Zagor.hu
Zagor.hu fórum
11 – A rémület útvesztője
BejelentkezésRegisztrációElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (3)
 
[b]Borító[/b]
Az egyik ellenfelet, egy Kígyóembert ábrázolja. Szerény véleményem szerint eléggé bénán néz ki, ahogy ott áll a bejárati kapun tökéletesen egyenesen, a fejszét is teljesen hibátlanul tartja…mintha valami öntapadós matrica lenne a bejárati ajtóban, túlságosan szabályos.

[b]Grafikák[/b]
A színvonal továbbra is megmaradt, az ábrázolások nagyon jók, habár mondjuk az Óriás Homokhernyó eléggé torz, bénán néz ki, akárcsak a főellenség, Malbordus.

[b]Történet[/b]
Újfent bátor kalandozók vagyunk, a feladatunk egy Malbordus nevű gonosz varázslót megállítani, aki óriási sárkányokkal akarja megtámadni Allansiát. Valahol a Koponyák sivatagának mélyén, egy Vatos nevű eltűnt városban tanyázik. Szerencsére ezúttal is kapunk segítséget – Yaztromótól, a fekete erdő jóságos varázslójától, aki megtanít minket „darázsolni”. Eléggé sablonos sztori, csupán a környezet más.

[b]Nehézség[/b]
Nem könnyű. Nagyon meg kell fontolnod, hogy mindig a jó döntést válaszd, ugyanis ha pl. az elején már nem balra fordulsz, hanem jobbra, nem lesz meg egy fontos tárgyad, és az egész küldetésednek annyi. Eléggé sok erős, félelmetes szörny van, hozzájuk képest Malbordust piszok egyszerű legyőzni. Jópárszor neki fogunk állni, mire végig tudjuk csinálni.

[b]Főellenség[/b]
Malbordus – aki ahhoz képest, hogy milyen fullos májercsávónak van beállítva végig, egy gyenguszka kis ellenségecske, aki még varázsolni se igen varázsol. Nem is őbenne van a nehézség, hanem az 5 sárkányszobrocska megkeresésében, ha ugyanis nem találjuk meg mindegyiket, elbukod a missziót.
Ha a papnőt, Leeshát is beleszámoljuk, akkor voltaképp két főellenség van, de Leeshát sajnos nem lehet megölni.

[b]Ami tetszett[/b]
A környezet ezúttal is jó változatos, a mérsékelt övezeti erdőkből indulva eljuthatunk a legforróbb sivatagba, aztán ha megleltük az eltűnt várost, folyosós-termes épületharcászat következik. Ebben a kalandban is képesek vagyunk varázsolni, és van jó néhány hasznos varázslat, amit érdemes elsajátítani. Furcsamód is rengeteg jóbaráttal fogunk találkozni utunk során, például lepacsizhatunk a hadihajó legénységével, a falfestővel, vagy épp a Gnómmal, ami nagyon fontos lesz. Érdemes mindenféle hasznos tárgyakat gyűjtögetni, mert elég sok olyan helyzetbe fogunk kerülni, ahol se a kardunk, se a „garázstudományunk” nem segít rajtunk, hanem kell valami eszköz, amit utunk során szermányoltunk. Az életerőre nem árt vigyázni, mert nem nagyon lesz alkalmunk visszaállítani, bár ha nálunk van mindig a megfelelő tárgy az adott szituációhoz, akkor nem kell ilyesmitől tartani. Ja, és a halálpontok is remekül meg lettek írva, no meg a Halál Küldönce, aki a HALÁL szó betűit elrejti ide meg oda, és ha mindet elolvasod, akkor véged van…jujcika!!!

[b]És ami nem[/b]
Na hát itt bajok lesznek. Először is, ebben is akadnak eléggé nevetséges elírások. Aztán elég komoly probléma, amit az elején írtam, hogy ha a játék kezdetén hibás döntést hozol, akkor hiába csinálsz meg minden mást jól, el van cseszve az egész, és ez persze csak a könyv legvégén derül ki. Azonkívül nekem tökre úgy tűnik, mintha az egész sivatag ellened volna – van itt kagylószörny, Homoki Csattogó, Baziliszkusz, és Óriás Homokhernyó is, aminek eléggé kopiszaga van (a Dűne című könyvben vannak a homokférgek, szerintem onnét lett kilopva ez a lény). Sose hittem volna, hogy egyszer negatívumként fogom beállítani a szörnyek sokszínűségét. NEM kell ennyi monszta egy sivatagba! A varázslatokkal szintén nem oké az a dolog, hogy mindegyikért életerő pontokkal kell fizetni, kivéve a vízteremtő varázsigét, ami csak a sivatagos részen hasznos (ott se túlzottan, mivel szomjan halni nem lehet a sivatagban…nincs ilyen halálpont). Úgyhogy ha varázsolni akarunk, készüljünk fel rá, hogy az életerőnk meg lesz kicsit nyirbálva általa. Ráadásul vannak teljesen felesleges varázslatok – például a Nyelv – amit soha, egyszer sem lehet használni a játék során. Egy másik eléggé „népszerű” – sűrűn elkövetett hiba – hogy hiába akadsz rá egy kincseskamrára tele arannyal, gyémánttal, nem tudsz csórni belőle (bár egy arany csontváz szobrocskát azért lenyúlhatsz, bűnbánatjutalom). Leeshát nem lehet megölni sajnos, a röhej csúcspontja viszont Malbordus volt, aki egy töküres szobában végig ott kuksolt egy gödör fenekén, és várta, mikor megyek oda…naggggyon valószerű, emberek! Ennél már csak az röhejesebb, amikor „varázslás” címszó alatt csinál egy mennydörgést, és kész…ennyivel ki is merült a varázstudománya, karddal kezd el vagdalkózni. A befejezése tiszta olyan mint egy FPS játéké, mondjuk a Doom-é. Bemész egy szobába, megjelenik a főellen, és zúzd le…a Káosz Fellegvárában sokkal jobb volt a leszámolás a főellenséggel, hihetőbb, és még gondolkodni is kellett!

De komolyan, mi a szart csinál ott a gödör fenekén az egész kaland alatt???
© SangForrás
 
[b]Design[/b]
A borító egyenesen szemet gyönyörködtető, most hirtelen nem tudnék szebb fedélmunkát mondani kaland-játék könyvnél, mint Christos Achilleos munkája. Vatos kapujának kígyó őrét ábrázolja teljes fegyverzetben.

[b]Illusztráció[/b]
Teljesen rendben vannak, nagyon egységesek a rajzok. Néha itt is megjelennek azok a "háromnegyedes" képek, amelyeket a Tolvajok városából ismerünk. Egyes figurák kifejezetten félelmetesek, mint a fantom (59.) vagy a Halál küldönce (140.).

