam.
Cinnabarban úgyszintén, de nem a vele való harc miatt.
Hanem a végén a meghunyászkodó szövege miatt. Ok, kell egy ilyen karakter is, akitől mindenki retteg, de valójában kis nyuszi, na de azért ő a tizenkét tenger vérengző veszedelme, a háttérben is kitértek rá, hogy egy szemernyi jóindulat sincs benne!

Ami még egy kicsi negatívum, az a Gondviselás Nyila játék. Bocs a kifejezésért, de ennél köcsögebbet még nem láttam. Leírom, hogy miért.
A szabály, hogy d6+6, és annyit haladsz előre. Nos, nézzük meg alaposabban a táblát, kezdéskor a tetején állunk, tehát, ahhoz, hogy esetleg sikerülhessen, vagy 1-et, vagy 3-at kell dobni. A többit nem írom le, gondoljátok végig, alig van esélyünk. Én tesztelés címszó alatt játszottam vagy 50-szer vele, de csak 5-ször nyertem:S

Összességében ez az egyik legjobb Zagoros könyv, és nem csak Zagoros, hanem FF-es is. Köszönöm, hogy megcsináltátok magyarul is!


A legvégére pedig már csak egy eldöntendő kérdés maradt hátra számomra - bár ez is szubjektív.
Jobb e ez a Démonlovagoknál???
Higyéttek el, nem keveset gondolkoztam ezen, és arra jutottam, hogy: NEM!
Pedig az esélye nagyon is megvolt rá. Nincs messze tőle, úgy is fogalmazhatok, hogyha a DL a király, akkor ez a kiskirály! Tényleg nagyon közel van hozzá! Eddig DL-VCS-Nekro-VGY
Ezt is kifejtem, hogy mely dolgok döntöttek nálam:
1, hosszabb fejezetpontok
2, a főgonosz valóban főgonosz
3, jobb rejtvények, semmi szájbarágás.
Azért a Dl ebből a szempontból páratlan a kriptafedél miatt. Ehhez hasonlót még nem láttam.

A VT sem lesz jobb nála, de talán a Múmia, vagy a Vérfarkasa - abban úgyis van egy olyan rész, ahol a testbeszédet és a mimikát kell figyelni, szerintem az is jó ötlet, van is egy erős tippem, hogy ki a mumus.
2011. május 15. 21:20 | Válasz erre | #21
Valaki tényleg adhatna felvilágosítást a betükódos ajtóról...
2011. február 2. 10:56 | Válasz erre | #20
[spoiler]Lámpás Jack jelszava a Crossbones! magyarul persze lábszárcsontok de az angol szót kell betűkké alakítani és úgy jön ki a folytatás....[/spoiler]
© killmaster (Savanyúhas)
2011. január 6. 19:34 | Válasz erre | #19
Nálam még mindig ez a könyv a nagy favorit a Rémület útvesztője után. Brutálisan nehéz, de nagyon eltalált és változatos a kaland. A többi J. Green mű is igazi gyöngyszem, bár már a Vérfarkas üvöltése és a Vihargyilkos egyfajta Titánon túli már-már napjainkat idéző kaland. Ami azt illeti még az új könyvekkel nem is volt igazán időm foglalkozni, mert sorozatban jönnek az újdonságok, a jobbnál jobb kalandok. Úgy érzem az idén sem lesz okunk panaszra, szinte futószalagon jönnek a küldetések, mert a Titánt valakinek mindig meg kell menteni! [smiley]bee1[/smiley]
© Anry
2011. január 6. 16:32 | Válasz erre | #18
Sikerült végigvinni. Nagyon tetszett a könyv, főleg a kombinált témaválasztás (kalózok kontra voodoo). Sajna a betűkódos ajtó rejtélyét nem sikerült megfejtenem az őslakosoktól kapott segítséggel sem. Valaki privát üzenetben felhomályosíthatna hogy jött ki az a szám.. :)