[b]Háttértörténet[/b]
Nekem nagyon tetszett a háttértörténet bevezető mondata: "Malbordus talán azért volt olyan gonosz, mert teliholdkor született és farkasok üvöltöttek anyja erdei kunyhója körül…" Szóval adva van ez a Malbordus pacák, akit a sötét elf urak jól kitanítottak, hogy majd ő a Koponyák Sivatagában található elveszett város, Vatos sárkányszobrocskái segítségével leigázhassa a világot (na persze miután a sárkányszobrocskákat hatalmas élő sárkányokká változtatta). Egyedül mi állíthatjuk meg őt… bla, bla, bla…

[b]Eredetiség[/b]
Teljesen egyedi ez az egyiptomi atmoszférájú világ, ami a kaland előrehaladtával egyre erősebb lesz (az elején még a megszokott fantasy környezetből indulunk). A sivatagi forróság elleni küzdelem is eredeti, de a legérdekesebbek az ellenfelek. Faramucibbnál faramucibb szörnyekkel találkozhatunk. Van itt egyszemű mutáns, a pillantásával kővé változtató bazilikuszgyík, fantom, homokhernyó, harci szél, óriás százlábú, stb. Mondjuk vannak már az elmebetegség határát suroló lények, mint a Tüskés Szem, vagy a Sátán (aki mellesleg halál gyenge), ezek kitalálásakor már nem tudom mire gondolhatott Livingstone…
De a Halál küldöncével talán a legjobb ellenfelet alkotta meg a kaland-játékok történetében (a
"nem főgonosz" kategóriában). Ez a lény a HALÁL szó betűit rejti el különböző helyekre, és ha mi szerencsétlenségünkre az összesre rátalálunk, akkor visszatér hozzánk és nincs menekvésünk. Ez a játék a halállal eszméletlenül okos ötlet, mert ugyebár ha az összes sárkányszobrot meg akarjuk találni, sok helyre be kell kukkantani, de így veszélyeztetjük saját magunkat is. Ez az egy dolog önmagában megduplázza a kaland izgalmát, amikor elhúztam egy függönyt, azt írja a könyv: "attól tartasz, hogy a halál szó egyik betűje vár rád…", és tényleg pont erre gondoltam! Amikor pedig már el is felejtettem a betűket, pont akkor bukkant fel egy.
Egyedül annyit sajnálok, hogy Leesha és a főgonosz Malbordus személyisége nincs jobban bemutatva, de valószínűleg ez már nem fért volna bele a könyvbe.

[b]Kihívás[/b]
A játék a könnyebbek közé tartozik, bár rengeteg különféle kihívás vár ránk. Ugyebár a víz kardinális kérdés lesz a sivatagban, meg hát Vatosban meg kell találni mind az öt sárkányszobrocskát. Ez utóbbi talán annyira nem gond, ha minden helyiséget jól átkutatunk. A legnehezebb szerintem a kristálysárkány megszerzése, amit egy padláson élő utcaseprő gnómtól kaphatunk meg (először persze meg kell találni a lakhelyét), de csak akkor, ha adunk cserébe egy távcsövet, tehát ez a mindenképpen megszerzendő tárgyak közé tartozik. A többi nélkülözhetetlen tárgy a homokhernyó fog (e nélkül nincs esélyünk a főpapnő Leesha ellen) és Gillibran, a törpe király kalapácsa, ami nélkül nem tudjuk a sárkányokat megsemmisíteni. Ez utóbbit mindenképpen megkapjuk egy haldokló törp futártól, csak annyit kell tennünk, hogy odamegyünk hozzá.

[b]Főgonosz[/b]
Hát-hát, Malbordus… Malbordus… olyan jó főgonosz lehetett volna… Már annyira várjuk az összecsapást vele, hiszen a könyv állandóan figyelmeztet, hogy ez is Malbordus bérgyilkosa, meg az is, meg hogy Malbordus már előttünk jár… aztán a végén megjelenik előttünk egy vézna ficsúr, elnyom valami megsüketítő hangvarázst (bár ez rohadt hatásos, ha nincs rajtunk a rézgyűrű, ugyanis -3 Ügyesség pont!), aztán már ki is nyírhatjuk. Nem tartozik az erősebb főgonoszok közé.

[b]Rendszer[/b]
A rendszer hagyományos, de a játék elején öreg barátunk Yaztromo megtanít minket 4 általunk választott varázslatra. 10 közül kell választani és mindegyik nagyon csábítóan hangzik, szóval sokat lehet agyalni rajta, hogy vajh' melyik lesz nélkülözhetetlen. Nos, szerencsére egyik sem az, de persze van rangsor. Úgy vettem észre, hogy a Vízteremtő, Írásjelolvasó, Ugrás, Tűz mágiák a legmenőbbek a kalandban, de hát a többi se árthat (Fény, Varázsnyíl, Csapdafelderítő, Teremtményaltató, Ajtónyitó - kb. ebben a sorrendben). A kitolás a Nyelv varázslat választásakor jelentkezik, mert egyetlenegyszer sincs lehetőség a használatára a játékban (vagy megint én voltam vak). A másik szokásos baromság, hogy a mágia használata Életerőbe kerül, csak már nehogy meg kelljen bolygatni a rendszert egy új értékkel, a varázslat ponttal (úgy látszik, ez az én vesszőparipám, mindig ezen tudok kiakadni a legjobban). Az meg a csúcs, hogy miután átmentünk az aranyeső alatt - ami megfoszt minket varázsképességünktől - és utána próbálunk varázsolni, akkor persze nem történik semmi, de azért naná, hogy az életerőveszteséget elszenvedjük…
Ja és még egy: a Teremtményaltató varázsnak totál zavaros a definíciója. A nevéből ugye arra asszociálnánk, hogy mindenféle lényre hat, a leírása ezzel szemben kizárólag emberi lényekre vonatkozik, a kaland során viszont persze bármilyen lényre rámondhatjuk. Varsányi Máriának rossz napja lehetett, mikor ezt fordította, gondolom, itt a humanoid kifejezéssel gyűlt meg a baja (bár nem tudom, nem olvastam eredeti nyelven).

[b]Hangulat[/b]
A hangulatról leginkább a változatos helyszínek gondoskodnak. Yaztromo tornyában kezdünk, később megszállhatunk a Feketehomok kikötő egyik vendéglőjében, részünk lehet egy hajós ütközetben, aztán ott a sivatag, meg Vatos, az elveszett város. Érdekes az átmenet a fantasyből egy valamiféle egyiptomi atmoszférájú világba. A megpróbáltatások változatosak, a játék sosem válik unalmassá. Több szót ne is vesztegessünk rá, a Rémület útvesztője egy jó könyv, minden a helyén van benne.
Értékelés: 8 / 10
Ez egy remek KJK könyv. A főellenség legyőzéséhez szükséges szobrok összegyűjtése igazi kihívást jelent. A szövegből remekül átjön a nagy távolságok érzete, amitől A rémület útvesztője igazán epikus műnek érződik. Tengeren egy városba utazol, majd bejársz egy forró sivatagot, hogy aztán elérkezz Vatos ősi, elhagyatott romjaihoz. Remek borító, jó belső illusztrációk és egy érdekes kaland, melyek egy kiváló könyvet eredményeznek. Megéri elolvasni.
hr
2017. július 13. 10:29 | Válasz erre | #66
Újrajátszva ezt a mesét, a Halál küldötte jó ötlet volt, mely előtted jráár és az üzenetei pusztítóak. Egyébként egy korrekt panelekre felhúzott, érdekes történet.
Only in Death - Mindhalálig
2016. február 7. 21:35 | Válasz erre | #65
Még Commodore 64-re is kiadták: [url=http://www.gamefaqs.com/c64/572000-temple-of-terror/images/111236]Temple of Terror[/url]
2015. augusztus 8. 17:38 | Válasz erre | #64
Hiba:
68, 202: a szimbólumírás maradt angol...
79: nem alakváltoztató, csak egyszemű mutáns
339: a tűzlegyek nem kapcsolnak ki semmiféle fényt, helyette áramütést produkálnak
2014. június 23. 11:17 | Válasz erre | #63
Egy nagyon moderate steampunk-szerű irányvonal szerintem is beleférhetne még a dologba, de csak ésszel, és nagyon módjával. Ez fantasy, ami azért eredetileg per definitionem(?) kora középkori fejlettségi szintű világot jelenít meg. Legalábbis én így tudtam eddig. És nekem ez így tetszik is! Pl. kardvívni sokkal jobb hangulatú dolog, mint akár ágyúkkal lövöldözni, de az ágyú nálam még sok szódával elmegy, ha megfelelő a körítés. Vigye kánya: legyen ágyú azokon a nyamvadt hajókon néha, ha mindenképpen kell, és úgy tűnik, néha lehet rá igény, de nekem jobb, ha van egy határ ezekben a dolgokban. Meg amúgy is szeretek szőrszálat hasogatni, most már néhányan tudjátok. [smiley]ticking[/smiley] Amúgy meg ezt a kérdést sem én vagy éppen mi döntjük el, maximum véleményeket tudunk ütköztetni, de erre (is) jó ez a fórum! [smiley]dumcsi[/smiley]
2014. május 23. 08:48 | Válasz erre | #62
[url=http://hu.wikipedia.org/wiki/Steampunk]Steampunk[/url]
2014. május 22. 01:41 | Válasz erre | #61
Még nem írtam meg róla a kritikát, mivel nem vittem végig,de a Vihargyilkos nekem pontosan emiatt nem tetszik, hogy erőszakosan, gyorsan modernizáltak benne csomó mindent. Tisztára ilyen Red Alert 2-Terminátor kutyulék lett. Vannak benne igenis odaillő és helyénvaló dolgok, például hogy már lehet pisztolyod, ami azért tényleg \"kell\", ha a csatahajókról ágyúkkal lövöldöznek, azok a régimódi mordályok úgymond \"mehetnek\", de pl. a mindenféle gép-gólemek, a Tesla-technológia, meg olyan ipari gépezetek amik még most, 2014-ben se léteznek...szóval ja, eléggé átesett a nyihaha túlsó oldalára.
2014. május 20. 16:23 | Válasz erre | #60
Tényleg, a Diótörő... Ha jól emlékszem, gőzgéppel működött. Na, az is furcsán vette ki magát egy lovagkori kalandban.

Az ogre kőtörője nem mechanikus* volt? (* kézzel tekerhető) Mintha valami olyasmi lenne a könyvben, hogy a „gép karját te még csak megmozdítani sem tudod…”. A mampangi szerkentyű stimmel.

\"Kérdés, hogy jó ötlet volna-e... hogy megjelennek a modern fegyverek is a Titánon.\" Szerintem nem. Azok inkább a sci-fikbe, meg az Országút harcosa-jellegű könyvekbe valók, a fantasykbe kevésbé.
2014. május 20. 16:18 | Válasz erre | #59
Modernizálódás…

Érdekes lenne erről egy tendenciát felállítani egy –tól –ig intervallumban.

Én egy kicsit maradi vagyok... Jó lenne, ha megmaradna az igazi, hamisítatlan (kora) középkori hangulat, mindenféle puskapor, és tsai nélkül.

Így egy kicsit félve fogok belekezdeni a Vihargyilkosba (ha majd meglesz). De persze azért kíváncsi vagyok rá (is).
2014. május 19. 11:38 | Válasz erre | #58
Nagyon modern fegyverek nem,de egy Steampunkos vonalnak örülnék. Gondolom a Vihargyilkos is ebbe a kategóriába esik bele.
2014. május 18. 17:45 | Válasz erre | #57
Tényleg, a széntüzelésű ostromgépről meg is feledkeztem. Az Óvilágban használnak egyébként sokszor gépeket, például a Shamutanti dombok bányáiban is van kőmorzsoló, a mampangi erődben meg önműködő fegyver-élező. Ez még messze van a Zicca lazer tornyos tankoktól meg a missile launcherrel felfegyverzett katonáktól, de talán még a mi életünkben bekövetkezhet, hogy megjelennek a modern fegyverek is a Titánon. Kérdés, hogy jó ötlet volna-e...
2014. május 17. 12:45 | Válasz erre | #56
Már a Démonlovagokban is ott figyelt a széntüzelésű ostromgép. Nem mintha az nem ugyanattól származott volna, aki a Vihargyilkost is elkövette.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2014. május 17. 01:26 | Válasz erre | #55
Az ágyúk szerintem a Titán lassú modernizálódásának a jelei. Több könyvben is van rá utalás hogy a Titánon felfedezték a puskaport. Például a \"Királyok Koronája\" végén Farren Whyde elmeséli hogy ő találta fel úgymond.
A \"Vihargyilkos\" könyvben pedig már pisztolyt is használhatsz. Bár az tény hogy a Vihargyilkosnál nagyon átestek a paci túlsó oldalára ezzel a túlzott, erőszakos modernizálással...
© Ravnos
2014. március 20. 21:27 | Válasz erre | #54
Kézi lőfegyverek 16. de inkább csak a 17. században jelentek meg tömegesen pedig később.

De itt egy nagyon jó és egyszerű kis töri link: [url=http://tortenelemklub.com/erdekessegek/erdekessegek-a-vilagtoertenelemben/395-fegyverek-fejldese-az-okortol-napjainkig]itt[/url]
2014. március 20. 13:04 | Válasz erre | #53
Kíváncsi voltam, megnéztem... És tényleg!

Köszi![smiley]wave[/smiley]
2014. március 20. 13:01 | Válasz erre | #52
(...)nem nagyon értem mi a rigolyád az ágyukkal(...)

No, azért nem ennyire vészes a helyzet, ettől még bőven nyugodtan alszom; sőt a könyv előkelő helyezése is megmarad a kedvenceim közt! [smiley]bee1[/smiley]

Az ágyús témát pusztán gondolatébresztőnek szántam, kíváncsi voltam mások véleményére is. Lehetne jó hosszasan és széleskörűen vitázni erről, de nem ez a cél. [smiley]awink[/smiley]

...a 15-16-században (...) kézi lőfegyverek mégsem voltak.