Míg végigjátszottam találtam néhány elírást meg pár szónál az első betű majd egy karakternyivel leszakadt a többihez képest, de egyéb gond nem volt.. :)
© Anry
2010. december 20. 14:18 | Válasz erre | #17
No még a harc előtt van egy szerencsepróba, ott eshet el a karakter. A többin viszont nem változtat.. [smiley]alien2[/smiley]
© Anry
2010. december 20. 10:11 | Válasz erre | #16
A 231-es ponttal fenntartásaim adódtak. Idézem:

"Minden alkalommal, mikor a Horgonyos megüt, dobj egy kockával! Ha az eredmény 5 vagy 6, a horgony 3 életerőpont veszteséget okoz neked a szokásos 2 helyett. Ha éppen fekvő helyzetben vagy, de aztán megnyered az első harci kört, nem sebzed meg ugyan az ellenfeled, viszont elő tudod kapni a kardod és fel tudod tartani a gazfickót addig, amíg lábra pattansz."

Mikor a kalózzal találkozik a játékos, akkor még talpon van és a harc szabályaiban nem rendelkezik arról, hogy mikor esik el/mitől kellene elesnie (gondolom az 5-6-os dobás nemcsak +1 életerőpont veszteséget okozna, de ez kimaradt).

Szintén érdekes számot hoz ki az ellenfél legyőzésének valószínűsége úgy, hogy át is lehessen őt kutatni, mert a szöveg további részében leírásra kerül, hogy amennyiben a csatában résztvevő bármelyik fél megnyer egymás után két harci kört, az ellenfele a horgonnyal együtt repül a vízbe, ahol aztán vagy meghal vagy kiszabadul, de addigra a másik sehol sincs. Ezen kritériumok alapján a hagyományos legyőzéshez a kockákkal 9-10 fordulón át (attól függően, hogy ki sebez először) kell úgy dobni, hogy mindig felváltva nyerje a két fél a harci köröket. Nyilván sikeres szerencsepróbával minden az ellenfelet ért sebzésnél ez csökkenthető 5-6 fordulóra, de az esetlegesen előforduló egyforma támadóerő ehhez plusz köröket adhat és ugyanúgy az is, ha elesik a karakter (aminek feltétele kimaradt a leírásból). Kijelenthető tehát, hogy annak esélye, hogy a kalóz hulláját át lehessen kutatni - elhanyagolható.
© thief
2010. november 16. 21:48 | Válasz erre | #15
A könyv szerintem nagyon jó. Kellemes kaland jó képekkel. A harcok is fel vannak dobva bizonyos képességekkel (módosítókkal). Ajánlom mindenkinek.
2010. szeptember 27. 15:08 | Válasz erre | #14
Nekem nagyon bejött ez a könyv. Meglehetősen nehéz, lehet, hogy tényleg csak egy helyes út van, sokat kell jegyzetelgetni, meg nekem új volt, hogy abba is bele lehet halni később, ha az elején az egyik tárgyat nem veszed meg a piacon...A sztori viszont kitűnő, fordulatos, tényleg kellemesen összerakott izgalmas kaland ami nem csak abból áll, hogy egy unalmas bevezető után bolyongsz egy labirintusban és próbálod élve megúszni...
© Kamo
2010. augusztus 7. 03:21 | Válasz erre | #13
Olyan sok lenne a Szerencsepróba benne, hogy bevezették az Ügyességpróbát, ami nekem nagyon tetszik. Jó alternatíva ilyen esetekre. A könyv nem könnyű, de jó sztorival van megáldva. A fordítás különösképpen jól sikerült.
2010. július 19. 12:40 | Válasz erre | #12
Hát ami azt illeti, tényleg nem egy könnyű könyv... A sztori nagyon rendben van, sok-sok fordulattal, de az nem túl fair, hogy ennyi szerepet szántak a szerencsének :) ettől függetlenül mindenkinek ajánlott - és a fordításotok pedig szerintem teljesen rendben van!
2010. május 25. 22:16 | Válasz erre | #11
Kösz! Meg van a hiba... elég gáz, de a dz-t és a dzs-t kihagytam. Most már ok. Bocs.
© runner
2010. május 25. 22:01 | Válasz erre | #10
Most nézem, nincs is köze a kiterjesztettnek ehhez.
Ott a sima magyar ABC, ami 40 betűböl áll.
Tessék az alapján megnézni!
De ott az oldalon a végigjátszás is:
Jelszó: Éjhalál.
É+J+H+A+L+Á+L = 82+14 = 96

Nimretil, te elszámoltad.
A főhős Te vagy!
© runner
2010. május 25. 21:54 | Válasz erre | #9
Sajnos csak ez van a könyvben, hogy (A=1, Á=2...)
Ebből nem derül ki, hogy nem a sima, hanem a bővitett ABC-t kell használni:

[url=http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9]wiki - magyar ABC[/url]

Ott a második sor az, tehát:
Ismeretes továbbá az úgynevezett kiterjesztett magyar ábécé is, ami 44 betűs, mivel tartalmazza a Q, W, X, Y betűket is.

Pontosan ezért vezettem be önkényesen, hogy ilyen A=1 helyett táblázat került a könyvek végére.
Eredetileg se az Éjsárkányban, se a Múmiásban nem volt táblázat.

Amúgy Setna is ezt a kiterjesztett ABC-t használta, ezért igy hagytam.
A főhős Te vagy!
2010. május 25. 21:31 | Válasz erre | #8
Lenne valaki oly szíves és leellenőrizné, hogy a lent említett hibával mi is a helyzet? Lekötelezne.
Köszönöm!
2010. május 23. 12:09 | Válasz erre | #7
Üdv! Aki még nem vitte végig a könyvet, ne olvassa tovább!!!
Azt hiszem, találtam egy kis javítanivalót. A végén (177), mikor a csontkarddal megküzdesz Quezkarival, azt kéri a könyv, hogy a fegyver előhívásához szükséges név (Éjhalál) betűit alakítsam át számokká és adjam össze őket, majd a kapott összeghez adjak 14-et. Én akárhogy számolom, (8+15+12+1+17+2+17) 72-őt kapok eredményül, amihez 14-et adva 86-ot kapok, és elméletileg 96-nak kéne kijönnie ugyebár. Szóval jó volna, ha megnéznétek. Lehet, hogy én néztem el valamit (de akkor nagyon durván), de nem kizárt, hogy akkor nem 14-et, hanem 24-et kell hozzáadni.
2010. május 16. 09:04 | Válasz erre | #6
Hát ez sajna tényleg kimaradt. Egyébként a szokásos 4-et.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2010. május 15. 10:04 | Válasz erre | #5
Volna egy kérdésem. Ebben a könyvben az élelem mennyi életerő pontot gyógyít vissza? Mert sehol nem találom. Amúgy nagyon jó könyv. Főleg a borító.
© runner
2010. március 22. 10:41 | Válasz erre | #4
Nekem az elkészült könyvek közül ez tetszett a legjobban.
Bár a most elkészült Éjsárkány is jó könyv!
A főhős Te vagy!
© balee
2010. március 22. 10:32 | Válasz erre | #3
Most fogok nekiállni, kíváncsi vagyok rá. :)
© killmaster (Savanyúhas)
2010. március 22. 09:53 | Válasz erre | #2
Nagyon jó lett a könyv, a végére viszont nagyon sok erős ellenfél maradt! Talán csak ezt tudnám felróni a könyv egyetlen hibájának. Rengeteg felszerelési tárgyra és információra van szükség, hogy sikerrel járjunk, és helyenként ez nem könnyű dolog. Ráadásul néhányszor ki vagyunk téve a dobókockák szeszélyének is (pl: nem szabad duplát dobni, mert meghalsz, talán egy ügyesség próba jobb lett volna. Ami a rákok kikötőjét illeti, (innen indul a kaland) én még ilyen korrupt várost nem láttam, (talán a Fekehomok kikötőnél is korruptabb). Változatosak a helyszínek, ellenfelekből sincs hiány, és Cinnabar valamint emberei mindenre képesek, hogy megállítsanak...
© runner
2010. február 23. 20:54 | Válasz erre | #1
Elkészült könyv: Vérescsont
A főhős Te vagy!
Első oldalElőző oldal12