Szerintem voltak! [smiley]kacsint[/smiley]


© Enzo55
2014. március 19. 14:32 | Válasz erre | #51
© Ravnos
2014. március 19. 10:52 | Válasz erre | #50
Én nem nagyon értem mi a rigolyád az ágyukkal, az még nem jelenti azt, hogy kézi lőfegyverek is vannak Titánon! A történelem során pl. a törökök is használtak a 15-16-században ágyukat Európa leigázására, kézi lőfegyverek mégsem voltak. Szóval az ágyú sokkal előbb megjelent mint a kézi lőfegyverek. Na jó kivéve Kínát mer ott már a -ha jól tudom- a 10-században is használtak puskát, igaz az fából volt!
2014. március 19. 08:34 | Válasz erre | #49
Hmmm, a Vértengerekben hol? Nekem most így hirtelen nem rémlik...

Viszont a Tolvajok városában ha az ágyú nem is, de az ágyúGOLYÓ megjelenik: amikor a piacon azzal kell labdázni az erőművésszel... Ez sem annyira szerencsés...

© Enzo55
2014. március 19. 08:15 | Válasz erre | #48
Emlékeim szerint a Vértengerekben is megjelennek az ágyúk, de lehet hogy más KJK-s kalózos részekben is.
2014. március 18. 16:13 | Válasz erre | #47
Nálam nagy kedvenc ez a könyv (is), mindig szívesen olvastam el újra meg újra.

Ami érdekesnek találtam benne:
Vatosba elérve ugye rögtön bemegyünk egy labirintusba (ösztönösen ráérzünk, hogy a szobrok itt vannak elrejtve). Itt azért elgondolkodik az egyszeri kalandozó (olvasó), hogy amikor még lakták a várost, ugyan milyen funkciója lehetett a labirintusnak? Ki építette és miért? (Talán Sukumvit báró sivatagi alteregója...) Hogy kerültek oda a sárkányszobrok? És még sorolhatnám. De ezek csak apróságok, igazából az élményre nincsenek hatással.

Jól belegondolva, mennyivel másabb lett volna a történet (hangulat szempontjából is), ha nem egy útvesztőben, hanem magában a városban kutattunk volna a szobrok után… Bemegyünk rég elhagyott házakba, templomokba… De ez megint csak nem hiba. Talán ebből a kalandból is csinálnak egy folytatást…!

Amit viszont óriási hibaként rovok fel, az az ÁGYÚK használata a tengeri csatás jelenetnél. Mit keresnek puskaporral működő fegyverek a Titánon???!! Ilyen erővel lehetnének kézi lőfegyverek is… (De inkább ne legyenek, nem oda valók). Ezt szerintem nagyon nem gondolta át az író.[smiley]violent[/smiley]

Összességében azonban mindenképpen egy élvezhető kaland kerekedett ki a könyvben; mindenképpen a jobbak közé tartozik.
2014. január 29. 17:04 | Válasz erre | #46
Igen,részben erről van szó,aki ismeri a helyes utat,az bizonyos dolgokba nem fut bele!Másrészt viszont akadnak itt kikerülhetetlen \"bizonyos dolgok\" is,mint jelen esetben ez az óriás homokhernyó.
Nem teljesen összevethető ez a két dolog egyébként!
Pl.az óriás homokhernyó annak is végzetes csapás lehet aki ismeri a helyes utat,vagy csak kezdő,de éppen jó irányban haladt egészen odáig,nem úgy mint mondjuk-most ennél a könyvnél maradva-a mutáns ork,aki szintén csak azért van hogy jó eséllyel kinyírjon,vagy reménytelenül elgyengítsen,ámbár mellékútvonalon!Illetve szintén kikerülhetetlen ennél a kalandnál az éjszaka réme,aki ugyancsak nem egy életbiztosítás ha egy az egybe szembeszállsz vele(speciál ő ügyességet is \"sebez\")!
Persze mindenki úgy ítéli meg ezeket a kalandnehezítő tényezőket ahogy akarja.Számomra mai szemmel nézve elég olcsó,gyenge húzások,némileg rontva az egész sztori összhatását,igaz nem annyira jelentős faktorként,mintha maga az alaphangulat lenne menthetetlenül elszarva!
Livingston-nál amúgy sem szokatlanok az ilyetén húzások.
Alapvetően általános igazság ezekre a könyvekre hogy ha valamit nem úgy csinálsz ahogyan azt az író kigondolta véged van;ha ismered a helyes utat és a teendőket,de valamilyen oknál fogva nem jön össze egy-két kockadobás is véged van!Ami könyvenként eltér az csupán annyi hogy a helyes út és megfelelő teendők ismeretében milyen kezdőértékekkel van esélyed,és mennyi esélyed általuk!Egy Káosz fellegvára ily módon 7/14/7 értékekkel is végigvihető,egy Varázsló kriptája pedig 12/24/12 értékekkel is bizonytalan!
A rémület útvesztője kb. ez alapján ezek között van,és bonyolultságát tekintve is inkább egy közepes nehézségű könyv!Akár 9-es ügyességgel is végigvihető ha ehhez magas az életerőd (mondjuk minimum egy 21),de legyen az ügyesség 10,az életerő 18(tehát mint Malbordusnak),és a szerencse is 10;ezekkel az értékekkel,a helyes út és teendők ismeretével szerintem erre a kalandra már van esély!
Azoknál a könyveknél viszont ahol kikerülhetetlenül,és minden egyéb segítség felajánlása nélkül le kell verni egy 12-es ügyességű ellenfelet,minimum 11-es ügyesség szükséges,plusz az életerejének függvényében magas életerő(legalább dupla annyi mint az ellenségé!pl.a Hóboszi madárembere(12/8) 11/16 értékekkel már esélyes harc),máskülönben 99%-os valószínűséggel kampec!A rémület útvesztője szerencsére nem hoz ilyen ellenfeleket!

És ennek kapcsán egy teljesen szubjektív eszmefuttatás!A fentebbiek alapján kiderült hogy könyvenként/kalandonként különböző értékekkel van csak esélyünk a szabályos végigjátszásra.Ezeket az \"esélyes\" értékeket pedig előbb-utóbb minden lelkes játékos kiismeri.Egyrészt ebből kifolyólag teljesen fölösleges is a kezdőértékeket kidobálni,mindenki beírja eleve azt amelyekkel a sztori játszható!Ha több eltérő értékkel is lehetséges ez,akkor annyit ír amilyen nehézségi szintet szeretne(olyasmi ez mint pl.egy számítógépes játék nehézségi szintjének beállítása);pl.ha valaki hard fokozatban próbálná meg a Rémület útvesztőjét beír egy 9/20/9-es statisztikát,ha easier-ben akkor pedig egy 12/24/12-est!Másrészt mindez visszavezethető arra is hogy maguk a KJK könyvek a D&D/AD&D szerepjáték alapján jöttek létre ahol minden kalandhoz tartozik egy bizonyos szintérték(1-től 20-ig)amellyel az végrehajtható!Erre alapozva a Káosz fellegvára egy alacsony szintű kaland(AD&D 5.szinttől),amely kezdő értékekkel is teljesíthető(és lám,éppen egy varázslótanoncot alakítunk),míg a Varázsló kriptája egy rendhagyó módon magas szintű sztori (AD&D minimum18.szint).Legalábbis én ezt a párhuzamot vélem ebben felfedezni.
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
© killmaster (Savanyúhas)
2014. január 29. 12:45 | Válasz erre | #45
Értem én, Cyborg 17 te arra célzol, hogy aki ismeri a helyes utat, az bizonyos dolgokba nem fut bele, de aki még csak most ismerkedik ezekkel a könyvekkel, mert biztos olyan kalandor is van, aki nem játszotta végig az összes kalandot, az bizony belefuthat egy-két vérbeli ellenfélbe. Így hirtelen még a Visszatérés a tűzhegybe kaland jutott eszembe, az a szarvakat viselő mutáns kapuőr! Hát őt jobb lekenyerezni, mint megküzdeni vele. De akad itt más dolog is. Vannak olyan ellenfelek, akik nem csak életerő pontokat tudnak sebezni, de akár ügyesség pontjainkból is lecsíphetnek párat. Na az mekkora szívás! Nem csak a küzdelmek terén kerülünk hátrányba, hanem akár ügyességpróbáknál is! Vagy ha az ellenfélnek akad valami különleges képessége! Egy nálunk gyengébb fizikumú gonosz ellenlábas is könnyen hazavághat! Pl: Ghoul, de írhatnék még jó párat. Az Éjsárkány című kalandban szinte mindenkinek akad valami különleges támadása, amit ha jól használ a küzdelem folyamán gyorsan leamotizálhat minket. Vannak kalandok, ahol többet és vannak olyan küldetések is, ahol kevesebbet kell befolyásolnod esetlegesen a kockát, hogy sikert érj el. Ráadásul ahány kalandor, annyiféleképp értelmezik a nehézséget, hisz Einstein óta tudjuk minden relatív! [smiley]nezze[/smiley]
2014. január 28. 20:59 | Válasz erre | #44
A varázsló kriptájában a gargantis nyilván nem azért van hogy megküzdj vele!Az csak egy alternatív verzió,amely 99%-ban ki is iktat!Összehasonlíthatatlanul nagyobb a túlélési esélyed ha a gargantist \"csak\" lebénítod.Razaakkal kapcsolatban viszont igazad van.
A skorpiók mocsarában a démonnal kapcsolatban pedig megint nincs!Csak egy igen hülye játékos hozza össze magának úgy azt a kalandot hogy belefusson!
A homokhernyó viszont megkerülhetetlen,Malbordus pedig csak egy ütéssel \"gyengébb\" nála!
Ehhez hasonló,kikerülhetetlen Livingstone-os szivatás most így nagy hirtelen a Hóboszorkány barlangjaiban a madárember,vagy a Gyíkkirály szigetében a styracosaurus és a mutáns gyíkember \"lovasa\".
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
2014. január 28. 20:23 | Válasz erre | #43
Miért ne jöhetne hirtelen a semmiből? Elvégre egy sivatagban vagy:)
© sav
2014. január 28. 20:19 | Válasz erre | #42
Na most kezdtem bele negyedszer, egy kis csalással (két kockadobást \"elnéztem\"), elég jó alapértékekkel (11-es Ügyesség) sikerült úgy levernem, hogy 1 ÉE pontom maradt.
De normál körülmények között most is meghaltam volna ugye, csak már nem voltam hajlandó emiatt újrakezdeni.
© sav
2014. január 28. 19:58 | Válasz erre | #41
Játszok én is sok minden mással, csak ez az utóbbi időben harmadszor alakult így, hogy ott kellett abbahagynom.
© killmaster (Savanyúhas)
2014. január 28. 19:31 | Válasz erre | #40
A legtöbb esetben ez így van, nincs választásod harcolnod kell! Emlékszem első alkalommal engem is meglepett a Homokhernyó, és el is intézett. De azután a kalandor tudja mire számítson, igyekszik teljes életerő potszámával felvértezve harcba szállni. Még 1-2 szerencsepont is bevethető szükség esetén! De mennyivel rosszabb belefutni egy kalandod itt véget ért fejezetpontba, mert ott hiába vagy jó pontokkal megáldva, mindenképp meghalsz. Ehhez képest már 10 ügyességgel igen jó esélyekkel szállhatsz szembe ellenfeleddel. Persze ha balszerencsés vagy a dobásoknál, lehet 12 ügyességed is, elfogy előbb-utóbb az életerőd! De olvass el más kalandokat is, akad itt számos lehetetlen küldetés szintű kaland. Csak 7-szer haltam meg a Vérescsontokban, mire sikerült elhagynom a küldetés kiinduló helyszínét pedig az is csak a könyv első harmada talán... Ráadásul ott is akadnak igen szívós ellenfelek aztán. De írtam már neked számos más példát, és a többiek is biztosan tudnak egy-két hasonló alkotást, ahol jó pontokkal is kevés az esélyed a győzelemre. Ha nagyon nem boldogulsz a kalanddal, válassz egy egyszerűbbet! Akadnak azért a kezdőkek is jó kalandok! [smiley]crusader[/smiley]
© sav
2014. január 28. 16:46 | Válasz erre | #39
Az lehet, de mondjuk a kaland végén meghalni a főboss keze által nem ugyanaz, mint egy tök jelentéktelen ellenfél által a kaland, jó nem a legelején, de az első harmadában.
A lényeg, hogy a címhelyszínig még el sem jutott a kaland és maga a homokhernyó is hirtelen, a semmiből tűnik fel. (tehát nem tudok választani sem, hogy nem küzdök meg vele)
© Enzo55
2014. január 28. 14:01 | Válasz erre | #38
Szerintem a fontossági sorrend: ügyesség, szerencse, életerő.
2014. január 28. 10:02 | Válasz erre | #37
Bár az ötlet remek volt ahogyan ki kell számolni a kezdeti értékeket, a Joe Dever féle megoldás, amikor te osztod ki a pontokat, sokkal jobb. Mert egy idő után a KJK-ban úgyis csal az ember, hiszen miért induljon neki egy kalandnak 7-es ügyességgel és 14-es életerővel, amikor az ellenfelek úgyis 11-13-as ügyességű kalandorokra lettek optimalizálva. És ha valaki csal, akkor már nem lesz kiegyensúlyozott a hőse. Valami ilyesmit lehetne alkalmazni a KJK-ákra is. Alapértékek: 6-12-6. Szétosztható pontok: 10. Ha életerőre osztod a pontokat, az kettőt ér. És akkor választhatsz, hogy milyen karakterrel vágsz neki, pl 12-18-7 vagy 9-18-10 vagy 8-28-6 de akár 14-16-6.
2014. január 28. 09:27 | Válasz erre | #36
Csakis csatlakozni tudok az előttem szólóhoz! Inkább megküzdök 10 Óriás Homokhernyóval, mintsem pl. kijussak Marr bányáiból, vagy megütközzek Belgaroth Káosz Lovagjaival, esetlegesen kardpárbajt vívjak Rettegett Balthusal! [smiley]circling[/smiley]
© killmaster (Savanyúhas)
2014. január 28. 07:02 | Válasz erre | #35
Sav egyrésztől az Óriás homokhernyó nem a kaland elején szerepel! A Rémület útvesztője pedig nem egy ártalmatlan kaland! Hogy erős ellenfél? Azt senki nem vitatja, de nem legyőzhetetlen! Olvastad a Varázsló kriptáját? Gargantis ügyesség 12 életerő 24. Na ő már kemény falat! Vagy Razaak ügyesség 12 Életerő 20. Ha két egymást követő fordulót megnyer neked kampec! Ja és maradjon a végére legalább 6 életerő pontod, mert akkor is kampec! Lapozz bele a Démnlovagokba! Ott egy Óriás Homokhernyó labdába sem rúghatna! Ott futószalagon jönnek a Terminátor-típusú ellenfelek. A legtutibb azonban a Skorpiók mocsarában a Démon a maga kis 16-os ügyességével! Hát ha te 9 ügyesség ponttal indulsz neki egy KJK kalandnak, akkor bármely más kalandban könnyen elhalálozhatsz. Persze lehetne csak Malbordus ilyen erős, és mindenható, de Livingstone mester nem így álmodta meg. Illetve ha nincs gyűrű az ujjadon, Malbordus sem piti ellenfél! Egy szó mint 100 Sav olvass bele néhány más kalandba is, meglátod visszasírod te még az Óriás homokhernyót! [smiley]crazya[/smiley]
© sav
2014. január 27. 23:04 | Válasz erre | #34
Nem tudom, hogy lehet egy ilyen aránylag ártalmatlan kalandba beletenni egy ilyen szemét ellenfelet mint az Óriás Homokhernyó?
Ügyesség: 10 Életerő: 20.
Szinte biztos az esély, hogy megdöglöm.
Amellett nem is értem, hogy egy Homokhernyónak miért van ekkora ügyessége, biztos a támadóereje miatt kell. De akkor is nonszensz.
Már a kaland elején megdöglöm.
© AXE
2013. február 20. 10:44 | Válasz erre | #33
Iluska önszántából beleül a villamosszékbe:
263.

A folyosó egyenesen visz tovább,és addig mész rajta,míg egy pompás,szfinx alakú,faragott székhez nem érsz,amely a fal mellett balra áll.Ha le akarsz pihenni a székre-lapozz az 55-re.Ha inkább továbbmész lapozz a 202-re.

55.

A széknek varázsereje van,és csak kevesen mernek ráülni.Tedd próbára a szerencsédet!Ha szerencséd van lapozz a 286-ra.Ha nincs szerencséd lapozz a 360-ra.

360.

A szék hirtelen felmelegszik,s úgy érzed,mintha tüzes kövön ülnél.Dobj egy kockával,és a kapott számot vond le életerő pontjaidból.Ha még mindig életben vagy,felállsz a székről,és továbbvonszolod magad a folyosón.
© peavey
2012. november 1. 09:22 | Válasz erre | #32
Nekem van egy kis érzelmi kötődésem a könyvhöz, ezzel játszottam először, még talán 7 éves lehettem. A szori kidolgozottsága talán tényleg nem a legerősebb, de Vatosnak számomra van egy olyan hangulata, amit kimondottan szeretek, egy komoly civilizáció által létrehozott épületkomplexum, amit elhagytak, aztán most egyesek \"kihasználják, ki-ki a maga módján. Ha valaki látta Tarkovszkij Stalkerjét, az el tudja képzelni, mire gondolok, átültetve fantasy környezetre :)
2012. április 10. 10:07 | Válasz erre | #31
Livingstone kis kitérője(Az országút harcosa)után visszatért Allansiához és egy újabb tipikus fantasy anyagot hozott össze!
Szerény véleményem szerint nem olyan ütőset mint az előző évbeliek,de megnyugató módon csalódást sem okozott!
A borító kapásból tudtommal sokak kedvence!Nekem speciál nem a favorit,de vitathatatlanul profi munka!A belső illusztrációk szerintem szintén jók!Az alaphangulatot mind a borító,mind ezek klasszul megadják!
A sztori egy kicsit csavar az alap sablonon,itt a nyomjuk le a főgonoszt nem azt a saját területén felkeresve történik,hanem egy speciális próbatételen keresztül,lényegében egymással és az idővel versenyezve!Ezen a téren végülis nem rossz újítás!
Az Allansiai visszatéréssel,és az új év új kihívásainak megfelelni akarásával Livingstone is befrissítette az eddig általa mereven alkalmazott,megporosodott,alap szabályrendszert,és ő is bepróbálkozott a mágiával!Őszintén szólva ez nem nagyon jött össze neki,a sztori kb.2/3-ánál,3/4-énél ki is írja,de addig sem nagyon nyom a latba!Talán csak plussz szivatásnak vette bele,ki tudja.Ezen kívül lényegi változás nincs,a nehézségi szint kb.az előzőekéhez hasonló!A kaland szerkezete lényegében két nagy részre bontható:a Vatosig való eljutásra,ill.az ottani dungeon-re!Vatosig induláskor két különböző de egy idő után összekapcsolódó útvonalon lehet eljutni,amelyikből az egyik egy nagy kamu.Az ezen való elindulás eleve meghiúsítja a végigjátszást,de ha a másikon indulunk,Vatos sem lesz nagy kihívás!Mint ahogyan a főgonosszal,Malbordus-szal való végső ütközet sem kellően brutál a várthoz képest,és sajnos nem is kellően kidolgozott,ahogyan azt itt is többen jogosan szóvá tettétek!
Egyébként ilyen kisebb-nagyobb hibái ellenére is hangulatos,élvezhető alkotás ez,simán érdemes vele próbálkozni!
10/8
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
2012. január 3. 09:21 | Válasz erre | #30
Végigjátszottam tegnap, lévén már rég volt, lévén az utóbbi időben nagy volt körülötte a felhajtás.
Annyira nem tetszett, mint a Halállab, inkább gyenge közepesnek mondanám. Közepes kezdőértékeim voltak, így némelyik harc okozott egy kis bonyodalmat, de a könyv második felében már jócskán van ép nyerési lehetőség.
Egyébként rém egyszerű a könyv, az egyetlen bonyodalmat az jelenit, hogy két sárkánynál jó irányba kell fordulni. És varázsolni is alig kellett, vagy kétszer max.:(

© killmaster (Savanyúhas)
2011. december 30. 08:18 | Válasz erre | #29
A történet nem Malbordus köré van kihegyezve. Picit gondolj bele! Elhagysz egy sárkányszobrocskát, kinézel az ablakon, mit látsz? Malbordus ül egy sárkányon lerohanja egész Allansiát! Egy varázslattal életre tudja kelteni a sárkányszobrocskát. Na ezt hányan csinálják meg a Titánon? Ne úgy mérlegeld a főgonoszt, hogy mit tud a játékban! Malbordus igen is legyőzhető főgonosz, mint ahogyan Rettegett Balthus is, hidd el elég nagy szopatás az hogy össze kell vadászni a szükséges tárgyakat, hogy sikert arass mindkét esetben. Belgaroth pedig nyilván azért maradt ki a Titánból, mert ő a későbbiek során keletkezett, mint főgonosz. De gonoszokból mindig akad, van legyőzhető, és cinkelt kockákkal sem könnyen elintézhető főgonosz. Aztán mindenki válogasson magának milyet akar! Egyébként Malbordus szerintem ilyen hatásos belépőre tartogatta magát, neki nem kell kombinációs számzár és nem annyira fényérzékeny...[smiley]nyes[/smiley]
2011. december 30. 00:10 | Válasz erre | #28
Jaj félreértettél killmaster :)

Nem azt mondtam, hogy legyen egy full legyőzhetetlen valaki, de ha már ekkora májercsávó (a Titánon ő is a főgonoszok egyike, Belgiről egy árva szó sincs benne), többet vártam volna.

Ott volt pozitív példaként Rettegett Balthus. Szépen elvan a magánlakosztályában a zárkombinációs ajtó mögött, és akkor "aktivizálódik",mikor megérkezünk hozzá. Le lehet karddal is csapni,de lehet varázspárbajt is vívni vele, vannak speckó támadásai, és nem mindegy, mit lépsz. Malbordus meg...bleh :) na értitek...
2011. december 29. 23:19 | Válasz erre | #27
Spoiler!

Jah, az öreg Belgi odatesz. 3-at sebez, és ezen kívűl 1-et le kell vonnunk a Becsületünkből is. Ez szerintem hülyeség.
Tegyük fel, hogy a maximális 24 ÉP-vel kezdünk. Tegyül fel, hogy marad valamilyen gyitalunk, amit közvetlenül előtte fel tudunk használni - mert ha rosszul gurul a kocka, akkor a 12 Káosz Lovag eléggé be tud tenni nekünk. Tehát 8 kardvágás Belgaroth-tól és végünk van. Viszont legalább 11 Becsület pont kell ahhoz, hogy beléphessünk Telak Kápolnájába, és legalább ennyi vagy több, hogy Belgi ne tegyen minket a szolgájává.
© killmaster (Savanyúhas)
2011. december 29. 22:52 | Válasz erre | #26
Reactor az a baj, hogy nagyon sablonosan látod a kalandot. Ki a fenét érdekel, hogy mit csinált Malbordus a verem alján. Biztos rejtvényt fejtett vagy épp a sárkánycsontokat kereste. Nem értem mivel jobb pl Razaak, aki ránk szabadít három varázslatot és ha túléled, mehetsz karddal neki, és ha még azt is túléled maradjon legalább 6 életerő pontod. Gyakorlatilag Zagor, a Tűzhegy ura (az első részben) sem küld komoly varázslatokat ellenünk. Ettől azért még szerethető és legyőzhető. Bezzeg Zhardan Marr! Nem elég hogy saját világa van, még könnyedén ki is csinál! Ugye varázserőnk már nem marad, az aranyeső miatt, és én azért nem mennék neki Malbordusnak a védelmező gyűrű nélkül. Nem kell, hogy egy kaland brutálisan nehéz legyen, abból van már épp elég! Próbálkozz a Démonlovagokkal! Belgaroth megmutatja milyen is a brutális főellenfél! Malbordus legalább szabályosan is legyőzhető! [smiley]violent[/smiley]
2011. december 29. 20:08 | Válasz erre | #25
Borító:
Az egyik ellenfelet, egy Kígyóembert ábrázolja. Szerény véleményem szerint eléggé bénán néz ki, ahogy ott áll a bejárati kapun tökéletesen egyenesen, a fejszét is teljesen hibátlanul tartja…mintha valami öntapadós matrica lenne a bejárati ajtóban, túlságosan szabályos.

Grafikák:
A színvonal továbbra is megmaradt, az ábrázolások nagyon jók, habár mondjuk az Óriás Homokhernyó eléggé torz, bénán néz ki, akárcsak a főellenség, Malbordus.

Történet:
Újfent bátor kalandozók vagyunk, a feladatunk egy Malbordus nevű gonosz varázslót megállítani, aki óriási sárkányokkal akarja megtámadni Allansiát. Valahol a Koponyák sivatagának mélyén, egy Vatos nevű eltűnt városban tanyázik. Szerencsére ezúttal is kapunk segítséget – Yaztromótól, a fekete erdő jóságos varázslójától, aki megtanít minket „darázsolni”. Eléggé sablonos sztori, csupán a környezet más.

Nehézség:
Nem könnyű. Nagyon meg kell fontolnod, hogy mindig a jó döntést válaszd, ugyanis ha pl. az elején már nem balra fordulsz, hanem jobbra, nem lesz meg egy fontos tárgyad, és az egész küldetésednek annyi. Eléggé sok erős, félelmetes szörny van, hozzájuk képest Malbordust piszok egyszerű legyőzni. Jópárszor neki fogunk állni, mire végig tudjuk csinálni.

Főellenség:
Malbordus – aki ahhoz képest, hogy milyen fullos májercsávónak van beállítva végig, egy gyenguszka kis ellenségecske, aki még varázsolni se igen varázsol. Nem is őbenne van a nehézség, hanem az 5 sárkányszobrocska megkeresésében, ha ugyanis nem találjuk meg mindegyiket, elbukod a missziót.
Ha a papnőt, Leeshát is beleszámoljuk, akkor voltaképp két főellenség van, de Leeshát sajnos nem lehet megölni.

Ami tetszett:
A környezet ezúttal is jó változatos, a mérsékelt övezeti erdőkből indulva eljuthatunk a legforróbb sivatagba, aztán ha megleltük az eltűnt várost, folyosós-termes épületharcászat következik. Ebben a kalandban is képesek vagyunk varázsolni, és van jó néhány hasznos varázslat, amit érdemes elsajátítani. Furcsamód is rengeteg jóbaráttal fogunk találkozni utunk során, például lepacsizhatunk a hadihajó legénységével, a falfestővel, vagy épp a Gnómmal, ami nagyon fontos lesz. Érdemes mindenféle hasznos tárgyakat gyűjtögetni, mert elég sok olyan helyzetbe fogunk kerülni, ahol se a kardunk, se a „garázstudományunk” nem segít rajtunk, hanem kell valami eszköz, amit utunk során szermányoltunk. Az életerőre nem árt vigyázni, mert nem nagyon lesz alkalmunk visszaállítani, bár ha nálunk van mindig a megfelelő tárgy az adott szituációhoz, akkor nem kell ilyesmitől tartani. Ja, és a halálpontok is remekül meg lettek írva, no meg a Halál Küldönce, aki a HALÁL szó betűit elrejti ide meg oda, és ha mindet elolvasod, akkor véged van…jujcika!!!

És ami nem:
Na hát itt bajok lesznek. Először is, ebben is akadnak eléggé nevetséges elírások. Aztán elég komoly probléma, amit az elején írtam, hogy ha a játék kezdetén hibás döntést hozol, akkor hiába csinálsz meg minden mást jól, el van cseszve az egész, és ez persze csak a könyv legvégén derül ki. Azonkívül nekem tökre úgy tűnik, mintha az egész sivatag ellened volna – van itt kagylószörny, Homoki Csattogó, Baziliszkusz, és Óriás Homokhernyó is, aminek eléggé kopiszaga van (a Dűne című könyvben vannak a homokférgek, szerintem onnét lett kilopva ez a lény). Sose hittem volna, hogy egyszer negatívumként fogom beállítani a szörnyek sokszínűségét. NEM kell ennyi monszta egy sivatagba! A varázslatokkal szintén nem oké az a dolog, hogy mindegyikért életerő pontokkal kell fizetni, kivéve a vízteremtő varázsigét, ami csak a sivatagos részen hasznos (ott se túlzottan, mivel szomjan halni nem lehet a sivatagban…nincs ilyen halálpont). Úgyhogy ha varázsolni akarunk, készüljünk fel rá, hogy az életerőnk meg lesz kicsit nyirbálva általa. Ráadásul vannak teljesen felesleges varázslatok – például a Nyelv – amit soha, egyszer sem lehet használni a játék során. Egy másik eléggé „népszerű” – sűrűn elkövetett hiba – hogy hiába akadsz rá egy kincseskamrára tele arannyal, gyémánttal, nem tudsz csórni belőle (bár egy arany csontváz szobrocskát azért lenyúlhatsz, bűnbánatjutalom). Leeshát nem lehet megölni sajnos, a röhej csúcspontja viszont Malbordus volt, aki egy töküres szobában végig ott kuksolt egy gödör fenekén, és várta, mikor megyek oda…naggggyon valószerű, emberek! Ennél már csak az röhejesebb, amikor „varázslás” címszó alatt csinál egy mennydörgést, és kész…ennyivel ki is merült a varázstudománya, karddal kezd el vagdalkózni. A befejezése tiszta olyan mint egy FPS játéké, mondjuk a Doom-é. Bemész egy szobába, megjelenik a főellen, és zúzd le…a Káosz Fellegvárában sokkal jobb volt a leszámolás a főellenséggel, hihetőbb, és még gondolkodni is kellett!

De komolyan, mi a szart csinál ott a gödör fenekén az egész kaland alatt???
2011. december 23. 14:02 | Válasz erre | #24
Uramatyám, befeLYezve?! LOL![smiley]banplz[/smiley]
© killmaster (Savanyúhas)
2011. december 23. 13:47 | Válasz erre | #23
Régebben én is térképet készítettem a legtöbb KJK-hoz, talán a Skorpiók mocsara a legjobban térképezhető könyv, de rájöttem a gráf sokkal jobb, és korrektebb. Szerencsére Ntomi barátomnak köszönhetően a legtöbb könyv gráfja a rendelkezésemre áll, csupán pár kiegészítést kell tenni rá, ha valami megjegyzést akarok még felírni. A térképek olykor csalhatnak is, de egy jó gráf sosem...
2011. december 23. 13:19 | Válasz erre | #22
Nálam egy KJK nem akkor van befelyezve, ha eljutottam a 400-as ponthoz, hanem ha teljes a térkép. :)
2011. december 22. 18:26 | Válasz erre | #21
:D
Én meg sose szerettem térképet rajzolni, ezért egy kivétellel, soha nem is csináltam.
2011. december 21. 21:21 | Válasz erre | #20
Egyébként azt hiszem nekem azok a KJK-k jönnek be a leginkább, amelyekből kihívás térképet rajzolni. A Pusztító és az Elátkozott Ház pl. erős volt ebben a tekintetben. :)
2011. december 21. 18:41 | Válasz erre | #19
A haláltalizmán végigjátszásában úgy láttam, 3 különböző legjobb utat is megjelölnek - http://zagor.hu/txt/10.txt
© killmaster (Savanyúhas)
2011. december 20. 22:46 | Válasz erre | #18
Ez tényleg ízlés kérdése. Nekem bejön Vatos, mert itt aztán tényleg találkozhat a kalandor gonosz és küldetésedet segítő karakterrel is. Nyilván a gonoszból van több és ez így helyes! Talán Malbordus lehetett volna gonoszabb, de nekem leginkább a legyőzhetősége tetszik! Úgy veszem észre itt a hozzászólásokból, hogy ti valamiféle "überkirály" ellenfélre vágytatok, és aki kihull a rostán az nem is jó! Hasonló "főgonosz" a Gyíkkirály is, nem kell vele sokat cidrizni. Némelyik főgonosszal az a baj, hogy már-már isteni erőkkel bír, szabályosan nincs olyan elvetemült kalandor, aki el tudja intézni. Razaak, Zhardan Marr, Belgaroth, hát ők a nagyon genyó gonoszok, akik a végén jól megleckéztetnek bennünket. Én szeretek sikerre törekedni, de a lehetetlen külddetéseket meghagyom Tom Cruise-nak! Ilyen szempontból Hawkana pl. afféle kakukktojás. Ő varázslatokat küld ellenünk, és mi is gyengíthetjük! Ráadául több ponton is feltűnik. Agglax sem az beszédes típusú vezéregyéniség, sőt a Hóboszi sem. Balthus pedig inkább lekezel minket, de ő meg fényérzékeny, kardcsapás nélkül is legyőzhető! Hát kinek melyik fekszik...
2011. december 20. 21:32 | Válasz erre | #17
Esküsöm, lehet, hogy szarkasztikusan hangzik, de tényleg így van, olyan jó olvasni titeket!:)

Mondjuk azért szögezzük le, ha Livingstone akar, akkor nagyon is tud! Pl.: a lentébb említett Varázsló Kriptája.

Szlobo: mire ment el 400 fp? Például az utazásra! Ez viszont nem mentesíti Mr. Iant, hogy ne változtasson az eddigi tematikán, végtére ő az egyik kitalálója Titánnak. Értem ezalatt, hogyha úgy érzi az író, hogy kevés a 400, akkor nyugodtan lehetett volna 500 is, vagy még több.

Killmaster: karakternek - ha röviden és tömören akarom megfogalmazni - azt a személyt, vagy lényt nevezhetjük, aki nem csak úgy ott van, le kell gyakni és kész, hanem csinál is valamit. Például Yaztromo! Végzi a mindennapos teendőit, ha alkalma van szeretettel elfogyaszt pár szelet csokitortát, segít a nehéz sorsú kalandoroknak megmenteni Allansiát, megsértődik, ha nem tisztelik, és mérgében békává változtat minket, ésatöbbi. A Varázslóban például elég sokat segít nekünk.
De karakternek nevezhetünk egy szimpla törpöt is, akinek a személye a vele folytatott párbeszédekben alakul ki igazán. Például egy büksze törp, aki nem hódol be nekünk, hanem vitába száll velünk, csak mert szerinte nem ez, hanem az a helyes útirány.

Főgonosz tekintetében Malbordus az egyik leggyengébb. Igaz, kell a rézgyűrű, de csak ennyi. Egy közepes értékű kalandorral is el lehet intézni őt.
Ha már igazi főgonosz akartok, akkor ajánlom figyelmetekbe - a teljesség igény nélkül: Belgaroth, Baltazar Storm, Zharaddan Marr, Razaak, Zagor. Na ők tisztességgel alánk tesznek.